Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-12 / 87. szám
XIII. ÉVFOLYAM, 87. fiX'.Á Több g©nd©t a mezőgazdaságban dolgozók javaslataira A parasztemberbe évtizedeken, évszázadokon keresztül bele volt rögződve a minden újtól való idegenkedés, a „ha az apámnak jó volt, akkor jó lesz nekem is.“ A földesurak cselédjeként, vagy a maga néhány hold földjén dolgozott látástól vakulásig, — kevés kivétellel — nem törte magát azon, hogy ezt vagy azt máskép kellene csinálni. Ki is hallgatta volna meg a cseléd, vagy a parasztember javaslatát, észrevételét? „Á parasztnak elég annyi, ha le tudja írni a nevét“ — ez volt „jó uraink“ véleménye. A felszabadulás óta eltelt évtized hatalmas változást hozott parasztságunk életében is. Korszerű gépek segítik munkájában, egyre kevesebben ragasz kodnak már a régi módszerekhez, újakra térnek át, főleg a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, de a még egyénileg gazdálkodók néhány hold földjükön is. Megváltozott maga az ember, arra törekszik most már, hogyan tanul többet, gondolkozik, próbálkozik, hogyan tudná hasznosítani a látottakat. A parasztember egyre többször hallatja szavát a község ügyeinek intézésében, javaslatokat tesz, véleményt alkot, öcsény- ben például az egyik gazdagyűlésen Schulteisz János arra tett javaslatot, hogyan használ hatnák ki jobban a gépállomás gépeinek teljesítményét. Számtalan Schulteisz Jánoshoz hasonló dolgozó paraszt van, aki hasznos javaslatokkal segíti a gazdálkodás menetét, de azt is elvárják, hogy az illetékesek helyet is adjanak ezeknek a javaslatoknak. Néhány év leforgása alatt tért hódítottak a mezőgazdaságban a gépek. A termelőszövetkezetek tagsága, állami gazdaságok, gépállomások dolgozói azon fáradoznak, hogyan használhatják ki még jobban a gépek segítségét. Számtalan új gép dolgozik, amelyekről néhány évvel ezelőtt csak elképzeléseik voltak. Most, a gépek használata során igen sokan látják meg, hogyan lehetne még tökéletesebbé, jobbá tenni azok munkáját. Számtalan elgondolás, javaslat lát napvilágot, bizonyítva a mi népünkben rejlő hatalmas alkotóerőt, amelyet a múlt rendszer inkább elfojtani igyekezett. Különösen állami gazdaságokban, gépállomásokon találkozunk számtalan javaslattal, újítással. A bölcskei gépállomás dolgozói Tóth Gyula és Kér tai János például hidraulikus szalmalehúzót készítettek, hogy megoldják a kombájn után a szalmaletakarítást. Ezt a szalmalehúzót szénahordásra is fel lehet használni. A gépállomás vezetősége lehetőségeket adott elgondolásuk megvalósításához. A megye gépállomásai 60 drb új, GS traktort kaptak. Ezek a gépek ipari sebességgel készültek, azzal, hogy majd vontatóknak használják őket. Hangzottak el olyan vélemények a gépek munkábaállításánál, hogy küldjék vissza a gyárba, szereljék át gazdasági sebességre. Több traktoros, aki ezekkel a gépekkel kezdett dolgozni a bölcskei gépállomáson, viszont azon a véleményen volt, hogy nagy gonddal kell bejáratni eze két a traktorokat s a bejáratás után kettes sebességgel ugyanúgy lehet velük dolgozni, mint a másik traktoroknál hármas sebességgel. Pintér Gyula például azzal igazolta ezt a véleményt, hogy már 153 százalékra teljesítette tavaszi tervét — Madocsán a termelőszövetkezetnél dolgozik. A gépállomás vezetősége elfogadta ezt a javas latot, látva azt, hogy a dolgozók elgondolása helyes volt. Persze, ellenkező példát is lehet találni. A Középhidvégi Kísérleti Gazdaság egyik szerelője olyan elgondolást akart megvalósítani, hogy a kombájnra szelelőrostát szerel, amellyel meg tudja oldani a mag teljes tisztítását, nem kell még külön cséplőgépen átereszteni. A vezetők azonban sem idő biztosításával, sem pénzzel nem támogatták, annak ellenére, hogy a béralap három százalékát újítások megvalósítására, kivitelezésére lehet fordítani. Ez pedig nagyfokú felelőtlenség, a dolgozók tudásának, törekvéseinek lebecsülése, háttérbe szorítása. Az elmúlt években állami gazdaságainkban, gépállomásainkon is számtalan ilyen esettel találkoztunk, nem vették semmibe a dolgozók hasznos javaslatait, elgondolásait. Több esetben csupán a műszaki rajz elkészítésén múlott egy-egy újítás megvalósítása, mert nem vállalkozott senki a rajz elkészítésére, az illető dolgozó így aztán felhagyott elgondolásának megvalósításával. Idézzünk még egy példát: A dalmandi gépállomás az újonnan alakult duzsi termelőszövetkezetnek egy R/20—22-e= traktort küldött. Maguk a dolgozók javasol ták, hogy nagyobb gépet küld jenek oda, mert nem mindegy az, hogy milyen traktort látnak a kívülállók a szövetkezet földjén dolgozni — a "ónállomás igazgatója azonban hallani sem akart arról, hogy másik traktor kerüljön oda. A dolgozók nagyobb politikai jelentőséget tulajdonítottak annak, milyen traktor dolgozik a tsz-ben, mint a gépállomás igazgatója Az illetékes párt- és gazdasági vezetőknek sokkal több felelősséget kell érezni a dolgozók hasznos javaslatainak, elgondolásainak megvalósításáért. De ne csak szavakban. Elég sokan vannak ugyanis, akik ígéretet tesznek a dolgozóknak, hogy „meg lesz elvtársak, meg lesz, segítünk majd,“ és azok végül belefáradnak a segítségre való várakozásba. Sokkal bátrabban állást kell foglalni egy-egy javaslat mellett, mert sok vezető, attól tartva, hogy esetleg nem jó a dolgozó elgondolása, vagy sokba kerül, nem mond határozott véleményt, mindig csak ígérget. Többen az újítással, elgondolással kapcsolatos huzavonától félnek, nem mernek határozottan állást foglalni az új mellett. Ezt a helyzetet már pedig sürgősen meg kell szüntetni. Az illetékes párt és gazdasági vezetők egy- egy dolgozó javaslatának, újításának elbírálásánál gondoljanak arra is, hogy a mezőgazdaságban helyre kell hozni az évszázados elmaradást, amelyet éppen a dolgozók alkotó erejének felhasználásával lehet meg valósítani. Tegyük jóvá az eddigi mulasztásokat, adjunk meg minden lehetőséget az olyan elgondolások megvalósításához, amelyek a termelés fellendítését segítik elő a mező- gazdaságban. Világ proletárjai egyesüljetek! Kedd dél óla vetnek a négyzete§ vetőgépek megyénkben Eddig 35 darab négyzetesen vető gépet kaptak a megye gépállomásai, 12 darabot pedig házilag, saját maguk készítettek el. A drótvezérlésű gépek munkája iránt megyc- szerte nagy volt az érdeklődés. Az új, a már tökéletesebb vetőgépeket megyénkben, de az országban is, kedden délben vontatták ki először a földekre. A szedresi gépállomás egyik négyzetesen vető gépe a mözsi Úttörő Tsz 14 holdas tábláján a tsz tagokból alakult 5 fős brigád segítségével 7 óra alatt végzett a napraforgó vetésével. Szűcs János, az Úttörő Tsz elnöke az első négyzetes tábla vetésének befejezése után kiszámította, hogy a 14 holdnak négyzetesen vető géppel való bevetésénél mintegy 1000 forint megtakarítást értek el a tsz számára. Ugyanis körülbelül 30—35 munkaegységgel kevesebbet fordítottak már most a 14 hold vetésre, mint egy éve ugyanekkora táblán kézierővel való négyzetes vetésnél. Elmondotta azt is, hogy 103 kateszteri hold ku-1 koricát vetnek összesen s ezt f mind a gépállomás drótvezér- \ léses négyzetesen vető gépé- vei. Az igazi megtakarítás a i munkaegységekkel való ta- j karékosság és a gépi munka előnye a terméshozam növekedésére vonatkozóan ugyanis majd csak a kapálásnál fog sommásan jelentkezni. é De a 19 megye közül a négyf zetesen vető gépek megindításában első Tolna megye más részein is alakítják már a négyzetesen vetett táblákat. Négyzetesen vetik a 30 hold napraforgót a tengelici Petőfiben, a szekszárdi Békében, az iregszemcsei Uj Életben és|> a bonyhádi Szabad Földben^ is. Befejezték a koratavaszi vetést a Julié pusztai Állami Gazdaságban Az Élüzem címmel kitüntetett Juhé pusztai Állami Gazdaságban az elmúlt években, mind a növénytermesztés, — mind az állattenyésztés területén mintaszerűen folyt a munka. A nagyüzemi gazdálkodás legfejlettebb formájához híven, a Juhé pusztai vezetők és dolgozók példát mutatnak a termelőszövetkezeteknek és az egyéni gazdáknak. Ezen a tavaszon a mezőgazdasági munkák elvégzésében is ez a helyzet. Amint Tokai Károly az állami gazda, ság beosztott agronómusa szer kesztőségünkkel közölte: 570 holdon elvetették a koratavaszi növények vetőmagját. — Ebben a többi között van 150 hold borsó, 112 hold zabosbükköny, 30 hold cukorrépat 50 hold takarmányrépa, 90 hold lucerna. A talaj a kukorica vetésére is készen áll. Tizenkilencezer pár goyser-cipő a második negyedévben tTÖK, 1956 ÁPRILIS 12. Megtartják az éSiizem címet a bonyhádi malom dolgozói A Bonyhádi Malom — megyénk malmai közül elsőként — az 1955. negyedik negyedévi jó munkája eredményeképpen elnyerte az élüzem kitüntetést. A malom dolgozói az elmúlt negyedévben is olyan munkát végeztek, amely feljogosítja őket arra a reményre, hogy ismét megkapják a nagy kitüntetést. A malom az első negyedévi termelési tervét 134,7 százalékra teljesítette. Márciusban az árvízveszély következtében öt malom állt le, e kiesést nagyrészt a bonyhádi malom pótolta. Március 12-én például a tervben előírt évi nagyjavításra állt le a malom, hozzáláttak a gépek szétszedéséhez, azonban másnap este utasítást kaptak, hogy az árvíz veszély miatt azonnal ismét üzembe kell helyezni a malmot. Éjszaka nemcsak a szerelők, hanem minden munkás és műszaki vezető dolgozott és így reggelre már indulhatott is az őrlés. A jó eredményeket legjobban a vámőrlési terv teljesítése szemlélteti. Ezt 256 százalékra teljesítette a malom, azért, mert jó minőségű lisztjéért a körzetén túlról is sok dolgozó paraszt hozta el gabonáját vámőrlésre. Az új negyedév első napjaiban keletkezett lemaradás után már rendszeresen teljesíti napi tervét a Bonyhádi Cipőgyár. A goyser-cipő kivételével teljesíti a minőség terén is a tervet, a globális tervteljesítésben a minőségi mutatókat az alja üzemi a Béke körön keresztül goyser-cipők gyenge minősége rontja le, ugyanis a szalagon elkészült 220 párnak mindössze 16 százaléka volt elsőosztályú minőségű. A gyár dolgozói ennek ellenére erősen bíznak benne, hogy néhány hét múlva sikerül biztosítani ennél a cipőfajtánál is a tervben megszabott 70 százalékos elsőosztályú minőséget. Az új gyártmány bevezetésével nem könnyű feladatra vállalkoztak a gyár dolgozói. Hazánkban eddig ugyanis még sehol sem gyártottak teljesen gépesített eljárással futószalagon goyser-cipőt. Az eredeti terv szerint most, április elején szimpla talpú két varrásos cipővel kellett volna indulni a futószalagnak, azonban a közönség jobban ked véli a tetszetősebb, erősebb dupla talpú cipőt, aminek a gyártása sokkal nehezebb, körülményesebb. A gyár dolgozói és műszaki vezetői mégis vállalták, hogy ezzel indulnak a negyedév elején. Most arra tőre kednek, hogy napról-napra javítsák a minőséget, kiküszöböljék a hibákat. i A gyár vezetősége e negyedévben 17 000 forint célprémiumot tűzött ki a goyser- cipő minőségének megjavítására, hogy a negyedévben legyártásra kerülő 19,000 pár cipő a terv ben megszabott aránya elsőosztályú minőségű legyen. Saját forintjaik mellett a termelés fokozásával is segítenek az árvízkárok helyrehozásában az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozói Megbeszélést tartottak a Tolna megyei bábjátszók A Tolna megyei tanács népművelési osztályának rendezésében kedden egész napos megbeszélést tartottak a Tolna megyei bábjátszók a bonyhádi bábszínházban. A megbeszélésen 40 bábcsoport vezető vett részt. Ismertették elért eredményeiket, kicserélték tapasztalataikat, majd a megye legjobb bábcsoportja, a bonyhádi és a szekszárdi általános iskola bábcsoport bemutatót tartott. „Ott segítünk ,ahol és amivel lehet!’’ jelszóval veszik ki részüket az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozói az, árvízokozta károk helyreállításában. Eddig közel 20.000 forint készpénzt, több mázsa lisztet, burgonyát, babot, tojást és kukoricát adtak az árvízkárosultaknak. De a legszebb ajándék — mégis az lesz, amit a dolgozók a termelési tervek túlteljesítésénél vállaltak. A kollektív szerződésbe foglalták azt is, hogy 2,500.000 forint értékű gabonával többet termelnek a betervezettnél. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozói vállalásukhoz híven napjainkban is minden munkára alkalmas időt a határban töltenek. Ennek eredményeként eddig 700 holdon tették földbe a tavasziak vetőmagját. Közel 400 holdon végezték el az őszi kalászosok fejtrágyázását, 601 holdon a simítózást és a tavasziak alá mintegy 621 holdon végezték el a műtrágyázást. Persze még azért mindig sok a vetnivaló az Alsóleperdi Állami Gazdaságban, amit ebben a hónapban feltétlenül el kell végezni. De amint Molnár Ferenc elvtárs az állami gazdaság párttitkára írta, a dolgozók lelkesedése, a jól megszervezett munka, s a rendelkezésükre álló géppark biztosíték arra, hogy a kései kitavaszodás ellenére idejében a földbe tegyék a tavasziak vetőmagját. 60 holdon elvetették a cukorrépát és 56 holdon elültették a burgonyát a mözsi tszcs-ék és egyéni gazdák Az első József Attila olvasómozgalom jelvényesek Az árvíz következtében Mö_ zsön mintegy 800 hold szántó- terület került víz alá. A víz nagyobb részét már korábban levezették. Azonban maradt egy terület, ahonnét a tegnapi napig nem tudták levezetni a vizet. Itt ugyanis vízszivaty- tyúra volt szükség, amelyet az illetékesek csak tegnap tudtak adni a mözsieknek. A község egyik határrészében eddig tehát nem lehetett dolgozni. Annál serényebben folyt a munka a másik határrészben. A helybeli Úttörő Tsz-ben a tavaszi kalászosok elvetése után kedden a napraforgó négyzetes vetését is megkezdték. A tsz mellett kiváló eredményeket értek el az I. típusú tsz-ek tagjai is és az egyéni gazdák. Kalmár Lajos az I. típusú Kossuth Tszcs elnöke, Bónyai János az I. típusú Petőfi Tsz elnöke, Bartók József mintagazda és még mások összesen mintegy 60 holdon vetették el eddig a cukorrépát és 56 holdat ültettek be előcsíráztatott korai burgonyával. Teljesíti napi tervét ax új xománcozócsarnok Már több, mint egy hét óta folyik a termelőmunka a Bonyhádi Zománcgyár új zománcozócsamokában. Az indulás óta sok nehézséggel kellett megküzdeni a gyár dolgozóinak, műszaki vezetőinek, hogy a gyár teljesíteni tudja felemelt, már az új zománcozócsamokra szabott tervét. Az első napokban a szárítókemencékben nem tudták biztosítani a megfelelő hőfokot, így nagyon lassan ment a szárítás, ez akadályozta a terv teljesítését. A szárítókemencék megfelelő forró levegő ellátásának biztosítására megkezdték azoknak a csővezetékeknek a hőszigetelését, amelyek az égetőkemencéktől juttatják a levegőt a szárítókhoz. Ezzel a munkával rövidesen elkészülnek. Az új munkásokat idősebb, tapasztalt dolgozók mellé osztották be, nagyrészük már jól állja meg helyét a munkában. Az első napokban a gyár nem teljesítette esedékes tervét, huszonöt, harminc, negyven mázsái kész zománcedényt állítottak csak elő. Azonban a hét eleje óta minden nap 62 mázsa — tehát a napi tervnek megfelelő mennyiségű — zománc- edény készül el. A hónap hátralevő részében pótolni fogják az első napokban keletkezett lemaradást. Hetek óta folyik már a nyersgyártás a Paksi Téglagyárban. Az éjszakai fagyok kártétele ellen úgy védekeztek, hogy a szárítószínekbe rakott téglákat éjszakára papírral takarták le. Megyénkben eddig közel háromezren jelentkeztek a József Attila olvasómozgalom jelvény- szerző versenyeire. A szekszárdi megyei könyvtár mintegy 10.000 kötet könyvet juttatott el eddig a falusi népkönyvtárakhoz, hogy a bronz- és ezüstfokozatú jelvény megszerzéséhez szükséges könyveket biztosítsa a falusi olvasóknak. Az első jelvényszerző versenyek kedden zajlottak le a szék szárdi megyei könyvtárban. — ahol a megyei DISZ-bizottság, megyei tanács népművelési osztályának dolgozói és a megyei könyvtár dolgozói számoltak be olvasmányaikról. Az első jelvényszerző verseny sikerrel zárult: negyven jelentkező kapta meg a József Attila olvasómozgalom ezüstfokozatú jelvényét.
