Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-10 / 109. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 MÁJUS 10. Visszaérkezett a Szovjetunióból a magyar országgyűlés küldöttsége n Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsa a győzelem ünnepe alkalmábél I Szerdán délután visszaérke­zett a Szovjetunióból a magyar országgyűlés küldöttsége. A küldöttség a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének meghívására Rónai Sándor, az országgyűlés elnökének veze­tésével háromhetes látogatást tett a Szovjetunióban. A küldöttség fogadására a ferihegyi repülőtéren megje­lent Mekis József, a Miniszter- tanács elnökének helyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhe­lyettese, Kristóf István. az El­nöki Tanács titkára, Kárpáti József, külügyminiszterhelyet, tes, Pesta László, Budapest fő­város tanácsa végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese. Párizs (MTI). Tito elnök és Guy Mollet francia miniszter- elnök kedden kezdte meg tár­gyalásait a Matignon palotá­ban. Az első eszmecsere két óra hosszat tartott. Ezt követően Guy Mollet miniszterelnök új­ságírók előtt nyilatkozatot tett. A többi között elmondotta, hogy a jugoszláv elnökkel meg­vizsgálták a kelet—nyugati kap csolatok alakulását, különös te­kintettel a leszerelés kérdé. sére. . A miniszterelnök a további­Cseterki Lajos, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának tit­kára, Csikesz Józsefné, a buda­pesti pártbizottság titkára, to­vábbá a politikai élet számos képviselője. Jelen volt a küldöttség foga­dásánál J. V. Andropov, a Szov jetunió magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe és a nagykövetség tag­jai. Rónai Sándor a repülőtéren a következőket mondotta a saj­tó képviselőinek: Mint ismeretes, küldöttsé günk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének meghí­vására utazott a Szovjetunióba, viszonozva a Legfelső Tanács küldöttségének múlt évi, ma­gyarországi látogatását. Dele­gációnk Moszkván kívül meg­ákban közölte, hogy Tito „elv­ben igen kedvezően fogadta az elmaradott országok segélyezé­sére vonatkozó francia tervet, amelyet Christian Pineau fran­cia külügyminiszter terjesztett az Atlanti Tanács elé.’’ Guy Mollet rámutatott arra, hogy az első megbeszéléseken érintették a két országot ér­deklő valamennyi problémát, egyebek között annak lehetősé­gét, hogy Franciaország fegy­vereket szállítson Jugoszláviá­nak. „Megállapítottuk — fűzte I látogatta Leningrádot, Kijevet és a Szovjetunió több más vá- I rosát. Mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel, őszinte baráti szívélyességgel fogadták. Utun­kon sok érdekes és hasznos ta­pasztalatot szereztünk, amelye­ket visszatérve igyekszünk fel­használni. Küldöttségünknek alkalma volt találkozni olyan szovjet em berekkel is, akik resztvettek hazánk felszabadításában. Ezek a barátaink — de a többi szovjet ember is — melegen ér­deklődtek a magyar nép ered­ményeiről, életéről, alkotásai­ról, őszinte barátsággal sok újabb sikert kívántak mun­kánkhoz. Valamennyi szovjet barátunk megkért bennünket, adjuk át a magyar népnek a szovjet emberek szívből jövő testvéri üdvözletét. hozzá a miniszterelnök, hogy mindezekben a kérdésekben igen nagy az egyetértés közöt­tünk.” Guy Mollet közölte azt is, hogy kifejtette Tito elnök előtt Franciaország északafrikai po­litikáját „különös tekintettel az algériai helyzetre”. A francia miniszterelnök vé­gezetül bejelentette, hogy pén­teken újabb megbeszélést foly. tat Tito marsallal és a pénteki megbeszélés után közleményt adnak ki. Togliatti választási beszéde Róma (MTI). Palmiro Togli­atti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára választási beszédet mondott a lombardiai Sesto san Giovanni nagy olasz ipari központ munkásai előtt. Beszé. dében a többi között hangsú­lyozta: — Az ország jelenlegi vezetői még annak az alapvető feladat­nak sem tettek eleget, hogy tiszteletben tartsák és alkal­mazzák az alkotmányt. Az or­szág vezetését tehát el kell moz dítani a baloldal, a nép, a munkásosztály pártjai felé. — Ebben a harcban mi nem zárkózunk el azok elől az erők elől, amelyek a miénktől vagy a szocialistáktól eltérő irányt követnek. Üdvözöljük azt a tényt, hogy itt Lombardiában csaknem száz községben a szo- ciádemokraták csatlakoztak a kommunisták és a szocialisták egységes választási listájához. Ez az első tünete annak, hogy az olasz helyzet kezd megvál­tozni. Érdeklődéssel figyeljük a keresztény-demokrata pártban, jelentkező erjedést, ellentétet, belső harcokat, mert ezek azt mutatják, hogy ebben a párt­ban is vannak olyan elemek, amelyek új utat keresnek. — Olaszországban a munkás- osztály két pártja között van­nak különbségek, programjuk sem azonos. A munkások azon­ban megértették, hogy a szo­ciális^ mozgalom előretörésé­hez feltétlenül szükséges a két párt testvéri együttműködése, egysége. Szükség van arra, hogy a szavazásból pártunk még az eddiginél is erősebben kerüljön ki. Moszkva (TASZSZ). Katona és tengerész, tiszt- helyettes és tengerész-tiszthe­lyettes elvtársak! Országunk dolgozói, a szov­jet fegyveres erők katonái ma emlékeznek meg a hitleri Németország felett aratott győzelem 11. évfordulójáról. 11 esztendővel ezelőtt a szovjet nép és vitéz fegyveres erői a kommunista párt ve­zetésével, harci szövetségben Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok népeivel és hadseregeivel, valamint a hit- Ierellenes koalíció többi or­szágával, befejezték a fa­siszta fegyveres erők szétve­rését és feltétel nélkül fegy­verletételre kényszerítették a hitleri Németországot. E világtörténelmi győze­lem évfordulója alkalmából szerencsekívánságaimat feje­zem ki a hadsereg, a légihad­erő és a flotta egész személyi állományának! U.jabb, még nagyobb sikereket kívánok a harci és a politikai felkészii­Stockholm (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Svédországban tartózkodó küldöttsége A. P. Volkov veze­tésével május 8-án látogatást tett a svéd parlamentben. A látogatás után T. Erlander svéd miniszterelnök fogadta a küldöttséget. A küldöttség ezután Unden svéd külügyminiszternél tett lá­lésben, a haditechnika elsajá­tításában, az általános harc­készség további növelésében. A győzelem ünnepe alkal­mából megparancsolom: Ma, május 9-én adjanak le húsz tüzérségi díszsortüzeí hazánk fővárosában, Moszk­vában, a szövetséges köztár­saságok fővárosaiban és a hős városokban: Leningrádban Sztálingrádban Szevasztopol ban és Odesszában. Örök dicsőség a hazánl szabadságáért és függetlensé géért vívott harcokban eleset hősöknek! Éljen a nagy szovjet nép! Éljenek a történelmi győ zelmek dicsőségétől övezet szovjet fegyveres erők! A Dicsőség a Szovjetunii Kommunista Pártjának, győ zelmeink lelkesítőjének é szervezőjének! Moszkva, 1956. május 9. G. ZSUKOV marsall a Szovjetunió honvédelmi minisztere. togatást. A nap második felében szovjet parlamenti küldöttsé a Stockholm környéki Wald« marsudde múzeumban tett Iái gatást, majd a küldöttség tag jai a Drottingsholmen palotát mentek. y Este a küldöttség tagjai rés: vettek a svéd parlamentbe 1 tiszteletükre adott estebéden. Guy Mollet francia miniszterelnök nyilatkozata Tito elnökkel folytatott első eszmecseréjéről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Svédországban Megbeszélések Belgrádban a jugoszláv és a csehszlovák nemzetgyűlési képviselők között Belgrád (TANJUG). A belg­rádi Szövetségi Nemzetgyűlés­ben kedden délelőtt és dél­után megbeszélések folytak a csehszlovák parlamenti kül­döttség tagjai és jugoszláv képviselők között. A délelőtt folyamán a csehszlovák kép­viselők Jugoszlávia gazdasági kérdései felől érdeklődtek. Szvetozar Vukmanovics, a szö­vetségi végrehajtó tanács el­nöke, Mijalko Todorovics és Szlavko Komar, a végrehajtó tanács tagjai, valamint több képviselő válaszolt a csehszlo­vák vendégek kérdéseire, ame­lyek a jugoszláv gazdasági rend szer felépítésére, a terv-rend­szerre és egyéb gazdasági prob­lémákra vonatkoztak. A délután folyamán a cseh­szlovák képviselők hosszabb be szélgetést folytattak a jugosz­láv képviselőkkel, akik tájé­koztatták vendégeiket a ju­goszláv államigazgatás struk­túrájáról, a nemzetgyűlés és a népbizottságok felépítéséről és működéséről, valamint a társa­dalmi és sport-szervezetek munkájáról. A csehszlovák vendégek kér­déseire Mosa Pijade, a nemzet- gyűlés elnöke, Edvard Kardelj, a szövetségi végrehajtó-tanács elnöke, Maksz Snuderl, a Szö­vetségi Nemzetgyűlés törvény- előkészítő bizottságának elnöke, valamint Mitra Mitrovics kép­viselő válaszolt. A csehszlovák képviselők szerdán Kragujevacra utaztak. Á Daily Express szerint Izland döntése súlyos hatással lesz a NÁTO-ra London (MTI). A Daily Ex­press külpolitikai szerkesztője kommentálja azt az izlandi kö­vetelést, hogy ürítsék ki a keflaviki amerikai támaszpon­tot. „Amerikai szövetségeseink — írja többek között a szerkesztő — most ugyanabban helyzetben vannak, amilyenben mi vol­tunk, amikor távoznunk kellett szuezi támaszpontunkról. Iz­land felhívta az Egyesült Álla­mokat ürítse ki óriási támasz, pontját Keflavikban. A wa­shingtoni hadügyminiszter két­ségbeesve gondol a jövőre, mert a NATO egész északi ol­dalát összeomlás fenyegeti, s Amerika kénytelen lesz csúfo­san kivonulni legértékesebb északi támaszpontjáról.” A Daily Express ezután arró] ír, hogy a Szovjetunió „erős ütőkártyát tart a kezében, mi­után ő maga kiürítette Pork- kala-Udd-i támaszpontját. A Szovjetunió most joggal kér­dezheti, mi dolguk van az Egyesült Államok legújabb atombombavetőinek Izlandon. A cikkíró ezután hangsúlyoz­za, hogy Izlandon „elég sok kommunista van’’ s hogy igen elterjedt az „amerikaiak hord­játok el magatokat” követelés. A Daily Expressz külpoli­tikai szerkesztője végezetül rá­mutat arra, hogy az Egyesült Államok'minden erővel tovább­ra is meg akarja tartani ezt a támaszpontot. „Az Egyesült Ál­lamok szédítő összegeket köl­tött és költ még ma is a tá­maszpont kiépítésére. Legújabb óriási repülőgéphangárjain és kaszárnyaépületein meg sem száradt a cement, sőt, egyese­ket még építőállványok borí­tanak”. A szovjet államférfiak távirata Csehszlovákia felszabadulásának évfordulójára Moszkva (TASZSZ). Cseh­szlovákia felszabadulásának 11 évfordulója alkalmából K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke, N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára üdvözlő táviratot in­tézett A. Zápotoczkyhoz, a Csehszlovák Köztársaság elnö­kéhez, V. Sirokyhoz, a csehszlo­vák kormány elnökéhez és A. Novotnyhoz, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárához. A VÖRÖSKERESZT TÁRSASAGOK LIGÁJÁNAK végrehajtó bizottsági ülése má­jus 10-én nyílik meg Genfben. Az ülésen a Magyar Vöröske­reszt képviseletében Simono- vics István, az egészségügyi miniszter helyettese és Katona István, az István Kórház igaz­gatója, a Magyar Vöröskereszt választmányának tagja vesz részt. Kereskedelmi megállapodás Szíriával A Magyar Népköztársaság és a Szir Köztársaság kormányá­nak képviselői tárgyalásokat folytattak a két ország közötti kereskedelmi megállapodás megkötésére. A baráti légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként 1956 május 8-án Damaszkusz- ban dr. Rizkallah Antaki, Szí­ria nemzetgazdasági minisztere és Búzás József, a külkereske­delmi minisztérium főosztályá­nak vezetője megállapodást írt alá, amely a két ország közötti kereskedelmi forgalom szélesí­tését és fejlesztését irányozz elő. Szíria többek között gyapoto gabonaneműeket, kendert, ni vényi olajokat, dohányt, nyer bőrt, gyapjút, selyemfonala selyemszövetet, valamint m: termékeket szállít Magyaro szágnak különböző nehézipa termékek, többek között telj« gyári berendezések, villám« erőművek, gépek, motorok ki lekedési eszközök, különél elektromos ipari és vegyipa termékek és más cikkek eil« nében. Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet (10. folytatás.) Barátomnak is egészen vi­dám kedve kerekedett. Ezt sze­rencsésen megúsztuk. A folyam rendőrök elmagyarázták Drage- nak az utat. öt kilométerre le­hettünk Bezdántól, ahogy Dra- genak mondták. Ha kimegyünk a töltésre, azon kényelmesen bejutunk a városba ég ott je­lentkezzünk a folyami őrspa­rancsnokságnál ... Kényelmesen ballagtunk a város felé. Nem volt semmi hiba... csak alkonyodott már és mi vizes ruhában fáztunk, de mire hét óra tájban beér­tünk a városba, már nagyjából a ruha is megszáradt rajtunk... Drage egy horgászgató idősebb embertől kérdezte meg a város szélén, hogy hol találjuk a fo­lyami őrsöt. — Végig a töltésen és a ki­kötő előtt el sem téveszthet­jük ... Amikor odaértünk kissé iz­gultam, mert lent a kikötőben ott láttam a Murmanszk kara­vánját ... Micsoda kalandba kevered­tem? Azután ráztam egyet a vállamon — Mi történhet ve­lem? ... Semmi. Ha minden jól megy, még vagyont is gyüjthetek az ame­rikai hajózásnál, már pedig oda bizonyosan felvesznek, majd a barátom bátyja beajánl minket és ha egyszer vagyonom lesz, úgy megyek haza Paksra..., akkor nézzék meg azok a falusi srácok, mire megy az életben, aki mer. Olyan szép volt a naplemen­te. A túloldalon akkor bukott a fűzfák mögé a nap. A nap, az emlékezetes nap — 1950. augusztus 21-e. A rendőrség épületét a leírás alapján könnyen megtaláltuk. Először az őrtálló rendőr nem akart beereszteni, csak amikor Drage megmagyarázta, hogy mi ketten tulajdonképpen politi­kai menekültek vagyunk, akkor nézett nagyot a silbakoló savó­szemű rendőrlegény... — Emigránsok? — kérdezte hitetlenül kétszer is... és iga­zolványt kért. Ezen nevetni kellett. Igazol­ványt ... tőlünk? No, ez iga­zán mulatságos. Ki tudja med­dig vacakolt volna velünk, ha nem jön egy tisztforma rend­őr... Ahogy jobban néztem, akkor láttam, hogy egyike azok nak, akikkel a Duna-parton találkoztunk. Mondott valamit az őrnek — erre az félreállt és a tiszt bevezetett az őrszobára. Micsoda remek dolog rendőr­nek lenni — gondoltam, amint végignéztem a szobán. A sarok­ban pokróccal letakart vaságy és az ágyon két kigombolt zubbonyú legény kártyázott. Bosszúsan csapták oda a kár­tyát. — Bocsánat uraim, nem tu­dom maguknál mi a szokás, de gondolom, jegyzőkönyvet kell rólunk irogatni... Persze, ez kicsit unalmas lesz. Higyjék el, nekünk is... A legjobb lenne a jegyzőkönyvi vacakolás he­lyett inkáb valami preukazkát, amolyan mindenre jó igazol­ványfélét adnának és aztán nyugodtan kártyázhatnának to­vább ég mi is tovább ballag­nánk. esetleg ha udvariasak akarnak lenni, megengedik, hogy itt aludjunk éjszakára, mert „dinárunk” az nincs ... Hiába kívántam ilyen szépe­ket — a két rendőrön sémin se fogott a kívánalom. Bosszi san az asztal mellé telepede az egyik, a másik meg egy Ne idejéből való ócska írógépen e kezdett kocolni... Szerencs« re mindegyik beszélt magyj rul és így én is szót értettei velük .. i Jöttek a kérdések, c még mennyi kérdés — sóséi gondoltam volna, hogy eg rendőr ennyire kíváncsi term« szetű. Mire mindenről kifaggatta bele tellett másfél óra. Aláí tűk a jegyzőkönyvet és amik mindezzel elkészültünk, bará ságosan kezet fogtak velün Az egyik amelyik a gépet k nozta, az ajtófélfáról leakas tott egy kulcskarikát és udv, riasan tessékelt maga után. — Hova megyünk — kérde tem. — Ö, uraim, megmutatom é szakai szállásukat... egy k lön szobát kapnak. Nagyon kedélyes fickó ve és főleg udvarias. Az épül hátsó szegletébe vezetett. K nyitott egy pince lejáratot « bocsánatkérő mosollyal muta ta — parancsoljunk. — Elnézést, uraim, sajne jobb vendégszobánk nincs. A naplókban elromlott a ví lány, így kénytelenek leszn« sötétben aludni. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents