Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-20 / 68. szám

2 TOLNAI NAHO 1956. MÁRCIUS 20. A Pravda különfudósítójának beszélgetése Norodom Szihanuk kambodzsai miniszterelnökkel Moszkva (TASZSZ). A Prav­da „A szigorú és abszolút sem­legesség politikáját követjük” címmel közli különtudósítójá- nak jelentését, valamint Noro­dom Szihanuk kambodzsai mi­niszterelnökkel folytatott be­szélgetését. Kambodzsa népe sok évig harcolt függetlenségéért és ez a harc sikerrel végződött. — Ma Kambodzsa független, békesze­rető állam. Akárkivel beszél­tünk, — taxisofőrrel, vagy kiskereskedővel, nagy üzletem­berrel vagy miniszterrel, első­sorban mind azt mondja: Bé­kében akarunk élni és senki se avatkozzon ügyeinkbe. Ez az általános béketörekvés képezi annak a semlegességi politiká­nak az alapját, amelyet Noro­dom Szihanuk herceg, a kiváló államférfi vezetése alatt álló kambodzsai kormány jelenleg folytat. A herceg elfoglaltsága ellené­re fogadta a távoli országokból Fnom Penhbe érkezett külföldi újságírókat, a Pravda és az Humanité tudósítóját. Norodom Szihanuk a kam­bodzsai kormány jelenlegi kül­politikáját jellemezve kijelen­tette: — A szigorú és abszolút sem­legesség politikáját követjük, niinden országgal barátságban akarunk élni. Nem akarunk résztvenni semilyen tömbben. Például Kambodzsa határozot­tan visszautasította a SEATO- hcz való csatlakozást. Az ame­rikaiak. kénytelenek voltak be­letörődni ebbe, de egyúttal azt állítják^ hogy mi mégis a SEATO ,;védelme’’ alatt állunk. Nekünk azonban nincs szüksé­günk erre a „védelemre”, mert békében akarunk élni. Amikor egyesek, akiknek nem teszik semlegességünk, azt kérdezik tőlem, miért ragasz­kodik Kambodzsa a szigorú semlegességhez, azt válaszo- lomt hogy ezt a politikát nem én találtam ki, ez népünk álta­lános követelése. A miniszterelnök nagy lelke­sedéssel beszélt a Kínai Nép- köztársaságban nemrégen tett utazásáról. Azt szeretnénk — hangsúlyoz­ta —, hogy a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok­kal normális diplomáciai kap­csolatot létesítsünk, ami után hozzá lehetne fogni az egyen­jogú és kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi kapcsolatok és a kulturális kapcsolatok megte­remtéséhez. Ä szovjet energetikusok Angliában London (TASZSZ). G. M. Malenkov, á Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, a villamoserőművek mi­nisztere, az Angliában tartóz­kodó szovjet energetikus kül­döttség vezetője március 18-án fogadta a batterseai (London) villanytelep munkásbizottságá­nak képviselőit. A szovjet küldöttség tagjai délután a London környékén lévő Windsor kastélyba tettek kirándulást. -A küldöttek ez­után Hampton-Court-ot, az angol királyok régi palotáját látogatták meg. Fisher, a pa­lota építészeti emlékeinek fel­ügyelője, a palota baketter-1 mét bemutatva elmondotta, — hogy valaha itt lépett fel szín­házával Shakespeare. A szovjet vendégek beszámoltak Fisher- nek - a nagy angol drámaíró műveinek Szovjetunióbeli nép­szerűségéről. G. M. Malenkov megjegyezte: „Shakespeare mű vészete egyesíti a népeket.’’ ,Szélesebbre kell tárni a kapukat‘ J. Koszminszkij cikke a Pravdában a szovjet—angol kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ). A Prav­da J. Koszminszkij akadémikus cikkét közli „A Szovjetunió és Anglia közötti baráti kapcsola­tok elmélyítéséért’’ címmel. Az utóbbi időben — hangzik a cikk — a nemzetközi kapcso­latokban bizonyos fordulat kö­vetkezett be. Uj szellő fujdogál a világ fölött, amit gyakran „Gént szellemének” neveznek és hiába igyekeznek az erőpo­litika hívei arról meggyőzni magukat és másokat, hogy Genf szelleme halott. Genf szelleme />1 és élni fog, mert most milliók mély meggyőződése, hogy a bé­ke fenntartható, hogy az állam­fők közötti eleven kapcsolatok­kal, nyílt eszmecserékkel elosz­latható a kölcsönös meg nem értés és ellenségeskedés