Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-13 / 88. szám
z TOLNAI NAPLÓ 1956 ÁPRILIS 13. Angliai látogatásunk a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja jV. A. Bulganyin válassai a Times című angol lap kérdéseire A Times című angol lap felkérte N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, válaszoljon néhány kérdésre N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin közelgő angliai utazásával kapcsolatban. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a Times kérdéseit és N. A. Bulganyin válaszait. Kérdés: Mi az angliai utazás célja? Válasz: N. Sz. Hruscsov és én Nagy-Britannia kormányának meghívására látogatunk el Angliába. Angliai tartózkodásunk alatt szándékunkban áll megvitatni azokat a kérdéseket. amelyek mindenekelőtt érdeklik országainkat. Anélkül, hogy találgatásokba bocsátkoznánk az angol kormánnyal folytatandó tárgyalásaink várható eredményeit illetően, elmondhatjuk, hogy a különböző országok vezető államfér- íiainak személyes érintkezése a kölcsönös megértés megteremtésének hatékony eszköze a nehéz és vitás kérdésekben. Emlékeztetni lehet például arra, milyen jótékony szerepet töltött be a vezető államférfiak személyes érintkezése az osztrák kérdés megoldásában, a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak helyre- állításában, a Szovjetunió és számos ázsiai ország baráti viszonyának fejlesztésében és sok más esetben. A tárgyalások --a legjobb dolog, amit a tapasztalatok ma az egyes nemzetközi kérdések rendezésére ajánlanak. Kérdés: Tehet-e szolgálatot ez az utazás a nemzetközi feszültség enyhítése ügyének? Válasz: Reméljük ezt és a magunk részéről minden erőfeszítésünkkel azon leszünk, hogy angliai látogatásunk a nemzetközi feszültség enyhítésének ügyét szolgálja. Ka a feszültség enyhítésére irányuló megfelelő viszonttö- rekvéssel találkozunk, akkor az utazás kétségkívül pozitív eredményeket hoz. Kérdés: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy ellentmondás van egyfelől az indiai, burmai és afganisztáni utazás során tett nyilatkozatok, másfelől az Anglia iránti barátságra vonatkozó jelenlegi kijelentések között. Nem volna-e szíves kifejteni véleményét erről a kérdésről? valamilyen más országhoz fűződő barátságát. Országunk barátkozni akar Anglia barátaival is, és nincs szükségünk arra, hogy megfosszuk Angliát barátaitól. A szovjet kormány baráti kapcsolatokat akar létesíteni Angliával, akárcsak Francia- országgal, az Egyesült Államokkal és más országokkal. A szovjet kormány, mivel nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében minden országgal baráti kapcsolatokat építsen ki, mint ismeretes, mindent megtesz, hogy megjavítsa a szovjet— amerikai viszonyt is. Ezt akarja a szovjet és az amerikai nép és nines olyan ok, amelyet ne lehetne kiküszöbölni a Szovjetunió és az Egyesült Államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése céljából. Kérdés: Mik az angol—szovjet kereskedelem kibővítésének lehetőségei és várható-e, hogy az angliai látogatás elősegíti ezt? Kölcsönösen előnyös volna-e mindkét ország számára a kereskedelem kibővítése? Válasz: A kereskedelem jobb az elhidegülésnél, méginkább az országok közötti ellenségeskedéseknél. A Szovjetunió és Anglia közötti nagyszabású kereskedelem nagyon ösztönözné más területeken is az együttműködés fejlesztését. Ami a két ország közötti kereskedelem kibővítésének lehetőségeit illeti, ezek igen kedvezőek. A szovjet kormány kész az egyenlőség és a kölcsönös előny alapján az angol—szovjet kereskedelem jelentős kibővítésére. Kérdés: Eden miniszterelnök a látogatás célját a következőképpen határozta meg: „Megvitatni á vitás kérdéseket, megpróbálni a közös nyelv megtalálását.” ügy véli-e ön, hogy a közös nyelvet meg lehet találni? Válasz: ami minket illet, a szovjet kormány szeretné a két felet érdeklő kérdésekben elérni a kölcsönös megértést, valamint a nézetek és álláspontok közeledését, megteremteni az országaink közötti bizalom légkörét és ezzel elősegíteni a Szovjetunió és Nagybritannia viszonyának további javulását. részt nem vevő valamelyik országnak. Elsősorban olyan kérdések megvitatására gondolunk, amelyek az országaink közötti kereskedelem fejlesztését, a Szovjetunió és Anglia együttműködésének kibővítését illeti, valamint néhány más nemzetközi problémát, amelyeknek rendezése elősegítené a nemzetközi feszültség további enyhülését és az általános béke megszilárdítását. Több mint 5 milliárd dinár árvízkár a Vajdaságban Újvidék (Tanjug). A talajvízokozta áradások 5460 millió dinár kárt okoztak a Vajdaságban. Mintegy 410.000 hold földterület került víz alá. A talajvíz megáradása következtében 1570 ház és gazdasági épület dőlt össze, 4272 pedig megrongálódott. — Az áradás a legnagyobb károkat ,a nagybecskereki, versed, — pancsovai és mitroviciai járásban lévő falvakban okozta Az őszi vetés nagyrészben elpusztult, úgyhogy^ az ősszel bevetett területeket újból fel kell szántani. Külkereskedelmi vita az angol alsóházban London (TASZSZ). Az angol jván .traktor kivitelét Angliáalsóház április 11-i ülésén munkáspárti képviselők követelték, hogy Anglia igyekezzék kivívni a Kínai Népköztársasággal szemben alkalmazott kereske- 1elmi, de különösen a traktorkiviteli tilalom további enyhítését. Mutting külügyi államminisz tér hangsúlyozta, hogy ez idő zerir.t már engedélyezték hatoól a Kínai Népköztársaságba. Shinwell munkáspárti képviselő kijelentette, hogy Anglia aem foszthatja meg magát a Kínai Népköztársasággal való kereskedelemtől. A munkáspárti Ellis Smith szintén síkra szállt az angliai és a Kínai Nép köztársaság közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok elmélyítése mellett. & KÜLPOLITIKA HÍBEI Moszkva (TASZSZ). A csang- kajsekisták által 1954-ben kalózmódon elfogott „Tuapsze“ nevű szovjet tartályhajó személyzetének 5 tagja Newyork- ból visszaérkezett Moszkvába. A tartályhajó személyzetének ahhoz a csoportjához tartoztak, amelyet a múlt évben Tajvanról az Egyesült Államokba szállítottak. * Peking (TASZSZ). A csang- kajsekista banditák kártevésének következtében egy évvel azelőtt pusztult el tragikusan a Kashmir Princess indiai repülő gép, amelyen a Kínai Népköztársaság küldöttségének munka társai, kínai újságírók, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének tagjai, egy lengyel és egy osztrák újságíró utazott az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletére. Április 11-én Pekingben az évforduló alkalmából a forradalom harcosainak temetőjében gyászgyülés volt és leleplezték a Gzerencsétlenül jártak emlékművét. A gyűlésen jelen volt Csőn En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke is. • Moszkva (TASZSZ). I. Mohammed Al-Amin tuniszi bej válaszolt K. J. Vorosilovnak, a Tanácsa üdvözlő Szovjetunió Legfelső Elnöksége elnökének táviratára: A távirat többek között hang súlyozza, a tuniszi nép azt kívánja, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Tunisz között a barátság és a béke kapcsolatai alakuljanak ki. * London (TASZSZ). Mint a londoni rádió jelenti, április 11-én a Földközi-tenger térségében megkezdődtek á NATO haditengerészeti és légierőinek hadgyakorlatai. A 10 napos hadgyakorlaton az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Görögország és Törökország haditengerészeti és légierői vesznek részt. * A Tanjug jelenti, hogy szerdán Belgrádban tárgyalások kezdődtek a Jugoszláv Szocialista Szövetség és a Belga Szocialista Párt képviselői között. A tárgyalásokon a Jugoszláv Szocialista Szövetség részéről Edvard Kardelj, a szövetség főtitkára, továbbá a szövetség elnökségének több tagjat a Belga Szocialista Párt részéről pedig Max Búsét, a párt elnöke és Paul Henri Spaak vesz részt. P. Ä. Jugyixt ravatalánál Moszkva (TASZSZ). Váratlan halál ragadta ki az élők sorából Pavel Jugyint, az SZKP Központi Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Legfel, ső Tanácsának küldöttét, a Szovjetunió építőanyagipari mi niszterét. Az elhunyt holttestét április 11-én felravatalozták a Szak. szervezetek Házában. A dolgozók előtt délelőtt 10 órakor nyitották meg az oszlopcsarnok kapuit. A ravatalra elhelyezték a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának koszorúját. Az elhunyt hozzátartozóinak koszorúi mellett láthatók a a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma koszorúi. öt percenként váltják a díszőrséget. A ravatalnál A. N. Koszigin, V. A. Malisev, V. V. Mackevics, I. F. Tevoszjan, M. V. Hrunyiesev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, P. V. Gyementyev, G. M. Orlov és más miniszterek. Több külföldi nagykövetség is elhelyezni koszorúját. 18.05 órakor veszi át a díszőrséget N. A. Bulganyin L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu- rov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, N. M. Svemyik, A. B. Arisztov, P. N. Poszpjelov. A párt és a kormány vezetői őszinte részvétüket nyilvánítják az elhunyt családjának. kngsl energetikusek látogatnak a Szovjetunióba A Press Association jelentése szerint lord Citrine, az angol villamossági hatóság elnöke bejelentette, hogy vezetésével április 16-án 18 tagú angol energetikus küldöttség utazik Moszkvába. A küldöttséget G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese a villamoserőművek minisztere hívta meg a Szovjetunióba. Közvetlen rádiókapcsolat az Antarktisz és Moszkva között Moszkva (TASZSZ). Április 9-én moszkvai idő szerint 19 óra 30-kor létrejött a közvetlen rádiókapcsolat a déli sarkvidéki Mimij szovjet megfigyelőállomás és Moszkva között. A szovjet expedíció tagjai tisztán kivehetően hallották Moszkva hangját. A sarkvidéki megfigyelőállomás és Moszkva között a távolság majdnem 15.000 kilométer, Ilyen távoli rádiókapcsolat meg teremtése közbeeső felerősítés nélkül a szovjet rádiótechnika nagy eredménye. XVIII. századi feketemodom rézmetszetek egy greizi gyűjteményben A klasszicisztikus greizi nyári palotában helyezték el az NDK egyik értékes állami könyv- és rézmetszetgyűjteményét, amelyet 1955-ben sok érdeklődő tekintett meg. A gyűjtemény egyik érdekessége 1400 feketemodorú- vagy hántó-rézmetszet a XVIII. századból. Ezek egy- része rendkívül értékes, több közülük Sir Joshua Reynolds, nagy angol festő és más neves festők művei után készült. A feketemodorú vagy hántó- rézmetszést egy német, Ludwig von Siegen találta fel a XVII. században és csak a szakértők kis csoportja ismerte. A művészek a rézlapok felületét először egy granuláló (szemcséző) acéllal felborzolták, majd simára „sáberolták“, illetve hántolták azokat a részeket, amelyeknek a lenyomatban világosan kellett megmaradniok. A sima részek ugyanis nem vették fel a rézfeketét. Az átmenetet a könnye dén hántolt részek képezték, amelyek szükség szerint több, vagy kevesebb részfeketét vettek fel. A hántolatlan részek bársonyos fekete színt eredményeztek a lenyomatban. A feketemodorú rézmetszetekkel az eredeti képek legfinomabb árnyalatait is vissza lehetett adni. Egy-egy ilyen rézmetszettel körülbelül 30 lenyomatot lehetett készíteni, a metszet elkészítése három hónapot vett igénybe. Hámori Ottó : ENDRI Válasz: a Szovjetunió külpolitikájának Változatlan elve a barátság politikája és a nagyobb megértés megteremtésének politikája minden ország, így Anglia irányában is. A szovjet nép mindig megbecsülést érzett az angol nép iránt és őszintén baráti kapcsolatokat akar vele fenntartani. Csak az igazság ellen vétve lehetne azt állítani, hogy a szovjet államférfiak indiai, burmai és afganisztáni látogatása idején tett nyilatkozatok a Szovjetunió és Anglia baráti viszonyának megteremtése ellen irányultak. Kérdés: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy az angliai utazás célja — éket verni Anglia és az Egyesült Államok kögé. Nem volna-e szíves kifejteni véleményét erről a kérdésről? Válasz: Amikor a Szovjetunió jó, baráti viszonyt akar megteremteni valamelyik országgal, nincs szüksége arra, hogy az illető ország elvesse A találkozó ilyen eredményéhez megvannak a elégséges alapok. Minden attól függ, megvan-e a kellő készség a két félben, hogy a megvitatásra kerülő kérdésekben kölcsönösen megtalálja az álláspontok közeledésének és az összegyeztetésé- nek útját. A megegyezés elérése bizonyos nehézségek kiküszöbölését jelenti és a nehézségeket mi sohasem tekintettük leküzdhetetlen akadályoknak. Kérdés: Melyek azok a főkérdések, amelyeket a brit vezetőkkel meg kell vitatni? Válasz: A felek azokat a kérdéseket vitatják meg, amelyeket a találkozó résztvevői kívánnak előterjeszteni. Előre csak azt lehet mondani, hogy nem vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül vagy közvetve kárt okoznának a szovjet és az angol államférfiak megbeszélésén XII. Hajnalodott már, mire Endri és a hat bőrönd megérkezett a Belvárosba, egy Bástya utcai házba. A párt vezetői szoktak akkoriban itt találkozni és Ság- vári azért jött éppen ide, hogy megtudja, mi a terv a nyomdával. Konspirációs okokból nem lett volna helyes itt elhelyezni a nyomdát, ezt Endri is tudta, és készült rá, hogy viszi tovább azonnal, de addig már nem hagyhatta sehol, nem bízhatta senkire a bőröndöket. — Keress új helyet a nyomdának s kezdjetek azonnal mun kába. Endri elindult megint, szinte pihenés nélkül és vitte a bőröndöket, fáradtságtól, fájdalmaktól félig önkívületben. A Vámház körúton egy kapu alatt rakta le és Gyulához fordult: — Te most már menj haza, pajtás, innen egyedül kell továbbvinnem. — De hiszen mindjárt összeesel, Endri. — Pártutasífás. Úgyis volt valóban, a párt azt kívánta, hogy az illegális nyom dáról minél kevesebben tudjanak. Értette ezt Gyula is, nem erósködött tovább. — Hát akkor... — nem is tudott mit mondani, átölelte egy pillanatra Endri vállát, megszorította, ránézett egy kicsit meghatottan, aztán gyorsan megfordult, elment. Ságvári nézett utáng egy darabig. Amikor Gyula a sarkon eltűnt, intett egy taxinak, s mintha abból a Vámházkörúti házból költöznék, kezdte kettesével kifelé hordani a kapu alól a bőröndöket. Beült a sofőr mellé és bemondta az egyik pesti átjáróház címét. Minden átjáróházat ismert a városban, s tudta, hogy melyikben laknak elvtársak. Most úgy gondolta, az lesz a legalkalmasabb megoldás, ha egy ilyen házba helyezi el a nyomdát. Amint a taxi megállt, ő megint kirakodott, kifizette a kocsit, megvárta míg elmegy, aztán a két legnehezebb bőrönd del elindult fölfelé a lépcsőn. A második emeleten becsengetett egy lakásba. Magas, őszes halántékú férfi nyitott ajtót. — Jó estét, Sándor. A másik csak most ismerte meg, a hangjáról. — Szervusz, gyere be — mondta érezhető kis aggodalommal. — Nem mehetek, lent van a poggyászom a kapu alatt. Most jöttem vidékről, még nincs szállásom és csak azt akartam volna megkérdezni, hogy ellak- hatnék-e nálatok, amíg helyet találok. Sándor nem nézett rá. Zavartan, habozva állt az ajtóban. Aztán rekedten odasúgta: — Ne értsd félre ... tudod, azt hiszem, már figyelnek. A te érdekedben mondom... Endri csak nézte a sápadt, tétova embert. Nem haragudott rá, magában sem nevezte gyávának, csak szánta, s úgy érezte, mintha egy kicsit, éppen csak egy kicsit fáradtabb volna, mint az előbb. — Jól van, igazad van ... köszönöm. — Kezét nyújtotta barátságosan, mosolyogva, s elindult a két bőrönddel lefelé. A harmadik lakásban késő estére — végre helyet talált a nyomdának. Már alig tartotta magát. A bőröndöket is csak egyenként tudta behordani a házba. Ahogy az utolsót cipelte, öreg nénike ment el mellette az utcán. — De nehéz az a csomag, fiam. Csak nem bomba van benne? Endri elnevette magát: — Az is lehet, néni. Aznap haza sem ment. Az utolsó bőröndöt is elhelyezte, s leült eg'y percre, igazán csak egy percre, pihenni, de már abban a pillanatban aludt is. (Folytatjuk.) 1 J
