Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-04 / 104. szám

1956. MÁJUS 4. TOLNAI NAPLÓ 8. DOLGOZÓ NÉPÜNK NAGY PROGRAMJA Hogyan készítette elő > Vita a második ötéves terv irányelv tervezetéről Növeljük gabona termésátlagunkat Megyénk valamennyi dol­goséin állami gazdasági és gépélkmási szakembere fi­gyelemmel tanulmányozta és tanulmányozza a magyar nép- gazéaság fejlesztéséről szóló második ötéves terv irány­elveit, amely népgazdaságunk valamennyi ágában a na­gyobb fejlődést, a szebb eredményeket határozza meg. Sadelski István és Nyerges Aladár elvtársak a Sárközi Állami Gazdaság igazgatója és főagronómusa a követke- v zőket mondották munkatár­sunknak. — Tanulmányoztuk a máso­dik ötéves terv irányelveit és arra az elhatározásra jutot­tunk, hogy a jövőben mindent megteszünk annak érdekében, hogy gazdaságunkban növel­jük a gabona termésátlagot. össz-szántóterületünk 33 százalékát vetettük el gabo­nával. Az idei termésátlagun. kot erősen befolyásolja az ár­víz, amely gazdaságunk egyik üzemegységét teljesen elön­tötte. Több, mint 400 holdon kellett a búzavetést pótolni. Száz holdon elvégeztük az őszi búza tavaszi búzával való felülvetését, amely jól sike­rült. Célunk, hogy a következő időben nagyobb termésátlagot érjünk el, hogy megtudjuk valósítani a második ötéves terv gabonatermesztéséről szóló határozatát. — Az időben történő vetésen a jól előkészített magágyon, a ta­vaszi ápoláson kívül elsősor­ban a talajerő visszapótlással gondoljuk a magasabb ter­méseredményeket elérni. Állat állományunk elegendő ahhoz, hogy rendszeresen három évenként elvégezzük a szántó- terület szervestrágyázását. A második ötéves terv keretén belül fogjuk megvalósítani gazdaságunkban a somkóró- vál történő zöldtrágyázást. Az elmondottakon kívül is azon leszünk, hogy gabonáinknak jó előveteményt biztosítsunk, hogy ezáltal is teljesíteni tud­juk a második ötéves terv ránk vonatkozó részét. Minden erőnkkel támogatjuk a terv megvalósítását A Szekszárdi Általános Fiú­iskola nevelőtestülete április 27-én röpgyűlést tartott. Az ér­tekezleten megbeszélték a má­sodik ötéves terv célkitűzéseit, örömmel üdvözölték azokat a hatalmas távlatokat, melyeket a terv nyújt a dolgozó népnek. Különösen nagy megelégedést váltott ki az életszínvonal eme­lését biztosító intézekedés. El­határozták, hogy minden ere­jükkel támogatják pártunkat és kormányunkat a terv meg­valósításában. A szocialista ne­velés magasabb szintjével, a sokoldalú emberfő kiművelésé­vel segítik elő a kulturális cél­kitűzések megvalósítását. Bodrogi István igazgató helyettes Középhidvég nyerte a Szekszárdi Járási Pártbizottság vándorzászlaját kintették a gazdaság és állatállományát. határát A határszemle során a ven­dégek egyöntetűen állapították meg, hogy igazságos a járási pártbizottság versenyértékelése, mert valóban szép eredmények vannak. Különösen megdicsér­ték az egyenes sorú répavetést, A felsőhidvégi üzemegység­ben lévő 37 holdas takar­mányborsó táblát és a már bokrosodó tavaszi árpát. A gazdaság dolgozói nemcsak a kora tavasziak vetésével, a 290 hold kukorica négyzetes veté­sével végeztek, hanem a borsó fogasolásával és a répák sara- bolásával is. A vendégek elis­merését váltotta ki a répabarkó elleni védekezés. Nemcsak azo­kat a táblákat porozták le és ápolták körül, ahol már sorol a répa, hanem ugyanezt a véde­kező munkát elvégezték azon a területen is, ahol tavaly volt répavetés. Ezzel a lépéssel si­Életmentő fiatalok a Dombóvári Vaj üzemben kerül megakadályozniok, hogy a barkó ne vándoroljon el újabb répaterületre. Szép és dicséretreméltó az a munka, amelyet eddig végez­tek, de nemcsak a növényter­mesztésben, hanem az állatte­nyésztésben is. Az állattenyész­tésben dolgozóknak is nagy ré­szük van abban, hogy a járási pártbizottság vándorzászlaját magukénak mondhatják. A tehenészet például az első negyedévi tervüket, amely 179.035 liter 184.546 literre teljesítették. A mesterséges borjúnevelőben az egy hónapra tervezett 27 kg súlygyarapodás helyett 28.8 kiló súlygyarapodást értek el. Szép az eredmény az üsző és tinónevelés terén is, ahol 144 százalékra teljesítették az egy hónapra tervezett súlygyarapo­dást. Az első negyedévben szé­pen alakult az önköltség is. A süldőnevelés önköltségét a tervszerinti 11.50 forint helyett 10.68 forintra, a növendék­üszőknél pedig a tervezett 19.30 forint helyett 15.08 forintra icsökkentették az egy kiló hús I lelőállítási árát. kockáztatásával bebújt a kazán házba és ott találta gáztól el­ájulva Kovács Ferenc kom­presszor kezelőt. Mivel egyedül nem bírta kihozni, azonnal ki­áltott Nagy Magdolna munka­társának, aki pillanat alatt ugyancsak élete kockáztatásá­val ott termett, s ketten min­dennemű védőeszköz nélkül, eszméletlen állapotban lévő Kovács Ferencet kimentették a „gázos“ területről, majd azon­nal elsősegélynyújtásban ré­szesítették. Bertus Mária és Nagy Mag- ] I A megtisztelő kitüntetés, a dolna elvtársnőknek ezért átjárási pártbizottság vándor­hősi életmentő magatartásukért I 'zászlaja először került a Közép köszönetét fejezi ki szervező- < ^hídvégi Kísérleti Gazdaságba tünk és példaképül állítja őket1 (ös amikor Czapáry László, a minden DISZ fiatal és minden | ,gazdaság vezetője a vándor- —unkatársunk elé. ((zászlót átvette, ígéretet tett (iarra, hogy ezután is úgy fog- Topa Julia (Inak valamennyien dolgozni, Dombóvári Vajüzem ('hogy a vándorzászló náluk ma­DISZ titkára. íradjon. r Hatodszor Elüzem Amit néhány nappal ezelőtt csak vártak, reméltek a Ju- hépusztai Állami Gazdaság­ban — hiszen a feltételeket megteremtették hozzá — az most már bizonyossá vált: Él­üzem lett újra a Juhépusztai Állami Gazdaság. És immár ha todízben. Közös lelkesedéssel végzett munka eredménye ezy amelyet a kommunisták ve zettek, s vezetnek ma is. Va­lamennyi dolgozó nevét itt neaa lehet felsorolni, akik mind-mind a maguk munká­jával hozzájárultak a sikerek­hez. Mégis egyet megemlí­tünk: Bábel Dezső párttitkár elvtársét, akit legutóbb Mun­kaérdemrenddel tüntettek ki. Abból ugyanis, ahogy munká­járól beszél, a közös erőfeszí­tések, a dolgozók egységes új és új munkasikereket elérni akaró lelkesedése csendül ki, amelyet a pártszervezet, a pártvezetőség segít ébrentar- tani, fokozni. — Igyekszem — beszél mun kájárói Bábel elvtárs — a pártvezetőségen belül mind magasabb színvonalra emelni a kollektív vezetés elvét. Ez egyrészt abból áll, hogy kö­zösen döntik el, melyek azok a feladatok, amelyeknek megoldása legjobban segíti a gazdasági munkát, másrészt közösen fognak hozzá a végre­hajtáshoz, bevonva a kom­munistákat, a pártonkívülie- ket, kikérve tanácsukat, szá­mítva rájuk. — A pártvezetőség tagjai egy-egy munkaterületet rend­szeresen meglátogatnak, mi­után ezt vezetőségi ülésen el­határozzuk, — mondja — s ott aztán töviről hegyire meg­vizsgálnak mindent. — így történt ez például a baromfi- telepen is, ahol Komáromi elv társ és még néhányan meg­nézték, mit lehetne tenni a minőség további javítása ér­dekében. A dolgozók itt el­mondották, hogy a naposcsi­bék helyével valamit kellene csinálni, mert a füst miatt az ablakokat nyitva kell tartani, s így a levegő hűvössége befő lyásolja a csibék nevelését. A közös megbeszélés ered­ményeképpen a kéményre szélkakas került, s a kályha nem füstölt. Nehezebb volt azonban a szénproblémát meg­oldani, amely szintén oka volt a füst keletkezésének. Ugyan­is egy nagyobb tétel régi szén állt rendelkezésre, amely bi­zony elporosodott, s így nehe­zen égett, füstölt. Itt már ar­ról kellett beszélni a dolgo­zókkal, hogyha több munkát is igényel, ezt is el kell hasz­nálni, hisz ezzel is az önkölt­séget csökkentik. — A dolgo­zók meg is értették — mond­ja Bábel elvtárs — s azóta vi­zezéssel használják, ami hasz­nált is, jobban ég, mint az­előtt; A pártvezetőség támaszko­dik a pártcsoportbizalmiak munkájára is. Ügyel arra, hogy rendszeresen tartsanak megbeszéléseket, s ezeken fő­ként most az SZKP XX. kon­gresszusának tapasztalatai nyomán a termelés növelését segítsék pártmunkájukkal, s példájukkal is vonják maguk után a többi dolgozókat. Strá­szövetkezetünk a gazdag termést a burgonyatáblán A burgonya az egyik legfon­tosabb élelmezési, takarmányo­zási és ipari növény. Az ipari központok, a városok növekvő népességének egész évi bur­gonyaellátása szempontjából különösen jelentős a város-kör- ny éki burgonyatermesztés. Mint ipari nyersanyag is fon­tos, elsősorban keményítő, me­lasz és a szeszipar alapanyaga. Nem kell különösebben bi­zonygatni a burgonyatermelés és a holdankénti terméshoza­mok fokozásának fontosságát. Országszerte az állami gazda­ságokban, termelőszövetkeze­tekben és az egyéni gazdasá­gokban komoly munka folyik azért, hogy a fejlett agro­technika alkalmazásával ho­gyan lehetne az időjárási vi­szonyoktól függetlenül na­gyobb termést elérni, hogy minden egyes burgonyatő az eddigi terméshozam, többszö­rösét nevelje. Erre lehetőségeik is vannak, csak a lehetőségekkel okosan kell élni. Gondosan ki kell vá­lasztanunk a földterületünk kö­zül a burgonyának legmegfele­lőbb talajt és inkább kisebb te­rületen termesszük, de jó vető­magot, jóminőségű érett istálló­trágyát és műtrágyakeveréket szórjunk a földre. Ezek figye­lembevételével még területszű­kítés mellett is bővebb termést érhetünk el az agrotechnika helyes alkalmazásával. Példa erre a mi szövetkezetünk, a szekszárdi Béke Termelőszövet­kezet. Ugyanis eddig alacsony termésátlag mellett termeltük a burgonyát. Ennek megváltozta­tására azt határoztuk, hogy az legyen a cél, hogy inkább ki­sebb területen, de lényegesen nagyobb holdankénti termést érjünk el. A megvalósításra olyan lehetőségeink kínálkoz­tak, mint a jó talaj, a jó vető­gumó és a jó trágya, őszi szán­tást a burgonyatermelésre ki­jelölt területen a talajvíz miatt nem végezhettünk, ezért kora tavasszal 20—22 centi mélyen szántottunk. A szántásnál ne­héz fogast használtunk és se­gítségével jó morzsalékos lett a bevetendő terület. A vetésig erős fagyok következtek, ame­lyek tovább porhanyították ta­lajunkat. A vetőmag teljes mennyisé­gét államilag ellenőrzött sze­lektált tábláról kaptuk cse­rébe. És bár a téli fagyok idején ér­kezett, mégsem történt különö­sebb baj, és a gombafertőzések­től is mentes volt. ■ v-------------- __á zsi elvtárs az egyik pártcso- portbizalmi felhívására a cso­port tagjai mint Sélei Lajos elvtáns zetoros a tavaszi mun­kák idején, 60 holdat hengere- zett le egy nap alatt. Az ilyen példa buzdította a többieket is. Hasonló a helyzet az ál­lattenyésztés terén is, ahol bizton lehet számítani az olyan elvtársakra, mint Mar­kács György. De a pártorikí- vüliekre is, mint Nász György re, Streicher Józsefre és a többiekre. Mindez természetesen csak röpke pillanatkép egy párttit­kár, Bábel elvtárs életéből, munkájáról, de érződik be­lőle, igyekeznek a lenini párt­élet normáit betartani, tovább fejleszteni gyakorlatukban, hogy új sikereket érhesse­nek el; A burgonyavetés április 18— 12-én történt meg 4—6—8 Cel- zius talajhőmérséklet mellett, fészek és barázda trágyázással. A fészektrágyázás kisebb terü­letre szorult, tekintve, hogy igen sok kézi munkaerőt igé­nyel. A barázdás trágyázást al­kalmaztuk nagyobb részben. Mégpedig a következő módon. A vetésterületen egyformán 60x40-es kötésbe ültettünk, így katasztrális holdanként kerek számban 24 000 tő került a földbe és tövenként átlagosan 9 dekás gumókkal. A gumók nagysága 4 és 9 deka között ingadozott, így az elültetett te­rület nagyobb részében páros- gumójú töveket raktunk. A fészektrágyázásnál 120 mázsa jóminőségű istálló és 160 kg műtrágyát használ­tunk katasztrális holdanként. A barázdás trágyázásnál 250 mázsa istálló trágyát és 160 kg műtrágyát tettünk katasztrális holdanként. A műtrágya mind­két parcellán egyenlő arányú keveréssel történt. Ötvenöt szá­zaléka