Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-02 / 129. szám
Világ mai TC ÍT.Ofl e z&mi Könyvtár PÉCS \ LO AZ HDP TQLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JÜNIUS 2. Növeljük az állattenyésztés jövedelmezőségét Az elmúlt évek során azoknál a termelőszövetkezeteknél volt a legmagasabb a munkaegység értéke, ahol jó volt az állattenyésztés. Ha sok az állat, több a trágya. Ez biztosítja a talaj jó táperejét, ami ellátja az állatokat takarmánynyal, növeli a hozamot, tejben, húsban stb. Megyénkben legfontosabb állattenyésztési ág a szarvasmarhatenyésztés. A szarvasmarha legértékesebb háziállatunk. Nélküle a mezőgazdasági termelés fejlesztése elképzelhetetlen, dolgozó népünk életszínvonala emelésének nélkülözhetetlen tényezője. Hasznossága sokoldalú. Tejtermelésével a legértékesebb és pótolhatatlan emberi táplálékot szolgáltatja, a hússzükséglet nagyrészét biztosítja, sok testrésze könnyűipari, gyógyszeripari nyersanyag. A feletetett takarmányt jól hasznosítja és vele sok hulladéktakarmányt is megetethetünk. Megyénk talaj és domborzati viszonyai bőséges takarmányellátásra adnak lehetőséget. A szarvasmarhatenyésztést elősegíti kormányzatunk többirányú támogatása. A tengelici Petőfi Tsz 1955-ben 32.000 liter tejre. 1956-ban 148 ezer liter tejre kötött szállítási szerződést, ami a tsz-nek jól jövedelmezett. Ugyancsak jó be vételt biztosít a szerződéses üszőnevelés is. A regölyi Uj Korszak Tsz fiatal növendékeket vásárolt aránylag nagyon olcsón, kg-ként számítva 4— 4.50 forintos árban. Ez legelőre hajtva, olcsó takarmányon jól fejlődik, a takarmányozás zömét a legelő pótolja. Ha a tsz. ezt leszerződi és jól felneveli, kg-ként 10 forint körül kap, de ha saját tulajdonában marad és a tsz-nek tehene lesz, akkor is olcsón neveltek maguknak és fiatal állatjuk van. A szerződéses bikanevelés tej beadási kedvezményt, hatósági áron abraktakarmányt biztosít a tsz- nek. Ezt felhasználva, több termelőszövetkezetünk, mint a zombai Szabadság Tsz 1955-ben 1 db bikát 19.630— Ft-ért, 1956-ban pedig egy bikát 15.300 Ft-ért adott el és most is nevel tenyészbikákat. A hizlalásra kötött szerződésből a tamási Vörös Szikra Tsz nagy bevételt biztosított és most is több állatot nevel hízlalási szerződés keretében. Természetesen mindez a sok lehetőség és kedvezmény úgy válik jövedelmezővé, ahogyan az állattenyésztéssel törődnek. Ha a tsz vezetősége foglalkozik vele, jók az állatgondozók, ezeket megbecsülik, akkor jól dolgoznak és van értéke az állat- tenyésztésnek. A dombóvári Rákóczi Tsz-ben az elmúlt év. ben eey munkaegység értéke 61 Ft volt. Ennek jelentős része az állattenyésztésből származott, jól járt az egész tagság. Az egyik legjobban kihasz. nálandó lehetőség az. hogy sa ját nevelésű üszőkből pótoljuk c, kiöregedett, vagy selejtezésre kerülő teheneket. Évek hosszú sora óta igen lassan tudunk ezen a téren előremenni. Bár néhány helyen mutatkozik némi javulás, de ez még igen kevés ahhoz, hogy saját nevelésből tudjuk beállítani az utánpótlást. Egy jó tehén vá sári értéke 6—8000 forint. Egy nagyobb tsz-ben az egyévi természetes 10 százalékos selejtezést figyelembevéve, 100 db tehénlátszámnál csak az utánpótlás beállításánál 70—80.000 forintot lehet megtakarítani. A jövedelmezőség másik feltétele az. hogy csökkenteni kell az önköltséget a tejtermelésben és növendéknevelésben, ennek alapja az. hogy nagytömegű jóminőségű takarmányt etessünk az állatokkal szálas és silótakarmányt. Akkor drága a termelés, ha az állat keveset, 4—6 liter tejet tud termelni. Ha viszont 14—16 liter tejet termeltetünk, akkor a tej előállítási költsége olcsóbb, mert a pótabrakból a tehén már kizárólagosan tejet termel. így 1 kg abraktól átlagosan 2 liter tejet termel és az egyik liter tej teljesen ingyen van. Még olcsóbb a tejtermelés akkor, ha van pillangós takarmányunk. Másik jövedelmező állatunk a sertés. Szapora, gyorsfejlődé- sű, s hamar visszaadja a befektetett tőkét. Nálunk az átlagos súlyhatár 126 kg körül mozog. Ha ezen felül hizlalnánk a sertést, akkor jobb lenne a daraértékesítési százalék és az egy kg súly előállítása lényegesen olcsóbb A sertés- hizlalás termelőszövetkezeteink nek jó bevételt biztosított. A tenyészkoca és kannevelés a kölesdi Haladás Tsz-nek 80.000 Ft bevételt hozott az elmúlt gazdasági évben. Főleg a malacnevelés javítására kell törekednünk. mert ha a fiatalkori gyors fejlődési energiát jól ki tudjuk hsználni a jó takarmányozáson és nevelésen keresztül, akkor megrövidül a hízlalási időszak. hP tenyész- anyag előbb kerülhet tenyésztésbe. Termelőszövetkezeteinknek még jobban ki kell használni az állattenyésztésben rejlő lehetőségeket. Az egyéni gazdák figyelemmel kísérik az állattenyésztést. A zombai dolgozó parasztok elismeréssel beszélnek a zombai tsz-ek állat- tenyésztéséről. de így van ez Tamásiban, Tengelicen, Apar- hanton, Faddon, Szekszárdon, Rggölyben és többfelé a megyében. A múlt évben a dombóvári Rákóczi Tsz jó állattenyésztése hozzájárult ahhoz, hogy a tsz ilyen nagymértékben fejlődött. A második ötéves tervben megyénkben főleg a szarvasmarhatenyésztést kell fejleszteni. Most van itt az ideje annak, hogy bőséges takarmányalapot teremtsünk. Rétjeink, kaszálóink jó termést ígérnek. Itt a zöldsilózás ideje, most kell biztosítanunk a folyamatos zöldtakarmány ellátást, a lekerülő takarmányok után az újravetéssel. A jövőre gondolva fogjunk lucernamagot minél nagyobb területen, hogy legyen több fehérjeértékű takarmányunk. Az állattenyésztés úgy lesz még jövedelmezőbb, ha törődnek, foglalkoznak vele és a legjobb dolgozók végzik ezt a munkát. Ha ezt csinálják, akkor emelkedik a hozam, megjavul a növendéknevelés több lesz a trágya ezáltal ma- "'subbak lesznek a termésered mények és jövedelmezőbb lesz az állattenyésztés. MOHAR LÁSZLÓ. Átadták az első családi házat és 11 szénaszárító berendezést a Tolna megyei állami gazdaságok dolgozóinak. Igen jelentős beruházási mun kák kivitelezésén dolgoznak a Tolna megyei állami gazdaságokban. Csupán a Fornádi Állami Gazdaságban több mint kettő és félmillió forint értékű beruházást valósítanak meg az idén. A megye 12 állami gazdaságában a többi között 90 családi házat, 20 légszárítós szénapajtát építenek, de több gazdaságban épül művelődési otthon és ebédlő is. Az idei építkezési munkák eredményeként pénteken adták át a Gerjeni Állami Gazdaság dolgozóinak az első két szoba-konyhás családi házat. Ezenkívül az üzemi konyha egy füstölőt kapott pénteken. A megye más gazdaságaiban, ugyancsak pénteken adták át az első légszárítós szénapajtákat is. Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban 4, a Fornádi Állami Gazdaságban 2, a Juhépusz- tai Állami Gazdaságban is kettő légszárítós szénapajtát készítettek el péntekre, az építőmunkások a többi között. összesen 20 ilyen pajta épül a Tolna megyei állami gazdaságokban s az első 11 pén tektől kezdve már a takarmány betakarítási munkák szolgálatába állt. SzáziMiat érettségizett diák búcsúzott az iskolátál Szekszárdon Hegedűs András elvlárs tájékoztató beszéde az RM munkásgyűlésén Hegedűs elvtárs az RM művek munkásgyűlésén a dolgozók kérdéseire válaszolva bélés külpolitikánk több fontos kérdését ismertette. Bevezetőben arról beszélt, hogy a XX. kongresszus hatására országunkban a dolgozók sokkal kéz deményezőbben lépnek fel s mondják el véleményüket fejlődésünk legfontosabb kérdéseiről. Meggyőzően bizonyítja ezt az ötéves terv irányelveiről indított vita. Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk azt akarja, hogy ez az egészséges folyamat tovább folytatódjék s a dolgozók véleményükkel, építő javaslataikkal és bírálataikkal segítsék kiküszöbölni az elő rehaladásunkat gátló hibákat. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az ország fontos kérdéseiről a Központi Vezetőség és a kormány tagjai gyakrabban beszéljenek a dolgozókkal ,osszák meg az ország vezetésének gondját és baját a munkásokkal, a dolgozó parasztokkal és az értelmiségiekkel. Az életszínvonal 25 százalékos növelése Hegedűs elvtárs a továbbiakban az ötéves terv irányelveivel kapcsolatos vitában felmerült problémákkal, elsősorban a dolgozók életszínvonalának 25 százalékos emelése kérdésével foglalkozott. — Az életszínvonal emelését úgy szeretnénk elérni, — mon. dotta, — hogy az egy keresőre eső bér, s annak vásárlóereje legalább 25 százalékkal növekedjék. Az elmúlt években az egy keresőre eső bér vásárlóereje 1949-hez viszonyítva nem emelkedett jelentősen. A második ötéves terv előirányzatának ebből a szempontból nagyon lényeges változása az hogy az egy keresőre eső jövedelmet, azaz az átlagos havikereset tényleges vásárlóerejét akarjuk 25 százalékkal növelni. Hegedűs elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy ezt csak úgy lehet elérni, ha ugyanakkor gyorsan növekszik az egy munkásra eső termelési érték is, aminek viszont egyik legfontosabb feltétele a műszaki színvonal fejlesztése. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a második ötéves tervben a gépipari beruházásokat elsősorban nem a kapacitás egyszerű növelésére, hanem a szerszámgépek felújítására és a termelési folyamatok egyre jobb, korszerűbb gépesítésére fordítjuk. Külkereskedelmi helyzetünk javítása Hegedűs András elvtárs ezután igy folytatta beszédét: Ahhoz, hogy egy munkásra több termelési érték jusson, nemcsak új gépekre van szükség, hanem talán mindenekelőtt arra, hogy rendet teremtsünk az anyagellátásban. Magyarország nyersanyagokban szegény ország. Sokféle nyersanyagot kell külföldről behoznunk, s ez nem megy mindig zökkenők nélkül. Külkereskedelmi helyzetünk javítását szolgálja az is, hogy a Minisztertanács úgy döntött: jobban be kell vonni termékeik külföldi értékesítésébe az ipari üzemeket és egyes ipari üzemekre rá is bízta termékeik értékesítését. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy megnő a külkereskedelmi forgalmunk ezekben a cikkekben, s arra is számítunk, hogy ily módon megjavul majd a gyártmányok minősége. Az anyagellátás hiányosságainak oka az is, hogy sok hiba van még a termelés megszervezésében. Múlhatatlanul szükséges, hogy érdekeltté tegyük a dolgozókat abban, hogy nemcsak többet termeljenek, hanem jobbminőségű munkát is végezzenek. A jóminőségű munka igazi megbecsülését csak akkor tudjuk elérni, ha a bérek megállapításánál nagyobb hatáskört adunk az üzemek és az egyes gyárrészlegek vezetőinek. (Folytatás a 2. oldalon.) Állandó szénmegtakarítással, tulsnlyos vonatokkal szállítják a komlói kokszolható szenet Sztálinvárosba Mintegy 1000 diák ünnepelte pénteken délben a Szekszárdi Garay János Általános Gimnázium és a Közgazdasági Technikum 156 most érettségizett „öreg diákjának” ballagását. A két iskola búcsúzó diákjai a Garay- szobornál találkoztak egymás sál majd a Városi Pártbizottságot köszöntötték. ^ Az érettségizett diákok leg-** többje a termelő munkában helyezkedik el. Különösen cr \ Közgazdasági Technikum od(| jól képzett szakembereket a{ | szövetkezeti mozgalom szá-(i mára. Ez az első esztendői1 ugyanis, amikor a technikumi1 termelőszövetkezeti és föld-l' müvesszövetkezeti számvitel* t szakon végzett diákokat küldöz életbe. S a technikum minden tanulójának elhelyezését( biztosította is. A 65 érettségizett közül 42 tanulót a szövetkezeti mozgalombanI helyeztek el könyvelési és* statisztikai munkakörben. —1 Szabó Margit például a fcöles-J űi földművesszövetkezetben lesz könyvelő. Az általános gimnázium 91 érettségizett diákjának legtöbbje tovább tanulj kisebbf részét ugyancsak elhelyeztékf már. Hét lány védőnőnek készül, a fiúk legtöbbje meg ipari tanulónak jelentkezett.' Pusztaszeri Győző kitűnő rendű tanuló például rádió- műszerésznek tanul tovább. Vasárnap indították útnak Komlóról az első tehervonatot, amely a kokszolható komlói szenet szállítja Sztálinvárosba. Azóta, hétfő kivételével, minden nap 2 szerelvény indul szénnel megrakodva Sztálinváros felé. A rendszeres szénszállítmány jelentős feladatot ró a Domb óvári Fűtőház dolgozóira, akik nemcsak arra törekszenek, hogy a nehéz vasúti szakaszon megállás nélkül mehessenek a szerelvények, hanem arra is, hogy az állandó túlsúly mellett jelentős szénmegtakarítást érhessenek el. A Dombóvári Fűtő ház évek óta állandóan jelentős mennyiségű szenet tud megtakarítani a túlsúlyos vonatoknál. Á statisztikai kimutatás szerint a húsz év előtti állapothoz képest ugyanaz a mozdony átlag 1 hónap alatt 120 vonatrakománynak megfelelő túlsúllyal szállít többet. Ezt az eredményt nemcsak megtartani, de fokozni akarják a Dombóvári Fűtőház dolgozói a Komlóról Sztálinvárosba irányuló szénszállítmányoknál. Ezért a menetirányítók mindig különös gondot fordítanak a sztálinvárosi szállítmányokra: úgy indítják el a vonatokat, hogy legfeljebb egy-két állomáson kelljen megállniok. A szabad pálya következtében naponta 20—30 mázsa szénmegtakarítással 100—153 tonna túlsúlyt tud szállítani egy-egy szerelvény. Az elmúlt öt nap alatt így a Dombóvári Fűtőház több mint 100 q szénmegtakarítással közel 1000 tonna túlsúlyt tudott Kom lóról Sztálinvárosba szállítani. A Dózsa Népe halastaván *12 000 nőid kukoricát kapáltak meg eddig megyénkben Tolna megye állami gazdaságainak és gépállomásainak kapáló traktorosai között lelkes vetélkedés folyik a közeledő traktorosnap tiszteletére. Az állami gazdaságok traktorosai például pénteken délben már arról adtak hírt, hogy az árvízjárta földek későbbi vetésű kukoricája kivételével, az első kapálást befejez ték a 12 állami gazdaság közel 5000 hold kukoricáján. A megye gépállomásai is hasonló eredményekkel büszkélkedhetnek. A szedresi gépállomás traktorosai 1270 hold kukoricát és 170 hold napraforgót vetettek a körzetükhöz tartozó tsz-ekben. Péntek délig már közel 1400 hold területen végeztek kapálást. A tengelici Petőfi Tsz 360 hold kukoricájának nagyobb részét már másodszor is megkapálták. A négyzetesen vetett kukoricát ugyanis egy héttel ezelőtt már ■egyirányban megkapálták, s most pár napos késéssel a (keresztkapálást is elvégezték. I A legtöbb termelőszövetkezet iben azonban nem tudják a (négyzetesnek vetett kukorica •táblákat négyzetesen is kapálom, mert a vetést irányító mező gazdászok legtöbbje felületesen .végezte el a munkáját. I A legtöbb esetben a vezérlő (drót egyenletes feszítésének az (elmulasztása és a nyomjelzéstől •való eltérő irány következtében ^gyakran 20—30 centiméteres ^eltérés is adódik a kikelt sorok között. Egynéhány négyzetesen .vetett táblán ezért kénytelennek egyirányú ápolást végezni iá traktorosok. • Az egyénileg dolgozó parasztok is mintegy 2000 holdon végezték már el Tolna megyében |a kukorica első kapálását. Az lállami gazdaságok, gépállomá- isok és egyéni gazdák összesen imintegy 12 000 hold kukoricát 'kapáltak meg eddig Tolna megyében. A megye legjobb ka- 'páló traktorosa továbbra is 'ßenke István, a szedresi gépállomáson, aki péntek délig 423 .hold kukoricát kapált meg Nagy jövedelmet hoz a bonyhádi Dózsa Népe Tsz tagságán nak a halastó. Weiger Mihály halászmester irányításával szak szerűen tenyésztik a pontyot és a compót. Tavaly 76 hold vízterületen tenyésztettek halat, de az idén már 100 holdas a halastó. Jövőre a halastó további növelése mellett harcsát is tenyésztenek. Az idén 1 körülbelül 500 000 forintot tudnak pénzelni a halból. Három ember dolgozik a halastónál, így tehát könnyen ki lehet számítani, hogy milyen jó jövedelmi forrás a halászat. Képünkön Weiger Mihály halászmester és a tsz két tagja Balázsi Dezső és Keik József haletetésre indulnak.
