Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

1 ‘l o L ii-Sii & • Egyetami \PLO Világ, proletárjai egyesüljetek! r A MAI SZAMBÁN: Díszünnepség a Szovjet Hadsereg megalakulásának 38. év­fordulója alkalmából. (2. o.) — A XX. kongresszus célkitű­zései az orvos és egészségügyi dolgozókban is hatalmas lelkesedést keltenek (3. o.) — A falvak életéből (3. o.) — Hírek a bonyhádi üzemekből (3. o.) — Középiskolások (4. o.) V. J AZ MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJÄGA'NAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM. ARA: 5« F ILLÍR. PÉNTEK, 1056. FEBRUAR 24. Á nagy távlatokat nyitó új, hatodik ötéves terv irányelveiről tanácskozik az SZKP kongresszusa Az SZKP XX. kongresszu­sának február 21-i, kedd esti ülésén, amelyen J. A. Furceva elnökölt, megkezdődött a vita N. A. Bulganyinnak, a Szov­jetunió 1956—1960. évekre szóló hatodik ötéves népgazda­ságfejlesztési terve irányelveit ismertető beszámolójáról. Az ülésen elsőnek M. A. Jasznov (OSZSZSZK) szólalt fel. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin beszámolói — mon­dotta — világosan és szabato­san kifejtik azokat a nagysze­rű feladatokat, amelyeket pár­tunk a hatodik ötéves tervben a népgazdaság valamennyi ágazatának továbbfejlesztése céljából kitűz. A békés építés e programjának végrehajtása biztosítja hazánk ipari erejé­nek további növekedését, a mezőgazdaság rohamos fejlő­dését és a szovjet nép anyagi jólétének fokozódását. Jasznov adatokon keresztül mutatta be, hogyan fog fej­lődni a hatodik ötéves tervben az OSZSZSZK népgazdasága. Az ipari termelés 1,7 szeresé­re növekszik. A népgazdaság szolgálatába állítják Szibéria páratlanul gazdag ipari nyers anyagforrásait. Szibéria a leg­közelebbi tíz év leforgása alatt az ország legnagyobb szénkitermelő és villamosener­gia-termelő bázisává fejlődik. Az irányelvek tervezete a földművelés és az állattenyész­tés nagyarányú fellendítését írja elő a Szovjetunió kolho­zaiban és szovhozaiban. A szemestermények vetésterüle­te az OSZSZSZK-ban leg­alább tízmillió hektárral nö­vekszik. A kolhozok és szovhozok számításai azt mutatták, hogy az ötéves tervnek a hűstermc lésre vonatkozó előirányzatát 1958-ra teljesíteni lehet. Teljes mértékben egyetér­tünk Kiricsenko elvtársnak azzal a javaslatával — mon­dotta a felszólaló —, hogy induljon szocialista verseny az OSZSZSZK és az Ukrán SZSZK között, valamint köz­társaságaink területei között. K. T. Mazurov (Belorussziái pártszervezet) arról beszélt, A mezőgazdaság fejlesztésé­nek nagy lehetőségeiről tanús­kodik az a gigászi munka, amelyet a szűz- és parlagföldek hasznosítása érdekében végez­tek. Az utóbbi két évben fel­tört új földeken az idén nem kevesebb, mint 33 millió hektáron sarjad a vetés. Beljajev ezután azzal fog­lalkozott, hogyan lehet kihasz­nálni a tartalékokat a szemes- termény-termelés növelésére. Beljajev beszédében nagy fi. gyeimet szentelt a mezőgazda­ságtudomány feladatainak. P. V. Jeljutyin (Moszkva) felszólalásában foglalkozott a felsőoktatás fejlesztésének kér­hogy az ipari termelés növelé­sének előirányzata a Belorusz SZSZK-ban öt év­re hozzávetőleg 70 százalék. Gyors fejlesztési ütemet írnak elő az energiatermelésben, a gép- és szerszámgépiparban. Az ipari termelés növelésének leg­főbb tényezői — rendelkezésre álló termelő kapacitások jobb kihasználása, az üzemben levő vállalatok újjáalakítása, a be­rendezés korszerűsítése, az új technika meghonosítása és a gyártási eljárások tökéletesí- lése. Mazurov elvtárs ismertette a belorusz dolgozóknak az irány­elvek tervezetéhez előterjesz­tett kiegészítéseit és javasla­tait. Javasolták például, hogy a hatodik ötéves terv a köztár­saságra vonatkozóan a kolho­zok villamosításának nagyobb növelését irányozza elő. Utána N. I. Beljajev elvtárs kapott szót. Felszólalásában nagyrészt mezőgazdaság problémáival foglalkozott. A földművelés terén fő felada­tunk — mondotta — az, hogy — mint arra rámutatott az SZKP Központi Bizottságának beszámolója — a terméshoza­mok emelése és újabb földek művelés alá vétele alapján a hatodik ötéves terv végéig 11 milliárd púdra növeljük a sze­mestermények évi össztermé­sét, bővítsük az ipari növények vetésterületét és jelentősen emeljük terméshozamukat, to­vábbá lényegesen fokozzuk a burgonya- és zöldségtermelést. A mezőgazdasági termelés ilyen nagyarányú növelésének megvalósításához megvan min. den lehetőségünk: a gazdálko­dás szocialista formájának osz­tatlan uralma a falun, a gépál­lomások fejlett hálózata, a ha talmas szocialista ipar, amely elsőosztályú technikával látja el a mezőgazdaságot, s a száz- meg százezer képzett mezőgaz­dasági szakember és szervező. A hatodik ötéves tervben óri­ási beruházásokat eszközölnek a mezőgazdaságban — közel két szerannyit, mint az ötödik öt­éves tervben. Mindez lehetővé teszi azt, hogy ne csak teljesít­sük, hanem túl is teljesítsük, a hatodik ötéves tervnek a me­zőgazdaságra vonatkozóan megszabott feladatait. déseivel. A hatodik ötéves tervben a főiskoláknak másfélszeres­re kell növelniük a szakem­ber-képzést, a nehézipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság fő ágai terüle­tén pedig kétszeresre. Jeljutyin elvtárs közölte, hogy 1956-ban az ország fő­iskolái 71 200 mérnököt képeznek ki az 1950. évi 36 000-rel szem­ben. A mezőgazdaság 26 000 szakembert kap az 1950. évi 12 700 helyett. A felszólaló a továbbiakban az esti iskolai és levelező kép­zés kiszélesítésére vonatkozó intézkedésekről beszélt. Ez az oktatási rendszer munkások százezreinek teszi lehetővé, hogy magasabb képzettséget szerezzenek termelő munkájuk félbeszakítása nélkül. Az elő­Az SZKP XX. kongresszusá­nak február 22-i, szerda dél­előtti ülése A. J. Sznecskusz elíiöklésével nyílt meg. Foly­tatták a vitát N. A. Bulganyin­nak a Szovjetunió hatodik öt­éves terve irányelveiről el­hangzott beszámolója fölött. Az ülésen az első felszólaló N. T. Kalcsenko (ukrán párt- szervezet) volt. A Központi Bi­zottság által kidolgozott irány­elv-tervezet — mondotta — országunk gazdasága és kul­túrája újabb fellendítésének grandiózus programja, y A hatodik ötéves terv nagy­szerű távlatokat nyit meg Szovjet-Ukrajna termelőerői, nek fejlődése előtt. Az ipari termelés körülbelül 1,7-szere- sére növekszik. A köztársaság 1960-ban hozzávetőleg 200 mil­lió tonna szenet, több mint 25 millió tonna nyersvasat és 20 millió tonna hengerelt árut fog termelni. A fémtermelés mér­vét tekintve — jelentette ki a irányzat szerint 1960-ig a fő­iskolák levelező és esti tagoza­tai a hallgatók számát körülbelül egymillióra nö­velik. felszólaló — egyetlen európai kapitalista ország sem mér­kőzhet Ukrajnával. A hatodik ötéves terv a köz­szükségleti cikkek termelésé­nek további növeléséről is in­tézkedik. A bőrlábbeli-gyártás 1.6-szeresére, a cukorgyártás 60 százalékkal emelkedik. Sok­szorosan megnő a pamuttextil­anyagok termelése. — A hatodik ötéves terv nagyszabású programját orszá­gunk minden dolgozója egy­hangúlag és lelkesen helyesli — mondotta befejezésül a szó nők. — Ez a program összhangban áll a párt és az egész nép létfontosságú érdé. keivel, biztosítja hazánk szakadatlan előrehaladását a kommuniz­mus építésének útján. E prog­ram végrehajtása még maga­sabbra emeli majd a szovjet Moszkva (TASZSZ). M. G. Pervuhin ,az SZKP XX. kon- greszusának február 22-i dél­előtti ülésén elmondott beszé­dében a szovjet nehézipar fej­lesztésének több kérdésével foglalkozott. V. I. Lenin műveiben — mondotta — mélyrehatóan és alaposan bebizonyította, hogy