Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-17 / 115. szám
i'olnai m fetäöi iiön>vt£r AZ MDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TAKÁCS* ÜAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 MÁJUS 17. Az új pártmunkások néhány problémája A párt felhívására igen sok üzemi funkcionárius jelentkezett üzemi pártmunkára. Ezek az elvtársak midenekelőtt azért jelentkeztek, mert tudatában vannak annak, hogy a Mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy és bonyolult fel adat, megoldásához mind több és több segítséget kell nyújtani a munkásságnak is. Olyan elvtársak a jelentkezők, akik az üzemben is jól megállták helyüket, eredményesen dolgoztak és most eltökélt szándékuk, hogy falun segítik a párt politikájának megvalósítását. Megyénkbe is igen szép számmal érkeztek ezek közül az elvtársak közül — többségük a budapesti üzemekből. Amikor a Megyei Pártbizottságon jelentkeztek, szinte kivétel nélkül a legnehezebb helyre kérték magukat, hogy a legnehezebb feladatokkal birkózhassanak meg, és ott bizonyíthassák be akaraterejüket, segítő- készségüket. Legtöbb elvtárs Mrmelőszovetkezetbe került, de többen mentek gépállomásra és állami gazdaságba is. Bizalommal fogadták mindenütt ezeket az elvtársakat, mert tudták róluk, hogy az üzemben nagy gyakorlati tapasztalatra, tudásra tettek szert és gyakorlott vezető nagyon sok helyen hiányzott. A bizalomról leginkább az tanúskodott, hogy a tsz-tagok megbízták az elnöki teendők ellátásával a hozzájuk érkezett városi elvtársat, másutt pedig ;a kommunisták párttitkárnak választották meg. De a bizalom |jele volt az is, hogy a lehető legnagyobb segítséget igyekeztek adni az új elvtársaknak a [különféle egyéni problémáik megoldásához is. f Hogy ilyen volt a fogadás, az természetesen bizonyíték volt arra is, hogy elismerték a falusi munkára jelentkezők nagy áldozatvállalását, mert meg kell mondani, részükről nem kis áldozatot jelent a falusi munka. Legtöbbjük kényelmes lakásról, a városi élet szépségeiről, előnyeiről mondott le, és tegyük hozzá, a falusi pártmunka is lényegesen nehezebb, mint a hagyományosan szervezett üzemben való tevékenykedés. Alig néhány hónap telt el, mióta új munkahelyeiken tevékenykednek a munkásosztály küldöttei. Egy dolgot azon ban már most is megállapíthatunk munkájukról: legtöbbjük jó módszerekkel látott munkához és a néhány hónapos tevékenységüknek már az első eredményei is mutatkoznak. Lengyel Józsefné, a Kajmádi Állami Gazdaságba került függetlenített párttitkárnak. Lelkes tevékenysége folytán javult a pártvezetőség, az egész pártszervezet munkája és a kommunisták szervezett harcot folytatnak az önköltség ;sökkentéséért; taggyűléseken eleven javaslatokat tesznek arra, hogy hogyan lehet takarékoskodni. Nőtt tehát a párttagok aktivitása, és ebben nagy szerepe van a városból jött párttitkárnak. Ezzel párhuzamosan van azonban olyan tapasztalat is, logy nem mindegyik elvtárs nlálta fel magát kellően az új nunkahelyén és nem olyan módszerekkel dolgozik, hogy az kellő eredményre vezetne a termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban. Ezekről a fogyatékosságokról pedig feltétlenül beszélni kell, mert jelenleg még több elvtárs munkáját gátolják. Melyek ezek a fogyatékosságok? Több elvtársnál a lelkese dés nem párosul a kellő gyakorlatias módszerekkel. Évinger Sándor elvtárs, a kistor- mási Dózsa Termelőszövetkezet függetlenített párttitkára például hosszú ideig fő feladatának az irodai pártmunkát tar tóttá és ebből kifolyólag keveset volt az emberek között, s így nyilván nem is tudott kellő segítséget nyújtani a napi prob lémák megoldásához. Nemcsak nála, hanem több elvtársnál is az a probléma, hogy „hivatalnok módon“ dolgoznak, adminisztratív eszközökkel igyekeznek végrehajtani a pártfeladatokat, nem teremtettek szoros kapcsolatot a párttagokkal és általában a dolgozókkal. „Jó“ beszámolót készítenek a taggyűlésre és azt gondolják, hogy ezzel végétért a pártmunka. Akad olyan elvtárs is, aki valósággal „nyomozóvá“ vált új munkahelyén: az első naptól kezdve azt kutatja, keresi, hogy mielőtt odament, mi volt a rossz, milyen mulasztások voltak, kit kell felelősségre vonni. Ebből kifolyólag aztán megbízhatatlanná válnak előttük nemcsak a dolgozók, hanem több vezető is, akik hibáik ellenére is eredményes mun kát végeztek, és amellett, hogy nem ismerik el szaktudásukat, a mezőgazdasági munkában való jártasságukat, nem is igyekeznek tanulni tőlük, pedig még az egyszerű fizikai munkástól is sokat tanulhat az, aki nem ismeri a mezőgazdasági problémákat. Ez szintén gátolja az új elvtársakat abban, hogy megismerjék területüket, bizalmas légkör alakuljon ki körülöttük, növeked. jen mezőgazdasági tudásuk és ezáltal még eredményesebben dolgozhassanak. Beszélni kell azonban a helyi elvtársak felelősségéről is. Sajnos, több helyen az anyagiakon kívül nem igen adták meg a kellő támogatást. Az új elvtársak nemcsak azt várják, hogy megfelelő lakáshoz juttassák őket, habár ez is fontos, hanem azt is, hogy segítsék őket a jó módszerek megtanulásában, hogy jobban bele tudjanak szólni a problémák megoldásába. Mindenekelőtt nagyobb türelemmel kell lenni a Pestről jött elvtársakkal szemben: tanácsokat adni nekik, segíteni, hogy megismerjék területüket, a mezőgazdasági problémákat és semmi esetre sem lehet egyetérteni az olyan gyakorlattal, hogy az első sikertelenségek után lemondanak róla, ahelyett, hogy segítenék munkájában. Ezekről a dolgokról azért kell beszélni, mert a munkás- osztály küldöttei — meg azok is, akik eddig nem megfelelő módszerekkel dolgoztak — képesek arra, hogy kijavítsák hibájukat és bizonyos idő múltán megállják kellően a helyüket. Ehhez viszont az kell, hogy feltárjuk hibáikat, amelyeket ki kell javítaniok. A MAI SZÁMBAN: V. M. Molotov fogadta Guy Mollet miniszterelnököt és Ch. Pineau külügyminisztert (2. o.) — Amerikából jöttem (2. o.) Járásunk kukoricatermelésének problémái a második ötéves terv tükrében (3. o.) — Válaszoljunk a fiatalok kérdéseire! (3. o.) — A seregszemle bonyhádi döntőjéről (4. o.) Lesz-e mérkőzés vasárnap a bonyhádi sportpályán? (4. o.) ■« ■« ■< -a ■« iiiiutáumuiiuiuuuiiutiáuiiuuMnmáiiiiiniinii A Tatarozó Vállalat központi telepének egyik új műhelyében dolgozik az „Előre“ asztalos brigád. A brigádvezető, Fóris József már negyven éve dolgozik a szakmában, e négy évtized alatt szerzett tapasztalatait szívesen adja át brigádja fiatalabb tagjainak. A brigád jól összehangolt, szervezett munkájának köszönhető, hogy állandóan túlteljesítik a normát legutóbbi havi teljesítményük 156 százalék volt. Képünkön Fóris bácsi, a brigádvezető Gerner György fiatal asztalosnak magyarázza az egyes munkafogásokat. Tanácskozás a második ötéves terv irányelveiről Május 22-én délelőtt II óra kor Szekszárdon a Városi Kultúrházban a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osztálya, a Mezőgazdasági Igaz- , gatóság, az Állami Gazda- (I ságok Igazgatósága és a i TTIT agronómiái szakosztá- 1 Iya gyűlést tart, melyre a me 1 gye területéről számos ter- 1 melőszövetkezeti elnököt és [ agronótmust is meghívnak. i A gyűlés célja, hogy meg- i beszéljék a második ötéves i terv irányelv-tervezetét, kii- i lönösen azokat a mezőgazda- 1 Sággal foglalkozó részeket, 1 amelyek legfontosabbak a [ megye növénytermelése és ( állattenyésztése fejlesztésé- i nek szempontjából. A megye egész területén megkezdődött a legeltetés A megye többezer holdas legelőire csupán a termelőszövetkezetek részéről mintegy 1000 szarvas- marhával hajtottak ki többet az idén, mint tavaly. A legeltetés me- gyeszerte megkezdődött már. Szedresen a legeltetési bizottság a 443 holdas legelőt sza kaszokra osztotta. Az első legeltetési napon 250 szarvasmarhát, 500 sertést és 600 juhot hajtottak ki a legelőre Szedresen. A legtöbb községben a legeltetési bizottság faültetéssel oldotta meg a szakosítást, több mint 25 000 facsemetét ültettek el a legelőkön, ebből a célból. A decsi legeltetési bizottság kezdeményezésére 1000 facsemetét ültettek el a legelőn a község egyéni gazdái, sőt nyári karámot is építettek, hogy a növendékállatokat egész nyáron át kint tarthassák. A juhéi állami gazdaságban megkezdődött a lucernakaszálás Az elmúlt héten kapta meg az élüzem címet a Juhépusztai Állami Gazdaság. A kitüntető címhez továbbra is méltók akarnak maradni. Ezért elsősorban is, időben el akarják végezni a soronlevő tavaszi munkákat. A gazdaság földjein már kel a kukorica, a répa és a borsó első kapálása befejeződött. A gazdaságban a mai napon már a cukorrépa egyelését kezdik meg. Megkezdik, azonkívül a lucerna és a lóhere első kaszálását is, nem kevesebb, mint 445 holdon. Ezt a nagy- mennyiségű pillangóstakarmányt úgy akarja betakarítani a gazdaság, hogy az a legjobb minőségben kerüljön az állatállomány ellátására. Ezért 200 holdnyi takarmányt hidegárcumlá- sos szárítási eljárással takarítanak be, a gazdaságban az utolsó szerelési munkákat végzik a két szárítópajta berendezésén, egyiket a központi, másikat a tabódi üzemegységben. 100 holdon állványos szárítási eljárással, a többit renden való szárítással takarítanak be. A második kaszálásnál már 200 holdról takarítják be a lucerna és lóhereszénát állványos szárítással. Húsz hold lucernát magfogásra hagynak meg most az első kaszálásból. Az elmúlt évben kísérletképpen öt holdat hagytak meg magfogásra az első kaszálásból és sokkal jobban bevált, mint a második kaszálds utáni — holdanként 3 mázsa lucernamagot. A múlt évi kísérlet sikerén felbuzdulva akarnak magot fogni most 20 holdon az első kaszálás után. Erősödnek a termelőszövetkezetek a paksi járásban Számos egyénileg dolgozó paraszt választotta ezévben a közös, nagyüzemi gazdálkodást a paksi járásban is. Uj termelő- szövetkezet alakult Bölcskén mintegy hetven családdal, mely nek egy része már dolgozik a közösben, a többiek pedig az ősszel kezdik meg az új életet. Jelentősen erősödött a mado- csai Igazság Tsz is, amely közel ötven családot vett fel ezévben. Az elmúlt két hétben újabb harminc család kérte felvételét a járásban és így a termelőszövetkezetbe lépett családok száma elérte a 385-öt. Ezévben tehát 385 családdá] 1145 kát. hold földdel erősödtek a paksi járás termelőszövetkezetei. Kedvezmények a lucerna és vöröshere termelőknek A Minisztertanács határozata értelmében az eddiginél nagyobb mértékben kell fejleszteni a lucerna és vöröshere termelését, ezért Tolna megye területén 800 holdon lucerna, 500 holdon pedig vöröshere magfogásra kötnek szerződést a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. Államunk minden támogatást és kezdvezményt biztosít, hogy ezeknek az állattenyésztésben igen fontos növényeknek a termelését fokozni tudjuk. A lucerna árát 2000-ről 3500 forintra, a vöröshere árát 1500-ról 2000 forintra emelték. Ezenkívül a termelőszövetkezeteknek ingyenes Agritox-porozást, a termelőszövetkezeti csoportoknak és egyéni gazdáknak holdanként 25 kilogramm Agritox védőszert biztosít a határozat. A Növényvédő Gépállomás munkája illetve a védőszer kiadás ingyenes. A kedvezmények közé tartozik az is, hogy minden átadott 88 százalékos tisztaságú mag mázsája után a termelőszövetkezet 300 kilogramm, a termelőszövetkezeti csoportok és egyéni gazdák pedig 150 kilogramm abraktakarmányt igényelhetnek állami szabadfelvásárlási áron. A termelőszövetkezetek 15 mázsa, ugyancsak 88 százalékos tisztaságú lucerna- mag után egy Pannónia motor- kerékpárra, 45 mázsa után egy teherautóra kapnak vásárlási engedélyt. Újjáépül Bogyiszlő Egymás után érkeznek az építőanyagszállítmányok az árvízsújtotta Bogyiszlő közElkészült a CSRB vas tetőszerkezeti elemek mintapéldánya a Mezőgazdasági Gépjavítóban Az árvízkárok helyreállításához többezer úgynevezett — „CSRB” vas tetőszerkezetet fognak gyártani az elkövetkezendő hónapokban a Mezőgazdasági Gépjavítóban. Most folynak az előkészületek a sorozat- gyártás bevezetésére. Az újfajta tetőszerkezet szarugerendája teljes egészében gömbvasból, betonacélból készül, a közel öt és fél méter hosszú háromszög keresztmetszetű gerenda súlya mindössze 23 kilogramm. A sorozatgyártáshoz szükséges készülékek egyrészét már megrendelték, rövidesen megérkeznek az üzembe. A készülékek többségét azonban itt állítják elő. Gaszner István és Balogh Ernő lakatosok már elkészítették a hajlítókészülékeket és az összeállítókészüléket, valamint a szarugerenda minta példányát. Az új gyártmányon igen sok lesz a hegesztőmunka. Az üzemnek kevés hegesztője van, az ebből származó nehézségeket egyrészt úgy akarják megoldani, hogy hegesztőket vesznek fel, valamint a dolgozók részére hegesztő tanfolyamot szerveznek. Jövő hónapban már teljes üzemben gyártják az új szerkezeti elemeket. ségbe. A Dunától a község határáig kiépített kisvasúton czideig több mint félmillió tégla, 60 vagon terméskő, nagymennyiségű mész és egyéb építőanyag érkezett. Ez mellett százával érkeznek az állványbakok és egyéb építő felszerelések is. Negyven kőműves, 4 ács és 2 tetőfedő már végzi a helyreállítási és javítási munkákat. Mintegy 20 házat már kijavítottak, rendbehoztak. A mai napon kezdik el az első lakóház építését. Az ünnepélyes „alapkőletétel“ után sorra hozzákezdenek a szakemberek, a honvédek és a társadalmi munkások az új házak és házsorok építéséhez. Az építés meggyorsítására to. vább építik a kisvasútat, amely május 20-ra szárnyvonalat kap a Petőfi térig és az újtelepig. Ezzel az egész községet behálózza, mindenhova gyorsan eljut az építőanyag. Az újjáépítéssel egyidejűleg folynak a munkák a szántóföldeken is. Naponta vizsgálják, melyek azok a területek, ahol már szántani, vetni lehet. Ezideig mintegy 600 hold kukoricát vetettek el és a napokban megkezdik a paprika palánták kiültetését is, amelyből már négy teherautóval érkezett a községbe. Hétfőn megkezdik az újjáépítést a Fadd-dombori Szabadság Földje Termelőszövet kezeiben is, ahol a víz a gazdasági és lakóépületeket teljesen elpusztította. Elsőnek a gazdasági épületeket hozzák rendbe, építik fel, majd folyamatosan a lakóházakat is.
