Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 30. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a Heves negyei pártaktíva értekezletén Kedden értekezletre ült össze a Heves megyei pártaktíva, hogy megvitassa a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon­gresszusának tanulságait, vala­mint azokat a feladatokat,, amelyek a Központi Veze­tőség március 12—13-i határo­zatából a kommunistákra há­rulnak. A pártvégrehajtó bi­zottság beszámolóját Komócsin Mihály elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára mondotta el. Megjelent és felszólalt az értekezle,en Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára, aki a többi között ezeket mondotta: < ' r Kedves elvtársak! Tekintettel arra, hogy az aktíva valamennyi hozzászóló­ja a Központi Vezetőség ez év márciusi ülésének és határoza­tának alapján szólalt hozzá a kérdésekhez, nagyon rövid lesz a hozzászólásom. Azok a nagyszerű eredmé­nyek, amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja az el­múlt három esztendő folyamán Sztálin halála óta a kommu­nizmus építésében, a béke meg védésében és a nemzetközi po­litikában elért, nem utolsósor­ban annak köszönhetők, hogy minden téren újra érvényre juttatták a 'pártvezetés lenini elveit. Ami a legfontosabb: megvalósították a kollektív ve. zetést, felvették a harcot a sze­mélyi kultusz ellen, megerősí­tették a párton belüli demokrá­ciát, a bírálatot és önbírálatot. Ezeknek a rendszabályoknak nyomán szabadon bontakozha­tott ki a dolgozó tömegek nagy­szerű alkotó ereje és ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunió olyan hatalmas célokat tűzhe­tett ki maga elé, mint amilye­nek a hatodik ötéves terv irányelvei. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi ülése fordulatot jelen­tett nálunk a pártvezetés lenini elvének alkalmazásában. — A júniusi határozat élesen elítélte a nálunk is elterjedt személyi kultuszt. Irányt vett a kollek­tív vezetés lenini elvének biz­tosítására, a pártdemokrácia, a kritika és önkritika kiszélesí­tésére, a szocialista ^örvényes­ség megerősítésére. A júniusi határozat megva­lósításában, a jobboldali tor­zítások dacára, amelyeket Köz­ponti Vezetőségünk múlt év márciusi határozata felfedett — .értünk el eredményeket. — Ezek között egyike a legfonto­sabbaknak a szocialista tör­vényesség megerősítése. Az im­perialista ügynök Berija, vala­mint Magyarországon Péter Gábor bandájának leleplezése után pártunk vezetésének kez­deményezésére felülvizsgálták a Rajk-pert. — Megállapíiást nyert, hogy a Rajk-per provo- kákáción alapult. Ezért pán­tunk Központi Vezetőségének múlt év júniusi határozata alapján a Legfelső Bíróság re­habilitálta Rajk László elvtár­sat. Hasonlóan felülvizsgáltak más ügyeket: az ártatlanul el­ítélteket rehabilitálták, a töb­biek amnesztiában részesültek. Ugyancsak folyamatosan felül­vizsgálták a volt szociáldemo­krata elítéltek ügyét. Ezeknek legtöbbje már kiszabadult, az utolsók ezekben a napokban szabadulnak Aki közülük nem bűnös, azt rehabilitálták, illet­ve rehabilitálják. Aki közülük vétett népi demokratikus álla­munk rendje ellen, az amnesz­tiában részesült. 1953 júniusa óta számos intézkedést foga­natosítottunk annak biztosítá­sára hogy a szocialista törvé­nyesség felett mindenütt szi­gorúan őrködjenek. A Központi Vezetőség, az egész párt a legnagyobb helyes­léssel kísérte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon- | gresszusának munkáját, azt a bátorságot és határozottságot, amellyel a központi bizottság a párt- és állami élet minden te­rületén visszaállította és ér­vényre juttatta a nagy Lenin tanítását; Egész pártunk teljes mér­tékben egyetért azokkal a rend 1 szabályokkal, amelyeket a XX. kongresszus a pártvezetés leni­ni elveinek biztosítására foga­natosított. A XX. kongresszus munkájának fényében láthat­juk csak igazán, hogy nálunk e téren még sok a fogyatékosság, sok a tennivaló, a személyi kul­tusznak még sok a maradvá­nya s még távolról sem valósul meg következetesen a vezetés kollektivitásának elve. A pártdemokrácia még min­dig nem olyan szilárd, a bírá­lat még nem olyan bátor, hogy minden téren biztosítsa a dol­gozók aktivitását, kezdeménye­zését, teremtő erejének szabad kibontakozását és egyben a határozott, kemény kiállást a párt helyes politikájának meg­védésében. Ezért tovább kell szilárdítanunk a kollektív ve­zetést, a pártszerű kritika fejlő, dését, a pártdemokrácia, a tör­vényesség megerősítését és to­vább kell vinnünk a harcot a személyi kultusz minden meg­nyilvánulása ellen. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyi kultusznak — jelenté­keny részben a mi hibánkból — mély gyökerei vannak és hogy a személyi kultusz min­denütt felütheti a fejét. A lenini pártvezetés elveinek szakadatlan érvényesítése nem kampányfeladat, hanem párté­letünk állandó, szerves része. Az az erélyes következetesség, amellyel a XX. kongresszus a személyi kultusz kérdését felve tette, a párt erejének és maga- biztosságának imponáló meg- nyivánulása és új sikerek, új eredmények, új győzelmek for­rása. Ez azonban nem akadá­lyozza meg az ellenséget abban, hogy a XX. kongresszus hatá­rozatai, s a személyi kultusz elleni harcot megkísérelje föl­használni arra, hogy megzavar­ja a dolgozó tömegek tisztánlá­tását. Ilyen kísérletekkel ná­lunk is lépten-nyomon talál­kozunk. A mi feladatunk* hogy az ellenség minden za- vartkeltő kísérletét azonnal éle sen leleplezzük és visszautasít­suk. Ne engedjük meg, hogy a XX. kongresszus tapasztalatai­nak és tanulságainak felhasz­nálásánál elfeledkezzünk arról, hogy most a marxizmus gazda­sági oldala kerül előtérbe. A pártélet lenini elveinek meg­erősítése mellett szakadatla­nul szem előtt kell tartanunk a gazdasági feladatok, a nép- gazdasági terv teljesítését. Azok a nagyszerű célkitűzések, melyek a hatodik ötéves terv irányelveiben vannak lefektet­ve; a hétórás munkanap, a dolgozók életszínvonalá­nak szakadatlan emelése, egyben a mi programunk is. De az, hogy milyen gyorsan tudjuk ezeket a célokat meg­valósítani, elsősorban attól függ, hogy milyen sikereket érünk el a termelésben, a terv teljesítésében és túlteljesítésé­ben minél gyorsabban nő a termelékenység, csökken az ön költség, javul a minőség, fej­lődik az ipar műszaki színvo­nala, annál biztosabban és gyor­sabban emelhetjük a dolgozó nép életszínvonalát. Pártunk Központi Vezetősé­ge saját tapasztalataiból okulva és a XX. pártkongresszus ta­pasztalataira támaszkodva min den téren következetesen meg­valósítja, és érvényre juttatja a pártélet és pártvezetés lenini elveit. A pártvezetés lenini elveinek megvalósítása rendkívül nagy szerepet játszik a termelésben is. Ahol kollektív a vezetés a pártban, ahol a bírálat, a pártdemokrácia erős, ahol bátran tárják fel a hibá­kat és kijavításuk módját, ahol a vezetés elősegíti és bá­torítja a dolgozók kezdeménye­zéseit és a dolgozókra támasz­kodik, ott bizonyos, hogy a .ter­melés menete megjavul. A magyar dolgozók új erőt és lelkesedést merítenek a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának mun­kájából és el vannak tökéivé, hogy tántoríthatatlanul hal id­eák tovább azon az úton, me­lyet a Szovjetunió ragyogó pél­dája világít meg: a szocializmus győzelmes útján. Rákosi Mátyás elvtárs szava­it a Heves megyei pártaktíva- értekezlet részvevői hosszan tar tó tapssal fogadták. Az értekezletet több felszóla­lás után Komócsin Mihály elv­társ zárszava fejezte be. S. I. Mikéi» elutazott Delhiből Delhi (TASZSZ). A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese, S. R. Rasidov, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanács Elnökségének elnöke és a kíséretükben lévő személyiségek Delhiből Kalkut­tába utaztak. A. I. Mikojan és S. R. Rasidov útjukat rövid időre megszakít­ják Agrában, majd egy napot töltenek Kalkuttában, innen március 30-án - repülőgépen Rangunba utaznak. N. A. Bulganyin távirata Gtiy Maliéihoz Moszkva (TASZSZ). Guy Mellet úr öexellenciájának, a Francia Köztársaság miniszter- elnökének. Kérem Exellenciádat, fogad­ja szívélyes jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy 1956 március 2-án közös fran­cia—marokkói nyilatkozatot ír­lak alá Marokkó függetlensé­géről. A szovjet kormány őszintén üdvözli, hogy a francia kor­mánynak sikerült megvalósH tani a marokkói kérdés békés rendezését. Moszkva, Kreml, 1956. március N. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöke flz MDP Központi Vezetőségének tid'/öziö távirata Nagybritannla Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságához Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságá­nak, London. Drága Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége harcos kommunista üdvözlettel kö­szönti Nagy-Britannia Kom­munista Pártja 24. kongresszu­sának minden résztvevőjét. Ez a kongresszus olyan idő­szakban tanácskozik, amikor a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé teszi, hogy az angol munkásmozgalom legforradal­mibb hagyományai szellemé­ben küzdő testvérpártunk ál­dozatos, nehéz munkáját a leg­teljesebb siker koronázza. Kí­vánjuk, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártja további si­kereket érjen el a párt sorai­nak megerősítéséért, az angoi dolgozók szilárd egységének megteremtéséért, a szocializ­mus győzelméért, a népek közti barátságért és a tartós békéért folyó harcában. Sok sikert kívánunk angol testvérpártunk 24. kongresz- szusának. Forró kommunista üdvözlet­tel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. fi KÜLPOLITIKA HÍREI Kabul (TASZSZ). Szerdán Kabulban hivatalosan átadták azt a 15 autóbuszt, valamint azt a százágyas kórházi felsze­relést, amelyet N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ajándéko­zott az afgán kormánynak a Szovjetunió kormánya és népe nevében. Belgrád (TASZSZ). A Jugo­szláv Szövetségi Nemzetgyűlés szerdán elfogadta az 1956. évre szóló szövetségi költségvetést, majd jóváhagyott több törvény_ javaslatot és ezzel befejezte ülésszakát. * Párizs (MTI). A francia ható­ságok elhatározták, hogy Messzali Hadzsot, a Francia- országban kijelölt kényszerlak­helyén élő algériai vezetőt Anglouleme-ból Belle-Ille-En- Mer breton szigetre költözte­tik át. Száműzetésébe elkíséri fia és leánya is. A hatóságok azért hózták ezt az intézkedést, mert Messzali Hadzs Anglouleme-ben sajtótu­dósítóknak nyilatkozott az al­gériai helyzetről. Mint az Associated Press hír- ügynökség írja, az olasz Al­pokban fekvő Zamzana nevű községet már egy hét óta tartó földcsuszamlás fokozatosan el­temeti, a község egy részét már 18—20 láb magas föld- és kőta­karó fedi. A község lakosságát kitelepítették. * London (TASZSZ). A Lordok Házának külpolitikai vitájában a munkáspárti lord Silkin bí­rálta lord Hóménak, a nem­zetközösségi kapcsolatok ügyei­vel foglalkozó miniszternek szovjetellenes kirohanásokat tartalmazó beszédét. Lord Reading külügyi állam­miniszter ,aki a kormány ne­vében mondott zárószót, érin­tette N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov közelgő angliai látogatását és kijelentette, hogy az angol és szovjet vezetősze­mélyiségek érintkezése „kívá­natos és szükséges’’. Lord Rea­ding hangsúlyozta, reméli, hogy a szovjet és angol államférfiak megbeszélései elősegítik a két ország között fennálló néhány nézeteltérés kiküszöbölését. A Magyar Vöröskereszt Ve- vezetősége fogadta az Osztrák Vöröskereszt küldöttségét, amely R. Kurtitsch alelnök és E. Hickmann főtitkár vezetésé­vel Budapestre érkezett, hogy átadja az Osztrák Vöröskereszt adományát a magyar árvízkára sultaknak. * Moszkva (MTI). Dage Erlan- der svéd miniszterelnök csü­törtökön kora délután Moszk­vába érkezett. K- 3. Vorosilov távirata ¥. Mohammed marokkói szultánhoz Moszkva (TASZSZ). Őfelsége V. Mohammed Marokkó szul­tánjának. Kérem felségedet, fogadja a szovjet nép nevében és a ma­gam nevében őszinte jókíván­ságaimat Marokkó függetlensé gének kikiáltása alkalmából. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa a legjobb eredményeket kívánja a marokkói népnek az ország nemzeti megújhodásá­ban és kifejezi azt a reményét, hogy országaink között a ba­rátság és az együttműködés kapcsolatai fognak kifejlődni. Moszkva, Kreml, 1956. március K. Vorosilov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Román parlamenti küldöttség utazik a Szovjetunióba Moszkva (TASZSZ). A. P. Volkov és V. T. Lácisz, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Szö­vetségi Tanácsának, illetve Nemzetiségi Tanácsának elnöke levelet intézett a Román Nép- köztársaság Nagy Nemzetgyű­lésének elnökéhez, amelyben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nevében meghívta a Román Népköztársaság Nagy Nemzet- gyűlésének küldöttségét, láto­gasson el a Szovjetunióba ez év áprilisában, vagy más, szá­mára megfelelő időpontban. C. Pirvulescu, a Román 'Nép- köztársaság Nagy Nemzetgyű­lésének elnöke válaszlevelében közölte A. P. Volkowal és V. T. Lácisszal, hogy a Nagy Nem­zetgyűlés elküldi delegációját a Szovjetunióba és a küldöttség április elején érkezik majd meg. ENSZ-Társaság alakult a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A szov­jet társadalom képviselői Moszkvában március huszon- nyolcadikán gyűlést tartottak, melyen megalakították a Szov­jet ENSZ-Társaságot. Á szak- szervezetek Házának Október termében a szakszervezeti, kul­turális, női, ifjúsági és más szervezetek képviselői gyűltek össze. A gyűlésen neves tudó­sok, kulturális személyiségek, újítók, valamint szovjet és kül­földi újságírók vettek részt. A gyűlést Popova, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára nyitotta meg. — A szovjet közvélemény mindig támogatta és támogatni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetét a világ és a népek biztonságának érdekeiben álló intézkedéseiben . — mondotta Popova. A szovjet társadalom, a szak- szervezetek, a tudomány, a mű vészét és a kultúra képviselői e törekvéstől indíttatva nemré­gen kezdeményező csoportot alakítottak, hegy a Szovjetunió ban hozzák létre az ENSZ-Tár­saságot. Ezután Pankratova akadé­mikus tartott előadást „A szov jet ENSZ-Társaság feladatai­ról és alapszabályzatáról“ cím­mel. A gyűlés résztvevői több fel­szólalás után Golunszkij pro­fesszor javaslatára egyhangú­lag elhatározták a szovjet ENSZ-Társaság megalakítását s azt, hogy a társaság belép az ENSZ-Társaságok Világszö­vetségébe. Elfogadták ezenkí­vül a szovjet ENSZ-Társaság alapszabályzatát, majd megvá­lasztották az ENSZ-Társaság vezetőszerveit. A vezető szervek még aznap ülést tartottak és a szovjet ENSZ-Társaság Központi Veze tőségének elnökéül Pankratova akadémikust, az ellenőrző bi­zottság elnökéül pedig Makar- cevet, a közgazdasági tudomá­nyok kandidátusát választották meg. IVasszer egyiptomi miniszterelnök fogadta Bcbrits Lajost A kairói'rádió jelentése sze­rint Nasszer egyiptomi minisz­terelnök, szerdán este fogadta Bebrits Lajost, a Magyar Nép­köztársaság közlekedés- és postaügyi miniszterét, aki je­lenleg hivatalos látogatáson Egyiptomban tartózkodik. A Szakszervezeti Világszövetség levele A. A. Gromikohoz London (TASZSZ). A. A. Gromikohoz, a Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyetteséhez, az ENSZ leszerelé­si bizottsága albizottságában működő szovjet képviselőhöz levél érkezett a Szakszervezeti Világszövetségtől. A levélben, amelyet Louis Saillant írt alá, többek között a következő áll: „A Szakszervezeti Világszö­vetség a soraiban tömörülő 85 millió dolgozó nevében és an­nak a több tíz millió egyéb dol­gozónak a nevében, akik oszt­ják a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és a békéhez fű­ződő reményt, kifejezésre jut­tatja azt a bizakodást és meg­győződést, hogy az albizottság munkája rövidesen a progresz- szív és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó általános egyezmény megkötésével fejeződik be. A legkülönbözőbb nemzetek­hez tartozó mind több férfi éí nő tartja a leszerelést a nem­zetközi viszonyok további ja­vítása és valamennyi ország békés együttműködése elenged heteden feltételének. Éppen ezért az utóbbi időbér különböző irányzatokat és poli­tikai meggyőződéseket képvi­selő mind több szakszervezel foglal állást a leszerelés mellett, Nézetünk szerint az ilyen rendeltetésű korábbi tárgyalá­sokon elért előrehaladás,, vala­mint az albizottság elé terjesz­tett különböző javaslatok olya­nok, hogy jelenleg reális le­hetőség van az általános, prog­resszív, ellenőrzött leszerelés­ről, a fegyveres erők létszámá­nak csökkentéséről és az atom­fegyver eltiltásáról szóló meg­állapodásra. Ezer embef halálát okozta a londoni köd januárban A Reuter Iroda közleménye arról számol be, hogy a januári háromnapos sűrű köd ezer em­ber halálát okozta Londonban. V. P. D. Logan, a nyilvántartási hivatal egyik vezetője kijelen­tette, hogy ezeknek az újabb haláleseteknek komoly figyel­meztetésül kell szolgálniok ar- rat hogy e fontos közegészség- ügyi kérdést még mindig nem oldották meg. Logan emlékez­tetett arra, hogy a londoni köd 1952 decemberében négyezer ember halálát okozta.

Next

/
Thumbnails
Contents