Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-16 / 65. szám

Tolnai «

ügye torai Könyvtár ,

Pécs flL W

iilaPL O

Al NPP TOtHAHEOVtl PÁBTBI»OTTSÁ6i[HAK LAPJA

XIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956. MÁRCIUS 16.

Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusáról

Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség 1953. március 12—13-i ülésén

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének március 12—13-i kivővített ülésén Rákosi Mátyás elvtárs, a Köz ponti Vezetőség első titkára tartott beszámolót az SZKP XX. kongresszusáról. — Az alábbiakban kivonatosan közöljük Rákosi elvtárs beszédét.

Tisztelt Központi Vezetőség! A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa óriási horderejű, világtörténelmi jelentőségű esemény. Hatása fokozódó mértékben fog megmutatkozni a nemzetközi fejlődés minden területén, s jelentékenyen megszilárdítja a szocializmus ,a béke és a demokrácia híveinek hatalmas táborát. Hruscsov elvtárs beszámolója a központi bizottságnak a XIX. pártkongresszus óta végzett munkájáról, Bulganyin elvtárs előadói beszéde a hatodik ötéves terv irányelveiről, a kongresszus egész munkája bátran, alkotó módon felvetette és megválaszolta korunk legfontosabb kérdéseit.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa új szemszögből világítóba meg

A kongresszus egész múnká- ját a marxizmus—leninizmus szelleme hatotta át. Ez tette lehetővé ,hogy a Szovjetunió — Kommunista Pártja helyesen mérlegelhette az elmúlt három év bel- és külpolitikájának minden problémáját, a marxista—leninista tanítások álapján, a tömegek tapasztalatainak és létérdekeinek szakadatlan figye lembevételével ki tudta dolgozni a felmerült bonyolult kérdések megoldását.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolóját, valamint a kongresszus vitáját magas elvi szín vonal, a bírálát és önbírálat bátor alkalmazása, igazi, harcos bolsevik szellem hatotta át. A kongresszus légkörét az egészséges optimizmus, az erő és a magabiztosság jellemezte. Szakadatlanul új oldalról került megvilágításba az a tény, hogy a kommunista párt szorosabbra fűzte kapcsolatait a tömegekkel, hogy bátran támaszkodott a dől gozó nép kollektív tapasztalataira, meghallgatva kívánságait, fejlesztette a bátor bírálatot, az önbírálatot és ezzel nem csak jobban összeforrott a néppel, hanem maga is egységesebb, összekovácsoltabb lett. A kongresszuson újra bebizonyosodott a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész-szovjet nép megbonthatatlan erkölcsipolitikai egysége.

A testvéri kommunista és munkáspártok képviselői joggal hangoztatták, hogy a kongresszus munkája és határozatai valamennyiök számára felbecsülhetetlen jelentőségűek,

a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit: a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymás mellett élését, a háború elhárításának lehetőségeit, a szocializmusba való átmenet polgárháború nélküli perspektíváit.

A kongresszus e kérdésekre vonatkozó bátor, új, a lenini tanítások következetes alkalmazásával kidolgozott megállapításai a marxizmus—leninizmus értékes továbbfejlesztését jelen tik, óriási elvi jelentőségük van a szocializmus megvalósításáért folytatott helyes politika kidolgozásában és biztos irányvonalat jelentenek szerte a világon a kommunista és munkáspártok számára a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban.

A kongresszus egyhangú helyesléssel hagyta jóvá azt a' munkát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az elmúlt három esztendő alatt a kül- és a belpolitika minden kérdésében annyi sikerrel végzett. A kongresszus nyomatékosan hangoztatta, hogy

e sikerek egyik döntő lénye

s hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját, Marx és Lenin halhatatlan eszméinek zászlóvivőjét nagyszerű, követendő példaképüknek tekintik.

Ez a kongresszus a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom történetének is kimagasló eseménye. Határozatai messzire előre mutatnak, megvilágítják a

kommunizmus építésének útját a Szovjetunióban és felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmust építő országok dolgozóinak, a kapita lista országok kommunista és munkáspártjainak, s új erővel, új lelkesedéssel töltik el szerte a világón a béke és a demokrácia minden hívét.

A magyar dolgozó nép a legnagyobb lelkesedéssel figyelte és helyeselte a XX. pártkongresszus munkáját.

Rákosi elvtárs ezután ismertetett több elvi kérdést, melyet az SZKP XX. kongresszusa felvetett, továbbá a Szovjetunió szocialista építőmunkájának főbb eredményeit és a hatodik ötéves terv irányelveiben foglalt fő célokat.

A tőkések — mondotta—, akik azelőtt kétkedő, szkeptikus megjegyzéseket fűztek a szovjet tervekhez, ezúttal gondterhesen, nem egyszer tisztelettel beszéltek célkitűzéseiről, s megállapították, hogy e tervek a Szovjetunió eddigi eredményei alapján reálisak és megvalósíthatók. A dolgozók világszerte lelkes örömmel üdvözölték a hatodik ötéves terv célkitűzései^ mert tudták, hogy e terveket a szovjet nép bizton

zője, hogy a Szovjetunió Kom munista Pártjában újra a párt élet lenini szabályai jutottak érvényre, hogy helyreállt a kollektív vezetés, megerősö dött a pártdemokrácia.

Mindez még jobban elmélyítette a párt tömegkapcsolatait és növelte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának mint a párt kollektív vezetőjének súlyát és szerepét.

A kongresszus egyhangú helyesléssel támogatta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának harcát a marxizmus—leninizmus szellemével és tanításaival ellentétes személyi kultusszal szemben. Megállapította, hogy a személyi kultusz elterjedése háttérbe szó rította a kollektív vezetést, lebecsülte a párt és a dolgozó tömegek szerepét, ezzel egyben gátolta a dolgozó tömegekben rejlő, hatalmas, kezdeményező és teremtő erő kifejlődései, s gyakran súlyos hibáknak és mulasztásoknak nyújtott táptalajt. A kongresszus erőteljesen aláhúzta azt a lenini megállapítást, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt által' vezetett néptömegek.

teljesíteni fogja és e tervek megvalósítása hatalmas erőgyarapodást jelent nemcsak a Szov jetuniónak és a szocialista tábornak, de szerte a világon az egész haladó emberiségnek.

A kongresszusi küldöttek — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs —, akik e kérdésekhez hozzászóltak, kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a terv teljesítésének és túlteljesítésének megvan minden feltété, le, s hogy a Szovjetunió termelésének hatalmas tartalékok álA párt egységének további erősítése és a pártszervezetek aktivitásának fokozása megkövetelte a pártélet Lenin által kidolgozott, korábban gyakran megszegett szabályainak érvényesítését.

Ebben elsőrendű jelen'áségű volt a kollektív vezetés lenini elvének visszaállítása és általános megerősítése.

„A kollektív vezetés elve — mondotta e kérdéshez Mikojan elvtárs — elemi dolog a proletárpárt, a lenini típusú párt szá mára és mégis hangsúlyozni kell ezt a régi igazságot, mert körülbelül húsz éven át nálunk a valóságban nem volt kollektív vezetés. A személyi kultuszt virágzott amit már Marx, majd Lenin is elítélt, és ennek természetesen’feltétlenül rendkívül kedvezőtlenül kellett befolyásolni a párt helyzetét és tevékenységét.”

A marxizmustól teljesen idelanak rendelkezésére. Több kerületi titkár vállalta, hogy területén a mezőgazdasági terveket 5 év helyett 1—2 vagy három év alatt teljesítik.

A beszámoló ezután a szovjet társadalmi és államrend további megszilárdításának nagy eredményeivel foglalkozott, — majd így folytatódott: A szocializmus ellenségei arra számítottak, hogy Sztálin halála után a párt soraiban esetleg zavar támad, vezetői között viszály tör ki. De ezek a számítások hamisnak bizonyultak.

A kommunista párt még szorosabban tömörült a központi bizottság köré, még magasabbra emelte a marxizmus— leninizmus mindig diadalmas zászlaját.

Különösen nagy reményeket fűztek az imperialisták aljas ügynökükhöz, Berijához. A központi bizottság azonban erélyes kézzel véget vetett e veszélyes ellenség és cinkosai tevékenységének, ami lényegesen hozzájárult a párt további erősödéséhez és egységéhez.

„Ma pártunk egységesebb, mint valaha — mondotta Hruscsov elvtárs — szorosan a központi bizottság köré tömörült és biztos kézzel vezeti az országot a nagy Lenin mutatta úton.”

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkáját az az elv vezérelte, hogy a pártnak félelem nélkül a nép elé kell tárni a hiányosságokat és a nehézségeket is. Nem forradalmár az, aki fél a hibák és a gyengeségek beismerésétől. A központi bizottság felhívta a pártszervezeteket a pártdemokrácia, a bírálat és ön bírálat' minden erővel való fejlesztésére, a végzett munka eredményeinek bíráló értékelésére, önáltatás, az önelégültség, az elbizakodottság elleni harcra.

gen a személyi kultusz. Meg kell állapítani, hogy Sztálinnal kapcsolatban, akinek jelentős érdemei ismeretesek, az évek folyamán olyan személyi kultusz alakult ki, n*ly gátolta a kollektív vezetést, a pártdemokrácia fejlődését, és nem egy téren komoly politikai és elméleti hibák forrásává vált. A személyi kultusz szelleme kihatott a népi demokratikus országokra, köztük hazánkra is, ahol ugyancsak komoly hibák kelet«- keztek belőle.

Köztudomású, hogy a marxizmus—leninizmus súlyosan elítéli a személyi kultuszt. Marx és Engels számos írásában határozottan állást foglalt egyes személyek nyilvános dicsőítése ellen. Lenin is kíméletlenül ostorozta a személyi kultusz minden formáját, szakadatlanul kiha®gsúlyozta a párt vezető szerepét és a párt központi bi(Folytatás a 2. oldalon.)

A XX« kongresszus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló eseménye

A pártélet lenini szabályainak következetes érvényesítéséért

Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének

HATÁROZATA

(Egyhangúlag jóváhagyva a Központi Vezetőség március 12—13-i ülésén)

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a Poh. tikai Bizottság előterjesztése alapján megtárgyalta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán résztvett delegáció beszámolóját.

A Központi Vezetőség teljes mértékben egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelenlegi nemzetközi helyzetről s a Szovjetunió belső helyzetéről adott és helyesli az ebből levont következtetéseket. A Szovjetuniónak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén megmutatkozó rendkívüli ütemű fejlődése, a lenini tanításokon alapuló, a párt bölcsességét tükröző bel- és külpolitikája új szövetségeseket nyert meg a nemzetközi színtéren, új lehetőségeket nyitott a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok, a szocialista és a tőkés világrendszer békés együttéléséhez és versenyéhez, a szilárd béke megteremtéséhez. A kongresszus megállapításai a háború megakadályozásának lehetőségéről, továbbá a szocializmusba való átmenet különböző formáiról, nemzetközileg növelik és szilárdítják a munkásosztály egységét, a néptömegek összefogását, a béke, a demokrácia és a szocializmus híveinek hatalmas táborát.

A Központi Vezetőséget őszinte örömmel töltik el a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikerei, s a hatodik ötéves terv nagyszerű célkitűzései, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt túlszárnyalja az egy főre eső termelés tekintetében a legfejlettebb tőkés országokat. Örömmel üdvözli a Központi Vezetőség a szovjet nép anyagi és kulturális jólétének további növekedését: a reálbérek és jövedelmek emelését, a munkaidő csökkentését, a kötelező középiskolai oktatás általános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézkedéseket.

A Központi Vezetőség mélyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrása a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a személyi kultusz leküzdése, a kollektív vezetés megteremtése, amely a gazdasági, a politikai és a kulturális élet minden területén szabadon kifejleszti a párt és az egész szovjet nép korlátlan alkotóerőit.

Mindezek alapján a Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a KV tagjai, a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók, valamint ezek szervezetei és az állami szervek cselekvő részvételével haladéktalanul dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozataiból a magyarországi viszonyokra alkalmazhatók és gondoskodjék ezek megvalósításáról.

A Központi Vezetőség megállapítja, hogy pártunk politikai irányvonala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgozott ki, helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar elsőbbsége mellett, mindenekelőtt a mezőgazdaság fejlesztését, biztosítani kell hozamának növelését s a mezőgazdaság szocialista átszervezését; fejleszteni kell a fogyasztási iparágakat is. Biztosítani kell az ijfer műszaki színvonalának gyors emelését, a viszonylagos lemaradás felszámolását. Tovább kell folytatni az ipari és mezőgazdasági termelés növelése s a termelékenység emelése révén a népjólét emelésének politikáját.

Továbbra is szívós, következetes harcot kell folytatni a pártban azért, hogy minden fokon teljes mértékben valósággá váljék a kollektív vezetés. Tovább kell fejleszteni a párton belüli demokráciát. A már elért eredményekre támaszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és a munkásosztály vezetésével ki kell szélesíteni a hazafias népfrontmozgalmat, ezt politikai tartalommal kell megtölteni oly módon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakosságát mozgósítani a béke védelmére s a szocialista Magyarország felépítésére. A XX. kongresszus új lendületet adott annak a helyes politikának a végrehajtásához, amely a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusán épül, és amelyet megszabadított a jobboldali torzításoktól a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata.

Minden pártszervnek és pártszervezetnek — a Központi Vezetőségtől az alapszervezetekig — fel kell számolnia a formális, bürokratikus pártmunkát. A pártmunka középpontjába a gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtását, a végrehajtás megszervezését és irányítását, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat elmélyítését kell tenni.

Az ideológiai, tudományos, kulturális, propaganda- és agitációs munkában messzemenően figyelembe kell venni a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának elvi megállapításait. A Központi Vezetőség határozottan leszögezi, hogy az ideológiai munka elmaradottságát nálunk is csak akkor lehet megszüntetni, ha nem tűrjük az elméleti restséget, a marxizmus—leninizmus megmerevítését, a dogmatiz- must. Az elméleti munkát a legszorosabban össze kell kapcsolni az élettel, a szocialista építés gyakorlatával.

A propaganda és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását.

A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendre kerülő irányelveinél érvényesítse mindazokat a tanulságokat, amelyeket a magyar népgazdaság, s általában a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusából következtetésként kell levonni.

A Központi Vezetőség felhívja a pártbizottságokat és alapszervezeteket, pártunk minden tagját, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák és elemezzék a XX. kongresszus anyagát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását elősegítő útmutatásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak tanulmányozása és a gyakorlati munkában való felhasználása újabb lendületet ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nagy segítséget jelent pártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség múlt évi nagy jelentőségű határozatainak végrehajtásában, az előttünk álló feladatok teljesítésében, a szocializmus építésében Magyarországon.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége