Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-27 / 150. szám

2. TOLNAI NAPLÖ 1958 JÚNIUS 27. Hosszért választották az Egyiptomi Köztársaság elnökévé Kairó (TASZSZ). Zakaria Mohieddin egyiptomi belügy miniszter június 25-én este rádióbeszédében ismertette a június 23-i népszavazás ered­ményét. A népszavazás ered­ményei alapján jóváhagyták a7 egyiptomi köztársaság ezév ja­nuár 16-án nyilvánosságra ho­lott új alkotmányát, és Gamal Abdel Nasszert köztársasági el nőkké választották. Az alkot­mány mellett szavazott 5,480.225 ellene 10.046 választó, vagyis a szavazók 99,8 százaléka he­lyeselte az alkotmányt. Gamal Nasszer elnökké választására szavazott 5,496.965 választó, el­lene 2.857, vagyis a tényleges választók 99.9 százaléka köz- társasági elnökké választotta Gamal Abdel Nasszert. A nép­szavazásban résztvett a szava­zati joggal rendelkező szemé­lyek 97.7 százaléka. Az alkotmány értelmében Gamal Abdel Nasszer köztár­sasági elnök a népszavazás eredményei kihirdetésének pil­lanatától tölti be új tisztségét. A köztársasági elnök jogköre hat évre szól. kalmából fogadja szívből jövő szerencsekívánatainkat, önnek és az egész egyiptomi népnek szóló jókívánságainkat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy Egyiptom nemzeti fejlő­dése az új alkotmány alapján, az ön fáradhatatlan, gyümöl­csöző és hazája javát szolgáló tevékenységével Egyiptom füg - getlenségének további meg­szilárdulását eredményezi, bol­dogságot és felvirágzást hoz az egyiptomi népnek. Még egyszer tiszta szívből jó egészséget és sok sikert kívá­nunk KÜLFÖLDI HÍREK A 3 millió tagot képviselő japán szakszervezeti főtanács, mint a Reuter-iroda jelenti, hétfőn közölte, hogy John M. Allisonnak, az Egyesült Álla­mok tokiói nagykövetének út­ján levelet intézett Eisenhower elnökhöz. A levélben tiltako­zott az ellen, hogy az Egyesült Államok további földterületet béreljen Okinaván és, hogy „Okinava földjét a lakosság megélhetésének és emberi jo­gainak semmibevételével atom és hidrogénfegyvcr-támaszpon túl használja fel.“ A szakszervezeti főtanács hasonló értelmű levelet jutta­tott el a Szabad Szakszerveze­tek Nemzetközi Szövetségéhez és az amerikai szakszervezeti vezetőkhöz. K. 3. Vorosilov és N. A. Bulganyin távirata Gamal Abdel Vasszerhez Moszkva (TASZSZ) Kér ■ jük Nagy méltóságodat, hogy az Egyiptomi Köztársaság al­kotmányának népszavazásos jóváhagyása és az ön köztár­sasági elnökké választása al­őszinte nagyrabecsüléssel K. Vorosilov N. Bulganyin 1956. június 25. _____________ * D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere Damaszkusziról Beirutba érkezett Damaszkusz (TASZSZ) D. T. Sepilov szovjet külügy­miniszter és kísérői hétfőn, he­lyi idő szerint délután hat óra­kor megérkezett Beirutba. A beiruti repülőtéren D. T. Sepilov fogadására megjelen­tek Szelim Lohud, libanoni kül ügyminiszter, a külügyminisz­térium több vezető tisztviselő­je, több nagykövetség és kö­vetség képviselője, valamint helyi és külföldi újságírók. D. T. Sepilov a repülőtéren nyilatkozott a sajtó képviselői­nek. — A baráti Libanon földjére A középkeleti hírügynökség jelenti, hogy Nasszer egyipto­mi elnök július 12-én hivatalos látogatásra Jugoszláviába uta­zik. Az elnök július 19-én Nehru indiai miniszterelnök kíséretében repül haza Kairó­ba — közli az APi Az indiai nagykövetség meg­erősítette, hogy Nehru Jugo­lépve örömmel tolmácsolom a libanoni köztársaság kormá­nyának és az egész libanoni népnek a szovjet nép és a Szovjetunió kormányának for­ró üdvözletét és legjobb kíván­ságait. • — Meggyőződésem — mon­dotta többek között, — hogy a két ország gazdasági és kultu­rális kapcsolatainak kiterjesz­tése a szovjet-libanoni barát­ság további kiszélesítését és szilárdítását szolgálja és új hozzájárulás lesz a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez. szláviéból július 19-én érkezik Kairóba. Ez a jelentés megerősítette az As Saab című kairói lap egy régebbi értesülését, amely szerint Jugoszláviában találko­zóra ül össze Nehru, Tito és Nasszer. Nasszer Tito téli látogatását viszonozza júliusi utazásával. A jemeni trónörökös távirata a Szovjetunió kormányához Moszkva (TASZSZ). Moham­med al Badr, jemeni trónörö­kös, a Szovjetunió területének elhagyásakor táviratot küldött a Szovjetunió kormányánál;:. Ebben köszönetét mondott a baráti fogadtatásért és vendég­szeretetéért, a barátság és hála érzéseit tolmácsolta mindazok­nak, akik előmozdították ki­küldetése sikeres teljesítését. D. T. Sepilov távirata [Vasszerhez Damaszkusz (TASZSZ) D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a következő táviratot intézte Gamal Abdel Nasszer egyiptomi köztársasá­gi elnökhöz: Az Egyiptomi Köztársaság elnökévé történt egyhangú megválasztása alkalmából ké­rem, elnök úr, fogadja őszinte jókívánságaimat. Sok sikert kívánok a szabadságszerető és derék egyiptomi nép javát szol­gáló nemes küldetésének telje­sítéséhez. Nehru, Tito és Nasszer találkozója Eric Jonston, Eisenhower el­nök különtanácsadója a közép- keleti kérdésekben, hétfőn látó gatást tett Selwyn Lloyd angol külügyminiszternél — jelenti a Reuter hírügynökség. Rendszerint jól tájékozott körök kijelentették, hogy Selwyn Lloyd és Johnston a Jordán folyón Johnston által elkészített szabályozási terve körül beállott holtpontot vitat­ta meg. * Az Indinfo jelentést közöl a Godban, az indiai portugál gyarmaton végrehajtott rend­őri intézkedésekről. Csupán június folyamán — mondja a jelentés — a portu­gál hatóságok 323 személyt börtönöztek be. Napirenden vannak a házkutatások a „na­cionalista tevékenységgel” gyanúsítottaknál. — Nemrég — folytatja az Indinfo jelentése — a goai fel­szabadító mozgalom vezetői táviratot intéztek Nehru in- jiiai miniszterelnökhöz és fel­szólították, használja fel be­folyását a szabad népeknél an­nak érdekében, hogy „vesse­nek vége az embertelen ül­dözéseknek” a goai állampol­gárok ellen, valamint a goai tömegletartóztatásoknak. Az Indinfo a továbbiakban közli, hogy a portugál hatósá­gok az utóbbi héten letartóz­tattak több magasrangú goai katonai személyiséget és kor­mányhivatalnokot azzal a váddal, hogy tevékenyen részt vettek „a goai nemzeti moz­galomban”. Szamos Rudolfs Amerikából jöttem... Kalandos történet (42. folytatás.) A homályosan kivilágított utcán az egyik üres telek sar­kán, ahol a háborús romokat dobálták egy kupacba, meg­szólított egy lány. — Bitte mein schöne Knábe... * — Menj az anyádba — för- medtem rá. — Te magyar vagy szép fiúcska... — miért vagy ilyen durva, v? — Gabit cipel­tem és már fájt a derekam... — Segíts inkább, nem látod mi történt vele ... Magyar lány volt... Jó szí­vű utca-lány. Mónikának hív­ták. Nem történt közöttünk semmi különös — segített Ga­bit cipelni és közben beszél­gettünk. — Szép fiúcska, te disszidens vagy... — No ná majd turista, vagy egyenesen úrvezető. — Istenem, milyen kicsi a világ. Ha az alja nép között keve- reg az ember, mennyi, de mennyi magyart talál ide­genben? — Te ki voltál? — Szép kis fiú szomorú tör­ténet ez. Jaj, fogd meg ezt, lecsúszik. Megigazítottam magamon Gabit és nyögve tovább bal­lagtam. — Eszterházy Mónika az én nevem ... Kastélyunk volt a Dunántúlon. — Mese ez kisanyám egy magyar gróflány nem „stri- chel” éjfélkor a linzi utcán még hozzá ilyen sötét helyen. — Miért, szép fiú. A kor­zón egyet sem találsz közü­lünk. A korzót ellepték az osztrákok és a csehek. Élni kell és nekünk nem maradt más. — Hát ide figyelj Mónika, ne játszd meg nekem a bazári szüzet, még csak az hiányzik a mesédből, hogy valami csa­lódott szerelmet emlegessél ami idáig juttatott és akkor kész a csalódott magyar gróflány szomorú históriája, melyet egy kis szeretkezéssel együtt har­minc sillingért végig hallgat­hat az ember. — Neked nagyon fáj vala­mi szép fiú. Te nagyon ke­serű ember lehetsz, hogy ilyes­mit mondasz nekem, de nem haragszom rád ... már rég nem haragszom senkire. A pa­pára sem, pedig mindig el­szedi tőlem a pénzt és elissza. Részeg örökké, részeg. Édes­anya beteg és én egyedül va­gyok. Segíts rajtam szép fiú, hi­szen te is magyar vagy én is annak születtem. Nem tudom olvasta-e már Kisch könyveit — nekem a hajón az öreg kormányos nyomta a kezembe. Nohát amint ezt a lányt hallgattam, eszembe jutott a Kínáról írott egyik riport. Igaz, az húsz esztendővei ezelőtt készült, de ha jól emlékezem van ab­ban a könyvben egy olyan részlet, amely Sanghajról szól. Ott leírta már Kisch mindenki elolvashatja mivé züllött az orosz cári emig­ráció Kínában és másutt. A „gi görlök’’ között csak orosz tábornokom feleségeit és lá­nyait lehetett találni herceg­nőket, grófnőket és hasonló elegáns társaságot. Meg kell a szívnek hasadni. Bármerre jártam eddig a prostituáltak között, mindig összetalálkoz­tam egy-két magyar úrilány- nyal. Idáig jutottak, pénzért bárkivel és bármikor... és amikor már nem segít az or­vostudomány, nem marad más hátra, mint a Duna vagy a hónapos lakás gázcsapja. — Mónika miért nem kere­sett magadnak valami tisz­tességes munkát? A lány meg­állt. A sötétben is éreztem szemrehányó tekintetét elbigy- gyesztett ajkát. — Munkát? Szép fiú csak nem képzeled, hogy egy született magyar úrilány cselédmunkát végez, inkább éhen hal. — Ügy van inkább éhen hal. A prostitúció úgylátszik régi úri foglalkozás lehetett még abban a másik Magyarország­ban is, amelyben én még kis­gyerek voltam. Mi másra gon­dolhattam volna, csak erre. Hi­szen Mónika a hamisítatlan kékvérű nagyúri lány úgy mondta ezt a linzi éjszakában nekem, a Faddról szalasztott szolgagyereknek, hogy „cseléd” munkát nem végezhet, mint­ha a prosti a bevett ősi úri foglalkozás lett volna, amiért igazán senki sem szólhat egy rossz szót sem. Elkísért a lágerig. Hűsé-1 gesen segített Gabi elhelyezé­sében és utána kérdőn cso­dálkozó szemekkel nézett1 rám. — Te nem itt laksz. —■ Nem Mónika, egyelőre a kikötői legényszállóban la­kom. — Kár — és hangjában őszinte sajnálkozást éreztem. Két számyaszegett csapzott viharmadár a linzi éjszakái­ban. Az utcákon, amelyeken végig mentünk a kihunyt fé­nyű ablakok mögött tiszta emberi kapcsolatra alapozott családok aludták álmukat. (Folytatjuk.) Mátécz Jánosnak, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége főtitkárának nyilatkozata Az MTI munkatársa kérdést intézett Matécz Jánoshoz, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége főtitká­rához, a magyar—jugoszláv viszony alakulásának kihatásá­ról e nemzeti kisebbségünkre. A főtitkár az alábbiakban vá­laszolt: — Nem kétséges, hogy az elmúlt esztendő — s különösen a legutóbbi időszak — komoly fejlődést hozott mind nemzeti kisebbségünk, mind szövetsé­günk számára. Örömmel szá­molhatok be a helyzet megvál­tozásának legutóbbi konkrét példájáról a vasárnap bezárult baranyai nemzeti kisebbségi hétről. Kilenc község délszláv, német és román dolgozóinak részvételével zajlottak le a nagysikerű nemzeti kisebbségi napok s a hét. Vasárnap Pé­csett nagyszabású munkás- paraszt találkozóval zárult. Nem kétséges, hogy e találko­zókat, ünnepségeket a megyei és a helyi párt és tanácsszer­vek hathatós segítsége nélkül nem tudtuk volna megrendez­ni. A magyar—jugoszláv vi­szony rendeződését és állandó javulását túlzás nélkül kitörő örömmel fogadták és fogadják hazánk délszláv dolgozói. Egy év alatt ugrásszerűen megnőtt a politikai aktivitás, ismét mind erősebb a párt, a kor­mány iránti bizalom légköre. S e bizalom hatásának két vonatkozásban kell megmutat­koznia. Az egyik a Magyar Népköztársaságban élő népek szoros testvéri, baráti viszonyá nak erősödése. Az a Hazafias Népfrontban testet öltő, a kö­zös célokért folytatott, együt­tes munkában izmosodó egy­ség, amelynek ereje elsöpri a sovinizmusnak, a nacionalizmus nak még a maradványait is. A másik jelentős tényező, hogy az erősödő bizalom, a mind szorosabb barátság politikai, gazdasági erővé válva segíti a párt olyan fontos céljainak el­érését, mint például a mezőgaz daság szocialista átalakítása. Nem kell külön hangsúlyozni, milyen jó hatása van államunk intézkedésének, amellyel lehe­tővé tette a rokoni látogatáso­kat a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg — folytatta a továbbiak­ban — milyen széleskörű ta­nulási, művelődési lehetőségek állnak ma a magyarországi délszlávok előtt. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az elkövetkező időben to­vább javul a magyar—jugo­szláv viszony s ezzel párhuza­mosan még szorosabban egybe- kovácsolódik nemzeti kisebbsé­günk, hazánk minden becsüle­tes dolgozójával - fejezte be nyilatkozatát Matécz János fő­titkár. Rendezik a helytelenül kuláknak minősített középparasztok beadási hátralékát A Minisztertanács legutóbb határozatot hozott arról, hogy az előző évek során helytele­nül kuláknak minősített közép­parasztoknak a kulák-terhe- lésből származó beadási hát­ralékait a járási tanács végre­hajtó bizottságának határozata alapján törölni kell. A Minisz­tertanácsi határozat végrehaj­tásáról a begyűjtési miniszté­rium az alábbi felvilágosítást adta a Magyar Távirati Irodá­nak: A begyűjtési minisztérium intézkedett a korábban hely­telenül kuláknak minősített középparasztok beadási hátra­lékainak rendezéséről. Ennek értelmében a községi begyűj­tési megbízottnak meg kell ál­lapítania, hogy azoknak a kö­zépparasztoknak, akiket koráb­ban helytelenül kulákoknak minősítettek, mennyi abból származó hátralékuk van, hogy reájuk annakidején a dolgozó parasztokra érvényes beadási kötelezettség helyett kulákbeadási kötelezettséget róttak ki. A községi begyűjté­si megbízott az ebből eredő be­adási hátralékokat a községi tanáccsal egyetértésben törlés­re javasolja a járási tanács­nak. A javaslatot a járási begyűjtési hivatal felülvizs­gálja és a járási tanács végre­hajtó bizottsága elé terjeszti döntés végett. A járási tanács végrehajtóbizottsága minden egyes ilyen javaslatot egyé­nenként elbírál és a helytelenül kuláknak minősített középpa­rasztoknak az indokolatlan terhelésből származó beadási hátralékát törli. Ezzel egyide­jűleg felülvizsgálják a hely­telenül kuláknak minősített középparasztok idei beadási kötelezettségét is, és ha a ki­vetés ebben az évben is kulák- kötelezettség alapján történt, akkor & kivetést helyesbítik és a különbözeiét az illető kö­zépparaszt számára jóváírják. (MTI) A sorsolások előtt — így most a III. Békekölcsön hato­dik húzását megelőzően is — sok szó esik az államkölcsö- nökről — gyakran teszik fel azt a kérdést a kötvénytulaj­donosok, vajon sorsjáték-e az államkölcsön, vagy sem. Erre 0 Francia Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának küldöttsége elutazott a Szovjetunióba Párizs (MTI). Az Humanité közli, hogy a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának küldöttsége, amelynek tagjai Etienne Fajon, Waldeck — Roctet és Marcel Servin — hétfőn elutazott a Szovjetunió­ba. A küldöttség megbeszélé­seket folytat majd a Szovjet­unió Kommunista Pártja veze­tőivel a két pártot és a nemzet közi munkásmozgalom egészét érintő kérdésekről. válaszol Ember István, az Or­szágos Takarékpénztár főosz­tályvezetője: — A kérdésre határozott nemmel kell felelni. A sorsjegy tulajdonosok ugyanis, akik nem nyernek, elvesztik a befi­zetett összeget, s a ki nem hú­zott sorsjegyek értéktelen pa­pírdarabokká válnak. Az állam kölcsönkötvényekért viszont a kölcsön lejártáig mindenki visz szakapja pénzét. így volt éz az ötéves tervkölcsön esetében is. A dolgozók államkölcsönre be­fizetett pénzét a kölcsön kibo­csátásakor megállapított ütem­ben — a sorsolások alkalmával — fizeti vissza az állam. — A III. Békekölcsön június 29-én Gyöngyösön lezajló ha­todik húzásakor például 187 850 nyerőkötvényre, 59,613.400 forintot fizetünk ki. A következő sorsolásokon más, addig még ki nem húzott köt­vények tulajdonosai részesül nek nyereményben. (MTI) 4 i Sorsjáték-e az államkölcsön ?

Next

/
Thumbnails
Contents