füg­gönye és megtalálható a békés egymás mellett élés. * Koszminszkij akadémikus a továbbiakban áttért a Szov­jetunió és Anglia kapcsolatai­ra és kiemeli, hogy a két or­szág együttműködésének szi­lárd alapja van. A szovjet em­berek rendkívül fontosnak tart­ják a Szovjetunió és Anglia bé­kés és baráti kapcsolatainak megteremtését és ápolását. Ez az európai béke szilárd bizto­sítékát jelentené. A Szovjet­unió semmiféle területi igényt nem emel Nagy-Britanniával szemben. A szovjet emberek jól ismerik Anglia nagy jelentősé­gét a nemzetközi kapcsolatok mai rendszerében. Azt jelenti-e ez, hogy a Szov­jetunió és Nagy-Britannia kö­zött nincs olyan kérdés, amely elválasztaná őket egymástól? Ilyen kérdések természetesen vannak, de azok egy része a hidegháborús politika mestersé ges szülötte és a hidegháború elutasításával egyidejűleg meg­szűnik. A Szovjetuniónak- és Nagy- Britanniának egyaránt létérde­ke, hogy elozzoljék a bizalmat­lanság és a rosszindulat mér­gezett és mesterségesen fenn­tartott légköre. Ez a légkör az utóbbi években már tisztult. Az emberek közvetlen érintke­zése, a politikusok, tudósok, művészek, gazdasági szakembe­rek, technikusok kölcsönös ta­lálkozása fontom eszköz a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztésében. Szélesebbre kell tárni a ka­pukat és mindkét országnak meg kell találnia egymással. a szellemi kapcsolat még feltá­ratlan forrásait és a kulturális fejlődés ösztönzőit — írja ez­után Koszminszkij akadémi­kus. — Angliában már igen so­kan felismerték á Szovjetunió­hoz való politikai, gazdasági és kulturális közeledés szükséges­ségét. A cikk befejezésül hangoztat­ja: N. A. Bulganyin, á Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke és N. Sz. Hruscsov, a Leg­felső Tanács Elnökségének tag­ja Nagy-Britannia kormányá­nak meghívására a közeljö­vőben Angliába utazik. A szov­jet közvélemény nagy figyelem mel kíséri ezt a látogatást és azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a szovjet államférfiak út­ja elősegíti a két nagy ország baráti kapcsolatainak elmélyü­lését és az egyetemes béke megszilárdulását. Nem vonjuk kétségbe, hogy a Szovjetunió­ban és Angliában, épúgy, — mint a földkerekség minden or­szágában a béke őszinte hívei csatlakoznak e kívánsághoz.. I szombati francia minisztertanács döntései Algéria kérdésében Párizs (MTI). A szombati francia minisztertanács az al­gériai kérdéssel foglalkozott. A minisztertanács több intézke­dést határozott el, gyakorlati végrehajtásukat Robert La­coste algériai miniszterrezidens re bízva, aki ezentúl olyan széleskörű felhatalmazással — rendelkezik, amilyet csak hiva­talosan kihirdetett ostromálla­pot biztosíthatna számára. A hétfői párizsi sajtó szerint szerepel az intézkedések sorá­ban légihíd kiépítése Francia- ország és Algéria között, az Algériába való utazások kor­látozása, az Algériában lévő haderők haladéktalan megerő­sítése, három korosztály esetle­ges behívása két hét múlva, — szükség esetén hajók és repülő­gépek igénybevétele a megerő­sítések Algériába küldésére, 30Ó könnyű repülőgépnek a helyszínre küldése, a parancs­nokság átszervezése stb. A minisztertanács szociális téren elhatározta, hogy rende­lettel könnyíti meg az algé­riaiak felvételét a közhivata­lokba és felemeli az algériai mezőgazdasági dolgozók fizeté­sét, egyben tanulmányozás tár­gyává teszi a földreform kér­dését. A halálraítélt algériaiak ügyében nem történt semmiféle intézkedés. Algériában egyébként folyta­tódnak a harcok. A Szovjetunió széntermelése Az SZKP XX. kongresszusa .jóváhagyta a Szovjetunió 1956 —1960. évi hatodik népgazda­ság-fejlesztési tervének irány­elveit. A hatodik ötéves terv a Szovjetunió népgazdaságának, elsősorban a szocialista gazda­ság alapjának, a nehéziparnak, újabb hatalmas fejlődését irá­nyozza elő. A képen: A Szovjetunió szén- termelése (millió tonnában). / miilio tornában/ Segítsünk az árvízkárosultakon! A Hazafias Népfront, a SZOT és as MNDSZ közös felhívása IS28 1940 19551960 A lakosság, honvédeink, bel­ügyi szerveink, a pályamunká­sok, a közlekedési és építőipari dolgozók hősi helytállásával si került úrrá lenni a jeges ára­daton, a Duna magyarországi szakaszának nagyobbik részén. A hatalmas erőfeszítések elle­nére a déli szakaszon az átá­zott gátakat több helyen át­törte az ár. A Minisztertanács 25 millió forint gyorssegélyt szavazott meg a károsult lakosságnak. Minden becsületes hazafi lel­ke mélyéig együtt érez a bajba jutottakkal. A budapesti üze­mi munkások példájára az or­szág városainak és falvainak lakói gyűjtést indítottak, hogy az ár elvonulása után mielőbb felépülhessenek a rombadőlt házak, teremjenek a szántó­földek, ruhával, bútorral, szer­számmal segítsék azokat, aki­ket a a természeti csapás súj­tott. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanáesa, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a Ma­gyar Nők Demokratikus Szö­vetsége kéri az üzemek, a hi­vatalok, az intézmények dol­gozóit, a városok és a falvak lakosait, segítsenek árvízkáro­sult honfitársainkon. E nemes társadalmi megmoz dulás szervezett formáinak biz tosítása érdekében felhívjuk az üzemeket, intézményeket, hivatalokat és a helyi tanácso­kat, hogy az eddig gyűjtött pénzadományokat fizessék be vagy az Országos Takarék­pénztár 500-as számú vagy a Magyar Nemzeti Bank 106 000 —70. számú, külön e célra nyi­tott csekkszámlájára, hogy az adományok mielőbb eljussa­nak a rászorultakhoz. Befize­téseket a fenti számlákra va­lamennyi postahivatal, takarék pénztári és bankfiók elfogad. A további gyűjtés lebonyolí­tása érdekében az üzemekben, intézményeknél és hivatalok­nál a helyi szakszervezeti bi­zottságok sorszámmal és pe­cséttel ellátott gyűjtőíveket bocsátanak a szakszervezeti, MNDSZ és Vöröskereszt ak­tivisták rendelkezésére, akik a gyűjtést végzik. A területi gyűjtést a lakos­ság legszélesebb köreiben a helyi tanácsok által kibocsá­tott, a sorszámmal és pecsét­tel ellátott gyűjtőíveken Buda­pesten az MNDSZ és a Vörös- kereszt aktívák bevonásával a lakóbizottsági megbízottak, városokban és községekben pedig a Hazafias Népfront-bi­zottságok tagjai, valamint ' az MNDSZ és a Vöröskereszt ak­tívák végezzék. Gyűjteni csak az említett szervek átal kibocsátott és le­pecsételt gyűjtőíveken lehet. Az egyes gyűjtőívekre be­folyt összegeket a helyi gyűjtő szervek (szakszervezeti bizott­ságok, lakóbizottsági megbí­zottak, helyi tanácsok) fizessék be az Országos Takarékpénz­tár 500-as vagy a Magyar Nem zeti Bank 106 000—70. számú külön e célra nyitott csekk­számlájára. A befizetéseket va­lamennyi postahivatal, taka­rékpénztári és bankfiók elfo­gadja. A befizetési nyugtákat a helyi szerveknek a gyűjtőívek­hez kell csatolniok és meg kell őrizniök. A természetben felajánlott mezőgazdasági termékeket, gabonát, takarmánygabonát stb. a földművesszövetkezetek­nek kell átadni két példány­ban kiállított elismervény el­lenében. Az elismervény egyik példányát az adományozó ad­ja át a helyi tanács végrehajtó bizottságának. A földművesszövetkezetek a felajánlott és átvett termé­nyek szabadfelvásárlási áron számított ellenértékét fizessék be a Magyar Nemzeti Bank 106 000—70. számú csekkszám­lájára. A ruhaneműek és a háztar­tási cikkek gyűjtését a nép­frontbizottságokkal együtt a helyi MNDSZ-szervezetek vé­gezzék és a helyi tanácsok út­ján továbbítsák a megyei ta­nácsok szociálpolitikai csoport­jához. Felkérjük a szakszervezeti központokat, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait, vala­mint a Hazafias Népfront helyi bizottságait: ellenőrizzék min­denütt a gyűjtés megszervezé­sét és a gyűjtőíveken jegy­zett összegek átutalását a meg­jelölt csekkszámlákra. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bizton reméli, hogy mindenki képessége < szerint siet a rászoruló honfitársak se­gítségére. Eudapest, 1956, március 17. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Egyszerű emberek Örökre emlékezetes marad e nap, 1956. március 11-e. Már ötödik napja tíz- és tízezer ember küzdött éjjel­nappal az áradó jeges Duná­val. Még tartottak a gátak, még reméltek a dunaparti fa­luk lakói... és akkor a Ka- raszi-foknál .néhány kilo­méterre a Sió-Duna torko­lattól északra összeszorultak a zajló jégtáblák. Földvár fe­lől rohant az ár, sodorta ma­gával a jeget. Pattogott zen­gett a jégmuzsika. Panaszo­san, vékonyan sisteregve és dübörgő orkánnal torlódott egymásra a jég. Elzárta a víz útját és a gátak között szem­látomást duzzadt a Duna. Az emberek riadtan figyel­ték ... A vizipatkány vinnyog vá ugrott odújából. Szarva­sok menekültek Gemencből, a róka kétségbeesetten» kapasz­kodott a fatörzs tetejére. Na­gyot horkant a Duna ... Az ' ember még ott állt a töltésen és amikor már a nyúlgátakat is elborítaná a víz, Bogyiszlón megkondult a vészharang .., A szigeti úton száz és száz teherautó száguld, versenyfu­tás az árral... Borzalmas éjszaka volt... Szombatról vasárnapra vir­radó hajnalban történt... Bogyiszló magasságában a Duna négy helyen szakította szét a védtöltést... félelme­sen morgott a víz... A sod­ródó jégtáblák mint millió éles beretva — derékba vág­ták ketté a százados fákat... A köves út'töltésén együtt menekült teherautó, , mezei egér, kutya és ló ... A víz-viharban ott állt az ember. A végsőkig küzdött katona és paraszt, tanácsel­nök és gyári munkás. A min­dennapok egyszerű embere... Róla — a nagyszerű emberről szól a történet... Bogyiszló újra támad... A romokból, az összedőlt házak közül újra sarjad -majd az élet. — Erre gondoltam, amíg kedden, március 13-án, két nappal, hogy iderendelt az ár. A rohamcsónakban öten ül­tünk. Két katona, a bogyiszlói tanácstitkár, Antus Béla a Csepel Autógyár munkása és jómagam. A rohamcsónak, óvatosan kereste a jégtáblák között-az utat... Alattunk három-négyméteres víz, víz? Szomorú sárga tenger... — Merre szem ellátott, hullám­zott, mert fújt az északi szél. Hóvihar tombolt és alattunk mélyen a vízben a megfulladt vetés tíz- és tízezer katasztrá- lis hold ... ezer és ezer vagon gabona. A tanácstitkár a szü­letési anyakönyveket szeretné megmenteni, a csepeli autó­gyári munkás anyját keresi... a két matróz a vízben roska­dozó tanyákat figyeli — nem sodor-e „Segítség ’’’-kiáltást valamelyikről a szél... A tanácstitkár idősebb em­ber. Szótlanul ül mellettem... A csónak fenekét bámulja, a sáros mentőövet. Nem néz a távolba, ahonnét, mint egy úszó hajó árbóctornya felbuk­kan a kálvinista templom tornya. — Azt érzem a kezem szorítja, figyelem ar­cát — csukló hangon motyogj mutatva előre, de balkeze fá­radtan hull vissza. . — • • • Igen az ott Bogyiszló. Az alsó úton kanyarodunk az úszó faluba. A csónak lassít, lehasalunk, úgy bujunk ke­resztül a telefonvezetékek alatt. Itt háromméteres a víz. Az első háznak csak a kéménye látszik ... Mint egy csonka emberi ujj — csak mered az égre és kémény, kémény után Errefelé vízbe rokkantak már a házak s csak a kémé­nyek jelzik a régi utca he­lyét ... S bent a faluban a házak padlásáig ér helyenkint a víz és az úton az egyik ka­nyarban forgalmat tiltó tábla. A kerek vöröskarikás tábla kettő és félméter magas osz­lopon állt. Most az oszlopból semmi sem látszik és a tábla, mint a tengerből kelő vörös nap ... ott fürdik a sárgás­zöld áradatban — maximális sebesség 20 kilométer. Ez a felírása. Előtte nyitott tetejű tulipános láda himbálózik a vízen, kopott már oldalán az írás — Soós János 1891. — Emitt egy mosóteknő úszik. Riadtan lapul aljához egy ku­tya és két kölyökmacska. — Jégtáblát kerülünk ég a las­san tovaúszó táblán négy-öt csapzott csirke gubbaszt.

Next

/
Thumbnails
Contents