Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-15 / 113. szám

t TOLNA! NAPLÓ 1956 MÁJUS 15. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Szocialista Párt küldöttségeinek közös közleménye Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg­hívására a Francia Szocialista Párt küldöttsége Pierre Com- minnek, a párt főtitkárának, a Köztársasági Tanács tagjának vezetésével április 28-tól má­jus 14-ig tartózkodott a Szov­jetunióban. A francia Szocialista Párt küldöttei szovjetunióbeli tar­tózkodásuk alatt részt vettek a moszkvai május elsejei ünnep­ségeken, felkeresték Leningrá- dot, Kievet, Tbiliszit, Harko- vot, Odesszát, látogatásokat tét tek gyárakban, üzemekben, kolhozokban és szovhozokban, tanintézetekben, a Szovjet Had­sereg egyik ezredénél, munkás­klubokban, munkások és alkal­mazottak családjainál, felszó­laltak a dolgozók gyűlésein. A dolgozók meleg elvtársi fogad­tatásban részesítették a fran­cia szocialisták képviselőit. A francia küldöttség szovjet­unióbeli tartózkodásának és látogatásainak programját a küldöttség óhajainak megfele­lően állították össze. A Francia Szocialista Párt küldöttsége moszkvai tartózko­dása idején találkozott és be­szélgetést folytatott az SZKP Központi Bizottságának kül­döttségével. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága küldöttségé­nek tagjai voltak: N. Sz. Hrus­csov, A. I. Mikojan, B. N. Po­nomarev, D. T. Sepilov, M. A. Szuszlov. Május 12-én N. A. Bulga- nyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu- rov, M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagjai, A. B. Arisztov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, D. T. Sepilov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai és Fran­cia Szocialista Párt küldöttsé­gének tagjai záróbeszélgetést folytattak. Kifejezésre jutatták azt a re. ményüket, hogy a két ország­ban fennálló helyzet értékelé­sénél, valamint a pártokban levő különböző eszmei állás­pontok megvitatásánál mind­két párt maximális figyelmet fordít a tárgyilagosságra, tar­tózkodnak az olyan kölcsönö­sen igazságtalan kirohanások­tól, amelyek ártalmára válhat­nak az elengedhetetlenül szük­séges kölcsönös megértésnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Szocialista Párt küldöttségei megállapod­tak abban, hogy pártjuk köz­ponti bizottsága elé terjesztik a két párt közötti érintkezés folytatásának kérdését. Ennek az érintkezésnek a keretében folytatnák az eszmecserét azokat a kérdéseket illetően, amelyeket felvetettek a moszk. vai tárgyalások idején és ame­lyek érintik Franciaország és a Szovjetunió munkásosztályá­nak és népének létérdekeit. Ezek az érdekek mindenek­előtt a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszi­lárdításához fűződnek. A beszélgetések baráti lég­körben, a teljes kölcsönös nyíltság szellemében folytak le, Az SZKP Központi Bizott­sága annak az óhajának adott kifejezést, hogy 50—60 francia szocialista munkás töltse sza­badságát a Szovjetnuióban, hogy együttesen üdülhessenek a szovjet dolgozókkal és szemé­lyesen ismerjék meg a szov­jet nép életét. Elutazott Moszkrából a Francia Szocialista Párt küldöttsége A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 15 napot töltött a Szovjetunióban a Francia Szo­cialista Párt küldöttsége Pier­re Comminnek, a Francia Szo­cialista Párt főtitkárának ve­zetésével. A Francia Szocialista Párt küldöttsége május 14-én eluta­zott Moszkvából. D. T. Sepilov, az SZKP Köz­ponti Bizottság titkára és Pierre Commin a repülőtéren beszédet mondott. A Glasgow Herald a magyar idegenforgalomról London (MTI). A Glasgow Herald „Magyarország fejleszti az idegenforgalmat“ című cik­kében ezeket írja: — Magyar- ország, amely tavaly megnyi­totta határait a nyugati uta- Gok előtt, az idén háromszor- annyi látogatót vár kelet és nyugat Európából. Az idege­nek bizonyára barátságos fo­gadtatást és sok udvariasságot fognak találni. A szállodákban és vendéglőkben gyors kiszol­gálást, hagyományos magyar konyhát és cigányzenét élvez­hetnek. Sok idegen kétségtele­nül csábítónak találhatja az al­kalmat, hogy közvetlen észle­lés alapján ismerheti meg a kapitalista nyugattól eltérő életmódot. Megjelent a háború utáni első idegenforgalmi út­mutató, elkészült német és an­gol fordítása is. A magyar ál­lami utazási iroda kedvezmé­nyes árakban állapodott meg a külföldi utazási irodákkal. Ez versenyképessé teszi Magyar- országot az európai idegenfor­galomban. Li Szin Man a fegyverszüneti egyezmény ellen hadakozik Phenjan (Uj Kína). Li Szin Man május 10-én azt hangoz­tatta, hogy fel kell számolni a semleges ellenőrző bizottságot és a koreai fegyverszüneti egyezményt — közlik szöuli sajtójelentések. Li Szin Man ugyanekkor a keszoni körzet és az Ondzsin- félsziget Dél-Koreához történő csatolását követeli. Újságírók kérdésére Li Szin Man május 5-én kijelentette, hogy „a türelem fogytán van, bizonytalan, hogy meddig tart”. A koreai Központi Távirati Iroda rámutat, hogy az elnöki tisztség megtartásáért küzdő Li Szin Man állandó háborús fenyegtései kapcsolatban van­nak azzal a washingtoni össze­esküvéssel, amelynek célja a koreai fegyverszüneti egyez­mény aláásása. Az ausztriai parlamenti választások eredménye Bécs (MTI). Az osztrák bel­ügyminisztérium hétfőn hajnal ban közzétette a vasárnap tar­tott parlamenti választások hi­vatalos végeredményét. Esze­rint a Néppárt megnövelte elő­nyét a szocialistákkal szemben, de az abszulot többséget nem sikerült megszereznie. A man­dátumok megoszlása a követ­kező: A Néppárt 82 mandátumot szerzett (az előző parlament­ben 74 mandátuma volt), a szo­cialisták 75-öt (előzőleg 73 volt), a „jobboldali“ szabadság­liga ötöt, (14 volt), a kommu­nisták és a baloldali szocialis­ták tömbje hármat, (négy volt), Cshaerf alkancellár az ered­mény közzététele után közölte, hogy a kormány hétfőn be­nyújtja lemondását. Arab államközi bizottság a fegyvergyártás összehangolására A kairói rádió jelentése sze rint közös bizottságot alakítot­tak a fegyvergyártás összehan­golására azok az arab országok amelyek katonai szövetséget kötöttek egymással. A bizott­ságban jelenleg Egyiptom, Szí­ria, Szaud-Arábia és Jemen foglal helyet. A kairói rádió idézi Hasszán Ragab tábornok egyiptomi had­ügyi államtitkár kijelentését, aki közölte, hogy Egyiptomnak már módjában áll a fegyver- gyártáshoz szükséges nyers­anyagokat szállítani szövetsé­geseinek. Kinevezték a sorsolási bizottságot Az I. békekölcsön május 17—20 között sorra kerü­lő 10. sorsolást — akárcsak az eddigi 38 államkölcsön sorso- solást — a pénzügyminiszter által kinevezett sorsolási bízott, ság ellenőrzi. A bizottság tagjai, akik a kötvénytulajdonosok millióinak képviseletében vesz­nek részt a húzáson, ezúttal is a dolgozók legkiválóbbjai közül kerültek ki. A bizottság elnöke Tarján Endréné a pénzügyminiszté­rium takarékpénztári főigazga­tóságának helyettes vezetője. (14. folytatás.) Ami azt illeti, nem a legeli­tebb munkásgárda verődött itt össze. A törzset kényszermun­kára ítélt, tömeggyilkos néme­tek alkották. Mellettük, mi emigránsok és egyéb kaland­kereső népség, alkalmi munkás­számba sorolódtunk.. Gyermekkorom óta gazda­ságban nevelkedtem, nagyon sok pofon véste agyamba a me­zőgazdasági munkák különféle formáit és mielőtt eljöttem Ma­gyarországról s°k rosszat hal­lottam az akkoriban szerveződő állami gazdaságokról... De olyan betyárul dolgozni, még a legtunyább parasztot sem lát­tam, mint amilyen munkát ez a „munkásgárda” ott művelt. — Ahogy már az első napokban megfigyeltem, a horvát brigád­vezetők sem strapálták magu­kat ... • / Igaz, abban az időben nehéz helyzetben volt ez az ország... A gazdasági állapotot a saját keresetem alapján mértem. A tanyát nem hagyhattam el, na­ponta tizenkét órát dolgoztunk és havonta összevissza kétezer dinárt kerestem, ebből a men­zára levontak 1000—1200-at. — Szerencsére nem dohányoztam nem ittam és így a maradék nyolcszáz dináron vehettem ma gamnak egy-két apróságot... Szamos Rudolf t fimerikábóK jöttem... Kalandos történet sokat nem adtak érte, mert ennyi pénzért alig kaptam egy gyenge minőségű inget... Élt már maga őszi latyakba temetett életet?... A Fruska Gora oldalából ködöt permetez­tek a felhők, a fekete föld megpuffadt, mint a kovász és a tehetetlen nyomorban az em­ber mélyebbre sűlyedt, mint a barom. Eleinte még sóvárog, áhítozik valami szép után, ké­sőbb megfásulnak benne az álmok, mint a vén kalarábé. Mi maradt az érzésekből? Ösztön. Bandába verődtünk, hogy lányt foghassunk. Közö­sen adtuk össze a pénzt... — Sosem felejtem ej a gazdasági udvar szélén nagy jegenyés kéz dődött és a jegenyés mellett hatalmas szalmapajta állt. He­ten dolgoztunk itt magyarok. Volt közöttünk egy kolozsvári fiú, az remekül értett a lányok nyelvén. Történt egyszer, egy ködtakarta novemberi délután — azzal jött a fiú, ma este a pajtánál találkozunk. Vacsora után egyenként a pajtához osontunk. Hallgatóztunk — zör­gött a szalma és fojtott német beszéd szűrődött a sötétből. — Kis ideig várakoztunk... Egy­szer csak megszólalt a barátom — Fiúk, ez a dög becsapott, ide rendelte a németeket is... Mit tegyünk? A tanakodásban arra jutot­tunk, hogy a németeket elza­varjuk, a lányt meg lefogjuk és ma nem fizetünk. A sötétben verekedni kezdtünk, öten ka­rókkal és deszkadarabokkal a németeket agyusztálták, a ko­lozsvári meg én, elkaptuk a lányt, mielőtt elszaladhatott volna. Zsebkendőt tömtünk a szájába és amikor befejeződött a harc, nekimentünk. Rúgott kapálózott, de felváltva ketten szorítottuk, szétfeszítettük a lá­bát és nem tehetett semmit. Az ember megundorodik sa- já magától. Én maradtam utol­jára addigra már meg sem moccant a lány, eszméletlen volt. Csak köptem és otthagy­tam. Köptem volna magamra is, a világra — mindenre. Egyik nyomorúságból a má­sikba jutottam és a vicsorgó fogú téli estéken ellenállhatat­lan erővel gondoltam Ameriká­ra... Már rég elfelejtettem a vén Dunának esküvel ígért fo­gadalmam, konokul futottam az annyiszor jónak képzelt ame­rikai mennyország után... — Csak jöjjön a tavasz, meg­szököm. Eszembe jutott az is — nem lenne-e jobb hazamenni, de va­lahányszor erre gondoltam, riadtan ráztam a fejemet — annyi rosszat hallottam az ál­lambiztonság embereiről, hogy inkább a világ végére is elsza­ladtam volna, semmint haza­jönni ... így volt, hogy minden jót, amit csak véges fejemmel kita­láltam, azt Amerikába helyez­tem ... Bár oda juthatnék egy­szer. Ott az igazi lehetőségek földjén terem az aranygyü­mölcs. Amikor a gyomrom kor. gott, a fülemben az aranypénz csörgését hallottam. Amikor a társtalan magány gyötört, kép­zeletben Florida langy föve- nyű tengerpartján jártam ... A riasztó valóság elől az álmokba menekültem. A társaim is hasonlóan érez­tek ... A szívünkben, a lelkünk mélyén még emberek voltunk, csak el innét minél előbb, mert ha ez sokáig tart, inkább a ha-t Iái mint ez az élet. (Folytatjuk.) ü francia miniszterelnök és külügyminiszter szovjetuniébeli látogatásának programja Párizs (MTI). Guy Mollet miniszterelnök és Christian Pineau külügyminiszter ked­den reggel indult Moszkvába. Az utat Air France Armagnac nevű négymotoros repülőgépén teszi meg, amely reggel 8 óra 15 perckor indul az orlyi re­pülőtérről. A miniszterelnököt és külügyminisztert közvetlen munkatársain kívül körülbelül húsz újságíró is elkíséri, úgy­hogy a repülőgépen hozzávető­leg hatvanan utaznak. A mi­niszterelnököt távollétében Mendes-France helyettesíti. A párizsi sajtó közli a láto­gatás programját, amely a kö­vetkezőképpen alakul: Kedden 19 órakor érkezés a moszkvai repülőtérre, majd protokoláris látogatások N. A. Bulganyinnál és V. M. Molo- tovnál. Szerdán 10 órakor tárgyalá­sok, 13 órakor N. A. Bulganyin ebédet ad a francia vendégek tiszteletére, 16 órakor látoga­tás a Kremlben, 19 óra 30 perckor a moszkvai Nagy Szín­ház előadása. Csütörtökön 9 óra 30 perckor Guy Mollet és Pineau látogatása Vorosilovnál, 10 óra­kor diplomáciai tárgyalások, 12 óra 30 perckor a francia könyvkiállítás megnyitása, 16 órakor diplomáciai tárgyalá­sok, 20 órakor estebéd a fran­cia nagykövetségen. Pénteken délelőtt tárgyalá­sok, 13 óra 30 perckor a Nor­mandie Niemen, a háború alatt a Szovjetunióban harcolt fran­cia repülőraj hősi halottai em­lékművének leleplezése, 16 órá­tól 18 óráig tárgyalások, este fogadás a francia nagykövetsé. gén. Szombaton délelőtt tárgyalá­sok, délután Moszkva megte­kintése, 17 óra 30 perckor záró­közlemény aláírása, 18 órakor Bulganyin fogadása a Kreml­ben, 21 órakor Guy Mollet és Pineau sajtóértekezlete, 23 óra^ 52 perckor Pineau különvona- ton Leningrádba utazik. Guy Mollet miniszterelnök vasárnap délelőtt 10 órakor in­dul vissza Párizsba, Pineau külügyminiszter tovább foly­tatja útját Leningrádból Kievbe, majd Örményország­ba és a jövő hét csütörtökén tér vissza Moszkvába, ahol Molotov ebédet ad tiszteletére, s pénteken indul vissza Fran­ciaországba. Fokozódik a ciprusi feszültség Ciprus szigetén Karaolisz és Demetriu görög fiatalok kivég. zése után tovább fokozódik a feszültség. Mint a londoni rá­dió közölte, az Eoka szervezet röpiratokat terjeszt, amelyek felszólítják a ciprusi görögö­ket, hogy semmisítsék meg Harding kormányzót. Az athéni rádió egyik adása szerint Karaolisz és Demetriu kivégzése következtében most borzalmas harc kezdődik Cip­rus szigetén. Az angolok élete „állandó gyötrelmes lidércnyo­más lesz.“ Az utóbbi huszonnégy órá­ban több incidensről érkezett hír. Limasszolban bombákat dobtak egy angol család há­zára. Pafosz közelében az egyik faluban házkutatás so­rán lőszereket találtak. Három ciprusi görögöt letartóztattak. Görögországban is folytató­dik a ciprus-szigeti angol ter­ror ellen tiltakozó mozgalom. Hellinkonban, Athén nemzet közi repülőterén szombaton angolellenes röpcédulákat oszMl fogattak, amelyeket a görög diákszövetség bocsátott ki. A röpcédulák hangoztatták, hogy a Ciprus szigetén alkalmazott angol módszerek „ugyanolya­nok, amilyeneket a Gestapo aL kalmazott Hitler idejében.“ Az AP amerikai hírügynök­ség athéni jelentésében közli, hogy a görög kormány javasla­tára elhalasztják az amerikai hatodik hajóhad jövő hétre tér vezeti kréta-szigeti látogatását. A kérelmet a görög kormány nem indokolta, de feltételez­hető, hogy a görögök el akar­ják kerülni az esetleges Ame- rika-ellenes tüntetéseket, ame. lyekre a ciprusi feszültség fo­kozódása miatt sor kerülhetne. W Megkezdték a XXV. Poznani Nemzetközi Vásár előkészületeit A Warta-folyó mentén fekvő Poznan< amely Lengyelország „éléskamrája” dúsantermő vi­dékének központja, régóta híres nemzetközi vásárairól. Lengyel- ország 1921-től kezdve a poz­nani vásárok keretében mutat­ta be az ipar és a mezőgazda­ság mindenkori eredményeit. Az idén június 17-től július 1-ig immár 25-ször rendezik meg a Poznani Nemzetközi Vá­sárt. Tavaly 24 állam cégei vettek részt a vásáron. Az idei vásár még nagyobb szabásúnak Ígér­kezik. Eddig 32 ország jelentet­te be, hogy képviselteti magát Poznanban. A jelentkezések határideje még nem járt le, a nagy érdeklődés arra mutat, hogy résztvevő országok száma emelkedik. A poznani vásár mindenek­előtt a lengyel ipar nagyszerű eredményeit tükrözi. Lengyel- országnak ma már fejlett ipara van, a legjobban iparosított európai országok között az ötö­dik helyen áll. Lengyelország ma már tengerjáró hajókat, mozdonyokat, vagonokat, a leg­különbözőbb megmunkálógépe­ket, személy- és teherautókat, traktorokat, sőt, egész ipari ob­jektumokat exportál. A lengyel textiliák, gyógyszerek, festő­anyagok, műszerek, nagykapa­citású gépek és laboratóriumi felszerelések méltán kivívták maguknak a megbecsülést az egész világon. Lengyelország külkereskedel­mi forgalma aia már szorosan felülmúlja a hát előtti szintet. A Lengyel Nép­köztársaság több, mint 70 or­szággal tart fenn kereskedelm: kapcsolatokat. A vásár előkészületeiről és a lengyel külkereskedelem fejlő­déséről rövid film készült. Rö. videsen megjelenik egy terje­delmes katalógus, amely a kiáL lításon résztvevő cégekről éi bemutatandó termékeiről tájé­koztat. Poznan június második felé­ben sok kulturális és sportese mény színhelye lesz. A Poznan Operaház lengyei klasszikus felújítására készül. A közel Malta-tavon nemzetközi evező: versenyt rendeznek Magyar ország, Csehszlovákia, a Néme Demokratikus Köztársaság, Ro mánia és Lengyelország részvé telével. Érdekesnek ígérkezneI a poznani motorkerékpárverse nyék is, amelyeken a legjobl lengyel versenyzők indulnak. A gazdag program, a sokréti előkészület, s főképpen az egy re élénkülő érdeklődés, mim azt mutatják, hogy a póznán nemzetközi vásároknak mim nagyobb szerep jut az őrs közötti kereskedelmi tok fellendítésében és kiszélesí tésében.

Next

/
Thumbnails
Contents