Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 29. Maurice Thorez az SZKP XX. kongresszusának eredményeiről Párizs (TASZSZ). Az Huma- nité közölte Maurice Thorez- nek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának az SZKP XX. kongresszusának eredmé­nyeiről szóló cikkét. Thorez megírja, hogy az SZKP XX. kongresszusának anyagai és határozatai felmérhe tetlen jelentőségűek a francia dolgozók szempontjából. Köny- nyű megérteni — írja —, hogy az SZKP XX. kongresszusa nagy hatást gyakorol, mert mé lyen elemezte a Szovjetunió bel ső és nemzetközi helyzetét és kijelölte a jövő távlatait. De ez még nem minden: a kongresz- szus idejében, igazi lenini bá­torsággal világított meg több fontos elméleti kérdést. Mint Thorez megállapítja, a kongresszus tovább fejlesztette a különféle társadalmi rendsze­rű országok egymás mellett élésének lehetőségéről szóló lenini tételt. A kongresszus em lékeztetett arra — írja Thorez —, hogy a kapitalista és szocialista rendszer békés egy­más mellett élésének elve tel­jesen összeegyeztethető azzal a marxista tétellel, hogy a ka­pitalizmust elkerülhetetlenül a szocializmus váltja fel. A kommunizmus azonban nem úgy győz az egész világon, hogy az egyik ország a másik országba exportálja a forradal­mat (ami lehetetlen volna), Vagy, hogy paranccsal idézik elő hanem annak következtében, hogy az egyes országokban kifejlődnek a belső ' feltéte­lek és a szocialista termelő­mód bizonyítja fölényét a kapitalista termelőmóddal szemben. Magától értetődik, hogy az államok egymás mellett élése egyáltalában nem jelenti sem az osztályok politikai harcának megszűnését, sem a fegyverszü­netet az osztályok ideológiai harcában. Thorez megállapítja, hogy az SZKP XX. kongresszusának az a tétele, hogy a jelen korban lehetséges a háború megakadályozása, világtörténelmi jelentőségű. Az SZKP XX. kongresszusán kidolgozott új elméleti tételnek elő kell segítenie a békeharc továbbfejlődését. A cikk ezután rámutat arra. hogy a béke hívei előtt most új fel adatok állnak Franciaország­ban, a többi között a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés megszilárdításáért és további kibővítéséért, valamint a gyar­mati háborúk megszüntetésé­ért vívott harcban. A francia munkásosztály — írja a cikk — ma a haladéktalan algériai tűz­szünetért és az algériai nemzet tényleges létének elismeréséért küzd, ami teljesen megfelel Franciaország nemzeti érdekei­nek. A világban végbement nagy változások — folytatja Thorez — ma nemcsak a tartós békéért vívott harc számára te­remtenek kedvező feltételeket, hanem a nem szocialista országok­nak a szocializmusba való át menete számára is. Ennek az átmenetnek a formái ma még változatosabbak, mint a múltban. Thorez rámutatott arra, hogy a kommunisták sohasem vol­tak az erőszak hívei. A kommunisták — írja védel­mezik a reakciósok erőszakjá­val és agressziójával szemben a néptömegeket. Teljesen ter­mészetes, hogy a kommunisták az egyik társadalmi rendszer­ből a másikba való átmenete legkevésbé fájdalmas formáit tartják a legjobbnak. Thorez emlékeztetett a pári­zsi kommün tanulságaira, ak­kor is a francia burzsoázia fo­lyamodott véres erőszakhoz. Ma a francia reakció minden erejével azon van, hogy a nép- tömegeket megfossza demokra­tikus jogaitól. Többek között reakciós vá­lasztási rendszerek önkényes bevezetésével próbálják csorbí­tani a nép demokratikus jogait — állapítja meg Thorez. A francia nagyburzsoázia minden módon meg akarja aka dályozni, hogy a parlament, a nemzet tükre, a nép eszköze legyen. A reakciós erők külön kamarát hoztak létre, a köztár­sasági tanácsot, amelyet nem általános választás útján vá­lasztanak és amelyben az ösz- szes választók több mint egy­negyedét képviselő kommunis­táknak csak a mandátumok öt százaléka jutott. Thorez rámutat, hogy a pénz­arisztokraták és a reakciós po­litikusok félnek a népfronttól ezért ismét fenyegetik a kom­munistákat, sőt a kommunista párt betiltását követelik akkor, amikor a szocializmusba való átmenet új útjainak kérdése felvetődik. A tények ismét megmutat­ták — teszi hozzá Thorez —, ki kezdeményezi a jogtalan cse­lekményeket és az erőszakot. A szocializmusba való át­menet szempontjából — írja Thorez — minden esetben jelentősége van a munkásosztály egysé­gének. Thorez emlékeztetett arra, hogy a francia parlamentben 1945-ben a szocialistáké és a kommunistáké volt a többség, de a szocialisták abban az idő­ben elvetették a kommunista pártnak azt a javaslatát, hogy szocialistákból és kommunis­tákból álló kormány alakuljon. Thorez a francia pralament- ben uralkodó jelenlegi helyze­tet jellemezve ezt írja: A szo­cialisták és a kommunisták az egységes proletárfrontot meg­valósítva és a dolgozó paraszt­ságot, minden dolgozót, az egész kispolgárságot széleskörű népfrontmozgalomba bevonva, vereséget mérhetnek a reakci­óra és a szilárd parlamenti többséget arra használják fel, hogy a francia nép haladó törekvő seinek megfelelően hatéko­nyan megváltoztassák a poli­tikát. Thorez írja, hogy a helyzet kedvező a francia dolgozók erőinek egyesítése számára, mert mind a kommunisták, mind a szocialisták a háborús veszély ellen, a munkásosztály életkörülményeinek megjavítá­sáért, a demokratikus jogok­nak, köztük a világi oktatás jogának védelméért lépnek fel. Thorez cikkének utolsó feje­zete a kommunista párt tevé­kenységével foglalkozik. Thorez befejezésül azt írja, hogy a Szovjetunió népe lelke­sen helyesli a XX. kongresszus határozatait és szilárdan elha­tározta, hogy valóra váltja azokat. Ezek a határozatok a világ más országaiban élő kommunisták és dolgozók szá­mára is nagyjelentőségűek. A francia proletárok milliói, az egyszerű franciák ezekből a határozatokból bátorságot, re­ményt és magabiztosságot me­rítenek a demokráciáért, a munkásosztály egységéért, az összes népi erők egyesüléséért, a szocialista jövőért és a haza nagyságáért vívott harchoz. Bérkövetelő munkabeszüntetések F ranciaországban Párizs (MTI). Franciaország­ban kedden több munkabeszün tetésre került sor. A párizsi rádió dolgozói ked­den délben félórás figyelmez­tető sztrájkot tartottak bérkö­veteléseik támogatására. A párizsi autóbuszüzem dol­gozói kedden több vonalon szintén figyelmeztető munka- beszüntetést tartottak. Újabb figyelmeztető sztrájk­ra került sor a hajóépítő ipar­ban is, amelynek dolgozói ked­den délután abbahagyták a munkát és delegációt küldtek Párizsba, béremelést követelve. Toulonban a közlekedési dől gozók léptek figyelmeztető sztrájkba. Hámori Ottó : ENDRI i. Szerette az embereket, az életet. Ezért tudott úgy harcol­ni. Valahányan, régi barátai, harcostársai emlékeznek Ság- vári Endrére, ezt mondják mind. Szerette az embereket... Ez minden legendás tettének forrása. Ezért választotta' a polgári család fia, a jogász, aki kényelmes, zavartalan jómód­ban élhetett volna, a forradal­már küzdelmes sönsát. Szerette az embereket... Kommunista akart lenni és kommunistává lett, mert tudta, hitte, hogy az emberek életét a kommunisták harca teszi boldogabbá. Ahogy most barátok emlékez­nek rá pillanatokra felvillanó képekben, félmondatokban szám tálán kis történetben megannyi bizonyítékát adják annak, hogy emberség és állhatatos, kemény kommunista küzdelem, bátor­ság és jövőbe vetett remény, Ságvári hite szerint — egy és ugyanaz. Mondják, hogy egyszer vala­kit keresett, üldözött a rendőr­ség, akármelyik percben letar­tóztathatták. Értesíteni kel­lett. De aki értesítésére vállal­kozott, számolhatott azzal, hogy ő is a rendőrség kezére kerül. Ságvári vállalkozott rá. Egy fiatal kommunista asz­szony szabadult az internálótá­borból. Egyetlen rongyos ru­hája volt, restelkedve kerülte az embereket. Ságvári eladta az óráját, ruhát vett rajta az asszonynak. Pesterzsébeti munkásfiú édes­apját temették. A fiúnak nem volt senkije. Ságvári elment a temetésre, hogy a fiú ne legyen egyedül. Volt egy időszak, amikor Ság­vári az adóhivatalban dolgo­zott. Valahányszor olyan irat került elé, amely szegény em­ber elleni végrehajtást rendelt el, estére meglátogatta a cím­zettet s tanácsokat adott neki, hogyan kerülheti el a bajt. Amikor a Tompa utcai nyi­lasverés után majd száz ifjú­munkást letartóztattak, Ságvári is börtönbe került. Nyolc hó­napra ítélték, kínozták. Mégis őtartotta a lelket a többiekben. Azok szomorúan, csüggedten ültek a cellában, s ő, aki a leg­többet szenvedett — dalolni kezdett. S arról beszélt, milyen lesz a jövő. Endri ... Simogatóan, meg- hatottan mondják ki a nevét most is. S ahogy régi harcokra eml< keznek, újra lepereg előttük t ő csodálatosan egyszerű és mé is rendkívüli forradalmi Végétért a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés ülésszaka Beígrád (TANJUG). A Ju­goszláv Szövetségi Nemzetgyű­lés Szövetségi Tanácsának és a Termelők Tanácsának kedd délután kezdett külön ülése a késői esti órákban ért véget. Az üléseken elfogadták az ez- évre szóló költségvetési tör­vényt. A költségvetés elfogadásával végétért a Jugoszláv Szövet­ségi Nemzetgyűlés plenáris ülése, amely március 23-án kéz dődött. A nemzetgyűlésnek ezen az ülésszakán elfogadták a szövet­ségi gazdasági tervet és szövet­ségi költségvetést, valamint több törvényjavaslatot, köztük az államigazgatásról, az állam­igazgatás szövetségi szervei­ről, a színházakról, a filmről, az 1949. évi partizán emléklap tulajdonosainak jogairól, az élelmiszerek egészségügyi el­lenőrzéséről és a tűzvédelem­ről szóló törvényjavaslatot. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Vadászidény a Komi ASzSzK-ban A Komi ASZSZK erdeiben és tundráin most van a vadász­idény. Különösen sok rókát, vidrát és más vadat ejtenek. A képen: D. Vokujev, a Kuj- bisev-kolhoz vadásza, kiveszi a csapdából a vadat. (Foto A. Kocsev.) Az Állami Orosz Népi Kórus Fogadás Delhiben fl. I. Mikojan és S. R. Rasidov tiszteletére Delhi (TASZSZ). M. A. Menysikov, a Szovjetunió rend kívüli és meghatalmazott in­diai nagykövete fogadást adott A. I. Mikojan-nak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa első el­nökhelyettesének és S. R. Ra- sidovnak, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének tiszteletére. A fogadáson megjelent Neh­ru, India miniszterelnöke, indi­ai miniszterek, a politikai pár­tok vezetői, közéleti személyi­ségek és az indiai és külföldi sajtó képviselői. Franciaország északafrikai katonai kiadásai Párizs (TASZSZ) A Páriz. Press 1'Intrasigeant jelent'se szerint Franciaország eddigi északafrikai katonai kiadásai 164 500 millió frankra rúgnak a múlt évi 62 400 millió frankhoz képest. Ez összeg túlnyomóra szét — mint a lap megállapítja — algériai ,.rendfenntartásra" fordítják. Nemsokára 45 éve lesz az Állami Orosz Népi Kórus, — a Pjatnyickij-együttes néven ismeretes orosz paraszt kórus. A kórus 1911-ben alakult Mitro­fan Pjatnyickij ismert orosz dalgyűjtő vezetésével. A kórus tagjait Voronyezsből, Rjazany- ból és szmolenszki kormányzó­ságból toborozta. Az egyik 1912-ben adott hangversenyü­kön megjelent Saljapin, Rah- manyinov zeneszerző és Szűk karmester is. — Mindannyian nagy elismeréssel adóztak a kórusnak, s nagyrabecsülték igazi, népi jellegét. Pjatnyickij halála után P. M. Zaharov zeneszerző vette át a kórus irányítását. A kórus mű­sorterve új művekkel gazdagodott. Az új dalok mel­lett táncszámokat és zenekari számokat is előadtak. A kórus tolmácsolásában előadott da­lok igazi népi dalokká vál­tak. Az Állami Orosz Népi Kórus az egyik legnépszerűbb együt­tes, nagy hírnévnek örvend — mind a Szovjetunióban, mind pedig külföldön. A képen: Az Államoi Oros2 Népi Kórus női tánccsoportja. (Foto: A. Vorotonszki.) Külpolitikai vita a Lordok Házában élete, az első szemináriumok­tól az utolsó harcig... Az előadói asztalnál állt Ság­vári. Szemben vele, a bicegő­lábú, törött-kopott székeken súlyosan és fáradtan ült néhány vékonydongájú fiú s három nagyon halvány leány. Voltak összesen tán tizenöten s még így is többen, mint máskor. Pe­dig munkáslakta környék ez, de valahogy mégsem sikerült itt soha erősebb, jólműködő ifjú sági szervezetet teremteni. Ság- várinak is mondták, amikor felajánlotta segítségét: — Nem mégy velük semmire, pajtás, még kirándulásra sem lehet őket elvinni, azt mondják, fél­tik az egyetlen ruhájukat, — hogy elszakad... az olvasástól fáj a szemük az előadásokon meg elalszanak ... Komoly do­log különben sem érdekli őket. De Ságvári csak erősködött: — Elmegyek, megpróbálom. S most itt áll és már hosszú percek óta figyelte ezt a néhány fiatalt. Szinte gyerekek még, s milyen törődöttek máris. — Mennyi gondjuk lehet s milyen nagy szükségük a baráti szóra. Meg kell értetni velük a világ dolgait, segíteni, hogy helyet találjanak maguknak a harc­ban, amely az ő jobblétükért folyik. Elalszanak az előadáso­kon? Persze, hogy elalszanak, ha jobb esetben minden harma­dik szót értenek abból, amit egyik-másik előadó mond. Elsőnek a munkáspárti lord Henderson szólalt fel. Beszédé­ben nagy figyelmet szentelt az angol—szovjet kapcsolatoknak. Az SZKP XX. kongresszusát „rendkívül fontos esemény­ként“ jellemezte, majd megelé­gedéssel szólt N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov közelgő ang tiai látogatásáról. „Rendkívül nagy örömmel fo gadjuk — mondotta —, hogy a miniszterelnök (azaz Anthony Eden — a szerk.) messzemenő­en fel akarja használni ezt az alkalmat és komoly tárgyalá­sokba szándékozik bocsátkozni a keletet és a nyugatot egy­mástól elválasztó kérdésekről.“ Az Associated Press hírügy­nökség jelentése szerint az j Egyesült Államok pénzügymi- I nisztériumának megbízottai — ! március 27-én lefoglalták az Egyesült Államok Kommunista Pártjának newyorki épületét és a párt Daily Worker című lap­jának szerkesztőségét, valamint nyomdáját. A foglalást azzal az ürüggyel hajtották végre, hogy a kommunista párt „nem egyenlítette ki adóhátralékát”. A lap felelős szerkesztője kö­zölte hogy a pénzügyminiszté­rium megbízottai megparan­csolták a munkatársaknak, és a munkásoknak, vonuljanak ki a szerkesztőségből, illetve a A kormány nevében lord Home, a nemzetközösségi kap­csolatok minisztere szintén ked Vezően értékelte a Szovjetunió vezető személyiségeinek lon­doni látogatását, ugyanakkor beszédében teljesen eltorzított megvilágításban tüntette fel a Szovjetunió külpolitikáját. Ki­jelentette, hogy „a kommunista államokkal nem lehet igazi béke.“ A munkáspárti lord Alexan­der azt mondotta, hogy csodál­kozik Home beszédén és ki­emelte, hogy ez a beszéd példa­képe a „különös diplomáciai felfogásnak.“ nyomdából, majd közölték, hogy a lap nem fog megjelenni. Ezzel egyidejűleg lefoglalták a lap detroiti és chicagói nyom­dáit is. Ugyanezzel az ürüggyel Phi­ladelphiában lefoglalták a kommunista párt keletpennsyl- vániai és Dekmaware állambeli szervezetének épületét, vala­mint Chicagóban az Illinois és Indiana állambeli pártszervezet épületét. Az Associated Press közli, hogy a pénzügyminisztérium 125—300.000 dolláros állítólagos adóhátralékot követel a kom­munista párttól. A kommunista párt üldözése az Egyesült Államokban N

Next

/
Thumbnails
Contents