Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-03 / 80. szám

Al HPP TOIHAMBOTBI PÁ BTBIZ OTTS ÄG ÁH A K LAPJA I XIII. ÉVFOLYAM, 80 .SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD. 1956 ÁPRILIS 3. Növekszik a t§z-tagok száma Napról napra növekszik azoknak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik a termeló'szövetkezeti gazdálkodás útját választják. Az elmúlt héten tovább növekedett a szövetkeze­tek tagsága új belépőkkel. Az elmúlt héten 81 család 122 taggal, 325 hold földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe. A legnagyobb emelkedés az elmúlt héten is a dombóvári já­rásban volt, ahol 32 család 57 taggal és 214 hold földdel lé­pett be, a paksi járásban 14 család 15 tag 34 hold földdel, a gyönki járásban 12 család, 13 tag, 50 hold földdel választotta a közös gazdálkodást. Idejében elvégzünk minden munkát és teljesítjük állampolgári kötelezettségeinket Az árvízsújtotta Tolna község dolgozó parasztjainak felhívása Az idei borzalmas árvíz súlyosan érintette községünket. Víz alá került 350 lakóház, ezekből összedőlt és súlyosan megrongálódott 205. Elárasztotta a víz a határ legnagyobb részét, víz alá került 4900 kataszteri hold szántóterület. La­kosságunkból 1600 lélek vált hajléktalanná. A csapás igen súlyos volt, ezzel egyidőben azonban érez­tük pártunk és kormányunk segítő kezét, de megmozdult az egész ország szíve is. Eddig több mint 1,040.450 forint, az az összeg, amellyel államunk árvízkárosultjainak megsegítésére sietett. Arra a hatalmas segítségre, amit kaptunk az a válaszunk, hogy a helyreállítás, újjáépítés mellett földjeinket napokon belül víztelenítjük és teljes enővel megkezdjük a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Községünk lakosságát mozgósít­juk az ünnepnapok kihasználására. Munkával ünnepeljük április 4-ét, felszabadulásunk évfordulóját is. A kipusztult vetések helyébe, valamint a víz alól mentesített többi föld­jeinkbe a lehető legnagyobb mennyiségben ku­koricát vetünk, hogy ezzel megteremtsük a terménybe­adási és élőállatbeadási kötelezettségünk teljesítésének alapját. A tavaszi növényápolási munkákat az elsők között végezzük el, a cséplést és a kenyérgabona be­adási kötelezettséget augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünne­pére maradéktalanul teljesítjük: Az egész évi beadási köte­lességet december 10. napjára teljesítjük. Adófizetési kö­telezettségünket negyedévenként naponta, egész évi adófize­tési kötelességünknek december 20. napjára pontosan eleget teszünk. Tolna megye dolgozói! Termelőszövetkezeti parasztjai! Csatlakozzatok felhívásunkhoz, induljunk harcba, dolgoz­zunk megfeszített erővel az állampolgári kötelezettségek pon­tos teljesítésével is segítsük elő az árvíz okozta károk helyre- állítását. Han József Orosz György Eigner György pü. áb. elnök vb. elnök párttitkár If. Puxier Mihály Báli János Bucher József mg. áb. elnök. vb. elnök h. mg. äil.vjiz. elnök Pasinszki Viktor Tszöv. elnök Elvtársi segítség a% árvízkárosultaknak Célkitűzéseiig megvalósítása Tolna megyében is elsősorban a kommunisták munkájától függ 0 megyei pártaktíva ülése Mintegy hatszáz kommunis­ta vett részt a Tolna megyei pártaktíva ülésen, ahol meg­hallgatták a Végrehajtóbizott­ság beszámolóját és megvitat­ták az SZKP XX. kongresszusa Győré elvtárs beszámolója Bevezetőben Győré elvtárs az SZKP XX. kongresszusa világ- ténelmi jelentőségét méltatta, majd a következő szavakkal folytatta: — Megyénk dolgozói, de külö nősen a kommunisták nagy ér­deklődéssel hallgatták a rádió­ban és olvasták a sajtóban a XX. kongresszus eseményeit, amelynek visszhangja megmu­tatkozott már a márciusi tag­gyűléseken is. Most a felada­tunk az, hogy tanulmányozzuk a XX. kongresszus anyagát és máris, alkotóan alkalmazzuk a gyakorlati munka minden terü­letén. li szocializmusé a jövő A XX. kongresszuson Hrus­csov elvtárs, a Központi Bi­zottság beszámolójában rámuta tott arra, hogy a szocializmus túlnőtt az egyetlen ország kere­tein, a szocializmus világrend- szerré vált. A szocialista világ- rendszer nem ismer gazdasági válságot. A kapitalista rendszer ugyanakkor nem tud menekül­n két rendszer békés egymás mellett élésének lenini elve rinc József elvtárs, a Központi Vezetőség osztályvezetője. A Megyei Párt-végrehajtóbizott­ság beszámolóját Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság elsőtitkára tartotta. megszilárdításáért, az export­tervek teljesítéséért. Falun az az igazi békeharcos, aki a mezőgazdasági munkákban, az állampolgári fegyelem be­tartásában, a beadási kötele­zettség, az adófizetés teljesí­tésében élenjár. Aki eredményesen harcol a mezőgazdasági termelésben a nagyobb eredmények elérésé ért harcol pártunk Központi Vezetőségének júniusi hatá­rozata eredményes végrehaj­tásáért. Enélkül nem beszélhetünk az életszínvonal emeléséről. A továbbiakban a beszámoló a kapitalizmusból a szocializ­musba való polgárháború nél­küli átmenet problémáit ele- lezte. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta Győré elvtárs, hogy a XX. kongresszus határozatai nem azt jelentik hogy elmosód­nak a különbségek a szociál- demokratizmus, a reformizmus Feladatok a mezőgazdaság területén ; . .ez a felírat olvasható a négy fellobogózott tehergép­kocsi oldalán, amellyel a Rá­kosi Művek által patronált besnyői Sallai és Köztársaság Termelőszövetkezet közel 130 mázsa különböző terményt hozott a faddi és bogyiszlói termelőszövetkezeteknek, A patronálókkal együtt eljöttek a termelőszövetkezetek tagjai, hogy személyesen adják át a sajátjukból összegyűjtött ér­tékes szállítmányt. Patai Já­nos, Tiszoldszki Márton, Lankó Bálint és a többiek, együttérzésüket fejezték ki a faddi Szabadság Földje és az XJj Élet tagjainak. — Veletek érzünk, nem vagytok egyedül, segítünk va­lamennyien. — Ezekkel a szavakkal adták át a takar­mányt a Fejér megyei tsz-ek. A faddi Vj Élet nevében Bok­ros József a tsz elnöke kö­szönte meg a segítséget. — — Bár vetéseink 80 százaléka még víz alatt van, — mon­dotta — igyekszünk mi is úgy dolgozni, hogy mielőbb meg­indulhasson az élet, a munka. Szűcs Ferenc elvtárs, a Sza­badság Földje Tsz elnöke a következő szavakkal fejezte ki köszönetét: — Ami tsz-ünk az egyike a legnagyobb kárt szenvedetteknek. Nagyon jó érzés az, amikor az egész ország segít a bajbajutotta­kon és ez új erőt ad vala­mennyiünknek. Köszönjük a segítséget mégegyszer. — Egy­szerű szavak, de a bizakodás csendül ki belőle, valamint annak tudata, hogy nincsenek »egyedül a faddiak sem. Győré József elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság első titkára ez egész megye nevében kö­szönte meg a segítséget. — Hálánkat fejezzük ki a bes­nyői termelőszövetkezeteknek és a Rákosi Művek kommu­nistáinak, akik szabad ide­jüket áldozzák fel, hogy a termelőszövetkezetek fejlődje­nek. Ez a közös összefogás hű kifejezője a munkás-paraszt szövetségnek. Kérjük az elv­társakat, segítsenek bennün­ket az újjáépítésben is. Néhol még félméteres víz­ben jutottak át a teherkocsik Bogyiszlóra, ahol Szabó Gyu­la párttitkár és Fekete Jenő tanácselnök mondott köszöne­tét a segítségért. A Fejér megyei tsz-tagok megnézték a község néhány utcáját és saját szemükkel győződtek meg az árvízokozta károkról. — Nem adományt hoztunk, — mondották, — kötelességünk, hogy segítsünk. A mi helyünk ben az elvtársak is ezt tették volna. — Somi Benjamin elv. társ a-Járási Pártbizottság el­ső titkára köszönte meg bú­csúzóul a segítséget, s a teher­gépkocsik elindultak hazafelé. Otthon valószínűleg elmond­ják a Fejér megyeiek, hogy mit láttak és hogy jó helyre adták összegyűjtött termé­nyüket. De elmondják azt is, hogy milyen, szeretettel fogad­ták őket és a károk . ellenére milyen bizakodással kezdik az újjáépítést az árvízkárosult falvakban, tsz-ekben. A marxizmus—leninizmus esz méi mind mélyebben hatolnak be a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok, valamint a tőkés országok sokszázmilli­ót számláló dolgozóinak tudatá­ba. A földkerekség minden dől gozója, miután meggyőződött a kommunizmus előnyeiről, előbb vagy utóbb a szocialista társa­dalom felépítéséért folyó harc útjára lép. A népek érdekei­nek, a békés együttélés fele! meg. A magyar dolgozó nép­A XX. kongresszus tisztázta az imperialista háborúk elkerül hetőségének a kérdését is. Le­nin elvtárs tanítása szerint, amíg imperializmus van, há­borúk is vannak. Ez az impe­rializmus gazdaságából fakad. Lenin elvtárs e tételt akkor dolgozta ki, amikor a kapita­lizmus az egész világon ural­kodó és mindent átfogó világ- rendszer volt. Ezekre az időkre Lenin elvtárs tanítása teljesen helyes volt, azonban ma a hely­zet gyökeresen megváltozott. Kialakult és hatalmas erővé vált a szocialista tábor, amely világrendszerré vált. Ma már a békeszerető népek­nek nemcsak erkölcsi, hanem komoly anyagi eszközei is van­nak az agresszió elhárítására, a béke megvédésére. A mostani körülmények között továbbra is megvan az imperializmusban a háború keletkezésének gazda­és a Központi Vezetőség már- ciu: 12—13-i határozatából adódó feladatokat. A pártaktí­va ülésen megjele'nt és felszó­lalt Egri Gyula elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség titkára és Lő­ni az egész gazdaságát megráz­kódtató gazdasági válságoktól. Ez a tény erőteljesen akadá­lyozza a kapitalizmusban a ter­melőerők fejlődését. Ezután arról beszélt Győré elvtárs, hogy a Szovjetunió milyen hatékony diplomáciai tevékenységet folytat az Egye­sült Nemzetek Szövetségében annak érdekében, hogy az im­perialisták járma alól minél előbb felszabaduljanak a gyar­mati népek, valamint arról, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Lenin tanítását követve állandóan gondosko­dott és gondoskodik a szocia­lista gazdaság minden ágának szakadatlan fejlődéséről. Ennek legfényesebb bizonyí­téka, a hatodik ötéves terv, melynek számai világosan mutatják, hogy nincs messze az az idő, amikor a Szovjet­unióban az egy főre eső ter­melés eléri és meghaladja a legfejlettebb kapitalista orszá gokét, köztük az Amerikai Egyesült Államok termelését. nek is ez felel meg. Pártunk és kormányunk minden lehető­séget felhasznál arra, hogy a szocialista tábor országai mel­lett a kapitalista országokkal is békés kereskedelmi, gazda­sági és kulturális kapcsolato­kat teremtsen. Természetesen ezek a kapcsolatok nem azt je­lentik, hogy a burzsoá ideológia elleni harcot megszüntetjük, vagy azt, hogy a honvédségünk erősítését elhanyagoljuk. sági alapja, de a háború többet nem végzetszerűen elkerülhetet len, ma már létrejöttek azok a társadalmi, gazdasági és politi­kai erők, amelyek megakadá­lyozhatják az imperialistákat a a háború kirobbantásában, vagy megsemmisítőén vissza­verhetik az agresszorokat. A háború megakadályozásához az kell, hogy az összes békeszerető háborúellenes erők éberek és felkészültek legyenek. Megyénk pártszervezeteinek is, az eddigieknél nagyobb gon dot kell fordítaniok, a békebi­zottságok munkájára. Meg kell magyarázni megyénk dolgozói­nak, hogy az az igazi békeharcos, aki az ipari üzemekben harcol az önköltség csökkentéséért, a minőség megjavításáért, a munkatermelékenység növe­léséért, a munkafegyelem A mezőgazdasági termelés helyzetét és feladatait ismertet­ve Győré elvtárs, a Központi Vezetőség* azon határozatából indult ki, hogy az elmúlt évi termelési eredményekhez vi­szonyítva 3 százalékkal kell a terméshozamot ebben az évben emelni. Elsősorban a nehézsé­gekről beszélt, amelyek akadá­lyozzák munkánkat, mint a hosszú és kemény tél okozta el­maradás, az árvíz okozta súlyos csapás s a meglévő belvizek. Példákkal bizonyította, hogy a mi megyénk területén is, a mezőgazdaság szocialista szek­torai megmutatták nagy fölé­nyüket az egyéni kisparcellás gazdálkodás fölött. Az elmúlt évben mintegy 2 mázsával haladta meg a szo­cialista szektor átlagtermése az egyéni parasztokét. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy ebben az évben ennek az aránynak tovább kell növeked­nie, de emellett az egész mező- gazdaságban el kell érnünk a terméseredmények növekedé­sét. Ezért a pártszervezeteknek és a tanácsoknak rendkívül nagy gondot kell fordítaniuk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének növelé sére is. Állami gazdaságainknak és ermelőszövetkezeteinknek most is csak úgy, mint az elmúlt ősszel jó példával élen kell jár­mok, különösen nagy gondot kell fordítaniok pártbizottsá­gainknak és a tanácsoknak az Hruscsov elvtárs a pártmun­ka elemzésénél mélyen aláhúz­ta — mondotta a továbbiakban Győré elvtárs —, hogy a Köz­ponti Bizottság az utolsó há­és a kommunista pártok forra­dalmi politikája közt. Megyénk iparának üeiyzete és feladatai Megyénk iparának helyze­tét, ha megnézzük és megvizs­gáljuk ’ — folytatta tovább Győré elvtárs — meg kell álla­pítani, hogy ránk is vonatkozik a Központi Vezetőség novem­beri határozatának megállapí­tása , mert a márciusi határo­zat nyomán megyénk ipari ter­melésében is bekövetkezett egy bizonyos fokú javulás. Mind­ezen eredmények mellett még komoly hibák és hiányosságok vannak megyénk egyes üzemei­ben. Különösen az építőipar­ban, ahol úgy 1954-ben, mint az elmúlt évben messze elma­radtak a tervek teljesítésétől. Csak a munkafegyelem riegszi lárdításával van lehetőség a munka termelékenységének a növelésére. De meg kell javíta­ni az egyszemélyi vezetést, to­vább kell javítani a pártszerve­zetek munkáját, az eddigieknél jobban kell kihasználni a gé­pek kapacitását, és meg kell javítani a szakszervezetek munkaverseny-szervező munka ját. újonnan alakult termelőszövet­kezetekre. Minden segítséget adjanak meg számukra, hogy már most meginduljon a kö­zös gazdálkodás. Beszélt Győré elvtárs a gépállomások rendkí­vül fontos feladatáról is. A ta­vaszi vetésekkel kapcsolatban részletesen foglalkozott a beszá móló a kukorica vetéssel, s egyik legfontosabb módszeré­vel, amely még nincs teljes mér tékben elterjedve hazánkban, mégpedig a négyzetes vetéssel. — Ezért el kell érni azt — mon dotta többek között ■*—, hogy szocialista szektoraink kukori­cájuk nagyobb részét négyzete­sen vessék. Ehhez kell az is, hogy a gépállomások a lehető legnagyobb segítséget adják meg termelőszövetkezeteink­nek. Részletesen foglalkozott Győré elvtárs a begyűjtési ter­vek maradéktalan teljesítésé­nek fontosságával is. — Ezt a feladatot — mondotta — csak akkor tudjuk megoldani, ha a pártszervezet, a községi tanácsok és a begyűjtés dol­gozói állandó és szívós poli­tikai felvilágosító munkát végeznek a dolgozó parasztok között. Ha tanácsaink nem hunynak szemet a kulákok mesterkedé­sei fölött és a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel rá­kényszerítik a kulákot a ter­melési tevékenységre és ha a megtermelt terményt be is adat ják a kulákokkal. rom esztendő szívós munkája nyomán komoly eredményeket ért el a lenini pártvezetés normáinak helyreállítása terén. (Folytatás a 3. oldalon) Hz imperialista háborúk elkerülhetőségének kérdése fl lenini pártvezetés normáinak helyreállítása

Next

/
Thumbnails
Contents