Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-15 / 90. szám

1956 ÁPRILIS 15. TOLNAI NAPLÓ S i II bírálat és önbírálat szellemében zajlott le a gyönki járási pártértekezlet A gyönki járás pártértekez­letén Hoffmann János elvtárs, a járási pártbizottság első titká ra mondott bszámolót a bizott­ság nevében. A BESZÁMOLÓ a termelési eredményeken ke­resztül vizsgálta a járás pártpo­litikai munkáját. Helyesen álla pította például meg, hogy a Si- montornyai Bőrgyár tervtelje­sítése általában jó, de közel sem érte el azokat az eredmé­nyeket, amelyekre képes lett volna. Az üzemben viszonylag nagy a párttagság létszáma, de gyenge volt a pártellenőr­zés, a pártbizottság nem tá­maszkodott megfelelően a párttagság és a dolgozók vé­leményére, a titkár keveset volt a dolgozók között és mindez gátolta a nagyobb eredményeket. A beszámoló ugyanakkor meg állapította azt is, hogy ez a bü íokratikus módszer a járási pártbizottság munkájából in­dult ki, mert a JB. munkatár­sai is többnyire csak az irodá­ig jutottak el. A mezőgazdasági résznél el­sősorban a termelőszövetke­zetek helyzetével, az e téren felmerülő feladatokkal foglal­kozott. Beszámolt az eredmé­nyekről, amelyek a szívós fel- világosító munka nyomán lét­rejöttek, megállapította, hogy különösen a K. V. márciusi és júniusi határozatai nyo­mán vett nagy lendületet a tsz-mozgalom szélesedése. Ezt mutatja az is, hogy 5 űj tsz alakult, az elmúlt év­ben közel 500 család belé­pett a termelőszövetkezetek­be. Ahhoz, hogy ezentúl még na­gyobb eredményeket érjünk el — mondotta a beszámoló — mindenekelőtt a középparaszt­ság körében kell megjavítani a politikai munkát annál is inkább, mert az utóbbi időben nem fordítottunk kellő gondot a középparasztság körében végzett felvilágosító munkára. Hogy a tsz-ek fejlesztésével kapcsolatos munkánk eredmé­nyes legyen, mindenekelőtt meg kell szüntetni a befelé fordulást, el kell érni, hogy a tsz-tagok agitáljanak elsősor­ban a termelőszövetkezetbe való belépés mellett. Állan­dóan szem előtt kell tartani, hogy az agitációs munka alap­ja a tsz gazdasági erősödése, a tagság megváltozott élete, és éppen ezért nap, mint nap szí­vós harcot kell folytatni a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításáért. Jelenleg rendezni kell mindenütt a háztáji gazda Ságokat, mert a túlzott háztá­ji gazdálkodás a közös rová­sára megy. Járásunkban a borjádi Haladás és több tsz bebizonyította, hogy a legna­gyobb jövedelmet az állatte­nyésztés hozza. Ezért fejleszte­ni kell a termelőszövetkeze­tekben az állattenyésztést — elsősorban a takarmányalap biztosításával — mert a tsz-ek megerősítésének ez az alapja. A PÁRTÉPÍTÉS kérdéseinél elsősorban a kol­lektív vezetés problémáit ele­mezte a beszámoló. A JB. ülé­seket megtartották rendszere­sen, de mindig azon problé- máztak, hogyan tudnák megol­dani a pártbizottsági tagok tájékoztatásának kérdését, ahelyett, hogy bevonták volna őket a munkába. A községi pártbizottságok között akadt olyan is, amelyik még az ülé­seket sem tartotta meg rend­szeresen, és ott nem érvénye­sült a kollektív vezetés. Ezért elsősorban a járási pártbizott­ság felelős, mert eltűrte a pártirányítás lenini elvének megsértését. Részletesen foglalkozott a beszámoló a pártépítés olyan alapvető kérdéseivel, mint a tag és tagjelöltfelvétel, a kri­tika, önkritika, és a tömeg­szervezetek munkája. Jó volt a pártbizottság be­számolója, mert hű képet adott a járás pártéletéről, az eredmé nyék mellett rámutatott a hi­bákra, azok gyökereire, meg­mutatta kijavításuk módját. A beszámoló fő jellemzője volt az előremutatás: nem­csak regisztrálta a pártmun kát, hanem megmutatta azo kát a feladatokat is, ame­lyek megoldása az elkövet­kezendő betek legfontosabb teendője. A revíziós bizottság munká­járól Perecsi János elvtárs, a bizottság elnöke mondott be­számolót. A beszámoló után hozzászó­lások következtek. A FELSZÓLALÓ KÜLDÖTTEK sorra beszámoltak annak a pártszervezetnek a munkájá­ról, atnely őket küldöttnek je­lölte és elmondották, hogyan tevékenykedtek a K. V. hatá­rozatai alapján a hiányossá­gok megszüntetése érdekében, hogyan javult a termelőmunka a pártélet fellendülése nyo­mán. Többen rámutattak a pártbizottság munkájának fo­gyatékosságaira is. Rátái Jó­zsef kistormási tsz-tag küldött a JB. munkamódszerét bírálta. — Sokat javult a pártbizottság munkája, de még mindig na­gyon gyakran tartanak „futó­ellenőrzést“, kiszaladnak hoz­zánk és mennek tovább. Ne­kem az a véleményem hogy A JB. nem futó ellenőrző szerv, hanem mindenekelőtt az a feladata, hogy segítse a községi vezetőket munká­jukban és ezt csak úgy tud­ják elérni, ha megismerked­nek a község életével kapcso latot tartanak a dolgozókkal. Amelyik traktoros nem ismeri gépét, az nem is tud vele dolgozni, így van ez a párt­munkásoknál is. Scheffer Jakab elvtárs, a Nagytormási Állami Gazdaság küldötte a következőket mon­dotta: — Feladataink adva vannak, most az a teendő, hogy megvitassuk, hogyan, mi­lyen módszerekkel tudjuk azo­kat megvalósítani. Mi jelen­leg sokat fáradozunk az állat- tenyésztés megjavításán. Si­került eredményt elérnünk a takarmány gazdaságos felhasz nálása terén. Az élenjáró mód­szerek alkalmazásával sike­rült megjavítani a tejhozamot. Az egyik legnagyobb problé­mánk az, hogy fegyelmezetle­nek az állattenyésztési dolgo­zók és sajnos, még a pártta­goknál is előfordul, hogy nem tartják be az utasításokat, gondatlanul végzik munkáju­kat. Az ilyen párttagokat igyek szünk megnevelni, de ha ez sem használ, felelősségre von­juk őket. Bevezettük a mester­séges borjúnevelést, minde­nütt megvalósítottuk az egyedi takarmányozást. Deli György elvtárs gyönki küldött arról beszélt, hogyan akarja a község megtartani az idei évben is azt a jó be­gyűjtési eredményét, amelyet a múlt évben elért. Mátrai Mátyás hőgyészi kül dött arról számolt be, hogy milyen módszerekkel sikerült szép eredményeket elérniök a községben a termelőszövetke­zeti mozgalom terén. Amint mondotta, mindenekelőtt a szívós fel- világosító munkának az ered ménye, hogy sikerült a kö­zépparasztokat is meggyőz­niük a termelőszövetkezet előnyeiről. önbírálatot gyakorolt, mert több esetben megsértették a pártdemokráciát, nem tartot­ták be a kollektív vezetés le­nini elvét, még a pártbizottsági üléseket sem tartottuk meg — mondotta. — Ezen a hibákon változtatunk, mert mi magunk is rájöttünk, hogy ez csak gá­tolja a jó pártmunkát. Hermann elvtársnő, a járási MNDSZ elnöke az asszonyok munkájáról számolt be. Falu­közi elvtárs, a simontomyai Alkotmány Tsz elnöke arról beszélt, hogyan sikerült pár év alatt 8 forintról többszörö­sére emelni az egy munkaegy­ség értékét. Tuska Pál elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja, a Megyei Tanács elnöke a Megyei Párt- bizottság nevében üdvözölte a pártértekezlet résztvevőit. Méltatta a XX. kongresszus jelentőségét és elemezte, ho­gyan segíti munkánkat, ha széleskörűen alkalmazzuk a kongresszusi tapasztalatokat. Különösen felhívta a figyel­met a kollektív vezetés lenini elvének betartására és a bírá­lat, önbírálat fegyverének al­kalmazására. Tuska elvtárs a továbbiakban beszélt a soron- lévő feladatokról: mindenek­előtt a tavaszi munkálatok idő beni elvégzésének fontosságá­ról, az iparban pedig a máso­dik regyedévi tervek teljesíté­séről. Ezenkívül felszólalt még több küldött, akik hozzászólá­saikkal szintén segítették a pártértekezlet sikerét. A vita után pedig megválasztották a járási párt és revíziós bizottság tagjait, valamint a küldötte­ket, akik a megyei pártérte­kezleten képviselik a járást. LEVELEK Elvonult, visszahúzódott az ár, a falvakban, a földeken, ahol nemrég még jeges hullámok háborogtak, ismét megjelent az ember, az örök építő. Befoltozza a természetütötte réseket; ki­javítja házát' s családjával ismét beköltözik; levezeti földjéről a vizet, s szánt, vet megint. A rombadőlt ház felépül, a mezőn újra érik majd a kalász, hirdetve, hogy az ember nem csüg­ged, nem adja meg magát, hanem daccal, ke­mény akarattal szegül szembe a természettel. De mi egy ember? Porszem, amit felkap, s kénye-kedvére hurcol a szél. De ha a porszem millió társával röggé tapad, jöhet bármilyen orkán, nem képes elragadni. Egyedülvaló em­ber harca kilátástalan, de a közösség győz. Az új raépítők sincsenek egyedül. Segíti őket az egész ország. Az állam anyagi támogatást ad, hason­lóképp a dolgozók is, akiket nem ért veszély. A közeli falvak, városok lakói sokszor két dolgos kezükkel is segítenek, a távolabbi vidékekről pedig szüntelen érkeznek az ajándékcsomagok, néha bíztató> kedveshangú levélkékkel, ame­lyek arról beszélnek, hogy az újraépítés nem­csak néhányezer kárvallott ügye, hanem az egész népé. • Egy tolnái kislány, Bruckner Erzsi, Budapes­ten tanul, az Izabella úti Élelmiszeripari Tech­nikumban. Édesanyjának Tolnára egyszer leve­let hozott a posta. Füzetlapra, az örök diák­levelezőlapra írtaj Gábor Zsuzsa, Erzsi egyik osztálytársa, hogy ők is szeretnék megsegíteni azokat; akiknek a pusztító árvíz sok kárt oko­zott. Éppen ezért arra kéri Bruckner nénit, írja meg azoknak a sokgyermekes családoknak a címét, amelyek legjobban rászorulnak a segít­ségre. „Tartsa legnagyobb titokban a dolgot!” Eét kötötte Bruckner néni lelkére Gábor Zsuzsa. Kilenc család címét írta meg nekik Bruck­ner néni, s a II. b. osztály tanulói hamarosan összegyűjtötték a kilenc csomagra való ajándé­kot. Ruhát, cipőt, háztartási eszközöket. Ami­kor ezzel elkészültek, szépen becsomagoltak mindént^ s ketten az osztályból, Bruckner Erzsi és Hiesz Zsuzsa eljöttek Tolnára, átadni az osztály ajándékát. Itt mégegyszer elrendez­ték a csomagokat, nagy buzgalommal vasalták a ruhákat, kifényesítettek minden kis cipőt, s a kilenc család édesanyja és kisgyermekeik nem is sejtették, míg a csomagokat meghatot- tan át nem vették, mire készül most izgatottan, lázas igyekezettel két diáklány. A fiatal lányok szeretnek titkolózni, össze­dugják fejecskéjüket, súgnak, búgnak, terveket kovácsolnak, s maguk is nagyon elérzékenyül- nek, mikor valakinek váratlan örömet szerez­nek. Bölcske. Csuha Erzsiké, Saskőy Hajnalka, Szűcs Lali és Cseh Tibi, két pesti kislány és két pesti kisfiú, — második és harmadik osztá­lyosok, talán most kezdték először kutatni a térképent hol, merre van ez a falu. A rádióban hallották, hogy milyen súlyos károkat okozott az árvíz a bölcskei kisgyermekek otthonában. Hogy sok kis pajtásuknak még a ruhái is oda­vesztek. Elhatározták, hogy ők is segítenek bajbajutott kis társaikon. Tanító bácsijuk se­gítségévei megindították a gyűjtést, kis ruhá­kat, cipőket csomagoltak egybe, s leveleik kí­séretében elküldték Bölcskére. Arra kérték a bölcskei „tanítóbácsit’’, hogy ossza szét az ajándékot legjobb belátása szerint, azok között, akiknek legnagyobb szükségük van rá. „Fogadd szeretettel, használd egészséggel!” Ezt kívánta egy bölcskei gyermeknek Csuha Erzsiké leve­lében, melyet kicsi csomagjával együtt küldött. * íme, néhányan azok közül, akik segítettek. Fiatalok még, sőt, gyermekek, ök a jövőt a reménység, a jelen alkotó nemzedékének utóda. Nem lesznek méltatlan utódok. A mi társadal­munkban, amelyben a dolgozók számára egy szebb világ épül, igazán közösségi emberré ne­velődnek, akik nemcsak a saját, hanem ember­társaik boldogulásával is törődnek. Erről be­szélnek a kis levélkék s a csomagocskák. — Saskőy Hajnalka levele szélére apró szíveket rajzolt sorban egymás mellé. Igazabb, találóbb ilusztrációt nem találhatott volna. Minden párttagot bevonnak a kongresszusi anyag tanulmányozásába Keszőhidegkúton Az elmúlt nyáron Keszőhideg- kuton is elkészítették a pártok­tatási tervet, de sajnos, a terv csak terv maradt, mert nem haj­tották végre teljes egészében. A községben egy marxizmus-lenin- izmus alapjai tanfolyamot indí­tottak, de a hallgatók egy része lemorzsolódott. Jelenleg csak a párt és állami funkcióban lévő párttagok és pártonkívüliek egy része vesz részt a foglalkozáso­kon. Természetesen nekik is szükségük van a tanulásra, de nagy hiba, hogy a „funkció nél­küli” párttagok nevei nem ta­lálhatók ott a megjelentek lis­táján, pedig nekik is nagy szűk ségük lenne a tanulásra. A termelőszövetkezetben meg sem kezdte a működését a szeminárium. Mindennek egysze. rűen az volt az oka, hogy a párt vezetőségek — az alapszervi és községi egyaránt — a sponta- nításra bízták a pártoktatást. A községi alapszervezet megelége­dett azzal, hogy formálisan mű­ködik egy szeminárium és így nem mondhatja senki sem azt, hogy „megszűnt”, de az már elkerülte a figyelmüket, hogy nem jó az összetétel. A tsz párt. szervezete pedig már eleve le­mondott a sikerről, azzal „nyug­tatták” magukat a pártvezetőség tagjai is, hogy itt úgy sem lehet oktatást csinálni. így aztán nem is próbálták megszervezni a párt oktatást. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a tsz-ben súlyos hibák van. nak még mindig a munkafegye lem, a közös vagyon megbecsü­lése terén és mindez kapcsolat­ban van azzal, hogy a tagságnak — főleg a párttagoknak — nem megfelelő a politikai látóköre. Még néhány héttel ezelőtt is ez volt a helyzet Keszőhideg- kuton a pártoktatás terén. A XX. kongresszus azonban az eddi ginéi még nagyobb feladatokat állított a pártpropaganda munka elé, a K. V. pedig határozatot hozott a kongresszusi anyag szé­leskörű tanulmányozására. Ennek Keszőhidegkúton abban mutat, kozik meg a hatása, hogy a köz­ségi pártvezetőség hozzálátott az oktatási munka megjavításá­hoz. összevont vezetőségi ülést tartottak. Itt megbeszélték, ho­gyan, milyen módszerekkel érik el, hogy lehetőleg minden párt­tag és ezenkívül a legjobb pár. tonkívüli dolgozók is bekapcso­lódjanak a XX. kongresszus anya gának a tanulmányozásába. El­határozták, hogy mindkét alap­szervezetben rendkívüli taggyű­lést tartanak, amelyen az oktatási munka problémáit tárgyalják meg. Ezt megelőzően minden párttaggal elbeszélgetnek arról, hogy miért fontos a kongresszusi anyag tanulmányozása. így készí. tik elő, hogy a taggyűlésen egy­hangú határozat szülessen arra, hogy kivétel nélkül minden párt­tag bekapcsolódik az oktatásba. Ez természetesen nem kis felada. tot jelent, mert még a párttagok körében is kezd úrrá lenni olyan nézet, hogy most, a nagy mező- gazdasági munkálatok idején „nem érnek rá” tanulni. A köz­ségi alapszervi titkár, Szabó Elek elvtárs pedig egyenesen azon a véleményen van, hogy neki, mint idős elvtársnak már nem érde­mes tanulni. Szabó elvtárs idős kora ellenére is áldozatkész har­cosa a pártnak, de meg kell győzni ennek a nézetének a hely telenségéről, mert csak úgy tudja jól elvégezni a munkáját, ha a kongresszus szellemében tevékenykedik. A termelőszövetkezetben még nehezebb lesz a munka, mert egész évben nem volt pártokta­tás. Most elhatározták, hogy lét­rehoznak egy szemináriumot, ide bevonják a párttagokat és a tsz több pártonkívüli tagját, hogy a heti foglalkozásokon megvitassák a kongresszus ta­pasztalatait. A tsz párttitkára, Harcos János elvtárs munkaköz­ben igyekszik meggyőzni a tsz tagokat a tanulás fontosságáról. Bevonják az oktatásba a tsz el­nököt, Dobai János elvtársat is, aki eddig sehol sem vett részt politikai képzésben. A községi marxizmus—lenin. izmus alapjai tanfolyam propa­gandistája Kovácsné elvtársnő a községi tanács elnöke. Noha a járási tanfolyamon alapos vita alakult ki a kongresszusi anyag­ból, de nem csak kizárólag a tanfolyamon hallottakra támasz­kodik, hanem arra, hogy alapo­san felkészül a foglalkozásra, tanulmányozza az irodalmat. A tsz szemináriumának Hor­váth elvtárs, a községi pártveze­tőség titkára lesz a propagandis­tája. Nem volt ott a járási tan­folyamon, ezért a járási pártbi­zottság ágit. prop. osztályáról egy elvtárs elmegy Keszőhideg- kutra és ott ad tanácsokat a fog­lalkozásra való felkészüléshez. így biztosítják Keszőhidegku- ton, hogy sokkal több párttag és pártonkívül kapcsolódjon be a kongresszusi anyag tanulmányo­zásába, mint amennyi eddig tanult. n nggyszokolyi községi pártvezetöség a DISZ munkájának megjavításáért A Központi Vezetőség hatá­rozatának megjelenése előtt, amely az ifjúsági munka meg­javításáról szólt, mind a nagy- szokolyi pártszervezet, mind a tömegszervezetek másodren­dű feladatként kezelték az ifjúsággal való foglalkozást. E határozatot vezetőségi-, és tag­gyűléseken tanulmányoztuk és a helyi viszonyoknak megfelelő­en felmértük azokat a feladató kát, amelyen keresztül meg tudjuk javítani a DISZ mun­káját. A községi vezetőség egy-egy tagja állandóan részt vesz az ifjúság oktatásán, gyűlésein és egyéb rendezvényein és ott kellő segítséget ad a soronlévő feladatok megoldásához. A Pe­tőfi iskolát az 1955—56-os ok­tatási évben sikerült beindí­tani, s a megjelenés átlagos létszáma 20 fő. Eredményt értünk el a DISZ taglétszámá­nak növelésében is. Amíg az új könyvek kiadása előtt 46 tagja volt a DlSZ-szervezet- nek, jelenleg 91. Szép eredményt ért el kul­turális téren is az ifjúság. Az MNDSZ-el karöltve március 8-án kultúrműsort adtak, de április 4-re is lelkesen készül­tek egy háromfelvonásos da­rabbal, melynek címe a „Bú­jócska.“ Eredményt értünk el a Béke Tsz fiatalságánál is. DISZ-szer vezet volt itt, csak hiba volt a vezetésben, amelyet sikerült kiküszöbölni. Nagy segítséget adott a fiatalságnak az ott dől gozó községi pártvezetőségi tag. Segítségével megfelelő ve­zetőséget választottak, akik tö­rődnek a fiatalság problémái­val és törekednek, hogy a tsz DISZ fiataljai is színdarabot tanuljanak. Hiányosság van még a taggyűlések látogatott­ságánál, habár nagyobb szám­ban jelennek meg a fiatalok, de mégsem 100 százalékban. Ennek oka az, hogy a beszá­molók színvonala nem kielégí­tő. Ezen úgy igyekszünk vál­toztatni, hogy egy vezetőségi tag segítséget ad a beszámolók elkészítéséhez. A DISZ munka megjavítá­sának érdekében a községi pártvezetőség amellett, hogy mindegyik szervezet segítésé­re egy-egy vezetőségi tagot megbízott, a pedagógusokat is bevonta az ifjúság neveléséért és kulturális igényeinek kielé­gítéséért folyó munkába. Takács Erzsébet községi párttitkár, Nagyszokoly

Next

/
Thumbnails
Contents