Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-20 / 68. szám

iek! ioinai ILI ■'8yQiQ\m Könyvtár PÉCS PLO AZ NPP TOLKAMEOril PÁRTBIZOTT8AsiWAK IAFJA XIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1056. MÁRCIUS 20. Előre, o felszabadulási verseny r sikeréért „ ... vagy ténferegsz, vagy [adnak munkát — a tőkéseké a haszon.“ — írta a nagy proletárköltő, József Attila negyedszázaddal ezelőtt a munkás életéről. El­nyomás, kizsákmányolás, éh­ség, létbizonytalanság volt a dolgozók sorsa a régi világ­ban. Sötét, egészségtelen munkahelyeken, nyomorúsá­gos lakásokban élték le életü­ket a munkások. , Ez a világ a múlté. Tizen­egy esztendővel ezelőtt hozták el népünk számára a hős szovjet katonák a szabadsá­got. Azóta szinte új ország épült a régi világ romjain. Uj, korszerű gyárak, üzemré­szek, napközi otthonok és bölcsődék, iskolák és lakóhá­zak hirdetik, hogy ebben az országban a dolgozó nép a gazda, szabadon építi boldo­gabb jövőjét. Hol van már a régi, nyomorúságos élet, ami­ről oly fájdalmas hangon szólt a költő? — Eltűnt, egyszer s mindenkorra. A nép pedig megmutatta, mire képes, ha szabadon alkothat. 1945. április 4-e, felszaba­dult, boldog életünknek szü­letésnapja. Ezért tartjuk leg­nagyobb nemzeti ünnepünk­nek április negyedikét. A ma­gyar dolgozók tudják, hogy amit a felszabadulás óta elér­tünk, az a kemény, áldozatos munka eredménye. És sza­badságunk megvédése, né­pünk életszínvonalának eme­lése még jobb, még lendülete- ' sebb munkát követel. Ezért vált már szinte hagyományos­sá nálunk, -hogy az üzemek, á mezőgazdaság dolgozói terve­ik túlteljesítésével, felszaba­dulási versennyel köszöntik a nagy ünnepet. Most különösen fontos, hogy az üzemek dolgozói az eddigi­nél is jobban, eredményeseb­ben harcoljanak a tervek tel­jesítéséért. A februári kemény téli időjárás sok helyen oko­zott visszaesést a termelésben, amit most pótolni kell. Az el­múlt napokban pedig olyan természeti csapás zúdult az országra, elsősorban megyénk­re. amire sok éve nem volt példa. Szántóföldek tízezer holdjait, üzemeket öntött el a Duna jeges áradása, lakó­házak százait döntötte romba. Hatalmas emberi- és anyagi erőket kötött le az árvízvéde­lem és még többre van szük­ség az újjáépítéshez. A természeti csapás elhárí­tására, az emberek és anyagi értékek megmentésére, a ká­rosultak megsegítésére meg­mozdult az egész ország. De a pusztítás okozta sebek begyó- gyításáért nemcsak azok küzd- denek, akik éjjel nappal küzd- tek a gátak építésénél az ár­ral, nemcsak azok, akik me­nedéket adnak az otthonukat elvesztett embereknek, akik keresetük egy részét ajánlják ■ fel az árvízkárosultak megse­gítésére, hanem azok is, akik most a munkapadok mellett, az üzemekben harcolnak a tér vek teljesítéséért, túlteljesíté­séért, a termelésben állnak helyt. Most ezen múlik, hogy népünk, országunk mielőbb kiheverje az árvíz okozta veszteségeket, hogy mihama rabb felépüljenek a lakóházak, teremjenek a földek. Akik most jól, az eddiginél jobban dolgoznak, elősegítik, hogy a nagy károk ellenére to vább gazdagodjék, erősödjék országunk, tovább emelkedjék a nép életszínvonala. Ha a megye ipari üzemei, a Si- montornyai Bőrgyár, a Bony­hádi Cipőgyár és a Zománc­gyár, a textil- és kenderipari üzemek, az élelmiszeripar, a kisipari szövetkezetek többet, jobbat, gazdaságosabban ter­melnek, ha emelkedik a terme lékenység, csökken az önkölt­ség, akkor az üzemek dolgozói a legtöbbet teszik az árvíz okozta pusztítások helyreállí­tásáért, pótlásáért. Nagyok a feladataik a közlekedés dolgo­zóinak, főkép a vasutasoknak, ahol jelentős erőket kötött le az árvízvédelem, felhalmozó­dott az elszállításra váró áruk tömege. De talán legnagyobb feladatok az építő- és építő­anyagipari dolgozók előtt áll­nak. A téglagyáraknak nem csak azt a kiesést kell pótolni, amit az egyik legnagyobb üzem, a Szekszárd—palánki gyár árvízkára okoz, hanem ’ a tervezettnél is jóval több lég­lát kell gyártaniok. A hazánk felszabadulása 11. évfordulójára készülő dolgo­zók az eddigi években is meg­mutatták, hogy eredményesen tudnak harcolni a tervek telje­sítéséért. Most vegyék számba a vezetők minden üzemben, hogyan állnak az adott szó, az április 4-i vállalások teljesíté­sével, hol van lemaradás, mit lehet és kell tenni a tervek, a vállalások teljesítéséért. Sok üzemben kezdeményezték a dolgozók, hogy március 15-t,ől április 4-ig felszabadulási mű­szakot tartanak. A pártszerve­zetek és szakszervezetek az üzemek vezetőivel együtt hassanak oda, hogy se­hol se akadályozza rossz mun­kaszervezés a termelés zavar­talan menetét. Javítsa meg a a szakszervezet a verseny nyil­vánosságát, tegyék gyorssá, frissé az értékelést. Nagy feladatok várnak ezek ben a napokban a párt népne­velőire. Hallassák ezekben a napokban olyan erővel a párt szavát, mint soha eddig. Be­széljenek a dolgozókkal új, meg változott életünkről és arról, hogy jó munkájukkal a felsza­badulási versenyben a szebb, boldogabb életért, a még bol­dogabb jövőért szállnak harc­ba. Beszéljenek arról, hogy bár mily súlyos kár is érte ha­zánkat, népünket, jó munkával a tervek túlteljesítésével biz­tosítani tudjuk további előre­haladásunkat a jólét emelésé­nek útján. Veszprém megye dolgozóinak segítsége „Aki gyorsan ad, kétszer ad“, tartja a közmondás. Vesz­prém megye termelőszövetkezetei is ezt tartották szem előtt, amikor rövid fél nap alatt 53 mázsa szemes takarmányt gyűj­töttek össze és indítottak útnak a Tolna megyei Bogyiszló község árvízkárosultjainak. A bogyiszlóiak meggyőződhettek arról, hogy az egész ország velük érez gondjukban, bajukban és a segítség sem késik. Mintegy százan fogadták Tolnán a Veszprém megyei küldött­séget és mondtak köszönetét Bodogán János elvtársnak a Veszprém megyei tanács elnökhelyettesének, a termelőszö­vetkezeteknek, segítségükért. A kertai Vörös Csillag, a tapol­cai, nagyalásonyi, kispiriti, kislődi, nemesszalóki és a többi termelőszövetkezet együttérzését jelentette ez az első takar­mányszállítmány. Köszönjük ... nagyon köszönjük. Ennyit tudtak csak mondani a bogyiszlóiak, ennyit mondott Fekete Jenő elvtárs is a bogyiszlói tanács elnöke, Kuruc István, a Hazafias Nép­front elnöke, aki a takarmányt a község nevében átvette. Egyszerű szavak, de mögötte megannyi érzés, meghatottság. Nincsenek egyedül bajukban a bogyiszlóiak, segít az ország, a dolgozó nép. Ezt érezték vasárnap is és erről győződtek meg azóta is százszor. Tovább apad a Duna A Duna Tolna megyei sza­kaszán tovább apad. Komoly a veszély még Bátán, ahol legkisebb az apadás és a köz­séget a töltésen és a kettes számú védővonalon átszivár­gó vizek veszélyeztetik. Ezért tegnapelőtt hozzákezdtek egy 2 kilométer hosszú III. számú védővonal építéséhez, amit holnapra befejeznek. Ezzel mintegy 120 házat mentenek meg a veszélytől, ha a Il-es vonal nem bírná tovább a víz nyomását. A visszavonuló víz nyomá­ban befejeződött Bölcske, Madocsa, Gerjen, öcsény és Decs községekbe a lakosság visszatelepítése. Tolna, Mözs, Sióagárd és Fadd községek­ben a helyi tanács által alakí­tott brigádok vizsgálják felül az árvíz által elöntött lakóhá­zakat, és állapítják meg, hogy az beköltözhető-e. A helyi szakemberek irányítása mel­leit folyik a rombadőlt házak szétbontása, az építőanyagok megmentése. Bogyiszló községben — me­lyet teljesen elöntött az ár — lassan vonul vissza a víz. A község nagy része még víz alatt van, de a magasabban fekvő tanácsházára már visz- szaköltözött a tanács és hely­ben irányítja az állati hullák összehordását, a fertőtlenítés! munkákat. Számba veszik a helyileg helyreállítható, ki­sebb sérüléseket szenvedeti lakóházakat, hogy oda kisebb javítások után a lakók visz- szaköltözhessenek. Megterem tették a telefon összeköttetés* is Tolnával, Hősiesen védekeznek az ár ellen A megáradt Duna és Sió vi­ze megyénk több községében hatalmas károkat okozott. Há­zak dőltek össze, állatok pusz­tultak el az árvíz következté­ben. Bátán a község felső részét védő gáton dolgoznak a ka­tonák, a MÁV pályamunká­sok és a község lakóinak szá , zai. Ez a gát már a harma­dik,' amelyet a pusztító ár ellen építenek. — Minden erőnkkel és tudá­sunkkal azon leszünk — mon­dotta Fóris elvtárs, a szekszár­di járási tanács elnökhelyet­tese—, hogy azt a 170'—180 épületet, amelyek a veszélyez­tetett területen vannak, megvéd jük. Munkánkat nehezíti, hogy a községet eddig védő új vas­úti töltésen mintegy 200 méter szélességben áttört a víz. Ha az itt emelt védőgátat meg tudjuk erősíteni, akkor meg­tudjuk menteni az épületeket is. A Bátára érkezett és napok óta dolgozó közel 250 hon­véd, 360 MÁV pályafenntar­tási dolgozó a község lakói­nak lelkiismeretes munkája nyomán sikerül gátat emelni a víznek. A szorgalmasan dolgozó ka­tonák, MÁV pályamunkáso­kon kívül dicséret illeti Báta község nagyon sok dolgozóját, közöttük Horgász János 8 hol­das gazdát, járási tanácstagot, K. Szabó Péter 8, -Pirisa Jó­zsef 19 holdas dolgozó parasz­tokat, Bajnok Sándor és Meksz József tsz-tagokat, akik nápok óta irányítják a gátakon folyó munkákat. Dicséret illeti Fejes István elvtársat, a községi párttitkárt Bacsa József elvtársat, a szek­szárdi járási pártbizottság tit­kárát és Berger István elvtár­sat, a járási tanács dolgozóját, akik a községtől 5—7 kilométerre fekvő, már vízben lévő ta­nyákból két napon keresztül csónakkal mentették az asz- szonyokat és gyerekeket. Éjjel-nappal dolgoznak a gá­takon az emberek, hogy megfé kezzék a pusztító áradatot. AZ ÁR VÍZKÁR OS UL TAKER T§ Megkezdték a gyorssegély kifizetését ■ A Minisztertanács által az árvízkárosultak részére kiutalt gyorssegély Tolna megyére eső része megérkezett Szek­szárdira. Az árvízkárok felmérésére alakult bizottságok az ár- vízsujtotta községekben megkezdek munkájukat, a károk megállapítása alapján már tegnap meg is kezdték' a gyors segély kifizetését. Tolna A községben is számos ház került víz alá, dőlt össze. — Ahogy a víz elvonult, társadalmi erőkkel hozzáláttak a károk felméréséhez, a romeltakarításhoz. A tolnai üzemek, vállala­tok dolgozói, akik az árvízveszély idején a gátakon álltak helyt, most gyűjtéssel, társadalmi munkával sietnek az árvíz- károsultak segítségére. A pedagógusok egy 17 tagú brigádot alakítottak, amely három árvízkárosult kollégájuknak segít a romeltakarításban, majd az újjépvtésben. Ez mellett valamennyi pedagógus fize­tése 2 százalékát ajánlotta fel az árvízkárosultak segítésére. Az Epületkarbantartó KTSZ dolgozói 1300 forintot gyűj­töttek ezideig. ígéretet tettek, hogy két lakóházat társadalmi munkával építenek fel. A textilgyár 4 brigádot állított össze ,amelyek munka­idő után segítenek a károk helyreállításában. Az üzem nap­közi otthont állít fel az árvízkárosult gyermekek részére. A Selyemgyár dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel> emellett az üzem 20 árvízkárosult dolgozójának segítenek a romok eltakarításában, az újjáépítésben. Bogyiszlói iskolásgyermekeket látnak vendégül Iregszem- cse lakói arra az időre, míg újjáépített otthonaikba vissza­térhetnek a gyermekek. Alighogy elindult Tolnáról szombat délután negyven bogyiszlói fiú és leány külön-autóbusza, tele­fonon értesítették a bogyiszlói tanácselnököt, hogy Iregszem- csén annyi család jelentkezett az árvízkárosult gyermekek be­fogadására, hogy újabb negyven iskolást elvállalnak. Ireg- szemcsén szeretettel fogadták a vendégeket, a második csoport e héten utazik a községbe Szálka A szálkai Fejlődés Termelőszövetkezet tagjai közgyűlé­sen határozták el, hogy ők is hozzájárulnak az árvízsuj tóttá lakosság meg egítéséhez. A tsz-tagok egyöntetű határozata alapján a tartalékalapból 10 mázsa búzát adnak. Ezenkívül a tsz-tagok saját tartalékukból felajánlottak összesen 375 kiló búzát, 340 kiló burgonyát, 105 kiló babot, 100 kiló szénát, 80 kiló kukoricát, 10 kiló árpát és 70 forint készpénzt. Dicséret illeti a szálkai Fejlődés Termelőszövetkezet tag­ságát, hogy átérezve az árvízsujtotta lakosság helyzetét, arra törekedtek hogy terményeikkel segítsenek ä bajbajutottakon. Különösen szép ez a felajánlás, ha azt nézzük, hogy a tsz 64 tagjai közül 40 új tag, akik ebben az évben fognak először részesülni a közös munka gyümölcséből, Kalasuó A kalaznói községi tanács az árvíz idején brigádokat szervezett a falu lakosságából. Szükség esetén, amikor a járás­tól értesítést kapott, azonnal mozgósították a lakosságot és fél órán belül nyolcvan személy jelentkezett ásóval, lapát­tal a tanácsnál. A párt és a kormány a dolgozó néphez felhívást tett, hogy anyagilag is támogassák az árvízkárosultakat. Ezt a helyi párt- vezetőség és a tanács VB megtárgyalta, utána a párttagokat és a tanács tagságát 1956 március 14-re összehívták és megszer­vezték az árvízkárosultak megsegítését. Másnap hozzá is fogtak a munkához, szép számmal gyűlt össze termény, élelmiszer stb. Többek között 1130 kg kuko­rica és 2100 kg burgonya. A községi párttitkár, a tanács VB elnök és a népműve­lési ügyvezető a mintegy 40 tagú kultúrgárdát összehívta, megbeszélték előadást tartanak, amelynek bevételét az árvíz- károsultak javára ajánlják fel. A fiatalság örömmel fogadta a javaslatot s felajánlást tettek ,hogy három községben fog­nak előadást tartani. Úgy számolnak, hogy a három-községből két-háromezer forint lesz a bevétel, melyet az árvízkárosul­taknak juttatnak. Tehetségemhez képest... Én egy szegény, 63 éves özvegyasszony vagyok, nem tud­tam sokat adni az árvízkárosultak részére, csupán egy kenyér félretett árának felét, három forintot. De szívesen elvállalnám1 egy leánygyermek egyhónapi eltartását, mert ha magamnak főzök, ott még egy másodiknak is jut meleg étel, meleg szoba. Azt hiszem, még többen is követni fognak az utcabeliek közül. Akár tanácsülést lehetne összehívni, és azon megbeszélni, ki tudna az árvízkárosultakon segíteni azzal, hogy egy időre magához fogadja gyermeküket. Tehetségemhez mérten én is akarok enyhíteni bajaikon, amelyet az árvíz pusztítása okozott nekik. ÖZV. LÓDI LÁSZLÖNÉ Iregszemcse, Damjanich-u. 225. * A Tolna megyei Népbolt dolgozói, akik kivétel nélkül részt vettek az árvízvédelmi munka különböző pontjain, hétfőn reg­gel munkakezdés előtt röpgyűlésen elhatározták, hogy az ár­vízkárosultak megsegítésére felajánlják egyhavi fizetésük 5—10 százalékát. * A Szekszárdi Szíkvízüzem dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére egynapi fizetésüket ajánlották fel. * A szekszárdi Garay Filmszínház dolgozói fizetésük 5 szá­zalékát ajánlották fel az árvízkárosultaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents