Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-12 / 87. szám
1956 ÁPRILIS 12. TOLNAI NAPLÓ 3 PART és PARTÉPÍTÉS A termelés feló kell fordulni a pártmunkának Járási pártértekezlet Bonyhádon A gerjeni példa... A bonyhádi járás pártszervezeteinek küldöttei több mint százan — az elmúlt vasárnap Bcnyhádon a járási művelődési otthon nagytermében tartották meg a pártértekezletet. A vörös és nemzeti színű, valamint fehér drapériával díszített teremben hallgatták meg a küldöttek a járási pártbizottság beszámolóját a kétéves munkáról, valamint a vita alap ján az újjáválasztott pártbizottság, az egész járás kommunistáinak feladatait. Megjelent és felszólalt a pártértekezleten Rév András elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára is. A jelölő bizottság, a szavazatszedő bizottság és a mandátum vizsgáló bizottság megválasztása után a járási pártbizottság beszámolóját Szabó István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mondotta el. A beszámoló bevezető részében beszélt a pártértekezletek jelentőségéről, méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának tapasztalatait, s en nek szellemében ismertette a nemzetközi helyzetet. A továbbiakban a járás iparának, mezőgazdaságának helyzetét és feladatait elemezte, valamint a népjólét és kultúra terén elért eredményeket vizsgálta, s a pártélet legfontosabb kérdéseit vetette fel. Már a beszámoló is mutatta, milyen ter- mékenyítőleg hatott a bonyhádi járásban is a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa. A járási pártbizottság beszámolója amellett, hogy az ered menyeket ismertette, a hibákat bátran felvetette, s a további tennivalókat megszabta, még az elért eredményeket is kritikusan vizsgálta. -— Járásunk területén — mondotta többek között Szabó elvtárs — négy minisztériumi iparüzem van. A káros jobboldali elhajlás még 1954-ben is éreztette hatását, s ehhez elsősorban a cipőgyár jár>’+ ''°z- zá. 1955-ben lényeges javulás volt, melt 4,3 százalékkal túlteljesítették az üzemek a termelési tervet. E javulásban is a Cipőgyár mutatott jó példát, amely nagyon mélyről küzdötte fel magát. Egyesek már más gyárból akartak szakmunkást hozni, azonban a dolgozók a helyes vezetés, a munkakörülményeit megfelelő biztosítása bebizonyította, hogy nem erre van szükség. —, mert maguk sem foglalkoztak egy-egy gyengén működő tsz munkájának elemzésével, csak rövid tanácsokat osztogattak, 2—3 óráig voltak kint s ezzel nem lehetett segíteni. Főként az alapszabály betartására kell törekedni. Nem kell félni saját határozataink végrehajtásától. Az állattenyésztési munka, mely javult az elmúlt évben, további fellendítésének feltétele a megfelelő takarmány alap biztosítása és az állat- gondozói munka megjavítása. Foglalkoznunk kell a Tsz-ek gazdasági megerősítésével együtt a számszerű fejlesztéssel is, amelynek során meg kell javítani az agitációs munkát a még egyénileg dolgozó parasztok között. Részletesen foglalkozott a beszámoló a gépállomások munká jával, valamint az állami gazdaságok területén adódó felada tokkal. Majd rátért az életszínvonal-emelkedés adatainak ismertetésére. — A parasztság életszínvonala emelkedését az is mutatja, hogy a földművesszövetkezet áruforgalma mintegy 35 százalékkal nőtt 1953- hoz viszonyítva. A cípőgyári dolgozók keresete 1954-hez viszonyítva 16 százalékkal nőtt, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóié még többel. A pártélet kérdéseit is mélyen elemezte a beszámoló. Szólt arról, hogy a kollektív vezetés területén a járási párt- bizottság ért el eredményeket, de fogyatékosság az, hogy a kol lektívan hozott határozatok végrehajtásában még kevés pártbizottsági tag vesz részt, de ezt a titkárok sem igényelték eléggé. Hangsúlyozta Szabó elvtárs, hogy a termelés felé kell fordulni a pártmunkának. Eközben azonban egyik legfontosabb feladatról, a tag és tagjelölt felvételről sem szabad elfelejtkezni, hiszen, bár már 1955-ben 109 tagjelöltet vettek fel a járás pártszervezeteiben, de 17 párt- szervezetnél két évig, s még hosszabb idő óta nem vettek fel tagjelöltet. Ez annál is súlyosabb hiba, mivel ebből 12 termelőszövetkezeti pártszervezet. Hangsúlyozta, hogy a két nagyüzemnél nem sokkal jobb a helyzet. Bőven foglalkozott ezután a tanácsokban dolgozó kommunistákkal, a DISZ fiatalok és a többi tömegszervezetek munkájával, feladataival. A revíziós bizottság beszámolója után széleskörű vita indult meg a küldöttek részéről a járási pártbizottság kétéves mun kájáról, s a további feladatokról. Mint a beszámoló, a vita is a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa tapasztalatainak szellemében zajlott le. A hozzászólók saját eredményeiket, hiányosságaikat elmondva, bátran bírálták a fel só vezetést. Bogos Domokos elv társ, a bonyhádi Dózsa Népe Tsz elnöke például elmúlt évi tevékenységének komoly bírálatával kezdte hozzászólását. Kerner Ferenené elvtársnő a nagymányoki tanács elnöke bírálta a járási pártbizottságot, személy szerint Rózsa elvtársat, a kádermunkával kapcsolatban. A revíziós bizottság beszámolójában szerepelt, hagy a JB. egyes osztályai nem foglalkoznak kellően a dolgozók bejelentéseivel, mint például Radó elvtárs. Ezt támasztotta alá Fábián József elvtárs, a majosi Kossuth Tsz elnökének hozzászólása is, aki levelet írt a járási pártbizottságnak, de azóta sem segítettek ügyében. Németh János elv társ a závodi Előre Tsz elnöke többek között arról beszélt, hogy minden erejüket megfeszítve igyekeznek időben elvetni a tavasziakat, hogy a Központi Vezetőség határozatában meg jelölt 3 százalékos terméseredmény-növelést elérhessék. Szinte valamennyi hozzászóló részletesen beszélt a fiatalok munkájáról is. Megállapítható volt ezekből, ha a párt és állami szervek törődnek a fiatalokkal, azok nagyszerű eredményeket tudnak elérni. Felelősségtudattól áthatva beszéltek a küldöttek arról is, hogy haza- menve többet törődnek a kommunisták tanácsbeli munkájának megjavításával, mégpedig úgy, hogy ez együtt haladjón a pártszervezetek erősítésé- ( vei, tekintélyük növelésével, s, az előttük álló gazdasági feladatok, jelen esetben a tavaszi- i ak gyors, minőségi elvégzésével. t Rév András elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára arról beszélt, hogy a pártértekezlet betöltötte hi- ( vatását, mert a beszámoló és' a hozászólások, bátran feltárva a hibákat, s előre mutatva olyanok voltak, amelyek előreviszik a járás területén a pártmunka megjavítását, s rajta keresztül a gazdasági feladatok végrehajtását. A Megyei Pártbizottságot bírálókkal egyetértett, s ígérte, hogy azokat megfogadva, tanulva a XX. kongresszus tapasztalataiból, többet fognak kint tartózkodni a területen. Részletesen beszélt a nők szerepének fontosságáról. — Adják az MNDSZ-nek — mondotta többek között — feladatul, hogy a tavaszi munkákat segítsék. Enélkül május első hetére nem leszünk készen a tavaszi munkákkal. A tag és tagjelöltfelvétel területén a tsz pártszervezetek megerősítésének fontosságé val foglakozott elsősorban, amelynek szükségessége a beszámolóból is kitűnt. Felhívta a pártértekezlet figyelmét — amelyről egyébként a beszámoló és a vita is csak igen röviden emlékezett meg —, hogy az egyéni dolgozó parasztok kö zott meg kell javítani a felvilágosító, nevelő munkát. A vitában felszólaló több ci> társ után Szabó elvtárs válaszolt meg a felmerült problémákra, majd a pártértekezlet titkos szavazással megválasztot ta a járási pártbizottság tagjait, póttagjait, a reviziós bizottság tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. Ezután az Internacionálé elének- ,lésével végétért a bonyhádi járási pártértekezlet, amely eredményes munkát fejtett ki, s jó alapot adott ahhoz, hogy a járás pártszervezetei, az újjáválasztott járási pártbizottság segítségével az elkövetkezendő időkben kijavítva az eddig tapasztalt hiányosságokat, új sike reket érhessenek el s segítségük kel az egész járás dolgozói. jVTéhány héttel ezelőtt a megfékezhetetlennek látszó ] r jeges dunai árvíz ellen való küzdelemben résztvettek , i [Gerjen község lakosai is. Sokan a gátakon álltak helyt, másik . i [faluba költöztetésénél, megint mások éjjel-nappal az utcán, i cirkáltak”, hogy a házaknál maradt javak sértetlenül ma- ,i )radjanak, az apróbb és nagyobb jószágok kapjanak ennivalót. (i }Tulajdonképpen ezekről lesz szó a következőkben. Az árvíz, i iidején megválasztott utcabizalmiakról, akik lelkiismeretes (> [munkájukkal elősegítették, hogy a helyi tanács és a pártszer- ,I övezet kapcsolata továbbmélyült, erősödött a párt és a nép álla- , mába vetett hit Gerjen községben ... ( • Gerjen az elmúlt években, — 1954. második negyedét ki- I véve, — mindig a járás és a megye legjobb községei közé tar- i tozott akár a mezőgazdasági munkákat, akár pedig a begyüj- i test tekintve. Egy-egy járási értekezleten többször meg is I kérdezték a járás többi községeinek tanácselnökei Szappanos 1 Lajostól, a gerjeni tanácselnöktől, hogy milyen módszerrel ér- i nek el sorozatosan kiváló eredményeket. Az ő válasza így 1 hangzott: „Jó a pártszervezet a tanács és a dolgozók közti 1 kapcsolat.” A tanácselnöknek el is hitték ezt, meg nem is. 1 Mindenesetre, amint Szappanos elvtárs mondja, a legtöbben kételkedtek, nem egyszer a szemébe mondták, ezzel nem igen értenek egyet. Pedig azzal, hogy egy községben minden siker záloga a párt és a helyi tanács, valamint a dolgozók közti jó kapcsolat csak egyet lehet érteni. Erre megszámlálhatatlan bizonyíték volt eddig is, meg ma is, több, mint valaha volt. A sok közül itt az egyetlen, a gerjeni példa... Gerjen községben a tanácstagok jól dolgoztak mindig. Azonban az egymást követő, meglehetősen sok feladatra csupán a tanácstagok nem tudták volna eredményesen mozgósítani a lakosságot. Szükség volt arra, hogy a tanácstagokon kívül népszerű, példamutató egyéni gazdákból aktívahálózatot alakítson ki a tanács. Ez tehát megvolt eddig is. Tulajdonképpen csak az elnevezés változott, mert ma nem azt mondják hogy egyéni paraszt aktívák, hanem azt, utcabizalmiak. Az árvíz idején ugyanis, mint már említettük, minden 10 házra egy bizalmit választottak. Azóta a> tanács, a tanácsülés és a helyi pártszervezet javaslatára — az utcabizalmi hálózatot meghagyta. Ennek máris mutatkozik eredménye. A tanács és a pártszervezet az árvízkárosultak javára indított gyűjtésben támaszkodott az utcabizalmiakra is, amely eredménnyel járt. Míg 1954-ben nem egészen 5000 forint jött össze erre a célra, addig most 8900 forint készpénzt és több mázsa élelmet gyűjtöttek össze a faluban. A napjainkban legfontosabban a mezőgazdasági munkák elvégzésében is sokat segítenek az utcabizalmiak. Elsősorban ők maguk példát mű- tarnak és nem utolsósorban fokozzák az egyéni parasztok közti versenyszellemet. Napjainkban is 175 gerjeni gazda áll párosversenyben a magasabb termés és az állam iránti kötelezettségek határidő előtti teljesítése érdekében. A verseny eredménye már most lemérhető azon, hogy Gerjen a sertés kivételével szinte minden cikkféleségből túlteljesítette első negyed ,évi beadási tervét. Ezenkívül mintaszerűen folynak a tavaszi tmezőgazdasági munkák is. Az egyéni parasztok legtöbbje földbe tette már a tavaszi kalászosok vetőmagját, napjainkban iszaporán vetik a cukorrépát és ültetik a burgonyát. — Van-e valamilyen terve a végrehajtóbizottságnak arról, hogy a közeljövőben az említetteken kívül újabb megbízatást ,ad az utcabizalmiaknak, — kérdeztük a tanácselnöktől. 1 — Van, — hangzott a válasz. Olyan elgondolásaink van]nak, hogy a mezőgazdasági munkákról szóló jelentőszolgálat 1megszervezésében segítséget kérünk az utcabizalmiaktól. Ezzel 'el fogjuk érni, hogy nem kell minden gazdának akár este, [akár reggel a tanácsnál bejelenteni, hogy mit végzett el az adott napon. Egyszerűen elmegy majd az utcabizalmihoz, aki (a harmadik, negyedik házban lakik és közli vele, hogy hol tart \ezzelt vagy azzal a mezőgazdasági munkával. Az utcabizalmi hagy a körzeti tanácstagon keresztül, vagy személyesen tudo- 'mására hozza ezt a tanács illetékes vezetőjének. Meg vagyok Igyőződve arról, hogy az elgondolás helyes, ez a módszer is Ieredménnyel jár. Elsősorban azért, mert 21 olyan utcabizalmi •van, mint idős Mező Pál, mint idős Genye Illés és a többiek, '.akik szívesen vállalnak ilyen megbízatást, s akiknek nagy Itekintélyük van a lakosság körében. Ilyen módszerrel dolgosunk mi. így erősítsük állandóan kapcsolatunkat a lömegek- 'kel. Módszerünk bevált bátran javaslom minden tanács- elnöknek. I Az üzem vezetői támaszkodva a párt és tömegszervezetek segítségére, a dolgozók munkaszeretetére, a munka- fegyelmet állították helyre, így 1955-ben kétszer is elnyerték az Élüzem címet. Ez jelentős javulást mutat, de ha megnézzük egy munkás egy napra eső termelési értékét, már nem ugyanez a helyzet, mert ez 1954-hez viszonyítva csak egy százalékkal nőtt, s eközben a dolgozók keresete 6 százalékkal. A jövőben több segítséget kell adni a párt szervezetek részéről a műszaki vezetés számára, hiszen a fent említett eredménnyel életszínvonalunk tartós emelését vészé lyeztetjük. Hasonló önkritikusan vetette fel a beszámoló a mezőgazdaság területén elért eredményeket is. — 1950-ben a tsz-ek bebizonyították fölényüket, többet termeltek az egyénieknél, búzából 2 mázsával, s árpából is nem egész 2 mázsával. Hibák vannak azonban a nem megfelelő pénzgazdálkodás területén — ezért Szabó és Rózsa elvtársak elsősorban a felelősek — szögezte le a beszámoló Országszerte ismerik őket. A harci Uj Élet híres termelő- szövetkezet, mert jól gazdálkodnak és kitűnő állattenyész tők. Az ősszel több, mint 40 forintot ért egy munkaegység, az iroda falán egy sereg oklevél és emléklap tanúskodik arról, hogy mindenütt elismerik munkájukat. Az ember azt hihetné, itt alig győzik felvenni az új tagokat, hiszen máshol egy ilyen tsz a kétszeresére nőtt a zárszámadás óta, pedig itt nem így van. Az ősz óta mindössze hat család lépett be, ezek közül is páran messzebbfekvő községekből jöttek és van már köztük olyan, aki azon gondolkodik menjen-e, vagy maradjon. — Hogy ennek mi az oka, elmondja Dávid János. — Pár hónapja vagyok tagja az Uj Élet Tsz-nek, de olyan egyedül érzem magam, mint a kisujjam. Nincsenek pártfogónk, nem törődik velünk senki. — Nem látogatta meg magukat senki, nem beszélgettek arról, hogy mi itt a munkarend, mint várnak az új tagoktól? — Nem beszélt így velünk senki, csak van az ember, — mintha egy szigeten élne. A tagok persze annál többet beszélnek maguk között, s amit hallunk, nem valami bíztató. A jövedelemmel még rendben volnánk, csak azt mondják, nagyon sűrűn váltakoznak a tsz-tagok. Dávid János már volt termelőszövetkezeti tag Decsen, de ott „baja volt az elnökkel” és eljöttek Harcra. Itt is volt már nézeteltérése, mert, mint Nádori elvtárs az elnök elmondja, minden bejelentés nélkül otthon maradt, — mikor megbetegedett. — Talán kötekedő embernek tartják, de nézzük meg igazat beszél-e? — Sok mindenben igen, ezt nem lehet letagadni, — erősíti meg ezt a véleményt Kovács elvtárs, a tsz párttitkára. — Az új tagokkal nem igen foglakozunk, én magam se beszélgettem velük. A pártoktatás is elmaradt, sok munka lenne itt, de velem sem törődnek. Három hónapja kétszer voltak itt: a bélyegek áráért és egy előadást, tartani a személyi kultuszról. Nemrég vagyok párttitkár, úgy tudok csak hozzáfogni, ha a gyakorlat hiányát pótolja a fokozott támogatás. Sajnos, itt csak gazdálkodás folyik, de nevelő munka, az nem. Ez a tulajdonképpeni hiba. Nádori elvtárs Ács Sándor „megneveléséről’’ így tájékoztatott: Nem dolgozott rendesen, erre elhatároztuk, hogy levonunk tőle egy-két munkaegységet. Azóta nincsen rá semmi panasz. — Valahogy olyan nézet alakult ki a tsz- ben, hogy mindenki dolgozzon. hiszen saját érdeke, mivel ettől függ a keresete, ám, ha nem látja ezt tisztán, vessen magára. Vagy magától hozzáidomul az új gazdálkodási formához, vagy elmegy egy másik termelőszövetkezetbe. Ezért nem emelkedik — a jó jövedelem ellenére sem — a taglétszám annyira, amennyire várná az ember, mert újak ugyan jönnek, de a régiek elmennek. A szocialista gazdaság megteremtésénél nemcsak a falu képét kell átformálni, hanem az embereket is, nemcsak az agrotechnikában kell újat alkotni. hanem új embereket is kell nevelni. A harci Uj Élet Tsz-ben ezen a téren még hiba van. Tatarozzák a házakat, bevezették a villanyt, de az emberek gondolkodásával, — annak irányításával keveset törődnek. Ha nemcsak munka egységlevonással, hanem szép szóval is nevelnek, a tagok hozzánőnek a tsz-hez, nem lesz vándorlás, de annál nagyobb lesz az egyetértés és könnyebb a munka. Összefoglaló adatgyűjtemények jelennek meg a népi demokráciák fejlődéséről A Szikra hat füzetből álló adatgyűjteménye Albánia, — i Csehszlovákia, Lengyelország. Románia, Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság fejlődését mutatja be. Az adatgyűjteményekben a szerzők azonos elvek szerint 1 csoportosítják az anyagot: a bevezető rész minden esetben rövid összefoglaló képet nyújt az ország háború előtti gazdaságáról, ami könnyű összehasonlítási lehetőséget ad a fel- j szabadulás u áni adatok tanulmányozásához. A következő fejezetek az ipar, közlekedés, mezőgazdaság utóbbi tíz évének fejlődését a beruházásokat, a külkereskedelmet, a pénzügyeket, az életszínvonal alakulását a kulturális viszonyokat ismertetik — számokban. Az első négy adatgyűjtemény — Albánia, Csehszlovákia, Len- gvelorszás és Románia fejlődését bemutató füzet — már meg is jelent. I Nevelni is kell...
