Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-27 / 176. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A KÖZPONTI VEZETŐSÉG HATÁROZATA UTÁN TOLNAI r NAPLÓ | AZ MDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A NEGYEI TANÁCS lAflÍÁ XIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956 JÜLIUS 27. II párt megyei vezetői a dolgozók között A Központi Vezetőség július 18—21-i ülése határozatának megjelenése után a Megyei Párt jVégrehajtóbizottság több tagja látogatott el megyénk üzemeibe, s szívélyes, meghitt beszélgetést folytattak a dolgozókkal. Győré József elv. társ, a megyei pártbizottság első titkára például a Bonyhádi Zománcmüvekbe látogatott el, s egyrészt meghallgatta a dolgozók véleményét a Központi Vezetőség legutóbbi határozatáról, másrészt egyes vitás kérdésekben adott felvilágosítást hasznos tanácsokat. Ugyanilyen szívélyes légkörben folytak a végrehajtóbizottság tagjai és az üzemek dolgozóinak beszélgetései a simontornyai, s a tolnai üzemekben is. A dolgozók örömmel fogadták a megye vezetőinek látogatásait s annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy hasznosak ezek a látogatások s szeretnék ha az eddigieknél még gyakoribbak lennének.. Különösen nagy örömmel vették tudomásul a Központi Vezetőség intézkedéseit az élet- színvonal emelésével kapcsolat ban. Azt is elmondották: csak akkor emelkedhetik az életszínvonal, ha a tervek teljesítése érdekében mindent megtesznek. További előrehaladásunk programja A napokban hozták nyilvánosságra Pártunk Központi Vezetőségének irányelveit a második ötéves tervről. Azóta százezrek és milliók olvassák, tanulmányozzák, találják meg benne munkájuk értelmét, célját, azt. hogy az ország dolgozóinak munkája nyomán milyen lesz jövőnk. Az első sorok olvasásakor talán sokaknak értelmetlennek tűnik, hogy egyes részek vastagbetűvel vannak szedve. Az újságlap alján azonban ott húzódik meg zárójelben a magyarázat: „Vastagon szedtük az irányelv-tervezeten eszközölt változtatásokat.“ — E sorokra tehát érdemes külön felfigyelni, ezek az irányelv-tervezet közel kéthónapos vitája alapján kerültek mostani helyükre. Ama vita során, melyben résztvett úgyszólván az egész ország, hiszen a tervezet nyilvános- ságrahozatala után üzemekben, falvakban, hivatalokban százé/ rek vitatták meg a tervezet célkitűzéseit, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítették még reálisabbá, megalapozottabbá tenni második ötéves tervünket. Harmincötezer hozzászólás érkezett a Központi Vezetőséghez, de elmondhatjuk, hogy ez nem harmincötezer hozzászólót jelent, hiszen nem egy hozzászó lás született meg úgy, hogy az üzem, brigád, műhely dolgozói megvitatták a tervezetet és egy-két elvtársat bíztak meg észrevételeik továbbításával. Amikor az irányelv-tervezet fölötti vita megkezdődött, jócskán akadtak kételkedők, akik azzal fogadták ezt: „Van-e értelme a vitának? Meghallgatják-e javaslatainkat? Érdemes-e elmondani véleményünket?“ — És nem egyszer próbálkoztak az ellenséges elemek is zavart kelteni azzal a híreszteléssel, hogy az egész tervvita szemfényvesztés, úgy is az történik, amit a felsőbb szervek előre elterveztek. A vastagbetűs sorok cáfolják mind a hitetlen kedők nézeteit, mind az ellenség' kísérleteit, és az egész tervezet fényesen bizonyítja azt az egyre erősödő demokratizmust, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának nálunk is egyre jobban érvényesülő tanításai nyomán alakul ki. Talán elég csak néhány ilyen vastagbetűs részt kiemelni: Az ipari, a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megváltoztatása, megalapozottabbá tétele, a gazdasági irányítás mód szereinek megváltoztatása, a termelőszövetkezeti tagok nyug díjának rendezése, az, hogy a gyermek betegsége esetén az anyának a táppénzt — megható rozott időtartamra — a gyermek három éves koráig kell biztosítani, bentlakásos iskolák, bölcsődék, ovódák létesítése, a kórházi ágyak számának 7500 helyett 8500-zal való növelése, a régi nyugdíjasok sérelmének orvoslása, és végül: „Tovább kell folytatni Szekszárd iparosítását“ — ami megyénk dolgozóinak javaslata nyomán került az irányelvekbe. Természetesen, minden elhangzott javaslatot nem lehe- teft beépíteni az irányelvekbe, hiszen azok jórésze helyileg megoldandó problémákkal, feladatokkal foglalkozik, amelyek a helyi tervek készítésekor veendők figyelembe. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy így még népgazdasági terv nem készült nálunk. A második ötéves terv tehát megalapozott, reális célokat tűz ki népünk elé. E szilárd megalapozottságot elsősorban az biztosítja, hogy végleges kialakításában az egész ország lakos sága résztvett. Biztosítja az, hogy célkitűzései az első ötéves terv hatalmas eredményeire támaszkodnak, az, hogy sokat tanultunk, sok tapasztalatot szereztünk az első ötéves terv megvalósítása során. A Központi Vezetőség irányelvei az ipari termelés kisebb mérvű emelését irányozzák elő, mint az eredeti tervezet. Ez lehetővé teszi azt is, hogy megjavítsuk iparunk anyagellátását. Ugyanakkor, amikor a feldolgozó ipar termelését kisebb mértékben növeljük, a nyersanyagtermelés előirányzata változatlan marad,. így biz tosítható az anyagellátás zavarainak kiküszöbölése. Az anyagellátás nehézségei bizony gyakran akadályozták megyénk üzemeinek munkáját is, főkép a Bonyhádi Zománcgyárban, a Tolnai Textilgyárban, az építőiparban. Az elkövetkező években bizonyára itt is megja vul a helyzet. Bár a könnyűipar termelése 25 százalékkal emelkedik, a könnyűipari termelés exporthányadának csökkentése lehetővé teszi, hogy az 1955. évinél 40 százalék köny- nyűipari cikk kerüljön forgalomba a lakosság részére. Az élelmiszeripar termelése 48— 52 százalékkal növekszik. Mezőgazdaságunk is teljesíteni tudja majd a termelés 27 százalékos emelésére vonatkozó előirányzatot, jelentős támogatást fog kapni az ipartól. Töb bek között a műtrágyagyártás négyszeresére, ezen belül a nitrogénműtrágya a termelés hétszeresére nő az ötéves tervidőszak végére. A Központi Vezetőség irányelvei szerint „A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelé se, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fej lődését.“ A második ötéves terv központi feladata tehát népünk anyagi jólétének emelése, növekvő kulturális igényeinek fokozott kielégítése. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére legalább 25 százalékkal, a paraszt ság pénzbeli és természetbeni jövedelme ugyancsak mintegy 25 százalékkal fog növekedni 1960-ra. A lakosság fogyasztása ■— mivel nő az iparban, mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma is — 34—35 százalékkal lesz magasabb. Az életszínvonal emelésére vonatkozó célkitűzések is reálisak, éppen a termelés növelésére célul kitűzött feladatok megvalósítása teszi lehetővé az életszínvonal ilyen emelését. „Az életszínvonal tervezett eme lésének feltétele — a termelési tervek teljesítésén túl — mindenekelőtt az, hogy megvalósul jón a munka termelékenységének előirányzott emelkedése és az önköltség csökkentése az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt“ — mondotta Hegedűs András elvtárs. Teljesítette aratási tervét az iregszemcsei gépállomás Á németkéri Ságvári Tsz-ben végeztek a csépléssel, a tarlóhántással és a másodvetéssel Az elmúlt években szinte már hagyománnyá vált, hogy egy-egy idénytervet az iregszemcsei gépállomás traktorosai teljesítették elsőnek Tolna megyében. Az elmúlt év második felében és ebben az évben azonban másik gépállomások vitték el az iregszemcseiek elől a pálmát. A mostani kampányban — az aratás, cséplésben — megint első a gépállomás, dicséretére válik minden dolgozójának és vezetőjének, hogy a terv teljesítésében, a termelőszövetkezeteknek adott segítésben sincsen hiány. Különösen az utóbbi héten, a Központi Vezetőség határozata után megy nagy lendülettel a munka az iregszemcsei gépállomáson. A gépi aratási tervét július 25-én, a kombájnaratási tervet pedig 26-án teljesítette az iregszemcsei gépállomás. S mindjárt hozzátesszük azt is, hogy a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben — a zab kivételével — befejeződött az aratás. Most már a tartalékterületek le- aratásában segítenek a gépállomásiak. így például az iregszemcsei tanács kérésére kombájn aratja le a község kezelésében lévő tartalékterületen termelt búzát is. Az utóbbi napokban kiváló teljesítmények születtek a gépállomáson: Mérei János a legjobb kombájnvezető, aki már korábban teljesítette aratási tervét, július 23-án 12 holdról takarította be a gabonát. Tóthi János, az aratógép-kezelők versenyének első helyezettje pedig 17 hold gabonát aratott július 23-án. De általában jól dolgozott Tóthi elvtárs. Átlagban 12 holdról vágta le a gabonát aratógépével, összesen pedig 185 holdat teljesített. A Központi Vezetőség legutóbbi határozatáról sok szó esik a németkéri Ságvári Termelőszövetkezetben is. Helyeslik a termelőszövetkezeti tagok a Központi Vezetőségnek azt a határozatát, mely szerint jövedelmezőbbé, vonzóbbá kell tenni az egyéni parasztok számára a meglévő termelőszövetkezeteket. De nemcsak egyetértenek ezzel, hanem ennek szellemében dolgoznak is. Erről tanúskodik az, hogy a szövetkezet fennállása óta még egyetlen esztendőben sem végeztek ilyen gyorsan a nyári nagy munkákkal, mint most. A Ságvári Tsz ugyanis befejezte a 194 holdon termelt gabona aratását és cséplését. összesen 21 vagon 91 mázsa gabonát csépeltek el a szövetkezeti tagok. Az átlagtermés jobb a tavalyinál a Ságváriban. Van olyan terület, amelynek 17 mázsát adott holdja. A csépléssel egyidőben 327 mázsa gabonát szállított a tsz a begyüjtőhelyre s ezzel eleget tett állam iránti kötelezettségének. Az aratás, cséplés elvégzése mellett a többi munkákat sem hanyagolták el a Ságvári Tsz- ben. Az aratás után a legtöbb helyen elvégezték a tarlóhántást és amint a tanácselnök, Babarik György jelentette. a szövetkezeti tagok az állatállomány megfelelő takarmányellátása érdekében 61 holdat vetettek be másodnövénnyel. A fent említett kiváló eredmények példátlanok a szövetkezet életében, s a németkéri termelő szövetkezetek nemes versenyében is jelenleg a Ságvári Tsz vezet. Gondoskodnak az állatállomány takarmányszükségletéről a dombóvári Vörös Sugár Tsz-ben Ezen a héten minden szakadáti gazda eleget tesz gabonabeadási kötelezettségének Az elmúlt félévben igen jó eredményeket mutatott fel tejtermelésben a dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezet, a fejési és istállóátlaguk állandóan tíz liter felett volt. A szövetkezet még ebben az évben tovább akarja fejleszteni tehén- állományát, tovább akarja flövelni tejtermelését. Gondoskodnak megfelelő mennyiségű takarmányról is. Az aratás megkezdése előtt, időben elvégezték a szálastakarmányok betakarítását, összesen 1900 mázsát raktak kazalba az árpaaratás befejezés és a búzaaratás megkezdése között. A búzaaratás előtt elvégezték a kukorica gazoló kapálását is és az eredménye az, hogy 35—40 mázsa termésre számíthatnak. A jó kukoricatermésből többek között 72 szerződéses baconsüldőt hizlalnak, amely 100 000 forint jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Koczka János tsz elnök büszkén mutatja a nagy termést ígérő kukoricatáblát Németh Józsefnek, a községi tanács elnökhelyettesének. A szakadáti dolgozó parasztok azzal fejezik ki egyetértésüket a párt Központi Vezetőségének július 18—21. ülése határozata iránt, hogy gyorsan végzik a gabonabetakarítást, mindjárt a cséplőgéptől eleget tesznek gabonabeadási kötelezettségüknek, s arra törekszenek, hogy elsőnek a megyében teljesítse községük kenyér- és takarmánybeadási tervét. A csü törtök reggeli állapotból ítélve, a szakadáti dolgozó parasztok számítása sikerült. A községben 104 gazda van, akinek beadást kell teljesíteni. Csütörtök reggelig a 104-ből 66 teljes egészében eleget tett kenyérés takarmánybeadási kötelezett ségének. Amint a tanácselnök, Vezekényi Lajos elvtárs mondotta, eddig még egyetlen gazdának sincs hátraléka. Azt is a tanácselnök mondotta, hogy péntek estig a község egyéni gazdái teljesen befejezik a cséplést és egyúttal beadási tervét is teljesíti minden szakadáti gazda. A kötelező beadáson kívül a dolgozó parasztok gabonafeleslegüket adják el az államnak. Nem kevés olyan egyéni gazda van a községben, mint Butasi György 8 holdas, aki kötelező beadásán felül 477 kiló gabonát adott el szabadpiaci áron az államnak. Éjjel-nappal folyik a munka a dunaföldvári határban A Központi Vezetőség július 18—21-1 ülésének határozata után Dunaföldvár határában is meggyorsult a munka. Az egyé nileg dolgozó parasztok nagv megelégedéssel fogadták a pártnak azt a határozatát, mely szerint elégtételt kapnak a korábban kuláknak nyilvánított középparasztok. A dunaföldvá- ri pártszervezet és a tanács a párt határozata értelmében már intézkedett is. Mintegy 15 kö- zépparasztiot rehabiiíitláltak az elmúlt napokban. A KV ülés határozatának az a része is nagy megelégedést vál tott ki a dunaföldvári egyéni gazdák körében, mely szerint az állam minden feltételt biztosít ahhoz, hogy biztonságban termeljenek. Helyeslésüknek azzal adnak kifejezést a dunaföldváriak, hogy napjainkban a gabona gyors betakarítása érdekében éjjel- nappai dolgoznak. A dunaföldvári határban ugyanis az utóbbi 3—4 napban éjjal is hordják a fogatok és az egyéni gazdák segítségére küldött sztplürvárosi teherautók a gabonát. Amint Dravecz Lajos elvtárs, a községi tanács elnöke mondja, egy-egy éjszaka mintegy 2000 kereszt gabonát hordanak asztagba az egyéni gazdák. Arra a kédésünkre hogy mikor fejeződik be a gabona betakarítása Dunaföldváron, Dravecz elvtárs a következőket vá laszolta: „A község határában 3800 holdról kellett betakarítani a gabonát az egyéni gazdáknak. Ezt a munkát gyorsan el is végezték a dolgozó pa rasztok. A zab kivételével már nem lehet lábon álló gabonát találni a határban. Napjainkban soha nem látott lendülettel megy a gabona asztagba hordása. Megítélésem szerint, ha ilyen rohamosan megy a munka, néhány nap múlva minden egyéni gazda gabonája asztag- ban lesz. Szerintem ez azt bizonyítja, hogy községünk egyéni gazdái minden tőlük telhetőt elkövetnek a párt legutóbbi határozatának megvalósítása érdekében.”
