Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-15 / 64. szám
1858. MÁRCIUS 15. TOLNAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Ä járási pártértekesletek előtt Megyeszerte befejeződtek az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések és a községi pártér tekezletek s hozzátehetjük1 azt is, hogy azóta minden területen fellendülés mutatkozik a pártmunkában. Nőtt a párttagság aktivitása, javult a pártellenőrzés, a pártszervezet aktívabban bekapcsolódik a napi feladatok végrehajtásába. Mindez azt tükrözi, hogy az új vezetőségek a régieknél jobban megállják helyüket, jobban össze tudják fogni és irányítani a pártszervezet munkáját, a kommunisták tévéké nységét. A járási pártértekezletek- nek — amelyekre a közeljövőben kerül sor — mindenek előtt az a feladatuk, hogy tovább erősítsék a járási párt- bizottságokat, a járások pártéletének irányítását és ezáltal megvessék az eredményes pártmunka alapjait a növekvő feladatok sikeres elvégzése érdekében. Az, hogy ezek a pártértekezletek mennyire tudják betölteni hivatásukat,, ■elsősorban az előkészítésen múlik. A járási pártértekezletek AKKOR LESZNEK EREDMÉNYESEK, ha a küldöttek még a hátralévő időben jól felkészülnek és a pártszervek, pártvezetőségek segítik őket ebben a munkában. JAVASLATOKAT ADTAK nekik, hogy mit mondjanak el majd a pártértekezleten. A pártvezetőségek tagjai, a járási pártbizottság instruktorai és munkatársai pedig egyénileg is igyekeznek elbeszélgetni minél több küldöttel, hogy azok megfelelően készüljenek fel erre a nagy eseményre. A küldöttekkel való foglalkozás azonban nem mindenütt megfelelő. Szekszárd városban például lényegében arra korlátozódott a küldöttekkel való foglalkozás, hogy összehívták egy értekezletre a megválasztott küldötteket és ott „megbeszélték“ velük, hogyan készüljenek a pártértekezletre. Az ilyen „értekezlet az érte- kezletért“-módszer nyilván nem helyes, mert sokkal eredményesebb, ha egyénileg beszélgetnek a küldöttekkel. Általában a küldöttekkel való foglalkozáson múlik, hogy azok milyen módszerekkel készülnek a pártértekezletre. Az, hogy a tamási járásban hogyan foglalkoznak a taggyűléseken küldöttnek megválasztott elvtársakkal, tükrözi az is, hogy több elvtárs taggyűlésen kívül is igyekszik elbeszélgetni minél több párttaggal a község, a termelőszövetkezet életéről, problémáiról, a pártszervezet tevékenységéről. Ez nagyon jó és követendő módszer, mert ebben annak az elvnek a gyakorlati megvalósulása jut kifejezésre, hogy s küldöttek az egész pártszervezetet képviselik a tanácskozáson. Aki nem hallgatja meg a tagság véleményét, nem- a tagságtól összegyűjtött javasla tok, elképzelések alapján szó- la1 fel, az nyilván nem is beszélhet a pártszervezet nevében, mert a pórtértekezleten a járás valamennyi párttagja nézetének, véleményének, akaratának kell érvényesülni — a küldöttek felszólalásai és a szavazás alapján. Ahhoz, hogy A TANÁCSKOZÁS ELÉRJE CÉLJÁT,. a hozzászólóknak sok módszer beni segítséget kell adniok a beszámolóban összegezett feladatok sikeres végrehajtása érdekében. Általános szólamokkal nem lehet elősegíteni ( egy feladat végrehajtását, mert { azok legfeljebb arra jók, hogy ( eltereljék a figyelmet a napi < pártmunka egyes kérdéseiről. Arra van tehát szükség, hogy' a küldöttek számot adjanak pártszervezetük munkájáról,. arról, hogy milyen módszerek- < kel érték el eredményeiket, < hogyan fogtak hozzá a felada-1 tok végrehajtásához, feltárják < a hiányosságokat és megmu- ■ tassák, hogyan számolják azo- * kát fel és konkrét javaslatokat j tegyenek az új járási pártbi-. zcttságnak a legjobb módsze- < rek kialakítása érdekében. | A módszerek kialakításánál < alapelvként kell venni azokat,1 amelyekre a XX. kongresszus felhívta figyelmünket, mindenekelőtt a kollektív irányítás és munka kialakítását s az olyan pártmunka megteremtését, amely szoros kapcsolatban áll az élet napi eseményeivel, mert a mi gyakorlatunk is azt igazolja, hogy eredményeink növelése érdekében elsősorban e téren kell változtatni. Befejeződtek a gépjavítás! szemlék A küldöttek megbízatásukkor szép, de egyben felelősségteljes megbízatást kaptak. Feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezetek és a felsőbb pártszervek segítsék bennük a felelősségérzet további elmélyülését, mert . végeredményben ■ ez határozza majd meg, hogy. milyen eredménye lesz a küldöttek tanácskozásának. Ehhez elsősorban az s2ük séges, hogy elbeszélgessenek velük a járási pártértekezlet jelentőségéről, feladatáról és megmagyarázzák nekik, hogy egy-egy küldött hogyan tudja elősegíteni annak a sikerét. El kell érni, hogy a küldöttek ne szemlélői legyenek a pártértekezlet munkájának, hanem résztvevői, hogy véleményt nyilvánítsanak a vitás kérdésekben, javaslatokat adjanak az új pártbizottságnak és segítsék, hogy a járás legjobb kommunistái kerüljenek be az új pártbizottságba. Jól foglalkoznak a küldöttekkel a bonyhádi járásban. Itt a legutóbbi taggyűléseken is foglalkoztak a küldöttekkel, A kezdeti egyhónapos késés ellenére, a megye gépállomásai határidőre kijavították a gépeket, felkészültek a tavaszi munkára. A szemlebizottságok megállapításai szerint a felkészülés általában jó, különösen az erőgépek javításánál. A gépállomások dolgozói jól megtanultak már bánni a traktorokkal. Ezzel szemben majdnem mindenhol baj van a vetőgépekkel. A másik elhanyagolt terület a vízügyi gépek javítása. A szemlék alkalmával legjobban a dunaszentgyörgyi — gépállomás vizsgázott. Utolsók voltak hosszú ideig, de meghall, gatva a bírálatot, belátva hibájukat, kemény munkával jó eredményt értek el. A nagydorogi gépállomás hasonlóképpen lemaradt, majd nekilendült, de nem végzett minőségi munkát. A megyei igazgatóság azonban még idejében hívta fel figyelmüket a hibákra és így a szemlén elég jól szerepelték. — A bölcskei gépállomáson pontosan fordított volt a helyzet. A szalagszerű gépjavítás úttörője, a mindig jól dolgozó gépállomás kissé elbizakodott, s a szemlén nem azt a hibátlan teljesítményt nyújtotta, amit vártak tőle. Ezek mellett azonban voltak olyan gépállomások, ahol nem dicsekedhetnek az eredménnyel. A teveli gépállomás igazgatója maga is beismerte, hogy tavaly személyesen is meggyőződött mindenről, most azonban keveset volt kint ellenőrizni a műhelyben, műszaki felkészültségüket nem fogadták el. A dal- mandiak kaptak ugyan Hő- gyészről is javítanivaló gépet, nehéz volt a munkájuk, de jó beosztással és a munkaidő kihasználásával jobb munkát is végezhettek volna. Meg kell még említeni a brigádszállásokat; egy-egy gépállomás központjában törődtek a gépekkel. azokkal is, amelyek javítás után újra kimentek dolgozni. A brigádszállásokon azon ban ez nem történt meg.. Sok helyen sárosán, piszkosan álltak a gépek, nem vizsgálták meg újra őket, rossz volt a karbantartás, rossz a társadalmi tulajdon védelme. A gépállomások szervezési munkájában is éppen úgy van jó és rossz, mint a műszaki felkészülésben. Ezen a téren igen jó Szedres, majd Bonyhád és még Dalmand is, de sok a hiba Tevelen, Várdombon.és Nagy- dorogon. Általában jó munkát végeztek a gépállomások a szerződéskötésekkel. A tsz-ek lekötötték a tervfeladatban szereplő munkákat. Ezzel szemben KOVÁCS FERENC: A KÖLTŐ Petőfi emlékezetére akárhol alszik, nyugodtan pihen: császárok trónját védő seregek már nem tobzódnak hantjai felett. Virágot szedhet csokorba a lány s kelhet szép tavasz, ahol elesett! Hamvai felett, ki tudja, hogy hol, de szabad földön, hol vére elfolyt, zajos zenéjű traktor húz ekét és az unokák büszkén mondhatják öröknapfényű, bátor énekét. ... Évszázadon túl — újra március! De ez a tavasz: már, amit jósolt. Új szelek fújnak a határokon s hirdetik a népek közös harcát jövőért emelt barrikádokonü ö goyser-cfpS nagyüzemi gyártásának küszöbén A második ötéves terv első esztendeje igen komoly feladatokat állít a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói elé. Az elmúlt évben 40.000 pár bundacipő eredményes és jó minőségben való legyártása azt a bizalmat előlegezte a Bonyhádi Cipőgyár számára, hogy az új esztendőben nagyobb mennyiségű goyser- cipő legyártásához foghat hozzá. sok tennivaló vár még a mezőgazdászokra, mivel sok helyen nem helyes a termelőszövetke-' zeti munkacsapatok szervezése. Túl nagyok, vagy túl kicsik a munkacsapatok, tehát nehéz irányítani, illetve összefogni őket. Jó munkát végeztek a gépállomások saját brigádszervezetük kiépítésében is, de a tervfeladatok lebontásánál már figyelmen kívül hagyták a helyi sajátosságokat és a gépek tulajdonságait. Nem egy esetben mindegy volt, hogy hegyes-e a vidék, vagy sík és szántótraktorról, vagy zetorról van szó. A termelőszövetkezetek az idén több és jobb munkát igényelnek, mint eddig. A szemlék összeredménye azt mutatja, hogy a gépállomások ki tudják elégíteni az igényeket. Ezt bizonyítják az eddig lezajlott termelési értekezletek is, amelyeken több, mint 300 traktoros és 55 brigád ajánlotta fel a tavaszi tervek túlteljesítését. A szemlék eredménye tehát kielégítő, jobb, mint a tavalyi, de ezek teljes képet nem nyújthatnak a javításról. Ez csak a főpróba volt. Minden gépállomás akkor mutatja meg, hogyan dolgozott a télen, ha a traktorok már húzni kezdenek és megindul a tavaszi munka. ha úgy kiszökhettél. Mi? — Vén bolond ... — Talán nem volt igaz? — Hát nem ... Minek ilyen bolondságokat beszélni ezelőtt a kislány előtt? — Hajaj! Az ilyen kislány már azt is tudja, hogy mi van a legény zsebében. Ha-ha-ha. — Bolond. Ilonka pirulva hajtotta még lejebb a fejét és szeretett volna kirohanni a szobából és soha vissza se jönni ide, de nem lehetett, mert ott ült mellette az anyja és könyökével löködte az oldalát, hogy nevessen egy kicsit, mert még utóbb azt gondolják, hogy beteges és kényes lány. Olyan lányra pedig nincs szükség falusi háznál. Oda is súgta a fülébe, de Ilonka csak nem emelte fel a fejét, és még egy könnycsepp is végiggurult az arcán, s lepottyant valahova a könnyű tollpihék közé. Hirtelen kinyílott a szoba ajtaja és megjelent az ajtóban Bálint, vörösen és kicsit tántorogva, mintha gyengék lennének a lábai. ílonka felé közeledett és mögéje állva, megfogta a vállát, s meg-meglódulva, a füléhez hajolt. — Juj... dé sze .. .retlek... — súgta olyan hangosan, hogy mindenki hallotta. — Csókolj meg angyalom ... mert most elmegyünk ... — Fiam, most nem illik elmenni — szólt az anyja, — Ugyan, legyintett a legény. — Fontos a dolog nagyon ... Elmegyünk a csoportba egy kicsit rendet teremteni. — Te, ha valaki megismer benneteket... — Nem jár arra senki. — Ne hogy valami marhaságot csinálj ám. te! Éppen elég bajunk van így, hátha még "a- lamj- bajt hozol a nyakunkra — dörmögte pipaszára mellől a házigazda. — Nem, csak megvicceljük az urakat. Kieregetjük a teheneiket, az őrt meg megkötözzük, aztán ráültetjük a ganyédomb- ra ... Hahaha ... Jó lesz, mi? — és már indult is barátaival ki az ajtón. Ilonka elsápadt, amikor hallotta, hogy mit akarnak tenni a termelőszövetkezet ellen.Rögtön arra gondolt, hogy ezt valahogy meg kellene akadályozni, mert máskép holnap már az egész falu ezen fog nevetni... Nem jutott az eszébe semmi, hogy hogyan értesíthetné Sanyit. — Idegesen tépte a tollat, s hirtelen egy ötlet villant az agyába. Az. hogy elmegy és értesíti Sándort. De hogyan szökjön meg... Sóhajtozni kezdett, ingatta a fejét, bólintott nagyokat, míg az egyik asszony megkérdezte, hogy mi a baja. — Rosszul vagyok — suttogta — hányni kell, — s böffentett egyet. — Majd jobban leszel, kislányom. Talán meleg van ... Kipofozlak, ha hazamegyünk — súgta fülébe az anyja. — Kísérje haza nászasszony — mondta a háziasszony. — Majd kifosztjuk mi ezt már magunk. , — Nem kell elkísérni, el tudok menni magam is, — s már fel is állt, hiába lökte oldalba az anyja, hogy ne menjen el, vette a kendőjét és elment. Amikor kiért az utcára, szaladni kezdett Sanyiék felé. Csak attól attól félt, hogy az úton találkozik az apjával, s akkor oda a terve. De nem találkoT zott... Sanyiék ablakai már sötétek voltak, lefeküdtek. Megkopogtatta a másik ablakot, tudta, hogy ott alszik a fiú, s pár pillanat múlva már nyílott is az ablak. — Ki az? — Én vagyok. — Mi a baj? — Gyere gyorsan, mert a jószágokat ki akarják eregetni, az őrt meg megkötözni és a trágya dombra kitenni. Siess! A fiú eltűnt az ablakból, s pár perc múlva felöltözve szaladt ki a kiskapun. — Gyere! — Én nem mehetek. — Gyere, ne félj ha mondom, majd megmutatjuk nekik, hogy kik vagyunk mi. Zihálva szaladtak az utcán, csak a saroknál álltak meg egy ház előtt, ahova Sándor beszaladt és megzörgette az ajtót. — Valaki kijött, aztán beszaladt* és felöltözve rohant ki ismét az ajtón. Beke Jóska volt... Most már hárman szaladtak, megzörgettek még néhány ablakot, s mire a falu közepére értek, már hatan voltak. (Folytatjuk.) Ismeretes, hogy ennek nagyüzemi gyártása igen bonyolult és nagy szakértelmet igényel. Január 2-án a tanüzemben egy jól kiválasztott szakmunkás kollektíva beindította a kísérleti gyártásokat. Tíz hét telt el azóta, hogy igen aprólékos, — mindenre kiterjedő betanítás vette kezdetét, a kísérleti gyártás, a nehézségek leküzdése közben sajátították el a szükséges ismereteket, gyakorlatot a szakmunkások és műszaki vezetők. A két és fél hónap alatt a tanműhelyi kísérleti üzemrészben közel 700 pár goyser- cipő készült el, ami bár minőségileg nem 100 százalékos, — azonban az elkészült cipők nap, mint nap szebbek, tetszetősebbek. Gyorsan közeledik április elseje. Ez lesz az a nap, amikor az aljaüzem „Béke” köre elindítja a futó^alagos termelést. Nézzük meg, mit mondanak az „illetékesek” a nagyüzemi gyártás beindításáról: Kissf azekas,Pál főmérnök elvtárs: — A feladat nagyságával valamennyien tisztában voltunk. Képességeinket kellően értékeltük és meggyőződésünk, — hogy a nagyüzemi gyártásnál is mindenki megállja helyét. Vala mennyi feltétel biztosítva van Dvorácskó József. arra, hogy a beindulást biztosítsuk. Az új gyártási eljárás mind minőségileg, mind technikailag messze felülmúlja az eddig általunk gyártott cipők tartósságát, tetszetősségét, a tanüzem művezetője: — A kísérleti gyártásoknál állandóan tíz dolgozó kap kikép zést. Az aljaüzemi futószalagról naponta mintegy 16—18 fő kerül hozzánk, akiket kiképezünk. Eddig is megbirkóztunk a nehézségekkel és az eredmények most már, a beindulás előtt egyre jobbak. Rendületlenül bízunk abban, hogy a kereskedelemnek és ezen keresztül a dolgozóknak nagyon szép és tartós cipőket fogunk adni. Az élüzem kitüntetést, amit az elmúlt évben kétszer érdemeltünk ki, továbbra is meg akarjuk tartani. Végül nézzük meg, mit mond a kísérleti műhely egyik legfiatalabb dolgozója: Fáik József: — Nagyon örülök, hogy goyser-cipőket gyártunk. — Két évig dolgoztam a Budapesti Cipőipari Tanüzemben, ismerem e cipőfajta gyártási technikáját kézi és gépi vonalon egyaránt. Most az egyik legfontosabb műveleten dolgozom, a rámavarrásnál, ami igen komoly szakértelmet igényel és nem utolsósorban kihatással .van a cipő tetszetőségére is. Legutoljára beszéljenek a tervszámok: Ebben az évben legyártásra kerül 21.000 pár férfi goyser félcipő, 50.000 pár férfi száras goyser-cipő és 60.000 pár terepjáró goyser-cipő. — Ezzel nagymértékben javítjuk a kereskedelemnél a választékot és biztos ,hogy a dolgozók tízezrei örömmel fogadják majd az új cipőtípust. HORVÁTH JÓZSEF. 70 százalékban gépesítik az idén a Kajmádi Állami Gazdaságot A Tolna megyei állami gazdaságok gépesítési aránya nem haladja meg a 40 százalékot, aminek a munkaerőhiány miatt főleg a nagy nyári mezőgazda- sági munkák idején vallják kárát az állami gazdaságok. Az idén megkezdődik a Tolna megyei állami gazdaságok na- gyobbarányú gépesítése, a Kajmádi Állami Gazdaságban pedig az összes munkafolyamatok 70 százalékos gépesítésére rendezkednek be. A legnagyobb arányú gépesítés a kalászosok aratásában lesz: Az összes szántóterület 94 százalékán géppel aratnak, 74 százalékon pedig kombájn vágja a gabonát, ami kétszerese az elmúlt évinek. Gépesítik a ta- karmánybetakarf ást is, s énnél a munkánál újfajta rendfelszedő gépeket alkalmaznak, amelyeket itt próbálnak ki először. Ugyancsak új gép. rendfelgyüj- tővel ellátott kombájn végzi a borsóbetakarítást, míg az állami gazdaság kendervetését teljes egészében kombájn vágja az idén, éppúgy, mint a lucernát és a fűmagot. A kapások ápolását teljesen géppel végzik, amihez zetoros hidraulikus kapákat kap az állami gazdaság. Uj dohánypalántázógépet is kipróbálnak az idén a kajmádi gaz daságban, amellyel 50 százalékban helyettesítik az emberi munkát. Gépesítik a trágyakihordást is, amihez két trágyaszórö és rakodógépet kap kipróbálásra a gazdaság. Tolna megyében elsőnek Kaj- mádon próbálják ki a villanypásztort, s ugyancsak újdonság lesz a magtár pneumatikus emelőszerkezete.
