Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-09 / 108. szám

1956 MÁJUS 9.

TOLNAI NAPLÓ

3.

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

Öntevékenyebb, tervszerűbb munkát a Furkópusztai Kendergyár pártszervezetében;

A reménység kertje

— Faddi jegyzet —

u

A Központi Vezetőség elmúlt év novemberi határozatának végrehajtása pártszervezeteink elé azt a követelményt állítja, hogy emeljék az eddiginél magasabb szintre a pártmunka politikai és szervezeti színvonalát s egyben tegyék konkrétabbá, gyakorlatiasabbá, növeljék a párttagság és a pártonkívüli tömegek aktivitását, az ügyek iránti felelősségérzetét.

Kétségtelen, hogy a Furkópusztai Kendergyár pártszervezetére is e nagy feladatok hárultak volna. Ehhez meg is lett volna a lehetőség.

Külön-külün a párttagok a maguk munkaterületén jó munkát végeznek, elől járnak a nehézségek leküzdésében.

Példájukra a pártonkívüli dolgozók is lelkesen tesznek erőfeszítéseket a munkák megjavítására, a tervek teljesítésére. Ezt legjobban példázza az árvíz alkalmával végzett áldozatos munkájuk. s amelyért többen jutalomban is részesültek, mint Pongó János, Tatai Sándor elvtársak vagy a pártonkí- vüliek közül Fehér Pál, Cikora László, Gál Gáspár Gyuráko- vics József.

Az biztos, hogy nem könnyű körülmények között dolgoznak, hiszen a központjuk sem ad megfelelő segítséget számukra, önköltségük például máskép alakulna, ha a meglévő régi, rosszrendszerű, rossz hatásfokú gőzgép helyett, amelynek havi energia költsége több mint 30 000 forint, villamosítanák az üzemet. Az is igaz. hogy ez mintegy 300 000 forintba kerülne de rövid idő alatt megtérülne. hiszen a villamosítás megoldásával

a havi energia költség a karbantartók bérével együtt csak 10—12.000 forintba kerülne.

Az önköltségcsökkentő beruházáson kívül szintén a központ hibájából műszaki könyvtár sem áll a dolgozók rendelkezésére.

Mégis azt kell megállapítani, hogy számtalan helyi lehetőség kihasználatlanul marad, éppen azért, mert a párttagok együttes, kollektív munkája hiányzik.

Ez adódik elsősorban abból, hogy lényegében a Központi Vezetőség novemberi határozatát nem tárgyalták meg a kommunisták érdemben, s így munkájukban sem tudták felhasználni, nem is foglalkoz nak behatóan a termeléssel.

Tervükben szerepel ugyan az egyes gazdasági és tömegszervezeti vezetők beszámoltatása, de ebből vajmi keveset hajtottak végre. Ebből is adódik, hogy az üzemben az újításokkal nem foglalkoznak megfelelően. Ez évben például csak egy újítási javaslat volt, azt is el kellett utasítani. De az elmúlt évben is csak tízet adtak be a dolgozók, amelyből négyet elfogadtak és bevezettek. A fő ok az, hogy az elutasításokat nem indokolták meg az újítóknak megfelelően. Nem eléggé mozgósító az eljárás sem a bevezetett újításoknál, hogy a gazdasági eredményeket nem mutatják ki ,s így az újítókat eszményi díjazásban részesítik, 50—100 forinttal jutalmazzák.

E hibák visszavezethetők arra. hogy maga a pártszervezet élete is jóformán alszik.

Köztudomású, hogy sok kárt okozott az éveleji árvíz az üzemben. Ennek is betudható, hogy a tervteljesítéssel lemaradt az üzem. A mennyiségi tervek teljesítése terén az első négy hónapban az elmaradás 382 mázsa, ebből azonban az árvíz miatt 296,5 mázsa a kiesés. A többit tehát be lehetett volna hozni, főként úgy, hogy a pártszervezet elsősorban a kommunistákat mozgósította volna. Már a józan ész is azt követelte volna például. hogy amint az árvízveszély elmúlt s az üzemben megindult a munka, a kommunisták taggyűléseken beszéljék meg a feladatokat. Ez nem történt meg.

A párttagság aktivizálásának másik igen jelentős módja a pártmegbízatás.

Tatai Sándor elvtárs, a párt- szervezet egyik tagja, erről csak azt tudja mondani, hogy ilyeneket nem kapnak. Gyümölcsöző lenne ez például a tag- és tagjelöltfelvételi munkánál, amely szintén a termelés növelését segítené elő. A ti. lózó rész például az üzem magva, amint Galambosi elvtársnő az üzem vezetője mondja, s itt a dolgozók közül még sincs egyetlen párttag sem aki fel- világosító, nevelő szavával segítené a munkák megjavítását, példájával is serkentené a dolgozókat.

E munkához rendszeresen, tervszerűen nem fogtak hozzá, de már szinte kivétel nélkül elkönyvelik, hogy „itt nem lehet tagjelöltet felvenni.“

Arról feledkeznek el a párt- szervezet vezetői és a párttagok is, hogy Furkó-pusztán is

olyan emberek laknak, mint másutt. Lelkesen dolgoznak itt is az emberek, csak többet kell törődni velük. Lelkesedésük, munkalendületük szép példáját adták közvetlen az árvíz után, amikor az üzem ugyan megindult, de a porelszívó berendezéseket még nem lehetett munkába állítani, s mégis hosz- szú napokon keresztül a nagy porban dolgoztak.

A pártszervezetnek harcosabban. következetesebben kel) dolgozni azért is, hogy a dolgozók jogos kívánságai megvalósuljanak.

A szívesen, jókedvvel dolgozó asszonyok például elmondják, hogy tavaly rendszeresen mozi- előadásokat láthattak. de az idén ezt hiába kérik. E területen pedig nem könnyű a helyzetük, hiszen akár Bétától, akár Bátaszéktől jónéhány kilo méterre vannak. A kultúrmun- ka, a dolgozók kulturális igényeinek megjavítása területén fontos feladat hárul a DISZ- fiatalokra is. E munka megjavítása is a pártszervezet na- gyobbfokú segítségétől függ.

Nem lehet elhallgatni a köz- zégi pártbizottság, valamint a járási pártbizottság segítségének hiányát sem.

Fejes elvtárs, a községi pártbi- (i zottság titkára fél év alatt csak (i egyszer-kétszer látogatott el hozzájuk, úgyszintén a járási I1 pártbizottság munkatársait is f ritkán látják, összegezve: a hi- * bák kiküszöböléséhez egy-(. részt a helyi pártszervezetnek |, kell öntevékenyebben. rend- . > szeresebben, tervszerűbben , l munkálkodnia, másrészt a fel- <1 sőbb pártszerveknek kell gya- l1 kc-rlatiasabb, konkrét, hely- ('

'jdonság a faddi Győzelem Termelőszövetkezetben, a kertészkedés. Eddig nem próbálkoztak vele. Az ( idén fognak elsőízben szüretelni. Tudniillik pap- < rikát, paradicsomot, dinnyét. Tíz holdat kapott 1 erre az esztendőre a száraz kertészet. Ennyit szánt a tsz az \ első próbára. 1

A Győzelemben sem most hallották először, hogy a kér- ' tészet hasznos és jövedelmező. Tudták eddig is. Az volt a bökkenő, hogy a nagy családban nem volt egy szakember, (i egy igazi kertész, aki szakszerűen irányíthatta volna a mun- i kát. Most már az is van. Az ősszel „tett rá szert” a termelő- ( szövetkezet. A faluban magánkertészkedett egy pár évig ( Sáth Józsi bácsi, őt kezdték noszogatni, hogy lépjen be és { szervezze meg a kertészetet, ügy is cselekedett.

Az ősszel sokan léptek be a Győzelembe. Azt mondják ' azért, mert többek közt azzal „csábítgatták” őket, hogy a J tsz kertészetet is létesít. Ebben lehet valami igazság mert i a mai parasztember jól tudja, hogy n kertészetben terem a • paprika, a hagyma, és az egyéb efféle, azaz tulajdonképpen 1 a pénz. A pénz pedig mindig kelendő dolog volt, amit szí- 1 vesen látnak manapság is.

M

.

színi segítséget adniok.

Okosan gazdálkodnak a kölesdi Haladás Termelőszövetkezet tagjai

áskülönben Sáth Józsi bácsi nem ugyanazon helyen lépte át a 60. esztendő küszöbét. Olyan i ember volt, aki egyik helyről a másikra vándo- i rolt, keresve a jobb megélhetést, s az igazabb é megértést. Tipikus kertészsors az övé. Kertészkedett vakt- mikor régen a Cece melletti Csillag-pusztán, Komiss István ^ birtokán, járt Csámpán Biritón, sodorta a sors egyik helyről \ a másikra, míg végül kikötött Faddon. Volt a Kossuth Tsz ■ kertésze is, onnan két éve kilépett, „magánember” lett, a múlt év őszén pedig a sok bíztatásra úgy döntött, hogy belép a Győzelembe, s kertészetet teremt. Valószínűleg az is hízelgő volt számára, hogy ő honosítja meg a tsz-ben a kertészkedést. A kertészek általában jobban szeretnek úttörők lenni. mint a más örökébe lépni.

gyre múlik az idő. Hosszú hónapok szálltak el é egymás nyomában, a tél is elmúlt s megérkezett a tavasz. Melegágyakba vetették a magvakat, a palánták szépen kikeltek, s most egyenletesen növekednek, jó szélámyékos helyen, magas nádkerítéssel körülvéve. S Józsi bácsi jár-kel birodalmában, meghatározza, hol legyen a helye a paprikának, hoi a dinnyének, intézi, irányítja a munkát megmutatja, hogyan kell bánni a gyümölcsfákkal, a szőlővel, s közben mindig a nyomában halad hűséges társa, Rex, egy karcsú magyar vizsla. |*

Rexnek sem kell a szomszédba menni, neki is megvan a <• saját története. „Árvizes kutya.” így szokta bemutatni! Józsi <* bácsi. Arról, hogy Rex az árvíz előtt ho\ élt és milyen sze- 1 repet játszott a közéletben, senki sem tud. A borzalmas csapás, a pusztító árvíz tette hontalanná egy időre. A falu végén ténfergett szomorúan lesoványodva, s vicsorogtak rá, (| az idegen, hazátlan jószágra a helybeli kutyák. Józsi bácsi <1 magához hívta, s gondjaiba vette. Azóta egymáshoz szoktak, i1 Rex gazdája nem jelentkezett, így hát „másodkertész” lett ,Józsi bácsi mellett, hallgat új nevére s hálától csillogó szeE

Minden földműveléssel foglalkozó parasztember és minden mezőgazdasági szakember jól tudja, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés nem nélkülözhetik egymást. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a földnek, ahhoz, hogy megismételten évről-évre teremjen szüksége van szerves istállótrágyára, amelyet az állatok adják, első sorban a szarvasmarhák. Más részről pedig az állatok fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a növénytermesztés. Fontos ez még dolgozó népünk élelemmel való ellátása érdekében is.

A szocialista nagyüzemben az utóbbi évekig nem alakult ki olyan gyakorlat, melyben lerögzítették volna, hogy melyik a helyesebb módszer, ha a növénytermesztés, vagy az állattenyésztés a fő üzemág, avagy melyik legyen a társ- üzemág. Az 1954. és 55-ös gazdasági év gyakorlata eldöntötte, hogy melyik a helyes. A tények azt igazolták, igazolják ma is hogy az a helyes és ésszerű, ha az állattenyésztés a fő üzemág és a növénytermesztés a társüzemág. Ennek a gyakorlatnak a helyességéről tanúskodik á kölesdi Haladás Tsz példája is.

A tsz gazdaságának profilja tehát az állattenyésztés. Méghozzá minőségi, törzskönyvezett szarvasmarha és sertéstenyésztéssel foglalkozik a Haladás Tsz. Az állatok összességét tekintve, 4 holdra jut egy számosállat a közösben. Az állatenyésztésen belül is a

sertéstenyésztésre fordítanak nagy gondot a borjádiak, mert, mint mondják, a sertés- tenyésztésnek hagyományai vannak ezen a vidéken, leggazdaságosabb és legkifizetődőbb a tenyésztése.

A tsz-tagok maguk is mondják, meg a gyakorlat is igazolja, hogy helyesen döntött a tagság, mikor saját erejéből évről-évre növelte és ezután is növelni kívánja az állatállományt. Ennek a helyességét a tények ják.

íme itt van:

bizonyítA tsz gazdaságának a bevétele 1955-ben 833.099 forint

állattenyésztés 585.907 Ft

növénytermelés 209.696 Ft

A jövedelem többi részét, amely nem egészen 40.000 forint olyan termények és takarmányféleségek adták — amelyeket sok volna felsorolni és nem is lényeges.

Ebben az évben továbbfejlesztik az állatállományt a Haladás Tsz-bem

Minden ember úgy van, hogy évről-évre szeretne jobban élni, szebben öltözködni, és azért sem haragszik meg, ha mindezt kevesebb munkával éri el. A Haladásbeliek ennek teremtették meg az alapját a többi között azzal, hogy az 1956-os gazdasági évben ismét fejlesztették, illetve fejlesztik a közös jószágállományt. A 23 tehén mellé

4 bonyhádi tájfajtát vettek, illetve saját tenyésztésükből állítanak be a tehenészetbe a gazdasági év végéig. Anyakocából 25-öt terveztek a gazdasági év végéig, míg az elmúlt évben csak húsz volt. De most már van a szövetkezetben 29 darab anyakoca. Meg kell még említeni, hogy az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságában 20 középyork (ez a fajta import anyakocák első leszármazottja) kocasüldőt vesz a tsz. A másik kilenc anyakoca, amely ugyancsak törzskönyvezett saját tenyész tése a tsz-nek, fajtáját tekintve, fehér hússertés. Még megemlítjük, hogy ebben az évben összesen 95 sertést hizlal a kölesdi Haladás Tsz. Ebből 50 darabot szabadpiacon értékesítenek. A 45-nek egy része szerződéses sertés, egy részével pedig állam iránti kötelezettségét teljesíti a szövetkezet.

Nem lenne teljes a kép, ha nem írnánk meg, hogy a meglehetősen sok jószágnak honnan teremtenek takarmányt a tsz-ben és hogy mennyi jövedelmet remélnek állatállományuktól ebben az évben. Ez a két kérdés a következőképpen néz ki. Hetven hold évelő pillangósról takarítanak be ebben az évben termést. Kukoricát ugyancsak 70 holdon, ezenkívül 38 hold árpát is termelnek a közösben és 68.200 négyszögöl területen főnövényként ,illetve másodnövényként silótakarmányt. — Emellett az ősz végéig bizto<» <> I» <>

sítva van az állatok zöld ta- J karmánnyal való ellátása. — <> Úgy számítják a szövetkezet- <• ben, hogy az említett takar- (’ mány a megnövekedett jószág állomány számára is bőségesen elegendő lesz.

B

Az állatenyéslztés jővén delme a tervezet szerint 570.037 forint lesz ebben

('

gazdasági évben. Úgy néz ki, hogy néhányezer forinttal ke- < • vesebbet állítottak be a be- (1 vételi tervbe a tavalyi bevételnél. De ennek is megvan a magyarázata. Saját erejéből az állattenyésztésből származó jövedelem rovására vette a tsz a 20 anyakocát illetve ko- } cánakvalót és ezenkívül tehe_ {I neket vásárolnak ugyan- csak az állattenyésztésből származó bevétel rovására. — Ezenkívül 50 férőhelyes szarvasmarha istállót építenek a szövetkezetben. Ez összesen 180.000 forintba kerül. Ennek felét szintén az állattenyésztésből származó jövedelem rovására egyenlítik tí a tsz-tagok. Ha az említett kiadást összegezzük, körülbelül 150.000 forintot tesz ki. Ez a 150.000 forint nem szerepel az év végére betervezett tiszta jövedelem között.

Mindent összevetve, okosan, jól gazdálkodnak a kölesdi Haladás Tsz tagjai. Az állat- tenyésztés fejlesztésére, az állatok hozamának növelésére fordítják a legnagyobb gondot, mert a gyakorlat meggyőzte őket arról, hogy a szövetkezetben a jövedelem forrása az állattenyésztés.

mekkel, hűségesen követi új gazdáját.

izakodva, sokat várón néz a kertészet jövője elé az i egész termelőszövetkezet. Nemcsak azok, akik ott dolgoznak, hanem a többiek is. A kezdettel, az egészségesen fejlődő palántákkal elégedettek. Azt várják, hogy a folytatás is hasonló legyen. Hiszen mindnyájan bőséget, a gazdagabb életet óhajtják, s szemükben a kér- 1 tészet annak egyik forrása. Van még valami, mi hajtja, ősz- törni őket: szeretnék a kertészkedésben felülmúlni, vagy ahogy mondják, „lepipálni” a Kossuthot és az Uj Életet (mindkét tsz-nek van kertészete), ügy látszik, a versengés <1 szelleme kiirthatatlanul meggyökeresedett a faddi termelő- 1 szövetkezetekben.

Józsi bácsi így számít: „Ha az esztendő közepesre sike- , rül, a kertészet sokezer forintot varázsol a termelőszövet- {i kezet zsebébe.” Ha a számítás beválik, talán még bővíteni is , fogják a kertészetet. Ez pedig elismerés lesz Józsi bácsival i szemben is, aki egy kényszerűségből mozgalmas, változatos i1

tott, s lehorgonyzóit f

élet után úgy érzi, végképpen révbejutott, sorsának vitorlása.

A kis zöld palánták ma még a melegágyakban izmo- /■ sódnak. Asszonyok szorgoskodnak körülöttük, akik (I /~| gyomlálnak, közben beszélgetnek, s kacagnak néha egyet, asszonyt szokás szerint. De érik az idő, egyre bőségesebben ömlik a napfény, s a tervek közelednek megvalósulásukhoz. Rövidesen beköszöntenek a fagyos szentek, s azok elmúltával a palánták már kint a szabadban növekednek tovább, s nyújtózkodnak az éltető nap felé. Velük erősödik, növekszik napról-napra egy kis közösség, 90 ember reménye.

::

Miért maradtak el a gépjavítással a tamási gépállomáson

A tamási gépállomáson a növényápoló gépek tavaszi szemléjén nem a legszívderítőbb látvány tárult a szemlét végzők elé. A növényápoló gépeket nem hozták rendbe még a csillagkapák sincsenek kielégítő állapotban.

Még nagyobb elmaradás van a nyári gépek javításánál. Három kombájnnal, három aratógéppel, egy meghajtó erőgéppel és több cséplő géppel maradt el a tamási gépállomás eddig a javítási tervétől. Pedig nem elég szántán^ vetni, megtermelni mindent, be is kell takarítani, s ha majd az idő úgy kívánja, gyorsan kell végrehajtani a

betakarítást. A gépállomás eddigi munkája azt mutatja, hogy nem nagyon készülnek erre, mert a gépjavításon kívül hiba van a versenyszerve zéssel is.

A tamási gépállomáson a dolgozók versenye helyett, a vezetők viszálykodása folyik. Talán nem helyes a viszály szó. mert igen korrektül viselkednek, előfordult már az is, hogy egyik szobából a másikba levél útján közölték mondanivalójukat. Az ilyen módszerek nem segítik a mun kát, legfeljebb hátráltatják. A vezetőség egyetértése viszont segítene a gépjavításon és a versenyszervezésen is.