Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-27 / 150. szám
Világ proletárjai egyesüli etek 1 i, íl 3. i M Egyetemi Könyvt&i* PÉCS XIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. Balesetmentes mezőgazdasági munkát Alig egy-két hét választ el bennünket az aratás-cséplési munkáktól. Az elkövetkezendő időszakban az eddigiektől eltérően sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságok vezetőinek, üzemi bi zottságainak, hogy az állami gazdaság, a gépállomás, a termelőszövetkezet és dolgozó parasztjaink betartsák az egészségvédelmi, munkavédel mi rendszabályokat. Az egészségügyi előírások betartása terén nagy segítséget várunk a községi, üzemi orvosaink és egészségügyi szerveinktől. Az alapvető egészségügyi előírások közismertek, mégis fel kell hívni a figyelmet a napszúrások, a hőguta elleni védekezésre, az ezzel kapcsolatos öltözködésre. A napégés, gyakran másodfokú égés következtében gennyese- dést okoz. Éppen ezért fontos, hogy az orvosok tanácsára zárt, de szellős ruhába öltözzenek. A kombájnokról ne engedjék leszerelni az ernyőt. A fertőző betegségeket meg előzhetik, ha az üzemi konyhák, a raktárak, az előkészítő helyiségeket tisztán tartják, s higéniailag megfelelők. Mert például a fornádi Állami Gazdaság kecsegei üzemegységében 2—3 mázsa romlott juhsajt fertőzte meg rak tárakat, a konyhai edénytároló szekrények az egerek tanyája a konyhaszemélyzet gondatlansága miatt. Fontos az étel és ivóvíz frissesége, tisztasága. Az ivás ra használható kút vizéből vizsgálati mintát kell küldeni a közegészségügyi állomásra. Az ételek frissen főzöttek legyenek. Törekedni kell arra, hogy a szállítás minél kevesebb időt vegyen igénybe. A gazdaságok vezetői gondoskodjanak, hogy elegendő evő- és ivóeszköz álljon rendelkezésre, melyhez a pénzügyi keret biz tosítva van. A bőrbetegségek elkerülésére gondoskodni kell a megfelelő tisztálkodási lehetőségekről. A MEDOSZ Megyebizottsága tapasztalata az, hogy kevés gazdaságnál, gépállomáson van biztosítva a mosdótálak, zuhanyozók, s a nőknek külön helyiség tisztálkodási célra. Ugyanakkor például az elmúlt évben közel másfél millió forintot takarítottak meg nagyüzemeink a szociális-egészségügyi beruhá zási keretből. Az elmúlt évben a gondatlanul tartott kasza, sarló, az eldobált vasvilla a cséplőgép vontatásánál, a dolgozók von tatókon való szállítása, a cséplőgépek tetején való utazás, igen sok baleset forrása volt. A cséplőgépnél a meghajtó szíjnál, az etető dobnál volt a legtöbb baleset. Mégsem készítették még el az Alsóleperdi Állami Gazdaság ban, a Pincehelyi Gépállomáson, de több helyen sem a szemléig a védőfelszereléseket. A Sárközi Állami Gazdaságban, a Bölcskei ÁMG- nél a traktorosok felületes ki oktatása okozta azt a lábtö- rést, illetve halálesetet, amelyért a gazdaság és a biztonsági megbízottakat terheli a felelősség, mert nem voltak megfelelően kioktatva a vezetők arról, hogy az univerzá lis, illetve Zetor kardánmeghajtó szerkezet közelében a vezetőn kívül senki nem tartózkodhat, vagy az elsüllyedt C. 35-ös traktor teljes gázzal indítva hányát dől. Igen fontos felhívni a figyelmet, hogy az aratógépek, kombájnok közelében senki ne járjon, indítás előtt a jelzés megadására. Meg kell áka dályozni a gépekkel dolgozók nál a szesz fogyasztását, mert például az Alsópéli Állami Gépállomáson a vontató vezetője emiatt halt meg. Sok üzemnél megvan az ön működő etető, polyva elfúvó, szalma szállító, amit ha hasz nálnak, csökkenti a balesetet, a porártalmat. Ezzel szemben sok helyen mégsem használják. Üzemi bizottságaink, gazda Ságok vezetői úgy szervezzék meg a nyári mezőgazdasági és aratás-cséplési munkákat, hogy tartsák szem előtt azt, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Ellenőrizzék, hogy védőfelszerelés nélkül egyetlen erőgép se üzemeltessen. Oktassák ki a dolgozókat a balesetek, a munka ártalmak elkerülésének módjára, szervezzék meg az elsősegélynyúj tási hálózatot. Csatlakozzon minden mezőgazdasági üzem a Sárközi Állami Gazdaság versenykihívásához; „A balesetmentes mezőgazdasági munkáért való mozgalom“- hoz. Mint ahogy a szemveszte- ségmentes aratásért harcba indultak üzemeink, induljunk harcba a megbetegedés, a baleset mentességért is. Orvosaink, egészségügyi szerveink kapcsolódjanak be és adjanak maximális segítséget ehhez a munkához, mint ahogy ezt a június 23-i orvosok tapasztalatcsere érte kezletén meg is ígérték. Gere István a MEDOSZ Tolna megyei Bizottság elnöke. SZERDA, 1956 JÜNIUS 27. Két éra alatt majdnem 60 millió forintot sorsolnak ki A III. Békekölcsön VI. sorsolására június 29-én, délután 4 órakor kerül sor Gyöngyösön. Ebből az alkalomból 59,613.400 forintot sorsolnak ki és a kötvények száma eléri' a 187 850-et. A nyeremények kifizetését az Országos Takarékpénztár fiókjai és a posta- hivatalok július 2-án reggel, a hivatalos nyereményjegyzék megjelenése után kezdik meg. Másfélmillió forint értékű saját feltárásu építőanyagot használnak fel Tolna megyében az árvízkárok helyreállítására Egészségügyi napot tartottak Szekszárdon A Tolna megyei Tanács Egészségügyi Osztálya és az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének területi bizottsága szombaton egészségügyi napot tartott Szekszárdon. A délelőtt kezdődő megbeszélésen több mint kétszáz Tolna megyei orvos és egészségügyi dolgozó jelent meg. Dr. Szabó Zoltán, azoi vosegészségügyi dolgozók szak- szervezetének országos elnöke a szocialista orvosetika kérdéseiről tartott előadást, mai, dr. Fehér Márton a megyei rendelőintézet vezető főorvosa beszélt a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekről. Az értekezlet résztvevői ezután a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos egészségügyi feladatokat tárgyalták meg. A délelőtti megbeszélés végén Tolna megye legjobb egészségügyi dolgozóinak jutalmakat adtak át. Az egészségügyi nap résztvevői délután a szekszárdi szőlőhegybe tette^ kirándulást, este pedig megrendezték a megyei orvosok és gyógyszerészek baráti találkozóját. Tolna megyében 2 023 lakóházat kell az árvíz után helyreállítani, illetve teljesen újáépíteni. A nagyszabású építkezésekhez mintegy 60 millió forint értékű építőanyag kell, az árvízsújtott területeken azonban mindenütt jelentős mennyiségű helyi építőanyagot tártak felt amely nemcsak meggyorsítja az építkezéseket, hanem jelentős megtakarítást is jelent. Az árvíz sújtotta községekben mindenütt saját homokbányát tártak fel, amelyek az építkezéseket teljes egészében el tudják látni homokkal. Az újjáépítés befejezéséig az újonnan feltárt homokbányákból több mint 50 ezer köbméter homokot tudnak kibányászni. Tolnán vályog és .szénporos tégla előállításával is segítik az építkezéseket. A 4—5 napi száradás után jól használható vályogtéglák a tapasztalatok szerint kiválóan alkalmasak a közfalak építésére, sőt a tolnai új községrészben olyan házakat is építettek. amelyeknél csak a sarkokat rakják kőből, az épület többi részéhez vályogtéglát használnak. Tolnán vályogvető brigád is működik, amely egymillió tégla készítését vállalta. Eddig mintegy 300 000 téglát adtak az építkezéshez. Ugyancsak Tolnán kezdték meg a szénporos tégla égetését is, amelyből a tolnai KTSZ egymillió darabot gyárt. Az árvíz sújtott területeken eddig 271 lakóház helyreállítása, illetve újjáépítése befejeződött. Ezekhez már eddig is jelentős mennyiségű helyi feltárású anyagot használtak fel, az újjáépítések befejezéséig azonban a saját feltárású építőanyag értéke meghaladja a másfél millió forintot. Rádióvevővel felszerelt kombájnok is dolgoznak az idén Tolna megyében A MÖHOSZ Tolna megyei szervezete az elmúlt évben is jelentős segítséget adott az aratási munkák elvégzéséhez. Motoros futáraik tavaly mintegy ötezer kilóméternyi utat tettek meg, hogy különböző alkatrészeket szállítsanak az arató -és cséplőgépekhez. A? idén ugyancsak rendszeresíti a MÖHOSZ motoros futárszolgálatát, amit azonban rádiószolgálattal is kibővít. A tervek szerint a megye két legrosszabb közlekedésű járásában, a dombóvári és a gyönki járásban 8 kombájnt szerelnek fel rádióadó és vevő berendezéssel. A rádiós kom-r bájnok nemcsak napi teljesítményüket tudják a rádión keresztül bemondani körzetük központjának, hanem az állandó összeköttetés segítségéve] azonnal bejelenthetik az esetleges géphibákat is. flz árpát aratják Bölcskén és Dunaföldváron Az aratás megindulását az egész megye területén akadályozza a kedvezőtlen időjárás, de a bölcskei gépállomás körzetében, már, ha kis területen is, de elkezdődött az aratás. A gépállomás két dolgozója a bölcskei és a dunaföldvári Sernevál területén dolgozik kévekötő aratógépeikkel. Lu- bik József és Papp Sándor tíz-tíz holdas területeken kezdték el az árpa aratását. Megkezdődött az aratás Tolnán Tolna község mindig élenjárt a mezőgazdasági munkákban. A dolgozó parasztok rendszeresen teljesítik beadási kötelezettségeiket. Most is a megyében az elsők között kezdték meg az aratást, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvező. Hétfőn, június 25-én Kovács István, Appelshoffer Ferenc és Pucher József dolgozó parasztok, kihasználva az esős idő szüneteit, elsőnek kezdték el Tolnán az árpa aratását, mintegy 2—2.5 holdon. — Kedden már számos dolgozó paraszt társuk követte példájukat, s ezzel megkezdődött Tolnán az aratás, amit csak a sok eső hátráltat. Befejezés előtt a második kapálás a gyönki járásban A gyönki járásban még zöldek a kalászosok, aratni nem lehet ezért a termelőszövetkezetek és egyéni (gazdák iminden munka-, epőt a kapálásra összponta-' sítanak. így majd az aratás megkezdésekor nem hátráltatják a munkát az elmaradt kapálások. A járás területén az egyéni gazdák zöme most fejezi bt a második kapálást és a burgonya másodszori töltöge- tését. A termelőszövetkezeteknél csak Szárazdon és Köles- den van elmaradás, ahol későn vetettek a vízkár miatt, egyébként a növényápolás a rendes ütemben folyik. A felsőnánai Zöld Mező Tsz tagjai, annak ellenére, hogy tapasztalatlanok még a nagyüzemi gazdálkodásban, a két gépi kapáláson kívül már kétszer kézzel megkapálták a kuko ricát. Jól dolgoznak a gyönki termelőszövetkezetek is, míg tavaly hanyagul végezték a munkájukat, most a legelsők a járásban. Felkészült az aratásra a Bonyhádi Gépállomás A Bonyhádi Gépállomás traktorosai június 20-ig 1 753 holdon végeztek gépi kapáAz ország legkorszerűbb koraszülött osztálya Kevesen tudják, hogy a szekszárdi kórházban van az ország legkorszerűbben berendezett koraszülött osztálya, melynek tervezését és berendezését a Tolna mcgye.i Építőipari Vállalat készítette. Az osztály nem nagy, mindössze egy teremből áll, mely körülbelül 12x6 méter alapterületű. Az egyéb kórházak berendezéseihez képest komoly fejlődést jelent a szekszárdi kórháznál az, hogy itt nincs a boxokban radiátor, ami nemcsak nehezen tisztítható, de a hőmérséklet szabályozására sem a legalkalmasabb. A fenti képek egyike a klímaszekrényt ábrázolja, mely egész éven át üzemben van és biztosítja a szükséges 33 C fokos hőmérsékletet. A másik kép egy koraszülött gyermek etetéséről készült. lást, s így tavaszi és nyári kapálási tervüket további 3— 4 nap alatt befejezik. A gépállomás vezetősége és műszaki személyzete máris megtett minden előkészületet, hogy a kapálások befejezése után megkezdhessék a gépi aratást. A kijavított 6 kévekötő aratógépet már kiküldték a bonyhádi Dózsa Népe, Szabad Föld, a grábóci Alkotmány Tsz-be és a körzet másik három termelőszövetkezetébe. Amint az esős időjárás megengedi, az aratógépek megkezdik az árpa aratását. £pf!kez»ek a feisvejkei Bőidig Szabadság Termelőszövetkezetben A kisvejkei Boldog Szabadság Termelőszövetkezet tagsága az állattenyésztés megfelelő fejlesztése érdekében elhatározta, hogy 100 férőhelyes korszerű istállót épít. Az istálló padlását 25 vagonos magtárnak készítik el, amely minden követelménynek megfelel. A termelőszövetkezet tagsága egész tavasszal szorgalmasan dolgozott, s így az istálló építését rövidesen befejezik. Ügy tervezik, hogy még a nyáron az új épületbe viszik át az állatállományt és 'aratás után az új magtárba takarítják be a gabonát.
