Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-13 / 88. szám
195« ÁPRILIS 13, TOLNAI NAPLÓ S PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Erős pártszervezet segítheti megfelelően a kétyi Alkotmány Tsz fejlődését Jobban szervezzék meg a verseny népszerűsítését Jegyzetek a tamási gépállomás üzemi bizottságának munkájáról \ i A kétyi Alkotmány Termelő- szövetkezetben a késői tavaszo- dás ellenére is szépen indult a tavaszi munka. 30 hold tavaszi árpát, 30 hold zabot, 15 hold borsót vetettek el eddig, 200 holdon elvégezték a hengere- zést, 40 holdon a fej trágyázást, s a múlt héten éjjel-nappali szüntelen munkával a teveli gépállomás egyik zetora kihord ta az összes istállótrágyát, amit mintegy 30 hold földön teregettek szét. 130 holdnyi területet készítettek elő négyzetes vetésre, 12 holdra pedig a tervezett 10 hold helyett gyümölfcsfát telepítettek. Április 7-én, a termelőszövet kezet közgyűlésén SZÉP HATÁROZAT SZÜLETETT Eszei’int imájus 1-re, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepére elvetnek minden tavaszi magot, a kötelező 3 százalék helyett pedig 6 százalékkal emelik a terméshozamot az idei gazdasági évben. Az ígéret megtartására a termelőszövetkezetnek megvan a lehetősége. Biztatóan kezdődött az idei gazdasági év is. Az is tény, hogy a termelőszövetkezet az utóbbi időben figyelemre méltóan megerősödött. Az ősz óta 25 család lépett be az Alkotmányba. Ez nemcsak számok szerint jelzi a termelőszövetkezet növekedését, erősödését, hanem minőségileg is, mert az új tagok, mint a tavaszi mun kakezdés bizonyítja, szorgalmas igyekvő emberek, akik termelő- szövetkezetben jobban akarnak boldogulni, mint annak idején kicsiny parcelláikon. A gyümölcsfa csemeték elültetésekor is az új tagok jártak elől a közös munkában. Bizonyos, hogy dolgos szellemük előnyösen hat a termelőszövetkezet fejlő désére. Erre a munkaszeretet re, a közös munkában való lelkiismeretes részvételre, mint a múlt tapasztalatai bizonyítják, nagy szükség van a termelőszövetkezetben. Tavaly a termelőszövetkezet korántsem használta ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a nagyüzemi gazdálkodás biztosít. A föld jó a termés is elég szép volt, de a munkáskéz a legnagyobb dologidőben gyakran hiányzott. LAZA VOLT A MUNKAFEGYELEM A közös munkából időnként sokan elmaradtak. Több tsz-tag nem érte el egész évi munkájával az alap munkaegységszámot sem. És azok, akik becsületesen teljesítették kötelességüket, sajnos, elnéző magatartást tanúsítottak a mulasztókkal szem ben. Egy időben még alkalmazták büntetésképpen a munkaegységlevonást, de hamarosan abbahagyták. Ha a termelőszövetkezetben egy erős pártszervezet működik, amely meg tudja teremteni a tagok között a szocialista munkaszeilemet — bizonyos, hogy nincs ennyi baj a munkafegyelemmel és sokkal jobb eredménnyel jár a gazdálkodás. A pártszervezet azonban gyenge. Az új belépésekkel a termelőszövetkezet nagy gazdasággá fejlődött, melynek csaknem 800 holdja és 80 tagja van — s működik egy öttagú párt- szervezet, amelynek működése az eddigiek folyamán alig érződött a tsz életében. A párt- szervezet, megalakulása óta egyetlen tagot, vagy tagjelöltet nem vett fel soraiba. Ilyen mulasztást a pártszervezet nem csak a tag és tagjelöltfelvételi munkában követett el, hasonlóképpen elhanyagolta többi feladatának teljesítését is. Nem elienőrizte a gazdasági munkát, nem harcolt a hibák, a mulasztások ellen. ■ A taggyűléseken a kommunisták nem foglalkoztak konkrétan azzal a kérdéssel, mit kellene tenniük az eredményesebb gazdálkodás érdekében, nem foglalkoztak, mert a vezetőség újjáválasztása előtt nem is igen tartottak párttaggyűlést. A VEZETŐSÉG ÜJJÁVÁLASZTÁSAKOR Kuti Lajos elvtársat, a teveli gépállomás kihelyezett agronó- musát választották meg a párt- szervezet titkárának. Kuti elvtárs energikus, lelkes szakember, aki minden erejével arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék. Harcol a hibák ellen, de mint párttitkár, ő sem törekszik arra eléggé, hogy a termelőszövetkezetben a munkájukat becsületesen elvégző tagok között elítélő szellem alakuljon ki a lazaságokkal szemben, sőt ő maga is hajlik a megalkuvásra. A napokban például a tanács azoknak a tsz tagoknak a névsorát kérte tőle, akik a múlt évben nem érték el az alap munkaegységszámot. Jónéhány ilyen tagja van a termelőszövetkezetnek, de névsorukat Kuti elv társ mindmáig nem adta át a tanácsnak. Kuti elvtárs is és örzsik József elvtárs, a tsz kommunista elnöke is elismeri, hogy nem foglalkoznak az emberekkel, párttagok és tagjelöltek nevelésével. Pedig a termelőszövetkezetnek több olyan tagja van, akire e szempontból számítani lehet, különösen azok között, akik az ősz óta léptek be. Ezideig azonban csak Antal Imre elvtárssal, a tsz egyik kovácsával foglalkoztak. Ö már kitöltötte a kérdőívet is. Nem lehet elvitatni, hogy az Alkotmány Tsz-ben biztatóan kezdődött a munka. Hibák azon ban most is bőven akadnak, különösen a munkaegység nyilvántartás vezetésében. A brigádvezetők, Kuti elvtárs szerint, minden apró-cseprő munkára hajlandók beírni a 0,8 munkaegységet. Ugyanakkor Sárkány József kovácsnak, aki, a kovácsműhelyben az erős l széngáztól megbetegedett, még < mindig nem írták jóvá a beteg-( sége idejére járó munkaegységet. A fogatosok közül többen< azt is munkaegységre számolták el, amit a háztáji gazdaság- < ban végeztek, s ebben élenjárt l Hartmann János, a fogatosok t csoportvezetője. Mindezek arra utalnak, hogy 1 a pártszervezet előrelendítő ( tevékenysége a tsz-ben n gyón hiányzik. Ez azonban csak akkor válik ] lehetségessé, ha a pártszerve- ( zet — számbelileg is, minőség- belileg is — megerősödik. A tsz , ben jelenleg öt kommunista | van. Ha a dolgozók közötti po- < litikai munkát, a párttagok és < tagjelöltek nevelését kollektív pártfeladatnak tekintik és a tér melőszövetkezet legjobb dolgo- ( zóival igyekeznek megerősíteni | a pártszervezetet, komoly ered- < ményeket érhetnek el. Akkor ai pártszervezet a termelő munka * lendítő kerekévé válhatik, fel' tud lépni a közös gazdálkodás fejlesztésére káros jelenségek j ellen és tevékenységével hozzá( tud járulni a közgyűlés határo-1 zatának, a terméshozam 6 szá- ( zalékos emelésének valóravál- tásához. A szocialista munkaverseny nemes vetélkedés a mezőgazdaság, ipar valamennyi ágában, amelynek eredményeként rövidebb idő alatt földbe kerül a tavasziak magja és több traktor, kombájn és négyzetbe vető gép kerül a gépállomásokra, hogy megkönnyítse a termelőszövetkezeti paraszt ság munkáját. A szocialista munkaverseny keretén belül eddig még soha nem tapasztalt eredményeket tudtak elérni, de csak akkor, ha törődtek a versennyel, ha fontosnak tartották_ hogy az ered meny, az elért munka teljesítményt közöljék a dolgozókkal. Megyénk gépállomásainak traktorosai százával tettek vállalást tavaszi vagy éves tervük teljesítésére, illetve túlteljesítésére, többszázalékos üzemanyag és alkatrész megtakarítás mellett. Születtek vállalások, dolqpznak is a traktorosok, csak éppen az arra legilletékesebbek nem törődnek az eredmény értékelésével, népszerűsítésével. — Erről győződtünk meg a napokban a tamási gépállomáson. Nem mondanánk igazat, ha azt bizonyítanánk, hogy a tamási gépállomáson nincs verseny. Van, de kérdezzük meg a legilletékesebbet, Csuhaj Ernő elvtársat_ a gépállomás függetlenített ÜB elnökét. — Igyekeztünk a versenyt megszervezni, ennek érdekében március 3-án és 13-án is üzemi értekezletet hívtunk össze, ahol a traktorosok lelkesen vállalták tavaszi, illetve éves tervük túlteljesítését. — Hét brigádunk versenyez és ezenkívül 18 traktoros pár hívta ki egymást. Valóban a jegyzőkönyvek megmásíthatatlanul igazolják, az ÜB elnök elvtárs szavait. Eddig rendben is lenne. Az ad minisztráció tökéletes. A két jegyzőkönyvön kívül március 20-i keltezéssel újabb egy-egy ív papíron olvasható „Szocialista munkaverseny 1956-os gazdasági évre.’’ Ezen az oldalon a páros versenyben álló 18 traktoros neve olvasható. A másik ív papíron a hét traktoros brigád vállalása. — Minden megvan, csak a leglényegesebb hiányzik, sehol nincs feltüntetve, hogy a vállalás teljesítése hogyan áll, melyik brigád vagy traktoros vezet. Vgylátszik az üzemi bizottság munkája teljesen kimerült azzal, hogy megszervezték a versenyt, — értékelni már nem akarják? — ügy gondoltam — válaszolt Csuhaj elvtárs — majd a tavaszi idény végén értékeljük a munkát, addig is a gépállomás üzemgazdásza 10 naponként kimutatja, hogy melyik traktoros, mennyit teljesített. Ez igaz, az üzemgazdász kimutatja, hogy például Márton Gyula, Bodor József, Ág Mihály és a többi traktorosok Az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához A szocializmus, mint világrendszer] A SZKP XX. kongresszusának határozata megállapítja: „Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocializmus túlnőtt -egy ország keretein és világ- rendszerré vált, a kapitalizmus pedig erőtlennek bizonyult arra, hogy megakadályozza ezt a világtörténelmi folyamatot.“ Korunkban a II. világháború után a nemzetközi porondon megváltoztak az erőviszonyok, a kapitalizmus és szocializmus közötti harc feltételei ma mások. Erősödtek a belső ellentmondások a még meglévő kapitalista országokban, és velük szemben már nem egy, hanem tizenhárom szocialista, illetve szocializmust építő ország van a világon, amelyek elfoglalják a föld területének egy neevp- dét. A II. világháború előtti 200 millió emberrel szemben ma 900 millió ember — a világ lakosságának több mint egyhar mada — él olyan államokban, amelyekben vagy szocializmus van. vagy épül a szocializmus. Létrejött tehát a szocialista álla mok egész rendszere, létrejött a szocialista világrendszer. A szocializmus olyan erővé vált, amelyet a világ egyetlen fontosabb kérdésének az eldöntésénél sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek az új feltételek hatást gya korolnak a kapitalista országok további fejlődésére is, és kedvezőbb helyzetet teremtenek a világ dolgozói legfontosabb problémáinak megoldására. Gazdasági téren a szocializmus lehetőségei mérhetetlenül kiszélesedtek, amennyiben nagy előnyöket jelent az, hogy a kölcsönös segítség és elvtársi együttműködés kapcsolata az egyes országok termelő apparátusa között kialakulhatott, ami a fejlődést meggyorsítja. E kapcsolatok — amelyekben az államok mint egyenragú felek vesznek részt — a kevésbé fejlett országokkal szemben sem állítanak olyan feltételeket, amelyek a gyengébb számára károsak gazdasági vagy politikai szempontból. Az ilyen kapcsolatok nem maradhatnak hatás nélkül a gazdaságilag elmaradottabb országokra. Ezekre az országokra a fejlettebb tőkés országok sok olyan kapcsolatokat kényszerítettek, amelyek gazdaságilag csak az erősebbnek előnyösek és politikailag is a szuverenitás megnyirbálását jelentik. Ezek az országok (India, Burma, Indonézia, Egyiptom stb.) látva azt, hogy a szocialista államokkal kötött gazdasági megállapodások előnyösebbek számukra, egyre bátrabban lépnek gazdasági kapcsolatba szocialista államokkal — egyre jobban igyekeznek a szocialista államokkal a jó viszonyt megőrizni. Emellett ezen országok tömegeiben ugrásszerűen nő a rokonszenv a szocialista tábor népei iránt. Ebből az alábbi következtetéseket lehet levonni: a) A fő kapitalista országok vagy elvesztik a régi piaci kapcsolataikat ezekben az országokban, vagy kénytelenek egyre inkább beleegyezni egyen jogú kapcsolatokba. Világosan mutatják ezt egyrészt a Szovjetunió és a volt gyarmatok közti kereskedelmi forgalom megnövekedéséről tanúskodó adatok. Ugyanakkor az USA ré szesedése csökkent ezen országok kereskedelmi forgalmából. Ezek a tények a főbb tőkés országok józanabb politikusait olyan megnyilatkoztatásokra késztetik, hogy a fegyverszállítások és katonai paktumok he mennyit teljesítettek az elmúlt 10 nap alatt, de azért az üzemi bizottságnak is lenne dolga_ ha több nem is, de annyi biztosan, hogy közöljék a traktorosokkal azt, hogy az elmúlt 10 nap alatt szorgalmas munkája révén ez a brigád, ez a traktoros pár került az élre. Ilyennel pedig nem igen lehet találkozni. A gépállomás központi épülete előtt lévő faliújság táblán ez év január 1-től március 20-ig a három legjobb eredményt elérő traktoros neve volt olvas, ható. A hatalmas szerelőműhelyben elhelyezett dicsőségtábla pedig még ma is a téli gépjavítás ideje alatti fizetési besorolási kategóriákat hirdeti. Semmivel sem jobb a helyzet a brigádszállásokon, ahova pedig Csuhaj elvtárs szavai szerint rendszeresen el küldik az értékelést. A II-ss számú szakályi brigád 7 tagja, nak az a véleménye, „hogy könnyű elküldeni az olyan értékelést, ami valóságban nincs is meg. A brigád tagjai arról panaszkodtak, hogy nagyon szeretnék tudni, hogy versenytársuk a III-as számú brigád hogyan áll a teljesítéssel. Sajnos_ nem tudhatják, még ebben az évben erről nem keptak értékelést. Pedig szép eredményeik vannak, hi. szén közülük Simon elvtárs már teljesítette tavaszi tervét. Sokat kell javítani munkáján a tamási gépállomás üzemi bizottságának. A versenyt ne holt anyagként kezeljék, amelyet be lehet zárni egy íróasztalba, hiszen a szocialista munkaverseny eleven — lüktető része mindennapi munkánknak, életünknek. Ezt a munkát nem lehet sablonosán végezni és kezelni, mert minden teljesített és túlteljesített terv mögött ember áll, aki éjt nappallá téve dolgozik hogy jól haladjon a munka a földeken. Ehhez a munkához még nagyobb segítséget kell adni a gépállomás vezetőségé, nek, pártszervezetének. Igaza van Szlaczki elvtársnak, a gépállomás igazgatójának, — amikor azt mondja: „Van javulás az ÜB munkájában, szebbek az eredmények, a tagtoborzás és tagdíjbefizetés terén.” De igaza van akkor is, amikor azt mondja, „... a verseny, a jó eredmény népszerűsítése terén jobban kellene tevékenykedni az üzemi bizottságnak. Van a gépállomáson egy díszes kötésű dicsőség könyv, ahova legutóbb sajnos, 1953-ban írtuk be a jól dolgozó traktorosok neveit és teljesítéseit”. A traktorosok, a gépállomás valamennyi dolgozója ér. deklődik a verseny iránt_ érdemes lenne tehát az üzemi bizottságnak is jobban foglalkozni ezzel, mert a verseny jobb és több munkára ösztönöz. BODOLAY. Segítenek az újjáépítésben A Dombóvári Sertéstenyésztő telepek dolgozói aggodalommal figyelték a híreket, miként alakul a helyzet a Duna mellett. Most, mikor a lakosság, az ár- vízvédelmi szervek és a honvédség összefogásával sikerült legyőzni a pusztító áradatot, dolgozóink az újjáépítésnél az élet megindításánál is ott vannak. Röpgyűlésen a kőműves, az ács brigádok, valamint segédmunkásaink felajánlották, hogy két házat felépítenek a kijelölt községben. A villanyszerelők és a lakatos gépműhely dolgozói pedig a lakatos és villanyszerelői munkák elvégzését vállalták. Akik nem mehettek el az árvíz sújtotta községekbe az építkezésekhez segíteni, azok gyűjtést rendeztek az egyes telepeken. Négy telenen eddig 341 dolgozó, közel 10 000 forintot adott össze, legszebb eredményt értek el a szarvasdi telep dolgozói, itt 99 fő 4200 forintot gyűjtött össze az árvízkárosultak megsegítésére. lyett a kereskedelmi, békés ver ( senyt követeljék. i b) Fejlődnek a nemzetközi i kapcsolatok, csökken a nemzet- < közi feszültség — a közvetlen1 háborús veszély a szocialista] és nem szocialista államok kö-: zött, és általában létrejött a há- j ború elhárításának lehetősége. 1 A létrejött szocialista világrend i szer és széles békeövezet meg- 4 teremtette a háború elkerülésé- ] nek a lehetőségét, meggátolva* a háborúk gazdasági alapjának-’ az imperializmus gazdasági folyamatainak végzetszerű érvényesülését. c) Emellett, éppen az előbbiek miatt lényegesen nehezebb, hogy a tőkések nemzetközi kap csolatai alapján a főbb imperialista országok monopolistái beavatkozzanak más népek bel- ügyeibe. Sokkal nehezebb ma az intervenció szervezése más országok forradalmainak leverésére, mint amikor még csak egy szocialista ország volt. E tények miatt ma lehetséges, hogy egyes országokban fegyveres felkelés nélkül, a parlament felhasználásával valósítsák meg a dolgozók a proletariátus diktatúráját. Gacsályi István
