Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-01 / 103. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁJUS 1. IliÁNYELVEIÍ st magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez A második ötéves terv irányelvei tervezetének az ipar fejlesztéséről szóló részét lapunk szombati számában közöltük. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az irányelveknek az ipar műszaki színvonalára vonatkozó részét. Az egész népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során az ipar minden ágában a műszaki színvonal gyors ütemben emelkedjék. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tábor és a tőkés országok legjobb tapasztalatait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását. A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani: 1. A munka termelékenységének növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termelőfolyamatok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkák gépesítését. A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő és mellékmunkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés alap folyamatábanlehessen foglalkoz tatni. Egyes területeken meg kell kezdeni és ki kell terjeszteni a termelőfolyamatok automatizálását. Jelentékenyen növelni kell az első ötéves tervhez képest a gépi beruházásokat olymódon, hogy egy új munkásra közel négyszer any- nyi gépi beruházás jusson, mint az első ötéves terv során. Az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembehelyezésére az iparban öt év alatt a beruházás^ és felújításra előirányzott összegekből összesen mintegy 14 milliárd forintot keli fordítani. 2. A gépesítés fokozását a villamosítás jelentős kiterjesztésével kell megalapozni. Az iparban egy munkásra jutó villamosenergia felhasználását hozzávetőlegesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kwó-ról 1960-ra mintegy 8300 kwó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni, mint a munka termelékenységét. 3. Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell vegyi eljárások segítségével a fémek korrózióvédelmét. Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző melléktermékek és hulladékok vegyipari feldolgozását. Az egy lakosra eső műanyagtermelést 1960-ban 1.1 kg-ra, az 1955. évinek több, mint négyszeresére kell fokozni. 4. Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. A műszerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni. 5 5. Fordulatot kell elérni az 'energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanya gokat olyan berendezésekben használják fel, amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell a jobb hatásfokkal hasznosítható, nemesített energiahordozók fel- használását. A szenek osztályozásával dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások alkalmazásával, az energiaátalakító és felhasználó berendezések újjáalakításával és korszerűsítésével, új, jobb hatásfokú berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladékenergiájának hasznosításával 1960-ban ösz- szesen 3—3.5 millió tonna szenet kell megtakarítani. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 500 millió forint beruházást ,illetve felújítást kell biztosítani. Lényegesen növelni kell a dieselrendszerű erőgépek alkalmazását. 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag dieselrendszerű traktorokat kell előállítani. 6. Lényegesen meg kell gyorsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. — Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is. A gyártmány fejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem igényeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni. Ebből a szempontból különös gondot kell fordítani a termékekhez felhasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére, a gyártmányok minőségének, tartósságának fokozására. Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési célkitűzések a következők: a) A szénbányászatban fő feladat a bányaüzemek minél nagyobb részében a gépesítésre alkalmas fejtési rendszerek széleskörű kiterjesztése, a korszerű vágatbiztosítások alkalmazásának kiszélesítése, a robbantástechnika fejlesztése, elsősorban a Kóta-féle millszekun- dumos robbantás elterjesztése, a külszíni és földalatti munkálatok gépesítése. Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel felrakott szén mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell érni, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy 9 százalékra, a rakodásé 22—25 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 10 százalékot %rjen el. b) A kőolajkutatás meggyorsítása szükségessé teszi a fúrási technológia fejlesztését. Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugáröblítésű fúrást. El kell érni, hogy az ötéves terv végére a fúróberendezések 40 százaléka a legkorszerűbb turbinás eljárással működjék. c) A villamosenergia fejlesztése gazdaságosságának megjavítása céljából rá kell térni a jelenlegi berendezéseknél nagyobb teljesítőképességű és jobb hatásfokú kazánok és turbinák alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy a nagy energiatelepek átlagos kazánteljesítménye 58 százalékkal, az áram- fejlesztő gépegységek átlagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék. Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében — mind az országos 120.000 voltos, mind a középfeszültségű vezetékeken fokozni kell a távolságvédelmi, földzárlat-védelmi és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csökkenteni kell a hálózati veszteséget. d) A vaskohászatban a nagy- olvasztóknál fokozatosan megkell" kezdeni a magas toroknyomás alkalmazását. A második ötéves terv végére a kohóknál az adagolást teljesen gépesíteni kell. Az acéltermelésben az ócskavas-felhasználás csökkentése céljából be kell vezetni a szélfrissítéses eljárást és az oxigén alkalmazását. 1960-ban a gyártott acél mintegy 10 százaléka konverteres eljárással készüljön. e) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazására van szükség. — Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkáló gépek gyártását és alkalmazását hideg- és melegalakításhoz. A gépiparban az üzemek terv szerű tudományos alapokon nyugvó szakosításának és együttműködésének fejlesztésével meg kell teremteni a nagy termelékenységű tömeggyártás alapfeltételeit. A híradástechnikai iparban a vacuumtechnikai, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezések egész soránál, valamint a rádiótechnika terén a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. f) A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük új nagynyomású, magas hőfokú és katalitikus eljárásokat kell alkalmazni, elsősorban a földgáz feldolgozásánál. Meg kell valósítani a barnaszén kokszosítását. A kőolajfeldolgozó iparban a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését. g) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák fokozott gépesítését és az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának nagymértékű fokozását, 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverésé a 90 százalékot. Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. h) A könnyűiparban fokozott ütemben kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955-höz képest két és félszeresére kell növelni. Megfelelő műszaki intézkedésekkel kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintétikus fonalak aránya a selyem-, kötszövött- és rövidáruiparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva, — meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi mintegy 3 százalékkal szemben), a viszkóza műszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955: 8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor- és vegyes faiparban az ösz- szes enyvezett lemezfelhasználás 94 százalékát érje el (1955: 29 százalék). i) Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunkaigényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrendszerű gyártás kiterjesztését, a műszerellátás fokozását, valamint egyes szintétikus vegyianyagok fel- használását. A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését. Az ipar minden ágában növelni kell az, anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére, a korszerű, új gyártmányok bevezetésére. A szovjet—angol tárgyalások visszhangja PEKING A kínai lapok bőségesen kom mentálják a szovjet-angol tárgyalások eredményeit. — A Kuangminzsipao április 28-i szerkesztőségi cikkében írja, hogy e tárgyalások ismét hozzájárultak a béke megszilárdításának és a nemzetközi feszültség ' enyhítésének ügyéhez. A szovjet és az angol vezetők — írja a laP> — a közös nyilatkozatban megerősítették, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok baráti együttműködése és békés egymás mellett élése csupán a nemzeti szuverénitás és függetlenség ,a területi sérthetetlenség és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján valósítható meg Meg vagyunk győződve arról, hogy az érdekelt országok őszinte törekvése esetén a leszerelés elérhető és a háború veszélye jelentősen csökkenthető, sőt el is hárítható. j Sir Anthony Eden üzenete Bulganyinhoz és Hruscsovhoz London (TASZSZ). Sir Anthony Eden a következő üzenetet intézte Bulganyinhoz és Hruscsovhoz: ,Nagy megelégedésemre szolgált baráti jóakaratú üzenetük. Őfelsége kormánya nevében ismét közölni szeretném Önökkel, mennyire örülünk, hogy lehetőnek tartották ezt a látogatást és azt, hogy megismerkedjenek Angliával és az angol néppel. Meggyőződésem, hogy látogatásuk és tárgyalásaink elősegítették a gyanakvás eloszlatását. Remélem, hogy e tárgyalások a két ország közötti növekvő bizalom kezdetét jelentik. Mindenben osztom azt a kívánságukat, hogy barátságunk és közös munkánk elősegítette az általános béke ügyét és az egész világon a jóviszo- nyok fejlődését. Anthony Eden.’’ Moszkvába érkezett a Francia Szocialista Párt küldöttsége Moszkva (TASZSZ). Szombaton Moszkvába érkezett a Fran cia Szocialista Párt küldöttsége, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hívott meg látogatóba. A küldöttséget Pierre Commin, a Francia Szocialista Párt főtitkára, a köztársasági tanács tagja vezeti. A vendégeket a vnukovoi repülőtéren Furceva és Sepilov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai, Kapitonov, az SZKP moszkvai bizottságának titkára, az SZKP Központi Bizottságának felelős funkcionáriusai, a közélet képviselői, valamint a szovjet és külföldi újságírók fogadták. A fogadás alkalmával Sepilov és Commin beszédet mondott. Amerikai lapok Kurcsatov szovjet akadémikus harwelli előadásáról Newyork (TASZSZ). — A Christian jfcience Monitor londoni jelentése beszámol annak az előadásnak nagy sikeréről, amelyet Kurcsatov szovjet aka démikus a harwelli atomkutató központban tartott. A lap „nagyszerűnek” nevezi az előadást és rámutat, hogy az angol atomtudósok szerint ez volt „a legfontosabb nyilatkozat, amelyet az atomenergia békés célú felhasználásáról valaha is tettek.“ A Christian Science Monitor részletesen ismerteti Kurcsatov akadémikus előadását, s különösen az t a kijelentését hangsúlyozza, hogy a szovjet kutatók megközelítették azt a stádiumot, amelyben meg lehet teremteni a hidrogénatom- szintézis segítségével történő atomenergia előállításához szükséges feltételeket. A Newoyrk Times londoni tudósítója azt írja, hogy Kurcsatov „meglepte Anglia háromszáz leghíresebb tudósát.“ „Nagy hatással volt rájuk nemcsak azoknak a tudományos kutatásoknak a minősége, amelyekről az orosz beszámolt, de előadásmódja és az a körülmény is, hogy ingadozás nélkül válaszolt a műszaki kérdésekre. Tájékozott megfigyelők szerint beszámolója sokkal részletesebb volt* mint azok, amelyeket Angliában vagy az Egye sült Államokban valaha is közzétettek.“ R magyar Országgyűlés küldöttsége Szoaslban Szocsi (TASZSZ). A magyar Országgyűlés küldöttsége, Rónai Sándornak, az Országgyűlés elnökének vezetésével szombaton Krasznodarból Szocsiba érkezett. A küldöttség tagjai este látogatást tettek Voronkovnál, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesénél. Változások a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa személyt összetételébe* Varsó (TASZSZ). A Lengyel Népköztársaság szejmje április 27-én egyhangúlag jóváhagyta a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa személyi összetételének megváltoztatását. Az ülésszak az ország főügyészévé Rybicki képviselőt választotta meg és felmentette az Államtanács titkárának tiszte alól. Az államtanács titkárává Szkrzeszewski képviselőt választották meg, Domanski képviselő az Államtanács tagja lett. Az ülésszak elfogadta az Államtanács határozatát és a minisztertanács elnökének javaslatát a miniszterek kinevezéséről. Város- és községgazdálkodási miniszter Mijal, bányászati miniszter Waniolka, munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter S. Zawadzki, kulturális és művészeti miniszter Kuryluk, a közbiztossági bizottság elnöke Pszczulkowski, a földművelésügyi miniszter Ku- ligowski, az állami gazdaságok minisztere Móczár, külügyminiszter Rapacki, felsőoktal ási miniszter Zolkiewski, igazságügyminiszter Wasilkowka lett. A szejm április 28-i ülésén megerősítette az Államtanács több törvényerejű rendelőét, majd Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke válaszolt a képviselők interpellációira. — Ezzel szejm ülésszaka végétért. VARSÓ A lengyel sajtó üdvözli szovjet—angol tárgyalások eredményeit. A Trybuna Ludu április ,8-i vezércikkében hang súlyozza: Szemünk láttára fokozatosan olvad a hidegháború jege, valósággá válik a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének eszméje. A szovjet—angol tárgyalásokat az őszinteség és a másik fél álláspontjának reális megértése jellemzi. A zárónyilatkozat nem hallgatja el azokat a nézetkülönbségeket, amelyeket nem sikerült áthidalni. De éppen az őszinteség és a tárgyalások eredményeiről kiadott szovjet —angol nyilatkozat reális volta óriási politikai jelentőségű dokumentum. BELGRAD Teljesen világos — írja a Borba, — hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia különböző módon értékel egyes nemzetközi problémákat és hogy a gyakorlati tettek jelentős mértékben elválasztják őket. Ezeknek az ellentéteknek a nagy része a londoni tárgyalások után is megmaradt. Ez azonban nem kisebbítheti a szovjet vezetők utazásának hasznosságát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez való hűség hangsúlyozása és az egymás mellett élés alapelveinek elfogadása gyakorlati értékű, mert két olyan vezető világhatalomról van szó, amelynek poilitikája rendkívül nagyjelentőségű ra nemzetközi béke fenntartása szempontjából. ^ A Politika megállapítja, egye sek sietve hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások „semmi konkrét eredményt nem hoztak’’. De teljesen nyilvánvaló, hogy csak az lehet kiábrándult, aki túlsókat és irreálisát vár. London és Moszkva természetesen nem omlott egymás karjába, de nyilt eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről és megpróbálta kiválasztani azt, ami egyesít ég ami idővel a két nagyhatalom viszonya tartós megjavulásának alapja lehet; LONDON Az angol sajtó változatlanul hangsúlyozza a szovjet-angol tárgyalások nagy politikai jeJ lentőségét. A szemleírók és a kommentárok többsége üdvözli a szovjet—angol tárgyalások eredményeit és elismeri, hogy ezek a tárgyalások igen hasznosak vol tak és új lépést jelentettek a Szovjetunió és Anglia közötti bizalom és kölcsönös megértés megszilárdulásának útján. „A tárgyalások teljesen indokoltak voltak. A két kormánynak lehetősége volt rá, hogy jobban értékelje egymást. Ez vitathatatlan és ez nagy vívmány“ — hangsúlyozza a Times. A Daily Herald ezt írja: „Bul ganyin és Hruscsov sajtóértekezleten megerősíti azt a re- ménytkeltő benyomást, amely a nyilatkozat közzététele után kialakult. Ez nem volt propaganda. A kormányfői tárgyalásokhoz hasonlóan ez nyílt beszéd volt.“ NEWYORK Mint az amerikai hírügynökségek washingtoni tudósítóinak jelentéséből kitűnik, az Egyesült Államok hivatalos körei figyelmen kívül hagyják, hogy az angol kormánykörök pozitívan értékelték N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Edennel folytatott tárgyalásait. Washingtonban bizalmatlanságot akarnak támasztani a különböző társadalmi, politikai rendszerű országok békés egymás, mellett élésére törekvő Szovjetunió politikájával szemben.
