Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-15 / 90. szám
1956 ÁPRILIS 15. TOLNAI NAPLÓ S i II bírálat és önbírálat szellemében zajlott le a gyönki járási pártértekezlet A gyönki járás pártértekezletén Hoffmann János elvtárs, a járási pártbizottság első titká ra mondott bszámolót a bizottság nevében. A BESZÁMOLÓ a termelési eredményeken keresztül vizsgálta a járás pártpolitikai munkáját. Helyesen álla pította például meg, hogy a Si- montornyai Bőrgyár tervteljesítése általában jó, de közel sem érte el azokat az eredményeket, amelyekre képes lett volna. Az üzemben viszonylag nagy a párttagság létszáma, de gyenge volt a pártellenőrzés, a pártbizottság nem támaszkodott megfelelően a párttagság és a dolgozók véleményére, a titkár keveset volt a dolgozók között és mindez gátolta a nagyobb eredményeket. A beszámoló ugyanakkor meg állapította azt is, hogy ez a bü íokratikus módszer a járási pártbizottság munkájából indult ki, mert a JB. munkatársai is többnyire csak az irodáig jutottak el. A mezőgazdasági résznél elsősorban a termelőszövetkezetek helyzetével, az e téren felmerülő feladatokkal foglalkozott. Beszámolt az eredményekről, amelyek a szívós fel- világosító munka nyomán létrejöttek, megállapította, hogy különösen a K. V. márciusi és júniusi határozatai nyomán vett nagy lendületet a tsz-mozgalom szélesedése. Ezt mutatja az is, hogy 5 űj tsz alakult, az elmúlt évben közel 500 család belépett a termelőszövetkezetekbe. Ahhoz, hogy ezentúl még nagyobb eredményeket érjünk el — mondotta a beszámoló — mindenekelőtt a középparasztság körében kell megjavítani a politikai munkát annál is inkább, mert az utóbbi időben nem fordítottunk kellő gondot a középparasztság körében végzett felvilágosító munkára. Hogy a tsz-ek fejlesztésével kapcsolatos munkánk eredményes legyen, mindenekelőtt meg kell szüntetni a befelé fordulást, el kell érni, hogy a tsz-tagok agitáljanak elsősorban a termelőszövetkezetbe való belépés mellett. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy az agitációs munka alapja a tsz gazdasági erősödése, a tagság megváltozott élete, és éppen ezért nap, mint nap szívós harcot kell folytatni a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. Jelenleg rendezni kell mindenütt a háztáji gazda Ságokat, mert a túlzott háztáji gazdálkodás a közös rovására megy. Járásunkban a borjádi Haladás és több tsz bebizonyította, hogy a legnagyobb jövedelmet az állattenyésztés hozza. Ezért fejleszteni kell a termelőszövetkezetekben az állattenyésztést — elsősorban a takarmányalap biztosításával — mert a tsz-ek megerősítésének ez az alapja. A PÁRTÉPÍTÉS kérdéseinél elsősorban a kollektív vezetés problémáit elemezte a beszámoló. A JB. üléseket megtartották rendszeresen, de mindig azon problé- máztak, hogyan tudnák megoldani a pártbizottsági tagok tájékoztatásának kérdését, ahelyett, hogy bevonták volna őket a munkába. A községi pártbizottságok között akadt olyan is, amelyik még az üléseket sem tartotta meg rendszeresen, és ott nem érvényesült a kollektív vezetés. Ezért elsősorban a járási pártbizottság felelős, mert eltűrte a pártirányítás lenini elvének megsértését. Részletesen foglalkozott a beszámoló a pártépítés olyan alapvető kérdéseivel, mint a tag és tagjelöltfelvétel, a kritika, önkritika, és a tömegszervezetek munkája. Jó volt a pártbizottság beszámolója, mert hű képet adott a járás pártéletéről, az eredmé nyék mellett rámutatott a hibákra, azok gyökereire, megmutatta kijavításuk módját. A beszámoló fő jellemzője volt az előremutatás: nemcsak regisztrálta a pártmun kát, hanem megmutatta azo kát a feladatokat is, amelyek megoldása az elkövetkezendő betek legfontosabb teendője. A revíziós bizottság munkájáról Perecsi János elvtárs, a bizottság elnöke mondott beszámolót. A beszámoló után hozzászólások következtek. A FELSZÓLALÓ KÜLDÖTTEK sorra beszámoltak annak a pártszervezetnek a munkájáról, atnely őket küldöttnek jelölte és elmondották, hogyan tevékenykedtek a K. V. határozatai alapján a hiányosságok megszüntetése érdekében, hogyan javult a termelőmunka a pártélet fellendülése nyomán. Többen rámutattak a pártbizottság munkájának fogyatékosságaira is. Rátái József kistormási tsz-tag küldött a JB. munkamódszerét bírálta. — Sokat javult a pártbizottság munkája, de még mindig nagyon gyakran tartanak „futóellenőrzést“, kiszaladnak hozzánk és mennek tovább. Nekem az a véleményem hogy A JB. nem futó ellenőrző szerv, hanem mindenekelőtt az a feladata, hogy segítse a községi vezetőket munkájukban és ezt csak úgy tudják elérni, ha megismerkednek a község életével kapcso latot tartanak a dolgozókkal. Amelyik traktoros nem ismeri gépét, az nem is tud vele dolgozni, így van ez a pártmunkásoknál is. Scheffer Jakab elvtárs, a Nagytormási Állami Gazdaság küldötte a következőket mondotta: — Feladataink adva vannak, most az a teendő, hogy megvitassuk, hogyan, milyen módszerekkel tudjuk azokat megvalósítani. Mi jelenleg sokat fáradozunk az állat- tenyésztés megjavításán. Sikerült eredményt elérnünk a takarmány gazdaságos felhasz nálása terén. Az élenjáró módszerek alkalmazásával sikerült megjavítani a tejhozamot. Az egyik legnagyobb problémánk az, hogy fegyelmezetlenek az állattenyésztési dolgozók és sajnos, még a párttagoknál is előfordul, hogy nem tartják be az utasításokat, gondatlanul végzik munkájukat. Az ilyen párttagokat igyek szünk megnevelni, de ha ez sem használ, felelősségre vonjuk őket. Bevezettük a mesterséges borjúnevelést, mindenütt megvalósítottuk az egyedi takarmányozást. Deli György elvtárs gyönki küldött arról beszélt, hogyan akarja a község megtartani az idei évben is azt a jó begyűjtési eredményét, amelyet a múlt évben elért. Mátrai Mátyás hőgyészi kül dött arról számolt be, hogy milyen módszerekkel sikerült szép eredményeket elérniök a községben a termelőszövetkezeti mozgalom terén. Amint mondotta, mindenekelőtt a szívós fel- világosító munkának az ered ménye, hogy sikerült a középparasztokat is meggyőzniük a termelőszövetkezet előnyeiről. önbírálatot gyakorolt, mert több esetben megsértették a pártdemokráciát, nem tartották be a kollektív vezetés lenini elvét, még a pártbizottsági üléseket sem tartottuk meg — mondotta. — Ezen a hibákon változtatunk, mert mi magunk is rájöttünk, hogy ez csak gátolja a jó pártmunkát. Hermann elvtársnő, a járási MNDSZ elnöke az asszonyok munkájáról számolt be. Faluközi elvtárs, a simontomyai Alkotmány Tsz elnöke arról beszélt, hogyan sikerült pár év alatt 8 forintról többszörösére emelni az egy munkaegység értékét. Tuska Pál elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja, a Megyei Tanács elnöke a Megyei Párt- bizottság nevében üdvözölte a pártértekezlet résztvevőit. Méltatta a XX. kongresszus jelentőségét és elemezte, hogyan segíti munkánkat, ha széleskörűen alkalmazzuk a kongresszusi tapasztalatokat. Különösen felhívta a figyelmet a kollektív vezetés lenini elvének betartására és a bírálat, önbírálat fegyverének alkalmazására. Tuska elvtárs a továbbiakban beszélt a soron- lévő feladatokról: mindenekelőtt a tavaszi munkálatok idő beni elvégzésének fontosságáról, az iparban pedig a második regyedévi tervek teljesítéséről. Ezenkívül felszólalt még több küldött, akik hozzászólásaikkal szintén segítették a pártértekezlet sikerét. A vita után pedig megválasztották a járási párt és revíziós bizottság tagjait, valamint a küldötteket, akik a megyei pártértekezleten képviselik a járást. LEVELEK Elvonult, visszahúzódott az ár, a falvakban, a földeken, ahol nemrég még jeges hullámok háborogtak, ismét megjelent az ember, az örök építő. Befoltozza a természetütötte réseket; kijavítja házát' s családjával ismét beköltözik; levezeti földjéről a vizet, s szánt, vet megint. A rombadőlt ház felépül, a mezőn újra érik majd a kalász, hirdetve, hogy az ember nem csügged, nem adja meg magát, hanem daccal, kemény akarattal szegül szembe a természettel. De mi egy ember? Porszem, amit felkap, s kénye-kedvére hurcol a szél. De ha a porszem millió társával röggé tapad, jöhet bármilyen orkán, nem képes elragadni. Egyedülvaló ember harca kilátástalan, de a közösség győz. Az új raépítők sincsenek egyedül. Segíti őket az egész ország. Az állam anyagi támogatást ad, hasonlóképp a dolgozók is, akiket nem ért veszély. A közeli falvak, városok lakói sokszor két dolgos kezükkel is segítenek, a távolabbi vidékekről pedig szüntelen érkeznek az ajándékcsomagok, néha bíztató> kedveshangú levélkékkel, amelyek arról beszélnek, hogy az újraépítés nemcsak néhányezer kárvallott ügye, hanem az egész népé. • Egy tolnái kislány, Bruckner Erzsi, Budapesten tanul, az Izabella úti Élelmiszeripari Technikumban. Édesanyjának Tolnára egyszer levelet hozott a posta. Füzetlapra, az örök diáklevelezőlapra írtaj Gábor Zsuzsa, Erzsi egyik osztálytársa, hogy ők is szeretnék megsegíteni azokat; akiknek a pusztító árvíz sok kárt okozott. Éppen ezért arra kéri Bruckner nénit, írja meg azoknak a sokgyermekes családoknak a címét, amelyek legjobban rászorulnak a segítségre. „Tartsa legnagyobb titokban a dolgot!” Eét kötötte Bruckner néni lelkére Gábor Zsuzsa. Kilenc család címét írta meg nekik Bruckner néni, s a II. b. osztály tanulói hamarosan összegyűjtötték a kilenc csomagra való ajándékot. Ruhát, cipőt, háztartási eszközöket. Amikor ezzel elkészültek, szépen becsomagoltak mindént^ s ketten az osztályból, Bruckner Erzsi és Hiesz Zsuzsa eljöttek Tolnára, átadni az osztály ajándékát. Itt mégegyszer elrendezték a csomagokat, nagy buzgalommal vasalták a ruhákat, kifényesítettek minden kis cipőt, s a kilenc család édesanyja és kisgyermekeik nem is sejtették, míg a csomagokat meghatot- tan át nem vették, mire készül most izgatottan, lázas igyekezettel két diáklány. A fiatal lányok szeretnek titkolózni, összedugják fejecskéjüket, súgnak, búgnak, terveket kovácsolnak, s maguk is nagyon elérzékenyül- nek, mikor valakinek váratlan örömet szereznek. Bölcske. Csuha Erzsiké, Saskőy Hajnalka, Szűcs Lali és Cseh Tibi, két pesti kislány és két pesti kisfiú, — második és harmadik osztályosok, talán most kezdték először kutatni a térképent hol, merre van ez a falu. A rádióban hallották, hogy milyen súlyos károkat okozott az árvíz a bölcskei kisgyermekek otthonában. Hogy sok kis pajtásuknak még a ruhái is odavesztek. Elhatározták, hogy ők is segítenek bajbajutott kis társaikon. Tanító bácsijuk segítségévei megindították a gyűjtést, kis ruhákat, cipőket csomagoltak egybe, s leveleik kíséretében elküldték Bölcskére. Arra kérték a bölcskei „tanítóbácsit’’, hogy ossza szét az ajándékot legjobb belátása szerint, azok között, akiknek legnagyobb szükségük van rá. „Fogadd szeretettel, használd egészséggel!” Ezt kívánta egy bölcskei gyermeknek Csuha Erzsiké levelében, melyet kicsi csomagjával együtt küldött. * íme, néhányan azok közül, akik segítettek. Fiatalok még, sőt, gyermekek, ök a jövőt a reménység, a jelen alkotó nemzedékének utóda. Nem lesznek méltatlan utódok. A mi társadalmunkban, amelyben a dolgozók számára egy szebb világ épül, igazán közösségi emberré nevelődnek, akik nemcsak a saját, hanem embertársaik boldogulásával is törődnek. Erről beszélnek a kis levélkék s a csomagocskák. — Saskőy Hajnalka levele szélére apró szíveket rajzolt sorban egymás mellé. Igazabb, találóbb ilusztrációt nem találhatott volna. Minden párttagot bevonnak a kongresszusi anyag tanulmányozásába Keszőhidegkúton Az elmúlt nyáron Keszőhideg- kuton is elkészítették a pártoktatási tervet, de sajnos, a terv csak terv maradt, mert nem hajtották végre teljes egészében. A községben egy marxizmus-lenin- izmus alapjai tanfolyamot indítottak, de a hallgatók egy része lemorzsolódott. Jelenleg csak a párt és állami funkcióban lévő párttagok és pártonkívüliek egy része vesz részt a foglalkozásokon. Természetesen nekik is szükségük van a tanulásra, de nagy hiba, hogy a „funkció nélküli” párttagok nevei nem találhatók ott a megjelentek listáján, pedig nekik is nagy szűk ségük lenne a tanulásra. A termelőszövetkezetben meg sem kezdte a működését a szeminárium. Mindennek egysze. rűen az volt az oka, hogy a párt vezetőségek — az alapszervi és községi egyaránt — a sponta- nításra bízták a pártoktatást. A községi alapszervezet megelégedett azzal, hogy formálisan működik egy szeminárium és így nem mondhatja senki sem azt, hogy „megszűnt”, de az már elkerülte a figyelmüket, hogy nem jó az összetétel. A tsz párt. szervezete pedig már eleve lemondott a sikerről, azzal „nyugtatták” magukat a pártvezetőség tagjai is, hogy itt úgy sem lehet oktatást csinálni. így aztán nem is próbálták megszervezni a párt oktatást. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a tsz-ben súlyos hibák van. nak még mindig a munkafegye lem, a közös vagyon megbecsülése terén és mindez kapcsolatban van azzal, hogy a tagságnak — főleg a párttagoknak — nem megfelelő a politikai látóköre. Még néhány héttel ezelőtt is ez volt a helyzet Keszőhideg- kuton a pártoktatás terén. A XX. kongresszus azonban az eddi ginéi még nagyobb feladatokat állított a pártpropaganda munka elé, a K. V. pedig határozatot hozott a kongresszusi anyag széleskörű tanulmányozására. Ennek Keszőhidegkúton abban mutat, kozik meg a hatása, hogy a községi pártvezetőség hozzálátott az oktatási munka megjavításához. összevont vezetőségi ülést tartottak. Itt megbeszélték, hogyan, milyen módszerekkel érik el, hogy lehetőleg minden párttag és ezenkívül a legjobb pár. tonkívüli dolgozók is bekapcsolódjanak a XX. kongresszus anya gának a tanulmányozásába. Elhatározták, hogy mindkét alapszervezetben rendkívüli taggyűlést tartanak, amelyen az oktatási munka problémáit tárgyalják meg. Ezt megelőzően minden párttaggal elbeszélgetnek arról, hogy miért fontos a kongresszusi anyag tanulmányozása. így készí. tik elő, hogy a taggyűlésen egyhangú határozat szülessen arra, hogy kivétel nélkül minden párttag bekapcsolódik az oktatásba. Ez természetesen nem kis felada. tot jelent, mert még a párttagok körében is kezd úrrá lenni olyan nézet, hogy most, a nagy mező- gazdasági munkálatok idején „nem érnek rá” tanulni. A községi alapszervi titkár, Szabó Elek elvtárs pedig egyenesen azon a véleményen van, hogy neki, mint idős elvtársnak már nem érdemes tanulni. Szabó elvtárs idős kora ellenére is áldozatkész harcosa a pártnak, de meg kell győzni ennek a nézetének a hely telenségéről, mert csak úgy tudja jól elvégezni a munkáját, ha a kongresszus szellemében tevékenykedik. A termelőszövetkezetben még nehezebb lesz a munka, mert egész évben nem volt pártoktatás. Most elhatározták, hogy létrehoznak egy szemináriumot, ide bevonják a párttagokat és a tsz több pártonkívüli tagját, hogy a heti foglalkozásokon megvitassák a kongresszus tapasztalatait. A tsz párttitkára, Harcos János elvtárs munkaközben igyekszik meggyőzni a tsz tagokat a tanulás fontosságáról. Bevonják az oktatásba a tsz elnököt, Dobai János elvtársat is, aki eddig sehol sem vett részt politikai képzésben. A községi marxizmus—lenin. izmus alapjai tanfolyam propagandistája Kovácsné elvtársnő a községi tanács elnöke. Noha a járási tanfolyamon alapos vita alakult ki a kongresszusi anyagból, de nem csak kizárólag a tanfolyamon hallottakra támaszkodik, hanem arra, hogy alaposan felkészül a foglalkozásra, tanulmányozza az irodalmat. A tsz szemináriumának Horváth elvtárs, a községi pártvezetőség titkára lesz a propagandistája. Nem volt ott a járási tanfolyamon, ezért a járási pártbizottság ágit. prop. osztályáról egy elvtárs elmegy Keszőhideg- kutra és ott ad tanácsokat a foglalkozásra való felkészüléshez. így biztosítják Keszőhidegku- ton, hogy sokkal több párttag és pártonkívül kapcsolódjon be a kongresszusi anyag tanulmányozásába, mint amennyi eddig tanult. n nggyszokolyi községi pártvezetöség a DISZ munkájának megjavításáért A Központi Vezetőség határozatának megjelenése előtt, amely az ifjúsági munka megjavításáról szólt, mind a nagy- szokolyi pártszervezet, mind a tömegszervezetek másodrendű feladatként kezelték az ifjúsággal való foglalkozást. E határozatot vezetőségi-, és taggyűléseken tanulmányoztuk és a helyi viszonyoknak megfelelően felmértük azokat a feladató kát, amelyen keresztül meg tudjuk javítani a DISZ munkáját. A községi vezetőség egy-egy tagja állandóan részt vesz az ifjúság oktatásán, gyűlésein és egyéb rendezvényein és ott kellő segítséget ad a soronlévő feladatok megoldásához. A Petőfi iskolát az 1955—56-os oktatási évben sikerült beindítani, s a megjelenés átlagos létszáma 20 fő. Eredményt értünk el a DISZ taglétszámának növelésében is. Amíg az új könyvek kiadása előtt 46 tagja volt a DlSZ-szervezet- nek, jelenleg 91. Szép eredményt ért el kulturális téren is az ifjúság. Az MNDSZ-el karöltve március 8-án kultúrműsort adtak, de április 4-re is lelkesen készültek egy háromfelvonásos darabbal, melynek címe a „Bújócska.“ Eredményt értünk el a Béke Tsz fiatalságánál is. DISZ-szer vezet volt itt, csak hiba volt a vezetésben, amelyet sikerült kiküszöbölni. Nagy segítséget adott a fiatalságnak az ott dől gozó községi pártvezetőségi tag. Segítségével megfelelő vezetőséget választottak, akik törődnek a fiatalság problémáival és törekednek, hogy a tsz DISZ fiataljai is színdarabot tanuljanak. Hiányosság van még a taggyűlések látogatottságánál, habár nagyobb számban jelennek meg a fiatalok, de mégsem 100 százalékban. Ennek oka az, hogy a beszámolók színvonala nem kielégítő. Ezen úgy igyekszünk változtatni, hogy egy vezetőségi tag segítséget ad a beszámolók elkészítéséhez. A DISZ munka megjavításának érdekében a községi pártvezetőség amellett, hogy mindegyik szervezet segítésére egy-egy vezetőségi tagot megbízott, a pedagógusokat is bevonta az ifjúság neveléséért és kulturális igényeinek kielégítéséért folyó munkába. Takács Erzsébet községi párttitkár, Nagyszokoly
