Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-28 / 75. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁRCIUS 28. B Szovjetunió atomfizikai intézetet és elektroflzikai iaboratóriumot adott át az Egyesített atomkutató intézetnek Záróköziemény áz Egyesített Stomkutató Intézet megszervezésének kérdésével foglalkozó nemzetközi értekezletről 1956. március 20—26-án tizen, egy ország, köztük a Magyar Népköztársaság részvételével, értekezlet foglalkozott Moszkvában az Egyesített Atomkutató Intézet megszervezésének kérdésével, s az értekez1 étről záróközleményt adtak ki. A záróközlemény miután felsorolja az értekezleten részt vett küldöttségeket, többek között hangsúlyozza: ' Az értekezleten résztvett országok kormányának teljes hatalmú képviselői, fontos jelentőséget tulajdonítva az atomerő békés felhasználásának és el-' ismerve annak szükségességét, hogy a különböző országok tudósai az atomeró békés felhasználási lehetőségeinek bővL lése céljából működjenek együtt az elméleti és kísérleti mag-fizika kutatásokban, egyezményt kötöttek az Egyesített Atomkutató Intézet megszervezésről. Az egyezmény értelmében „Egyesített Atom- kutató Intézet” elnevezéssel nemzetközi tudományos kutató- szervezet létesül. A szervezet működési helyéül az egyezmény a Szovjetuniót jelöli meg. Az Egyesített Atomkutató Intézet szabályzat alapján végzi majd munkáját, amelynek tervezetét az intézet igazgatósága készíti elő és az egyesített intézet tagállamainak kormányai hagyják jóvá. Az egyezményt aláíró valamennyi állam egyenjogú tagja az Egyesített Atomkutató Intézetnek. Más államok, amelyek a jövőben részt óhajtanak venni az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában, kinyilatkoztathatják, hogy egyetértenek a kötött egyezmény tételeivel ég az intézet tagállamai többségének döntése alapján egyenjogú tagjai lesznek az egyesített intézetnek. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya az aláírt egyezmény értelmében átadta az Egyesített Atomkutató Intézetnek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Atomfizikai Intézetét, egy a protonokkal 680 millió elektronvolt energiára felgyorsító szinkrociklotronnal és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elektrofizikai laboratóriumát, egy a protonokat 10 millárd elektron- wolt energiára felgyorsító szinkrofazotron-nal, minden berendezéssel, alapvető segéd- és igazgatási felszereléssel és épülettel együtt. A tagállamok értekezletén résztvevő kormányküldöttségek nagy megelégedéssel fogadták a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy az Egyesített Atomkutató Intézetnek átadja a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Atomfizikai Intézetét és Elektrofizika'i laboratóriumát, mert ez lehetővé teszi a tagállamok tudósainak, hogy már a legközelebbi időben a legmodernebb és legtökéletesebb i berendezéssel végezhessék atomfizikai tudományos kutatómunkájukat. kísérletezésre szolgáló ciklotron; és más kísérleti berendezések és laboratóriumok. A záróközlemény ezután az intézet igazgatási és pénzügyi kérdéseivel foglalkozik, majd megállapítja: a tanácskozás az Egyesített Atomkutató Intézet igazgatójává egyhangúlag dr. Dmitrij Ivanovics Blohincev professzort, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagját, igazgatóhelyettesévé dr. Marian Danysz professzor, lengyel tudóst és dr. Vaclav Votruba professzort, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagját választotta meg. Az értekezlet meghívta a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát, lépjen be az Egyesített Atomkutató Intézet tagjai közé és megbízta az intézet igazgatóságát, vizsgálja meg azt a kérdést, hogy meghív más államokat, vegyenek részt az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában és erről tegyenek megfelelő javaslatokat az intézet tagállamai kormányának. a Román Munkáspárt Központi Bizottságának teljes Illése A Román Távirati Iroda jelentése szerint a Román Munkáspárt Központi Bizottsága március 23—25-ig tartotta kibővített teljes ülését, a következő napirenddel: 1. A Román Munkáspárt kül döttségének beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkájáról (előadó Gh. Georghiu Dej elvtárs). . 2. Beszámoló a Román Nép- köztársaság 1956 évi költségvetéséről (előadó: M. Minescu). Nyugatnémefországi dolgozók üdvözlete Németország Szocialista Egységpártja III. értekezletének Berlin (MTI). Majna-Frank- furtban 57 nyugatnémetországi üzem 245 szociáldemokrata, — kommunista, kereszténydemokrata és pártonkívüli dolgozó-* jának részvételével értekezletet tartottak, a német munkásosztály akcióegységének megteremtésével összefüggő kérdésekről, mindenekelőtt a német munkások együttes fellépéséről a nyugatnémetországi militarizmus- feltámasztása ellen. Az értekezlet jelszava ez volt: „Testvérek, nyújtsatok kezet egymásnak!” A tanácskozások résztvevői felhívták a frankfurti dolgozókat, hogy minden gyárban, — minden műhelyben, minden szakszervezeti csoportban gondoskodjanak a munkásegység előfeltételeinek kialakításáról. A frankfurti eszmecsere részt vevői táviratban köszöntötték Németország Szocialista Egységpártjának III. értekezletét. ' Szovjet állampolgárok hazatérése Dél-Amerikából Buenos-Aires (TASZSZ). — Buenos-Air esből március 23-án elindult Odesszába az Entre Rios argentin gőzös, fedélzetén több, mint 200 szovjet állampolgárral, akik 1939 előtt Ukrajna és Bjelorusszia nyugati területeiről vándoroltak UatinAmerikába; A hazatérő szovjet állampolgárok hálásak a szovjet kormánynak, hogy lehetővé tette számukra a hazatérést. — Valamennyien otthon akarnak dolgozni a szocialista haza javára. A magyar ifjak példaképe Nagy eseményre készül a magyar ifjúság. A Ságvári Endre kulturális- és sportseregszemlére Nagy lelkesedés jellemzi a készülődést, s ez a lelkesedés minden bizonnyal felejthetetlenné teszi ezt az ifjúsági seregszemlét — egyre fejlődő, terebélyesedő kulturális- és sportéletünk jelentős állomásává. Ünnepi alkalom éz a seregszemle. Egy szabad, előrehaladó nép ifjú nem ' zedéke tesz tanúbizonyságot árjái, hogy hazájában boldog, kul j túráit élet épül a dolgozók szá ! mára. Ez ünnep, egyben emlékezés is. Emlékezés a seregszem le névadójára, Ságvári Endrére aki kommunista harcossággal, s fiatal szívének jövőbevetett hitével küzdött és életét áldozta ennek az új világnak az eljöveteléért, amelyben mi most boldogabb jövőnket építjük. Most^közöljük Ságvári Endre rövid életrajzát, későbbi szá mainkban pedig folytatásokban megjelenik Hámori Ottó: Endri című írását, amelyből igazán megismerjük ez ifjúsági seregszemle névadóját, aki „vállalta a forradalmár küzdelmes sorsát”, s életét adta a jövőért, amelyben a kommunista hitével, opti mizmusával mindig bízott. (A szerk.) Ságvári Endre (1913—1944) Az atomfizikai kutatások továbbfejlesztése céljából az egyezmény az Egyesített Atomkutató Intézet számára a következő létesítményeket írja még elő: a) elméleti fizikai laboratórium, számító osztállyal és elektronikus számológépekkel; b) neutrofizikai laboratórium nagy neutronsűrűségű kísérleti magreaktorral; c) különféle elemek többszörösen ionizált atomjainak fel- gyorsítására és a velük' «való Polgári, értelmiségi család fia volt, már egyetemi, hallgató korában a haladó diákszervezkedésnek egyik vezetője. Egyetemi tanulmányainak befejezése után került az ifjúmunkás mozgalom soraiba. Rövidesen egyik vezető, je lett a szociáldemokrata párt ban működő Országos Ifjúsági Bizottságnak, amely a kommunisták szavát követte, lényegében a KMP szerve volt. Ekkor már tagja volt az illegális kom munista pártnak. Tüntetéseket tömegakciókat szervezett, harcra mozgósította az ifjúmunkásokat az egyre jókban előretörő nyilasok ellen. Százakat nevelt szemináriumokon, kirándulásokon. Az 5 vezetésével rohamozta meg és verte szét 1937-ben a munkás- ifjúság a nyilasok egyik fő fesz két a Tompa utcában. A Tompa utcai nyilasgyűlés szétverése után letartóztatták és nyolchónapi börtönre ítélték. A börtönben is állandóén tanult. Szabadulása után ismét belekapcsolódott a pártmunkába. Fáradhatatlanul dolgozott azért, Aláírták a/ 1956. évi magyar—csehszlovák árucsereiorgalmi és fizetési megállapodást A magyar—csehszlovák 1956. évi, árucsereforgalmi és fizetési megállapodást március 26-án Budapesten aláírták. A megállapodás értelmében , az árucsereforgalom az előző évihez képest növekszik. Csehszlovákia Magyarországnak ipari berendezéseket, mező gazdasági gépeket, fűtőanyagot, vegyipari cikkeket és más, a népgazdaság számára szükséges árukat szállít, motorvonatok, gabona-kombájnok, timföld. mezőgazdasági termékek és más áruk ellenében. A megállapodást magyar rész ről Incze Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, csehszlovák részről Otto Ko- cour, a külkereskedelmi miniszter első helyettese írta alá. IVeliru ebédet adott A. I. Mikojan tiszteletére Delhi (TASZSZ). Nehru miniszterelnök március 26-án ebé det adott A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének tiszteletére. Indiai részről ott volt Pant belügyminiszter, Krisnamacsari kereskedelmi és iparügyi miniszter, R. Kaur, egészségügyi miniszter és az indiai kormány több más tagja, továbbá Indira Gandhi asszony és más hivatalos személyiség. V. M. Molotov fogadta V. Micsunovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nagykövetét Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov> a Szovjetunió külügyminisztere március 27-én fogadta V. Micsunovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár. saságnak a Szovjetunióba kinevezett rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A nagykövet hamarosan átnyújtja megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. hogy a párt szava a parasztifjúsághoz is, eljusson. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország a fasiszta Németország csatlósaként a függetlenség teljes elvesztése, az önnálló nemzeti lét megsemmisülése felé halad, a párt utasítására egyik szervezője lett a függetlenségért folytatott harcnak, a függetlenség megvédéséért indított tömeg akciónak. Vezető szerepe volt a munkás, paraszt és értelmiségi ifjúság 1941. október 6-i, a Batthyány- emlékmécsesnél rendezett függetlenségi tüntetésnek és a néhány héttel később, halottak nap ján a Kerepesi-temetőben lévő Kossuth-mauzóleumnál rendezett tüntetés előkészítésében. Egyik fő szervezője volt az 1942. március 15-i nagy háború ellenes, függetlenségi tüntetés, nek. Tevékenységét határtalan mun kabírás és állandó optimizmus jellemezte. Nem ismert megoldhatatlan feladatokat. 1944. március 19-e, Magyar- ország német megszállása után az ellenállási mozgalom egyik vezetője lett. Július 27-én a Zúg- ligeti úti Nagyrcukrászdában, egy illegális találkozón csendőrnyomozók törtek rá. Ságvári Endre tudta, mi vár rá, ha elfogják. Fegyvert rántott, két nyomozót lelőtt, a harmadik azonban megölte őt. Á XX. kongresszus visszhangja a népi demokratikus országok sajtójában Közel egy hónap telt el a XX. kongresszus befejezése óta, a világsajtóban azonban változatlanul előkelő helyen szerepelnek a kongresszuson elhangzott felszólalások és azok visszhangja. Különösen élénk hatást váltottak ki a kongresszus eseményei a népi demokratikus országokban, amelyeknek a szocializmus építéséért végzett erőfeszítéseit közvetlenül is segítik a kongresszus eseményei. Artur Hajnicz, a jeles lengyel publicista „A leninizmus reneszánsza” címen foglalkozik a kongreszussal a ZYCIE WARSZAWY hasábjain. Cikkében többek között ezeket írja: „Bárhol fordul meg az ember, minde- denütt a kongresszusról beszélne^ vitatkoznak. Az érzelmek és benyomások széles skálájában az őszinte öröm, a szabad fellélegzés a domináló. Ez az öröm azonban egyáltalán nincs ellentétben azzal, hogy a kongresszuson felvetett gondolatokról viták folynak, — írja, majd így folytatja: A viták azt jelentik, hogy a kongresszus gondolkodásra készteti az embereket, tanításaiban nem dogmákat és formulákat látnak, úgy tekintik a kongresszust, mint a fejlődés irányvonalát.” A személyi kultusszal kapcsolatban a í NEUES DEUTSCHLAND ezeket írja: „A XX. kongresz- szus végleges leszámolása a személyi kultusszal a nemzetközi szocialista mozgalom erejét mutatja. A senki és semmi előtt meg nem torpanó önbírálat bátorsága, a leszámolás saját gyengeségeinkkel nem hátrány hahem előny és ezerszer több, mint előny: győzelmünk feltétele.” A lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió az utóbbi években új, lenyűgöző sikereket ért el az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány területén és külpolitikai síkon is. Ennek alapján állapítja meg a Neues Deutschland: „A Szovjetunió gazdasági ereje és ezzel együtt nemzetközi befolyása még gyorsabban fog növekedni. Még bensőségesebbé válnak a Szovjetunió kapcsolatai a szocialista tábor valamennyi országával. Még gyorsabban és merészebben tör előre az antiimperia- lizmus ügye. A világtörténelem menete feltartóztathatatlanul a népek győzelméhez, a leszereléshez és a kollektív biztonsághoz vezet.” A román munkáspárt lapja, a SCINTEIA úgy értékeli a kongresszust, mint az emberiség történelmének róriási jelentőségű eseményét. A lap hangsúlyozza, hogy a Román Népköztársaság dolgozói nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a kongresszus útmutatásait, mert jól tudják, hogy ezekből a legértékesebb tanulságokat meríthetik a gazdasági és a kulturális építés, a pártmunka, az ideológiai munka terén. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozva a RABOTNICSESZKO DELO megállapítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt oktatási és tömegpolitikai munkájának középpontjába a XX. kongresz- szus határozatának megmagyarázását kell állítani. A kongresszus határozatai — állapítja meg a lap — hatalmas fegyvert jelentenek a pártmunka minden irányú megjavítása, a lenini elvek és normák biztosítása terén.” Az ismert cseh kultúrpoliti- kus_ Zdenek Nejedly, a RIJDÉ PRÄVO hasábjain ezeket írja: „A kongresszus annyi eszmeileg fontos gondolatot tartalmazott, hogy a kongresszusi beszédeket, felszólalásokat joggal nevezhetjük a mai politikai gazdaságtan, a mai kultúra tankönyvének.’’ Zdenek Nejedly hangsúlyozza, hogy a kongresz- szust Lenin humanizmusának, emberségének szelleme hatotta át, s éppen ezért az új korszak igazi kezdetének és hangjának tarthatjuk. A XX. kongresszus határozatait minden népi demokratikus országban -örömmel és lelkesedéssel fogadták. A kongresszus valóban világtörténelmi jelentőségű, mert alkotó módon fejleszti tovább a marxista tanokat. Követendő példát állít és iránymutatást ad a kapitalista országok munkáspártjainak, a szocializmust építő országok számára pedig megmutatja az egyedül járható utat. Nem kétséges, hogy a kongresszus után a népi demokratikus országokban új lendületet kap a szocializmus építése s az eddigieknél sokkal nagyobb sikerek és eredmények járnak a szocialista építés nyomában. A „Dnyeproszpecsztalj “-gyárban Az új ötéves terv előirányozza a vaskohászat nagyfokú fejlesztését. 1960-ban 68.3 millió tonna acélt olvasztanak majd. A hatodik ötéves terv utolsó évében az elektroacél-gyártás 79 százalékkal lesz nagyobb, mint 1941-ben. A „Dnyeproszpec- sztalj”-gyár (Ukrán SZSZK) dől gozói bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe s vállalták, hogy határidő előtt teljesítik a hatodik ötéves terv elsőévi tervét. A kohászok vállalták, hogy terven felül 7000 tonna acélt és 3500 tonna hengerelt acélt adnak a népgazdaságnak terven felül, s az önköltségcsökkentés révén legalább 2.5 millió rubelt takarí-( tanak meg az országnak. Ezideig az 1. számú elektro- acélüzem és P. Zadko brigádja áll a verseny élén. A brigád 116—120 százalékra teljesíti napi tervét és több, mint 100 tonna elsőosztályú acélt termeltek terven felül. A képen: Pjotr Zadko, a 4. számú kemence olvasztára. — (Foto A. Kraszovszkij.) 3
