Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-28 / 101. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 ÁPRILISI 28. IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás az 1. oldalról.) százalékkal. A könnyűiparban öt év alatt 2.3 milliárd forintot kell beruházni. 12. A második ötéves terv időszakában az élelmiszeripar­ban a termelés 50—55 százalék­kal emelkedjék. Az élelmiszeripari beruházá­sokra öt év alatt 2,3—2,4 milli­árd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának elérése szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukor­répát, a tejipar napi 230 000 literrel több tejet, a baromfifel dolgozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fel. A sörgyárak teljesítőképességét évi 775 000 hl-rel kell növelni. A hűtőházak befogadóképessé­gét több mint 20 000 tonnával kell bővíteni. Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a vá­lasztékot; higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomagolását. Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáru-veszteséget. 13. Az állami helyiipari vál­lalatok és a kisipari termelő­szövetkezetek az eddiginél je­lentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához: Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt ve­gyen a lakosság szükségletei­nek kielégítésében. Fejleszteni kell a háziipar te­vékenységét, és ki kell szélesí­teni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordí­tani a népművészet és ipar­művészet termékeinek a lakos­ság körében való szélesebb el­terjesztésére. 14. Az építőipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes le­gyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően be tölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések terv­szerű megvalósításában, öt év alatt az építőipar termelése 54 —56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy 1 milli­árd forintot kell beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre fordítsák. Az építési tevékenység mész izemenő átalakítását kell meg­indítani és ezzel az építkezések lényeges meggyorsítását és ol­csóbbá tételét; az építőiparnak főként a lakásépítésnek gyár­ipari jellegű szerelőiparrá való fokozatos átalakítását kell el­érni. Jelentősen fokozni kell az előregyártott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását. Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok meny- nyiségét. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kislej- tésű tetőket építeni. Az építőipar rendelkezésére álló gépek, berendezések és egyéb eszközök ésszerűbb ki­használása szükségessé teszi az építőipar szervezettségének fo­kozását, a jelenleg szétforgá­csolt építőipari szervezet cél­szerűbb átalakítását. 15. Az ipar minden területén nagy gondot kell fordítani az anyagellátás megjavítására, a szükséges nyersanyagok, fél­késztermékek és alkatrészek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kel) érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szállí­tásainak lebonyolításában, mind az importanyagok és al­katrészek beszerzésében, öt év alatt jelentősen növelni kell a központi állami anyagtartalé­kokat, és megfelelő, tervszerű színvonalon kell tartani a vál­lalati anyagkészleteket is. Ugyanakkor az eddiginél sok­kal takarékosabban kell fel­használni a rendelkezésre álló nyersanyagokat és félkészter­mékeket, és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás, a selejtgyártás ellen. Növelni kell a dolgozók érde­keltségét az anyagok takarékos felhasználásában, ami a terme­lés folyamatosságának és gaz­daságosságának egyik döntő feltétele. A szovjet államférfiak londoni sajtóértekezlete London (MTI). Mint az AFP jelenti, N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov pénteken 8.30 órakor érkezett meg a Central Hall Westminsterbe, ahol pár perccel később megkezdődött a szovjet vezetők sajtóértekez­lete. N. A. Bulganyin a sajtóérte­kezleten bejelentette, hogy sir Anthony Eden elfogadta a Moszkvába szóló meghívást. Eden moszkvai útjának idő­pontját még nem tűzték ki. N. Á. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elutazott Angliából London (MTI). N. A. Bulga­nyin ég N. Sz. Hruscsov pénte­ken délelőtt a londoni Victoria pályaudvarról különvonaton Portshmuth kikötőjébe utazott. A londoni pályaudvaron a szovjet államférfiakat Anthony Eden miniszterelnök búcsúz­tatta. N. A. Bulganyin búcsúbeszé­det mondott, melyre Eden mi­niszterelnök válaszolt, hangoz­tatva, hogy a szovjet államfér­fiak londoni megbeszélései hasznosak voltak a két ország kapcsolata és a világbéke szem pontjából. Portsmuthban a szovjet ál­lamférfiak nyomban a kikötő katonai részébe indultak, ahol az Ordzsonikidze cirkáló várta őket. A cirkáló — két torpedó­romboló kíséretében — elindult Kalinyingrád felé. Tovább folyik a Koreai Munkapárt Kongresszusa Phenjan (TASZSZ). A Ko­reai Munkapárt kongresszusá­nak április 26-i esti ülésén to­vább folyt a vita a Központi Bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolója fölött. A kongresszust beszédben üdvözölte Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének titkára, valamin! a Mongol Népi Forradalmi Párt, az Albán Munkapárt és a Bolgár Kommunista Párt küldötte. Az ülésen felolvas­ták a Burmái Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának üdvözlő táviratát. Nyilatkozat N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov és A. Eden megbeszéléseiről < London, április 26. 1956. április 18 és 27 között N. A. Bulganyin, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége Minisztertanácsának el­nöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Legfelső Taná­csa Elnökségének tagja, őfelsé­ge kormányának meghívására látogatást tett az Egyesült Ki­rályságban. Itt-tartózkodásuk ideje alatt egész sor eszmecse­rét folytattak Sir Anthony Edennel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével, R. A. But­ler főpecsétőrrel, Selwyn Lloyd külügyminiszterrel és őfelsége kormányának más tagjaival az angol—szovjet kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet egészéről. Ezeket a tanácskozásokat, mindkét részről az őszinteség és a realizmus szellemében folytatták le. Áttekintették a jelenleg előtérben álló nemzet­közi kérdések javarészét, és teljes és hasznos véleménycse­rére került sor. A Szovjetunió és az Egyesült királyság képviselői elismerik, hogy az angol—szovjet kapcso­latok megerősítése politikai, ke­reskedelmi, tudományos, kultu­rális és egyéb téren mindkét ország népeinek érdekeit szol­gálná. Afelől is meg vannak győződve, hogy ez elősegítené az általános béke és biztonság megszilárdítását. Kifejezésre juttatták kormá­nyuk azon eltökéltségét hogy a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésén fáradoznak. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, amelyben nincs meg a szükséges bizalom az orszá­gok között, kifejezésre juttat­ták eltökéltségüket, hogy min­dent elkövetnek a kölcsönös bizalom megerősítéséért és az államok közötti kapcsolatok megjavításáért. Elismerik, hogy a nemzetközi bizalom megerő­sítésének egyik fontos ténye­zője a vezető államférfiak kö­zötti személyes kapcsolat, amely pozitív eredményeket hozott. A két országot egymás közötti viszonyukban, valamint a más országokkal való kapcsolataik­ban is az Egyesült Nemzetek alapelvei irányítják. Meggyőző désük, hogy az összes orszá­gok baráti együttműködésének és békés egymás mellett élésé­nek alapja — ezeknek az or­szágoknak a társadalmi rend­szerétől függetlenül — az egy­más nemzeti függetlenségének és szuverenitásának, területi integritásának tiszteletbentar- tása és az egymás belügyeibo való be nem avatkozás. Minden tőlük telhetőt meg­tesznek, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának a vi­lág minden részében és ilyen­formán megszabadítsák a világ népeit egy új háború fenyege­tésétől. Mindkét ország képviselő: különös jelentőséget tulajdoní­tanak az európai biztonság biz­tosításának, miután meggyőző­désük, hogy az európai béke és biztonság elhatározó fontossá­gú a világ békéjének megóvásá ban. E cél elérésének módja te­kintetében azonban nem jött létre egyetértés. Ami az egyéb megoldatlan nemzetközi problémákat illeti, beleértve Európa és Ázsia prob lémáit, amelyekről a nézetek kicserélésére sor került, mind­két fél törekedni fog az általá­nos béke megszilárdításának érdekeit szolgáló megoldás elő mozdítására. A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselői az egyes megvitatott problémák tekin­tetében az alábbi következteté­sekre jutott. fegyverzetének csökkentése. A csökkentést az öt nagyhatalom kezdené meg. A két ország kormánya foly­tatja erőfeszítéseit, hogy ebben Megfontolták a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem további fejlesztésével kapcsolatos kér­déseket is. A két ország képviselői meg­egyeztek, hogy a Szovjet Szoci­alista Köztársaságok Szövetsé­ge és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem fejlesz­tése jelentősen hozzájárulna a két ország szorosabb kapcsola­taihoz. Ez elősegítené mindkét ország termelési lehetőségeinek ésszerűbb kihasználását és fellendítené a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet. A megbeszéléseken a Szov­jetunió képviselői kijelentették, hogy a szovjet kormány hajlan­dó jelentékenyen kiterjeszteni kereskedelmét az Egyesült Ki­rálysággal. Nagy-Britannia kép viselői szintén kifejezték a két ország kereskedelmének kiter­jesztésére irányuló óhajukat. A szovjet képviselők közölték, hogy a Szovjetunió a következő öt évben, 1956 és 1960 között, megközelítőleg 9—11 milliárd rubelre (800—1000 millió font­ra) növelhetné vásárlási össze­gét az Egyesült Királyságban, ha nem állnának fenn kereske­delmi korlátozások vagy meg­különböztetések. Ezek a vásárlások magukban foglalnak különböző felszerelé­sek és hajók szállításáról szóló megrendeléseket kölülbelül 4— 5 milliárd rubel értékben és nyersanyagok vásárlását 5—6 milliárd rubel összegben. Az Egyesült Királyság kcpviselői­a kérdésben elősegítse i szük­séges megegyezés elérését az érdekelt államok között, az ENSZ-ben és a leszerelési al­bizottságban. nek átnyújtották azoknak a gépeknek, felszereléseknek és hajóknak részletes jegyzékét, amelyeket a szovjet szervek az Egyesült Királyságbem meg­rendelhetnének. Az Egyesült Királyság kép­viselői hangsúlyozták, hogy az ebben a jegyzékben felsorolt áruk egy része a fennálló stra­tégiai ellenőrzés alá esik. A jegyzékben felsorolt áruk és nyersanyagok lényeges része azonban nem esik korlátozás alá és ennek megfelelően tere van a kereskedelem fikozásá- nak. A szovjet kormány képvi­selői hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyságba l gépek, felszerelések és hajók szállítá­sára előirányzott megrendelé­seknek, valamint a nyersanyag és ipari áruk vásárlásának nö­velése szükségessé tenné szá­mukra sterling-bevételeik nö­vekedését, kivitelük megfelelő fejlesztése révén. Az Egyesült Királyság képviselői hangsú­lyozták, hogy az Egyesült Ki­rályság piaca nyitva áll a leg­különbözőbb szovjet kiviteli cikkek előtt. A két kormány képviselői az előbbi szempontok figyelembe­vételével megegyeztek, hogy fent említett jegyzéket britfl részről szovjet technikai szak­értők segítségével tovább kell tanulmányozni. Megegyeztek abban is. hogy tovább tanulmányozz ík a fo­gyasztási cikkek cseréjének, valamint a vásárlók és eladók közötti érintkezés megkönnyí­tésének kérdését. Az angol—szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Közel- és Közép-Kelet Kulturális és egyéb kapcsolatok A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselői megvitat­ták kulturális és egyéb kapcso­lataik fokozásának kérdését is. N. A BULGANYIN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Ebben a kérdésben közös nyi­latkozatot fogadtak el, amelyet függelékként külön hoznak nyilvánosságra. ANTHONY EDEN az Egyesült Királ yság miniszterelnöke Függelék Közös nyilatkozat az Egyesült Királyság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között fennálló kapcsolatok fejlesztéséről Az Egyesült Királyságnak és a Szovjetuniónak határozott szándéka minden tőle telhetőt megtenni a béke és a biztonság fenntartásáért a Közel- és a Közép-Keleten. E célból meg­adják a szükséges támogatást az ENSZ-nek abban a törekvé­sében, hogy megszilárdítsa 1 a békét Palesztina körzetében és végrehajtsa a Biztonsági Ta­nács megfelelő döntéseit. A két ország kormánya úgy véli, hogy hatékony intézkedés seket kellene foganatosítani a legközelebbi jövőben e cél ér­dekében, összhangban az ér­dekelt népek nemzeti törekvé­seivel, függetlenségük biztosí­tásának szükségességével és teljes összhangban az Egyesült Nemzetek alapokmányában le­fektetett elvekkel. A két ország kormánya fel­hívja az érdekelt államokat, hogy tegyenek intézkedéseket a feszültség fokozódásának Az eszmecsere során megvi­tatták a leszerelés kérdését. A két ország képviselői felülvizs­gálták az ENSZ-ben e kérdés­ről folytatott viták során ki­alakult helyzetet és az érdekelt hatalmak által előterjesztett javaslatokat. Egyetértettek ab­ban, hogy ennek a kérdésnek megoldása hatalmas jelentősé­gű lenne az általános béke fenntartása szempontjából. A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Királyság kormá­nya nagy fontosságot tulajdonít megfelelő nemzetközi egyez­mény megkötésének e problé­máról. Egy ilyen egyezmény elősegítené a nemzetközi fe­szültség enyhülését, az államok közötti bizalom fokozódását, és a katonai kiadások terhének csökkentését. A két kormány megegyezett annak mindenek felett való megakadályozására az Izrael és az arab államok közötti fegy­verszüneti egyezménynek meg­felelően megállapított demar­kációs vonal térségében. Támogatni fogják az ENSZ-t abban a kezdeményezésében is, hogy biztosítsa az arab államok és Izrael közötti viszálynak köl csönösen elfogadható alapon történő békés rendezését. Elismerik a menekültek prob lémájának fontosságát és en­nek megfelelően támogatják az ENSZ arra irányuló akcióját, hogy könnyítsen nehéz helyze­tükön. A két ország kormánya kife­jezi azt a határozott reményét, hogy más államok is megtesz­nek minden lehetőt, hogy se­gítsék az Egyesült Nemzeteket az arab államok és Izrael kö­zötti vitás kérdések békés meg­oldásának előmozdításában, ez­által megszilárdítva a békét és a biztonságot a Közel- és Kö­zép-Keleten. fontosságában, hogy az embe­riség megmeneküljön az atom­hadviselés fenyegetésétől. To­vábbra is közös céljuk az atom­fegyverek végleges eltiltása, és az atomenergiának kizárólag békés célokra való felhaszná­lása marad, amely cél elérése végett folytatják erőfeszítései­ket. A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Királyság kormá­nya elismeri annak szükséges­ségét, hogy megegyezés jöjjön létre azoknak a gyakorlati in­tézkedéseknek haladéktalan megtételéről, amelynek célja az egyes államok haderőinek megfelelő nemzetközi ellenőr­zése alatt történő lényeges csökkentése fegyverzetük en­nek megfelelő csökkentésével, és mindenekelőtt az öt nagy­hatalom fegyveres erőinek és Az Egyesült Királyságnak és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormány­fői, N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak az Egyesült Királyságban tett látogatása al­kalmával folytatott eszmecse­réken a következőkben egyez­tek meg: I. Megelégedéssel vették tu­domásul, hogy bizonyos ered­ményeket értek el a két ország között a kulturális, a tudomá­nyos és a műszaki érintkezés­ben, a kormányküldöttségek, a törvényhatósági, tudományos és kulturális küldöttségek, a színtársulatok, zeneművészek és sportoló csoportok látogatá­sában. II. Kívánatosnak tartják, hogy a két ország kormánya mindkét ország állampolgárai­nak minden támogatást meg­adjon ahhoz, hogy megismer­kedjenek azokkal a tapasztala­tokkal és teljesítményekkeí, amelyeket a másik fél szerzett, vagy ért el az irodalom, a fes­tészet és szobrászat, a színmű­vészet, a filmművészet, a rádió és a televízió, nemkülönben a tudomány, a technika, az ok­tatásügy és a közegészségügy terén. III. Helyeslik a mindenfajta csereérintkezés fokozását mű­vészeti, műszaki, tudományos és sportszervezetek között, a kölcsönösség alapján, kiin­dulva a két ország e területe­ken elért legjobb eredményei­ből, s helyeslik a megfelelő elő­képzettséggel bíró diákok cse­réjét, hogy egymás országainak egyetemein folytassanak tanul­mányokat. IV. Előmozdítani k Ivánják az információcserét a:: Egyesült Királyság és a Szovjetunió legfontosabb akadémiai intéz­ményei, szakmai kérdésekkel foglalkozó és tudományos intéz ményei között és növelni kí­vánják a két ország közötti ki­adványcserét a tudomány, a technika és a kultúra területén. V. Remélik az egyéni és a csoportos látogatásolt fokozó­dását a szovjet állampolgárok részéről az Egyesült Királyság­ba és az Egyesült Királyság állampolgárai részéről a Szov­jetunióba. Mindkét kormány minden le hető támogatást megad, hogy érvényre juttassa ezeket az intézkedéseket, különösképpen azáltal, hogy kedvezőbb gaz­dasági feltételeket teremt. VI. A kölcsönös megértés megjavítására törekedve, amit ezek a cserék előmozdítani hi­vatottak, egyetértenek abban, hogy minden lehetőséget meg kell adni az Egyesük; Királyság és a Szovjetunió népeinek ah­hoz, hogy megismerjék egymá- véleményét és életmódját. E célból gyakorlati lépéseket tesj nek majd, hogy biztosítsák a szabadabb szóbeli és írásbeli információcserét. A leszerelés kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents