Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-28 / 151. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 JÜNIUS 28. Á Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) A tudományos és műszaki tapasztalatok cseréjének fej­lesztése céljából a két állam gazdasági fejlődésének meg­segítése érdekében a két or­szág megegyezett, hogy meg­köti a tudományos és műszaki együttműködésre vonatkozó egyezményt. A két kormány megegyezett abban is, hogy előmozdítja a kulturális csere fejlődését, a művészi és irodalmi alkotások kölcsönös megismerését, a tu­dományos és művészeti dolgo­zók kölcsönös látogatását stb., és elhatározta, hogy e célból kulturális egyezményt köt. A kölcsönös megismerés, lá­togatások, küldöttségcserék, ki adványok és tájékoztatások cseréje,, a turisták kölcsönös látogatása stb. útján történik. A két kormány elégedetten ál­lapítja meg, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság né­pei között sikeresen helyreállt az érintkezés a társadalmi te­vékenység különböző terüle­tein. A két kormány abból a cél­ból, hogy elősegítse a minél jobb kölcsönös megismerkedést és közeledést, valamint a szo­cialista tapasztalatok cseréjét, előmozdítja és megkönnyíti a két ország politikai, szakszer­vezeti és egyéb társadalmi szervezeteik közötti közvetlen érintkezést és együttműködést. Mindkét kormány üdvözli,a jugoszláv kormányküldöttség­nek a Román Népköztársaság­ban történt látogatása folya­mán elért eredményeket és ki­fejezésre juttatja meggyőző­dését, hogy ezek a megbeszé­lések, valamint a két nép kép­viselőinek további érintkezései különböző téren, hozzájárul­nak a két szocialista ország né pei közötti együttműködés to­vábbi kiszélesítéséhez és a ba­ráti kapcsolatok megszilárdí­tásához. A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság és a Román Nép- köztársaság kormánya úgy vé­li, hogy viszonyának ilyen fej­lődése, valamint a két ország együttműködése a két nép ér­dekét szolgálja, de egyidejűleg jelentős hozzájárulás a béke és az együttműködés ügyének erő sítéséhez Délkelet-Európában és a világon általában. KÖZLEMÉNY a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Román Munkáspárt viszonyáról A román—jugoszláv közös nyilatkozat aláírása után a kö­vetkező kommünikét is kiad­ták: A jugoszláv kormányküldött­ség bukaresti tartózkodása al­kalmával a Jugoszláv Kommu nisták Szövetsége Központi Bi­zottságának és a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak képviselői között szívélyes légkörben elvtársias eszmecse­re folyt a két párt viszonyá­ról. A megbeszéléseken jugo­szláv részről részt vett Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Kommu nisták Szövetségének főtitkára, Edvard Kardelj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága végrehajtó bi­zottságának titkára, Jakov Bla- zsovics, Kocsa Popovics és Mi- jalko Todorovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagjai, ro­mán részről pedig Georghiu- Dej, a Román Munkáspárt Köz ponti Bizottságának első titká­ra, Chivu Stoica, Emil Bodna- ras, Petre Borila és Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagjai, valamint Grigore Preoteasa, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a két párt közötti érintkezés és elvtársi együtt­működés helyreállításának és fejlesztésének fennállnak a fel­tételei, valamint annak szük­ségessége is. E cél megvalósítása végett a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége és a Román Munkás­párt helyreállítja a két párt képviselőinek személyes érint­kezését és találkozását, a pár­tok tevékenységére vonatkozó tájékoztatások, a küldöttségek s az irodalom cseréjét vagy az érintkezések más formáit, ame bek hozzájárulhatnak a mind­két fél érdeklődésére számot tartó kérdésekben elfoglalt né­zetek kölcsönös megismerésé­hez. Ezzel kapcsolatban a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségé nek Központi Bizottsága meg­hívást intézett a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­hoz, hogy a Román Munkás­párt küldöttsége tegyen látoga tást Jugoszláviában. A Román Munkáspárt Központi Bizottsá­ga a meghívást elfogadta. Ä Jugoszláv Kommunisták Szövetsége meghívta a Komán Munkáspárt küldöttségét Belgrádba — Százezres népgYŰlés Bukarestben Kedden délelőtt 10 órakor folytatódtak és kétórai tanács­kozás után eredményesen be­fejeződtek a jugoszláv—román tárgyalások. A záróközlemény aláírására délután 6 órakor ke­rült sor a minisztertanács pa­lotájának márványtermében. A két kormány közös nyilatko­zatát jugoszláv részről Joszip Broz-Tito, román részről Chivu Stoica írta alá. Itt ismertették a sajtó kép­viselői a Román Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Sző vétségé kapcsolatainak újra- felvételéről és fejlesztéséről szóló közleményt, amely hírt ad arról is, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének meghívására a Román Mun­káspárt küldöttsége Belgrád­ba utazik. Közvetlenül ezután a minisz­tertanács palotája előtti hatal­mas téren nagygyűlést tartot­tak, amelyen mintegy százezer bukaresti dolgozó melegen üd­vözölte a jugoszláv és román Magyar kormányküldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) Június 26-án Darvas József népmű­velési miniszter vezetésével Moszkvába érkezett a Magyar Népköztársaság ,kormány-: küldöttsége. A küldöttség a Szovjetunió és Magyarország kulturális együttműködési megállapodásának megtárgya­lására és aláírására utazott Moszkvába. A vnukovoi repülőtéren a küldöttség fogadására megje­lent G. A. Orvid a Szovjet­unió kulturálisügyi miniszte­rének helyettese. Megjelent a küldöttség fo­gadására Münnich Ferenc a Magyar Népköztársaságnak a Szovjetunióban működő rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagy- követség munkatársai. (MTI) Börtönbüntetés hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt Kasza Menyhért, Tiszanána község tanácsa végrehajtó bi­zottságának volt elnökhelyet­tese meghamisította a kötele­ző kenyérgabona vetésterv végrehajtásával kapcsolatos statisztikai jelentést. Mintegy 450 termelő bevallott és alá­írással igazolt vetésterületét „növelte’’ nyolcszáz négyszög­öltől egy holdig terjedő vetés­területtel, az így meghamisí­tott jelentéssel félrevezető mó­don tájékoztatta a felső szer­veket. Kasza Menyhértet a hevesi járásbíróság szándékosan va­lótlan statisztikai adatszolgál­tatás és közokirathamisításra történő felbújtás bűntette miatt 7 hónapi börtönbünte­tésre ítélte. vezetőket. Nem sokkal az ün­nepi ülés után este 8-kor Tito elnök fogadást adott. (43. folytatás.) Talán újszülött sírt a rácsos ablakok mögött, talán egy életre fogadott hűség szerete- tével simogatta egy férj töré­keny asszonyát... és mi ket­ten ... a szolgagyerek és a volt magyar gróf lány, akik öt-hat évvel ezelőtt még egy­más közelébe sem kerülhettek a régi Magyarországon,, most egymás mellett sétáltunk... és tudtam, hogy az úri lány né­hány sillinget vár tőlem és csak hozzá kellene nyúlnom és menne minden, mint a ka­rikacsapás. Nem kellett. Ne gondolja senki nem álszentes­kedésből, nem. Az a zacskó föld moccant egyet először zse­bemben amit Galambos Sa­nyitól kaptam... és. ha annyi­szor mocskos is, hiszen any- nyi ember lába tiporta, ha po­loska szagú is, de itt az őszbe hajnalodó linzi éjszakában mégis magyar volt, annyiszor leköpött és annyiszor elátko­zott drága magyar föld volt... Mónika... és én. Nevetnem kellett. — Hát menj Mónika... Itt a pénz megdolgoztál érte. Mó­nika értetlenül morzsolgatta a papírpénzt. Talán a sötétben ő is elpirult, talán arra gon­dolt, hogy ősei, akik ezer év­vel ezelőtt Vereckénél apró lovaikon beláttak abba a szép földbe, amit később Magyar- országnak neveztek még nem gondoltak arra, hogy a késő utódok itt csellengenek majd 1952. őszén a linzi éjszakában és kínálják magukat olcsó pénzért mindenkinek, aki hajlandó fizetni. Dobi István üdvözlő távirata Gamal Ábdel Nasszernek Önagy méltósága Gamal Abdel -Nasszer úrnak, az Egyiptomi Köztársaság Elnökének Kairó. Egyiptom köztársasági elnökévé történt megválasztása alkalmából kérem nagyméltóságodat, fogadja személyes jólé­tére és az egyiptomi nép boldogulására irányuló legjobb kí­vánságaimat. Kívánom, hogy az Egyiptomi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között az elmúlt időben kialakult jó viszony és gyümölcsöző együttműködés — amely egyaránt szolgálja népeink érdekeit és az egyetemes béke ügyét — a továbbiak­ban is szüntelenül fejlődjék. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. D. T. Sepilov szovjet külügyminiszter libanoni látogatása Vád alá helyezték Bndré Stilt Párizs (MTI) Az Humanité szerdán reggel közölte, hogy az báliam külső biztonsága ellen elkövetett vétség” miatt vád alá helyezték André Stilt, az Humanité főszerkesztőjét. (MTI) külföldi hírek Párizs (MTI) Az AFP je­lenti, hogy a miniszterelnök kedd délután harmadízben ve­tette fel a bizalmi kérdést az öregségi alap tárgyában éspe­dig az öregségi alap létesítés sére vonatkozó kormányjavas­lat egészének elfogadásáért. • Vashington (MTI). Az ameri­kai szenátus külügyi bizottsága két órán keresztül hallgatta meg Dulles külügyminisztert — jelenti az AFP. A külügymi­niszter zárt ajtók mellett tar­tott ülésen kizárólag a Jugo­szláviának szóló amerikai se­gélyről beszélt. A külügyminiszter és a szená tus külügyi bizottságának el­nöke a bizottság ülése után megtagadott mindenféle nyilat­kozatot. Mindamellett jó forrás tájékoztatása szerint a külügy­miniszter igyekezett meggyőzni a szenátus külügyi bizottságá­nak tagjait arról, hogy a Jugo­szláviának szóló amerikai se­gély fenntartása fontos. * Moszkva (TASZSZ) Kedden a moszkvai Vörös-téren el­temették Iván Lihacsovot, az OSZSZSZK gépkocsi- közle­kedési és gépkocsi- útügyi mi­niszterét, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttét, az SZKP Központi Bizottságának póttagját. A temetés alkalmából a Vö­rös-téren sokezer dolgozó gyűlt egybe. * London (MTI) A külügymi­nisztérium közleménye jelenti, hogy „teljes megegyezéssel” zárultak az angol—líbiai tár­gyalások, amelyek Libia pénz­ügyi, katonai és kulturális természetű problémáiról foly­tak. A június 18-tól 26-ig folytatott megbeszélések egy­ben a közép-kelet kérdéseire is vonatkoztak — fűzi hozzá a közlemény. Beirut (TASZSZ) D. T. Sepi­lov a Szovjetunió külügymi­nisztere június 26-án délelőtt Beirutban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A koszorúzás után az em­lékmű előtt felsorakozott ka- tonazenek&r eljátszotta a Szov­jetunió és Libanoni Köztár­saság állami himnuszát. Később D. T. Sepilov hiva­talos látogatást tett Camille Chamoun libanoni köztársasá­A termelőszövetkezeti ta­nács elnöksége szerdán az or­szágház épületében ülést tar­tott. Résztvett az ülésen Dobi István a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a termelőszövetkezeti tanács el­nöke is. Az elnökség mindenekelőtt megtárgyalta a Miniszterta­nácshoz intézendő felterjesz­tést a termelőszövetkezetek­nek adományozható vándor­zászló elnyerési feltételeinek módosításáról. A módosítást az tette szükségessé, hogy a ván­dorzászló odaítéléséről szóló 1952. évi minisztertanácsi ha­tározat óta a termelőszövet­kezetek sokat fejlődtek és megnövekedtek velük szemben népgazdaságunk termelési kö­vetelményei is. Az elnökség gi elnöknél, Abdallah Jafi mi­niszterelnöknél, Szelim Lahud ) külügyminiszternél, Adel Oszejrannál, a parlament el­nökénél és huzamosabb meg­beszéléseket folytatott velük. A megbeszéléseken Sz. P. Kik- tyev szovjet követ is részt- ■vett. Kedden délután D. T. Sepi­lov megkezdte hivatalos tár­gyalásait a libanoni kormány vezetőivel. (MTI) előterjesztésében figyelembe vette a termelőszövetkezeti tanács tagjainak azt a javas­latát, hogy a vándorzászló , odaítélésénél tegyenek különb- K séget a nagy és a kis terme­lőszövetkezetek között és a ki­tüntetés adományozásánál fő­leg a területegységre jutó áru­termelés és a közös vagyon növelése legyen a döntő. Az elnökség ezután részle­tesen megtárgyalta a Szolnok megyei mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzetét, majd meg­vitatta a Minisztertanácshoz intézendő előterjesztést a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok kötelező nyugdíj- biztosításáról és öregségi biz­tosításáról. (MTI) Ülést tartott a termelő§zövetkez;eti tanács elnöksége Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet — Elárvult és elárult Ma­gyarország. Nem! Mégsem leszek ön­gyilkos. Marhaság. — Nem az a fontos honnét jössz, hanem hová mész. Jó, ha nincs más mód, me­gyek. — Isten veled Mónika... és Isten legyen hozzád irgalmas. A lány szó nélkül elmaradt tőlem. Lehet, hogy haza in­dult a lágerban kapott kis odúba, ahol biztosan várja már a részeg apa a riasztó kérdő­jellé görbült hátú volt föl­des úr és a beteg anya. így fordult a történelem ke­reke .:: Alig aludtam valamit ezen az éjszakán. Egyre az járt eszemben, amit Gabi mondott. — Elvégre mit veszthetnék. Semmit. Még fiatal vagyok. Enyém a világ... lehet még próbálgatni az éveket. Hajnali félötkor indult a hajónk. Pontosan jelentkez­tem a fedélzetmesternél. Ez az út nem hozott semmi különösebbet. Elmúlott, mint a többi, és amikor visszaér­tünk Linzbe, némi gondolko­zás után a kapitány elé áll­tam. — Köszönöm szíves jóin­dulatát, de én úgy határoz­tam, hogy bemegyek a tábor­ba. Amerikába szeretnék jut­ni ..; — Buta gyerek... Ilyen matróz, mint te? Kár, nagy kár. Helmuth bácsi már na­pok óta beteg volt. Ügy ' ter­veztem, amint időm lesz, meg­látogatom. A kapitány szó nélkül utamra engedett, nem tartóztatott és búcsúzóul még egy írást adott, hogy ekkor meg ekkor az ő hajóján szol­gáltam. A kajütben össze cso­magoltam a holmimat és ahogy csak tudtam, siettem az amerikai lágerhez. Őszintén szólva, kissé dobogott a szí­vem, amikor beléptem a fakó csillagos lobogóval díszített tá­borkapun. Ne csodálkozzon ezen, hisz néhány hónapja minden vágyam az volt, csak egyszer szabaduljak meg a tá­boroktól és most önszántam­ból újra a tábori életet vá­lasztottam. A kapuban Gabi várt: — Már azt hittem nem jössz. — Itt vagyok. — Még szép. Ügy látom a cucc nem nagy, mehetünk a parancsnokságra, már mindent elintéztem. A parancsnokságon csak ne­vem kérdezték, meg hova va­ló vagyok és minden további nélküj felvettek a tábor la­kói közé. Az egyik deszka- barakban kaptam egy ágyat, nem éppen nyoszolyát, csak amolyan gyalulatlan deszkák­ból összeállítottat. Az ágyon • félig üres szalmazsák foga- ) dott... ki tudja hány napig ez lesz egyetlen kényelmem. Ahogy kissé körülnéztem, úgy láttam minden a régi, a meg­szokott, az idő elmúlott, de itt minden a régi. Ügy látszik a táborok nem változnak. Amíg világ a világ, a tábor is „tábor” marad. Kitalálhat­ják a holdrakétát is, a tábor megmarad abban az ős primi­tív állapotban, ahogy ezer vagy kétezer évvel ezelőtt a régi hadra kelt népek először berendezték. Gabi tanácsára még aznap délután jelentkeztem a linzi, kanadai konzulátuson, ahol a kiutazási engedélyemet kér­vényeztem ... Ez a kérvény nyolcvanöt sillingembe került. Nagyon fájt a szívem a ne­hezen megtakarított pénztől elbúcsúznom. Gabi vigasztalt. — így van ez kis apám, min­den nagyüzlet némi befekte­tést igényel. S múltak a napok. Eleivel míg a pénzem tartott, vígan voltunk. Gabi azonban tevé­kenyen segített elköltésében. Kifogyhatatlan leleménnyel igyekezett megszabadítani az utolsó sillingjeimtől is. — Minek az? Ha megyünk úgyis kapunk a kanadai kor­mánytól pénzt. A hajóra ne spórolj öreg fiú, csak az a miénk, amit ma megeszünk... mert ismered azt a régi szép magyar mondást, hogy amit megehetsz ma, ne halaszd holnapra... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents