Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-04 / 104. szám

Világ proletárjai e.p' ■jJolaal-bt' AZ MDP TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956. MÁJUS 4. Tolna megye népének harcos tüntetése Május 14 ünnepségek a megyében ' Május 1. Vörös és nemzetiszínű zászlókat lenget a hűvösszél. A megye községeiben ze-^ nés ébresztő köszönti a dolgozókat. Indulók hangja mellett indulnak meg a tömegek, hogy fel­vonulásukkal, harcos tüntetésükkel tegyenek hitet a béke és a proletárnemzetköziség ügye mellett. Férfiak és nők, ifjak és idősebbek vonulnak a zárt sorokban. Ez a május elseje az országot vezető párt iránti forró szeretetnek, a második ötéves terv helyeslésének, a proletár nemzetköziség megerősödésének nagyszerű megnyilvánulása volt. A május 1-i felvonulás, nyílt szavazás volt pártunk politikája, a szocializmus építése mellett. „Éljen a Párt!“ „Éljen a Központi Vezetőség!“ hirdették a feliratok, s ezt kiáltották ezrek és százezrek. Színpompás volt a menet mindenütt. A rengeteg zászló, tarka kendő, a májusfák csodá latos látványt nyújtottak. De a legszebb az a sok ezer ember egybeforrott, összeszokott me­netelése volt, amilyet csak a közösség, az összefogás ereje képes kialakítani. Tolna megye min­den falvában és városában a bizakodás jellemezte az idei május 1-et. Bizakodás a jövőben, a népek békeakaratában, erőnkben, a béketábor erejében és azokban a nagyszerű célokban, amelyek megvalósítása az ünnep utáni hétköznapoktól, a nép alkotó munkájától függ. J Közel hatezer dolgozó a szekszárdi felvonuláson Az esős, szeles idő ellenére Szekszárdon május elsején délelőtt néhány perccel tíz óra után az úttörők fegyelme­zett, tarka menete nyitotta meg a május elsejei felvonu­lást. A Garay téren felállított dísz-emelvényen a párt és az államigazgatás Tolna me­gyei vezetői és a város dolgo­zóinak küldöttsége fogadta a májusi seregszemlén felvo­nuló üzemek, hivatalok, szö­vetkezetek munkásait, dolgo­zóit. Közel hatezer ember tünte­tett és a szakadó eső sem za­varta a felvonulókat és a fel­vonulást néző többezres tö­meget. Egymás után jöttek a válla­latok, a hatos sorok között öt­letesen díszített autók, trakto­rok, szekerek... Különösen népes csoporttal jöttek a Földművesszövetke­zet és a Mészöv dolgozói... A táncruhás lányok és fiúk tán­coltak a harangalakú május fa alatt, miközben egy kisfiú pi­ros ládából galambokat eresz­tett ... ötletesen elevenítet­ték meg mindennapi munká­juk egy-egy részletét... A te­herautók tetején a felvásárlók — a gyors, udvarias kereske­delmet jelképezték. A Mészövhöz hasonlóan a Szekszárdi Vasipari Vállalat is valóságos mozgó műhellyel vonult a májusi menetben ... Nyomukban fehérlett az utca — a Tejipari Vállalat dolgozói jöttek fehér köpenyben. A téren harsogott a hang­szóró — a felvonuló vállala­tok legjobb dolgozóit köszön­tötte. Nagy tapsot kapottva szek­szárdi Béke Tsz gumikerekes szállító kocsija, amelyen vi­dám poharazás közben inte­gettek a tsz tagjai ismerős­nek, ismeretlennek... És a következő kis homokfutóban a szövetkezet öreg tagjai jöt­tek — és kezükben táblát tar­tottak: — „A mi szövetkeze­tünkben boldog élet vár min­den öregre...“ A felvonulást a szekszárdi gazdák zászlókkal díszített szekérsora zárta be ... Simontornya Fé! tízkor, mintegy ezer em­ber gyülekezett a bőrgyár előtt \ és nemsokára megindult a me-1 net: a munkások, értelmiségi­ek, a község dolgozói, az iskolá­sok hosszú sora a Bőrgyár zenei karának nyomában, a pattogó i indulók ütemére. Ott menetel­tek az üzem legjobbjai, akik a május 1-i versenyben kima­gasló eredményekkel köszöntöt­ték ezt a napot. Különösen a talprészleg dolgozói tettek ki magukért, túlteljesítették havi tervüket. Műszaki értelmiségiek, fia­talok együtt meneteltek a ha talmas vörös selyemzászlók alatt. A hűvös idő miatt a Bőr­gyár kultúrtermében folytató-j> dott az ünnepség, ahol Petritsi Ferenc elvtárs, a Megyei Párt- bizoltság tagja mondott ünnepi beszédet. Délután sportműsor* szórakoztatta a község dolgo-(| zóit. G y ö n k Gyönyörűen feldíszített há­zak, kirakatok üdvözölték Gyönkön a május elsején fel­vonuló több mint ezer főnyi tömeget. Az ünnepség a nagy nap előestéjén megkezdődött, amikor a község fiataljai fák­lyás felvonulás után tábortűz mellett tartottak rövid ünnep­séget. Május elsején a kora reg­geli órákban zenés ébresztő köszöntötte a község lakóit. Pirosnyakkendős, vidám út­törők pedig egymás után ko­pogtattak be és köszöntötték az eddig kiváló munkát vég­zett dolgozó parasztokat. Ba- ráth Lajos 8, idős Jakob György 12 és még több gaz­dához látogattak el köszönő szavukkal az úttörők. Nem­csak a tavaszi munkájukat időben és jól elvégző egyéni gazdákat, hanem a helybeli Vörös Csillag és Petőfi Ter­melőszövetkezetek elnökeit is felkeresték és köszöntötték őket abból az alkalomból, hogy teljesítették adott sza­vukat, mindkét termelőszö­vetkezetben befejezték má­jus elsejéig a kukorica veté­sét. A felvonulás a délelőtti órákban kezdődött, amelyet a lovasok menete nyitott meg. Az úttörők, a gimnázium no vendékei, a földművesszövet­kezet dolgozói a termelőszövet kezeti tagokon kívül a varsádi gépállomás dolgozói is felvo­nultak több új gépükkel, ze- toros fűkaszálóval, hidrauli­kus ekével, burgonya vető­géppel, négyzetes vetőgéppel, rendsodróval és hidraulikus kultivátorral. A felvonulás után az ünneplők a Petőfi já­rási művelődési otthonban megtartott ünnepségen vettek részt, ahol az ünnepi beszéd után az úttörők szavalattal és a májusfa tánccal köszöntöt­ték május elsejét. Dombóvár Hűvös szél lengeti a vörös és nemzetiszínű zászlókat, a gimnázium környékén mégis csoportosan gyülekeznek Dombóvár dolgozói. Pontosan fél tízkor meg­indul a menet a dísztribün felé, ahol a járás és a község XXXDCxaOOCOOOCOCOOOOOOCOOOCJOOCJCOOCOOOOCXXXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXOOOOOC G e r j e n Nem sokkal ezelőtt a község lakossága és a hős honvédek azt ünnepelték, hogy sikerült megmenteni a falut a dühöngő áradattól. Május elsején szintén közösen ünnepeltek a gátak javítására ottmaradt katonák és a falu lakossága. Napközben fáradhatatlanul dolgoztak a gátak erősítésén és munka után készültek a kultúrműsorra, hogy megörvendeztessék a lakos­ságot a falu szélén rendezett majálison. Kora reggeltől szólt a zene erre a napra felszerelt hangszórókból. Sajnos, az esős időjárás megzavarta az ünnepséget és a napi műsort, ennek ellenére mégis sokan nézték végig a kultúr és sportrendezvé­nyeket. Különönösen nagy volt az érdeklődés a falusiak és a katonák labdarúgóinak barátságos mérkőzése iránt. — Este táncmulatság volt és itt szórakoztak a falut megmentő kato­nák és község fiataljai. ________________ vez etői, a legjobb dolgozók foglalnak helyet. A menetet' az úttörők nyitották meg, majd a tanulóifjúság követ­kezett. i Utánuk Dombóvár vasuta-i sai nyitották meg a sort' majd a különböző vállalatok)! dolgozói jöttek vörös és nem­zetiszínű zászlók, transzparen­sek, vezetők arcképeinek erdei jében. 4 A cementipari üzem dolgo-l* zóinak élén Gergits Ferenc <) haladt, aki a május 1-i mun­kaversenyben 145 százalékot ért el, majd tábla hirdette, hogy az üzem első negyedéves tervét 116 százalékra teljesí­tette. A Sertéstenyésztő Vállalat dolgozói transzparen­sén olvashattuk: „Két házat felépítünk az árvízkárosultak­nak.“ Nagy tapssal fogadták a Vörös Sugár és a Rákóczi Tsz dolgozóit, akik feldíszített f kocsikon vonultak fel. A felvonulást a vállalatok (» kocsijai zárták le, minden $ vállalat, ktsz saját készítmé­nyeit hozta a felvonulásra. A Cementüzem egy háztető szerkezetét, a Fémtömegcikk- gyártó Vállalat kannát, vöd­röt, teknőt, tűzhelyet, a Ken­derüzem tilolt kendert, a Sertéstenyésztő Vállalat egy ólat két malaccal és négy hí­zottsertéssel, a felirat hirdet­te: „Az árleszállításra több zsírral, hússal válaszolunk.“ Délután sport- és kultúr­műsorral szórakoztatták a jj közönséget, este pedig utca­bállal zárult le az ünnepi program. ifj. Egri Péter Az árleszállítás utál* Csütörtök reggel a szekszárdi üzletekben Lelkes hangulatban ünnepelték a dolgozók a tizenkette­dik szabad május elsejét szerte az országban, a megyében. A kereskedelem dolgozói azonban sajátos módon ünnepel­tek. A népboltok és földművesszövetkezetek dolgozói 3 napon keresztül, lehúzott redőnyök mögött olyan munkát végeztek — ezúttal örömmel és nagyon szívesen —, amely máskor bizony kissé terhes, leltároztak és új árcédulákat írtak. Ezt a munkájukat mindössze néhány órára szakították félbe, mi­kor ők is együtt vonultak ki az ünneplő tömegekkel. Szíve­sen dolgoztak a három pihenőnap alatt is, mert azt akarták, hogy mire eljön az első munkanap, a dolgozókat készen várja a bolt, az áruda, hogy minden késlekedés nélkül vásá­rolhassanak az új leszállított árakon. Már az ünnepek alatt iQen sokan álltak meg a kirakatok előtt, hogy megtekintsék, milyen áruféleségeket lehet leszállított árakon vásárolni. Szokatlan képet mutatott a szekszárdi korzó csütörtök reggel. A munkába sietők egy kis csoportosulásra lettek figyelmesek, mely a Népbolt 32-ES SZÁMÚ CIPŐBOLTJA előtt volt. Körülbelül húszán vártak a nyitásra, hogy első­ként vásárolhassák az olcsó cipőket. Ez az óvatosság kissé felesleges volt, mert mint ahogy a Cipőnagykereskedelmi Vállalatnál meggyőződtünk, 27.000 pár olyan cipő vár el­adásra, amelyeknek az ára alacsonyabb lett, a gyárak pedig folyamatosan szállítják az utánpótlást. E cipők között meg­találjuk a különböző férfi és női marhaboxból, sevróból készült száras és félcipőket, szandálokat, bakancsokat, sport­cipőket, papucsokat. Juhász István elvtárs, a Dunaföldvári Cipész KTSZ elnöke éppen azt újságolta, hogy az általuk ké­szített gumicsizma ára is 310 forintról 150-re csökkent, hét­ezer párat csinálnak belőle ebben a negyedévben. De térjünk vissza a boltba. Nagy a tolongás> az ügyes ki­szolgálók azonban mindenkit gyorsan kielégítenek és így ju­tunk néhány percnyi lélegzetvételhez. „Az első rohamon túl vagyunk — mondja Wágner elvtárs, a bolt vezetője. — De, mint látják, újra megtelt a bolt. Félnyolctól féltízig, két óra alatt hatvan párat adtunk el. — Kajái Istvánná, Kölesdről, épp most csomagoltatja be a férjének vett cipőt, az apósának vett cipő mellé és boldogan mondja, hogy a kél pár cipőn összesen 71 forintot takarított meg, ennyiért kapta olcsóbban, mintha az ünnepek előtt jött volna vásárolni.A cipőboltból a szomszédos 19-ES TEXTIL-MÉTERÁRU BOLTBA megyünk. Itt is nagy a zsúfoltság, a pultokon kiterített színes szövetekben, selymekben és egyéb textilanyagokban válogat­nak vásárlók. Nemes Andomé szekszárdi háziasszony egyet­len ruhára való anyagért — szép mintás piké — 32 forinttal kevesebbet fizet, mint ezelőtt. Rajkai elvtárs, a bolt vezetője, mosolyogva mutat az egyik hosszú polcra és megjegyzi: Ezeknek a szöveteknek — női ruhaanyagok — kilencven százaléka lett olcsóbb. Nem kell félnünk, hogy kifogy, mert gyáraink jóelőre gon­doskodtak, hogy pultjaink ne maradjanak üresen. Nem luxus már a selyemruha, mert a selyem ára alig magasabb a kartonnál. A 21-ES KÉSZRUHABOLT kirakatait is számosán tekintik meg már a kora reggeli órák­ban. Alig jutunk be, oly zsúfolt az üzlet. „Alig egy óra alatt tíz öltönyt adtunk el” — mondja szinte egyszerre Havas és Regős elvtárs, a két kitűnő eladó, a „Szakma kiváló dolgo­zói’’. Nevetve meséli Zsurkánné boltvezető, hogy májusban még télikabátra is akadt vevő, még pedig egy férfi mikádó, melyhez új gazdája száz forinttal olcsóbban jutott, mintha még a télen vette volna. Eladtak már egy női kosztümöt is, aminek ára 1137 forintról 800 forintra csökkent. Rövid más­fél óra alatt tizenötezer forint értékű árut adták el. A 165-ÖS DIVATÁRUBOLTBAN alig találtuk meg Kalmár József boltvezető kartársat, úgy körülvették őt és eladó munkatársait a vásárlók. „Ne hara- » gudjanak — mentegetődzik —, nem tudok önökkel kellőkép- \ i pen foglalkozni. Az árleszállítás első két órájában eladott (i közel tízezer forint értékű ing, kötöttáru, díszműáru elég bizonyíték arra, hogy a forgalom milyen komoly mértékű fellendülését hozta magával az árleszállítás. A 109-ES ANYÁK BOLTJÁBAN ismerős arcai találkoztunk. Szabó Ferencné mórágyi asszony, aki a cipőboltban az olcsóbbá lett cipőn harminc forintot megtakarított, itt vásárolt kisgyermekeinek ugyancsak ol­csóbbá lett gyermekholmit. Ebben az üzletben igen sok már a reggeli órákban a vevő. Orbánná, Wissingerné elvtárs­nők és a bolt többi dolgozói egymásután szolgálják ki a vevőket. Különösen sok nylon-holmit vásárolnak a boltot felkereső fiatal anyák. A 87-ES ILLATSZERBOLTBAN is nagy a forgalom. Az árleszállítás hírére sokan keres­ték fel, hogy leszállított árban árusított kölni, pipere, szap­pan és egyéb háztartási cikkeket minél előbb olcsóbban vegyék meg. Egy fiatalasszony, Pócza Jánosné örömmel álla­pítja meg, hogy — bár többet vásárolt, mint a múlt héten eltervezte,— retiküljében még mindig maradt annyi pénz, hogy kislányának játékot vehet. • \ 'X De akármelyik boltba betekintünk, hasonló a helyzet. Kisebb-nagyobb csomagokkal a kezükben, megelégedett arc­kifejezéssel hagyják el a vásárlók a boltokat. Azzal a jóleső érzéssel távoznak a bevásárlás után, hogy ismét egy lépéssel — ha nem is nagy lépéssel — jutottunk előre a nép jólété­nek emelkedése útján. A kiragadott példák mindegyike tanú­sítja, hogy érdemes dolgozni, érdemes úgy termelni, hogy a termelt árukat olcsóbban állítsuk elő, úgy termelni, hogy ezekből az olcsóbban előállított árucikkekből minél több jusson mindenkinek. ARATÓ — JANTNER. * Részlet a szekszárdi m ájus 1-i felvonulásból.

Next

/
Thumbnails
Contents