biófoszfát, 40 százaléka kálium és 5 százaléka nitrogén­ből áll. A fészektrágyázásnál 15—16 centiméteres mély lyu­kat vágtunk és ezekbe először a műtrágyakeveréket, majd is­tállótrágyát kevertünk, a tete­jére pedig földet húztunk és erre ültettük a gumót. Ebben az esetben 6—8 centiméter mélyre kerültek a bokrok. A barázdás trágyázást a kö­vetkezőképpen csináltuk. Lófogattal, egy hatos ekével 18 centiméter mély barázdát húztunk és a barázdába elő­ször a műtrágyakeveréket, majd az istállótrágyát tettük. A munkát ebben az esetben megkönnyítette a barázdás ló, mert a ló a trágyával megra­kott barázdán haladt, ezt jól betaposta és egyben földdel is keverte azt. Az így keletkezett barázdá­kat kézierővel a burgonya egy­idejű ültetése mellett behúztuk földdel. Az ültetés mélysége itt is 7—8 centiméter. És amikor az ültetést befejeztük, egy fo- gatos simítóval simítottuk a te­rületet. A bő termés biztosításának érdekében természetesen az ültetés után a szükséges idő­ben a növényápolási munkát és a kártevők elleni védeke­zést is gondosan végezni kell. Számításaink szerint első pil­lanatra magasnak tűnik a ter­mesztésre előre befektetett munkaerő, vetőgumó és trágya­érték, de a megsokszorozódott termés értéke megéri ezt az ál­dozatot. Végleges számítást ter­mészetesen csak a termés beta­karítása után végezhetünk. Mi mindenesetre túlzott bizakodás nélkül is arra számítunk, hogy ilyen trágyázás, vetés és alapos növényápolással a burgonyára fordított befektetés sokszorosan visszatérül a magas termés- eredménnyel. Ezzel tagságunk jövedelme jelentősen emelke­dik és ugyanakkor hozzájárul­hatunk a burgonya zavartalan és olcsóbb biztosításához. Bors István mezőgazdász Szekszárdi Béke Tsz. A jó eredmények alapját évekkel ezelőtt lerakták már az Állattenyésztési Kutatóintézet Középhidvégi Kísérleti Gazda­ságában, amelyek a gazdaság dolgezóinak munkáján és a szak vonal irányításán keresztül /‘állandóan szebbek lettek. A középhidvégi gazdaság dolgozói nak eddig végzett kiváló mun­kájuk elismeréséül a napokban adta át Vadai Mihály elvtárs a Szekszárdi Járási Párt-Végre- hajtébizottság vándorzászlaját. — A gazdaság dolgozói — mondotta Vadai elvtárs — az 1956. év első negyedében vég­zett kiváló munkájukkal el­nyerték a járási párt-végre­hajtóbizottság vándorzászlaját. Az a feladat, amelyet a gazda­ság dolgozóinak meg kellett ol­dani ezen a tavaszon, nem volt könnyű. A gazdaság vezetőjé­nek és minden dolgozójának, megfeszített munkájára volti szükség, hogy kiharcolják a' szekszárdi járás gazdaságai kö-1 zötti elsőséget. Az eddig végzett' ► nagy munkában helytállt a gaz( daság valamennyi dolgozója,, Kuller József, Czigler Mi-l hály, Czigler György, Purgerl János, idős Nagy János és aj többi traktorosok, akiknek lelkiismeretes munká-| ját dicséri a gyönyörűen sorolói és bokrosodé tavaszi vetés. 1 Az ünnepségen vendégként! részt vettek a Kajmádi Állami Gazdaság, a Leperdi Államig Gazdaság igazgatói és párttit-, kárai, a Tolnai Sertéstenyésztő | Vállalat üzemegységének veze-< tője és párttitkára és még töb-j ben. A vendégek ezután megte-* , Üzemi DISZ-szervezetünk I példaképül állítja minden i üzemi DISZ-tag és üzemi dol- l gozó munkatársaink elé Bertus 1 Mária és Nagy Magdolna DISZ 1 vezetőségi tag elvtársakat, életmentő, éber, hősi magatar- ) tásukért. í Bertus Mária és Nagy Mag- I dolna elvtársnők 1956 április 125-én éjfél tájban munkájuk ! megkezdése alkalmával a kom­presszorház felől robbanásszerű dörrenést hallottak. Azonnal a I színhelyre futottak. Odaérve i látták, hogy a kompresszor és i a kazánházból nagymennyiségű 1 ammoniákgáz ömlik ki, amely 'belégzés alkalmával azonnali halált is okozhat. Előbb már [ tudták, hogy lakatosok dolgoz­tak ott. Azonnal az emberek keresésére indultak, hogy segít­séget nyújtsanak, ha valaki bennszorult. Bertus Mária a sűrű, fojtó gáz nyomása ellenére, élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents