Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-24 / 121. szám

í TOLNAI NAPLÓ 1956 MÁJUS 24. Svédországba, Norvégiába és Dániába hívták meg N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot Szovjet—jugoszláv egyezmény a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről kijelenteni, melyik állampoL gárságot kívánják megtartani. A kettős állampolgársággal rendelkező és az egyik állam területén élő személyek a jelen egyezmény életbeléptetésétől számított egy éven belül nyilat kozatot tehetnek erről annak az államnak diplomáciai kép­viseleténél, amelynek állam- polgárságát megtartani óhajt­ják. Az egyezményt a szovjet kormány megbízásából Kuz- nyecov, a külügyminiszter első helyettese, a jugoszláv kor­mány megbízásából pedig Ivó Kapicsics nagykövet, a ju­goszláv külügyi államtitkárság tanácsosa írta alá. A párizsi sajtó Nehru beszédéről Chivu Stoica interjúja a belgrádi rádiónak amelyet az elnyomott népek világviszonylatban folytatnak felszabadulásukért és vaknak kellene lennünk, ha nem ven­nénk figyelembe, hogy tiz év óta több mint 1 milliárd 200 millió ember, a föld lakosságá­nak a fele tépte szét e mozga­lomban a gyarmatosítás lán­cait. A kormány Algériában foganatosított katonai intéz­kedései nem gátolhatják meg e mozgalom kifejlődését. Sürgősen véget kell vetnünk a most folytatott politikának, amely ellentétes a nemzeti ér­dekkel, — írja ezután a lap — a tárgyalások felé kell orientá­lódnunk, mint ezt Nehru mi­niszterelnök, a világ egyik leg­nagyobb országának képviselő­je javasolta az újdelhi parla­mentben elmondott nagyfon­tosságú beszédében. Moszkva (TASZSZ). Sohl- rr.an svéd, Moerch dán és Bra- adland norvég nagykövet má­jus 22-én felkereste Molotov külügyminisztert és kormánya nevében meghívta N. A. Bul­ganyint, a Szovjetunió Minisz­Belgrád (Tanjug). A cseh­szlovák parlamenti küldöttség kedden délután sajtóértekezle­tet tartott a külügyi végrehajtó tanács tájékoztatásügyi titkár­ságának nagytermében. A sajtó értekezleten számos belgrádi újságírón kívül résztvettek a csehszlovák parlamenti küldött ség tagjai, akik már 17 napja tartózkodnak Jugoszláviában. Zdenek Fierlinger, a cseh­szlovák nemzetgyűlés elnöke a sajtóértekezleten kijelentette, hogy a csehszlovák parlamenti küldöttségnek jugoszláviai tar­tózkodása idején a legnagyobb mértékben lehetővé tették, hogy beszélgessen a lakosság­gal, munkásokkal, földműve­sekkel és az értelmiségiekkel. — Mindaz, amit láttunk — mondotta Fierlinger — rendkí­vül érdekes volt számunkra. Mindenekelőtt azt állapítottuk meg, hogy Jugoszlávia nagy előrehaladást ért el. Tudjuk, hogy Jugoszlávia azt az utat választotta, amely körülményei nek legjobban megfelel, s hogy Jugoszlávia Lenin tanításainak szellemében munkálkodik, amely szerint minden állam­nak meg kell találnia a szocia­lizmushoz vezető saját útját és a maga munkamódszereit. Mindaz, amit láttunk, új ta­pasztalatok forrását jelenti szá­munkra. Arra a kérdésre, hogy a csehszlovák nemzetgyűlési kép viselők milyen benyomásokat szereztek a jugoszláv munkás- igazgatási rendszerről a társa­dalmi élet különböző területe­in, Fierlinger elnök a követke­zőképen válaszolt: önök nagy mértékben végre­hajtották a decentralizálást köztársaságok, járások és köz­ségek szerint. Rendszerüket rugalmassá tették és ez a mi célunk is. Véleményem szerint minden szocializmust építő or­szágnak meg kell birkóznia a centralizmussal és a bürokra­tizmussal. Valószínűleg mi is hasonlóképpen járunk el, lehet ugyan, hogy más úton, de azzal a céllal, hogy rendsze­rünket rugalmassá tegyük. Fierlinger elnöktől, aki egy kormányküldöttség élén tíz évvel ezelőtt már járt Jugosz­láviába, megkérdezték, véle­ménye szerint melyek azok a legjelentősebb sikerek, ame­lyeket Jugoszlávia az elmúlt tíz év alatt elért. Fierlinger a következőket válaszolta: — A legjelentősebb az, hogy a jugoszláv népeknek a háború idején vívott nehéz harcai, va­lamint azok a nehézségek, ame lyek a háború után Jugoszlávia elszigetelése következtében ál­lottak be, rendkívül megszilár­dították a jugoszláv népek egy­ségét. — Ami pedig a gazdasági előrehaladást illeti — folytatta Fierlinger elnök — igen jelen­tős, hogy Jugoszláviának sike­rült kifejlesztenie különböző iparágait, noha egy bizonyos ideig nem volt abban a hely­zetben, hogy más országokkal együttműködhessék. Milusa Gopoldova csehszlo­tertanácsának elnökét, vala­mint N. Sz. Hruscsovot, a Leg­felső Tanács Elnökségének tag­ját, hogy 1957 első felében lá­togasson el Svédországba, Dá­niába és Norvégiába. vák nemzetgyűlési képviselő kijelentette, véleménye szerint Jugoszlávia abban érte el a legnagyobb sikert, hogy a Belgrád (Tanjug). A csehszlo vák nemzetgyűlés küldöttsége május 23-án Jugoszláviából visszautazott Prágába. A kül­döttség a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés vendégeként május 5-e óta tartózkodott Ju­goszláviában. Szaid el Ghazzi sziriai mi­niszterelnök, mint az AP hír- ügynökség közli, kedden beje­lentette az arab országoknak azt az elhatározását, hogy az algériai kérdést a Biztonsági Tanács elé terjesztik. A jelen­legi algériai helyzet a sziriai miniszterelnök szerint „határo­zott intézkedéseket követel az Szerdán befejezte tanácsko­zását a DISZ Központi Vezető­ségének IV. ülése. A háromnapos tanácskozás tapasztalatait, eredményeit Szakali József, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára foglalta össze, s válaszolt (19. folytatás.) Reggel keserves vonyításra, nyöszörgésre ébredtünk. Ször­nyű volt. A földön összehúzód­va fetrengett a két fiú. A gyenge kiéhezett gyomorban megdagadt a kenyér és a po­kol kínjai gyötörték a két sze­rencsétlent. Három napig kín­lódtak, már azt hittük belehal­nak — kilyukad a gyomruk. Kértünk orvost — az emigráns nem számított embernek, orvos nem jött. Egyre jobban megundorod­tam „embertársaimtól” ... Nem loptam, nem gyilkoltam és mé­gis börtönt ültem — egy meg­gondolatlan gyerekes hülye­ség miatt... és azok az embe­rek, akikkel érintkeztem a tár­sadalom aljáról jöttek. Nem azért, mert szegények voltak — nem, hiszen én sem selyem­paplanban láttam meg á nap­világot. Emberileg nézve — alja népség volt. Néhány hét után még az is hozzánk rongyolódott, aki szép új ruhában, jó kabátban jött el hazájából, mert négy-öt ci­garettáért a jó ruháját elcse­rélte rosszra... Három hónap... — Kova- csica, Kovacsica... — nem tudlak kitörölni emlékeimből sohasem. Három hónap után jött egy rendőr, mindenki kapott két kiló kenyeret és egy fél kiló szalámit azzal. hogy osszuk be, mert nagy útra megyünk. Beosztani? ... Annyi éhezés után beosztani a két napra szó­ló úti eleséget? A társaság há­romnegyed része, alig kapta Molotov külügyminiszter megköszönte a meghívást és közölte a nagykövetekkel, hogy a meghívásokról tájékoztatja N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot. Tájékoztató Iroda 1948. évi határozata után, magárahagya- tottan ugyan, de folytatta a szocializmus építését. Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője elutazás előtt köizönetet mon­dott azért a szívélyes vendég­szeretetért, amelyben a kül­döttséget Jugoszláviában ré­szesítették, majd sok sikert kí­vánt Jugoszlávia népeinek az országépítő munkában. algériai vérontás beszüntetésé­re.“ Szaid el Ghazzi a továbbiak­ban kiemelte, hogy az arab or­szágok „minden törvényes úton küzdeni fognak azért, hogy az algériaiak megkapják nemzeti jogaikat, még akkor is, ha a Biztonsági Tanács elutasítja az algériai kérdés napirendre tű­zését.