Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

1956 MÁRCIUS 30.

TOLNAI NAPLÓ

3

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

fi zombai kommunisták harca a tavaszi munkák sikeréért

Végre a hosszú, hideg lél ■után jobbra fordult az idő, s a jó előkészületek után eredményesen lehet megkezdeni a tavaszi munkákat. Most különösen fontos, hogy egy-egy területen hogyan készültek fel.

Nemcsak azért, mert az időjárás sok nehézséget okozott, hanem azért is, mert ennek ellenére is a Központi Vezetőség határozatának, egész népünk ér -dekének megfelelően mezőgazdasági termelésünk 3 százalékos emelését kell elérnünk.

A, zombai községi pá/tveze- tőség is ennek szellemében igyekezett, a kommunisták moz gósításával, e munkát elősegíteni. Még a nagy havazások idején vezetőségi ülésen beszél ték meg a legfontosabb feladatokat. Személy szerint az alap- szervezetek titkárait tették fele lőssé, hogy a trágyázás, a gépek kijavítása, a vetőmagvak beszerzése, tisztítása, előcsíráz- tatása megfelelő időre kész legyen.

ENNEK HATÁSÁRA

meg is indult a munka. A Vödrös Csillag Termelőszövetkezet

ben már a jövőre is gondoltak. Az idén is letrágyáztak sok területet, s úgy számolnak, hogy az ősszel egyetlen darab földjük sem lesz, amely 3 évnél több időn keresztül ne lett volna megtrágyázva. Feltétlenül szükséges ez, hiszen van még olyan földjük is, amely 1942- ben volt utoljára trágyázva.

Hasonló szorgalommal végezték ezt a munkát a többi tér melőszövetkezetekben es az egyénileg dolgozó parasztok is. Fáradhatatlanul magyarázták a kommunisták, hogy többfor- més elérésének alapjait csak így lehet megvetni. Közben szervezték a versenyt s e.anek eredményeként született meg a versenykihívás, mely égé; z évre szól Zomba és Bo iyhád községek közt.

így érkeztek el napjainkhoz, amikor megfelelően felkészülve foghatnak hozzá a ta/aszi munkákhoz, nem felejtkezve el az őszi kalászosok sürgős -po'a sáról sem. A pártvezetőség széleskörű információ és személyes tapasztalat alapján megállapította, hogy habár az ősziek megsínylették a teilet, komolyabb károk a jelenlegi helyzet szerint nincsenek, Éppen ezért, főként a hengerezést tartják szükségesnek általában, s erre is mozgósítanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ezt jelölték meg feladatként, hisz végeredményben kint a helyszí nen dől el, milyen ápolást kívánnak a növények, s erre is felhívták az alapszervézetek figyelmét.

i

AZ ELŐKÉSZÜLETEKRŐL

azonban most már, mivel az idő is megváltozott, át kell térni a közvetlen teendők végrehajtására. Ennek érdekében az elmúlt napokban a pártvezetőség, a tömegszervezetek vezetőit, a legjobb dolgozó parasztokat, elsősorban a tanácstagokból összehívta megbeszélésre. Ezen a tavaszi munkák beindításának feladatai mellett az állattenyésztés problémáit is megvitatták. A pártvezetőség különösen arra törekedett, hogy a szálastakarmány-terme- lés növelésének fontosságát lás sák, s mindent tegyenek is meg azért. A lucerna termeléssel van ugyanis probléma, a kevés

Jobban gazdálkodunk -— jobban élünk

Már 1949-ben megalakult Belecskán a Szabadság Termelőszövetkezet, de valahogyan nem mentek rendben a dolgok. A termést időről-időre betakarították ugyan, de a földnek nem adtak cserébe semmit. Volt állatállományuk, de nem használták ki kellően, fele jövedelmet sem hozott, mint amennyit kellett volna. Hogy mégis boldogultak az azért volt, mert dolgoztak — csak éppen nem szakszerűen. Építkeztek is. Az istállót kibővítették a teheneknek, de a fejési átlag továbbra is alacsony volt. A tsz- nek nem volt külön agronó- musa, egyik szomszéd község bői járt át a mezőgazdász kisegíteni. Esztár István, az elnök, nem tudott változtatni ezen a helyzeten. Egy év óta azonban megváltozott itj. minden. Esztár István helyett Bárány elvtárs lett az elnök és Martinka Jánost állandó mezőgazdásznak áthelyezték Bölcskére, a Szabadság Tsz- be. Mikor arról kérdezősködtünk nála, hogyan állnak a tavaszi munkával, mosolyogva így válaszolt:

— Még nem tudtunk vetni, de földjeink felét elsőrendű trágyával most szórjuk be és mindjárt alá is szántjuk.

— Ez igen, de honnan vettek ennyi trágyát?

— Menjünk ki, majd megmutatom. Itt ezen a részen — mutat az udvar egy jó darabjára — évek óta felhalmozódott a jól beérett trágya. Most mind kihordtuk, meg lehet majd nézni terméseinket. Rendbeszedjük és kitisztítjuk a juhok helyét, az is ad hozzá, hiszen 355 darab van. Nézzen körül, nem olyan gazdálkodás van -itt most, mint azelőtt.

Martinka elvtárs igazat mondott. Az udvaron a régi kátyúk behordva téglatörmelékkel, földdel szép simára elterítve, mindenfelé meglátszik, hogy törődnek a gazdasággal. Az istállóba 29 szarvasmarha van bekötve, ebből 12 tehén. Most Nagy Imre bácsi tesz-vesz körülöttük, régi gondozójuk már.-* Megvan-e elégedve a tehenészettel, Imre bácsi?

— Meg én — válaszolt gyor san — régóta dolgozom itt, volt már olyan esztendő, mint tavaly is, mikor több volt az etetnivaló, de eddig mindent a lovakba tömtek. Ezeknek csak a silány jutott. Azt mondták, nem is kell több. A lovak dolgoznak, de ezek nem. Most kevés az etetnivaló különösen a széna, de ami van, abból kapnak, és jól gondozzuk őket. így a nyárvége, ősz eleje óta 4—5 litert emelkedett a fejési átlag.

— Szép eredmény, ki a tehenészetben a • munkacsapatvezető?

— Esztár István.

Mint elnök nem tudott jó munkát végezni, mikor a növénytermesztésben dolgozott, sokat panaszkodtak rá, s most — mindenki dicséri Esztár István . megtalálta a helyét, csak mindenki úgy dolgozzon, mint ő — mondogatták az emberek. Olyasmi is található itt, ami még ugyancsak ritka termelőszövetke- teinkben: a fejést nők végzik, s így az állatgondozók munkája kevésbé lekötött és megerőltető, mint máshol, a fcjésnél pedig nem kell sietni, jobban el lehet végezni mindent.

Ez azonban még csak a kezdet. Az elmúlt évben indult meg a rendes gazdálkodás, s már az év végén 32 forintot ért egy munkaegység a v- számadáskor. Még az ősszel rendbehoztak, kétszer meg- öntöztettek a gépállomással és pétisóztak egy 28 holdnyi

legelőt. Ez majd nyáron sokat segít, később pedig építenek még egy silót és nagyobb takarmánybázissal bevezetik az egyedi takarmányozást. Nemrégen sok fiatul lett tagja a csoportnak, alak keze alatt „ég“ a munka. Most már arról beszélgetnek a szövetkezetben, hogy jó lenne egy méhészetet alakítani, hiszen saját akácerdőik vannak és egy-két öregebb tsz- tag ott dolgozna. Szó van arról is, hogy üvegházat építenek a kertészetnek. Sok még a terv, nyoma sincs már a pár év előtti közönynek. A járási mezőgazdasági osztályon úgy emlegetik a Szabadság Tsz-t, mint ahol szép sertésállomány van.

A belecskai tsz tagjai egyre gazdagabb jövő elé néznek, amely dolgos, de nyugodt életet biztosít mindnyájuknak. Ennek a fellendülésnek, ezeknek az eredményeknek pedig az az alapja, hogy minden posztra az odavaló, megfelelő ember kerül, s nem máról- holnapra ötletszerűen, hanem egyre inkább szakszerűen gazdálkodnak a belecskai Szabadság Termelőszövetkezetben.

Közgyűlés a Dombóvári Vasipari KTSü-ben

Az elmúlt napokban tartotta a Dombóvári Vasipari KTSZ 1955. évi mérlegismertető közgyűlését.

Bumbulusz György elvtárs, elnök ismertette azt az utat, melyet alakulása óta megtett a szövetkezet.

Szövetkezetünk dolgozói jó munkájának eredménye, hogy napról napra, hónapról hónapra nőtt azok száma, akik szövetkezetünkkel dolgoztattak — mondta Bumbulusz elvtárs. — A kezdeti nehézségeket leküzdötte a szövetkezet, ma már erős, versenyképes üzemnek számít. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a szövetkezet minden egyes kommunistája és pártonkívüli dolgozója követte azt az utat, melyet a Magyar Dolgozók Pártja jelölt ki a kis ipari szövetkezetek számára. A

munka megjavításában, a tervek teljesítésében nagy szerepe volt nálunk is a szocialista mun kaversenynek és az újítómozga lomnak.

Az eredmények mellett vannak hibák is, amiket ki kell javítanunk, főképp a technológiai és a munkafegyelem terén, a politikai és kultúrmunkában.

A beszámoló után Kispataki József elvtárs, a ktsz vezető könyvelője ismertette a gazdasági eredményeket. — Hogy jól dolgozott a szövetkezet, ezt az mutatja, hogy az évi tiszta nyereség 254,504 forint. Pedig a múlt évben nem kisebb beru házasokat hajtott végre a szövetkezet, mint 51 ezer forintos költséggel egy drótfonó műhely építését, 21 ezer forintért egy drótfonógép beszerzését. Most közel 52 ezer forint nyereségrészesedést osztottunk ki a tagok között, szociális alapra pedig több mint harmincnégyezer forintot, majdnem annyit, mint az évi adó összege.

Mivel a szövetkezetben sok fiatal dolgozik, berendeztünk egy szép DISZ helyiséget is. Ez év első negyedében a kovács részleg kapott egy 25 ezer forintos rugós kalapácsot, bo szerzünk egy 34 ezer forintos univerzális fúrógépet is. S hogy a ktsz valóban segít tagjain, azt talán az bizonyítja a lgjobban, hogy nyolc kislakást építünk a szövetkezet dolgozóinak.

Több hozzászólás hangzott cl ezután, a hozzászólók a szövetkezés előnyeiről beszéltek és to vábbi jó munkára tettek ígéretet. 1 ■

Ifj. Egri Péter

Városban, falun

s az országutakon egyre több a motor. A motorkerékpárosok bizonyára örömmel értesülnek arról, hogy az Állami Biztosító igen kedvezményes biztosítást vezetett be. Évi 50 forint díj ellenében a motorkerékpár vezetője 10.000 forintig van biztosítva. ha a motor használata során baleset éri. A biztosító ezen kívül megtéríti a kárt, ha a motoros mások balesetét idézi elő, vagy mások vagyontárgyait ron

gálja meg és ezért felelősséggel tartozik. Ez a biztosítás bármilyen hengerűr-tartalmú, oldalkocsi nélküli motorkerékpárra érvényes. Kedvezőbb lett az oldalkocsis motorok biztosítása is.

A biztosítási díj a motorkerékpár üzembetartásának költségeihez viszonyítva; igen kis összeget jelent, a motoros számára pedig époly nélkülözhetetlen, mint a jó fék.

Hámori Ottó :

ENDRI

1

mag miatt. Arra kell tehát? mozgósítani — határozták el* —, hogy már az első kaszálás-^ ból szerezzenek magot a falusi dolgozói. Az eddigi szokás sze-j rint mindenki a második ka-í szólásból akart magot termelni,4 de ez tavaly sem sikerült a sok*; esőzés miatt, meg ilyenkor márt több is a kártevője a lucerná-j nak. I

ELHATÁROZTÁK AZT IS, 1

hogy a napokban 25 kisgyűlést< szerveznek a tanács segítségé-, vei, bevonásával. Egyrészt a! tavaszi munkák beiindításával* foglalkoznak ezeken, másrészt ennek fényében értékelik az! április 4-i verseny eddigi ered-j ményeit s a további feladató-) kát, végül ismertetik a községpolitikai tervet, s megbeszéli ki az árvízkárosultak megsegítő-! sének feladatait. <

A LEGJOBB ERŐKET I

igyekeznek mozgósítani e kis- gyűlések levezetésére. Az egyi-, két például idős Csősz Gyula ^ elvtárs, az alapszervezet párttit-; kára tartja. Egy másikát a Nép front Bizottság elnöke, Ferenci! József, egy harmadikat pedig* Fülöp István járási tanácstag1 vezet.

Arra törekszik a pártvezető-( ség, hogy a kommunisták mindenütt ott legyenek, ahol segíteni, mozgósítani, példát mutatni kell, hisz ezekre a feladatokra nem elég csak határozatot hozni. Főként arról beszélnek, hogy most igen körültekintően, de egyúttal gyorsan is kell dolgozni, mert, ha valaki már most elmarad, egész évi jobb termését veszélyezteti.

Túlteljesítjük tavaszi tervünket }

Látogatás a varsádé gépállomáson f

A tavaszi munkagépek és a traktorok közül nem látni# egyet sein mind kint van már a brigádoknál, hogy a tavasz? első komolyan vehető jelére meginduljanak. A gépállomás? üzemgazdászánál, Kis Pál Dezsőnél afelől érdeklődünk: ?

— Milyen tervfeladatai vannak a gépállomásnak? $

— Az összes traktor- és motormunka 7300 normálhold,# ezen belül a talajmunka 5102, a tavaszi vetések alászántását # pedig az idény végére 1617 katasztrális holdon kell elvégezni, f A szerződéseket, mindezeket egybevéve eddig 94.2 százalékban? megkötöttük, — zömét a termelőszövetkezetekkel, — de azi egyéni gazdaságoknál még folynak a szerződéskötések. !

— Eddig mennyit teljesítettek ezekből a tervekből? #

i — Az időjárás miatt, sajnos, nem tudtunk úgy nekiindulni# mint ahogy szerettük volna. Ennek ellenére a tavaszi idény-#

1 tervet eddig 37.5 százalékra teljesítettük, ebből a talajmunkák# 15 százalékát, a tavaszi vetések alászántásának 33.2 százalékát#

, végeztük el. Ez nem, egészen egy hét alatt ördöngösség lett ?

, volna, de a 37.5 százaléknak körülbelül a felét januárban és \ februárban teljesítettük. Ilyen körülményekhez képest nemj tartom ezt a számot rossz eredménynek, különösen azért, mert# ia traktorok igen sokat segítettek (600 normálhold értékben) az# 1 árvíznél. #

— Igaz, de a terv majdnem kétharmada még vissza van,?

| teljesíthető ez? f

i — ötvennégy elég jól kijavított gépünk van, egyelőre! i alkatrészben sincs , hiány és két hónap áll még rendelkező-5

sünkre, Április 4-e tiszteletére 54 traktoros és mind a 8 brigád# : vállalta a tavaszi idényterv túlteljesítését. Máris van három,# 1 aki megelőzve az időt, a tavasz végén jár. György Ferenc 158, # J váltótársa, Bárány Géza 110, Bodor János 106 százalékra túl-? I teljesítette a tavaszi tervet. Sokat segít a már hagyományos? > verseny mozgalom, melynek keretében eddig 46 traktoros vál-i !- lalta az éves terv túlteljesítését. Azt is meg kell mondanom,# • hogy ezék a vállalások reálisabbak, mint tavaly. Akkor hibá-# | san csináltuk, mert egyszerűen mindenkivel elfogadtattuk a# . vállalást. Most azonban a termelési értekezleten és együtt f , hallottak alapján mindenki jól meggondolhatta, hogy mit és? . mennyit tud elvégezni. ?

) Igen fontos még az, hogy jó traktorosgárdánk van.i

: Legtöbbjük már 1952. óta itt van, s ezeknek nem átjáró, ha-# ! nem állandó munkahely a gépállomás és ráadásul a traktoro- # l soknak csaknem fele párttag. Mindezek alapján azt hiszem# ' nem túlzás, ha azt mondom: a tavaszi idénytervet nekünk túl? [ kell teljesítenünk, és én bízom ebben.

' <j->....-«in.W

II.

Sokára szólalt meg. halkar s mintha mindenkihez külön- külön beszélne:

— Ismeritek Gullivert? Az1 a hajótöröttet ,aki idegen földekre vetődve csodálatos dolgokat tapasztalt... ismeritek ugy-e?

A teremben alig mozduH valaki. Az egyik lány bizonytalanul rábólintott.

— Olvastam.

— Hát ez a Gulliver újra él Itt van közöttünk ... Mondjuk, én vagyok.

A legközelebb ülő fiú felkapta a fejét.

— Játék?

Játszani szerettek, ezt jól tudta Ságvári. Azokban a fél- órákbari, amikor játszottak, elevenek voltak és jókedvűek úgy bele tudtak feledkezni a játékba...

— Az is .., Szóval, mondjuk én vagyok Gulliver. Távoli országból jöttem, Munkásországból, a tengeren vihar érte hajónkat, idesodródtunk a parthoz s most én, az új Gulliver ismerkedem ennek az országnak az életével, mint régen az igazi Gulliver az óriások vagy a törpék földjén.

Ságvári lelépett a dobogóról s a sorok között járkálni kezdett, valóban olyan tétován és óvatosan, mint az az ember, aki idegen földre vetődik. A fiatalok meg-meg- mozdultak, közelebb húzód-i tak, láthatóan kezdte őket érdekelni a dolog. Mi lesz ebből? Ma azzal hívták őket ide, hogy nagyon fontos előadás lesz. Őszintén szólva, csak tisztességből jöttek el s nem azért, mintha különösen — vágytak volna valami hosz- szú előadást meghallgatni.

' S lám, sehol az előre elképzelt nagyképű előadó, csak egy Gulliver járkál a sorok között.

Az első széken nagyfejű, szőke legényke ült. Lehetett vagy tizenhatéves. Furcsa,, ferde, a szőke hajhoz sehogysem illő fekete szeme volt. Figyelmesen nézett Ságvárira, aki most előtte állott meg s rákérdezett:

— Te ki vagy?

A fiú ravaszkodó mosollyal felelt:

— Nem értem ... messziről jöttél, nem értem a nyelvedet ...

Elgondolta ő ezt már előbb, készült a tréfára és most jó hangosan, teliszájjal nevetett azon, hogy az új Gulliver mulatságos kétségbeeséssel ismerte el: — Ez igaz.

Már akkor nyert ügye volt Endrinek. Perc alatt szövetségese lett az egész csoport, köré gyűltek s veié együtt töprengtek azon, hogyan lehetne áthidalni a „nyelvi nehézségeket’’?

Végre aztán azt mondta a lány, aki olvasta Gulliver történetét hogy hiszen a mesékben az ember még az állatok szavát is megérti, miért ne értené a távolról jött másik emberét? Ebben megegyeztek, s most már a nagyfejű szőke fiú is megnyugodva mesélte el Ságvárinak, — hogy őt Fáber Gyurinak hívják s hogy tanonc egy öreg suszternál, Pollinger bácsinál,

jövőre, ha segéd lesz, ott is marad nála.

— Hát akkor te már tulajdonképpen • felnőtt ember vagy.

A fiú arcán megint kiült az a hamis mosoly.

— Olyanformán, Gulliver úr kérem ...

S így beszélgettek, tréfálkoztak, mígnem egyszer Ság- vári-Gulliver valahogy azt találta mondani Fáber Gyurkának, hogy bizony nem jól bánik vele mesziről jött vándorral, hiszen még vacsorára sem hívja meg, szállást sem kínál neki. Erre aztán Gyurka zavartan elvörösödött, s csak nagysokára tudta kimondani halkan, hogy hívná szívesen, de neki is csak egy rossz vaságya van a műhely sarkában, azt is a mester űr adta, aki igen jószívű ember, s őt meg különösen szereti, mert senkije sincs és így egy kicsit, mintha a fia volna. — Vacsoráról meg éppenséggel nem hívhatná, mert ő maga sem szokott vacsorázni.

(Folytatjuk.)