Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-29 / 76. szám
1955 MÁRCIUS 29. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS A ICajmádi Állami Gazdaság pártszervezete az önköltség csökkentéséért A Kajmádi Állami Gazdaság ma kapja meg az Élüzem címet. Ez annak a mutatója, hogy az elmúlt évben már nyereséges gazdálkodást folytattak, tehát jó munkát végeztek a gazdaság ve zetői és dolgozói. Sok nehézséget kellett leküzdeniök, míg eljutottak erre a szintre az á'lat tenyészetben és növénytermesztésben egyaránt nagy előrehaladást kellett elérniök, mert néhány évvel ezelőtt még a Kaj mádi Állami Gazdaság is ráfíze téses volt. Ez azonban korántsem jelenti, hogy már nincsenek kiaknázatlan lehetőségek a gazdaságban és nincs mód a jövedelmezőség további fokozására. Még akadnak ilyen lehetőségek, de hozzá kell tenni, megvetették kiaknázásuk alapjait, hozzáláttak az olyan intézkedések bevezetéséhez, amelyekkel tovább tudják csökkenteni az önköltséget. Ez pedig méginkább bizonyítja hogy a kajmádiak MEGÉRDEMELTÉK AZ ÉLÜZEM CIMET. Nézzük meg mindezt egy pél dán keresztül. Nemrégiben még körülbelül 13 000 forintot fizetett ki a gazdaság olyan szer számok, felszerelések megvásár. lására, amelyek már megvoltak, de a hanyag, gondatlan kezelés miatt elkallódtak, amelyeknek szőrén-szálán nyomuk veszett. Hova tűnt el a sok kalapács, fo gó, csavarhuzó és egyéb? Nyúl János elvtárs a gépcsoport párt. bizalmija a következőket mondja erről: — Nálunk sajnos az volt a gyakorlat bizonyos mértékig még tavaly is, hogy nem becsülték meg az elvtársak megfelelő en a gazdaság felszerelését elhagyták. sőt több traktoros még azt is megtette, hogy amikor éj jel szántott és egy nyúl bekerült -a reflektorfénybe, akkor francia kulccsal dobálta meg s ha a nyalat sikerült is agyondobnia a kulcs rendszerint ott maradt a szántásban. Amikor tavasszal megfogasol- ták az utakat és a gazdaság belterületét, valóságos „szerszám bánya” került a felszínre: megrozsdásodott fogók stb. Még az idén tavasszal is Fillér elvtárs gépcsoportvezető egy alkalommal négy üzemanyagos hordó- dugót talált, amelynek értéke körülbelül kétszáz forint. Az ilyen mulasztásokért ped'g nem tudtak felelősségre vonni senkit, mert az elhagyott szer számoknak sohasem volt gazdá juk, s ha néha hiány volt valakinek a leltárában, az máséból igyekezett „pótolni”. A GAZDASAG KOMMUNISTÁI már régebb óta mondogatták, hogy ez így nincs rendjén, de ez csak a vezetőségválasztás után érett cselekvéssé, amikor megerősített vezetőség került a párt. szervezet élére. Először vezetőségi, majd taggyűlésen is meg vitatták az önköltségcsökkentés problémáit és erre a megvitatásra nem az önelégültség nyomta rá a bélyegét, hanem, amint Lengyel Józsefné elvtárs nő, a pártszervezet titkára mon. dotta: — Elsősorban azt tartót tűk szem előtt, hogy eredmé nyeink mellett, hogyan tudnánk kijavítani a még meglévő hibákat) és ezzel, hogyan tudnánk továbbfokozni eredményeinket. Tehát a lehetőségeket kutattuk. A vezetőségi ülésen például meg beszéltük: feltétlenül intézkedni kell annak a tűrhetetlen állapotnak a megszüntetése érdekében ami a gépcsoportnál uralkodik. Erre javaslatot is tettünk. Azt javasoltuk, hogy minden egyes darabot jegyzőkönyvileg adjanak át a traktorosoknak, mert ez a kiindulópontja annak, hogy biztosítani tudjuk a felelősséget. A PARTVEZETŐSÉG JAVASLATAI a gazdaság igazgatósága helyesnek tartotta és a gyakorlatban is megvalósították. J egyzőköny vi leg adtak ki minden egyes szerszámot a traktorosoknak és jegyzőkönyvbe vették a szerszám számát is, igy még az sem feldúlhat elő, hogy valaki a másét eltulajdonítsa. Ezt jónak tartják maguk a traktorosok is. így lehetőség van a hanyag dolgozók felelősségrevonására, a kárt megtudják téríteni és nem fordulhat elő, hogy az elveszett szerszám nak nincs gazdája. Természetesen nem icsak ez az egyedüli módja az állami tulajdon védelmének. Nagyon sok esetben a dolgozó lelkiismeretességén, öntudatán múlik egy-egy értékes alkatrész, vagy felszere lés sorsa. Különösen így van ez Válasz bírálatunkra • •• Mi, a bölcskei gépállomás szemináriumi kollektívája megtárgyaltuk a Tolnai Napló március 7-i bíráló cikkét. Megállapítottuk, hogy az abban felvetett hiányosságok kiküszöbölésével nagymértékben javítani tudunk a szeminárium munkáján. Ezért ígéretet teszünk arra, hogy mi, hallgatók jobban fel fogunk készülni a szemináriumokra ,olymódon, hogy tanulópárokat szervezünk és egy-egy párban egy fejlettebb elvtárs lesz beosztva. A pártvezetőség tagjai pedig a két szeminárium közti időben rendszeresen ellenőrizni és segíteni fogják a hallgatókat, biztosítva számukra az elvi és módszerbeni segítségadást. A szemináriumvezetés módszerében is javítani fogunk olyképpen, hogy a kérdéseket nem jelezzük előre, hanem az útmutató alapján a főbb témakörökre hívjuk fel a figyelmet. A bölcskei gépállomás szeminárium kollektívája megbízásából: ZISCHKA JENŐ. Felsőnyéken Is dolgozik ct Hazafias Népfront R simontornyai dolgozók segítsége Kraft Ferenc, a felsőnyéki népfroút-bizottság elnöke beszámolt arról, hogy községükben a Hazafias Népfront minden esetben hatékonyan segíti a soronlévő feladatok megvalósítását. Az elmúlt évben komoly segítséget nyújtott a községfejlesztéssel kapcsolatos munka megszervezésben, továbbá az őszi vetések munkálataiban és az állammal — szembeni kötelezettség teljesítésében. A további jobb munka feltételét a még na- gyobbmérvű tömegmunka kibontakozásában látja, amit még nagyobb akaraterővel — kell megvalósítani. Kraft elvtárs több esetben levélben is tájékoztatta a Hazafias Népfront megyei irodáját programjukról, a munkák menetéről. A legutóbbi levélben az alábbiakat közli: I Községünkben az árvízkárosultak részére a gyűjtés nagyon szép eredménnyel folyik Maguk a Hazafias Népfrontbizottság tagjai is példamutaKosos erővel többre megyünk Február elején nagyjelentőségű változások történtek a kajdacsi termelőszövetkezetek életében. A November 7 és a József Attila Tsz-ek Búzakalász néven egyesültek. Sok minden közrejátszott ebben az elhatározásban. Az előző években mindkét tsz-nek gondot okozott a munkaszervezés, az, hogy a kevésszámú tagságból hogyan jusson minden helyre elég munkaerő. Gondot okozott az állatállomány eltartása, takarmányozása és a földterület is kevés volt ahhoz, hogy megfelelő vetésforgót alakíthassanak ki. Egyik-másik tag húzódozott ugyan az egyesüléstől, de az az_ éta eltelt 2 hónap bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy ennél jobb elhatározásra nem is juthatott volna a tagság. — Számos egyéni dolgozó parasz- tott az tartott vissza a belépéstől hogy egyik szövetkezetben se látott nagy fejlődési lehetőségeket Az egyesülés óta viszont 22 új tag lépett be, felismerve milyen hatással lesz az a további fejlődésre, a gazdálkodás menetére. Most, a tavaszi munkák megkezdésekor is sok mindenben tapasztalják, hogy így nagyobb erővel mennyivel többre mennek. A növénytermelő brigádban most két férfi és két női munkacsapat dolgozik, de egyénekre is felosztják a kapásterületeket, hogy mindenkinek elbírálhassák végzett munkáját. 3.5 hold föld jut egy-egy főre, mindenki felelős lesz a termés- eredményekért ezeken a területeken. A szövetkezet ezévi tervében munkaegységenként 45 forint értékű részesedés szerepel, — számbavéve a most már megnagyobbodott lehetőségeket. — Egyre nagyobb sióhoz jut az állattenyésztés is, amelyre eddig egyik tsz-ben sem fordítottak túl ságosan sok gondot. — Lehetőségünk van most már arra, hogy megjavítsuk az állatállományt — hangzott a tagság véleménye. — A meglévő állományból nem tudunk nagy jövedelmet kihozni. Állítsunk be olyan állatokat, amelyek után 45 forintnál többet fizethessünk majd ki. Ezek után a vélemények után született meg az a határozat, hogy az év folyamán 40 darab yorkshirei tenyészsüldőt vásárol a tsz, a tejet viszont házilag dolgozza fel, hogy megfelelően takarmányozni lehessen a sertésállományt. — Ehhez viszont az kell, hogy minél több tejet fejhessünk a tehenektől, amelyhez pedig nélkülözhetetlen a jó takarmány. Vetünk te. hát ez évben 12 hold lucernát — határozott a tagság — íg> legalább elérhetjük majd azt is. hogy a későbbi években jó elö- vetemény után kerülnek földbe a gabonafélék. A tagság megnövekedett erővel, munkakedvvel végzi munkáját. A hónap elején elkészítették a dohány-melegágyakat, amelyekből 10 hold elvetéséhez elegendő palántát nevelnek. — Elkészítették a melegágyak befedésére a nádtakarókat is. Az időben elvetett magból már ki is keltek a dohánypalánták. Most 112 hold őszi vetés fejtrágyázását végzi a tagság^ — azonkívül a tél folyamán kiGyulaji llj Barázda Tsz Árki István elvtárs, levelezőnk arról ír levelében, hogy a ( tsz MNÚSZ-asszonyainak és Varga Andor párttitkár elvtárs , javaslatára taggyűlést hívtak össze, ahol az árvízkárosultak i ■megsegítéséről beszéltek. A tagok felajánlottak 5 méter- ( mázsa kölest 5 métermázsa muhart, 10 mázsa burgonyát, * egy növendék szarvasmarhát. De nemcsak a közösből, hanem * saját készletükből is a tagok mintegy 3.5 mázsa lisztet, 1 ! mázsa kukoricát és 2 mázsa borsót ajánlottak fel. A gyűjtés í még nem fejeződött be. < Blséleperdi Állami Gazdaság j Az állami gazdaság szilfási és mászlonyi üzemegységének < dolgozói terményeikkel és forintjaikkal járultak az árvízkára- ( sultak megsegítéséhez. Az üzemegységen belül gyűjtést indí- ' tottak, amelynek eredményeként 180 dolgozó 6500 forintot, 90 | kiló burgonyát, 140 kiló lisztet 380 kiló kukoricát és 80 kiló, babot gyűjtő-tek össze. A helyi DISZ-szervezet ifjúsága elő- ( adást tartott, amelynek bevételét, 500 forintot, szintén az ár- i vízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. * Szakái? i Kelemen Jánosné szerkesztőségünkhöz küldött levelében 1 beszámolt arról, hogy eddig 11 mázsa kukoricát, 5 mázsa búr- { gonyát, 72 kiló babot gyűjtöttek. Ezenkívül az MNDSZ tagjai ( 19 pár cipőt, 95 darab ruhát gyűjtöttek össze, amelyet március i 26-án már továbbítottak is az árvízkárosultaknak. ) A. A A A A A A A A. A ■ 1 ■» ■■ ■ ■ 1 n ■ ■ ■ hordott trágya alászántását is. A múlt évben a November 7 Tsz tagságának például gondot okozott a kukorica megmunkálása, kevés volt a munkaerő, s bizony megkéstek vele. Az egyesülés után lehetőség nyilt nagyobb táblák kialakítására s arra is, hogy a kukorica nagyobb részét négyzetesen vessék el — illetve a gépállomás végezze el az új négyzetbevető gépekkel, s a növényápolást is elvégezze. A szövetkezet tagságának ebben az évben már kevesebb gondot okoz a kukorica kapálás. Megnövekedett munkakedvvel, bizakodásai kezdi most a tavaszi munkákat a kajdacsi Búzakalász Tsz tagsága. Megerősödött a szövetkezet a két tsz egyesülése nagyobb lehetőségeket nyitott a gazdálkodás további fellendítésének, biztosabb alapja van életük megjavításának, könnyebbé tételének. Mégis csak hasznos lépésnek bizonyult az egyesülés. tóan adakoztak, ezenkívül résztvettek a gyűjtési munkában. Készpénzben 3219 forintot már be is fizetlek az árvízkárosultak csekkszámlájá- jára, ezenkívül a község dolgozói 1130 kilogramm kukoricával, 324 kiló zabbalt 227 kiló rozzsal, 710 kiló burgonyával, 293 kiló búzával, 200 kiló árpával és 500 kéve kukoricaszárral járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Felsőnyék az április 4-i begyűjtési versenyben a járás területén a második helyen áll. Iregszemcse csak 2 százalékkal halad előtte. A község dolgozóinak célja az, hogy Iregszemcsét megelőzzék és elsők legyenek. E feladatok mellett a tavaszi mezőgazda- sági munkára is teljes erővel készülnek, hogy elősegítsék pártunk határozatainak megvalósítását, a terméshozamok 3 százalékos emelését. EA-né. az üzemanyagnál. Egy alkalom < mai Právics János elvtárs, ai DISZ-szervezet titkára talált egy* üzemanyagos hordót, amelyből1 — a gondatlanság következményeképpen — folyott a gázolaj. Právics elvtárs megfordította a, hordót, hogy ne folyjon belőle i az üzemanyag, a felelős azon 1 ban nem került elő. Ez tehát azt1 mutatja, hogy nem elégséges1 csupán az adminisztratív intéz kedés, hanem nagyon ( FONTOS A POLITIKAI , NEVELŐMUNKA. i A pártvezetőség tagjai példamu * tatásra nevelik a párttagokat és1 arra, hogy munkaközben egy| párttag se menjen el szó nélkül ( amellett, ha valamelyik dolgozó ( társánál hibát észlel. < Ez a módszer biztosíték arra,' hogy a gépcsoportnál az idén már nem fordulnak elő azok a, hibák, amelyek tavaly még meg-| voltak és ezzel tovább csökkeni az önköltség: nem kell ezreseket1 kifizetni az egyes dolgozók ha ' nyagsága miatt. AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT Segítenek az árvíztől megmentett Bálaszék dolgozói is A Duna dühöngő árja veszélyeztette Bátaszék lakosságát is. Egy hetet töltöttünk távol otthonunktól, a hegyek között és a szomszédos községekben. A hazatérés után mindenki örömmel mondta el, milyen szeretettel fogadták őket a szomszédos községek lakói, de légióként annak örültek a visszatérők, hogy sikerült megvédeni otthonukat a pusztító ártól. A község lakossága vasárnap délelőtt rendkívüli tanácsülésen emlékezett meg azokról akik hősiesen védték a községet. Ez a tanácsülés szabta meg a további tenni- ' valókat is a község határában meglévő vizek levezetésével i kapcsolatban és a tavaszi 1 munkák gyors elvégzésére. E tanácsülésen mutatkozott meg, hogy a község dolgozói mennyire átérzik az árvízsuj- totta lakosság helyzetét és már itt elmondták sokan, mivel segítik az árvízkárosultakat. Sudár János tanácstitkár 50 kilogramm kukoricát ajánlott fel. Hosszú Györgyné vizesvedret, főzőedényeket és élei- <1 miszert ad az árvízkárosul.1 taknak. Mezei Fülöp dolgozó * paraszt egy juhot ad és ezen-. kívül egynapi kocsifuvart váL ( lal. Illés Gyula tanácselnök-1 helyettes 50 kiló kukoricát, 50 I forint készpénzt és egy szabad 1 vasárnapi munkát aján-1 lőtt fel. | Varjas malomigazgató elv-( társ bejelentette, hogy a ma-1 lom dolgozói egy szabad va-i sárnapi keresetüket adják az árvízkárosultaknak, ezenkívül*, ő két gyermekággyal kívánja , segíteni az árvízkárosulta-, i kát. | > A tanácstagi körzetek egy-i1 mással versenyben állnak a*1 gyűjtésben. Egyes körzetek-*, ben külön brigádokat szer-*, veznek, melyek vasárnap aj szomszédos községekben segí.(i tenek a helyreállítás munká-i * jában. I* Már hétfőn megkezdték a* községben a gyüjtőlapok ki-* adását, kisgyüléseket tarta-j, nak az egyes körzetekben a(i gyűjtés érdekében. (i PÁSTI JÓZSEF. I» ^ Simontornya lakossága is segítségére siet az árvizkárosul- |i f taknak. A Simontornyai Bőrgyár fizikai, műszaki és adminisz-0 yratív dolgozói a napokban megtartott röpgyűléseken egyön-l* 'i te tűén határozták el, hogy egynapi keresetüket — mintegy \ Aharmincezer forintot — adják az árvízkárosultak megsegí-A i tésére. . t d Nagy igyekezettel veszik ki részüket a községben a ta-,» fnácstagok és az MNDSZ-tagok is az árvízkárosultak meg-1> fsegítésére indított mozgalomból. Eddig 890 kiló kukorica, 1524 Akiló burgonya, 148 kiló bab, 5 mázsa széna, 75 kiló búza, 15 A Akiló árpa, 55 kiló liszt és 3653 forint készpénz gyűlt össze a1, iközségben_ de folyik a további gyűjtés is. Mészáros Pál elv-', itárs egy bikaborjút ajánlott fel az árvízsujtottak részére. A(| fközség lakossága hatvanhárom gyermek elhelyezését vállalta. f A Simontornyai Bőrgyár dolgozói és a község lakossága, mint i1 fmindig, most is összetartva igyekszik segíteni a bajbajutott l* Aembereken. < i MICSKÓ GYULA. J ^ levelező. {( ! Üzenet a bogyiszlóiaknak 1 Iregszemcse dolgozó népe 1 nagy együttérzéssel és szere- | tettel fogadta a párt és ta- . nács azon felhívását, mely az I árvízkárosult Bogyiszló köz- I ség lakosainak megsegítésére i szólított fel mindenkit. • Ennek nyomán a község- 1 ben az összes tömegszerveze* tek bevonásával, a párt és tanács irányításával nagyarányú gyűjtés folyt, ami ! szép eredménnyel járt. i Ugyanakor a pedagógusok, a i Szülői Munkaközösség és az i MNDSZ kezdeményezésére 1 az árvízsújtolta helyekről 100 1 gyermek teljes ellátását, isko- 1 láztatását, elhelyezését vállalták a dolgozók. Megnyugtatásul üzenjük azoknak a szülőknek, akik-41 nek gyermekei nálunk van-|i nak, hogy valamennyien jól 1 • érzik magukat, valamennyien I* jó helyen vannak, Iregszem-* cse dolgozó népe vigyáz rá-1 ( juk — mint azt a március | 19-én Iregszemcsén járt bo- (1 gyiszlói szülők is láthatták. A (1 továbbiakban is szeretettel 11 fogadjuk és gondozzuk azd árvízsújtotta lakosság gyér- * * mekeit. * Magyar János VB. elnök Szondi Sándor (1 VB. titkár (1 Bán Miklós <> pártbizottság titkára l *