Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-02 / 129. szám

* TOLNAI NAPLÓ 1956 JÜNIUS 2. Hegedűs András elvtárs tájékoztató beszéde az RM snunkásgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) Hegedűs elvtárs a továbbiak­ban megemlítette, hogy a SZOT elnöksége és a Minisz­tertanács most dolgozik a nyug díjrendelet módosításán. Ez­után az életszínvonal emelésé­nek feltételeiről beszélt, han­goztatva, hogy a munkabérek emelésével fokozatosan ki kell küszöbölni a bérrendszerben ma még meglévő aránytalansá­gokat ég igazságtalanságokat. Az árak csökkentésével elér­jük, hogy a dolgozók ugyanab­ból a keresetből többet tudnak vásárolni. Az életszínvonal emelésének ezt a két módját, a munkabé­rek emelését és az árak csök­kentését már az idén is alkal­maztuk. A munka termelékenysége ta­valyi növekedése lehetővé tette, hogy olyan árleszállítást hajtsunk végre, amely évi 900 millió forintos megtakarítást jelent a dalgozóknak. Hegedűs elvtárs hangoztatta, a párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgaz­dasági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd, hogy a következő évek­ben az élelmiszerek árait is csökkenthesse. Hegedűs elvtárs a továbbiak­ban a dolgozók béremeléséről szólva, a következőket mon­dotta: A béremelések összkihatása egy évre 800 millió lesz. Béremelést olyan szakmákban akarunk az idén végrehajtani, amelyekben a bérszínvonal kü­lönösen alacsony. A párt és a kormány nagy gondot for­dít azonban arra, hogy a 800 millió túlnyomó részét a termelésben résztvevő munká­sok kapják. Az életkörülmények megjavít tásában nagy szerepet játszik a munkaidő fokozatos csök­kentése is. A Minisztertanács már szerény lépést tett az­zal a határozatával, amely­ben elrendelte, hogy egyes, az egészségre ártalmas szakmák­ban, az alumíniumkohászat­ban, a nitro- és nitrobenzol- származékok, az ólomfesték, a penicillin és a szuperfoszfát gyártásában dolgozók heti munkaidejét 42, 40, illetve 36 órára kell csökkenteni. A má­sodik ötéves tervvel további intézkedések történnek más szakmákban is, elsősorban a kohászatban és a bányászat­ban, az egészségre ártalmas munkaterületeken a munkaidő csökkentésére. De a munkaidőcsökkentés a leg­szorosabb kapcsolatban van a munkaszervezéssel. Olcsóbb építkezés — több lakás Ezután a dolgozók lakásgond jairól és a kormány lakásépí­tési terveiről többek között öze­ket mondotta: A dolgozók életkörülményei, nek megjavításában az egyik legfontosabb és egyben a leg­nehezebb feladat: a lakásellá­tás. A lakáskérdés különösen nagy gondja a városi lakosság­nak. Több lakást kell építe­nünk. 1950-től 1955-ig mintegy 130 ezer lakás épült az ország­ban. A második ötéves tervben pedig mintegy 200 000 új lakás épí­tése szerepel. A lakásépítkezést olcsóbbá kell tennünk. Ennek legfontosabb fel tétele a lakásépítő-ipar kor­szerűsítése. Uj, könnyű építő­anyagból egész falnagyságú építőelemeket kell készíteni, s el kell érni, hogy az építőipar lényegében csak az üzemileg előállított épületelemek össze­szerelését végezze. Az ilyen la­kásépítés szinte minden rész­letében gépesíthető. A lakásépítkezés meggyorsí­tását kívánta a Minisztertanács elősegíteni azzal is, hogy állami támogatással lakóház­építő szövetkezetek létesítését kezdeményezte. A lakóház-szö­vetkezetek a második ötéves terv során mintegy 25 ezer la­kást fognak felépíteni, sok ál­lami kedvezménnyel. A lakás- probléma megoldására más in­tézkedéseket is teszünk. A Mi­nisztertanács már másfél éve elrendelte a hivatali helyisé­gek egy részének lakásokká történő visszalakitását. En­nek eredményeként eddig több mint 1200 lakást sikerült felszabadítani, s még az idén legalább 4000 la­kás szabadul fel ílymódon. Helyreállításukra á kormány mintegy 100 millió forintot for­dít. A lakáselosztással kapcso­latban a Minisztertanács köte­lezte a minisztereket és a taná­csokat arra, hogy a lakások kétharmadát a termelésben köz vétlenül részvevő dolgozók kapják meg. Feladatunk, hogy ellenőrizzük ennek a rendelet­nek a végrehajtását. A lakás- helyzet különösen nehéz Buda­pesten, ahol a lakosság száma a felszabadulás előttihez ké­pest jelentősen megnőtt. Ezért a budapesti üzemek vezetőinek arra kell törekedniük, hogy munkaerőszükségletüket min­denekelőtt a főváros jelenlegi állandó lakói közül fedezzék. Hegedűs elvtárs ezután az államapparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről be­szélt. Az állami szervek munká ját sok jogos kritika éri — mon dotta s rámutatott arra, hogy népi demokratikus államappa­rátusunk fejlődésében jelenleg a bürokratizmus az egyik leg­főbb kerékkötő, a bürokratiz­musnak viszont egyik főoka, a túlzott központosítás. Intézkedések a szocialista törvényesség megszilárdítására A szocialista törvényesség­ről szólva Hegedűs elvtárs megállapította: a bürokrácia elleni harc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szervek minden dolgo­zóját — bármilyen beosztás­ban legyen is — törvényeink tiszteletére, a szocialista törvényesség szi­gorú megtartására neveljék. E tekintetben még sok a tenni­való, bár az elmúlt egy-két esz­tendőben sok súlyos hibát jóvá tettünk. De nemcsak a hibák javítása a feladat, hanem a szó cialista törvényesség további megszilárdítása az államappa­rátus minden láncszemében, s ilyen módon annak biztosító­sa, hogy törvénytelenségek soha többé elő ne forduljanak. A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében több intézkedés történt. A kö­zelmúltban megjelent a tár­sadalmi tulajdon védelméről szóló törvény módosítása, amely a társadalmi tulajdon kisebb, 200 forinton aluli meg­károsítását, vagy megrongálá­sát — ha nem ismétlődő eset­ről van szó — az eddigi bün­tető eljárás helyett szabály­sértési, illetve üzemi, vállalati fegyelmi eljárásra utalja. A Minisztertanács nemrég az El­nöki Tanács elé terjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely sok, eddig bűntettnek minősí­tett cselekményt szabálysértés­sé minősít. Ilyen ügyekben te­hát nem a bíróságok, hanem a tanácsok mellett felállított szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok járnak el a jövőben. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Munka Törvénykönyv végrehajtási utasításának módosításai és a társadalmi bíróságok felállítá­sa. A Rákosi Művekben is létrehozzák a társadalmi bíró­ságokat, amelyekben részt vesznek majd az élenjáró te kintélyes dolgozók, a tanács­tagok, a népi ülnökök. A kor­mány, a párt útmutatása alap­ján mindent elkövet azért, hogy az államigazgatásban a bürokratikus módszerek he­lyét az ügyek érdemi és gyors elintézése foglalja el, hogy az állami munka minden fokán a kérdések eldöntésénél törvé­nyeink és rendeleteink szigorú megtartása és megtartatása le­gyen az irányadó. Mindez meg­erősíti népi demokratikus rendszerünket, a munkásosz­tály hatalmát, és elősegíti hogy országunkban meggyor­suljon a haladás, és azok a nagyszerű célok, amelyeket a második ötéves tervünk irány­elvei tartalmaznak, hiánytala­nul megvalósuljanak. Nemzetközi kapcsolataink bővítése Hegedűs elvtárs ezután át­tért a nemzetközi helyzet elem­zésére, hangoztatva, hogy a kor mány nemzetközi kapcsolata­ink bővítésére törekszik, s nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavításán, a béke fenntartásán. Ezután arról beszélt, hogy együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sok­oldalúbbá válik. Beszélt a sze­mélyes kapcsolatok kialakítá­sának fontosságáról s elmon­dotta, hogy a Minisztertanács határozatot hozott, amelynek értelmében a népi demokra­tikus országokba útlevél nélkül a személyi igazolványhoz csa­tolt melléklappal és a fogadó ország vízumával lehet utazni. Külföldi kapcsolataink fej­lesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződték Jugoszláviával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások. Hegedűs elvtárs ezzel kapcsolatban a követke­zőket mondotta: A tárgyalások sikere annak köszönhető, hogy mindkét fél őszintén törekedett a meg­egyezésre. Az aláírt gazdasági és pénzügyi megállapodás szerint Magyarország öt év alatt — egyenlő részletekben elosztva 85 millió dollárt fizet Jugo­szláviának. E nagy összegnek a megfizetése természetesen ko­moly terhet ró népgazdasá­gunkra. A magyar kormány a tárgyalások során elismerte és vállalta az 1947—1948-ban fel­vett jugoszláv kölcsön vissza­fizetését, amelyből — a kama­tokat is számítva — mintegy 25 millió dollárt kitevő adóssá­gunk maradt vissza. De ugyan­akkor a hátralévő, mintegy 90 millió dollárt kitevő háborús jóvátételi összeg jelentős csök­kentését kérte. Ennek a kérés­nek a jugoszláv kormány rész­ben eleget tett, amikor elen­gedte a hátralévő jóvátételi összeg egyharmadát, körülbe­lül 30 millió dollárt. Ezen az alapon jött létre a megegyezés. Egyre szilárdabb lesz bel- és külpolitikai helyzetünk Hegedűs elvtárs a továbbiak­ban megállapította, hogy or­szágunk bel- és külpolitikai helyzete egyre szilárdabb lesz. — A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az az út, amelyen országunk 1945 óta fejlődött, feltartóztathatat­lanul vezet előre — mondot­ta. — Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokra­tikus rendszerünkbe. A pártnak, a munkásosztály­nak nem érdeke, hogy az osz­tályharc élesedjék, inkább érdeke, hogy az osztályellen­ség — belátva a népi demok­rácia elleni harc értelmetlen­ségét — fokozatosan vissza­vonuljon. , E célnak megfelelően a kor­mány intézkedései továbbra is arra irányulnak, hogy a régi rend hívei — akik belátják hi­bájukat és hajlandók bekap­csolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse ke­gyelembe Grősz Józsefet és hozzájárult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek mű­ködjék, s egyben ellássa a ka­tolikus püspöki kar vezetőjé­nek tisztét. Az a véleményünk, hogy Grősz József nézeteiben ugyanúgy, mint sok más egy­házi személy gondolkodásában is — az elmúlt években bekö­vetkezett nemzetközi és belső fejlődés hatására — jelentős változás ment végbe. Ezt mu­tatja Grősz József kalocsai ér­sek nyilatkozata, melyben ki­jelentette, hogy hűséges fia, engedelmes polgára lesz a Ma­gyar Népköztársaságnak és arra törekszik hogy a kato­likus egyház és az állam közöt­ti kapcsolat egyre jobban el­mélyüljön. A kormány reméli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyugati egyházi körök — köztük a Va­tikán is — belátják, hogy min­den olyan kísérlet, amely népi demokráciánk ellen akarja fel­használni a vallásos meggyő­ződést, eleve kudarcra van ítélve. Ugyanakkor ismételten és a leghatározottabban ki kell jelenteni, hogy a magyar népi demokrácia továbbra is a leg­teljesebb mértékben biztosítja a vallásszabadságot. A munkásosztály hatalmá­nak megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyez­zünk a felvilágosító, meg­győző munkára. Ez azonban nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy ható­ságaink nem sújtanak le tör­vényeink teljes szigorával az ellenséges elemekre, ha meg­kísérelnek fellépni népi de­mokráciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építé­sünknek. Hegedűs elvtárs végezetül arról beszélt, hogy fejlődésünk elkövetkezendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó tömegek kezde­ményező készségének, aktivi­tásuk kibontakozásának. Úgy, ahogy a múltban, a jö­vőben is a munkásosztály helytállása lesz az alapja to­vábbi fejlődésünknek — mon­dotta. — Ez a helytállás lesz a magyar népi demokrácia to­vábbi sikereinek is legfőbb biztosítéka. Átadták a nemzetközi Sztálin-békedíjat Moszkva (TASZSZ). Május 31-én Moszkvában a Kreml Szverdlov-termében ünnepé­lyes keretek között átnyújtot­ták „A népek közötti béke megszilárdításáért” elnevezésű nemzetközi Sztálin-dijat Akiko Szei asszonynak, a kiemelkedő japán közéleti személyiségnek és békeharcosnak. loszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a Szovjetunióba érkezett | Ungeni (TASZSZ). Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke jú­nius 1-én, moszkvai idő szerint 8.45-kor különvonatán a Mold­vai SZSZK és a Román Nép- köztársaság határán lévő Un­geni állomásra érkezett, hogy hivatalos látogatást tegyen a Szovjetunióban. Megérkezett a jugoszláv új­ságírócsoport is, amelynek tag­ja többek között Ivó Szaraj- csics, a Borba igazgatója és Gyúró Kladarin, a Vjesnik igazgatója. Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözlete a magyar úttörőkhöz Magyarország ifjú úttörői! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró sze­retettel köszönt benneteket az úttörő szervezet születésének 10. évfordulóján. Hazánk minden dolgozója, édesanyátok, édesapátok, ne­velőitek szeretettel és büszkén gondolnak reátok. Szorgalmas íanulástok, sikeres úttörő mun­kátok elismerést, megbecsülést szerzett iskoláinknak, úttörő szervezeteinknek. E megbecsülés új erő és aka­rat forrása legyen. Ifjú úttörők! Soha egy percre se tévesszétek szem elől azt a ragyogó jövőt, amelyet a szo­cialista társadalom teremt szá­motokra. Kívánjuk, hogy szor­galmas tanulással megszerezzé­tek a tudás alapjait, hogy igaz hazafiakként tevékeny része­seivé váljatok a szocialista jövő formálásának. Erősödjetek tudásban és test­ben egyaránt. Nagy pártunk és ifjúsági szövetségünk mindig ott áll mellettetek és biztos kéz­zel vezet a boldogabb, jobb jövő felé. Ahogy avatásotokon fogadtátok, úgy végezzétek út­törő kötelességteket, hogy drá­ga hazánk lelkes építői és a béke védelmezői legyetek. Egészséget, eredményes tanu­lást és jó úttörő munkát kívá­nunk nektek. Előre! Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége \ Á szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió külügyminisztériuma a szovjet kormány megbízásából ezév május 29-én jegyzéket in­tézett az Amerikai Egyesült Államok kormányához, mely­ben többek között ezt írja: Ezév április 22-én a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén Berlin amerikai szek_ torával szomszédos Alt-Glie- nicke kerületben alagutat talál­tak, amelyet az amerikai szol­gálat ásatott a szovjet csapatok távközlés vonalaihoz, valamint a Német Demokratikus Köz­társaság távközlési vonalaihoz és felszerelte azt telefonbeszél­getések feljegyzésére és állandó lehallgatására szolgáló készü­lékkel és berendezésekkel. Bár az alagút felfedezése óta már egy hónap telt el, az Európá­ban állomásozó amerikai kato­nai hatóságok mindezideig nem tették meg a szükséges intézke­déseket a nyugat-berlini ame­rikai szervek megengedhetetlen akciójának kinyomozására és a bűnösök megbüntetésére. A szovjet kormány felhívja az Egyesült Államok kormá- mányának figyelmét a tények­re és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy felelősségre vonhassák a bűnö­söket és kizárttá tegyék az ilyenfajta akciók jövőbeni meg ismétlődését. Nasszer Egyiptomban szövetkezeti társadalmat akar megteremteni Kairo (TASZSZ). Nasszer, egyiptomi miniszterelnök Ka­mel Es-Sinavinak, az A1 Gun- hurija szerkesztőjének adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Egyiptom érdekei teljes mértékben megfelelnek a többi arab ország érdekeinek. — össze kell fognunk — mon dotta —, hogy megvédj ük nem­zeti érdekeinket az ellenünk szőtt imperialista összeesküvés­sel szemben. Elszántan síkra- szálltunk a bagdadi egyezmény ellen, mert az imperialisták az egyezményhez tartozó országok területén olyan hídfőt szeretné­nek létesíteni, amelyről rátör­hetnének Jordániára, Libanon­ra, Sziriára, Egyiptomra és Szudánra. A mi politikánk meg követeli, hogy ne legyünk el­szigeteltek az arab világ többi részétől. A nemzeti szövetségre vonat­kozó kérdésekre válaszolva — amelynek létesítését az új al­kotmány írja elő — Nasszer kijelentette, — hogy ez a szö­vetség egyesíti majd a nép erő­feszítéseit a forradalom célki­tűzéseinek megvalósitására, nevezetesen a teljes független ség és az egészséges gazdasági élet megteremtésére. Nasszer miniszterelnök a je­lenlegi egyiptomi társadalmat olyan „kapitalista társadalom­nak minősítette, amelyet az ál­lam törvényekkel ellenőriz, azért, hogy mindenki számára kedvező életkörülményeket biz­tosítson. Ebben a társadalom­ban — mondotta — még meg van a kizsákmányolás. Mi szö­vetkezeti társadalom megterem tésére törekszünk. A két társa­dalom között nagy a különb­ség. A szövetkezeti társadalom­ban mindazok, akik jobban dolgoznak, nagyobb jövedelem­re is tesznek szert. Azt akarom, hogy országomban is ilyen tár­sadalom alakuljon ki.“ Az Egyiptomban állomásozó angol csapatok kivonásáról szól va Nasszer hangsúlyozta, hogy az angol katonaság távozásával „új oldala nyílik Egyiptom tör­ténelmének.“

Next

/
Thumbnails
Contents