Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-27 / 176. szám
jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a * hízott sertését 25—30 százalékkal, a tejét 35—40 százalékkal, a tojásét pedig 20—25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarha-állomány 1960- ra mintegy öt százalékkal, és a tehénállomány az 1955. évi 885 000-ről 1 000 000-ra emelkedjék. A hús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mező- gazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200 000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt. Az állattenyésztés minőségi színvonalát a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztésével is növelni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 millió darabra kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban a naposbaromfi keltetést 1960- ban 30 millió fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a baromfitartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak vándor-ólaztatását. Az állattenyésztés, az állati termék-termelés szemesés szálastakarmány szükségletét a második ötéves terv folyamán évről évre biztosítani ke,11. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell fokozni, a takarmánygabona vetésterületét az 1956. évihez képest 1960- ra 350—400 000 kh-dal, a szálastakarmányokét pedig mintegy 60—70 000 kh-dal, ezenkívül a másodvetésű területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A takarmány- gabona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucernatermelést — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmányok jobb értékesítését, az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásával. Törekedni kell arra, hogy takarmányozásra alkalmas állati és növényi termékek helyett technikai célokra fokozatosan ipari termékeket használjanak fel. Mindezzel valamint egyéb sokoldalú intézkedéssel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével, továbbá elsősorban fehérjében gazdag abraktakarmányok importja útján szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növelésére és igyekezni kell takarmány- tartalékot képezni. Biztosítani kell, hogy a második ötéves terv folyamán a haltermelés több mint kétszeresére növekedjék. A méhészet fejlesztésével a méztermelést több mint másfélszeresére kell fokozni. Továbbfejlesztve az állat- egészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümőkórt. 3. A növénytermelés és az 'úrttenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére ,mint az első ötéves terv időszakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alapvető erőgéptípust kell gyártani: nehézlánctalpas traktort, univer- zál traktort és a magánjáró gabonabetakarító gépet. A (Folytatás a 2. oldalról.) gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozottabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni kell. Fokozottabban kell ellátni a mező- gazdaság erő- és munkagépeit, gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósítani a hazai Diesel-motorok cseredarabos javítását. Mintegy 4.4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2.3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles mértékben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A traktorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 18.000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktoregységre jutó szántóterületet 404 kát. holdról mintegy 230 kát. holdra kell csökkenteni. A növényápolási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktorállományon belül 21 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzál traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30- féle hordozott és félig hordozott munkagéppel kell ellátni. A kalászosok betakarítását íz állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 aratócséplő-gépet, több mint 1400 kévekötő-aratógépet, több mint 6000 kukorica-kombájnt és silókombájnt mintegy 1500 darab cukorrépa- kombájnt, jelentős számú bur- gonyiaültető és burgonyabetakarító gépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell oldani a szerves- trágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4500 darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára biztosítani. Fokozni kell a villamosenergia felhasználását a mező- gazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést. a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talajművelés és növényvédelem gépesítésével. Ennek érdekében biztosítani keli speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeket, csör- lőket, valamint porozó-, permetező- osztályozó- és csoma- goló-gépeket. A megnöveketíett gépállomány megóvása érdekében a lehetőségekhez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fokozott építéséről. 4. A második ötéves terv időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a ter- mdlőszörvetkezefek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniük az egyéni parasztok számára végzett 1 kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanaK segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésében Is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére. hogy mielőbb kikovácso- lódjék az állandó, szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása. 5. A meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetek alakításánál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság létrehozására kell törekedni. A nálunk legfejlettebb mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kihangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül, lehetővé kell tenni, sőt az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyain kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat és ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés. a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött több éves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4.1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben többek között mintegy 190.000 szarvasmarha-férőhelyet és 1 —1.2 millió köbméter befogadóképességű silót. A beruházások végrehajtásához a második ötéves terv során összesen 2.6 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt kelt nyújtani a tsz-eknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák a saját erőből történő építkezéseiket. A helyileg kialakult olcsóbb megoldások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas- és vasbötonváz-szerke- zetü épületek építését is. A termelőszövetkezeteik 'anyag- ellátását lényegesen egyszerűsíteni kell. Hitelekkel, valamint a szükséges gépi berendezések eladásával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek külön- külön, vagy összefogva saját építőanyag-előállító (tégla, cserép, mész. kő, nád) üzmeket és építőbrigádokat létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy vásároljanak az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépeket. tehergépkocsikat és gumikerekű univerzális traktorokat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egy kát. holdnyi mező- gazdasági területre jutó műtrágya-mennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi tíz kilogrammról 1960-ban közel 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a mintaalapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A termelőszövetkezetekben gyors ütemben kell fejleszteni a közös állat- tenyésztést és az ehhez szükséges nagyüzemi elhelyezést, lényegesen meg kell javítani az állatállomány minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az állattenyésztés egyidejű fejlesztésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő dolgozó parasztok a háztáji kereteket meghaladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezetbe, ahogyan megteremtették az elhelyezés lehetőségét és a közös gazdaságban szükséges takarmány- lapot. A termelőszövetkezeti tag által a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor takarmánnyal együtt be kell vinni a közös gazdaságba. A felesleges lóállományt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen is eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Lehetővé kell tenni, hogy beadási kötelezettségek teljesítésére szolgáló \. meny- nyiségeken felül termékeiket előnyösebben értékesíthessék (előnyös termelési szerződések, földmüvesszö- vetkezeti bizományi értékesítés, a szabadpiacon és közvetlenül az állami kiskereskedelmi vállalatoknak, üzemeknek, kórházaknak, intézményeknek történő eladás) és ezzel is fokozhassák jövedelmüket. El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozásokat s egyéb megkötöttségeket. Államilag is támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy helyi jelentőségű nyerstermékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó. pálinkafőző, seprükötő, gyümölcs- és zöldségaszaló, konzerváló, nádpallókészítő stb. üzemeket) létesíthessenek és ezek termékeit is szabadon értékesíthessék. Támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy közös erővel is létesíthessenek ilyen üzemeket. Mindenekelőtt a tsz-ek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövetkezeti tagok évközben rendszeresen pénzjövedelemhez jussanak. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. 6. A második ötéves terv megvalósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öt év alatt mintegy 2.7 milliárd forintot kell beruházni. Mezőgazdasági területük egy kát. holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére hozzávetőlegesen kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 70 százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, bor ból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelékenység növelésével, az önköltség csökkenésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. 7. A mezőgazdaság termelésének tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglévő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-bain 1955-höz viszonyítva az egy kát. hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok beszerzését. Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmalg- vakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertés- hizlalást. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladni. 8. A növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni ' ell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termék- mennyiséghez képest 1960-ra a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növény- termelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani, emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a föld- müvesszövetkezetek tevékenységét egyrészt a parasztság termékeinek ifelvásárlásában és bizományi értékesítésében, másrészt fokozattabban kell részt venniök a mezőgazdaságnak kisgépekkel, valamint a termeléshez és építkezéshez szükséges anyagokkal való ellátásában. Meg kell szervezni a falun a hús árusítását, az állat- vágásokat decentralizálni kell. 9. Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának 'követelményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, 'termelőszövetkeze tek és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben. Fokozatosan rá kell térni a több éves szerződések rendszerére. A növénytermelés előirányzott 'növekedésével és a takarmányalap kiszélesítésével összefüggésben — különös tekintettel az árutermelés nagyobb mértékű növekedésére — a mezőgazdasági termékek minőségének megóvása érdekében, bővíteni kell a magtárak terményraktárak befogadó- képességét. Növelni kell a szárító-, tisztítóberendezések kapacitását. 10. Az erdőgazdaságnak mindenekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3,124.000 köbméterről 1960- ban 3,300.000 köbméterrel kell növelni, 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését. Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40.000 kát. hold terméketlen homokterületet és 10.000—15.000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az ipartelepek és a városok környékén nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani. Az 1956—1960. években mintegy 480.000 holdat kell erdősíteni és fásítani. 11. öntözéses gazdálkodásunk eddigi eredményeinek fejlesztésére és megjavítására, valamint árvízvédelemre, belvízvédelemre. folyamszabályozásra, patakrendezésre, a rétek és legelők víztelenítésére, továbbá ipari szennyvíztisztító berendezésre összesen mintegy 2.5 milliárd Ft-ot kell beruházási és további mintegy 1.5 milliárd Ft-ot felújítási és fenntartási keretekből fordítani. Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet és a jeges árvizek ellen való hatásos védekezést, főként a Duna vonalán. Az árvízvédelemre közel háromszor annyi összeget kell fordítani, mint az első ötéves terv során. Gondoskodni kell hazai viszonyainknak megfelelő jégtörő hajók beállításáról. Erősíteni kell az árvízvédekezésnél a szomszédos dunai államokkal való együttműködést. A belvízvédelmi csatorna- hálózat rendbehozására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint az erősen elvizenyősö- dött területek víztelenítésére, a kis vízfolyások rendezésére összesen kilencszer akkora beruházási. felújítási és fenntartási költséget kell fordítani, mint (Folytatás a 4, oldalon.)
