Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-03 / 80. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1958 Április 3. „Az Egyesített A tonik utaló Intézet a Szovjetunió békepolitikájának újabb fényes bizonyítéka66 Hidas István elvtárs nyilatkozata as intését megalakításáról Ismeretes, hogy a közelmúlt­ban Moszkvában 11 állam kép­viselőinek tanácskozásai nyomán megalakult az Egyesített Atom­kutató Intézet. A tanácskozáson részt vett hazánk küldöttsége is. Az intézet megalakulásával kap­csolatban Hidas István elvtá^s a magyar küldöttség vezetője a következő válaszokat adta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársa, nak kérdéseire: Kérdés: Mi a jelentősége all ország tudományos együttmükö. désének? Válasz: Az a tanácskozás, amely a szovjet kormány kezde ményezésére Moszkvában már cius 20—26 között az Egyesített Atomkutató Intézet létrehozása tárgyában lefolyt, rendkívül nagy jelentőségű. A részvevő 11 or­szág delegációi a világ lakossá gának több mint egyharmadát képviselték. A tanácskozásokon részt vett delegációkra a szovjet tudománynak és a szovjet tudó soknak az atomenergia békés célokra való felhasználása térén élért nagyszerű eredményei mély benyomást tettek. A részvevők körében rendkívüli érdeklődé-t váltott ki a Szovjetunió Tudorai nyos Akadémiája Atomfizikai Intézetének és Elektronfizikai La borat’óriumának meglátogatása. Ezek az intézetek a világon egye dűl álló tudományos felszerelés sei rendelkeznek. Itt működik Mescserjakov akadémikus veze tésével a 680 millió elektronvo- tos szinkrociklotron és befejezés előtt áll a Vekszler professzor irányításával tervezett és kivite. lezett 10 milliárd elektronvoltot szinkrofazotron. Rövid időn be­lül Magyaroszág és az Egyesített Atomkutató Intézet létesítésében részvevő minden ország tudomá nyos dolgozói előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy ezeknek °z intézeteknek kutatólaboratóriu­maiban tudományos munkát vé­gezhessenek. Az Atomfizikai Intézet és az Elektronfizikai Laboratórium át­adásával a Szovjetunió — jelen tös anyagi áldozatot hozva — ismét tanújelét adta a béke­szerető országok iránti önzet­len barátságának és együtt­működési készségének. Számunkra az Egyesített Atomkutató Intézetben való rész vétel jelentősége abban van, hogy tudósaink olyan berende zéseket használhatnak fel kísér­leteikben, amilyeneket mi soha nem tudnánk létesíteni. Lehetőségünk van arra, hogy tudósaink olyan színvonalú tu­dományos munkát végezhesse­nek, amilyenre egyelőre a fejlett nyugati országok tudósainak nincs módjuk. Míg a Genf mellett épülő Európai Atomkutató Központ — a CERN-laboratórium — csak a kezdet kezdetén áll és a tervek szerint csak gyorsítóberendezé sekkel fog rendelkezni, addig az Egyesített Atomkutató Intézet már most a legmodernebb fel­szereléssel kezdi meg munkáját és folyamatos továbbfejlesztésé ben nagyteljesítményű kísérleti atomreaktorral és más jelentős tudományos eszközzel fog bő­vülni. Az Egyesített Atomkutató In tézet létrehozása és különösen annak lehetősége, hogy abba más országok is beléphetnek, a Szovjetunió békepolitikájának, a nemzetközi feszültség enyhítésé re irányuló tevékenységének újabb fényes bizonyítéka. Kérdés: Milyen mértékben se. gíti az Egyesült Atomkutató in­tézet létrehozása a tudományos együttműködést? Válasz: A tanácskozáson részt vett országok képviselői hangsúlyozták azt a meggyőző­désüket, hogy az egyesített Atom kutató Intézet létrehozása újabb nagy lehetőséget teremt a Szovjetunió és a népi demo­kráciák tudományos tevékeny­ségének összehangolására. különösen a fizikai tudományok terén. Az intézet létesítésében rész vevő minden ország képviselője célszerűnek és szükségesnek tar tóttá azt. hogy az Egyesített Atomkutató Intézet ne csak ku­tató tevékenységet fejtsen ki, hanem segítse elő e területen nz egyes országok közötti tudomá­nyos együttműködést is. Pilla­natnyilag ugyanis a baráti orszá gok atomkutatással foglalkozó intézeteinek munkája nincs elég gé összehangolva, nem ismerik kielégítően egymás eredményeit és terveit. Kérdés: Mely intézményeink kapcsolódnak be az Egyesített Atomkutató Intézet munkájába? Válasz: Az Egyesített Atom­kutató Intézet létrehozása külön­böző tudományágaknak biztosíl kutatási 'lehetőségeket. Ismeretes hogy az atomkutatások skálája igen széles. Az intézet munkája ban való részvétel elsősorban kísérleti fizikusaink, de mérnö keink, vegyészeink, elméleti, fi­zikusaink és matematikusaink szempontjából is nagy jelentő­ségű. A Központi F'zikai Kutató Intézetben, a Debreceni Fizikai Kutató Intézetben és másutt el ért eredményeink lehetővé teszik az Egyesített A*tomkutató Intézet munkájába Való eredményes be kapcsolódásunkat. Kérdés: Az atomfizikusok együttműködése milyen perspek tívát tár hazánkban az atomener gia békés felhasználása elé? Válasz: Az Egyesített Atomku tató Intézet — mint már hang­súlyoztam — olyan kísérleti bá zisra épül, amely a maga nemé ben páratlan a világon. A nagy gyorsítóberendezésekkel végez­hető kísérletek jelentősen gaz­dagítani fogják az atommag fel építéséről alkotott ismereteinket. Az atommagot alkotó részecskék és az azokat összetartó erők pon tosabb tudományos megismerése alapján lehetővé válik az atom mag energiáját hasznosító tecii nika továbbfejlesztése és kiszé­lesítése is. Ezáltal az intézet munkája minden bizonnyal elősegíti az atomenergia békés célokra való felhasználását hazánkban is. Kérdés: Milyen lehetőség van a nemzetek közötti együttműkö­dés további kiszélesítésére? Válasz: Az Egyesített Atomku­tató Intézet megalakításáról szóló okmányt 11 ország kép­viselője írfa alá. Mint ismeretes, a tanácskozás már csatlakozásra hívta fel a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányát. A részvevők ezenkívül biztosítani kívánják más olyan államok ré­szére is az intézet munkájába való bekapcsolódás lehetőségét, amelyek készek az egyezmény szellemében való együttműkö­désre. (MTI) A magyar küldöttség elutazott a BVI stockholmi ülésszakára A Béke Világtanács április 5-én Stockholmban kezdődő rendkívüli ülésszakán részt­vevő magyar delegáció Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, a Béke Világtanács tag­ja, az Országos Béketanács el­nöke vezetésével április 2-án a ferihegyi repülőtérről eluta zott Stockholmba. A Minisztertanács rendelete a dolgozók bevonásáról a tervezésbe A második ötéves terv gon­dos kidolgozása szükségessé te­szi a dolgozók tevékeny közre­működését a tervező munká­ban. A Minisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok kidolgozását rendelte el. A ha­tározat értelmében május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavaslatát: A Rákosi Mátyás Művek Szerszámgépgyára, a Klement Gottwald Villamossági Gyár, a Gheorghiu-Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Kohá­szati Művek, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Erőmű, az Inotai Aluminium- kohó, a Hungária Vegyimű­vek, a Péti Nitrogénművek, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a 31. számú Építőipari Tröszt erőműépítkezései, a Budapesti Porcelángyár, a Lábatlani Ce­ment- és Mészmű, a Hazai Fé- süsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kő­bányai Sörgyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdaság és a Hajdú­szoboszlói Egyetemi Tangazda­ság. A Minisztertanács határoza­ta szerint a terv kidolgozását a vállalatok igazgatói irányítják, akik a pártszervezetekre és a szakszervezetekre támaszkodva tervezőbrigádok és szakcsopor­tok alakításával minél több dol­gozót vonnak be a tervező munkába. . A kidolgozott javaslatokat az j Országos Tervhivatal s az ille­tékes minisztérium képviselői­nek jelenlétében üzemi gyűlé­seken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tervező munka irányítói hasz­nálják fel a dolgozóknak mind­azokat a kezdeményezéseit és javaslatait, amelyek előmozdít­ják a saját erőforrások kihasz­nálását, a termelés lehető leg­gazdaságosabb bővítését, a munkaerő, az anyagok, a beru­házási eszközök fokozott meg­takarítását, a termelőberen­dezések jobb kihasználását, a műszaki színvonal emelését, új, korszerű gyártmányok beveze­tését és a termékek minőségé­nek megjavítását, a munka termelékenységének nagyará­nyú emelkedését, az önköltség következetes csökkentését és a vállalati nyereség megfelelő növelését. A Minisztertanács határoza­ta szerint a felsorolt 22 nagy vállalat tervező munkájában szerzett tapasztalatok felhasz­nálásával a minisztériumok a felügyeletük alá tartozó válla­latok zömében — legalább 320 vállalatnál — megszervezik a vállalati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását. D. I. Mikojan Burmában Rangun (TASZSZ) A. I. Miko­jan, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese, S. R. Rasidov, az Üzbég SZSZK Leg felső Tanácsa Elnökségének el­nöke és kíséretük április 1-én San-államban tett látogatást. San-állam a Burmái Unió része. Szao Kun Cső, San-állam ve­zetője villásreggelit adott A. I. Mikojan tiszteletére. Fogadás a Szovjetunió burmai nagykövetségén A. D! Scsiborin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott burmai nagykövete fogadást adott A. I. Mikojannak, a Szov jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesének burmai baráti látogatása alkalmából. A fogadásán, resztvettek: U Nu, a Burmai Unió minisztere! nőké, miniszterek, magasállású hivatalos személyiségek, a diplo. máciai képviseletek Rangunban akkreditált vezetői. A. I. Mikojan kíséretének tag­jai ugyancsak megjelentek a fogadáson. Jugoszláv operaénekesek utaztak a Szovjetunióba Belgrád (Tanjug) Anita Meze- tova és Jovan Gligorijevics, ■-> belgrádi Operaház két művésze háromhetes vendégszereplésre vasárnap a Szovjetunióba utazott Á jugoszláv művészek Moszkvá­ban, Leningrádban, Kievben, Minszkben és más városokban lépnek fel. Velük együtt utazott Moszk­vába Beljko Bijedics, a jugo szláv hangversenyiroda igazga­tója is, aki a Szovjet Népműve lési Minisztérium meghívására a Szovjetunió művészeti és kultu ralis életét tanulmányozza majd. Egyidejűleg tárgyalásokat foly­tat a két ország közötti művész cseréről is. Hámori Ottó s ENDRI v. Nurmi híres legény volt a Ludovika-kert környékén. — Erős, mozgékony fiú, gyors, mint a szélvész, hiszen ezt a második nevét is innen kapta, különben Németh Lajosnak hívták. A köré gyűlt többi fe­rencvárosi fiatal félt tőle és csodálta. Amolyan bandavezér volt, értelmesebb is mint a töb­bi, s a bandában senkinek eszébe sem jutott, hogy szava ellen cselekedjék. Egy kemény télen Nurmí va­lahogy elvetődött a IX. kerületi ifi-csoportba, s ottragadt. Men­tek persze utána Liftes, Jumbó és a többiek is. Eljártak a szer­vezetbe hetenként kétszer-há- romszor, de mit sem változtak, ugyanúgy verekedtek, duhaj­kodtak, mint addig, s alapos le­hetett a gyanú, hogy Nurmiékat csak a hideg szorította be, a Tűzoltó utcai ifi-helyiségbe. Az Országos Ifjúsági Bizott­ságnak sok gondot okozott ez a helyzet. Volt néhány kerület, ahol igen fontos lett volna jó szervezetet teremteni, s a lehe­tőség is megvolt rá, épúgy, mint a Ferencvárosban, ahol ebben az időben éppen Nurmiék za- bolátlansága jelentette a fő akadályt. Miattuk elmaradtak az ifiktől sokan mások, s mire eljött a tavaszi enyhébb idő, már ők maguk is inkább a Lu- dovika-kertben gyülekeztek — snurozni, kártyázni. Valamit tenni kell, határozták el az OIB-ban, valakinek ren­det kell csinálnia a Tűzoltó- utcában, mert a titkár gyenge, s Nurmiék viszik a hangot. — Hadd menjek én — mond­ta Ságvári széles mosollyal. — Azt hiszem, ez nekem való fel­adat. S mindenki természetesnek vette, hogy oda valóban Endri- nek kell mennie. Endrinek, aki egyformán otthon van a box ban és filozófiában, pillanatok alatt feltalálja magát a legbo­nyolultabb helyzetben is, ha szó kell, helyén az esze, ha ten­ni kell, gyors és határozott — szóval, éppen ilyen emberre van ott szükség. Másnap délután már Endri húzta fel a rollót a Tűzoltó­utcában. Jó egy órát várt, mire az első látogató beköszönt. A Dobi István távirata V. Mohammed marokkói szultánhoz V. Mohammed Őfelségének, Marokkó szultánjának, R a b a t A magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és a magam nevében őszin­te jókívánságaimat küldöm fel­ségednek és a marokkói nép­nek Marokkó függetlenségének kinyilvánítása alkalmából. A Magyar Népköztársaság mindenkor magáévá tette és következetesen tiszteletben tartja a népek önrendelkezési jogának elvét és mély rokon- szenvvel viseltetik nemzeti tö­rekvéseik iránt. Szilárd meggyőződésem, hogy a független és szuverén marok­kói állam létrejötte javára vá­lik az országaink és azok népe f közötti mindenirányú kapcsola- ) tok elmélyítésének és ezzel elő­segíti a nemzetközi együttmű­ködést, a népek közeledését, az egyetemes béke magasztos ügyét. A magyar nép és a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa szívből kívánja, hogy a ma­rokkói nép teljes sikerre vigye függetlenségének megszilárdítá sát, országának felvirágoztatá­sát. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Hegedűs András távirata G. Hollét francia miniszterelnökhöz Guy Mollet úr őexcellenciájának a Francia Köztársaság miniszter- elnökének, Párizs A Magyar Népköztársaság ko- mánya nevében őszinte jókíván­ságaimat küldöm Excellenciád. nak abból ez alkalomból, hogy a Párizsban lefolyt békés tárgya­lások eredményeként kinyilvání­tásra került Marokkó és Tunisz függetlensége és rögzítést nyert az az elhatározás, hogy Francia- országnak és Marokkónak, Fran­ciaországnak és Tunisznak, mint szuverén és egyenlő államoknak jövőbeni kapcsolatait azokon a területeken, ahol a két, ország érdekei közösek — tárgyalások útján új megállapodásokkal sza. bályozzák. A magyar kormány szilárd meggyőződése, hogy a függet­len és szuverén marokkói és tu- niszi állam létrejötte, a Francia, ország és Marokkó, a Francia- ország és Tunisz közötti viszony békés rendezése javára válik a nemzetközi együtíműködés> a né pék közeledése, az egyetemes béke magasztos ügyének. HEGEDŐS ANDRAS a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. 9 Szakszervezeti Világszövetség felhívása május elsejével kapcsolatban Prága (TASZSZ). A Szak- szervezeti Világszövetség má­jus elsejével kapcsolatban fel­hívással fordult a világ mun­kásaihoz és munkásnőihez. A dolgozók már 70 éve fejezik ki rokonszenvüket a nemes eszme — a munkások nemzetközi szo_ lidaritása iránt — hangzik a felhívásban. A dolgozók az egész világon ezekben a napokban megmu­tatják, eltökélték, hogy tömö­rülnek és harcolnak az őket egyesítő közös célokért — az életszínvonal megjavításáért, a szabadságért és a békéért. Ezeknek az eszméknek a je­gyében ünnepük 1956 május elsejét. Az egység eszméje még sohasem volt olyan eleven a munkások és a nemzetközi szak szervezeti mozgalom számára. A Szakszervezeti Világszö­vetség megállapítja, hogy az egész világ dolgozói egyesülnek a nemzetközi feszültség enyhü­léséért, a békéért vívott harc­ban, együttesen küzdenek a fegyverzet csökkentéséért, az atom- és hidrogénfegyver eltil­tásáért. Koszorúzás! ünnepség az angol hősök solymári temetőjében Hazánk felszabadulásának 11 évfordulója alkalmából hétfőU délelőtt koszorűzási ünnepséget tartottak Solymáron, a Magyar ország felszabadításáért folyt borzashajú, hosszúbarkós fiú idegenül, bizalmatlanul néze­gette Ságvárit. — Ma vagy itt először, mi? — Igen. — Tudsz zsugázni? — Nem szeretek. A fiú fitymálólag legyintett. — Na, akkor te sem fogsz itt sok maréit megenni. — Meglátjuk. A fiú elbámult. Ni, csak, mi­lyen magabiztos ez. Pedig hall­hatott már Nurmiról és tud­hatja, hogy a főnök nem bírja az ilyen okosokat, ennek meg pláne olyan vastag szemüvege van, biztos valamilyen iroda­kukac. Na, majd a Nurmí elta­nácsolja. S hogy erre gondolt, meg is kérdezte: — Kijössz a Ludovikára? — Nem mehetek, dolgom van itt. — Dolgod? ... Mi a fészkest dolgozol te itt? Ezzel a fejjel? Ságvári mosolyogott. — Én vagyok a csoport új vezetője... ezzel a fejjel. A borzas állt értelmetlenül, mintha nem hallana jól. Aztán egyszerre sarkonfordult, elro­hant. Lihegve lépett pár perc múlva Nurmí elé. — Valami új hapsit küldtek a nyakunkra. Ilyen vastag szemüvege van — s mutatja két ujjúval. ^ (Folytatjuk.) harcokban elesett angol hősök katonai temetőjében. Az ünnepségre a magyar nép­hadsereg csapatzászlóval kivo­nult díszőrsége sorakozott fel a temetőben. A parcellák központ­jában magasba emelkedő zász'ó rúdon az angol lobogó lengett. Az ünnepség kezdetén felhang zottak az angol Himnusz hangja: A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Minisztertaná­csa koszorúját Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyéttese. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Bol doczki János külügyminiszter és Háy László külkereskedelmi mi niszter helyezte el. Koszorút he. lyeztek el a Hazafias Népfront, a magyar fegyveres erők és a Pest megyei tanács nevében is Koszorút helyezett el a teme­tőben L. A. C. Fry, Nagy-Britan nia és Észak-Irország Egyesült Királyság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott mi nisztere. A diplomáciai testület koszo­rúját Stefan Major, a Csehszlo­vák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a diplomáciai testület doyenje he- lye ite el. Jelen voltak a koszorúzásnál a budapesti diplomáciai képvi­seletek vezetői, valamint a Bu­dapesten akkreditált katonai és légügyi attasék és helyetteseik. Résztvett a koszorúzás! ünnep ségen a Magyarországon tartóz­kodó Stopford fulhamí püspök. A koszorűzási ünnepség a ma gyár Himnusz hangjaival feje­ződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents