Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-24 / 47. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 24. Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás az 1. oldalról.) 1957-re befejezik a kujbisevi vízierőmű valamennyi objektumának építését és teljes kapacitással üzembe helyezik az erőművet. N. A Zagyemidko felszólalásában a szémpar fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. N. IL Svernyih Beszéde bevezető részében a szakszervezetekről szólva a következőket mondotta: A szakszervezetek az új társadalom építésének minden szakaszán hűségesen valósították meg a párt politikáját. Nem kétséges, hogy a szakszervezetek felszámolják munkájuk hiányosságait és továbbra is latbavetik erőfeszítéseiket, — hogy mint a kommunizmus lenini iskolái becsülettel eleget tegyenek megtisztelő szerepüknek. (Taps.) A hatodik ötéves terv a viharos ütemű technikai fejlődés, a villamosítás és a békés célú atomerőfelhasználás ötéves terve — mondotta Svernyik elv társ. A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatának, a munka termelékenység nagyarányú emelésének nemcsak teljesítését, de túlteljesítését is biztosító roppant erőforrás az, hogy a tömegek az össznépi szocialista munkaversenyben kimeríthetetlen kezdeményezőkészségéről tesznek tanúbizonyságot. A jelenlegi szakaszban a munkaverseny jellemző vonása az, hogy résztvevői elsajátítják az élenjáró technikát, megváltoztatják az elavult technológiai eljárásokat, tökéletesítik a termelést, felhasználják a meglévő tartalékokat, s ezen az alapon a lehető legkisebb munkaidőfelhasználással biztosítják a termelés növelését: a minőség javítását és az önköltség csökkentését. A termelésben élenjáró dolgozók, az újítók a munkaverseny hatalmas mozgató erejévé váltak, számuk napról-nap- ra növekszik. Újítónak lermi annyi, mint tökéletesen ismerni a munkát, bevezetni és elsajátítani az új technikát, felhasználni az élenjáró tudomány eredményeit. Az újítás értéke és jelentősége . olyan mértékben növekszik, amilyen mértékben az újítók módszerei a munkástömegek közkincsévé válnak. Ezért a szakszervezetek egyik elsőrendű feladatuknak tekintik azt, hogy az újítók számának növelésével egyidőben minden munkás megtanulja az élenjáró munkamódszereket, fokozott mértékben kivegye részét a szocialista munkaversenyből. A feladat megoldásában vezető szerep illeti a szakszervezeti aktívákat. A szakszervezeti aktíváknak és elsősorban a csoportbizalmiaknak — akik egymillió-három százezren vannak — személyes példamutatásukkal kell hatni- ok a tömegekre, kell, hogy emeljék a szocialista munkaver seny színvonalát és elterjesszék az újítók módszereit. Ezután a tudományos tech nikai társaságok nagy szerepéről beszélt, majd a termelési értekezletek munkájának pozitív' eredményeiről szólott. A kommunista szakszervezeti funkcionáriusok kötelessége — hangoztatta —, hogy irányít sák és a népgazdaság tovább fejlesztését szolgáló hatodik öt éves terv megvalósítására ossz pontosítsák a munkások, mér nökök, technikusok és alkalmazottak egyre növekvő aktivitását. A munkaverseny a társadat mi munka magasrendű fegyelmétől áthatott tömegek alkotó kezdeményezőkészségének megnyilvánulása. Az üzemek, műhelyek, brigádok, munkaversenyének konkrét irányítása, a tömegek meg — A szovjet bányászok — jelentette ki befejezésül Zagyemidko minden erejüket és alkotóenergiájukat latba vetik a hatodik ötéves tervben a szénipar fejlesztését célzó feladatok sikeres fejlesztésére. A következő felszólaló N. M. Svernyik volt. eiviárs beszéde szervezése a munka-termelékenység emelésére — ezek a munkának az ügy sikerét eldöntő fő formái. A szakszervezetek egész szer. vező és nevelőmunkáját a dolgozó tömegek mozgósításának szolgálatába kell állítani a ha todik ötéves terv sikeres megvalósításáért. 'Beszédét ezután így foly. tatta: A hatodik ötéves terv idején, amikor a párt azt a feladatot tűzte ki, hogy a reálbéreket átlag harminc százalékkal emeljük, a szakszervezeteknek alaposabban kell foglalkozniok a bérezés és a műszaki normá- zás kérdéseivel. A munkások, a mérnökök, a technikusok és az alkalmazottak bérezésének és normázásának rendezéséi szolgáló egész intézkedés-komplexum végrehajtásáról van szó. E célból: új bérskálákat kell bevezetni és az egyforma cikkeket termelő vállalatok számára a bérskálákat úgy kell megállapítani, hogy a skála alapján járó fizetés legyen a munkások bérének fő része. Azok a kérdések, — folytatta, — amelyeket Hruscsov elvtárs a párt Központi Bizottságának beszámolójában felvetett: a munkanap hét órára csökkentése, a serdülők és egyes iparágakban a munkások hatórás munkanapja, a szombati és az ünnep előtti napokon a munkanap csökkentése két órával, egyes helyeken az áttérés a két munkaszüneti napos, ötmunkanapos hétre, a' munkások és alkalmazottak alacsonyfizetésű kategóriái bérének emelése óriási politikai és népgazdasági jelentőséget öltenek. A munkások és az alkalmazottak szabad idejének a munkanap csökkentése révén nyert növekedése a szakszervezeteket arra kötelezi, hogy megjavítsák a dolgozók kulturális igényeinek teljesítését és a gazdasági szervekkel együtt magasabb szintre emeljék a műszaki oktatást, intézkedéseket tegyenek az összes munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak termelési szakképzett ségének növelése, az élenjáró tapasztalatok, valamint a legújabb tudományos és műszaki eredmények népszerűsítése céljából. Utána D. A. Kunajev (kazahsztáni pártszervezet) arról beszélt, hogy Kazahsztán nagy iparral, gépesített mezőgazdasággal rendelkező köztársasággá vált. — Az SZKP XX. kongresz- szusának hatodik ötéves tervre vonatkozó irányelv-tervezete — hangsúlyozta KunajeV — meggyőzően bizonyítja, hogy a párt és a kormány erősen szívén viseli a Szovjetunió minden testvéri köztársasága nak gazdasági és kulturális fejlesztését. Svernyik elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szovjet szak- szervezetek a munkásmozgalom egységének megvalósításáért harcolnak és a dolgozók létérdekeinek ,a világ békéjéért küzdő egységes akciókra szólítják fel a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségét. Svernyik elvtárs befejezésül többek között a következőket mondotta: A szovjet szakszervezetek a XX. pártkongresszus határozatain fellelkesülve a munkások és az alkalmazottak alkotó kezdeményezését a hatodik ötéves Ezután Szíria és Libanon Kommunista Pártja nevében H. Bagdas mondott üdvözlő beszédet. Bagdas elmondotta, hogy a Szovjetunió iránti barátság és az elismerés milliókat hat át Sziriában, Libanonban és minden arab országban. Most — folytatta Bagdas — Eden és Eisenhower washingtoni tárgyalásai után, amikor minden arab harcol a közép-keleti csapatszállításokkal kapcsolatos amerikai—angol kísérletek ellen, látjuk, hogy a Szovjetunió újból és újból testvéri segédkezet nyújt nekünk. Szíria, miként Egyiptom és a többi arab ország meg akar szabadulni a gazdasági elma radottságtól, az imperializmus politikájának a következményétől. Erősíteni és fejleszteni akarja iparát és mezőgazdaságét, s ezen az, úton olyan testvéri segítséget kap a Szovjetuniótól, a népi Ki nától, Csehszlovákiától, és á szocialista tábor többi országától, amelyet nem kísérnek szuverenitását és függetlensé gét megalázó feltételek. Bagdas orosz nyelven fejezte be beszédét. Éltette a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommu nista Pártját, a szovjet—arab barátságot. Ezután a Japán Kommunis — A XX. pártkongresszus határozatai — mondotta Hang- berg — nagy segítséget nyújtanak majd a svéd munkásoss tálynak a jobb életért folytatott harcában. A svéd nép nagyrabecsüli a Szovjetunió harcát a népek egyenjogúságáért, a békés egymás mellett élésért és a nemzetközi feszültség enyhüléséért. Ezután az elnök felolvasta a Kubai Népi Szocialista Párt és a Chilei Kommunista Párt üdvözletét az SZKP XX. kong. resszusához. Ezt követöleg V. J. Csernisev elvtárs (kalinyingrádi pártszervezet) szólalt fel. — Az SZKP Központi Bi zottságától és a szovjet kormánytól kapott állandó segítség és gondoskodás révén — mondotta — a kalinyingrádi terület nagy. jelentőségű fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező balti körzetté vált. Az ipari és közlekedési vállalatok állandóan javítják mű szaki és gazdasági teljesítményeiket, túlteljesítik az állami terveket. I. F. Tevoszjan elvtárs emelkedett ezután szólásra, összefoglalta a megtett út eredményeit és hangoztatta: elsősorban is meg kell mondanunk, hogy pártunk és annak Központi Bizottsága, élén az elnök séggel bebizonyította, hogy Moszkva (TASZSZ). — Az SZKP XX. kongresszusa Moszkvában a nagy Kreml palotában folytatta munkáját. A február 23-i délelőtti ülés G. J. Burkackaja elnökletével nyílt meg. A kongresszus folytatta a vitát N. A. Bulganyinterv teljesítésére és túlteljesítésére, a kommunista építés új győzelmeinek kivívására mozgósítják. ta Párt képviselője szólalt fei és felolvasta a Japán Kommunista Pártnak a kongresz- szushoz szoió üdvözletét. A jelenlévők meleg fogadtatásban részesítették a Brazil Kommunista Párt képviselőjét, aki szintén pártjának a kongresszushoz intézett üdvöz letét olvasta fel. Az SZKP XX. kongresszusának február 22-i esti ülésén O. V. Kuusinen elvtárs elnö költ. V. P. Milarscsikov elvtárs szólalt fel elsőnek. Az utóbbi években — mondotta — a pári nagy figyelmet fordított a mezőgazdaság fellendítésének kér déseire. Elért sikereink azonban még igen szerények és nem elégíthetnek ki bennünket. Az a teljesítmény, amit a voronyezsi kolhozparasztok és szovhoz- dolgozók javasolnak, vagyis a hústermelés egy esztendő alatti és a termelés másfél év alatti megkétszerezése, minden terület és határterület számára elérhető. A következő felszólaló M. Z. Szaburov elvtárs volt. A megjelentek lelkes tapsától kísérve, a Svéd Kommunista Párt nevében H. Hagberg elvtárs üdvözölte a kongresz szust. méltó nagy tanítómesteréhez, Vlagyimir Iljics Lenin- > hezi Pártunk irányítani tudta a szovjet nép alkotó aktivitását, s jelentősen gyorsabb ütemben sikerült fejlesztenie a nehézipart, mint ahogy a Nagy Honvédő Háború utáni első években terveztük. Országunk jelenleg hatalmas gazdasági ba zissal rendelkezik ahhoz, hogy a hatodik ötéves tervben a kohászatnak, a szén- és kőolaj termelésnek minden eddigi ötéves tervnél nagyobb növekedését biztosítsa. Tevoszján elvtárs foglalkozott ezután Szibéria gazdasági fejlesztésének kérdéseivel, a kohó- és az üzemanyagipar dolgozói előtt álló feladatokkal. A munkatermelékenység emelésének útjait érintve, a felszólaló kiemelte a specializálás és a kooperáció nagy jelentőségét. Ezután a jelenlevők meleg ünneplése közben E. Burnelle elvtárs a Belga Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresszust. A Szovjetuniónak a béke érdekében végzett fáradhatatlan és gyümölcsöző munkája — mondotta Burnelle — az atombomba eltiltásáért, Nyu- gat-Németország újrafelfegy- verzése ellen vívott harca, a Szovjetunió tekintélyének rohamos növekedése — mindez még nagyobb bizonyosságot ad a boldog, független Belgiumért küzdő dolgozóknak. nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének a hatodik ötéves terv irányelveiről szóló beszámolójáról. A délelőtti ülésen elsőnek N. I. Bobróvnyikov (moszkvai pártszervezet) szólalt fel. Utána A. N. Koszigin emelkedett szólásra. II sziriai és libanoni, japán, braziliai kommunisták testvéri üdvözlete Megnyílt az SZKP XX. kongresszusának február 23-i délelőtti ülése H svéd, kutsai, chilei és belga testvérpártok iidvözlik a kongresszust Ünnepi ülés Moszkvában a Szovjet Hadsereg megalakulásának évfordulóján Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma a moszkvai párt-, szovjet- és társadalmi szervezetek képviselőivel együtt február 22-én a Szovjet Hadsereg Központi Színházában ünnepi ülést tartott a Szovjet Hadsereg és haditengerészet megalakulásának 38. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülést G. K. Zsu- kov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere nyitotta meg. Beszédében emlékeztetett rá, hogy a Szovjet Hadsereg megalakulásának 38. évfordulója egybeesik az SZKP XX. kongresszusának nevezetes napjaival. A szovjet fegyveres erők harcosai — éppúgy, mint az egész nép — a lenini zászló alatt, a szeretett párt és Központi Bizottsága, valamint a szovjet kormány köré szorosan tömörülve, érkéz tek el a XX. kongresszushoz. G. K. Zsukov rámutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése nagyra értékeli a szovjet fegyveres erőket és azt a meggyőződést fejezi kit hogy a Szovjetunió fegyveres erői becsülettel teljesítik kötelességüket a szovjet állam iránt. Az ünnepi ülés után a Szovjet Hadsereg Központi Színházának együttese bemutatta a „Moszkva Kreml” című színművet. Az évforduló alkalmából ünnepi ülést tartottak Leningrád- ban, Kievben, Minszkben, Tas- kentben és más városokban is. Díszünnepség a Szovjet Hadsereg megalakulásának 33. évfordulója alkalmából A Szovjet Hadsereg születésének 38. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága díszünnepséget rendezett a Magyar Néphadsereg Színházában. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József Bata István, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a tábornoki karnak több tagja, tömegszervezeti vezetők, kiváló dolgozók, a Néphadsereg egy-egy kiváló tisztje, tiszthelyettese és harcosa. Az elnökségben foglalt helyett P. M. Capenko ezredes, a Szovjetunió budapesti katonai attaséja. Megjelent az ünnepségen V. V. Asztafjev, a Szovjetunió nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter nyitotta meg az ünnepséget, majd Madarász Ferenc vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején kiemelte, hogy a nagy szovjet nép, vele együtt a szocialista tábor testvér népei és szerte a világon sokszázmillió dolgozó ünnepli a dicső Szovjet Hadsereg fennállásának 38. évfordulóját. Hangsúlyozta, hogy ennek a hadseregnek soha nem voltak agresszív céljai, mindig a szocialista ha- zafiság és a proletár nemzetköziség magasztos eszméi hatották át. A Szovjet Hadsereg a második világháborúban beváltotta azokat a reményeket, amelyeket a szabadságszerető népek fűztek hozzá, megsemmisítette a fasizmust, felszabadította a népek egész sorát, köztük a magyar népet is. — A magyar nép szeretetét és háláját fejezi ki felszabadítójának, a Szovjet Hadseregnek, — mondotta. Ezután arról beszélt, hogy a szovjet népet eltéphetetlen kötelékek fűzik a Szovjet Hadsereghez. Utalt a Szovjetunió Kommunista Pártjának mosl folyó XX. kongresszusára, — hangsúlyozva, hogy ebben is a győzelmes építő munka, a növekvő jólét, a béke, a kommunizmus perspektívája tárul szemünk elé, az a nagyszerű jövő, amely felé népünk is halad. A kongresszus ugyanakkor — mondotta — féleérthetetle. nül megvilágította számunkra s a világ minden békeszerető népe számára, hogy a háborús agresszió megakadályozására a békéért folytatott küzdelmet szélesíteni és fokozni kell. — A szocialista tábor országai saját népeik és a világ minden népének békéje érdekében kötelesek a megfelelő színvonalon tartani országaik védelmi erejét, mert a béke fenntartásának legfőbb biztosítéka a szocialista tábor ereje. Befejezésül hangoztatta: min den téren méltóknak akarunk bizonyulni a nagy Szovjetunió hadseregének fegyverbarátságára. ' Az ünnepi beszéd elhangzása után az Internacionálé hangjai csendültek fel, majd az ünnepség második részében a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művész együttese adott műsort. Koszorúzási ünnepség a szabadságtéri szovjet hősi emlékműnél A Szovjet Hadsereg megalakulásának 38. évfordulója alkal mából csütörtökön délelőtt Budapesten megkoszorúzták a — szabadságtéri szovjet hősi emlékművet. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után elsőnek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Egri Gyula, a Központi Vezetőség titkára és Köböl József, a Központi Vezetőség tagja, a Központi Vezetőség Párt- és Tömegszervezeti Osztályának vezetője helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, Nagy Dániel az Elnöki Tanács elnök- helyettese és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese, Olt Károly pénzügy- miniszter és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter helyezett el koszorút. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében P. M. Capenko ezredes, katonai attasé, a Kínai Népköztársaság nagykövetsége nevében Ján Ja-csun ezredes, katonai attasé koszorúzott. A koszorúzási ünnepségen jelen volt V. V. Asztafjev, a — Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és több budapesti külképviselet vezetője és tagjai. A koszorúk elhelyezése után felcsendültek az Internacionálé hangjai, majd a díszőrség dísz. menetben elvonult az emlékmű előtt.
