Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-28 / 75. szám
1956 MÁRCIUS 28. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A pártvezetés lenini elvének érvényesítése a bátaszéki pártbizottságnak is legfontosabb feladata A PARTÉLET lenini elvei között döntő helyet foglal el a kollektív vezetés. Óriási erőt szabadít fel ez, mert kihat a párt egész munkájára. E vitathatatlan tényt az SZKP XX. kongresszusa élénken bizonyítja. Előrehaladást értünk mi is el e területen a Központi Vezetőség 1953 júniusi, majd a III. kongresszus határozatai jután, de legfőképpen a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata után, amely súlyos csapást mér a jobboldali torzításokra. A XX. kongresszus tapasztalataival együtt tehát meg van minden lehetőségünk, hogy tovább fejlesszük a kollektív vezetést, a pártdemokráciát. Ennek szellemében igyekszik dolgozni a bátaszéki községi pártbizottság is. Jól tudják, hogy nemcsak a felső pártvezetésben, de a pártvezetés minden láncszemében, az alsóbb pártszervekben, egészen az alap szervezetekig éppoly fontos a a kollektív vezetés fejlesztése. Csak természetesen, itt a sajátos terület szempontjából, jelentős kérdéseket kell helyesen eldönteni. Azt már elérték a pártbizottság tagjai, hogy a kommunisták felelősségét a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésé ben bátran felvetik. A kollektív vezetés azonban azt is jelenti, hogy a vezetés a párt egész kollektívájára támaszkodik. A pártbizottság kollektíván hozza meg határozatait, de kollektíván kell hozzáfognia a végrehajtásához is. Nagyon fontos a felvilágosító munka például a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban, de vajon helyettesítheti-e a szó a tettet? A legmeggyőzőbb agitáció a személyes példamutatás. BÁTASZÉKEN IS nagyobb eredményeket érhettek volna el, ha a belépésnél is érvényesült volna ez a példa. Az egész párttagságra való támaszkodásnak ez is feltétele, ugyanis a tsz-től húzódozó elvtársak erre is apellálhatnak. Vannak a pártbizottság tagjai között is olyanok, akik sokkal jobban járnának, ha a termelő- szövetkezetben dolgoznának Nagy György elvtárs maga is mondja, hogy az erdőgazdaságnál a keresete csupán hat—hét száz forint, mégis inkább ott dolgozik Kató Ödön elvtárs is, inkább alkalmi munkát végez, de lehetne sorolni többet is. A tsz-ben pedig a jövedelem növelése korlátlan, de legalább is magasan felülmúlja eddigi keresetüket. Ezt az elmúlt év is bizonyítja, hisz pénzre átszámítva a terményt, a pénzjövedelemmel együtt 43 forintot osztottak a Búzakalász Tsz-ben egy-egy munkaegységre. Ez azt jelenti, hogy például * Őri György, aki egyedül 470 munka egységet szerzett, közel kétezer forintos havi jövedelmet tudhat magáénak, különösen ha a háztáji gazdaság jövedelmét is hozzászámítjuk. Ilyen példa van több is a tsz-ben. Elgondolkoztató számok, tények ezek, amelyeken érdemes törni az embernek a fejét. mert hisz szó sincs róla, hogy az önkéntesség lenini elvét Bá- taszéken, vagy akárhol meg kell sérteni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban. Nekünk sem célunk, sőt harcolunk a megsértők ellen. De az igazságot nem lehet eltagadni, s nem is szabad. Ezért látni kell, a bátaszéki pártbizottság még egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt kommunistáinak is, hogy egy ilyen fontos, országépítp feladat végrehajtásánál csak a fent említett tettek segítségével tanácskozhatnak igazán a kommunistákkal, a pártonkívüliek- kel egyaránt, s csali így támaszkodhatnak igazán rájuk a ■határozatok végrehajtásánál. S mennyivel könnyebb ez, ha — amint a fenti péld^ is mutatja, de többet is lehet találni —■ egyúttal egybeesik a jobb egyéni boldogulás útjával, az életszínvonal emelkedésének nagyszerű lehetőségével is. AZ ELMŰLT ÉVBEN már volt tapasztalatuk arra is, hogy a legfontosabb kérdés megválasztása is milyen döntő. Kétszer tartottak például pártértekezletet; egyszer a nyári munkák beindulásakor, s egyszer az őszi betakarítás előtt. Hiányzott azonban az, hogy már a nyáron a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésével foglalkozzanak. Hogy ez mennyire hiányzott, azt a legutóbbi, ez évben tartott pártértekezlet (a pártbizottság úijáválasztása után) is mutatta. Konkréten beszélték meg az ezzel kapcsolatos tenni valókat, a falu erőinek figyelembevételével. Ennek nyomán a pártbizottság határozatot hozott, hogy a legjobb aktívák ból egy 30 tagú népnevelő gárdát állítson össze a végrehajtóbizottság, s megfelelő érvekkel Indítsa munkába őket. De nem csak határozatot hoztak, hanem maguk a bizottság tagjai is részt kértek a feladat végrehajtásából. Részt vettek a népnevelőgárda munkájában, a tér melőszövetkezeti tagok legjobb jaival együtt. Ilyen előkészítés után nem maradhatott el az eredmény sem. Ezt mutatja, hogy azóta a Búzakalász Tsz- be 48 család, 60 taggal, 184 hold földdel lépett be. LÁM, A KOLLEKTÍV VEZETÉS, a kollektív munka meghozza a maga jó eredményeit. Ezzel együtt azonban fejlesztenie kell a pártdemokráciát, ki kell bontakoztatnia még jobban a kom- .munisták felelősségét, harcossá- pgát, az építő bírálat, önbírálat, különösen az alulról jövő bírálat fegyverének bátor használatára való törekvést. Látogatás a sárszentlörinci Táncsics Tsz-ben A múlt héf egyik napján a Táncsics Termelőszövetkezetbe látogattam el azzal a céllal, hogy meggyőződjek a termelőszövetkezet tavaszi felkészüléséről. Az ott eltöltött idő alatt meggyőződtem arról hogy nagyon sok még a kívánnivaló, amelynek mielőbbi végrehajtása nem tűr halasztást. Hiányosság például az, hogy mezőgazdasági gépeiket nem javították ki tökéletesen. Nem fordítottak gondot a gépek tárolására. Akad olyan munkagépük is, amelyik a szabad ég alatt telelt át, eszi a rozsda és nem gondoskodnak jó elhelyezéséről. Újjáalakították a munkaszervezeteket, de nem kielégítően, ugyanis az új belépőket a munkacsapatokba nem állították be. Van még kívánnivaló az állattenyésztésben is. Az állatok gondozásán kívül változtatni kell a rendszertelen takarmányozáson, amivel magyarázható az alacsony fejési átlag. Nincs kialakítva az istállórend, amely nélkülözhetetlen az állattenyésztésben. A talált hibák kijavítására a tagság közgyűlésen hozott határozatot. Fontos azonban, hogy a határozatok mellett tegyenek is valamit annak érdekében, hogy mielőbb változtassanak a hibákon. Fontos, hogy a sárszentlörinci Táncsics Termelőszövetkezetben is jól gazdálkodjanak a tagok_ amelyre nemcsak azért van szükség, hogy valamennyiüknek jobb élete legyen, hanem azért is, hogy mind többen kérjék felvételüket a kívülálló egyéni gazdák. JUHÁSZ JÖZSEF tsz csoportvezető. Egy • r 1 rrm •• J rr jói mukoct© szövetkezet Március 22-én tartotta meg mérlegzáró , közgyűlését az Iregszemcsei Vegyes KTSZ. A szövetkezet elnöke, Schneiker elvtárs vá- ( zolta a szövetkezet múlt évi munkáját, feltárta az eredményeket és hiányosságokat. Az Iregszemcsei Vegyes KTSZ megyénk' szövetkezetei közül az egyik legkisebb lét-. számú_ ennek ellenére jól és eredményesen < működik. Pénzügyi nehézségei nem voltak a i múlt évben. A szövetkezet 8000 forint nyere- < séggel zárt. Évvégi részesedésként különböző * összegeket osztottak ki a tagság között. — így J Koczor elvtárs 160 forintot, Fraricsics elvtárs 180 forintot, Kovács elvtárs 200 forintot ( kapott. A szövetkezet tagsága igen szép példával' járt elől az árvízkárosultak gyermekeinek lel- * karolásával. Selyem Károly MSZB elnök 2, ( Bán István elvtárs 2, Partmann János elvtárs ( egy hajléktalan árvízkárosult gyermeket vál- i lalt el. A szép eredmények ellenére komoly hiá- i nyosság még a szövetkezetben a munkafegye- 1 lem lazasága, aminek kijavításával még job-] bak lehetnének az eredmények. Amint a beszámolókból kiderült még sok a késés, a munka- ( helyre való pontatlan érkezés. A munkafegyelmet megszilárdítani, rendet, teremteni csak akkor lehet a szövetkezetben, ( ha valamennyi tag szívügyének tekinti a sző- I vetkezetet, ha valamennyi tag ereje és tudása * legjavát adja annak érdekében, amely nélkü- 1 lözhetetlen előfeltétele a szövetkezet további; jólétének és fejlődésének. .GADÓ BÉLA levelező. A Fornádi Állami Gazdaság dolgozóit az árvízkárosultakért Mi, a Fornádi Állami Gazdaság kecsegei üzemegységé- < nek dolgozói napról-napra olvastuk az újságban, kik, mivel segítették az árvízkárosult lakosságot. Ebből a megsegítésből mi sem maradhatunk ki — határoztuk el. — Kötelességünknek tartjuk, hogy segítsünk a bajbajutottakon. Adjon tehát mindenki, amit tud, tehetségéhez mérten. Mintegy száztizén adtuk össze a következőket: 3985 forintot, 155 kiló lisztet; 7.5 kiló zsírt, 104 darab tojást, 79 kiló burgonyát. Vállaltuk még azt is, hogy 10—15 gyermek eltartásáról gondoskodunk, hogy ezzel is enyhítsünk a kárt szenvedettek gondjain. HORVÁTH JÁNOS. — 1 280 forintot küldtek a ][ zalaegerszegi úttörők i1 A napokban a zalaegerszegi két. Úttörőink a tízóraijukról*, Petőfi Általános Iskola úttörő mondtak le és ezzel szeretnék (| csapatától hozott levelet a enyhíteni egy Tolna megyei, i posta a megyei tanács okta- község úttörőinek szomorú-11 tási osztályára. A levelet ságát. f Réhm Ferenc függetlenített úttörő csapatvezető írta. „Mint Tolna község szülötte, a távolból sem feledkezem meg a tolnaiakról és az árvízveszedelem idején is együtt- érzek veletek. Tudom, milyen nehéz és kegyetlen dolog az árvízi katasztrófa. Hiszen 1940-ben édesanyámmal és húgommal együtt engem is kilakoltattak az árvízveszélynek kitett lakásból. Segíteni szeretnék a mostani bajbajutottakon. Ezért fogadjátok sze retettel e csekély gyüjtésün\A gyönki gimnázium IV. osztályának I , segítsége r A gyönki gimnázium IV. osztálya március 24-én szombation a gyönki kultúrházban előadta Móricz Zsigmond Nem élthetek muzsikaszó nélkül című háromfelvonásos színművét. Az telőadás tiszta bevételét — közel ezer forintot — az árvízkáro- ésultak megsegítésére ajánlották fel. Az előadás érdekessége fmég, hogy a gimnázium színjátszói jubiláltak, mert huszon- fötödször adták elő e színművet. i* AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT Elvtársi segítség f Alig néhány napja, hogy \ pártunk és kormányunk fel| f hívással fordult az ország népéhez, segítsen az árvízkárosultakon. A segítés Tolna megyében is az egész lakosság ügyévé vált. Különösen jelentős az a segítség, amit a megye termelőszövetkezetei nyújtanak az árvízsújtotta tsz-ek tagjainak és állataik ellátásához. Az árvízsujtotta bogyiszlói Uj Élet Tsz állatállományát (| a mözsi Úttörő Tsz fogadta be , és úgy gondozza, mintha a sa- 4 játja volna. De megosztotta a gondot a bogyiszlóiakkal a fá- 6 cánkerti Vörös Hajnal és a I1 medinai Béke Tsz tagsága is, 1 akik tegnap néhány szekéren ■ hozták el azt az élelmiszert, gabonáti takarmányt, amit a tagság a sajátjából ég a közösből jószívvel adott. A fácánkerti tsz-tagok a sajátjukból 880 kiló búzát, 190 kiló kukoricát, 379 kiló burgonyát, 187 kiló rozsot, 253 kiló babot, 282 kiló lisztet, 2 darab százkilós sertést, 5 birkát és 1894 forintot gyűjtöttek össze. A közösből pedig 3000 forintot adtak át a bogyiszlói Uj Élet tagjainak. — Veletek érzünk, segítünk tőlünk telhetőén — mondotta Loboda István elvtárs a fácánkerti Vörös Hajnal elnöke, amikor átadta az ajándékot. — Ne csüggedjetek, újra indul az élet rövidesen. Három holdra elegendő dohánypalántát adunk még kiültetésre készen, hogy amint a víz lemegy a földekről, ültetni lehessen. A küldött pénzt a legjobb belátástok szerint osszátok ki , valamelyik iskolának.” J Osztályunk az adományt a, tolnai I. számú általános is-,» kólának juttatta el és ezúton i1 is köszönetét mond a meleg-(l szívű zalaegerszegi úttörő paj-1 ( tásoknak a nemes adomány- , ért, amellyel a természeti,, csapás idején is igyekeztek sokszáz kilométer távolból is i1 örömet szerezni a Tolna megyei árvízsujtotta úttörőknek.1 RÁCZ LAJOS osztályvezető. , i A döhröközi kisiparosok segítsége J A döbröközi helyi csoport kisiparosai összefogva siet- , nek a bajbajutott árvízkárosultak megsegítésére, s a helyi < csoporthoz tartozó 70 kisiparos felajánlotta, hogy 3 nap tár- < sadalmi munkát végez az árvíz által megrongált épületek és * egyéb dolgok helyrehozásáért. Felajánlásukkor elmondták, hogy a 70 főből brigádokat , alakítanak és a tanács irányítása mellett április 9-én, 10-én , és 11-én mennek ki arra a helyre, ahol legnagyobb szükség < van az iparos segítségére. 1 Elsők között \ A paksi Vöröskereszt-szer- ’ vezet az elsők között látott ' hozzá ahhoz a munkához, — , melyből segítséget tudott jut- , tatni az árvízsujtotta közsé► gek lakosságának. I Dr. Pataki Sándor tiszti fő* orvos ötletét elhatározás és ’ tett követte. A Vöröskeresz- , tes aktívák kultúrműsort ál- , lítottak össze. A járási kul- 1 túrház nagyterme este 8 órára • megtelt. ► Dr. Pongrácz Sándor orvos | megnyitóbeszéde után dr. Réz ! bányai Rezső műsora követ- k kezett, melyben Chopin-mű- | veket hallhatott a közönség, ► majd Jobbágy Károly: „Árvízi ► kiáltás’’ című versét szavalta a járási kultúrház művészeti 1 előadója. Utána Pándy László * és Rézbányái Rezső adták elő ] Brahms Magyar táncát. Lajos j Sándorné és Szabó János mű-, sorukat magyar nótákból ál-, lították össze. Az általános i gimnázium tanulói egy jele- < nettel, az általános iskola pe-( dig tánccsoportjával járult1 hozzá a műsorhoz. Három sár-, közi fiú harmonikaszámai és, Gárdái György szavalata szín- , tén nagy tapsot váltott ki a I közönségből. A műsoros es-1 tén 2000 forint jött össze, me.1 lyet azonnal elküldték az árvízsujtotta lakosság megsegi-, tésére. , KÁNTORNÉ. i A jó gazda gondosságával... Nem könnyű egy termelő- szövetkezet, gépállomás, vagy állami gazdaság munkáját, életét irányítani. Dicséret illeti azokat a kommunistákat, elvtársakat, akik a minisztériumból, különböző vállalatoktól érkeztek le falura, a termelőszövetkezetekbe, hogy segítsék győzelemre vinni a termelőszövetkezeti mozgalmat. Ozorán, a Petőfi Termelőszövetkezetben jártunk az elmúlt hetekben és Ott hallottunk arról, hogy a több mint 1000 holdas gazdaságban milyen nagy- változások történtek, amióta új vezetőség irányítja a •ter- ' melőszövetkezetet. A tsz elnök, Fenyvesi János elvtárs Budapestről jött, a párt szavára, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet tagjaival együtt még szebb, gazdagabb termelőszövekezetet alakítson ki. Nem olyan régen, még ez év januárjában került Fenyvesi elvtárs a tsz élére, és az eredmény, amelyet kommunista akarással kiharcolt, amellyel meggyőzte a tagokat, hogj a termelőszövetkezet csak az övéké, azt bizonyítja, hogy megállja a helyét ott, ahova a párt állította. . Az elmúlt évben, a tsz 9 holdas nádasát a tagok részért vágták le, de jutott bőven mun ka az egyénieknek is. Fenyvesi elvtárs helyesen tette, amikor a tagoknak megmagyarázta, hogy a nádat munkaegységre kell saját maguknak levágni, és feldolgozni, nem pedig a munkából még az egyénieknek is adni. Megértették a tagok, hiszen nem ellenségük ők sem a saját gazdagodásuknak. Eredmény pedig az lett, hogy csak h nádból 36 000 forinttal több a bevételük, mint tavaly volt. Okosan, a jó gazda gondosságával irányítja a tsz vezetősége a Petőfi Termelőszövetkezetet. Céljuknak tekintik, hogy termelőszövetkezetüket minél gazdagabbá, a tagokat pedig gondtalanabbá tegyék. Ezt szolgálja az 1956-os terv módosítása is, amikor arról határoztak, hogy próbálkozni kell a kertészettel, mert az a-10 holdas terület 150 000 forinttal gyarapíthatja a tagság jövedelmét..Kettős haszonnal jár a tejszeparátor beállítása. A tejszínt magasabb áron veszik át, a soványtej pedig kitűnő takarmánya a sertésállománynak. Van a termelőszövetkezetben bognár, így kellően ki tudják használni a vásárlásra tervezett fűrészelő gépet. Elárú- sító standot fognak felállítani a községben, ahol tejterméket, zöldségféléket, gyümölcsöt és még sok mindent fognak árusítani. Tervük van arra is, hogy egy 200 négyzetméteres pincében sampion gombát fognak tenyészteni. Nem kis feladat, nem kis gond 120 tagról gondoskodni, több mint 1000 holdon gazdálkodni úgy, hogy munkájuk nyomán gazdagság, jólét terem jen A tsz tagsága örömmel végzi a munkát, mert látják, hogy a vezetőség velük együtt a még szebb eredmények elérésén fáradozik. Fejlesztik a gazdálkodás valamennyi ágát. Jelenlegi, 31 darabból álló tehénállományukat év végére 53 darabra, a 46 darab anyakoca helyett pedig az idén 66 darabot tartanak. Alkalmazzák a fejlett agrotechnikát. Á tsz 12 főből álló DISZ brigádja vállalta, hogy 2 holdon gödöllői ikersoros kukorica termesztéssel fognak kísérletezni. Törekvő, igyekvő munkájukat látják a kívülállók is, akik közül sokan felvételüket kérik a nagy családba. Uj, tagjaik töb bek között Trubacs István 14, Kovács György 14 és Rábóczki József 11 holdas dolgozó parasztok, akik több mint 35 000 forint értékű gazdasági felszerelést vittek a tsz-be. fc Nemcsak a vezetőséget, Hanem a termelőszövetkezet valamennyi tagját dicséret illeti eddigi munkájukért. Dolgozzanak csak így tovább és az eredmény biztosan nem marad el.
