Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

1956 JŰNIUS 24. TOLNAI NAPLÓ 3. PART ÉS PÁRTÉPiTÉS « A következő pártoktatási óv előkészítéséről Az elmúlt évi pártoktatás tapasztalatai is bizonyítják, hogy az oktatás sikere nagy­mértékben múlott az előkészí­téstől. Ahol jó volt az előkészí tés, az egész évben alapul szol­gált a jó munkának. Ebből tér mészetesen azt a következte­tést is le kell vonni, hogy a propaganda munka nem az ok tatási év naptár szerinti indu­lásával kezdődik, hanem a nyá ri hónapokat is ki kell használ­ni, mert ez az idő a legalkal­masabb az oktatási év előkészí­tésére. Nézzük, milyen feladataink vannak most, az előkészítés idő szakában? Változás lesz a párt­oktatás rendszerében. Megszün nek a politikai iskolák, és ugyanakkor három új oktatási formát hozunk létre: az „Idő­szerű kérdések“, a „Gazdasági ismeretek” és a „Nemzetközi munkásmozgalom története“ tanfolyamokat. Az időszerű kérdések tanfo­lyamának az lesz a célja, hogy a széleskörű párttagsággal és a pártaktivistákkal megismer­tesse a párt és kormányhatá­rozatokat, az ezekkel kapcso­latos elvi-politikai kérdéseket, az aktuális helyi és országos feladatokat, valamint a nemzet közi helyzet fontosabb időszerű kérdéseit. Ez tehát a napi fel­adatok megoldásához nyújt majd segítséget a párttagok­nak, ugyanakkor a rendszeres tanulásra is segíti rászoktatni az elvtársakat. A gazdasági ismeretek tan­folyama azoknak a feladatok­nak a gyakorlati megoldását segíti, amelyek a szocialista gazdaság építésében, a terme­lés növelésében és tökéletesí­tésében felmerülnek. Fő célja, hogy a gazdasági teendők meg­oldásához adjon konkrét segít­séget, megismertesse a részvevői vei azokat a problémákat, ame Megyénk küldöttsége a lánytalálkozón Jún. 23—24-ig rendezik meg a lányok és fiatalasszonyok or­szágos találkozóját a főváros­ban, melyen megyénk lányait és fiatalasszonyait egy 32 ta­gú küldöttség képviseli. A küldöttség pénteken délután utazott el Budapestre, Tóth Anna, a DISZ Megyei Végre­hajtóbizottsága munkatársá­nak vezetésével. A küldött­ségnek több tagja ajándéko­kat és emléktárgyakat is vitt magával. Készülődés a nyári nagy munkára A fiatalság a nyári munká­ra készül az ország minden szögletében. A mi megyénk­ben is ifjúsági brigádo­kat és munkacsapatokat szer­veznek mindenfelé a DISZ- bizottságok és a DlSZ-szerve- zetek. A paksi járásban eddig 10 kombájn komplexbrigádot alakítottak meg, a szekszárdi járásban pedig kettőt. Jóval nagyobb a cséplőcsapatok szá­ma: a szekszárdi járásban hét, a gyönki járásban hat, a dombóvári járásban pedig öt ifjúsági cséplőcsapat alakult meg eddig; Szorgalmas fiatalok Két ifjúsági munkacsapata van a decsi Alkotmány Ter­melőszövetkezetnek. Mindket­tő a növénytermelésben dol­gozik és lelkiismeretesen el­végzi kötelességét. Az időseb­bek is elismerőleg nyilatkoz­nak a két munkacsapat min­den egyes tagjáról. A fiatalok a növényápolás­lyek az adott területen fennáll­nak és végig kísérték fejlődé­sét. ■ A gazdasági ismeretek tan­folyamán belül az egyes terü­leteknek megfelelően külön­böző csoportok lesznek: lesz például ipari, termelőszövet­kezeti, állami gazdasági, gép­állomási csoport, illetve tanfo­lyam. Ezen belül a termelőszö­vetkezeti tanfolyam tematiká­jában például a következő té­makörök szerepelnek: A ma­gyar mezőgazdaság fejlődése, átalakulása a felszabadulás után, A tsz-ek alapszabálya, A soküzemágú, belterjes mező- gazdasági nagyüzemek kialakí­tása a tsz keretében, A tsz-ek és gépállomások kapcsolata. A tervezés és munkaszervezés a tsz-ekben és így tovább... A nemzetközi munkásmoz­galom története tanfolyam első sorban azt a célt szolgálja, hogy az MDP és az SZKP tör­ténetét tanulmányozni kívánó elvtársak előzetesen megismer­kedjenek a nemzetközi mun­kásmozgalom történetével. A jövőben az MDP és az SZKP története tanfolyamokra első­sorban azokat az elvtársakat veszik fel, akik ezt az egyéves tanfolyamot elvégezték. Ez az oktatási forma éppen ezért a szakosított oktatásnak állandó tanfolyama lesz. Tematikájában többek között ilyen kérdéscso­portok szerepelnek: Marx és Engels a tudományos szocializ­mus megalapítói, A nemzet­közi munkásmozgalom az I. Intemacionálé időszakában, a párizsi Kommün, és így to­vább... A marxizmus-—leninizmus alapjai, a politikai gazdaság­tan, a filozófiai, az MDP törté­nete tanfolyamok természete­sen megmaradnak és a helyi viszonyoknak megfelelően fog­ják előkészíteni. ban, a szénagyüjtésben és be­takarításban egyaránt megái; ták helyüket. Az ő érdemük is, hogy a termelőszövetkezet már betakarította az anyaszé. nát. A múlt vasárnap is a széna behordásával voltak el­foglalva az idősebbekkel együtt. Miközben a növényápolás­sal és a széna betakarításával foglalkoztak, már gondoltak a nyári nagy munkára, az ara­tásra is. A termelőszövetke­zetben már megalakult egy aratóbrigád, amelynek min. den tagja DISZ-fiatal. 14 évesek a DISZ-ben Azok a fiatalok, akik most végezték el az általános isko­la nyolcadik osztályát, ország szerte tavaszi és nyári hóna­pokban léptek, illetve lépnek a Dolgozó Ifjúság Szövetsé­ge tagjainak sorába. Sok is­kolában még a tanév folya­mán felvették a DISZ-be a nyolcadikosok legjobbjait. — Megyénkben is sok DISZ-tag van már az általános iskolai tanulmányaikat elvégző fia­talok között. A szekszárdi já­rásban 402, a paksi járásban 292, a gyönki járásban 291, a dombóvári járásban pedig 177 nyolcadik osztályos lépett be eddig a DISZ-be. Legtöbb tagfelvételt ünne­pélyes taggyűlésen bonyolí­tók le, amelynek megszerve. zésében a DISZ-szervekkel együttműködtek az iskolák igazgatói és az úttörővezetők is. A fiatal DISZ-tagoknak sok helyen nagy segítséget adnak a pedagógusok. A gyön ki járásban például a peda­gógusok a nyár folyamán is foglalkoznak az új DISZ- tagokkal. Az előkészítés egyik alap­vető kérdése a propagandistái: kiválogatása. Ez körültekintő, felelősségteljes munkát igé­nyel. Az időszerű kérdések és a marxizmus—leninizmus tanfolyam propagandistáit az alapszervezetek válogatják ki és a járási, Szekszárdon pedig a városi pártbizottság hagyja jóvá. A szakosított tanfolya­mok propagandistáit a járási pártbizottságok válogatják ki, azokon a helyeken pedig, ahol községi pártbizottság van, ott a községi PB-re tartozik ez a feladat; A kiválogatásnál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy lehetőleg a propaganda munkában jártas elvtársak kapjanak ilyen megbízatást. Feltétlenül helyes, ha ismét propaganda munkával bízzák meg azokat az elvtársakat, akik az elmúlt oktatási évben jó munkát végeztek. Ugyanak­kor szükséges a gazdasági és pártfunkcionáriusok szélesebb- körű bevonása is ebbe a mun­kába. A kiválogatás nem ad­minisztrációt jelent, hanem politikai munkát. A pártveze­tőség, illetve a pártbizottság tagjainak el kell beszélgetniük a propagandistákkal, hogy meg­bízatásukkal szemben fele­lősséget érezzenek. Nem tűrhe­tő meg az olyan módszer, mint amilyen tavaly tapasztalható volt több községben, hogy „ki­jelölték“ a propagandistát, a javaslatot elküldték a járás­hoz, ugyanakkor a „kijelölt“ elvtárs nem is tudott erről. Az ilyen „kiválogatásnak” az év­közi propaganda munka vallja kárát. Nagyon fontos, hogy csak elméletileg jól képzett, nagy élettapasztalattal, gyakor lati tudással rendelkező elv­társak kapjanak propagan­dista megbízatást. Nem helyes, ha a hallgatók „jelentkezése“ után döntik el, hogy hány pro­pagandistára van szükség és a sok jelentkezőre való hivatko­zással engedményeket tesznek a képzettségnél. A hallgatók és a propagandisták kiváloga­tásának összhangban kell len­nie és azt kell alapul venni, hogy biztosítható-e megfelelő propagandista, ha nem, feles­leges például a két oktatási forma mellé még egy harma­dik is, mert megfelelő propa­gandista hiányában csak elide­genítheti a hallgatókat a párt- .oktatástól. Már most hozzá kell látni a hallgatók kiválogatásához is. Elsősorban a párttagokat kell bevonni az oktatásba, de ügyel ni kell arra, hogy megfelelő politikai képzésben részesülje­nek a különféle tömegszerve­zeti, vagy gazdasági funkciók­ban lévő pártonkívüli dolgo­zók is. Továbbmenve: be kell vonni a pártoktatásba a leg­jobb pártonkívüli dolgozók kö­zül azokat, akiket a pártszer­vezet időközönként különféle pártmunkával bíz meg, és idő­vel szóba kerülhet a pártba való felvétele. A hallgatókat is egyéni be­szélgetés alapján kell kiválo­gatni, mert ez az alapja a le­morzsolódás megelőzésének. El kell beszélgetni velük a ta­nulás fontosságáról és a pártta­goknak meg kell magyarázni, hogy mit jelent az önkéntesség ezen a téren. Sok elvtárs úgy gondolja, hogy azt jelenti, ha akarok tanulok, ha nem aka­rok, akkor nem tanulok. Ez pedig nem így van. A szerve­zeti szabályzat kimondja, hogy minden párttagnak köte­lessége ideológiai tudásának állandó fejlesztése. Az önkén­tesség arra vonatkozik, hogy minden elvtárs maga válassza meg azt az oktatási formát, amelyben tanulni akar. Ezt a jogot viszont feltétlenül bizto­sítani kell, mert a tanulási kedv nagymértékben múlik ezen. Nagyon fontos, hogy a pro­pagandisták és a hallgatók ki­válogatásával kapcsolatos fel­adatokat ne csak a vezetőség, ha­nem a taggyűlés is megtárgyalja. Ebbe a munkába be kell vonni a legjobb párttagokat is és a kiválogatást pedig a taggyűlé­sen kell jóváhagyni. Nem en­gedhető tehát meg, hogy egy­két ember készítse el az okta­tási tervet, és annak összeál­lításánál ne érvényesüljön az egész párttagság véleménye. Tallózás . • . Nem tudtam eddig mi hiányzott az életemből, talán az, hogy kevés fejtörő állt rendelkezésemre. Na, de jött a Tolna megyei távbeszélőnévsor, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság kiadásában (kiadásért felel: Császár Károly), s akad fejtörő egész évre (legalábbis egy újabb megjelenéséig). Reggel vettem kezembe s mondám: heuréka. S most dél­ben :azt a nemjóját... Azt sem tudom, hogy fiú Vagyok-e vagy lány. Döntsék el igazam van-e, vagy sem. Mindjárt a címlapon: „Fontosabb kapcsolási számok a gépikapcsolású központok­ban: Pontos idő..; 08 , vagy a többi 01, 02, 0,3 04, 05. Ezeken a számokon aztán senkisem jelentkezik, tárcsázhatom hajnal­tól reggelig. Csak ne írták volna a másik lapon: „3. A szám­hívó tárcsával a kívánt kapcsolási szám minden egyes szám­jegyét letárcsázzuk.” Jól van megfogalmazva, de mikor a kívánt, annyira óhaj­tott szám nem stimmel például a leírt 08-cal, mit tegyen az ember fia. Aki nem régi telefonos az elmegy a postára, meg­kérdezi s értesült, hogy 008. Aztán újra hazamegy, felhívja a Pontos időt s megtudja pontos időt. Ez aztán spórolás a nullákkal, csak ne írták volna ki a másik oldalon: „3/c. Ne hagyjunk ki számjegyeket! A 0-ás számjegyeket is tárcsázni kell!” Inkább a hiányzó nullát kel­lett volna odaírni. Mindennek teteje, koronája, a korona legszebb ékköve, magyarul köznapi nyelven a fülembe tett bogár, a címlap be­fejező két sora: „Ha felhívásra éjjel 01, 03, 08 (legalább én kijavítom 001, 003, 008) szám nem jelentkezik, akkor halld bátor olvasó a szenzációt, a helyettesítő, a megváltó számot) d 01 számot kell hívni’’. Önhatalmúlag kijavítom a számot 01-ről 001-re, mert ezt ítéletnapig is tárcsázhatják, s a szöve­get talán így: ha egyik sem jelentkezik, újra kell kezdeni. Ha viszont az illetők elunják a dolgot, még mindig útra lehet kelni és fel lehet zörgetni valakit a postán, aki mint nekem is, dícséretreméltó szívélyességgel megadja a felvilágosítást. Egyszerű, de nagyszerű, nem igaz? Van fejtörő? Van. Szüksége van erre valakinek? Nincs. (i—e.) A DISZ életéből Szekszárdi vulkán (Részletek a Tanács- köztársaság emlékeié megjelenő „Szekszárdi vulkán“ című könyv­ből.) Szekszárdon, 1919 június 23-án Haidekker, Feördeös és Marossy egész nap lótott fu­tott. Minden ellenforradalmárt a lakásán kerestek fel. Még- egyszer kioktatták őket szere­pükről: 24-én este kiszivárog­nak a kiserdőhöz, ott mindenki megkapja az utasítást. Két cso-> portra oszlanak, az egyik a tol nai úton marad, a Ciráki-kocs- mánál Haidekkerrel, a másik átmegy a sióagárdi útra, a Fe hér-csárdához Feördeössel. Amikor teljesen bealkonyodik, Haidekker két revolverlövés- se(l megadja a jelet az indu­lásra... Haidekker, Vendl és Havra- r.ek az izgalomtól úgyszólván semmit sem aludtak június 23. éjszakáján. De a barátaik is nyugtalanul aludtak, 24-én reg gél az ellenior^ adalmárok sut­togni kezdték, hogy Pesten fe­■h-ek kerültek az uralomra; Tolnán és Sióagárdon is fehé­rek vannak már és még aznap Szekszárdra is bejönnek. Gyor­san terjedt a hír. Újból Ocskót ragadta el legjobban a felhábo­rodás. Szaladt a direktórium­ba, Tóthoz. — Hát érdemes volt ezeket a gazembereket szabadon en­gedni? — mondta az izgalom­tól remegve. Ott volt Horváth Gyula is, az válaszolt neki: — Nem kell beugrani min­den rémhírnek. Az elnöki szobában áthívták Csébi Józsefet, a katonatanács elnökét. Vele együtt jött Ma- uthner Gyula is. Tudott dolog volt, hogy a szervezkedés fő fészke Fehér Lőrinc palánki kastélya. Minden valószínűség szerint innen fognak jönni a fehérek. Azt is sejtették, hogy Ujjék Gábor majori kastélyá­ban van egy másik fészek. Lehet, hogy innen is jönnek. Palánkról a pesti országúton keresztül a Parászta patak hid- ján át lehet a városba jönni. Ide állítottak egy erős őrséget. Gábor majorból a keselyűsi út vezet a városba, de egy kis ki­térővel a Csörge tó felé, a Duna utca felől is lehet jönni. Valószínű volt, hogy a Gábor majori csoport átvág a Csörge tó felé. A másik őrséget erre az útelágazásra irányították. Arra is kellett számítani, hegy míg a fehérek támadása le­köti a város bejáratánál az őrséget, az alatt az idő alatt a városban lévő ellenforradalmá­rok is működésbe lépnek. Biz­tonságból itt is kellett maradni néhány felfegyverzett elvtárs­nak. Ennek azonban nem ferdí tottak nagyobb jelentőséget. Mindenki a veszélyeztetettebb helyre akart menni. Már úgy állt a dolog, hogy senki se ma­radt a városban, amikor a Marx—Lenin-otthonba “rke­zett Bede Sándor és Németh Lajos ifjúmunkás. Csébyhez fordultak: „Cséby elvtárs, ha a vezetőink nincsenek itthon, akkor már rólunk meg is leied keznek? Kérünk fegyvert és mi is megyünk a fehérek el­len.“ Amikor besötétedett, észak felől távoli lövöldözés hallat­szott. Cséby elvtárs kiadta az utasítást, hogy a csoport ne menjen az újvárosba, hanem menjen a hármashídhoz, ha ne­talán át tudják törni magukat a fehérek az újváros végén lévő őrségen, akkor itt a híd­nál szálljanak szembe veiül:. Mindenki vállra akasztotta fegyverét és indultak. Bede és Németh csapatával a hídnál le­húzódott a patak medrébe. A partnak hasalva tüzelőállásba helyezkedtek. Itt csatlakozott hozzájuk a katonaviselt Ke­mény Árpád. A kis municiósok pedig lehordták a lőszert a híd alá. Lövés dördült az Árvaház tá­jékán. — Jönnek — újongolt Vendl és Büki, a volt főszolga­bírói épületnél. — A százados úr csatlakozik hozzájuk a hármashídnál — mondta Vendl és ide vonulnak fel. Aztán bemegyünk a vár- megyeházára és a városházára. A kapukhoz őrséget állítunk és egész éjjel ügyeletet tartunk; A vörösöket még az éjjel letar­tóztatjuk. Értesítjük a főispán urat és még ma átveszi hivata. lát. Én meg a város vezetését veszem át. A fehérek csoportja a Duna- utcán át keresztül a Rákóczi- útra ért. Csendben egy hang nélkül, szinte lábújjhegyen mentek, Haidekker kézintéssel maga mögé sorakoztatta őket. Mikor úgy látta az éjhomály, ban, hogy mindnyájan ott van­nak, revolverét a magasba len­dítette és elsütötte. A többiek is lövöldözni kezdtek. Haidek­ker pedig ordítozott: — Nyissák ki az ablakokat, itt vannak a fehérek! Lövöldözve megin­dultak a hármashíd felé. Hav- ranek szíve majd kiugrott az örömtől. A híd felől vezényszó hallat, szott: — Tűz! Abban a pillanatban fények villantak a patak partján, döb­benetes fegyverropogás kísére­tében. A fehéreknek gyökeret vert a lábuk, megbénult a ke­zük. Havranek majd szörnyet­halt az ijedtségtől. Az ifjúmun. kások egyrésze kiugrott a pa­tak medréből és úgy folytatta a tüzelést. Úgy látszott, hogy ro­hamra indulnak. Erre a gyüle- vészhad rémülten futott, amer­re tudott. Úgy eltűnt, mint egy szappanbuborék. Vendl és Büki hiába vártak a hatalom átvéte­lére. A szekszárdi kommunista ifjúmunkások beváltották a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésen tett fogadalmukat, hogy: „Megvédjük a proletár- diktatúrát!“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents