Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-05 / 131. szám

* TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚNIUS 5. N. Á. Bulgcmyin fogadta Joszip Broz Titot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Megérkezett Budapestre a finn parlamenti küldöttség elnökét Moszkva (TASZS2). Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke június 4-én látogatást tett N. A. Bulganyin elvtársnál, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökénél. Tito elvtárs kíséretében volt Edvard Kardelj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyet tese, Kocsa Popovics külügyi ál lamtitkár, Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jakob Blazsevics, a Hor­vát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, valamint Veljko Micsunovics, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság moszkvai rendkívüli é: meghatalmazott nagykövete. A fogadáson megjelent D. T. Sepilov, szovjet külügyminisz tér, Valamint Firjubin, a Szov­jetunió belgrádi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. N. A. Bulganyin és Joszip Broz Tito barátságos beszélge­tést folytatott. Tito elnök moszkvai látogatásai TITO ÉS HRUSCSOV ESTI SÉTÁJA MOSZKVA UTCÁIN A Tanjug moszkvai különtu- dósítója jelenti: Vasárnap este Tito elnök fe­leségével, N. Sz. Hruscsovnak. az SZKP Központi Bizottsága első titkárának és Veljko Micsu novicsnak, a moszkvai jugo­szláv nagykövetnek kíséretében több mint kétórás sétát tett Moszkva utcáin, majd megte­kintette a Lenin-hegyet. Tito elnök és kísérete a Pus­kin téren kiszállt a nyitott ko­csiból, végigsétáltak a Puskin szobrát övező kis parkban, majd gyalog elindultak a Gor­kij utcán. A járókelők hatal­mas tömege kísérte mindenfelé a jugoszláv vendégeket és él­tette a szovjet—jugoszláv ba­rátságot. Tito elnök kíséretével ezután befordult a Sztolisnyikov ut­cába, visszatért a Gorkij utcába ahol már hatalmas tömeg várta őket. Amikor Tito elnök, Hrus­csov és a többiek a Gorkij utca sarkához értek, Hruscsov azt ja vasolta: — Menjünk be egy fagy­laltra! Tito elnök és kísérete elfogad ta a meghívást és valameny- nyien bementek egy közeli cuk­rászdába. Minden asztal foglalt volt. A vendégek megérkezésére azon­ban egy fiatalemberekből álló társaság nyomban felkelt és átadta asztalát. Hruscsov fagy­laltot rendelt vendégeinek. A cukrászda előtt ekkor már hatalmas tömeg tolongott és „Hurrá Tito elvtársnak“ „Hur­rá Nyikita Szergejevicsnek“ kiáltásokkal ünnepelte őket. A cukrászdából kijövet Tito elnök és kísérete újra kocsiba szállt, majd a Vörös téren a Kreml mellett a Lenin hegyre hajtottak. Az egyetem épülete mellett a kocsi megállt, a bennülők gyönyörködtek Moszkva esti panorámájában. A járókelők­ből itt is hamarosan nagy tö­meg verődött Össze a kocsi kö­rül. Ezután a Kiev-pályaudvar mellett visszatértek a Tolsztoj utcába, Tito elnök szállására. TELEVÍZIÓS ADÁSOK ÉS FILMHÍRADÓK A moszkvai televízió vasár­nap két filmhíradót közvetített Tito elnök Szovjetunióba érke­zéséről. A moszkvai filmszínházak is bemutatták a „Joszip Broz Ti tónak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének Moszkvába érkezése“ című film híradót. A szovjet központi dokumen. tumfilmstudió hosszabb színes filmet készít Tito elnök szov­jetunióbeli tartózkodásáról. TITO ELNÖK MEGTEKINTETTE A MOSZKVAI KREMLT Joszip Broz Tito feleségével és kíséretével hétfőn megtekin­tette a moszkvai Kreml neve­zetességeit. Először Lenin dol­gozószobáját és lakását nézték meg. Tito elmondotta, hogy már régen szerette volna fel­keresni ezt a történelmi neve­zetességű helyet, mivel azelőtt még nem járt itt. A jugoszláv vendégek ezután végigjárták a Kremlt, megte­kintették történelmi emlékeit, valamint a múzeumot. Tito elnök a Kreml-ben elbe­szélgetett a szovjet látogatók­kal is. TITO ELNÖK MEGLÁTOGATTA A LENIN—SZTÁLIN MAUZÓLEUMOT Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke és kísérete hétfőn felke­reste a Lenin—Sztálin mauzó­leumot és itt koszorút helyezett el. A koszorú szalagján a követ­kező feirat olvasható: Vlagyi­mir Iljics Leninnek, Joszip Broz Tito. A Vörös téren egybegyűlt többezer főnyi tömeg lelkes tapssal üdvözölte Joszip Broz Titot. Az országgyűlés meghívására hétfőn délelőtt 10 napos látoga­tásra hazánkba érkezett a Finn Köztársaság parlamentjé­nek 10 tagú küldöttsége. A kül­döttség vezetője Toivo Kujala, a parlament elnöke. A küldött­ség tagjai között a parlament munkájában részvevő vala­mennyi párt képviselve van. A finn vendégek fogadására a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság zászlaival dí­szített ferihegyi repülőtéren megjelent Rónai Sándor, az or­OsszBémet paraszt-küldöttség utazott a Szovjetunióba Berlin (MTI). Berlinből va­sárnap 104 tagú össznémet parasztküldöttség utazott a Szovjetunióba. A német parasztok megte­kintik a moszkvai mezőgazda- sági kiállítást, majd több kol­hozban és gépállomáson tanul­mányozzák a szovjet mezőgaz­dasági dolgozók élet- és munka feltételeit. Befejeződött az Albán Munkapárt III. kongresszusa Tirana (ATA). Az Albán Munkapárt III. kongresszusa befejezte munkáját. A kongresszus szombat dél­után tartott tizenhatodik ülé­sén rátért a napirend ötödik pontjára: a párt központi szer­veinek megválasztására. A párt központi bizottságába negyvenhárom tagot, huszon­két póttagot választottak. Vasárnap délelőtt 10 órakor nyílt meg a kongresszus utolsó ülése. Spiro Koleka, aki az ülé­sen elnökölt, javasolta, hogy küldjenek üdvözlő táviratot a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottságához. Hysni Kapó felolvasta a távirat szövegét, amelyet egyhangúlag jóváhagytak. Ezután hosszas éljenzés kö­zepette Enver Hodzsa emelke­dett szólásra, aki a központi bi­zottság újonnan megválasztott tagjai nevében köszönetét mon dott a küldötteknek a beléjük helyezett nagy bizalomért és megígérte a pártnak, hogy be­csülettel, maradéktalanul telje­sítik a rájuk bízott feladatot. Ezután Pilo Persisteri ismer­tette a III. pártkongresszus tisz teletére indult szocialista mun­kaverseny eredményeit. A kül­döttek ezután elénekelték az Internacionálét, majd Spiro Koleka bezártnak nyilvánította az Albán Munkapárt III. kon­gresszusát. (28. folytatás.) a — A férjed — súgtam az asszonynak és gyorsan kap­tam a kabátot. Egyéb sem hiányzik nekem, mint a hordó­hasú. Szép kis kavarodás lenne ebből. Eszembe jutott minden börtön, amit addig végigjár­tam — isten neked Helga asz- szony — és már léptem is ki az ablakon... Még hallottam az ajtónyikorgást, a hordóhasú első szavait. Körülnéztem — jól sejtettem én, a lovak ott álltak a tanyához vezető út közepén — sehol senki, gyorsan a pajtá­ba szaladtam. Megfogtam a csomagomat és a pajta háta- mögött az erdő széle felé fu­tottam. összes vagyonom ötszáz schilling... Ez elég lesz vonat­költségre, és élhetek is belőle egy hétig. Nagy kerülővel haj­nalig gyalogoltam. Végre eltér­tem a Villach—klágenfurti vas­útvonalat és a beibergi állomá. son felültem a korai vonatra. Villachban, ahogy az állomá­son ténfergek, a második vá­gány mellé egy táblát állítanak Klágenfurt—Linz Personenzug felírással. Linz;.. Duna. Ro­hantam a pénztárhoz: — Linz — mondtam — ... wan geht? A pénztáros lány készségesen válaszolt: — öt perc múlva a második vágányról. Nyugodtan mozogtam az állo­máson. Osztráknyelvű igazol­ványom volt és a tábori elbo­csátó papir — nem kellett fél­nem a rendőröktől, bár akár Ssamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet egyet is megláttam közülök, akaratlanul megrezzentem. Néhány perc múlva befutott a linzi vonat. Kényelmesen el­helyezkedtem az egyik har­madosztályú fülkében. Begom­boltam a kabátomat és végig­feküdtem az üres fülke padján. Fájt a lábam, olyan izomláz gyötört, mintha száz csalán csí­pett volna. Linz... Villachban láttam utoljára a Drávát és a vonatban arra éb­redtem, hogy erőszakosan rán­gatja valaki a vállam. A kalauz volt. Álmosan pislogtam. A vo­nat szűk völgyben robogott, mellettünk sebes folyócska búk dácsolt sziklás medrében. A kalauz mereven nézett rám. Gyorsan a zsebembe nyúl­tam és nyújtottam a jegyet. — Linz? — kérdezte és lát­hatóan megenyhült az arca. — Ja ... und wo sind wir? A kalauz a folyócskára mu­tatott — Mura ... volgend Donauwitz... Szóval Donauwitz következik A vonat úgy kanyargóit a két­ezer méter magas hegyek kö­zött, mint a békára vadászó vizisikló. Donauwitz ... — Bécs felé átszállni — magyarázta a kalauz, majd megnyugtatott, hogy ez a vonat közvetlenül Linzbe megy és sehol sem kell átszállnom. Milyen érdekes. — No, Ádám, te sem gondoltad volna fator­nyos hazádban, hogy egyszer még a Száva, a Dráva és a Mura forrásvidékén jársz, olyan magas hegyek között, amilyet otthon még elképzelni sem tudnak;.. A kalauz tisztelgett és elment én meg újra végigfeküdtem a pádon. így múlott a nap, ami­kor megéheztem a kis motyóból előkotortam a Bleiberg környé­ki vajat, túrót és Helga asszony kicsit száraz, de Ízletes kenye­rét ... Késő éjjel érkeztem Linzbe. Köd volt és esett az eső. Nem olyan őszi köd, mint ami mi­felénk járja, fojtó, károlgó me­leg köd ült a városon. A pálya­udvar előtt egy hordártól kér­deztem — hol találok itt egy hotelt. A jó öreg fiú magyará­zott valamit, egy szót sem ér­tettem belőle... Végül öt ujját mutatta — fünf schilling und is vird dih zeigen. — Ebből azt hámoztam ki, — ha fizetek öt schillinget, ő mutat nekem egyet. — Egye fene, cimbora, menjünk. Mint egy szorgos idegenveze­tő magyarázott közben. Nekem ugyan mondhatta ékes bécsi németséggel, nem értettem. — Szép széles utcán mentünk vé­gig. Budapesten a Rákóczi-út- hoz hasonlíthatom. Szállodát is találtunk — alles zimmer besetzt. Gyerünk tovább. Közben megragadta figyelmemet a „be­setzt” szó... A vonaton, ha el­fordítjuk a WC-zárat, az ajtó külső oldalán megjelenik egy kis zománckarika és azon is ez a szó díszeleg — besetzt. — Foglalt... Úgy látszik ezek ugyanúgy foglalják a szállodai szobát, mint azt a másik célt szolgáló kis helyiséget... Mó­kásak ezek a németek, hitem­re;.. A hordár, amikor már a har­madik szállodából utasítottak el, mert az amerikaiak minden szobájukat lefoglalták, így szólt: — Is kann ein sehr gut „puff” ... — Mit tudsz te, mamlasz? — közbe legyen mondva, igen buta képe volt a fickónak, bár azért az öt schillingért, amit kapott tőlem, túl készségesnek mutatkozott. — Puff — magyarázta ... Csak nehezen értettem meg, hogy errefelé „puff”-nak hív­ják az olyan házakat, ahol női kiszolgálás kapható. — Nem barátom, oda nem megyek... Az ilyen helyeken gyakori vendég a rendőrség és razziára semmi szükségem ... A hordár vállát vonogatta, mintha csak azt mondaná ezzel a vállrándítással — a te dol­god, de nekem mennem kell. (Folytatjuk.) szággyűlés elnöke, Nagyistók József, az országgyűlés alelnö- ke, Sebes István külügyminisz­terhelyettes, Baczoni Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, Ribánszky Miklós, az álla­mi gazdaságok miniszterének helyettese, Mihályfi Ernő, az országgyűlés külügyi bizottsá­gának elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, és politikai, gazdasági, kulturális életünk más képviselői. Jelen volt a küldöttség foga­dásánál O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvi­vője. A finn parlamenti képvise­lőknek vörös nyakkendős út­törők virágcsokrokat nyújtot­tak át. Ezután Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke köszön­tötte a vendégeket. A nagy tapssal fogadott üd­vözlésre Toivo Kujala, a kül­döttség vezetője válaszolt. A finn küldöttség vezetőjé­nek szavait a megjelentek me­leg tapssal fogadták. I Amerikai professzor a szovjet atomkutatás eredményeiről London (MTI). A Szovjetunió ból hazafelé utaztában Angliá­ban tartózkodik Victor F. Weisskopf amerikai professzor, a massachusettsi technológiai intézet fizikusa. A professzor tanulmányozta a szovjet atom­kutatást és vizsgálódásai nyo­mán Oxfordban kijelentette: „A dolgok jelenlegi állása mel­lett az elkövetkező 10 évben Oroszország vezet majd az atomkutatásban.” II Marokkói Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Párizs (MTI). A Marokkói Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága közleményt adott ki, amely megelégedését fejezi ki a francia-marokkói megálla­podás ügyében. A közlemény hangsúlyozza, „országunk most kérheti — amint ezt Egyiptom és India megtette — a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság valamint a szocializmus többi országainak önzetlen segítségét, hogy kifejleszthesse nemzeti iparát, amely nemzeti függet­lenségünk lényeges alapja.“ A politikai bizottság ezenkí­vül helyesnek tartja a marok­kói külügyminiszter kifogásait a Marokkóban lévő amerikai támaszpontok fenntartását ille­tően és sajnálkozását fejezi ki, hogy a francia-marokkói dip- lomáciai megállapodás Ma­rokkó számára olyan kötelezett ségeket ír elő, amelyek a Fran­ciaország által Marokkó nevé­ben a múltban aláírt szerződé­sekből fakadnak. E kötelezettségek — hangsúlyoza a közlemény —^ összeférhetetlenek lehetnek bi^| zonyos esetekben a nemzeti ér­dekekkel. Uj motoros-mozdony Szahalin A képen: Motoros mozdony szerelése a vorosilovgrádi „Oktyabrjszkaja revólucija”­gyár üzemében. (Foto V. Voj- tenko.) A szovjet Távol—Kelet part­jai közelében keskeny tenger- szoros választja el a száraz­földtől Szahalin-szigetet. — A Szovjetunió végeláthatatlan vi. dékeihez képest ez a sziget egy parányi északról délfelé húzódó szárazföld. Bár a sziget lakói távol van­nak az ország központjától, mégis tevékenyen kiveszik ré­szüket az egész Szovjetunió gazdasági életéből. A képen Juzsno-Szahalinszk város egyik utcája. (Foto G. Zehn.) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents