Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-12 / 87. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 ÁPRILIS 12. Közös nyilatkozatot tettek a német békeharcosok Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság békemozgalmának küldöttei, akik résztvettek a Béke Világ­tanács stockholmi rendkívüli ülésszakán, az alábbi együttes nyilatkozatot tették közzé: „Üdvözöljük, hogy a Béke Vi lágtanács az általános leszere­lés mellett szállt síkra. Egész Németországnak érdeke, hogy a leszerelés mindenütt — né­met földön is — megvalósul­jon. A leszerelés Németország újraegyesítését is elősegítené. Leszerelés nélkül nem enyhül­het a nemzetközi feszültség, le­szerelés nélkül nem kerülhet sor a német egység helyreállí­tására. Lényeges német hozzá­járulás lenne a nemzetközi le­szereléshez, ha egész Németor­szágban a lehető legkisebb mértékre csökkentenék a had­erőt és annak fegyverzetét, száműznének német területről minden nukleáris fegyvert és az atomerőt kizárólag békés cé­lokra használnák fel. Ehhez elengedhetetlen, hogy a két né­met állam megállapodást kös­sön egymással. Egész Németor­szág közvéleményének, min­denkinek, aki szívén viseli a béke és az újraegyesítés ügyét, közös erővel kell nagy céljaink eléréséért küzdenie. Közeleg V. I. Lenin születésének 86. évfordulója Moszkva (TASZSZ). Moszkva dolgozói, az egész szovjet nép készülődik Vlagyimir Iljics Le­nin születésének 86. évforduló­jára. A nevezetes évforduló al­kalmából ünnepi gyűléseket tartanak az üzemekben és gyá­rakban, az intézményekben, a főiskolákon és iskolákban. E gyűléseken forradalmárok, — munkások, tudósok, írók, mű­vészek, párt. és szovjet funk­cionáriusok emlékeznek meg Vlagyimir Iljicsről. Duclos cikke esz elígéri®! kérdésről Az Humanité szerdai száma foglalkozik az algériai kérdés­sel s első oldalán közli Jacques Duclos vezércikkét „Tárgyal­janak!“ címmel. Duclos megállapítja: a kato­nai intézkedések elfogadása az­zal a veszéllyel fenyegeti Fran­ciaországot, hogy olyan hábo­rúba sodródik, amely algériai földön, más körülmények kö­zött a vietnami háború keserű tapasztalatának megismétlését eredményezi. Mindenképpen szükség van a tárgyalásokra — folytatja Duc­los — ne feledjük el, hogy ha Franciaország egykori vezetői a vietnami háború előtt tár­gyaltak volna, ahelyett, hogy csak utána tárgyaltak, Francia- ország számára egészen más lett volna a helyzet Vietnam­ban és az amerikaiak nem ren­dezkedhettek volna be Dél-Vi-. etnam uraiként. A kommunista párt, amely március 12-én a kormány mel­lett szavazott, hogy továbbra is fenntartsa az akcióegység fej­lesztésének lehetőségeit a szo­cialista dolgozókkal s meggátol­ja a kormánynak a reakció fog lyává válását, meg van győződ­ve arról, hogy a munkásosztály és Franciaország népe az algé­riai békéért folytatott harc­ban egyesülve megváltoztatja az események folyását és meg­akadályozhatja a helyrehozha- tatlant. Ütött a legszélesebb- körű akcióegység órája, hogy meggátoljuk a katasztrófát. Sokezer francia és algériai éle­tét kell megmenteni, meg kell menteni a francia és algériai nép barátsága és szövetsége fenntartásának lehetőségeit — hangoztatja befejezésül a cikk. rsi r -g n tf *• K • w lOV&Iilí <e3M>Sö€Íll£ a magyar és a jagoszláv Iiajózás kapcsolata Leningrád (TASZSZ). T. Er. lander svéd miniszterelnök, G. Hedlund belügyminiszter és a kíséretükben lévő személyisé­gek, akik a szovjet kormány meghívására látogatást- tettek a Szovjetunióban, április 11-én hazautaztak. A leningrádi repülőtéren N. I. Szmirnov, a leningrádi vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá gának elnöke, I. A. Pucskov, a tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára búcsúztatták a svéd vendégeket. Jelen volt V. Sz. Szemjonov szovjet külügymi­niszterhelyettes, K. K. Rogyi- nov stockholmi szovjet nagy­követ és R. Sohlman moszkvai svéd nagykövet. Erlander miniszterelnök a repülőtéren beszédet mondott. A többi között kijelentette: — Ma, amikor elhagyjuk a Szovjetunió területét, köszönet­tel tartozunk a szovjet kor­mánynak, amelynek kezdemé­nyezésére utazásunk létrejött és mindazoknak, akik érdekes­sé és kellemessé tették látogató su.nkat. A Szovjetunióban jár­va mindenütt szívélyesen és barátsággal fogadtak bennün­ket. Igen nagy hatást tett ránk a technika, a tudomány és a köz­oktatás fejlődése, amely itt az emberiség haladását szolgálja. Láttuk, hogy a Szovjetunióban rövid idő alatt helyreállították a háborús károkat. A búcsú pillanatában békét és sikert kívánunk a szovjet népnek az egyetemes békéért a többi néppel vállvetve az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek keretében folytatott harcá­ban. N. I. Szmirnov Leningrád lakossága nevében szerencsés utat kívánt a svéd miniszterel­nöknek és kérte, tolmácsolja a svéd népnek őszinte baráti üd­vözletét. Pietro \(‘!i3ii beszámolója az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának ülésén A jugoszláv hajózás vezér- igazgatója, Rodoljub Stanity egy hétig Budapesten tartózko­dott, hogy a Magyar Hajózási Rt. vezetőivel tárgyaljon a két szomszédos ország hajózási kap csolatainak elmélyítéséről. A jugoszláv hajózási szakember elutazása előtt nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának, amelyben töb­bek között a következőket mon­dotta: — Megbeszéléseinket magyar barátainkkal a múlt évben meg kötött magyar—jugoszláv hajó­zási egyezmény szellemében folytattuk. Egyöntetűen meg­állapítottuk, hogy kapcsolataink egészségesen fejlődnek, s külö­nösen az árufuvarozás ég az űszóművek javítása terén segí­tettünk egymásnak. Mostani lá_ XI. Azt mondta egyszer egy be­szélgetés során a kislánynak, hogy csak az igazi ember, aki az emberiség ügyéért mindenre vállalkozik, nélkülözést, fájdal­makat, mindent elvisel. — A kislánynak ez sehogysem ment a fejébe. Próbáljuk ki mondta Endri. A zongorán állt egy ka­ros gyertyatartó, benne dísznek két szál hosszú, fehér gyertya. Ságvári meggyujtotta az egyi­ket, s fölé tartotta az ujját, — Mondjuk, engem most kínoz­nak, magyarázta a kislánynak, hogy áruljam el a hazámat. És én nem szólok egy szót sem. A kislány először csak tréfának hitte ezt a próbát, s mosolygott rajta, hogy milyen különös, — furcsa ember ez az ő tanítója. Hanem a percek peregtek a gyertya fogyott, és Ságvári összeszorított fogakkal állt, még csak feljebb sem emelte az ujját. A gyerek már ijedten, némán nézte, aztán sírni kez­dett, könyörögni, hogy hagyja abba elhiszi, amit mondott, mindent elhisz, csak hagyja ab­ba, Endri elfujta a lángot. Aznap este illegális találko­zója volt. Társa észrevette, hogy valami baj van a kezé­vel, mert az egyik ujját kicsit togatásomnak is az volt a cél­ja, hogy megteremtsük a fel­tételeket a kapcsolatok további erősödéséhez. Úgy látom, en­nek megfelelően sikeresek vol­tak tárgyalásaink. — Számos olyan kereskedelmi és hajózási kérdést beszéltünk meg, ame­lyek a jövőbeli szorosabb együttműködésünk alapját ké­pezik. Ezek a magyar hajózás nemzeti érdekeit messzemenően figyelembe veszik, ugyanakkor biztosítják a jugoszláv hajózás számára, hogy nagyobb mérték­ben vehessen részt a magyar- országi áruszállításokban. — Meggyőződésem, hogy tár­gyalásaink eredményei mind­két ország népgazdasági érde­keinek megfelelnek, — mon­dotta Rodoljub Stanity. Róma (TASZSZ). Április 9-én | Rómában megnyílt az Olasz Szocialista Párt Központi Bi­zottságának ülése. Az ülésen a most meginduló választási had­járattal kapcsolatban a politi­kai helyzetet vitatják meg. Az erről szóló beszámolót Pietro Nenni, a párt főtitkára tar­totta. Kijelentette, hogy a szocialis­ta párt, a tízezernél kevesebb lélekszámú községekben (ahol a választások a többségi vá­lasztási rendszer alapján zajla­nak majd le) a szocialista párt közös demokratikus listán indul a kommunista párttá) és más haladó erőkkel. i A burzsoá pártok az SZKP XX. kongresszusán hozott ha­tározatokkal kapcsolatos pro­pagandamesterkedéseit érintve, Nenni ezt mondotta: „Rendkívül vulgaristának kell lenni ahhoz, hogy valaki a XX. kongresszus egész munkáját Sztálin kultu­szának kérdésére, vagy az e kultusz elleni harcra zsugorítsa ugyanakkor, amikor a kongresz zsus a valóságban olyan fordu­lat volt, amely nemcsak a Szov jetunió népeit érdekli, hanem az egész világ dolgozóit is. Szá­munkra ebből a kongresszus­ból az a legfontosabb, amivel hozzájárult a nemzetközi fe­szültség enyhítésének politiká­jához és olyan ideológiai elvi kérdések kidolgozásához, ami­lyen például a szocializmusba vezető utak különbözőségének kérdése, továbbá az a kérdés hogy a háború nem szükségsze­rűség.” eltartotta a többitől. Endri ne­vetett, s egy kicsit büszkén me­sélte az esetet. Csak akkor ko­molyodott el, amikor hozzátette — Egy kis gyakorlatozás kü­lönben sem árt. A németek már megszállták Magyarországot, a harc egyre elkeseredettebb lett. Még azon a héten hozták a hírt Ságvárinak: — Elza lebu­kott, veszélyben a nyomda. A nyomda, a párt nyomdája Elza lakásán volt elrejtve. Az asszonyt nem otthon tartóztat­ták le tehát a nyomdát még nem fedezhették fel, de akár­melyik pillanatban ott lehet­nek. Gyorsan kell tehát csele­kedni, bármilyen kockázatos. Ságvári másodmagával ro­hant ki az angyalföldi kis ház­ba. Beóvakodott a deszkakapun, elment a földszintes épület túlsó végéig, egészen a foghíj- jas kerítésig, körülnézett ott is, aztán vissza az Elzáék ablaka alá, pillanatra bekémlelt a sö­tét szobába. Semmi sem moz­dult. Lassan lenyomta a kilin­cset. Az ajtó nem nyílt. Vissza az ablakhoz, aláfeszített valami lapos vasat, az ablak feltárult. Endri beugrott a szobába. — A nyomda ott állt érintetlenül, még nem jártak itt. Akkor pe­dig gyorsan kell dolgozni, mert minden percben itt lehetnek. S míg a másik kint a kis deszka- kapuban őrködött, ő sietve, de óvatosan összecsomagolta hat bőröndbe a nyomda gépeit és betűanyagát. Éppen elkészült, amikor három éles, rövid fütty hangzott. Jönnek. Nem lesz idő kimenteni a bőröndö­ket, hatot egyszerre nem tud felemelni. Feltépte az ajtót, ki­ugrott. — Gyula_ ide gyorsan. A másik beszaladt az udvar­ra. — Már itt vannak a sarkon,- lebukunk, gyere. — A nyomdát nem hagyjuk! — felkapott két bőröndöt, Gyu­la kezébe nyomta. — Arra hát­ra menj, a kerítésen ki lehet bújni. Ott állt a másik négy bő­rönddel. Kettőt a hóna alá vett, kettőt meg kézbefogott. Karja majd leszakadt, hiszen ólombe­tűk, vasalkatrészek tömték de­geszre a bőröndöket. Ságvári szédült az erőfeszítéstől. Rend­kívül erőg ember volt ugyan; de más körülmények között mégsem lett volna képes arra, hogy továbbvigye ezeket a bő­röndöket. Most azonban arról volt szó, hogy a párt nyomda nélkül marad, elszakad egy erős fonál, amely a tömegekhez kötötte. Nem szabad engedni. És megindult a négy bőrönd­del Gyula után. Semmit sem látott, semmit sem érzett már, csak ment, ment, vitte az aka­rat. Amikor hátul, a kerítésnél kiadta az utolsó bőröndöt, meg- csikordult az utcai kapu. — Siess, Endri, el kell tűnni. Gyerünk, észrevehetnek. Ság­várinak sajgott, remegett a keze. Más talán már kimondta volna: Nem bírom tovább, de Endri újra Gyula kezébe adta a két könnyebb bőröndöt, me­gint felemelte a négy másikat, s indult félig lépve, félig futva a sötét utcán. Ahogy a sarkon befordultak, még hallották a ház felől a kiáltást: — Arra hátra mehettek ott keressétek őket. (Folytatjuk.) Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetonió Minisztertanácsának gyászjelentése P.A. Jngyin elhunyta alkalmából Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy 1956 április 10-én váratla­nul elhúnyt Pavel Alekszand- rovics Jugyin elvtárs, a Szovjet unió építőanyagrpari minisz­tere, a SZKP Központi Bizott­ságának póttagja, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának kül­dötte, a Szovjetunió építkezé­seinek és építőanyagiparának egyik kiváló szervezője. Pavel Elekszandrc.vics Jugyin életrajza Moszkva (TASZSZ). V. Pavel Alekszandrovics Jugyin 1902- ben. Tulában született, 11 éves korában mint a tulai fegyver­gyár gépkezelője, majd mint vasúti munkás kezdte meg mun kás életét. 1929-ben a főiskola elvégzése után a kokszkémiai üzem építéséhez került. Egy­szerű mérnökből itt az építke­zés vezetőjévé vált. P. A. Ju­gyin 1930-ban belépett a kom­munista pártba. Az első ötéves terv éveiben kivette részét az ukrajnai és a moszkvai nagy ipari vállalatok építéséből. P. A. Jugyint 1939-ben a he­lyettes fűtőanyagipari népbiz­tosság, majd hamarosan az építőipari népbiztos első helyet­tesévé nevezték ki. . A Nagy Honvédő Háború éveiben nagy munkát végzett a védelmi ipari üzemek építé­se, a háborút követő években pedig a lerombolt déli vaskohá­szati üzemek helyreállítása és az uráli és szibériai nehézipari vállalatok építése terén. P. Jugyint 1946-ban nehéz­ipari üzemépítési miniszterré, 1950-ben pedig, a Szovjetunió építőanyagipari miniszterévé nevezték ki. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. és XX. kong­resszusán P. A. Jugyint az SZKP Központi Bizottságának póttagjává választották. Szmo- lenszk város dolgozói küldött­ként delegálták P. A, Jugyint a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­ba. A szovjet kormány nagyra értékelte P. A. Jugyin állami szolgálatait és hatszor tüntették ki Lenin renddel és a Munka Vöröszászlórendjével. P. A. Jugyin határtalan oda­adásával a kommunista párt és a szovjet nép érdekei iránt, elv hűségével és szerénységével, az emberek iránti figyelmes ba­ráti magatartásával szeretetet és mély megbecsülést érdemeit ki. IS moszkvai Kemszamal szervezet értekezlete ­Moszkva (TASZSZ). Április 10-én megnyílt a Komszomol moszkvai városi értekezlete. A moszkvai szervezet az ország egyik legnagyobb szervezete: mintegy hétszázezer ifjút és le­ányt egyesít soraiban. Mihail Davidov, a Komszo­mol moszkvai városi bizottsá­gának titkára beszámolójában a moszkvai komszomolisták al­kotó aktivitásának számos pél­dáját sorolta fel. A moszkvai Komszomol- szervezetek nagy segítséget nyújtottak a szibériai és kazah­sztáni szűzföldek feltörési programjának megvalósításá­ban. Több mint huszonkétezer moszkvai fiatal utazott e he­lyekre a Komszomol megbízá­sából. Az ifjúság aktív részt vállal a műszaki haladásért vívott harcban is. Az ifjak és leányok bővítik ismereteiket. A számos fővárosi építkezésen mintegy százezer ifjúmunkás dolgozik. Az egyik legnagyobb építkezés az a sportstadion, ahol 1957-ben a Világifjúsági Találkozó ver­senyeit tartják. A stadion épít­kezésén dolgozó ifjúmunkások elhatározták, hogy 1956 július elsejére befejezik az építke­zést. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL Rövidesen üzembeheiyezik a varsói televíziós állomást A Varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájának XXVIII. emeletén befejezéshez közele­dik a televíziós adóállomás szerelése. Április 15-én megin­dulnak a próbaadások. Május elsején megkezdi működését a yarsói televíziós állomás. Az adások 80 kilométer körzetben '.'álnak vehetővé. Lodzban is előrehaladtak a? építkezési munkálatok. Úgy tér vezik, hogy a lodzi televíziós ál­lomás július 22-én, az ország felszabadulásának ünnepén kéz di meg adásait. Stalinogródban is folyamat­ban van a televíziós állomás építése, amely a sziléziád ipar­vidék számára fog műsort sugá rozni. A népi alkotás kincsei A Román Népköztársaság Népművészeti Intézetének ku­tatói már évek óta gyűjtik a népköltészet alkotásait. Az In­tézet kutatóiból alakított kollek tivák most öt kötetre való anya got készítenek elő sajtó alá. Az első két kötet a Vajdahunyad és Hátszeg vidéki hegyilako­sok népmeséit tartalmazza. A sorozatot 40 kötetesre tervezik és felöleli majd a Román Nép- köztársaság teljes népművésze­tét. A kutatók eddig gramo­fonlemezre és magnetofonsza­lagra több mint 60 000 balladát, népdalt, legendát, népmesét, al­kalmi rigmust és népi táncot gyűjtöttek össze. Harminc betűs kínai ábécé „Az újonnan közzétett 30 betűs kínai ábécé elő fogja se­gíteni a kínai írás gyors elsa­játítását — mondta Vu Yu- chang, a kínai nyelvreformbi- rcottság elnöke. — A mostani átmeneti időben természetesen még nem helyettesíti a kínai (rótt nyelvet, de elősegíti a nyelv fonetikus leírását. Az új ábécé révén ki fogjuk irtani az Írástudatlanságot Kínában. Az új ábécé céljaira a latin betű­ket alkalmazták, mert ez a leg­elterjedtebb a világon, ezt használják a Szovjetunió négy köztársaságában, nyolc népi de mokratikus országban is. Ez megkönnyíti a nemzetközi érint kezést is. A mostani kínai írott nyelvet sohasem fogjuk félre­tenni, a kínai kulturális hagyo­mányok ismerete és a kínai klasszikusok lefordítása meg­követeli az ősi kínai írás isme­retét. Egyébként már 350 évvel ezelőtt is kísérletet tettek fone­tikus kínai ábécé bevezetésére, de ezt a nagyszabású reformot csak a mostani társadalmi rend szerben lehet megvalósítani." Erlander svéd miniszterelnök hazautazott a Szovjetunióból Hámori Ottó : ENDRI

Next

/
Thumbnails
Contents