csak erős nehézipar, az egész ország villamosítása és a tech­nika szüntelen fejlődése lehet a szocialista gazdaság fejlődésé­nek szilárd alapja. Az irántunk ellenséges érzelmű burzsoá sajtó és a rádió minden módon meg­próbálja befeketíteni azokat a nemes feladatokat, amelyeket a hatodik ötéves terv a szovjet nép elé kitűz. A londoni Times például megemlítve hogy a hatodik ötéves terv főfeladata a nehézipar elsődleges fejlesz- tése> el akarja hitetni olvasói­val, hogy a Szovjetunióban „elvetették” a lakosság élet- színvonalának emelését. Az előző ötéves tervek irány­elvei meggyőzően igazolják, hogy helyes pártunknak a ne­hézipar elsődleges fejlesztésére való törekvése, mert ez bizto­sítja a népgazdaság minden ágának fejlődését és a nép anyagi jólétének szüntelen ja­vulását. A hatodik ötéves terv főfeladatának — a szovjet nép anyagi jóléte és kulturális szín­vonala jelentős növelésének — megoldása elsősorban a nehéz­ipar fejlődésétől függ. A hato­dik ötéves terv az új techniká­nak a népgazdaság minden ágában való elterjesztése alap­ján a páratlan technikai hala­dás és az összes minőségi mu­tatók komoly emelkedésének ötéves terve lesz. E feladat megoldása is elképzelhetetlen a termelőeszközök termelésé­nek mást megelőző fejlesztése nélkül. Az energiatermelés fejlődésé­nek távlatairól szólva M. G. Pervuhin hangsúlyozta, hogy a kommunista párt és a szov­jet kormány állhatatosan és következetesen küzd az atom- és a hidrogénfegyver megtiltá­sáért, az atomenergia békés célú felhasználásáért. A Szov­jetuniónak a világ első ötezer kilowatt teljesítményű atom- villanytelepén szerzett tapasz­talatai meggyőzőn bizonyítot­ták, hogy lehetséges és cél­szerű villamosenergia-termelés- re atomenergiát használni. Ez­ért az SZKP Központi Bizott­sága a hatodik ötéves tervben több két és félmillió kilowattig terjedő összteljesítményű atom- villanytelep építését tervezi, főképp ott, ahová messziről kell szállítani az üzemanyagot. Ez igen komoly ügy, amely a tudomány és az ipar különböző ágainak dolgozóitól nagy erő­feszítéseket követel. — mon­dotta Pervuhin. A villanytelep atomreaktorai megalkotásának és a közleke­dési atomerőgépek kidolgozásá­nak folyamatába rövid idő alatt bonyolult tudományos és mű­szaki feladatokat kell megol­dani. A gépgyártóknak és az ener­getikusoknak olyan atomreak­torokat kell építeniök, amelyek lehetővé teszik, hogy nagynyo­mású gőzt nyerjünk, követke­zésképpen korszerű turbogép- egységekkel kell ellát niok az atomvillanytelepeket. A kohászati iparnak az atom­reaktorok készítése számára igen szilárd anyagok gyártását kell biztosítania. A szovjet tudósoknak és mérnököknek minden módon fokozniok kell a szabályozható termonukleáris reakciók előidé­zésével kapcsolatos tudomá­nyos kutatásokat és meg kell találniok e hatalmas probléma megoldásának útjait. Úgy gon­dolom — folytatta a szónok — hogy a szovjet tudósok meg tudják oldani ezt a problémát és feltétlenül meg fogják ol­dani. Ez a tudomány óriási győzelme lesz. Le fogják rakni az alapokat a jövő kommunista társadalmának kimeríthetetlen energetikai bázisához. Pervuhin ezután a vegyipar fejlesztésének ,a termékek mi­nősége javításának és a válla­latok műszaki vezetése megja­vításának feladatairól beszélt. Különösen hangsúlyozta, hogy a XX. kongresszus irányelv- tervezete a népgazdaság min­den ágában óriási beruházáso­kat ír elő, ezeknek a beruházá­soknak a helyes kihasználása újabb nagy tartalékokat tár fel az építkezéseknél a nagyfokú takarékosság, a szocialista ter­melés bővítése és a dolgozók anyagi jólétének fokozása szá­mára. M. G. Pervuhin befejezésül kijelentette: „Országunk további hatalmas gazdasági és kulturális fellen­dülésének nagyszabású pro­gramja, amelyet a népgazdaság fejlesztő hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete vázol fel, új erővel bizonyítja az egész emberiség számára álla­munk békeszerető politikáját.” A következő felszólaló M. T. Jefremov (kujbisevi pártszer­vezet volt. Arról beszélt, hogy a kujbisevi terület dolgo­zói határozott sikereket értek el az ötödik ötéves tervben. — A hatodik ötéves tervben — jelentette ki a továbbiakban Jefremov — a kujbisevi párt- szervezetre és a terület dolgo­zóira nagy és felelősségteljes feladatok megoldása vár. A párt XX. kongresszusának irányelv-tervezete értelmében be kell fejezni a kujbisevi vízierőmű építését. A területi pártbizottság tá­mogatta az építők és a szerelők kezdeményezését, akik erőfor­rásaik és lehetőségeik mérle­gelése után elhatározták, hogy (Folyatás a 2. oldalon.) 33 millió hektár Ai földön sarjad a vetés II német és az osztrák kommunista párt üdvözlete Ezután Max Reimann emel­kedett szólásra. A jelenlevők meleg fogadtatásban részesí­tették. A Német Kommunista Párt és a Német Szövetségi Köztársaság haladó gondolko­dású lakosai nevében üdvözölte a kongresszust. — A Szovjetunió békepoliti­kája és a kölcsönös megértésre irányuló politikája — mondotta Reimann — megszilárdította a Szovjet­unió tekintélyét. A Német Szövetségi Köztársa­ság dolgozói jószomszédi kap. csőlátókat akarnak a Szovjet­unióval. Ezért sok millió egy­szerű ember őszinte szívvel üd­vözölte a diplomáciai kapcsola­tok létrejöttét a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­jo kapcsolatok megteremtését és revánsról ábrándoznak. A német imperialisták és milita­risták arra készülnek, hogy Nyugat-Németország területé­ről új háborút indítanak el. Mi, kommunisták megkettőz­zük erőfeszítéseinket, hogy éré lyesen visszaverjük a német imperialisták békebontó kísér, létéit, s hogy szilárd harci frontban egyesítsünk minden munkást, minden hazafit, a mi- litarizmus ellen, s ezáltal a béke, a demokrácia és a haladás útjára vezessük a nyugatnémet lakosságot. Ez az út Németország demok­ratikus alapon történő újra­egyesítéséhez is vezet. Ezután az osztrák kommu nista Párt nevében J. Kopie­rung elvtárs mondott üdvözlő beszédet. A kongresszus kül­döttei őt is melegen fogadták. — Hála a Szovjetunió béke­szerető politikájának — mon­dotta Koplening elvtárs —, Ausztria a múlt évben kezébe kapta az államszerződést és ezzél szuverenitását. Parlamen­tünk kihirdette az ország állan. dó semlegességét, ami szorosan összefügg a két rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — békés egymás mellett élése elvének elismerésével, össze­függ a világbéke fenntartásáért és erősítéséért folytatott harc­cal. , 1 Koplening elvtárs a továb­biakban megjegyezte, ' hogy Ausztriában továbbra is mű­ködnek azok az erők, amelyek imperialista agresszorck érdekében meg akarják sér­teni az ország semlegességéi. Ezek az erők olyan provoká­ciókhoz folyamodnak, mint a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának kiutasítása Bécs- ből. Mi azonban biztosíthatjuk az SZKP XX. kongresszusát és az egész szovjet népet — hangsúlyozta a szónok — hogy az osztrák nép békét akar, országa semlegességét, függet­lenségét kívánja és minden erejével meg is védelmezi. Koplening felszólalása után az elnök felolvasta az Egye­sült Államok Kommunista Pártja országos bizottságától az SZKP XX. kongresszusá­hoz érkezett üdvözlet szövegét. sag Kozott. JNyugat-Németor- szágban azonban vannak olyan erők, amelyek akadályozni pnV^'a hálják a szovjet néppel való Á szerdai ülés M. G. Pervuhin feBszőíalása állam nemzetközi tekintélyét, gyarapítja a békét, a demokrá­cia és a szocializmus egész I nagy táborának erőit. Ezután M. G. Pervuhin | mondott beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents