Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

1858. MÁRCIUS 15. TOLNAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Ä járási pártértekesletek előtt Megyeszerte befejeződtek az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések és a községi pártér tekezletek s hozzátehetjük1 azt is, hogy azóta minden területen fellendülés mutatkozik a párt­munkában. Nőtt a párttagság aktivitása, javult a pártellen­őrzés, a pártszervezet aktí­vabban bekapcsolódik a napi feladatok végrehajtásába. Mindez azt tükrözi, hogy az új vezetőségek a régieknél job­ban megállják helyüket, job­ban össze tudják fogni és irá­nyítani a pártszervezet mun­káját, a kommunisták tévé­ké nységét. A járási pártértekezletek- nek — amelyekre a közeljö­vőben kerül sor — mindenek előtt az a feladatuk, hogy to­vább erősítsék a járási párt- bizottságokat, a járások párt­életének irányítását és ezáltal megvessék az eredményes pártmunka alapjait a növek­vő feladatok sikeres elvégzé­se érdekében. Az, hogy ezek a pártértekezletek mennyire tudják betölteni hivatásukat,, ■elsősorban az előkészítésen múlik. A járási pártértekez­letek AKKOR LESZNEK EREDMÉNYESEK, ha a küldöttek még a hátra­lévő időben jól felkészülnek és a pártszervek, pártvezető­ségek segítik őket ebben a munkában. JAVASLATOKAT ADTAK nekik, hogy mit mondjanak el majd a pártértekezleten. A pártvezetőségek tagjai, a járá­si pártbizottság instruktorai és munkatársai pedig egyénileg is igyekeznek elbeszélgetni minél több küldöttel, hogy azok megfelelően készüljenek fel erre a nagy eseményre. A küldöttekkel való foglal­kozás azonban nem mindenütt megfelelő. Szekszárd városban például lényegében arra korlá­tozódott a küldöttekkel való foglalkozás, hogy összehívták egy értekezletre a megválasz­tott küldötteket és ott „meg­beszélték“ velük, hogyan ké­szüljenek a pártértekezletre. Az ilyen „értekezlet az érte- kezletért“-módszer nyilván nem helyes, mert sokkal ered­ményesebb, ha egyénileg be­szélgetnek a küldöttekkel. Általában a küldöttekkel való foglalkozáson múlik, hogy azok milyen módszerekkel ké­szülnek a pártértekezletre. Az, hogy a tamási járásban ho­gyan foglalkoznak a taggyű­léseken küldöttnek megválasz­tott elvtársakkal, tükrözi az is, hogy több elvtárs taggyű­lésen kívül is igyekszik elbe­szélgetni minél több párttag­gal a község, a termelőszövet­kezet életéről, problémáiról, a pártszervezet tevékenységé­ről. Ez nagyon jó és követendő módszer, mert ebben annak az elvnek a gyakorlati megvaló­sulása jut kifejezésre, hogy s küldöttek az egész pártszerve­zetet képviselik a tanácskozá­son. Aki nem hallgatja meg a tagság véleményét, nem- a tagságtól összegyűjtött javasla tok, elképzelések alapján szó- la1 fel, az nyilván nem is be­szélhet a pártszervezet nevé­ben, mert a pórtértekezleten a járás valamennyi párttagja nézetének, véleményének, akaratának kell érvényesülni — a küldöttek felszólalásai és a szavazás alapján. Ahhoz, hogy A TANÁCSKOZÁS ELÉRJE CÉLJÁT,. a hozzászólóknak sok módszer beni segítséget kell adniok a beszámolóban összegezett fel­adatok sikeres végrehajtása érdekében. Általános szóla­mokkal nem lehet elősegíteni ( egy feladat végrehajtását, mert { azok legfeljebb arra jók, hogy ( eltereljék a figyelmet a napi < pártmunka egyes kérdéseiről. Arra van tehát szükség, hogy' a küldöttek számot adjanak pártszervezetük munkájáról,. arról, hogy milyen módszerek- < kel érték el eredményeiket, < hogyan fogtak hozzá a felada-1 tok végrehajtásához, feltárják < a hiányosságokat és megmu- ■ tassák, hogyan számolják azo- * kát fel és konkrét javaslatokat j tegyenek az új járási pártbi-. zcttságnak a legjobb módsze- < rek kialakítása érdekében. | A módszerek kialakításánál < alapelvként kell venni azokat,1 amelyekre a XX. kongresszus felhívta figyelmünket, minde­nekelőtt a kollektív irányítás és munka kialakítását s az olyan pártmunka megteremté­sét, amely szoros kapcsolat­ban áll az élet napi esemé­nyeivel, mert a mi gyakorla­tunk is azt igazolja, hogy eredményeink növelése érde­kében elsősorban e téren kell változtatni. Befejeződtek a gépjavítás! szemlék A küldöttek megbízatásuk­kor szép, de egyben felelős­ségteljes megbízatást kaptak. Feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezetek és a felsőbb pártszervek segítsék bennük a felelősségérzet további el­mélyülését, mert . végered­ményben ■ ez határozza majd meg, hogy. milyen eredménye lesz a küldöttek tanácskozásá­nak. Ehhez elsősorban az s2ük séges, hogy elbeszélgessenek velük a járási pártértekezlet jelentőségéről, feladatáról és megmagyarázzák nekik, hogy egy-egy küldött hogyan tudja elősegíteni annak a sikerét. El kell érni, hogy a küldöttek ne szemlélői legyenek a pártérte­kezlet munkájának, hanem résztvevői, hogy véleményt nyilvánítsanak a vitás kérdé­sekben, javaslatokat adjanak az új pártbizottságnak és se­gítsék, hogy a járás legjobb kommunistái kerüljenek be az új pártbizottságba. Jól foglalkoznak a küldöt­tekkel a bonyhádi járásban. Itt a legutóbbi taggyűléseken is foglalkoztak a küldöttekkel, A kezdeti egyhónapos késés ellenére, a megye gépállomásai határidőre kijavították a gépe­ket, felkészültek a tavaszi mun­kára. A szemlebizottságok megálla­pításai szerint a felkészülés ál­talában jó, különösen az erőgé­pek javításánál. A gépállomá­sok dolgozói jól megtanultak már bánni a traktorokkal. Ezzel szemben majdnem mindenhol baj van a vetőgépekkel. A má­sik elhanyagolt terület a víz­ügyi gépek javítása. A szemlék alkalmával leg­jobban a dunaszentgyörgyi — gépállomás vizsgázott. Utolsók voltak hosszú ideig, de meghall, gatva a bírálatot, belátva hibá­jukat, kemény munkával jó eredményt értek el. A nagydo­rogi gépállomás hasonlóképpen lemaradt, majd nekilendült, de nem végzett minőségi munkát. A megyei igazgatóság azonban még idejében hívta fel figyel­müket a hibákra és így a szem­lén elég jól szerepelték. — A bölcskei gépállomáson pontosan fordított volt a helyzet. A sza­lagszerű gépjavítás úttörője, a mindig jól dolgozó gépállomás kissé elbizakodott, s a szemlén nem azt a hibátlan teljesít­ményt nyújtotta, amit vártak tőle. Ezek mellett azonban voltak olyan gépállomások, ahol nem dicsekedhetnek az eredménnyel. A teveli gépállomás igazgatója maga is beismerte, hogy tavaly személyesen is meggyőződött mindenről, most azonban keve­set volt kint ellenőrizni a mű­helyben, műszaki felkészültsé­güket nem fogadták el. A dal- mandiak kaptak ugyan Hő- gyészről is javítanivaló gépet, nehéz volt a munkájuk, de jó beosztással és a munkaidő ki­használásával jobb munkát is végezhettek volna. Meg kell még említeni a bri­gádszállásokat; egy-egy gépál­lomás központjában törődtek a gépekkel. azokkal is, amelyek javítás után újra kimentek dol­gozni. A brigádszállásokon azon ban ez nem történt meg.. Sok helyen sárosán, piszkosan álltak a gépek, nem vizsgálták meg újra őket, rossz volt a karban­tartás, rossz a társadalmi tulaj­don védelme. A gépállomások szervezési munkájában is éppen úgy van jó és rossz, mint a műszaki fel­készülésben. Ezen a téren igen jó Szedres, majd Bonyhád és még Dalmand is, de sok a hiba Tevelen, Várdombon.és Nagy- dorogon. Általában jó munkát végeztek a gépállomások a szerződéskötésekkel. A tsz-ek lekötötték a tervfeladatban sze­replő munkákat. Ezzel szemben KOVÁCS FERENC: A KÖLTŐ Petőfi emlékezetére akárhol alszik, nyugodtan pihen: császárok trónját védő seregek már nem tobzódnak hantjai felett. Virágot szedhet csokorba a lány s kelhet szép tavasz, ahol elesett! Hamvai felett, ki tudja, hogy hol, de szabad földön, hol vére elfolyt, zajos zenéjű traktor húz ekét és az unokák büszkén mondhatják öröknapfényű, bátor énekét. ... Évszázadon túl — újra március! De ez a tavasz: már, amit jósolt. Új szelek fújnak a határokon s hirdetik a népek közös harcát jövőért emelt barrikádokonü ö goyser-cfpS nagyüzemi gyártásának küszöbén A második ötéves terv első esztendeje igen komoly felada­tokat állít a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói elé. Az elmúlt évben 40.000 pár bundacipő eredmé­nyes és jó minőségben való le­gyártása azt a bizalmat előle­gezte a Bonyhádi Cipőgyár szá­mára, hogy az új esztendőben nagyobb mennyiségű goyser- cipő legyártásához foghat hozzá. sok tennivaló vár még a mező­gazdászokra, mivel sok helyen nem helyes a termelőszövetke-' zeti munkacsapatok szervezése. Túl nagyok, vagy túl kicsik a munkacsapatok, tehát nehéz irányítani, illetve összefogni őket. Jó munkát végeztek a gépál­lomások saját brigádszerveze­tük kiépítésében is, de a terv­feladatok lebontásánál már fi­gyelmen kívül hagyták a helyi sajátosságokat és a gépek tu­lajdonságait. Nem egy esetben mindegy volt, hogy hegyes-e a vidék, vagy sík és szántótrak­torról, vagy zetorról van szó. A termelőszövetkezetek az idén több és jobb munkát igé­nyelnek, mint eddig. A szemlék összeredménye azt mutatja, hogy a gépállomások ki tudják elégíteni az igényeket. Ezt bizo­nyítják az eddig lezajlott ter­melési értekezletek is, amelye­ken több, mint 300 traktoros és 55 brigád ajánlotta fel a tavaszi tervek túlteljesítését. A szem­lék eredménye tehát kielégítő, jobb, mint a tavalyi, de ezek teljes képet nem nyújthatnak a javításról. Ez csak a főpróba volt. Minden gépállomás akkor mutatja meg, hogyan dolgozott a télen, ha a traktorok már húzni kezdenek és megindul a tavaszi munka. ha úgy kiszökhettél. Mi? — Vén bolond ... — Talán nem volt igaz? — Hát nem ... Minek ilyen bolondságokat beszélni ezelőtt a kislány előtt? — Hajaj! Az ilyen kislány már azt is tudja, hogy mi van a legény zsebében. Ha-ha-ha. — Bolond. Ilonka pirulva hajtotta még lejebb a fejét és szeretett volna kirohanni a szobából és soha vissza se jönni ide, de nem le­hetett, mert ott ült mellette az anyja és könyökével löködte az oldalát, hogy nevessen egy ki­csit, mert még utóbb azt gon­dolják, hogy beteges és kényes lány. Olyan lányra pedig nincs szükség falusi háznál. Oda is súgta a fülébe, de Ilonka csak nem emelte fel a fejét, és még egy könnycsepp is végiggurult az arcán, s lepottyant valahova a könnyű tollpihék közé. Hirtelen kinyílott a szoba aj­taja és megjelent az ajtóban Bálint, vörösen és kicsit tánto­rogva, mintha gyengék lenné­nek a lábai. ílonka felé közele­dett és mögéje állva, megfogta a vállát, s meg-meglódulva, a füléhez hajolt. — Juj... dé sze .. .retlek... — súgta olyan hangosan, hogy mindenki hal­lotta. — Csókolj meg angyalom ... mert most elmegyünk ... — Fiam, most nem illik el­menni — szólt az anyja, — Ugyan, legyintett a legény. — Fontos a dolog nagyon ... Elmegyünk a csoportba egy ki­csit rendet teremteni. — Te, ha valaki megismer benneteket... — Nem jár arra senki. — Ne hogy valami marhasá­got csinálj ám. te! Éppen elég bajunk van így, hátha még "a- lamj- bajt hozol a nyakunkra — dörmögte pipaszára mellől a házigazda. — Nem, csak megvicceljük az urakat. Kieregetjük a tehenei­ket, az őrt meg megkötözzük, aztán ráültetjük a ganyédomb- ra ... Hahaha ... Jó lesz, mi? — és már indult is barátaival ki az ajtón. Ilonka elsápadt, amikor hal­lotta, hogy mit akarnak tenni a termelőszövetkezet ellen.Rögtön arra gondolt, hogy ezt valahogy meg kellene akadályozni, mert máskép holnap már az egész falu ezen fog nevetni... Nem jutott az eszébe semmi, hogy hogyan értesíthetné Sanyit. — Idegesen tépte a tollat, s hir­telen egy ötlet villant az agyá­ba. Az. hogy elmegy és értesíti Sándort. De hogyan szökjön meg... Sóhajtozni kezdett, in­gatta a fejét, bólintott nagyo­kat, míg az egyik asszony meg­kérdezte, hogy mi a baja. — Rosszul vagyok — suttogta — hányni kell, — s böffentett egyet. — Majd jobban leszel, kislá­nyom. Talán meleg van ... Ki­pofozlak, ha hazamegyünk — súgta fülébe az anyja. — Kísérje haza nászasszony — mondta a háziasszony. — Majd kifosztjuk mi ezt már magunk. , — Nem kell elkísérni, el tu­dok menni magam is, — s már fel is állt, hiába lökte oldalba az anyja, hogy ne menjen el, vette a kendőjét és elment. Amikor kiért az utcára, szalad­ni kezdett Sanyiék felé. Csak attól attól félt, hogy az úton találkozik az apjával, s akkor oda a terve. De nem találkoT zott... Sanyiék ablakai már sö­tétek voltak, lefeküdtek. Meg­kopogtatta a másik ablakot, tudta, hogy ott alszik a fiú, s pár pillanat múlva már nyílott is az ablak. — Ki az? — Én vagyok. — Mi a baj? — Gyere gyorsan, mert a jó­szágokat ki akarják eregetni, az őrt meg megkötözni és a trágya dombra kitenni. Siess! A fiú eltűnt az ablakból, s pár perc múlva felöltözve sza­ladt ki a kiskapun. — Gyere! — Én nem mehetek. — Gyere, ne félj ha mondom, majd megmutatjuk nekik, hogy kik vagyunk mi. Zihálva szaladtak az utcán, csak a saroknál álltak meg egy ház előtt, ahova Sándor besza­ladt és megzörgette az ajtót. — Valaki kijött, aztán beszaladt* és felöltözve rohant ki ismét az ajtón. Beke Jóska volt... Most már hárman szaladtak, megzör­gettek még néhány ablakot, s mire a falu közepére értek, már hatan voltak. (Folytatjuk.) Ismeretes, hogy ennek nagy­üzemi gyártása igen bonyolult és nagy szakértelmet igényel. Január 2-án a tanüzemben egy jól kiválasztott szakmunkás kollektíva beindította a kísér­leti gyártásokat. Tíz hét telt el azóta, hogy igen aprólékos, — mindenre kiterjedő betanítás vette kezdetét, a kísérleti gyár­tás, a nehézségek leküzdése közben sajátították el a szüksé­ges ismereteket, gyakorlatot a szakmunkások és műszaki ve­zetők. A két és fél hónap alatt a tanműhelyi kísérleti üzem­részben közel 700 pár goyser- cipő készült el, ami bár minő­ségileg nem 100 százalékos, — azonban az elkészült cipők nap, mint nap szebbek, tetszetőseb­bek. Gyorsan közeledik április el­seje. Ez lesz az a nap, amikor az aljaüzem „Béke” köre elin­dítja a futó^alagos termelést. Nézzük meg, mit mondanak az „illetékesek” a nagyüzemi gyártás beindításáról: Kissf azekas,Pál főmérnök elvtárs: — A feladat nagyságával va­lamennyien tisztában voltunk. Képességeinket kellően érté­keltük és meggyőződésünk, — hogy a nagyüzemi gyártásnál is mindenki megállja helyét. Vala mennyi feltétel biztosítva van Dvorácskó József. arra, hogy a beindulást bizto­sítsuk. Az új gyártási eljárás mind minőségileg, mind techni­kailag messze felülmúlja az eddig általunk gyártott cipők tartósságát, tetszetősségét, a tanüzem művezetője: — A kísérleti gyártásoknál állandóan tíz dolgozó kap kikép zést. Az aljaüzemi futószalag­ról naponta mintegy 16—18 fő kerül hozzánk, akiket kiképe­zünk. Eddig is megbirkóztunk a nehézségekkel és az eredmé­nyek most már, a beindulás előtt egyre jobbak. Rendületle­nül bízunk abban, hogy a ke­reskedelemnek és ezen keresz­tül a dolgozóknak nagyon szép és tartós cipőket fogunk adni. Az élüzem kitüntetést, amit az elmúlt évben kétszer érdemel­tünk ki, továbbra is meg akar­juk tartani. Végül nézzük meg, mit mond a kísérleti műhely egyik legfia­talabb dolgozója: Fáik József: — Nagyon örülök, hogy goyser-cipőket gyártunk. — Két évig dolgoztam a Budapesti Ci­pőipari Tanüzemben, ismerem e cipőfajta gyártási technikáját kézi és gépi vonalon egyaránt. Most az egyik legfontosabb mű­veleten dolgozom, a rámavar­rásnál, ami igen komoly szak­értelmet igényel és nem utolsó­sorban kihatással .van a cipő tetszetőségére is. Legutoljára beszéljenek a tervszámok: Ebben az évben le­gyártásra kerül 21.000 pár férfi goyser félcipő, 50.000 pár férfi száras goyser-cipő és 60.000 pár terepjáró goyser-cipő. — Ezzel nagymértékben javítjuk a ke­reskedelemnél a választékot és biztos ,hogy a dolgozók tízezrei örömmel fogadják majd az új cipőtípust. HORVÁTH JÓZSEF. 70 százalékban gépesítik az idén a Kajmádi Állami Gazdaságot A Tolna megyei állami gaz­daságok gépesítési aránya nem haladja meg a 40 százalékot, aminek a munkaerőhiány miatt főleg a nagy nyári mezőgazda- sági munkák idején vallják ká­rát az állami gazdaságok. Az idén megkezdődik a Tolna me­gyei állami gazdaságok na- gyobbarányú gépesítése, a Kaj­mádi Állami Gazdaságban pe­dig az összes munkafolyamatok 70 százalékos gépesítésére ren­dezkednek be. A legnagyobb arányú gépe­sítés a kalászosok aratásában lesz: Az összes szántóterület 94 százalékán géppel aratnak, 74 százalékon pedig kombájn vág­ja a gabonát, ami kétszerese az elmúlt évinek. Gépesítik a ta- karmánybetakarf ást is, s énnél a munkánál újfajta rendfelsze­dő gépeket alkalmaznak, ame­lyeket itt próbálnak ki először. Ugyancsak új gép. rendfelgyüj- tővel ellátott kombájn végzi a borsóbetakarítást, míg az álla­mi gazdaság kendervetését tel­jes egészében kombájn vágja az idén, éppúgy, mint a lucer­nát és a fűmagot. A kapások ápolását teljesen géppel végzik, amihez zetoros hidraulikus ka­pákat kap az állami gazdaság. Uj dohánypalántázógépet is ki­próbálnak az idén a kajmádi gaz daságban, amellyel 50 százalék­ban helyettesítik az emberi munkát. Gépesítik a trágyakihordást is, amihez két trágyaszórö és rakodógépet kap kipróbálásra a gazdaság. Tolna megyében elsőnek Kaj- mádon próbálják ki a villany­pásztort, s ugyancsak újdonság lesz a magtár pneumatikus emelőszerkezete.

Next

/
Thumbnails
Contents