Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-13 / 112. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! 1 i'olnai h *&yVtÁi AZ HDP TOLNA MTGYF! XIII. ÉVFOLYAM. 112. SZÁM. Hu LO MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 MÁJUS 13. Az ipar műszaki színvonalának emeléséért Nagy feladatok várnak a második ötéves tervben a szocialista ipar dolgozóira. A Központi Vezetőség által az ország dolgozói elé vitára bocsátott irányelvtervezet szerint másfél szeresére kell emelni az ipar tér melését az ötéves terv időszakában. A termelés ilyen nagymértékű növelését úgy kell azonban elérni, hogy annak nagyobbik részét — mintegy kétharmadát — a termelékenység emelése biztosítsa. Ugyanakkor az állami iparban 16 százalékkal kelj csökkenteni az önköltséget. Mindez elképzelhetetlen az iparban a műszaki színvonal gyors emelése nélkül. Csak úgy emelkedhet a termelékenység, csökkenhet az önköltség az iparban, ha korszerűsítik a termelést. Az irányelveknek ez a célkitűzése nem ismeretlen dolgozóink előtt. Az elmúlt év júniusában pártunk Központi Vezetősége és a Minisztertanács levélben fordult az üzemek dolgozóihoz, hogy segítsék, a műszaki fejlesztést. Novemberben pedig a Központi Vezetőség határozatot hozott az e téren megvalósítandó feladatokról. Az ipar dolgozói megvitatták a határozatot, nagyon sok javaslatot tettek a műszaki színvonal emelésére. A javaslatok nagy részét beépítették az idei műszaki intézkedési tervekbe, közülük sok már megvalósult, vagy megvalósulóban van. Azonban több üzemben csak meghallgatták a javaslatokat, el készítették a terveket, a szép tér vek pedig valamelyik íróasztal fiók mélyén várnak további sorsukra. A Furkó pusztai Kendergyárban — amelynek mű- szinttervét egyébként felsőbb szerve készítette el, és csak a kész tervet ismertették a dolgozókkal, javaslataikat nem építették be — a műszaki intézkedések tervének első negyedévre esedékes tizennégy pontjából mindössze hatot valósítottak meg, négyet az árvíz miatt nem tudtak bevezetni, a további négy pont elmaradását meg sem indokolták. Nem csoda, hogy ebben a gyárban a dől gozóknak nincs kedvük újítani, ebben az évben mindössze egy újítást nyújtottak be. Üzemi pártszervezeteink sok helyen kampányfeladatnak tekintették a műszaki fejlesztést, csak a határozat megjelenése utáni hetekben foglalkoztak annak népszerűsítésével, szervezték az üzemi értekezleteket, műszaki konferenciákat stb. — Pedig az üzemek műszaki fejlesztése csak úgy biztosítható, ha a pártszervezetek állandóan ellenőrzik a korábbi, a dolgozók által tett javaslatok, a tervbevett műszaki intézkedések végrehajtását. Helyes lenne ha most, amikor az üzemekben a dolgozók a második ötéves terv irányelveit vitatják meg, a vezetők beszámolnának arról, mi lett a korábbi javaslatok sorsa. Kemény bírálatban kell részesíteni azokat, akiknek hibá jából nem valósult meg egy- egy értékes javaslat, akik így fékezik a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását. Csak így látják meg a dolgozók, hogy szavuknak van foganatja, javaslataikat értékelik, érdemes észrevételeikkel, javaslataikkal még reálisabbá tenni a második ötéves terv célkitűzéseit. A műszaki fejlesztés nagy előrelendítője az újítómozgalom. Itt nemcsak azon kell őrködniük a pártszervezeteknek, hogy figyelembe vegyék és megvalósítsák a dolgozók értékes újítási javaslatait, ha nem, hogy megfelelően díjazzák is. Hem véletlen, hogy a Tolnai Textilgyárban ez évben csökkent a beadott újítások száma, itt ugyanis az utóbbi időben nem készítenek gazdaságossági kalkulációt, hanem az újítókat 100—200 forint „eszmei díjazásban” részesítik, még akkor is, amikor az újítás gazdasági eredménye kimutatható. Gondoskodni kell arról, hogy újításáért minden dolgozó megkapja azt, ami neki törvényesen jár. A második ötéves terv irányelveinek vitájánál — ahol túlnyomórészt az üzem előtt álló feladatokat, lehetőségeket beszélik meg a dolgozók, — helyes, ha figyelembeveszik azt a lehetőséget, amit már egy év óta biztosít kormányunk, a rövidlejáratú, gyorsan megtérülő, úgynevezett „önköltségcsökkentő” beruházások lehetőségét. A tapasztalat azt mutatja hogy az üzemekben nem élnek eléggé e lehetőséggel. — Igaz, ebben néha a felsőbb szer vek is hibásak, akiknek sokkal gyorsabban kellene ilyen ügyek ben intézkedniök. A Bonyhádi Cipőgyár például egy évvel ezelőtt kért egymillió forintot egy olyan gyárrészleg építésére, ahol az évek óta elfekvő — egyébként kilónkénti 60 filléres áron értékesíthető — bőrhulladékot tudnák feldolgozni gyermekszandálnak, ebből a jelenlegi szűkös munkahelyen folyó termelést háromszorosára tudnák emelni, itt tudnák jelenlegi — munkavédelem és tűzbiztonság szempontjából erősen kifogásolható — műkéreggyártást is megoldani. A kért beruházás két év alatt megtérülne, azonban a minisztériumtót még választ sem kapott erre a gyár. Pedig a több, mint egy év óta érvényben lévő rendelet szerint lehetőség van ilyen önköltség csökkentési beruházásokra. A Paksi Konzervgyárban ilyen be ruházási hitelből építettek egy új kutat. A gyár vízellátása ezáltal oly mértékben javul meg, hogy a tervezettnél majdnem kétszerannyi zöldborsót tudnak feldolgozni, a szárított borsó terhére növelni tudják az értékesebb üveges zöldborsó arányát, ezzel az önköltséget oly mértékben 'tudják csökkenteni hogy az új kút ára még ez évben megtérül. A beruházásnak ezt a formáját tehát nagyobb mértékben kellene az üzemekben igénybevenni. Segítsenek feltárni a termelés, a termelékenység növelésének, az olcsóbb termelésnek olyan tartalékait a dolgozók, amelyekkel az irányelvek tervezete nem számol. Segítsenek feltárni a helyi lehetőségeket, hiszen az irányelvekben nem lehet üzemenként kidolgozni a tennivalókat. Ezen kell most munkálkodniok az üzemi pártszervezeteknek, szakszervezeti és tömegszervezeti szerveknek, hogy még megalapozottabbá, reálisabbá lehessük népünk fe] emelkedését céizó második ötéves tervünket. az irányelv-tervezetről A jövő hét keddi és pénteki napján pártnapot rendeznek a dombóvári járás községeiben. A pártnapnak két napirendi pontja lesz; az első a megyei béketanácskozás anyagának az ismertetése, a második pedig a második ötéves terv irányelv-terveze tének ismertetése és megvitatása. A pártnap előkészítésében részt vesznek a Hazafias Népfrontbizottságok és a tömegszervezetek is, A második ötéves terv irányelveinek számaiból Házat építenek a kölesdi Haladás Tsz tagjai A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak életszínvonala átlagosan legalább 25 százalékkal fog növekedni. Az 1955-ös gazdasági évben olyan eredményt értek el a kölesdi Haladás Termelőszövetkezetben, amelyre a tsz fennállásának hat esztendejében nem volt példa. Az egy munkaegység értéke pénzre átszámítva közel 60 forint volt. A tsz tagok nak tehát szépen jövedelmezett a közös gazdaság. Mónus József, Pintér József, Domonkos István és még rajtuk kívül ketten új, modern családi házat építettek a tsz-ből származó jövedelemből. A képen a tsz-tagok felépült új házai láthatók. Megíinnepiik a nemzetközi szövetkezeti napot Dunaföldvárott Július elsején Dunaföldvárott megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. Ebből az alkalomból a dunaföldvári zenészek reggel zenés ébresztőt adnak. A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából egész napos kultur- és sportműsor szórakoztatja majd a résztvevőket. A kultur- és sportműsoron kívül a résztvevők megtekinthetik á földművesszövetkezetek a különböző ipari vállalatok kiállításai^ a mezőgazdasági dolgozók termelvényeiket mutatják be. Az előkészítő bizottság két hét múlva ismét ülést tart és megkezdik a nemzetközi szövetkezeti nap megrendezésének az előkészületeit. A szövetkezeti nap keretében a jól dolgozó földművesszövetkezeti alkalmazottakat jutalomban részesítik. A varsádi gépállomás két zetorvezetője 109 holdon végezte el eddig a növényápolást A varsádi gépállomás két kiváló Zetorvezetője, Szita Ferenc ég Kovács István tavasz- szal ott szorgoskodtak a gyönki Vörös Csillag, illetve a varsádi termelőszövetkezetben a vetésnél. A tavaszi vetőmagvak nagyrészét Zetor traktorral ők vetették el. Az elmúlt napokban pedig mindketten hozzáláttak a növényápolási munkákhoz. Szita Ferenc, a gyönki Vörös Csillagban Kovács István pedig a varsádi Szabadság Tsz-ben kapálta a napraforgót és a kukoricát. Ketten összesen 109 holdon végezték el eddig a gépi kapálást. Befejezték a magrépa kapálását A Nagytormási Állami Gazdaságban a tavasziak elvetésén kívül elvégezték az őszi vetések ápolását is, a patlani és ónánai üzemegységben pedig a magrépát is megkapálták. A gazdaságban igen szépen dolgoznak a DISZ-fiatalok. — Eddig három ifjúsági brigád volt: Közülük az egyik növény- termelő brigád elvégezte Pat- lanon a kukorica négyzetes vetését. Most egy traktoros és egy állattenyésztő ifjúsági brigádot is meg akarnak alakítani. Védekezés a növényi kártevők eifen A diósberényi Vörös Lobogó Tsz-ben az idejében elvetett vetőmagok szépen kikeltek, jól fejlődnek. A 8 hold cukorrépa és 8 hold takarmányrépa első sarabolását Tóth Ica és Troch Jánosné munkacsapata már elvégezte. A kapálást végző munkacsapatok és a szövetkezet mezőgazdasági szakembere répabarkót észleltek. Azonnal megkezdték a veszélyes növényi kártevő elleni védekezést. II Tatarozd Vállalat központi telepén Szorgos munka folyik a Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat központi telepének egyik nemrég épült új műhely, íjsamokában. Itt készítik a felszereléseket az árvízsuj tóttá községek lakóházainak újjáépítéséhez. Három ácsbrigád, a „Szakma Kiváló Dolgozója” címmel kitüntetett Wiedemann brigád, a Kövesdi és a Bulla brigád készíti az állványpallókat, bakokat, habarcsládákat. A vállalat dolgozói terven felül vállalták a felszerelések elkészítését, hogy mielőbb megindulhasson az újjáépítés az árvízsujtotta községekben. Eddig már hatvanöt készlet elkészítését fejezték be, melyeknek egy részét már el is szállították Bátára és Faddra. Képünk: Munkában a három brigád. II felszabadulási verseny győztese: Tengelic A szekszárdi járás valamennyi községe és termelőszövetkezete ezév január 1-től április 30-ig felszabadulási versenyben vett részt a begyűjtési tervek teljesítése ,illetve túlteljesítése érdekében. Az első helyezett Tengelic község 169.3 százalékban teljesítette a begyűjtési tervet a felszabadulási verseny alatt. — Sertésből 251.1, vágómarhából 257.5, tejből 114.1, tojásból 105.3 baromfiból 108.1 és szerződéses sertésből 152.7 százalékos teljesítést értek el. Második Tolna 148.4, harmadik Mözs 134.9 százalékos teljesítéssel. Az első csoportba tartozó nagyterületű termelőszövetkezetek közül első a tengelici Petőfi Tsz 256, a II. csoportban első a mözsi Úttörő Tsz 333, második a bátaszéki Búzakalász Tsz 230.5, a III. csoportban első a faddi Uj Élet Tsz 509.8, második a decsi Búzakalász Tsz. 338.5 százalékos teljesítéssel. Segítség az árvízkárosult faddi Kossuth Tsz-nek Megyénk üzemeinek dolgozói, saját terveik sikeres végrehajtásáért végzett munkájuk mellett, igyekeznek közvetlen segítséget adni termelőszövetkezeteknek is. Ennek során például a Tolna megyei Tanács Bánya, és Építő anyagipari Egyesülés dolgozói rendszeres segítséget adnak a faddi Kossuth Termelőszövetkezet tagjainak, ahol komoly árvíz károk voltak. Az árvízzel kapcsolatos károk helyreállításánál az egyesülés dolgozói kollektiven egy vasárnap társadalmi munkát végeztek. Anyagi megsegítésként az egye sülés egy új igáskocslt engedett át a tsz. részére leértékelt áron. Ezenkívül 60 mázsa pormeszet díjtalanul bocsátottak rendelkezésükre, illetve szállítottak a ter melőszövetkezethez. 30000000000c oocx' Késziil a Tolna megyei állami gazdaságok második ötéves ieeve Az ötéves terv irányelv-tervezetének javaslata előírja, hogy 1960-ig az első ötéves terv eredményeihez viszonyítva 27 százalékkal kell emelni a mezőgazdasági termelést. Ez vonatkozik megyénk állami gazdaságaira is. Annyiban mó dósul azonban, hogy egyik állami gazdaságban, — amelynek jobbak a termelési lehetőségei — 27 százaléknál nagyobb mértékben kell emelni a termelést, míg a kedvezőtlenebb termelési adottságokkal rendelkező állami gazdatSágokban lassúbb lesz a termelés emelésének üteme. Az ilyen irányú javaslatokat az állami gazdaságok megyei igazgatósága már elkészítette és eljuttatta az állami gazdaságokba. Az állami gazdaságok második ötéves tervére vonatkozó irányelvjavaslatokat most tárgyalják a dolgozókkal. A tervjavaslatok kedvezőek, nagy perspektívát adnak a dolgozók számára. A Gerjeni Állami Gazdaságban például a második ötéves tervben 30 új lakóházat építenek. Ezenkívül más beruházásokat is kap az állami gazdaság. Ugyanakkor 5 év alatt 30 százalékkaj kell emel kedni a termelésnek Gerjen- ben. Viszont van olyan állami gazdaság^ mint a Leperd- pusztai ,ahcl csak 18—20 százalékos lesz a termelés emelkedése 5 év alatt. A Juhé- pusztai Állami gazdaságban pedig 35 százalékkal kell, a javaslat szerint, emelkedni a termelésnek a második ötéves terv végére.