“ az elhangzott felszólalásokra. Bejelentette, hogy a vitában felvetett javaslatok, észrevéte­lek alapján a DISZ Központi Vezetősége megfelelő határoza­tot hoz az ifjúsági munka to­vábbvitelére. kézhez ,máris megette az egé­szet. Néhány keményebb jel­lemű ember tudott csak a gyomrának parancsolni. Marhavagonba raktak és te- heráruként négy napig szállí­tottak. Képzelheti mennyit szén védték az éhségtől azok, akik az első nap megették a kapott élelmet, hiszen harmadnap már nekünk sem volt, és mi is koplaltunk, akik igyekeztünk nagy akarattal beosztani a ke­veset. A negyedik napon, amikor kinyitották a vagonokat, újból a hegyek között voltam, csak azt nem tudtam merre? A Bal­kánon-e vagy az Alpokban. Hamarosan megtudtam. Je- szenyicára kerültem, közvet­lenül az osztrák—jugoszláv ha­tár mellé egy katonai büntető- táborba ,amit még annakidején a németek építettek. A börtön­höz képest ez a tábor a kénye­lem birodalmának tűnt. Elő­ször is nem a földön feküd­tünk ... Kimehettünk sétálni a háromszoros drótkerítéssel körülvett udvarra ... Első gondolatom az volt — Innét meg lehet szökni — Két­százötven ember élt a táborban és huszonöt rendőr vigyázott ránk. A szökésektől, úgy látszik, nem féltek különösebben, sza­badon mászkálhattunk még a fi távozó német nagykövet az Elnöki Tanács elnökénél Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke május 23-án fogadta Sepp Schwabot, a Német Demokra­tikus Köztársaság távozó buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. Adenauer pártjában erősödik a belső ellenzék Berlin (MTI). Wenzel nyugat­német szociáldemokrata kép­viselő nagy feltűnést keltett sajtónyilatkozatában, kijelen­tette: A Német Szociáldemokrata Pártnak pontos értesülései van­nak arról, hogy a Keresztény Demokrata Unión belül gyors ütemben erősödik az ellenzék Adenauer kancellárral és poli­tikájával szemben. Az Adenau- er-párt több vezető funkcioná­riusa „holt embernek“ tekinti a kancellárt. A Keresztény De­mokrata Unióban teljesen új irányzat van felülkerekedőben. Tapasztalatcsere az atom erő békés felhasználásáról Stockholm (TASZSZ). Göte­borgban befejeződött az atom­erő békés felhasználásának módszereit és eredményeit be­mutató kiállítás. A kiállítással kapcsolatban több svéd és kül­földi személyiség javasolta, hogy Göteborg legyen a nem­zetközi atomkiállítások állandó megrendezési helye. A tervek szerint Göteborgba fogják összehívni a tudósok és szakemberek nemzetközi kong­resszusait, hogy megvitas­sák az atomerő békés felhasz­nálásával összefüggő fontosabb kérdéseket. Ezeken a kongresz. szusokon, konferenciákon és kiállításokon kelet és nyugat képviselői találkoznak és ki­cserélik tapasztalataikat. kerítések mellett is. Később megtudtam, miért nem tartottak a szökésektől. Bármerre néztünk, mindenütt havas hegycsúcsok, meredek sziklák, sebesen zúgó hegyi patakok. Négy-öt kilométerre húzódott az osztrák határ. A tábor északi oldalán a kerítés­től háromszáz méterre zúgott, morajlott a Száva. A táborból még csak kijuthat az ember, de mi lesz azután, merre megy? Hogyan jut el a havas csúcso­kig, a határig. 1952 telén néhány román fiú megkísérelte a szökést. Átúsz­tak a Száván, derékig hóban kúsztak, másztak a hegyen. Félig megfagyva értek vissza a táborhoz és kérték az Őrt, eressze vissza őket a lágerba. Háromnapi betonpincét kap­tak — étlen-szomjan. Amikor a pincéből kijöttek, puffadt láb­bal — a táborparancsnok össze hívta az emigránsokat. A sze­rencsétlenekre mutatott és csak ennyit mondott: — Aki innét szökik, az mind így jár... sőt, kaphattok tízhónapi börtönt is. De ha ennyire haragudtak ott az emigránsokra, miért nem engedtek, zavartak, vagy tolon- coltak Ausztriába? — Ma sem tudom. Februárban két pécsi fiú és egy magyar határvadász szöke­Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormány- küldöttsége között május 17-től 22-ig tárgyalásokfolytakMoszkvá ban az 1955. június 2-i szovjet —jugoszláv nyilatkozatban elő­irányzott állampolgársági egyezmény megkötéséről. A tárgyalások baráti légkör, ben és a kölcsönös megértés jegyében folytak és a kettős ál­lampolgárságú személyek ál­lampolgárságának rendezésé­ről szóló egyezmény aláírásá­val május 22-én végetértek. Az egyezmény értelmében a szovjet és a jugoszláv állam- polgársággal rendelkező szemé lyeknek joguk van szabadon Párizs (MTI). A szerdai pá­rizsi sajtó részletesen foglalko­zott Nehru Algériára vonat­kozó javaslatával. Az Aurore heves kirohanást intéz Nehru ellen, felvetve a kérdést, „miért üti bele ebbe az orrát?