Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-20 / 68. szám
iek! ioinai ILI ■'8yQiQ\m Könyvtár PÉCS PLO AZ NPP TOLKAMEOril PÁRTBIZOTT8AsiWAK IAFJA XIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1056. MÁRCIUS 20. Előre, o felszabadulási verseny r sikeréért „ ... vagy ténferegsz, vagy [adnak munkát — a tőkéseké a haszon.“ — írta a nagy proletárköltő, József Attila negyedszázaddal ezelőtt a munkás életéről. Elnyomás, kizsákmányolás, éhség, létbizonytalanság volt a dolgozók sorsa a régi világban. Sötét, egészségtelen munkahelyeken, nyomorúságos lakásokban élték le életüket a munkások. , Ez a világ a múlté. Tizenegy esztendővel ezelőtt hozták el népünk számára a hős szovjet katonák a szabadságot. Azóta szinte új ország épült a régi világ romjain. Uj, korszerű gyárak, üzemrészek, napközi otthonok és bölcsődék, iskolák és lakóházak hirdetik, hogy ebben az országban a dolgozó nép a gazda, szabadon építi boldogabb jövőjét. Hol van már a régi, nyomorúságos élet, amiről oly fájdalmas hangon szólt a költő? — Eltűnt, egyszer s mindenkorra. A nép pedig megmutatta, mire képes, ha szabadon alkothat. 1945. április 4-e, felszabadult, boldog életünknek születésnapja. Ezért tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek április negyedikét. A magyar dolgozók tudják, hogy amit a felszabadulás óta elértünk, az a kemény, áldozatos munka eredménye. És szabadságunk megvédése, népünk életszínvonalának emelése még jobb, még lendülete- ' sebb munkát követel. Ezért vált már szinte hagyományossá nálunk, -hogy az üzemek, á mezőgazdaság dolgozói terveik túlteljesítésével, felszabadulási versennyel köszöntik a nagy ünnepet. Most különösen fontos, hogy az üzemek dolgozói az eddiginél is jobban, eredményesebben harcoljanak a tervek teljesítéséért. A februári kemény téli időjárás sok helyen okozott visszaesést a termelésben, amit most pótolni kell. Az elmúlt napokban pedig olyan természeti csapás zúdult az országra, elsősorban megyénkre. amire sok éve nem volt példa. Szántóföldek tízezer holdjait, üzemeket öntött el a Duna jeges áradása, lakóházak százait döntötte romba. Hatalmas emberi- és anyagi erőket kötött le az árvízvédelem és még többre van szükség az újjáépítéshez. A természeti csapás elhárítására, az emberek és anyagi értékek megmentésére, a károsultak megsegítésére megmozdult az egész ország. De a pusztítás okozta sebek begyó- gyításáért nemcsak azok küzd- denek, akik éjjel nappal küzd- tek a gátak építésénél az árral, nemcsak azok, akik menedéket adnak az otthonukat elvesztett embereknek, akik keresetük egy részét ajánlják ■ fel az árvízkárosultak megsegítésére, hanem azok is, akik most a munkapadok mellett, az üzemekben harcolnak a tér vek teljesítéséért, túlteljesítéséért, a termelésben állnak helyt. Most ezen múlik, hogy népünk, országunk mielőbb kiheverje az árvíz okozta veszteségeket, hogy mihama rabb felépüljenek a lakóházak, teremjenek a földek. Akik most jól, az eddiginél jobban dolgoznak, elősegítik, hogy a nagy károk ellenére to vább gazdagodjék, erősödjék országunk, tovább emelkedjék a nép életszínvonala. Ha a megye ipari üzemei, a Si- montornyai Bőrgyár, a Bonyhádi Cipőgyár és a Zománcgyár, a textil- és kenderipari üzemek, az élelmiszeripar, a kisipari szövetkezetek többet, jobbat, gazdaságosabban termelnek, ha emelkedik a terme lékenység, csökken az önköltség, akkor az üzemek dolgozói a legtöbbet teszik az árvíz okozta pusztítások helyreállításáért, pótlásáért. Nagyok a feladataik a közlekedés dolgozóinak, főkép a vasutasoknak, ahol jelentős erőket kötött le az árvízvédelem, felhalmozódott az elszállításra váró áruk tömege. De talán legnagyobb feladatok az építő- és építőanyagipari dolgozók előtt állnak. A téglagyáraknak nem csak azt a kiesést kell pótolni, amit az egyik legnagyobb üzem, a Szekszárd—palánki gyár árvízkára okoz, hanem ’ a tervezettnél is jóval több léglát kell gyártaniok. A hazánk felszabadulása 11. évfordulójára készülő dolgozók az eddigi években is megmutatták, hogy eredményesen tudnak harcolni a tervek teljesítéséért. Most vegyék számba a vezetők minden üzemben, hogyan állnak az adott szó, az április 4-i vállalások teljesítésével, hol van lemaradás, mit lehet és kell tenni a tervek, a vállalások teljesítéséért. Sok üzemben kezdeményezték a dolgozók, hogy március 15-t,ől április 4-ig felszabadulási műszakot tartanak. A pártszervezetek és szakszervezetek az üzemek vezetőivel együtt hassanak oda, hogy sehol se akadályozza rossz munkaszervezés a termelés zavartalan menetét. Javítsa meg a a szakszervezet a verseny nyilvánosságát, tegyék gyorssá, frissé az értékelést. Nagy feladatok várnak ezek ben a napokban a párt népnevelőire. Hallassák ezekben a napokban olyan erővel a párt szavát, mint soha eddig. Beszéljenek a dolgozókkal új, meg változott életünkről és arról, hogy jó munkájukkal a felszabadulási versenyben a szebb, boldogabb életért, a még boldogabb jövőért szállnak harcba. Beszéljenek arról, hogy bár mily súlyos kár is érte hazánkat, népünket, jó munkával a tervek túlteljesítésével biztosítani tudjuk további előrehaladásunkat a jólét emelésének útján. Veszprém megye dolgozóinak segítsége „Aki gyorsan ad, kétszer ad“, tartja a közmondás. Veszprém megye termelőszövetkezetei is ezt tartották szem előtt, amikor rövid fél nap alatt 53 mázsa szemes takarmányt gyűjtöttek össze és indítottak útnak a Tolna megyei Bogyiszló község árvízkárosultjainak. A bogyiszlóiak meggyőződhettek arról, hogy az egész ország velük érez gondjukban, bajukban és a segítség sem késik. Mintegy százan fogadták Tolnán a Veszprém megyei küldöttséget és mondtak köszönetét Bodogán János elvtársnak a Veszprém megyei tanács elnökhelyettesének, a termelőszövetkezeteknek, segítségükért. A kertai Vörös Csillag, a tapolcai, nagyalásonyi, kispiriti, kislődi, nemesszalóki és a többi termelőszövetkezet együttérzését jelentette ez az első takarmányszállítmány. Köszönjük ... nagyon köszönjük. Ennyit tudtak csak mondani a bogyiszlóiak, ennyit mondott Fekete Jenő elvtárs is a bogyiszlói tanács elnöke, Kuruc István, a Hazafias Népfront elnöke, aki a takarmányt a község nevében átvette. Egyszerű szavak, de mögötte megannyi érzés, meghatottság. Nincsenek egyedül bajukban a bogyiszlóiak, segít az ország, a dolgozó nép. Ezt érezték vasárnap is és erről győződtek meg azóta is százszor. Tovább apad a Duna A Duna Tolna megyei szakaszán tovább apad. Komoly a veszély még Bátán, ahol legkisebb az apadás és a községet a töltésen és a kettes számú védővonalon átszivárgó vizek veszélyeztetik. Ezért tegnapelőtt hozzákezdtek egy 2 kilométer hosszú III. számú védővonal építéséhez, amit holnapra befejeznek. Ezzel mintegy 120 házat mentenek meg a veszélytől, ha a Il-es vonal nem bírná tovább a víz nyomását. A visszavonuló víz nyomában befejeződött Bölcske, Madocsa, Gerjen, öcsény és Decs községekbe a lakosság visszatelepítése. Tolna, Mözs, Sióagárd és Fadd községekben a helyi tanács által alakított brigádok vizsgálják felül az árvíz által elöntött lakóházakat, és állapítják meg, hogy az beköltözhető-e. A helyi szakemberek irányítása melleit folyik a rombadőlt házak szétbontása, az építőanyagok megmentése. Bogyiszló községben — melyet teljesen elöntött az ár — lassan vonul vissza a víz. A község nagy része még víz alatt van, de a magasabban fekvő tanácsházára már visz- szaköltözött a tanács és helyben irányítja az állati hullák összehordását, a fertőtlenítés! munkákat. Számba veszik a helyileg helyreállítható, kisebb sérüléseket szenvedeti lakóházakat, hogy oda kisebb javítások után a lakók visz- szaköltözhessenek. Megterem tették a telefon összeköttetés* is Tolnával, Hősiesen védekeznek az ár ellen A megáradt Duna és Sió vize megyénk több községében hatalmas károkat okozott. Házak dőltek össze, állatok pusztultak el az árvíz következtében. Bátán a község felső részét védő gáton dolgoznak a katonák, a MÁV pályamunkások és a község lakóinak szá , zai. Ez a gát már a harmadik,' amelyet a pusztító ár ellen építenek. — Minden erőnkkel és tudásunkkal azon leszünk — mondotta Fóris elvtárs, a szekszárdi járási tanács elnökhelyettese—, hogy azt a 170'—180 épületet, amelyek a veszélyeztetett területen vannak, megvéd jük. Munkánkat nehezíti, hogy a községet eddig védő új vasúti töltésen mintegy 200 méter szélességben áttört a víz. Ha az itt emelt védőgátat meg tudjuk erősíteni, akkor megtudjuk menteni az épületeket is. A Bátára érkezett és napok óta dolgozó közel 250 honvéd, 360 MÁV pályafenntartási dolgozó a község lakóinak lelkiismeretes munkája nyomán sikerül gátat emelni a víznek. A szorgalmasan dolgozó katonák, MÁV pályamunkásokon kívül dicséret illeti Báta község nagyon sok dolgozóját, közöttük Horgász János 8 holdas gazdát, járási tanácstagot, K. Szabó Péter 8, -Pirisa József 19 holdas dolgozó parasztokat, Bajnok Sándor és Meksz József tsz-tagokat, akik nápok óta irányítják a gátakon folyó munkákat. Dicséret illeti Fejes István elvtársat, a községi párttitkárt Bacsa József elvtársat, a szekszárdi járási pártbizottság titkárát és Berger István elvtársat, a járási tanács dolgozóját, akik a községtől 5—7 kilométerre fekvő, már vízben lévő tanyákból két napon keresztül csónakkal mentették az asz- szonyokat és gyerekeket. Éjjel-nappal dolgoznak a gátakon az emberek, hogy megfé kezzék a pusztító áradatot. AZ ÁR VÍZKÁR OS UL TAKER T§ Megkezdték a gyorssegély kifizetését ■ A Minisztertanács által az árvízkárosultak részére kiutalt gyorssegély Tolna megyére eső része megérkezett Szekszárdira. Az árvízkárok felmérésére alakult bizottságok az ár- vízsujtotta községekben megkezdek munkájukat, a károk megállapítása alapján már tegnap meg is kezdték' a gyors segély kifizetését. Tolna A községben is számos ház került víz alá, dőlt össze. — Ahogy a víz elvonult, társadalmi erőkkel hozzáláttak a károk felméréséhez, a romeltakarításhoz. A tolnai üzemek, vállalatok dolgozói, akik az árvízveszély idején a gátakon álltak helyt, most gyűjtéssel, társadalmi munkával sietnek az árvíz- károsultak segítségére. A pedagógusok egy 17 tagú brigádot alakítottak, amely három árvízkárosult kollégájuknak segít a romeltakarításban, majd az újjépvtésben. Ez mellett valamennyi pedagógus fizetése 2 százalékát ajánlotta fel az árvízkárosultak segítésére. Az Epületkarbantartó KTSZ dolgozói 1300 forintot gyűjtöttek ezideig. ígéretet tettek, hogy két lakóházat társadalmi munkával építenek fel. A textilgyár 4 brigádot állított össze ,amelyek munkaidő után segítenek a károk helyreállításában. Az üzem napközi otthont állít fel az árvízkárosult gyermekek részére. A Selyemgyár dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel> emellett az üzem 20 árvízkárosult dolgozójának segítenek a romok eltakarításában, az újjáépítésben. Bogyiszlói iskolásgyermekeket látnak vendégül Iregszem- cse lakói arra az időre, míg újjáépített otthonaikba visszatérhetnek a gyermekek. Alighogy elindult Tolnáról szombat délután negyven bogyiszlói fiú és leány külön-autóbusza, telefonon értesítették a bogyiszlói tanácselnököt, hogy Iregszem- csén annyi család jelentkezett az árvízkárosult gyermekek befogadására, hogy újabb negyven iskolást elvállalnak. Ireg- szemcsén szeretettel fogadták a vendégeket, a második csoport e héten utazik a községbe Szálka A szálkai Fejlődés Termelőszövetkezet tagjai közgyűlésen határozták el, hogy ők is hozzájárulnak az árvízsuj tóttá lakosság meg egítéséhez. A tsz-tagok egyöntetű határozata alapján a tartalékalapból 10 mázsa búzát adnak. Ezenkívül a tsz-tagok saját tartalékukból felajánlottak összesen 375 kiló búzát, 340 kiló burgonyát, 105 kiló babot, 100 kiló szénát, 80 kiló kukoricát, 10 kiló árpát és 70 forint készpénzt. Dicséret illeti a szálkai Fejlődés Termelőszövetkezet tagságát, hogy átérezve az árvízsujtotta lakosság helyzetét, arra törekedtek hogy terményeikkel segítsenek ä bajbajutottakon. Különösen szép ez a felajánlás, ha azt nézzük, hogy a tsz 64 tagjai közül 40 új tag, akik ebben az évben fognak először részesülni a közös munka gyümölcséből, Kalasuó A kalaznói községi tanács az árvíz idején brigádokat szervezett a falu lakosságából. Szükség esetén, amikor a járástól értesítést kapott, azonnal mozgósították a lakosságot és fél órán belül nyolcvan személy jelentkezett ásóval, lapáttal a tanácsnál. A párt és a kormány a dolgozó néphez felhívást tett, hogy anyagilag is támogassák az árvízkárosultakat. Ezt a helyi párt- vezetőség és a tanács VB megtárgyalta, utána a párttagokat és a tanács tagságát 1956 március 14-re összehívták és megszervezték az árvízkárosultak megsegítését. Másnap hozzá is fogtak a munkához, szép számmal gyűlt össze termény, élelmiszer stb. Többek között 1130 kg kukorica és 2100 kg burgonya. A községi párttitkár, a tanács VB elnök és a népművelési ügyvezető a mintegy 40 tagú kultúrgárdát összehívta, megbeszélték előadást tartanak, amelynek bevételét az árvíz- károsultak javára ajánlják fel. A fiatalság örömmel fogadta a javaslatot s felajánlást tettek ,hogy három községben fognak előadást tartani. Úgy számolnak, hogy a három-községből két-háromezer forint lesz a bevétel, melyet az árvízkárosultaknak juttatnak. Tehetségemhez képest... Én egy szegény, 63 éves özvegyasszony vagyok, nem tudtam sokat adni az árvízkárosultak részére, csupán egy kenyér félretett árának felét, három forintot. De szívesen elvállalnám1 egy leánygyermek egyhónapi eltartását, mert ha magamnak főzök, ott még egy másodiknak is jut meleg étel, meleg szoba. Azt hiszem, még többen is követni fognak az utcabeliek közül. Akár tanácsülést lehetne összehívni, és azon megbeszélni, ki tudna az árvízkárosultakon segíteni azzal, hogy egy időre magához fogadja gyermeküket. Tehetségemhez mérten én is akarok enyhíteni bajaikon, amelyet az árvíz pusztítása okozott nekik. ÖZV. LÓDI LÁSZLÖNÉ Iregszemcse, Damjanich-u. 225. * A Tolna megyei Népbolt dolgozói, akik kivétel nélkül részt vettek az árvízvédelmi munka különböző pontjain, hétfőn reggel munkakezdés előtt röpgyűlésen elhatározták, hogy az árvízkárosultak megsegítésére felajánlják egyhavi fizetésük 5—10 százalékát. * A Szekszárdi Szíkvízüzem dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére egynapi fizetésüket ajánlották fel. * A szekszárdi Garay Filmszínház dolgozói fizetésük 5 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultaknak.
