Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-16 / 141. szám

'io Inai N Egyetemi Könyvtár PÉCS r AZ HDP TOLNA NEGYEI BIZOTTSÁGA HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JÚNIUS 16. Minden tsz-családtag vegyen részt a közös munkában ^ A most következő munkaidő­ben, amikor továbbra is gon­doskodni kell a kapásnövények ápolásáról, a szőlők védelméről és mindenekfelett a gyors, gaz­daságos aratásról, még a gépek segítsége mellett is sok szor­gos munkáskézre van szükség. Nem hanyagolhatjuk el egyik munkát sem, hiszen jó termés várható. A termelőszövetkezetekben, ahol sok helyen jelentős mun­kaerőt köt le a kertészet, külö­nösen fontos, hogy most a rö­videsen elkezdődő aratáskor a munka zavartalan menetének biztosítására elegendő dolgozó álljon készen. A családtagok, és főleg az asszonyok bevonása mindig sokat jelentett, de most még fontosabb. Azokban a ter­melőszövetkezetekben, ahol a (családtagok eddig is dolgoz­tak, egy-egy család munkaegy­ségben kifejezett jövedelme 50. de sok esetben 100 százalékkal nőtt. A tényleges jövedelem pedig még nagyobb, mert ala­posabb, gondosabb munkát tudnak végezni, mint azok a termelőszövetkezetek, ahol ál­landóan munkaerőhiánnyal küzködnek. íme egy-két példa: A sárszentlőrinci Kossuth és Illyés Gyula Termelőszövetke­zetekben jól halad a munka, mert 20—25 családtag dolgozik a tsz-tagokon kívül. Az alsó­nyéki Világszabadság Termelő- szövetkezetben a tavaszi munkaidő beköszöntésekor a családtagokhoz fordultak, hogy segítsenek a munkában. En­t nek eredményeként ma már 31 asszony dolgozik a közös terü­leten, ami meg is látszik, mert csak annyi lemaradásuk van, amennyit a kései vetés jelen­tett. Ugyanígy megmutatkozik az is, ha a családtagokat nem von ják be a közös munkába. Azon kívül, hogy zárszámadáskor kevesebb lesz egy-egy család jövedelme, nem tudnak töké­letes munkát végezni évközben sem, különösen akkor, ha az időjárás miatt valamelyik ten­nivaló határideje eltolódik. A keszőhidegkúti Uj Élet Tsz-ben még csak most kezdték meg a kukorica kapálását. Mikor fog' nak itt másodszor, harmadszor kapálni? Mert, ha aratás alatt akarják ezt a munkát elvé­gezni, akkor mikor aratnak és hogyan? Valamelyiket elha nyagolják és ebből csak kár származhat a betakarításkor pedig ha nagyobb mértékben támaszkodnánk a családtagok segítségére, jobban haladná nak a kapálással. De akad ; megyében olyan hely is, ahol már most, év közben ráfizet­nek a helytelen munkaerőgaz dálkodásra. A nagydorogi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben a családtagok ahelyett, hogy a tsz-ben dolgoznának, a feles dohánnyal foglalkoznak. Még kirívóbb azesetakajdacsi Március 9 Termelőszövetkezetben. Itt a termelőszövetkezet kukoricá ját napszámosokkal művelte tik, tehát nem a tsz-tagoknak Új szőlőket telepítenek és felújítják a régieket Szekszárdon az ötéves terv keretében adják a munkabért, hanem napszámosoknak fizetik ki. Mindezeken természetesen változtatni lehetne Kajdacson — de máshol is — például úgy, hogy megbeszélnék a családtagokkal, napszámosok helyett inkább ők dolgozzanak, így az a pénz is a tsz-tagság jövedelmét emelné, amit egyébként a napszámosoknak fizetnek. Már ezek a példák is megmutatják, kifizetődik-e a termelőszövetkezeteknek a családtagok foglalkoztatása, vagy sem, most már csak az a kérdés, miért nem valósítják meg egy egész sor tsz-ben? Néha arra hivatkoznak, hogy az asszonyok nem akarnak el­menni dolgozni, nem akarnak részt venni a közös munká­ban. Ez valószínűtlen, mert ha biztosítják azokat a feltétele­ket, amelyek lehetővé teszik, hogy az asszonyok egész nap kint időzzenek a földeken, men tesítik őket a háztartás gond • jaitól, az asszonyok dolgozni fognak. Sok helyen, ahol nem dolgoz nak a családtagok a közösben azt mondják „tudjuk mi, hogy jó az, meg hasznos, de hiába, ha egyszer nem lehet, hát nem lehet, valakinek a gye rekekre is kell vigyázni.“ Persze ez is megoldható és példa is van rá. — A madocsai Igazság Termelőszövetkezet­ben sem tudnak dolgozni az asszonyok, mert bölcsőde nem volt, ahová egész napra be­adhatták volna az apróságok „t. Most azonban a tanács segítsé­gével helyiséget kerítettek, azt berendezték és két asszony, akinek a termelőszövetkezet ad munkaegységet, állandóan vigyáz a gyermekekre, s így a termelőszövetkezet asszonyai kivétel nélkül mind rendszere­sen részt vehetnek a közös munkában. Hasznot jelent ez a termelőszövetkezetnek, mert a két gyermekgondozónak adod munkaegységek árán számot­tevő munkaerőt nyer, de jól járnak a tagok is, mert az asz. szonyok munkájával nő a mun kaegység mennyisége, több lesz a családok keresete. Az asszo­nyokból dohányos brigádot ál Irtottak össze, amelynek az a feladata, hogy ezen a területen mentesítse a férfi munkaerőt és a dohánytermelésben min den munkát elvégezzen. Még nem fejeződött be a növényápolás, küszöbön az ara tás és cséplés nagy munkája az évi tennivalók jelentős szá­zalékát rövid egy-két hónap alatt kell elvégezni. Mérlegel­jék hát a termelőszövetkeze tek, mennyi munkájuk van és mennyi munkaerőre van szűk ség ahhoz, hogy azt elvégez­hessék. Jól szervezzék meg a munkát, a tsz-vezetőségek i s pártszervezetek mozgósítsák a családtagokat, hogy a leg i gyobb mértékben vegyenek részt a közös munkában, a kö­zös jövedelem, a sikeres aratás érdekében. Szekszárd környékén az 1880-as években nagy filoxéra kár érte a szőlőket, úgy­hogy legnagyobb részüket újra kellett telepíteni. Ez akkori telepítések óta nem újították fel a szőlőket, melynek legnagyobb része ma már 50—60 esztendős. En­nek következtében az öreg tő­kék terméshozama csökkent, s a különböző betegségekkel szemben kevésbé ellenállóak. A 2912 kh-as szekszárdi tör­ténelmi borvidék részleges felújítására több mint 50 év után most, a második ötéves tervben kerül sor. A Szekszárdi Városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya elké­szítette a szekszárdi szőlők rekonstrukciós tervét, amely­nek keretében 1960-ig 88 hold parlagföldön telepítenek szőlőket, 701 hol­don pedig felújítják a meg­lévőt. A telepítéseket és a felújítá­sokat gondos talajtani kísérle­tek előzték meg. Ennek alap­ján a hegyi területeken a híres szekszárdi kadarkát telepítik megfelelő arányban keverve a különböző festőszőlőkkel. A lapos területeken a már eddig is bevált különböző rizlingfaj- tákat telepítik. A nagyszabású munkákhoz a városi tanács két szőlőfor­gatógépet igényelt, s elké­szítette a hegyi utak helyre- állításának tervét is. Az első telepítésekre az ősz­szel kerül sor, amikor a szek­szárdi Béke Tsz 4 holdat tele­pít be 15 000 sajátnevelésű gyökeres szőlővesszővel. Kitüntették as árvísvédelem hőseit Vasárnap adta át a kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Bata István honvédelmi miniszter az ár­víz idején kitűnt tiszteknek, tiszthelyetteseknek és honvédok­nak. A kitüntetettek nevében Lukács László hallgató ígére­tet tett arra, hogy ezentúl is mindig helytállnak népünk szolgálatában. A tolnai helyőrség tisztjei tüntetéseket. kitűzik egymás mellére a ki­Megjavítják a lakásviszonyokat az alsónyéki Világszabadság Tsz-ben Az alsónyéki Világszabadság Termelőszövetkezet egyike azoknak, a szövetkezeteknek,' amelyeket legjobban sújtott az árvíz. Még mindig van olyan területük, amelyet nem lehet elmunkálni. Mégis, mindezek ellenére szorgalmasan dolgo­zik a tagság, hogy lehetőség szerint minél többet termel­hessen. Úgy dolgoznak, mint eddig talán soha. A sok nehézség mellett még­is találnak lehetőséget arra, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek maguknak. A la­kások eddig el vőltak hanya­golva, igen rossz körülmények között lakott a tagság egy- része. Most rendbehozzák a szövetkezet majorját, és felújít­ják az eddig lakatlan lakóépü­leteket is- Növekszik a taglét­szám, szükség van a lakások­ra. Most egy épületet lakások­nak építenek át, lepadlózzák, tatarozzák és négy család szá­mára teszik lakhatóvá. Túlteljesíti már tervét a Dunaföldvári Kendergyár A múlt hónapban — szá­molva azzal, hogy az ;,zvíz utáni helyreállítás még nem fe­jeződött be — csökkentett kész áru tervet kapott a Dunalöld- vári Kendergyár. Azonban mind a helyreállítást, mind a termelőmukát úgy szer ­vezték meg a gyárban, hogy az üzem termelése már meg­felelt az árvíz előtti tervek­nek, a csökkentett tervet 330 százalékra teljesítette. Az áztatásnál — ahol a terv már megfelelt a normális üzem menetnek — 143 százalék az eredmény. Ezerkétszáz mázsával többet áztattak, mint amennyit a terv előírt. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a medencék helyreállításánál már bevezették a tavaly elfo­gadott újítást, kettéválasztot­ták a medencéket és folyóvizes áztatást alkalmaznak, amely módszerrel mintegy két napra lehet lerövidíteni az áztatási időt. E hónapban is jók az ered­mények. Esedékes készáru- tervével 130 százalékra, az áztatási tervvel 102 száza­lékra áll a gyár. Gyorsan folyik a munkásla­kások helyreállítása is. Már csak néhány lakásban a szo­bák padlózása van hátra, azon­ban minden lakásba beköltöz­tek már a lakók. Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A tavalyi Országos Mező- gazdasági Kiállításon me­gyénk termelőszövetkezetei, — egyéni dolgozó parasztjai több díjat nyertek kiállított növé­nyeikkel. Igen jól szerepelt a fácánkerti Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet, Butás Vilmos dombóvári dolgozó paraszt, s még jónéhányan. Az idén a tavalyinál jóval több termelőszövetkezet és egyéni dolgozó paraszt neve­zett a kiállításra, szőlővel, bú­zával, kukoricával, árpával, répával, zabbal, burgonyával, napraforgóval, azonkívül gyü­mölcsfélékkel is. Újból szerepel a kiállításon a tamási Vörös Szikra Tsz búzával, őszi ár­pával, kukoricával, napraforgó­val, a szedresi Petőfi pedig kukoricával, amiért tavaly II. díjat nyert. A kiállításon megtaláljuk majd a szekszárdi bortermelők büszkeségét, a híres szekszárdi vörösbort. Öt szekszárdi gazda jelentkezett borával az őszi mezőgazdasági kiállításba. Az utolsó téglák... A múlt hónap elején tör­tént, a Beruházási Bank zala egerszegi fiókjának termelési értekezletén, hogy felszólalt Somogyi József, a fiók mű­szaki ellenőre. „A mi megyén két nem sújtotta a tavaszi ár­víz, de mégis jó lenne, ha mi is résztvehetnénk az újjáépí­tésben. Én vállalom azt, hogy két hetet fogok dolgozni az újjáépítésnél. Más megyei fiókoknál is biztosan vállal­nák ezt a műszaki ellenőrök“ — mondotta. A javaslat felkerült a Be­ruházási Bank központjához, onnét a többi megyei fiókok­hoz. Szinte napok alatt össze- toborozódott a brigád és má­jus végén megkezdte a mun kát a Palánki Téglagyárb m. Valamennyien műszaki ellen őrök, technikusok, ismerősök a kőműves szakmával. Bernhardt Gyula Miskolcról, Simon István Veszprémnél, Kiss József Budapestről jött el, Joó Imre erdőrnérnök — aki két hét alatt egészen meg tanulta a falazást — szom­bathelyi. A brigád vezetője, Mérei Miklós, a Beruházási Bank szekszárdi fiókjának műszaki ellenőre. A brigád — két hét alatt két ikerlakásos épület falait lnu.ta fr.. Képünkön az utolsó tégláka' rakjak a má­sodik ház falára A pillangóstakarmányok termőterületének növeléséért A Minisztertanács számos kedvezményt adott a termelők­nek, felemelte a lucerna és vö- rösheremag árát, cserevetőma­got biztosított. Ezzel ösztönöz­te a termelőket, egyéni gazdá­kat, termelőszövetkezeteket arra, hogy megfelelő mennyi­ségben termeljenek lucerna és lóheremagot. Megyénkben a termelőszövet­kezetek közül a németkéri Ság vári 30 hold lucerna, a nagy- székelyi Dózsa 15 hold lucerna, a bonyhádi Dózsa Népe 44 hold vöröshere, a kocsolai Vörös Csillag 16 hold vöröshereterü- leten szerződött magfogásra. A legtöbb lucerna- és heremag- fogásra a bonyhádi járásban szerződtek, a szekszárdi és a tamási járásban még nem történt szerződéskötés mag­fogásra.

Next

/
Thumbnails
Contents