“ A Franc—Tireur és a Libe­ration viszont kedvezően kom­mentálja Nehru tervét. Az Humanité vezércikkében emlékeztet a moszkvai francia —szovjet közlemény Algériára vonatkozó részére, amely azt a reményét fejezi ki, hogy meg­felelő megoldást találtak „ko­runk szellemében.“ Ki kételkedhetik abban — teszi fel a kérdést az Huma­nité —, hogy korunk már nem a gyarmatosítás kora? Az al­gériai nép harca egyik lánc­szeme annak a mozgalomnak, Bukarest (TASZSZ). A buka­resti lapok közlik azt az inter jut, amelyet Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke adott a vény ellógott. Az őr észrevette őket és utánok lőtt. Az egyik pécsi fiúnak eltalálta a lábát, mire a másik kettő megállt. — Természetesen visszahozták mind a hármat. A sebesült fiút kórházba szállították, tö­rött lábát gipszbe rakták és tíz nap után egyévi börtönt kapott. Az ilyen esetek után az em­ber tízszeresen meggondolta a szökést. Harmincnyolc kiló voltam. A halálra készültem. Ahogy gyengültem, úgy barátkoztam a gondolattal — meghalni. — Nem is olyan szörnyű a halál. Este lefekszünk és reggel hiá­ba szólongat a szobaparancs­nok — nem mozdulunk. Vállon ragadnak s közben káromkod­nak és amikor meglátják üve­gesen, hidegen bámuló szemein két, undorral eresztenek el... Visznek a -tábor mellé, a jel­telen tömegsírok egyikébe. Az intendáns kihúzza nevünket az élelmezési listáról — és kész. Ki sír utánunk. A világ észre sem veszi, hogy hiányzik egy fiatalember. Asszony, gyerek, anya nem sír utánunk. Talán a cimborák közül az egyik csen­des félmondattal elbúcsúzik tő­lünk — kár volt érte, nagyon fiatal volt. Átkozott élet... és mégis jó dolog élni. Fiatalnak lenni. Va­jon mit csinálnak ilyenkor szülőfalumban a kortársaim? Van-e lány, aki rám gondol? Senki és semmi... A Nir­vána sötétje borult fölém. (Folytatjuk.) belgrádi rádiónak. A román—jugoszláv kapcso­latok fejlődéséről szólva Chivu Stoica kijelentette: . örömmei állapíthatjuk meg, hogy a Román Népköztársaság s a Jugoszláv Szövetségi Népköz társaság között sokoldalú kap­csolatok fejlődnek, amelyek megfelelnek mindkét nép érde­keinek. A baráti és gyümöl­csöző együttműködés talaján fejlődő kapcsolatok alapja a két ország népének és kormá­nyának közös célkitűzése: a szocializmus felépítésére irá­nyuló törekvés, harc egy újabb háború elhárításáért^ a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése politikájának diadaláért. Ez a látogatás kétségkívül újabb értékes hozzájárulás lesz országaink barátságához és együttműködéséhez. Örömmel üdvözöljük az ilyesfajta kap­csolatok kiszélesedését és meg­győződésünk, hogy népeink kö­zös érdekeit és törekvéseit, a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság munkásosztályának közös érdekeit és törekvéseit szolgálják. üjabb áremelkedések Nyugat-Hémeterszágban Köln (ADN). Mint a Deutsche Bauern Zeitung című kölni lap írja, Nyugat-Németországban jú­nius hónapban ismét emelkednek a mezőgazdasági termékek árai. -4z áremelkedés elsősorban a disznóhúsra, a marhahúsra és a tojásra vonatkozik. Lübke bonni élelmezésügy; miniszter nemrégiben kijelentet­te, hogy a szövetségi kormány nem tehet ígéretet az árak szi­lárdságának biztosítására. R csehszlovák parlamenti küldöttség belgrádi sajtóértekezlete Hazautazott Jugoszláviából a csehszlovák parlamenti küldöttség Az arab országok a Biztonsági Tanács elé viszik az algériai kérdést Befejezte tanácskozását a DISZ Központi Vezetőségének ülése Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet

Next

/
Thumbnails
Contents