Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-08 / 134. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1 * m ■>mí Könyvtf PÉCS ÁZ H.DP TOLNÁ HEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 JÜNIUS 8. Javítsuk tovább a termelés pártelleaérzését Ipari termelésünket a máso­dik ötéves terv végére 50—52 százalékkal kell emelni. Mező- gazdaságunkban a termelőszö­vetkezeti mozgalom erőteljes fejlesztése mellett' a termés­hozamok átlagát 27 százalékkal kell növelni. Ismeretes az is, a második ötéves terv irányelv- tervezetének tanulmányozása során, hogy ipari termelésünk növekedésének mintegy kéthar­madát a termelékenység emel­kedésével kell elérni. Látszólag ezek a számok sze­rény emelkedést mutatnak, de mélyebben vizsgálva, mögöttük nagyon komoly tényszámok húzódnak meg. Természetes, hogy végrehajtásukra az eddi­gieknél is fokozottabb gondot kell fordítani. Mint mindenben, felszabadulásunk első percétől fogva ezen a területen is párt- szervezeteinknek, a kommunis­táknak kell élre állniok s szí­vós, szervező, felvilágosító ne­velő munkával kell maguk mögé sorakoztatni területük minden becsületes dolgozóját. Ez teszi szükségszerűvé, hogy pártszervezeteink az eddigiek­nél alaposabban, mélyrehatób- \ ban foglalkozzanak a termelés y>ártellenőrzésével. Megállapít­hatjuk, a mi megyénk gyakor­latában is, hogy az SZKP XX. Kongresszusának útmutatásai nyomán pártszervezeteink zö­me kezd szakítani a pártmunka sablonos módszereivel, s igye­keznek a pártélet lenini nor­máit betartani. Igyekeznek he­lyesebb módszereket alkalmaz­ni, amelyeknek fő tartalma, hogy a gazdasági oldal előtérbe kerülése következtében a po­litikai munkát a gazdasági célkitűzések megvalósítása ér­dekében kell végezni. Legtöbb pártszervezetben, mint például az iregszemcsei községi pártbizottságnál, odáig eljutottak, hogy az egyes kér­désekre megfelelő határozato- - kát hoznak, de azok végrehajtá psát nem mindnyájan segítik, amely már eleve is kizárja, hogy közelebb kerüljenek a termeléshez, végeredményben a dolgozó emberekhez. A ter­melés pártellenőrzését jól igyek szik megoldani a hatodszor él­üzem Juhépusztai Állami Gazdaság pártszervezete. Nem­csak beszámoltatják az egyes gazdasági vezetőket, nemcsak a papírmunkát tekintik ezen a téren feladatuknak, hanem igyekeznek az eredmények és hibák mélyére tekinteni. Te­hát, amikor egy-egy vezetőt beszámoltatnak, ugyanakkor a párt vezetőség tagjai külön is megvizsgálják a beszámoltatan­dó területet, beszélgetnek a dol­gozókkal, véleményüket meg­hallgatják, s így mire a beszá­moltatásra kerül a sor, nem­csak azt tudják ellenőrizni, hogy a vezetők a valóságnak megfelelő képet tárják eléjük, hanem egyúttal valóban segítő, konkrét javaslatokat tudnak tenni a jó módszerek népsze­rűsítésére, a hibák kijavításá­ra. Nem kevésbé fontos e jó mód szer meghonosítása ipari üze­meinkben, hiszen elsősorban ők mutatnak példát a mezőgazda­ságunkban dolgozó pártszerve­zeteink számára. Ezeket a jó tapasztalatokat azután üzeme­ink patronálásuk közben átad­hatják nekik. A Tolnai Selyem­fonógyár pártszervezete például éppen a pártellenőrzés megja­vítása érdekében nagy gondot fordít a pártszervezet vezetői­nek szakmai képzettségük nö­velésére. Szükség is van erre, hiszen ipari üzemeink legtöbb­jénél az önköltségcsökkentés, az anyagnormák betartása, stb. területén adódnak hiányos ságok, amelyeknek ellenőrzése, segítése feltétlenül megköveteli legalább az alapvető, a szakmai tudás megszerzését. A termelés pártellenőrzésé­ben legnagyobb szerepe a tag­gyűlésnek van. A párttagság­nak kell legjobban a szívén vi­selni az üzemi élet problémáit. Ez a felelősségérzet azonban nem magától adódik. Erre ne­velni kell a tagságot, rendsze­resen tájékoztatni kell őket, véleményüket kikérni, bírála­taikra felfigyelni és nem utolsó sorban feladatokkal megbízni őket az egyes területeken. A feladatokkal való megbízás azonban még nem lehet végcél. Ezek csak úgy hoznak jó ered­ményt, ha a pártszervezetek ve zetöi a feladatok végrehajtásá­nak ellenőrzéséről, segítéséről is gondoskodnak. A végrehajtás ellenőrzése, a párt szervező munkájának egyik legfonto sabb láncszeme, a pártirányí­tás alapvető módszere. A nagy Lenin arra tanított; ellen­őrizni az embereket és ellen- őrizni a munkák tényleges vég­rehajtását, ebben, mégegyszer ebben és csakis ebben van az egész munka, az egész politika sarkköve. Szólni kell arról is, hogy egyes helyeken a pártmegbíza­tásokról úgy vélekednek, hogy az nem lehet más, csak közvetlenül a pártmunkába vágó, mint a tagjelöltek nevelé­se, felvételre való előkészítése, stb. Cseppel sem kisebb párt­feladatnak számít az is, ha a pártszervezet egy-egy műszaki vezetőt megbíz, hogy segítsen a dolgozóknak az újítások kivi­telezésében, vagy a DlSZ-fiata- loknak termelési eredményeik növelésében. A bonyhádi Építő­ipari KTSZ-ben például a párt- szervezet már odáig eljutott, hogy kultúr- és sportműsorok megszervezésével megbízzák a fiatalokat. Ennél azonban to­vább kell menni, s a munka frontján is bátran adjanak ne­kik hozzájuk illő feladatot. Megérdemlik, mint azt azok a példák bizonyítják, ahol a párt- szervezetek segítik a fiatalokat. Ezek a pártmunkák azonban csak akkor lesznek igazán meg­becsültek, tehát gyümölcsöző­ek is, ha nyilvánosan, taggyű­léseken is ismertetik pártszer­vezeteink vezetői. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy kommunistáink zöme eze két a megbízatásokat megtisz­teltetésnek veszi s kész azok végrehajtásáért minden erejét megfeszíteni. Hatalmas erőt jelent ez s bátran élni kell vele, fejleszteni, fokozni min­den pártvezetőnk fontos köteles sége. A termelés pártellenőrzésé­nek jelentőségéről korábban is igen sok szó esett. A Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa tapasztalatainak nyomán, s az előttünk álló má­sodik ötéves terv nagy felada­tainak sikeres végrehajtása ér­dekében most nagyobb lépéssel kell előre lépnünk. Lehetséges ez, hiszen az eddigi tapasztala­tok, a kezdeti eredmények és azok jó hatása ezt mutatják. Most arra van szükség, hogy pártbizottságaink tagjai állan­dó és folyamatos munkát vé­gezzenek azon a területen, hogy az alsóbb pártszervezetek ve­zetőit tovább segítsék a terme­lés pártellenőrzésének rész­kérdéseit is elsajátítani. ▼T"rTVVTTT77TT^VT»VTT'fTT'i'TfVTT A MAI SZAMBÁN: Barátságunk hatalmas ténye­ző a békéért vívott harcban (2. o.) — Kovács Ignác és Kisvárdai Antal csehszlová­kiai tapasztalataiból (3. o.) — Csató János (4. o.) — Mer­re tart a Faluszínház? (4. o.) t*AA£AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Budapestre érkezett M. A. SzdszIov elvtárs Június 7-én Budapestre ér • kezeit M. A. Szuszlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének tagja és felesége, hogy szabadsága egy részét Magyarországon töltse. M. A. Szuszlov elvtárs Rákosi Mátyás elvtársnál A Budapesten tartózkodó M. A. Szuszlov elvtárs, a Szovjet­unió Kommunista Pártja El­nökségének tagja meglátogatta Rákosi Mátyás elvtársat, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első titká­rát. (MTI) Készítik a zöld silói A Megyei Állatforgalmi Vállalatnak különböző községekben évente 600 számosállatot kell takarmányozni. Ennek a zavarta­lan biztosítása érdekében az Állatforgalmi Vállalat telepein szaporán folyik a silózás. Őszi takarmánykeverékből mintegy 700 köbméter zöldsilót készítettek eddig. Képünk egy ilyen munkafolyamatot ábrázol. Az Állatforgalmi Vállalat dolgozói Bonyhádon őszi takarmánykeverékből készítik a zöldsilót. M. L. 2500 Tolna megyei egyéni gazda csatlakozott eddig augusztus 20 tiszteletére kezdeményezett versenyhez A községek és termelőszö­vetkezetek párosversenyén be lül egyre szélesedik az egyéni gazdák versenye is Tolna me­gyében. A megye területén eddig több mint 2500 egyéni gazda kötött versenyszerző­dést az éves begyűjtési tervé­nek augusztus 20-ra való tel­jesítésére. Ozorán Őri János 5 kh-as, id. Gosztola György 7 holdas és Gulyás Pál 4 holdas gaz­dák vállalták, hogy augusz­tus 20-ig a kenyérgabona be­adási kötelezettségük teljesíté sén túl tej, tojás és baromfi­beadásukat is teljesítik. Pincehely községben: Fog- bagyma Ferenc állandó bízott sági tag arra tett ígéretet, hogy a gabona, a tej, a tojás és baromfibeadásának egész éves teljesítésén túl sertés­beadását is teljesíti augusztus 20-a tiszteletére. Megkezdte a zöldborsó feldolgozását a Paksi Konzervgyár A hét elején megérkezett az első zöldborsószállítmány a Paksi Konzervgyárba. A gyár­ral szerződést kötött termelők közül elsőként a bölcskeiek borsója érett be, onnét szállí­tották be az első 80 mázsát a gyárba. A gyárban új üzemrész várta a zöldborsót. Ugyanis az elmúlt évben kezdték meg a konzerv­gyár üzemi épületeinek bővíté­sét, korszerűsítését, az egyik új üzemhelyiségben kapott helyet az új borsó-vonal, nagyrészt újonnan kapott, vagy a gyár műhelyében előállított gépek­kel. A vonal egy részét már az elmúlt hónapban az export pa­rajfőzelék gyártásánál kipró­bálták, tegnapelőtt pedig meg­indult az egész gépsor a zöld­borsóval. Bár a töltőgép — a borsóvonal egyik gépe — csak az utóbbi napokban érkezett meg, már azt is beépítették helyére. A beérkezett zöldborsóból fő­kép üveges borsót gyártanak, mintegy háromszorannyit, mint az elmúlt évben. Sikeresen folynak a nyári gépszemlék Tolna; megyében A 12 Tolna megyei gépállomás közül 8 gépállomáson tartották meg eddig a nyári gépszemlét. A gépállomások traktorosai és szerelőlakatosai jól vizsgáztak eddig. A szem­lére állított 23 kombájn közül csak egyet küldött vissza javí­tásra a szemlebizottság a dunaszentgyörgyi gépállomásra. A közel 40 kévekötő aratógép mindenütt jól megjavítva vár az aratásra. Az eddig szemlére állított 160 cséplőgép közül is alig egy-két gépen kelj még utólagos kisebb javítást végezni. A 250 erőgép pedig mind munkaképes. Különösen jól vizsgáz­tak a dalmandi gépállomás szerelőlakatosai. A csütörtökön megtartott szemlén a hét kombájn, a 9 aratógép és az 50 cséplőgép jól megjavítva, szépen zsírozva és olajozva nyerték el a szemlebizottság elismerését. Elismerésreméltó ennek a gépállomásnak a munkája azért is, mert alig egy hónapja kapott csak helyettes főmérnöki beosztásban egy műszaki vezetőt Szabó János személyében. A 23 éves Szabó János most dolgozik még csak diplomatervén is, s eközben irányí­totta az arató- és cséplőgépek javítási munkáit is sikerrel. Ausztriába exportál primőr zöldborsót a Dunaföldvári Földművesszövetkezet A minőségre is adjanak a incstai Gábor Úron Tsz-ben dolgozó traktorosod A mucsfai Gábor áron Ter­melőszövetkezeiben a négy­zetesen vetett kukoricát a Te- veli Gépállomás traktorosai ekézik keresztbe-hosszába. — Munkájuk mennyiségével kap csolatban eddig nem merült fel kifogás. Sőt, amint Boty- tyán Sándor elvtárs, a szövet­kezet elnöke mondja, olyan nap is előfordult már, hogy Tompái Aladár és váltótársa, ketten 40 holdat megkapáltak egy nap. A munka minőségé­ben azonban nem volt köszö­net. A negyedik sebességgel vontatták a kapákat, s ahol egy kicsit görbébb volt a sor, ott bizony kukorica nem ma­radt. Félreértés ne essék, nem az ellen van kifogásuk a ter­melőszövetkezet tagjainak, — hogy sokat teljesítenek és so­kat keresnek a traktorosok, de az a kérésük, — és ez jo­gos —, hogy a mennyiség mel lett a minőségre is adjanak valamit. A Dunaföldvári Földműves­szövetkezet a környékbeli tsz- ektől és egyéni gazdáktól meg­kezdte a primőr zöldborsó ex­portra való felvásárlását és szál lítását. — A felvásárlást és szállítását úgy szer­vezik, hogy a zöldborsó a sze­déstől számított 24 órán belül rendeltetési helyére, Bécsbe ér­jen. Az első szállítmányt hétfőn rakták vagonba, délután öt óra­kor indították útnak és kedden hajnali háromkor érkezett Bécsbe. így az osztrák fo­gyasztók friss zöldborsót vá­sárolhatnak, ugyanis Ausztriá­ban — az ottani éghajlat miatt — még nem érett be a borsó. Szerdáig már négy vagon borsót küldtek el és a hét vé­géig leszállítják a szerződésileg lekötött mind a tíz vagon zöld­borsót. Úgy számítják azonban, hogy a szövetkezet további ren­deléseket kap zöldborsóból. A Dunaföldvári Földműves­szövetkezet a jövő héten meg­kezdi a káposzta export-szállí­tását is. Mészégetőüzem Bátaszéken Alig egy hónapja, hogy •— az árvízkárok helyreállítására ala­kult kormánybizottság szek­szárdi ülése után — a szekszár­di MÉSZÖV központ elhatároz- ta a bátaszéki vasútállomás mellett lévő elhanyagolt, több éve üzemen kívül lévő mész­égetőtelep üzembehelyezését. A cél az volt, hogy az árvízkárok helyreállítása következtében megnövekedett építőanyagszük séglet miatt először Bátaszék környékét, majd az egész me­gyét mentesíteni lehessen a központi készletből való ége­tett mészellátásból, ezenkívül meszet tudjanak adni az ár­vízkárok helyreállításához is. A három romos mészégetőke­mencék közül egyet rövid idő két hét leforgása alatt, megja­vítottak és üzembehelyeztek. Ez a kemence már folyamato­san termel, eddig már két va­gon égetett mész került ki a ke­mencéből ,havi termelése mint­egy 70—80 tonna lesz. Úgy ter­vezik, hogy rövid időn belül helyreállítják a másik két ke­mencét is és a három kemence termelése — havi 200 tonna — elegendő lesz arra, hogy a me­gye földművesszövetkezeti há­lózatát ellássa mésszel, így a központi készletből is nagyobb mennyiség jusson az árvíz utá­ni újjáépítésre. Biztosították már az üzem folyamatos mészkőellátását, a mészkövet Beremendről és Szentlőrincről szállítják. A ke­mencéket úgy alakítják át, — hogy iszapszénnel ezzel az olcsó és nagymennyiségben rendel­kezésre álló tüzelőanyaggal le­het fűteni. Megbeszélték a soronlévő feladatokat a paksi gazdák A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság határozata szerint, a községek dolgozó parasztjai­val és a termelőszövetkezetek tagjaival a szakembereknek gazdagyűlésen kellett, illetve kell ismertetni a növényápo­lás soronlévő feladatait és a ga­bonabetakarítással kapcsolatos minisztertanácsi határozatot, valamint az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Paks községben a párt és a tanács vezetői Örvös Ferenc elvtársat, a Paksi Kon­zervgyár termeltetési osztály vezetőjét kérték meg a fent- említett előadás megtartására. Az egyéni dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok közül mintegy háromszázan hallgatták meg Örvös elvtárs előadását. Lázas munka folyik a sárszentlőrinci Kossuth Tsz-ben. A sárszentlőrinci Kossuth Termelőszövetkezet tagjai is csatlakoztak a holdankénti 35 mázsás kukoricatermelési moz­galomhoz. Hogy ígéretüket va­lóra is váltsák, kora reggeltől késő estig a határban dolgoz­nak. Szinte egyszerre végzik a ku­korica, a burgonya kapálását és a széna betakarítását. S mégis valamennyi munkával előrevannak. A 60 hold kukori­cát már megkapálták, kiegyel­ték. A burgonyát már másod­szor kapálják. Napjainkban a répát kapálják és egyelik. Míg a szövetkezet nőtagjai a növény ápolást végzik, addig a férfiak takarítják be a takarmányféle­ségeket. A nyolc hold lucerna termé­sét már betakarították, a bal tacim termését ugyancsak le­kaszálták, s boglyába gyűj­tögették. A rétiszéna kaszálását is elvé­gezték, rövidesen végeznek a gyűjtésével is. Egyszóval lázas munka folyik ezekben a napok­ban a sárszentlőrinci Kossuth- Tsz-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents