Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-18 / 116. szám

1956 MÄJUS 18.

I

TOLNAI NAPLÓ

PART ÉS PARTÉPÍTÉS «

A jó módszerek továbbfejlesztésével segítheti jobban a Paksi Konzervgyár pártszervezete a hibák kiküszöbölését

' Mint a hangyaboly, olyan képet mutat a Paksi Konzervgyár területe napjainkban. Átalakítások, építkezések folynak ezenkívül s ezzel együtt készülnek a főidényre s emellett igyekeznek teljesíteni a megszabott tervfeladatokat is. Az első negyedévben a vállalat eredményesen teljesítette termelési tervét. Az exporttervet mennyiségi és minőségi mutatókban, csomagolási kifogás nélkül teljesítették.

E jó eredmények elérésében tevékenyen közreműködött az üzem pártszervezete is. A múlt évben a pártszervezet munkáját hátrányosan befolyásolta, hogy gyakran cserélődtek a párttitkárok. Ez év elején a ^ártvezetőség újjáválasztása után rendszeresebb pártélet alakult ki az üzem pártszervezetében, s így hathatósabb segítséget tudtak adni a kommunisták a termelési tervek teljesítésére.

A PARTMUNKA TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK

alapját az a munkaterv adta meg, melyet a választás után a pártszervezet vezetői dolgoztak ki. Az új pártvezetőség elsőrendű feladatának tekintette a pártszervezet számszerű megerősítését. A pártvezetőség tagjai, a pártcsoportbizalmiak és egyes párttagok is e határozat sikeres végrehajtása érdekében pártmegbízatásokat kaptak, hogy foglalkozva a kiemel kedő eredményeket elérő dolgozókkal előkészítsék őket a tagjelöltfelvételre. A pártvezetőség úgy irányította ezt a munkát, hogy az üzem jellegének megfelelően minél több nő kerüljön a pártszervezet tag jai közé. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az üzem, bár túlnyomórészben nőket foglalkoztat, a pártszervezetben számuk nem volt megfelelőképpen képviselve. Halász Sándorné elvtársnő eddig már három olyan dolgozóval beszélgetett, foglalkozott velük, akik a megtisztelő párttagjelölt címet elnyerték. A tagjelöltfelvétellel való ilyen foglalkozás eredményeképpen, ebben az év ben eddig már annyi tagjelöltet vettek fel, mint tavaly majdnem egész évben.

A MÁSODIK NEGYEDÉVRE

is ütemtervet dolgozott ki a pártszervezet. Ennek keretében például rendszeresen beszámoltatták és beszámoltatják a vállalat illetékes gazdasági vezetőit, legutóbb Örvös Ferenc termelési osztályvezetőt számoltatták be, hogy a megfelelő nyersanyagkészletek biztosítva vannak-e. Ezután ke rül sor a szükséges munkáslétszám biztosítására tett intézkedések megvizsgálására, hogy a vállalat műszaki osztálya hogyan készült fel a szezonra a gépek javításával, az új gépek beállításával s ezzel kapcsolatban oktatás folyik-e abban az irányban, hogy az új gépeken a munkások még a szezon előtt megtanuljanak dől gozni.

AZ UJ PÁRTVEZETÖSÉG

nemrég óta, néhány hónapja dolgozik. De eddigi működésük is jó eredményeket hozott. De hozott tanulságokat is. Legfőképpen azt, hogy még konkrétabban, mélyrehatóbban kell elemezniük a termelés kérdéseit és időben mozgósítani a még meglévő hiányosságok kijavítására. A jó eredmények mellett ugyanis komoly hiányosságok is adódnak az üzem ben. A termelési tervet az üzem teljesítette, azonban elmaradások mutatkoznak még a tervszerűségnél, amelyet részleteiben 91 százalékra teljesítették. Szintén súlyos elmaradás van az önköltségesük kentési terv teljesítésénél. Ez főleg abból adódik, hogy a terv- részleteinek, egyes problémáira, az ott bekövetkezett hibákra, mint például az önköltségnövekedésre csak utólag a negyedéves mérlegbeszámoló után figyeltek fel és hoztak a jövőbeni kiküszöbölésére intézkedéseket. A pártszervezetnek ezt a munkát a továbbiak* ban még nagyobb körültekintéssel kell ellenőriznie, segítenie.

MEGGYŐZŐBB FELVILÁGOSÍTÓ, NEVELŐ MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG

az újítási mozgalom előrelen- dítése területén is, amely az első negyedévben visszaesett az előző időkhöz képest. A fellendítést meg lehet oldani megfelelő ügyviteli segítséggel, s úgy, hogy az újítások értékelésénél és elbírálásánál megkívánt előkalkulációs mun kát a vállalat szervei gyorsabban elvégzik.

Nem kétséges, hogy az új pártvezetőség meg tudja találni azokat a módszereket, amelyekkel a még meglévő hiányosságokat kitudják küszöbölni az üzem dolgozói. Meg tudja találni, mert egyrészt a vállalat vezetősége, a pártszervezet kapcsolata jó és a járási pártbizottság is a vezetőségválasztáskor kapott bírálat nyomán fokozta a segítséget a pártszervezet számára. Megvan a lehetőség, mert a Paksi Konzervgyár dolgozói tudnak és akarnak jól dolgozni, újabb eredményeket elérni, s az egyszer már elnyert élüzem címet újra, most már véglegesen meg akarják kapni.

Hozzászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez

Javaslat a Tolnai Textilgyár néhány problémájának megoldására

Tartsák be az alapszabályt,—jobbak lesznek az eredmények

a kisvejkei Boldog Szabadság Tsz-ben

A FALU SZÉLÉN épül a tér melőszövetkezet új istállója. Méltán megbámulhatják a falu beliek. Amint elkészül — nem is olyan sok idő múlva — száz darab szarvasmarhát köthetnek be a jászlak mellé. Az istálló mögött három silógödör áll készen, amelyből az állatok takarmánya lesz részben biztosít va. A jószággondozóknak nem is kell sokat fáradni a takar- mánybehordással — a silógödörből egy ajtón keresztül közvetlen a takarmányelőkészítőbe kerül a takarmány. Az itatás sem okoz gondot — motor szállítja majd a vizet az istállóba, az önitató berendezésbe. Nem kell fáradságos munkával kézzel húzni a vizet. Néhány év múlva itt alakul ki teljesen a szövetkezet gazdasága, amelyen keresztül növekszik majd a tagság jóléte, jövedelme.

A termelőszövetkezetnek addig — a kisvejkei Boldog Szabadság tagságának — még sok munkát kell végezni, jól kell gazdálkodni a jövedelemmel, minden kiló terménnyel, minden fillérrel takarékoskodniok kell.

EGY ÉVVEL EZELŐTT egye .sült a község két termelőszövetkezete, a Boldogulás és a Szabadság, azzal az elgondolással, hogy többen összefogva, még többre lesznek képesek. Földterületük így megközelíti az ezer holdat, a tagok száma pedig a százhúszat, ahol eny- nyien hozzálátnak a munkáihoz, ott nem maradnak el az eredmények sem. Nincs hiány szorgalmas, igyekvő tagokban sem. Szalai Dezső például idejének legnagyobb részét a jószágok körül tölti. Ha történetesen az utcán találkozik vele valaki és megkérdezi, hova igyekszik, azt a választ kapja: „Megyek a gazdaságba.“ — A szorgalmáról ismerik László Lajost is, akitől azt hallani: „Na, nem teszem le egyhamar a kaszát, ha megkezdődnek a kaszálások.“ A tagság szorgalmát bizonyítja az is, hogy május első napjaira elvetették a kukoricát — 120 holdat, ebből vagy ötvenet négyzetesen.

JŐ TERMÉS ÍGÉRKEZIK

a termelőszövetkezet földjein, jó jövedelemre számíthat a tag ság. Meg is vannak elégedve a terményrészesedéssel, abból jutott tavaly is jócskán. Hanem a pénz. Az bizony kevés jut. Igaz ugyan, látja a tag ság maga is, hogy az istálló építése nem kis összegbe kerül, de — amint mondják — lehetne módot és lehetőséget találni arra, hogy többször jusson előleghez a tagság. Most ugyanis, csak a tejből van bevétel, 7500—8000 forint havonta, ez el is megy különböző kiadásokra. Viszont, ha jobban kihasználnák a lehetőségeket, akkor nagyobb lenne a pénzjövedelem. A lehetőségek ott vannak a jószágállományban, a sertésekben, a tehenekben.

— Igen. A sertésgondozók nótát kaptak a jó munkájukért, de malac meg nincs, — mondja az egyik asszony.

— Nem mondjuk, jól gondoz zák az állatokat, de kelhetnének korábban is — mondják is mét mások.

A VÉLEMÉNYEKNEK igazat kell adni. Szép a szövetkezet kocaállománya, hízónakva lót azonban keveset látni. Ami van is — a tagok tudomása szerint —, csak a beadásra van szánva. A közel ezer hold föld után sokkal több hízót kellene hizlalni és értékesítem. Szarvasmarha is van elég, mintegy ötven darab, de nem egy van belőlük, amelyiktől nem fejnek, legfeljebb két-há- rom liter tejet naponta. Nem egyformák a jószággondozók sem. Az egyik istállóban 10 tehéntől egy-egy reggel 35— 40 liter tejet szállítanak a csarnokba azon kívül, amit a tagság elfogyaszt, a másik istállóból 11 tehéntől csak 30— 33 litert. — Kevés a takar* mány — ezt az okot lehet hallani — helyesebben mondva, elkopik a takarmány a sok istállóban. Elkopik, mégpedig azért, mert egyik-másik tag a saját jószágának is juttat a közös állatállomány takarmányából.

Persze, egyik másik tagnak saját jószágairól is kell gondoskodni, Zsalkovics Lajosnak

többek között két tehenéről. Nem ő az egyedüli csupán, több tagnak is van jószága azon felül, amit az alapszabály megenged. A vezetőség tudja ezt, a közgyűléseken szóba is esik, hogy csak annyi állatot tarthatnak a háztájiban, amennyit az alapszabály meghatároz, de a vezetőség nem lép fel erélyesen az alapszabály megsértői ellen,

— A vezetőség is elkövette a hibát, aztán most csak hallgat — így vélekedik László Lajos.

— Igen, a vezetőség is hibát követett el, mégpedig a háztáji földek elosztásával. Hetesi Józsefnek például 1200 ölet ad tak kukoricának, azonkívül két darab kertiföldet — 300—300 ölet — s mindezek mellett egy hold szőlője is van, amely azonban szántóföldként szerepel. De akár így, akár úgy, mindenképpen jóval több a háztáji földterülete, mint amit az alapszabály meghatároz, és minderről tudomása van a vezetőségnek is — mondja Sziszter Ferenc.

— Vannak olyan tagok, akik ennél is tovább mennek. Kis- vejkén, de a szomszéd községekben is vannak tartalékföldek, amelyeket a termelő- szövetkezet tagjai más nevében vesznek ki. A megmunkálással rendszerint nem vesződnek, napszámosokat fogadnak, akik megdolgozzák a földeket, ősszel csak haza kell szállítani a termést. A tagság nagyobb része pedig csodálkozik, honnan termett annyi kukoricája némelyik tagnak — mondja Bíró Mártonná.

AZ ILYEN ESETEK az okai annak, hogy a kisvejkei Boldog Szabadság Tsz-ben nehézkes az előrehaladás. Nyilvánvalóan elégedetlenséget szül a tagság között, ha látják, hogy egyik-másik két fejőstehéntől viszi a tejet a csarnokba, amiből havonta 800—1000 forintot pénzel, s nem sokat törődik azzal, milyen a jövedelem a közösben, jut-e pénzrészesedés, vagy sem. Pedig, ha minden tag azon fáradozna, hogy a közösben legyen meg a jövedelem, a nagyarányú

építkezés mellett is rendszeresebben juthatna pénzelőleg a tagságnak.

Ehhez elsősorban a vezetőségnek kell hatható intézkedéseket tenni. Érvényre kell juttatni az alapszabályt, fel kell számolni a megengedettnél nagyobb háztáji gazdaságokat, a közöst kell a fő jövedelmi forrássá tenni. Nagyobb gondot kell fordítani a jószágállományra is. A rövidesen elkészülő korszerű istállóba a jelen léginél jobb állatállományt kell bekötni, sokkal jobban kell sertéshizlalással foglalkozni — mindent egybevetve, az állatállományból kell a jövedelem nagyobbik részét megteremteni.

Örömmel olvastam el és tanulmányoztam a második ötéves terv irányelv-tervezetét, amely a könnyűiparral és azonbelül a textilipar termelésének perspektívájával is foglalkozik. 1960-ig nagyobb mennyiségben fogunk műszállal dolgozni, ezzel csökkentjük a szövéshez szükséges nyersanyag importálását, amely komoly megtakarítást jelent népgazdaságunknak.

Szeretnék felvetni egy-két dolgot:

1. A fonódák ne a szövő- dékkel egyidőben kezdjék meg a terv beindítását. Sokkal helyesebb volna, ha a fonodák előbb kezdenék a terv beindítását, ezáltal véleményem szerint a fonódák előre tudnának dolgozni és nagyobb mennyiségű fonalkészletet biz tosítani a szövődéknek.

Ezidáig úgy van, hogy egy időpontban kezdik mind a sző vődék. mind a fonódák a terv beindítását. Ebből sok esetben az adódik, hogy nem tudják zavartalanul ellátni a szövő- déket fonallal. Ezt tapasztaljuk a Pamutszövőipari Vállalat IV. számú telepén, mert ebben az évben már többízben zavarok álltak elő a fonal ellátásunkban.

2. Nagyon helyes pártunk és kormányunk intézkedése, — amely a terhes anyákról való fokozottabb gondoskodást írja elő. Azonban ugyanakkor gon doskodni kellene arról is, hogy helyettük hiányzásuk idejére új munkaerőt lehessen beállítani. Akkor meg tudnánk szüntetni több gépállást, ami ebből adódik. Előfordult olyan eset, hogy egyszerre tíz terhes asszony is volt telepünkön, viszont helyettesíteni nem tudtuk új munkaerővel, így ez gépállást idézett elő.

Helyes volna, ha felsőbb szerveink az üzem nagyságához mérten egy állandó tanuló-létszámot adnának, ezzel meg lehetne szüntetni a szövő hiányt, másodszor kiváló szak munkásokat tudnánk nevelni.

Még egy fájó pontja van telepünknek. — Szeretnénk, hogyha a második ötéves tervben telepünk egy bölcsődét kapna. Már annál is inkább, mert amiatt is sok szövőnk marad ki szülés után, hogy nincs gyermekét hova tenni.

SZAUTER MIHÁLY üzemi MDP titkár.

A cipőipar ez évi gyártási terve

Az érdekelt minisztériumok felülvizsgálva a cipőipar évi tervét, megállapították, hogy a tervezettnél lényegesen több és jobbminőségű cipőt állíthat elő az ipar. így 670.000 párral több sírna bőrű férfi, női és gyermekcipőt gyárthatnak a gyengébb minőségű bőrök terhére. A férficipők gyártására tíz százalékkal több síma box felsőrészt használnak mint eredetileg tervezték és 20 százalékkal növelik a marha-, borjú-, valamint a sevróbőrből készülő síma bőrű női cipők mennyiségét. Olcsó és praktikus viselet a plasztik és egyéb műanyagból, illetve textilfelsőrészből készült női cipő, amelyből 350.000 pár készül.

A cipőtalpak minőségének és tartósságának javítására 80.000 párral több krepptalpú és 400 ezer párral több mikroporózus talpú cipőt gyártanak, mint eredetileg tervezték.

A falusi lakosság kérésére idén a férfi és női azonos számú száras cipőt két bőségben is gyártják. Készülnek ezenkívül úgynevezett „öregasszony” cipők sevró felsőbőrből, szélesebb kaptafára. Ugyancsak a falusi igények kielégítésére negyedévenként mintegy 40.000 pár klammer varrott faszeges bőrtalpú cipőt kap a kereskedelem. Az elmúlt évhez viszonyítva javítják a csizmák minőségét: 70 százaléka készül bőr. és csupán 30 százaléka vászonszárral.

Eddig főleg gyermekcipőben mutatkozott hiány. Idén 150.000 párral készül több, mint amennyit eredetileg terveztek. Gyermekcipőknél is csökkentik a kevésbé tetszetős bőrök fel- használását, emelik a marhafelsőbőrből készült cipők mennyiségét és javul a gyermekcipők minősége is. A rövid idő alatt megkedvelt bordó vixos gyermekbakancsból az elmúlt évi 200.000-rel szemben 400.000 párat készít a Tisza Cipőgyár.

Szorgalmasan dolgoznak a dalmandi Szabadság Tsz tagjai

Valamikor egy-két házból álló puszta volt, a mai községgé fejlődött Dalmand. A fel- szabadulás után, amikor az egy kori cselédek földet kaptak, megkezdődött a falu kialakítása. Különösen 1954-ben váltak nagyméretűvé az építkezések, létrejött egy új, Petőfi-utca is.

Dalmand ma már nem kisebb nevezetességekről híres, mint arról, hogy a több, mint 10.000 holdas Alsóleperdi Állami Gazdaságnak ott van a központja, azonkívül a járás egyetlen hatalmas gépparkkal rendelkező gépállomása. Szép eredményeket értek el az állami gazdaság és a gépállomás dolgozói, nem kisebbek azonban azok az eredmények sem, amelyeket a nem egészen egy éve alakult Szabadság Termelőszövetkezet tagjai mutatnak fel.

Azelőtt is, de különösen most, egy évvel ezelőtt kezdett érlelődni az egyéni gazdák között az a gondolat hogy a járás sok termelőszövetkezetének pél dájára ők is szövetkezésre lépnek. Az elhatározást tett követte, és múlt év júniusában 200 holdon megalakították termelőszövetkezetüket. A kezdet kezdetén bizony sok nehézséggel kellett megküzdeniök, de

kell még ma is. Ezeket a nehézségeket, problémákat azonban könnyebben meg tudják oldani, mert taglétszámban és földterületben egyaránt erősödtek, gyarapodtak. A dalmandi Szabadság Termelőszövetkezetben jelenleg 72 család, 930 holdon folytatja a nagyüzemi gazdálkodást. Még nem telt el egy év a tsz megalakulása óta, de eredményeik és az a törekvés, amelyért fáradoztak dícséret- reméltó.

Megalakulásukkor alig pár darab lovuk és néhány darab sertésük volt. Ma már 53 darab szarvasmarha, 29 ló, 109 sertés, 253 juh és baromfi képezi a közös állatállományt. Ezek a számok azonban gyarapodni fognak, vásárolnak még 11 fejőstehenet és 100 süldőt. A süldőket hízóba állítják és az őszszel értékesítik;

A termelőszövetkezet tagjai jövedelmük gyarapítása érdekében, saját erőből, egy 12 holdas halastó létesítését kezdték meg. A tagság egyrésze jelenleg is ott dolgozik és tervük szerint a munkákat még ebben a hónapban befejezik. Távolabbi terve a termelőszövetkezetnek, hogy a haltenyésztéssel

párhuzamosan viziszárnyas tenyésztéssel ig foglalkoznak.

Würth Ferenc, a termelőszövetkezet mezőgazdásza kérésünkre a termelőszövetkezetben folyó mezőgazdasági munkákról beszélt.

— Tagjaink szorgalmasan dolgoztak az első tavaszi munka megkezdésétől. Ez a szorgalmas munkalendület ma sem hagyott alább, amit bizonyít az is, hogy befejeztük a vetéseket, de végeztünk összesen 33 hold cukor- és takarmányrépa fogasolásával. A napokban befejezzük 33 holdon a napraforgó kultivátorozását. A tagság egyrésze a halastónál dolgozik, 3 fogat trágyát hord szarvasba, többen építkezésnél dolgoznak, ugyanig mintegy 40 tagunk épít űj házat a régi cselédlakások helyett. De most végzik a háztáji területek bevetését is.

Az elmondottak azt igazolják, hogy a dalmandi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai valóban szorgalmasan dolgoznak a munka valamennyi területén. Munkakedvüket fokozzák a teljesített munkaegységekre kiosztott előlegek. Eddig kétszer osztottak a tagoknak ösz- szesen 52.000 forintot.