Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

4. TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁRCIUS 16.-----------— KÖZÉPISKOLÁSOK ---------------­( A rovathoz érkezett sok anyag miatt Középiskolások című rovatunk e héten két­szer jelenik meg, ma és a szokott időben, pénteken.) Tanárok, diákok egy asztalnál EseménynaptÁr Aki az előre nem látott szü­net kedd, pénteki napjain a dombóvári általános gimnázi­um tanári szobája előtt el­haladt, hangos beszélgetést hallott onnan kiszűrődni. Oda bent az asztal mellett, tanárok . és diákok ültek egymással szemben és beszélgettek. Nem akármiről folytattak beszélge. tést, hanem, mint igazgatónk mondotta: „Történelmi jelen­tőségű“ volt. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert az szo­katlan és főleg ritka dolog, hogy tanár és diák egy asztal­nál ülve, közösen beszélje meg a megoldandó feladato­kat. Igen sok probléma vetődött fel, mi diákok nem is gondol­tuk, hogy ennyi megoldásra váró probléma van a diákok életében. Négyszer jöttünk össze, s ez alatt az idő alatt három előadást hallottunk. Egyet kultúráról, egyet, hogy mit vár a tanár a diáktól, és hogy mit vár a diák a tanár­tól. Egyik előadás sem maradt eredmény nélkül. Az első elő­adás eredménye lett, hogy is­kolánkban művészeti kör ala­kult. De a legtöbb probléma a harmadik kérdés után, (melyről egy diáktársunk be­szélt) került felszínre. Akadt olyan, amit azonnal megoldót, tunk, de maradt, amit ezután kell, hogy megoldjunk, s a jö­vőben DISZ-szervezetünk ve­zetőségének a feladata lesz, hogy folytassa a megindult munkát. A mi meglátásunk szerint nem volt hiábavaló, a négy délelőtti beszélgetés, mert iskolánkban megerősö­dött a tanár — a diák kapcso­lat. Szauer Dezső Ill/h oszt. Ugye maguk kölesdiek Büszkék a kölesdiek, mert ismerik őket messze vidékről. Hogyne lennének büszkék, amikor annakidején még Fe­renc Jóska is azonnal rájuk ismert. Ügy történt ez az eset, hogy mikor a kiegyezés utáni idők­ben Magyarországot járta, Szekszárd felé menet Köles- den is áthaladt, ügy látszik nem hozott magával wieni vi­zet, mert ott a patika táján még mert inni egy pohár kö- lesdi vizet. Erre fel aztán bá­torságot vett az a 48-as esz­méktől megfertőzött község és küldöttséget menesztett Szek- szárdra a király elé. Lehet azonban, hogy a vármegye urai rendelték be őket, iga­zolni akarván ezzel az immár megtért nép lojalitását. Hát akárhogy volt is, a kül­döttségek egymásután, persze előre kijelölt sorrendben já­rultak Ferenc Jóska elé. A papírlapról olvasva, a király úgy fogadta őket: „Ugye maguk kölesdiek?“ Ez hatott, ha többet nem is szólt hozzájuk.- Hazatérve büszkén hirdették, hogy azon. nal rájuk ismert a király, kü­lönbek ők, mint más falube­liek. Sokáig ugrasztották az­tán őket a más falubeliek az­zal: „Ugye maguk Kölesdiek?“ KÖLES D 1848—49-BEN. A református templomot valószínűleg II. József türelmi rendelete folytán a kétfejű sas díszítette. Ez szemet szúrt 48-ban a csupa szökött kato­nából álló, ott átvonuló hon­védcsapatnak. „Hadd szedjük le onnan azt a madarat“ — kérték hadna­gyukat s már neki is irányí­tották az egyszál ágyújuk csövét Szerencsére időben vette észre az öreg Kálmán pap, s kijőve a parochiából, szem­ügyre vette a honvédeket. Mo solyogva csak annyit szólt hozzájuk: „Ezt a madarat akarják kendtek leszedni s azt a fekete-sárga zsinórt tű­rik a nadrágjukon?“ Egymást nézték a honvédek, hümmögtek, krákogtak, s szégyenkezve vonultak vissza a nagyvendéglő udvarára. Még aznap lefejtették a zsinó­rokat s a madarat nem bán­tották. Átvonult aztán egy osztrák csapat Kiskölesden, s a rebel­lis kálomista paphoz . szállá­soltak be két tisztet. A papné a vendégszobában vetett tisz­ta ágyat, s meghívta őket ma­gyar vendégszeretettel vacso­rára. A két osztrák csúnyán visszaélt a vendégszeretettel. Mindegyiknek volt kutyája, az egyiket Kossuthnak, a Má. sikat Perczelnek szólították. Ezeket fektették az ágyakba, míg ők a nagyvendéglőben a sárga földig leitták magukat. Reggelre kelve a papné ven dégei után nézett, hogy miért alszanak olyan sokáig. Nagy kutyacsaholás "fogadta és sikí- tozva rohant ki a szobából. Akkor jött be a kapun dű- löngözve a két tiszt. „Warum ersch rocken?“ (Miért ijedt meg?) kérdi az egyik, hisz idehoztuk a várt Kossut-ot és Perczelt. „Ezek nem lehetnek ezek, vetetté oda bátran a azok, vetette oda bátran a papné, mert azok nem csahol, nak, hanem azonnal beleha­rapnának a maguk lábikráik­ba. Aztán meg tisztán állnak a világ előtt, míg ezek a ronda dögök elpiszkították az ágy­neműmet.“ Kijózanodtak a tisztek, kik úgy látszik, hogy renegát magyarok voltak, mert jól megértették a papné szemrehányásait és sűrű „Verzeihen, verzeihen“ (bo­csánat, bocsánat) kérés köz­ben kutyáikkal azonnal elvo­nultak a papiakból. K. V. MÁRCIUS 15 Csütörtök, Nemzeti ü„ 1942. márci­us 15-én nagy tüntetés volt Budapesten, Hitler és a há ború ellen a» KMP vezeté­sével. 1945. márci- meg a földre­Igy készül a gyönki járás a szpártákiádra us 15-én jelent formról szóló törvény. 1926. március 15-én halt meg D. A. Furmanov, szovjet író. Időszámításunk előtt 44 már­cius 15-én gyilkolták meg Ju­lius Caesart. A taníténéni . Mindenkinek az a munkakör a kedves, amelyet hivatásául választott. Szeretni kell azt a hivatást, mert anélkül nem le­het eredményt, célt elérni. Célja a pedagógusnak, hogy a gondjá ra bízott kis emberpalántákból művelt felnőtteket neveljen. Majoson jártunk a minap és beszélgettünk Pálmai Ilonká­val, az általános iskola fiatal pe dagógusával. Ö a legfiatalabba- kat, az első osztályosokat tanít­ja. Lelkiismeretes munkája nyo mán ismerkednek meg Pityu- kák, Marikák a számokkal, a betűvetés tudományával. Nem lehet könnyű dolga e kis rákon cátlan haddal, akik a korlátlan szabadság után hosszú órákra padokba kényszerülnek. Nem könnyű, de szép feladat, mert a fáradozást végül is siker ko­ronázza. — Hogyan határozta el ma­gát, hogy pedagógus lesz? — Szeretem a hivatásomat és a gyerekeket és ezért választot­tam a tanítói pályát — mondot­ta a fiatal tanítónő. Persze a kezdet kezdetén, négy évvel ez­előtt, amikor először kezdtem a tanítást, nem volt könnyű, de komolyabb nehézségek mun­kámban még nem merültek fel. — És tervei a jövőre vonat­kozóan? — Gondoltam már komolyan arra, hogy tovább tanulok, szakosítom magam, de akkor nem taníthatnám a kicsiket. És én nagyon megszerettem, nem tudom itthagyni őket. A mai kis első osztályosokat négy éven keresztül én fogom tanítani, irá nyítani. Látogassunk el .a kicsik biro. dalmába, az elsőosztályosokhoz, ahol éppen számtan óra van. Az apró kis emberek alig lát­szanak ki a padokból. Hátra­tett kezekkel, csendben ülnek, közülük csak az szólhat, aki- kék a tanító néni megengedi. A számtanóra a számok össze adásával kezdődik és a jelerttke zők sorban,, fejből mondják 6—j-5=l 1. Kitűnően adnak ösz- sze a gyerekek, kettesével, hár­masával, ötösével. De folyéko­nyan számolnak visszafelé is. Persze tévedések előfordulnak, Lovász Anti találgatja, hogy mennyi is a 3+3. Szerinte elő­ször kilenc, majd 10 és hosszú fontolgatás után kitalálja, hogy ez a szám csak hat lehet. Érdekesen, változatosan mú­lik el a számtanóra. A gyere­kek boldogan másolják a táblá­ról a házi feladatot, az össze- adási és szorzási példákat és utána irány az udvar. Lassan múlnak az órák, a napok, hetek, hónapok és a kis első osztályosok negyediké, sek lesznek. A tanító néni ek­kor elbúcsúzik kis tanítványai­tól, akik felsőbb osztályban ta­nulnak tovább. De az első ősz. tály apró padjai ismét hét éve­sekkel telnek meg, őket tanítja újabb négy éven keresztül a tanítónéni. HÍREK — A IV. Békekölcsön negye­dik sorsolása március 18-án 11 órakor lesz Nagykőrösön, az Arany János Kultúrotthonban. Ezen a sorsoláson 78 500 darab nyereményt, 24,913.800 forintot sorsolnak ki. — Tiranában megkezdték egy bársony-szövőgyár építését. Az új mű az Albán Népköztár­saság fiatal textiliparát fogja bővíteni. A gyárat a Szovjet­unióból szállított korszerű gé­pekkel szerelik fel. A gyár évi termelése egymillió folyóméter lesz. A tervek szerint az üze­met 1958 elején állítják üzem­be. — Kilencszázezer forintot for­dítanak a felépülő gyönki és várdombi gépállomás korszerű sítésére, az építésre, illetve a fej lesztésre előirányzott négy és félmillió forinton felül. Többek között bővítik a brigádszállások hálózatát, rádióval, telefonnal és egyéb, a dolgozók kényelmét szolgáló berendezéssel látják el azokat. — Belgiumban a lefegyver­zési kampány gerince a „lesze­relési dialógus“, amely lénye­gében egy nagyméretű vitasoro­zatot jelent. Ötszázezer pél­dányban füzetet adnak ki a le­szerelés kérdéséről. E füzet alapján folytatnak eszmecserét a leszerelésről gyűléseken, meg beszéléseken, találkozókon. — A nagymányoki MNDSZ­szervezet a Nemzetközi Nőnap megünneplését műsoros estével kötötte egybe. A műsoros esten Ferenc Berta, Scharfenberg Krisztina DISZ-tagok, Kretzer József és Mózer Ferencné ének számokkal szerepeltek. Az asz- szonyok utána a megjelenteket megvendégelték. — Egy német expedíció az Inkák nyomában című doku­mentumfilmet forgatott a bolí­viai őserdőkben. A film rendkí­vüli érdekes képekben mutatja be az ősi kultúra maradványait és az ott lakó indiánok életét. Április 15-én kezdődnek a Falusi Dolgozók Szpartakiádjá- nak helyi versenyei. Ezzel kap­csolatban beszélgetést folytat­tunk Kaspari Jánossal, a gyön. ki általános gimnázium test­nevelő tanárával, megkérdez­tük tőle, hogy a gyönki járás területén miként készülnek a szpartakiád helyi versenyeinek szervezésére, megrendezésére. — Járásunk területén kielégí tőén halad a munka, a szerve­zés területén. Torna vonalon a gyönkj, udvari és a Szentpéter- szőlőhegyi női tornászok, míg férfi vonalon a felsőná/iaiak eredményes szereplésére számí­tok. Ezek a csapatok mintegy 2 hónapja rendszeresen ké­szülnek már. A röplabda csa­patoknál a gyönki és a felsőná- nai férfi csapattól várható jó teljesítmény. Jelenleg a gyönki csapat mutat jobb formát, ami egyrészt aníák tudható be, hogy a csapat összeforrott már, míg a felsőnánai csapat kezdő. — Az mellett, hogy a minő­ségi sportra törekszünk, nem feledkezünk meg a szpartakiád célkitűzéséről sem, hogy minél több falusi dolgozót bevonjunk a sportolásba. A járási TSB mellett nagy gyakorlattal ren­delkező aktívahálózat dolgozik, mely a járás sportköreinek,, sportcsoportjainak segítséget ad a versenyek megszervezésé­hez. A Gyönki Falusi Sport­körön kívül Felsőnánán, Szent- péter-szőlőhegyen, Kölesden Kalaznón, Kistormáson, Nagy­székelyben és Kisszékelyben, valamint Varsádon folynak jól a szpártákiádra az előkészí­tések. Az idei kedvezőtlen idő járás nagyban hátráltatta és hátráltatja a felkészülést, azonban bízom abban, hogy még így is jó eredményekkel szerepel a gyönki járás az ez- évi szpártákiád versenyein — fejezte be nyilatkozatát Kaspa ri János testnevelő. Á kiemelt sportágak helyzete a szekszárdi járásban 1 d őj ár á ft Várható időjárás csütörtökön estig: Erősen felhős idő, sok helyen havazás, esetleg havas eső. Élénk északi-északkeleti szél. Hófúvás. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: —1—4, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtö­kön: —2—plusz 2 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet: 0—mí­nusz 4 fok között. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRÉ JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal elme: Szekszárd. Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső Totó tanácsadás Az i. oszlopban közöljük a Népsport, a il. oszlopban a Sza­bad ifjúság, a IH.-ban a Sportfogadás és a IV. oszlopban a Tolnai Napló Totó tippjeit. 1. II. in. IV. 1 Cseréli Vasas — Bp. Kinizsi NB. 1. 12 1x2 x2 X 2 Salgótarjáni B.—Szombathelyi T. 1 1 X 1 1 3 Pécsi Dózsa —Tatabányai B. NB. 1. 1 X 1 x1 X 4 Szegedi H. —Dorogi B. NB. I. 1 1 12 X 5 Perecesi B.—Bp. Szpartak. NB. II. 1 X 1x x2 2 6 Miskolci T.— Kecskeméti D. NB. II. 2x 1 X 1 X 2 , 7 VL. Kistext — Diósgyőri V. NB. II. 12 2 2 . 2 8 Debreceni T. — 3p. Vasas NB. II. 12 1 X x2 X 9 váci B. — Sztálinvárosi V. NB. II. 1 X 1 X 21 2 10 Atalanta —Florentina olasz bain. x2 2 2 X 11 Torino—Internacionale olasz b. xl 1x2 21 X 1+2 Lane-ossi — Vicenza-Lazio olasz b. 1X 1 1 X A pótmérkőzéseken x, 1, 1, x várható. A következőkben a sport szempontjából a múltban igen elhanyagolt terület, Tolna me­gye szekszárdi járásának sportját. nevezetesen a kie­melt sportágak helyzetét is­mertetjük. A szekszárdi járás mezőgaz­dasági jellegű, nagyobb üzeme csak egy van, Tolnán. Mind­össze itt beszélhetünk sport- hagyományokról. Az ipari' munkásság itt a múltban is sportolt. A mezőgazdasági jel­legű járás falvaiban a sport isme rétién fogalom volt, legfeljebb imitt-amott rúgták a labdát, de azt sem rendszeresen és főleg nem a dolgozók gyerme­kei. A fontos sportágak mennyi­ségi és minőségi gyarapodása csak a magyar sport átszerve­zése után indulhatott meg, te­hát csak a közelmúltban. A TSB-k megalakulása után egy-két évig szervező munkát kellett végezni, szemmel lát­ható fejlődés csak a külön böző sportágak szakosztályai­nak megalakulása. és működé­se után kezdődhetett meg. Jól dolgozó atlétikai szövetség A járás területén atlétikai élet 1953-ban kezdett kialakul­ni. Tolnán a textilgyár dolgozói a Vörös Lobogó Sportkörben, a vasutasok a Lokomotív Sport, körben alakították meg az at­létikai szakosztályt. Bátaszéken társadalmi munkában rendbe­hozták a felszabadulás után épített sporttelepet, a teljes pusztulás előtt álló futópályát használhatóvá tették, ugrómed­ret és dobóköröket létesítettek. A megindulás biztató volt: 800 néző előtt avatták fel a pályát és a néhány válogatott atléta bemutatója meghozta a sikert: egymásután jelentkeztek a fia­talok az atlétikai szakoszályba. 1953-ban a két szakszervezeti sportkör atlétikai szakosztálya mellett az őcsényi, a sióagárdi, a tengelici és a Faddi Falusi Sportkörben indult meg atléti­kai élet. A következő évben tovább fejlődtek a szakosztályok és 1955-ben érték el a legszebb eredményeket. Ebben fő része van a feladatát jól ellátó járási társadalmi sportszövetségnek. Az évi munkaterv tele volt szebbnél-szebb feladatokkal, amelyeket sikerült is megvaló­sítani. Nyolc sportkörben és ugyanannyi DISZ sportcsoport­ban működött atlétikai szakosz­tály. A tél folyamán két fedettpá­lya atlétikai- versenyt rende­zett a járási atlétikai szövetség, gondoskodva az atléták rend­szeres foglalkoztatásáról. A felkészülés eredménye korán­mutatkozott: a megyei mezei bajnokság pontversenyét a já­rás csapata fölényesen nyerte. A szintén tavasszal megrende­zett DISZ kongresszusi ver­senyen 1266 induló vett részt és ezzel országos viszonylatban az első helyet érte el a szek­szárdi járás. A jó kezdet után folytatód­tak a sikerek. A falusi szparta­kiád helyi atlétikai versenyein 790 induló volt. A járás falusi válogatottja fölényesen nyerte a megyei pontversenyt, az or­szágos döntőn Nemes Piroska, az Öcsényi FSK versenyzője II. helyezést ért el gránátdobás­ban, a szintén őcsényi Héjjos Julia pedig VI. helyezést ért el 500 méteren. Az atlétika fejlődése érdeké­ben első ízben rendezte meg a járás összetett bajnokságát, melyen 26 induló vett részt. Az atléták sokoldalú fejlődése szempontjából ennek a a ver­senynek nagy jelentősége volt. A járás atlétikájának minőségi fejlődését mutatja az is hogy a járási csúcseredmények 95 százalékát 1955-ben érték el. A sok fiatal atlétareménység kö­zül kitűnik a bátaszéki Garam- völgyi László (100 m 11,4, távol 639, magas 170, rúd 306). A további utánpótlás bizto­sítása céljából az ősz folyamán 16 ilyen párosversenyt bonyo­lítottak le. Remélhető, hogy a későbbiek folyamán ezek va­lószínűleg megmaradnak az at­létika mellett. A járási szövet­ség gondosan ügyelt arra, hogy a tanulók ne erőltessék meg magukat, ugyanakkor megfe­lelő ellenfelekkel találkozzanak. Az ősz folyamán került lebo­nyolításra a Szabad Ifjúság mezei verseny. Ezen 449 induló val országos IV. helyezést ért el a járás. Az év folyamán 32 versenyt rendezett a járási szövetség, ez­zel biztosított megfelelő ver­senyalkalmat a járás atlétái részére. Az elmúlt évben hatá­rozottan fejlődött a járás atlé­tikája, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A szak- szervezeti sportkörök közül a. Bátaszéki Törekvés Sportkör, ben nem tudták fejleszteni az atlétikai szakosztályt, mert csak 12 atlétának jutott felszerelés, (holott 30 minősített atlétájuk volt.) A pályát évről évre társa­dalmi munkában javítják, leg­többször az atléták maguk. A Törekvés, SE országos elnöksé­ge részéről Ígéretekben nincs hiány, de ennél tovább még nem jutottak... A Tolnai Vö­rös Lobogóban az elmúlt év­ben megállt a fejlődés. A leg­értékesebb munkát az Őcsényi FSK és a DISZ sportcsoportok végezték. Őcsényben Csötönyi László, Alsónánán Massányi Marót, Harcon Tóth István, Várdombon Tancz József, De­esen Beödeök Bertalan atléti­kai társadalmi edzők lelkes, szorgalmas, odaadó munkájuk­kal különösen jól segítik az atlétika fejlődését. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents