Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! IOH. r ^•ónyvtá.r PÉCS A MAI SZAMBÁN: A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa (3. o.) — A politechnikai képzés jelentősége, eredményei megyénkben (3. o.) — Küldöttek közt (3. o.) Megyénk életéből (3. o.) — Közgyűlés a Dombóvári Járási Földművesszövetkezetben (4. o.) v._ J TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. ARA: 5« FILLÉR, CSÜTÖRTÖK, 1956. FEBRUÁR 23. Harmincnyolc éves a dicső Szovjet Hadsereg 1918 elején halálos veszély fenyegette a fiatal szovjet ál­lamot. Az imperialista államok, köztük elsőnek a porosz milita- rizmus vállalkozott arra a fel­adatra, hogy szétzúzza a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom, a munkásosztály és a dol­gozó parasztság vívmányait. A kommunista párt volt az, amely elsőnek meglátta a nagy veszélyt és kiadta a jelszót: „Veszélyben a haza!“ A szovjet nép egyemberként sietett a haza védelmére, az alakuló Szovjet Hadseregbe. A Munkás —Paraszt Vörös Hadsereg ala­kulófélben levő csapatai 1918 február 23-án aratták nagy győzelmüket Narva és Pszkov alatt. Ez a nap, ez a győzelem a Szovjet Hadsereg születés­napja és egyben nagyszerű jel­kép is: a győzelem hadserege -— győzelemben született! A narvai és pszkovi győze­lem óta 38 esztendő telt el, mely idő alatt a Szovjet Had­sereg újból és újból dicsősé­get, győzelmet szerzett hazá­jának és népének. Megvédte a szovjet haza szabadságát a kül­földi betolakodókkal, agresszo- rokkal szemben és bebizonyí­totta a világnak, hogy nincs még egy ilyen hadsereg, amely ennyi kiváló erényekkel — er­kölcsi és katonai — s legyőz­hetetlenséggel rendelkezzék. A Szovjet Hadsereg újtípusú hadsereg: a világ első munkás —paraszt hadserege, amely az újtípusú állam, a szocialista ál­lam védelmére jött létre. Ez a hadsereg olyan erővel rendel­kezett már a megalakulásakor is, hogy a 14 támadó állam el­len meg tudta védeni a fiatal szovjet államot, kiűzte az ag- resszorokat a szovjet haza föld jéről és biztosította a népnek a békét és a szabadságot. Azon­ban a polgárháború és az inter­venció éveinek küzdelmeinél is nagyobb feladat hárult a Szovjet Hadseregre a második világháború idején, amikor a német fasiszta hadsereg fejlett technikával felfegyverzett 170 hadosztálya megrohanta a Szovjetuniót. A Szovjet Had­sereg nagyszerűségét és legyőz­hetetlenségét igazolta a máso­dik világháború győzelmi soro­zata. Ebben a harcban nem lé­tezett olyan erő, amely meg tudta volna akadályozni a szovjet nép, a szovjet katonák végső győzelmét. A Szovjet­unió győzelmei szétfoszlatták az angol—amerikai vezető sze­mélyiségeknek azt' az álmát, hogy a „Szovjetunió elvérzik“ ebben a háborúban. Ez a győze lem világtörténelmi jelentősé­gű. A Szovjet Hadsereg szilárd helytállása megvédte az első szocialista államot, s egyben megmentette Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabság alól. E győzelem nélkül nem szü­lethetett volna meg Európa és Ázsia egyes népeinél a népi demokratikus államrendszer. A magyar nép kezéről is a Szov­jet Hadsereg dicsőséges győzel­me törte le a bilincset s meg­nyitotta előttünk a szabad élet útját. A Szovjet Hadsereg győ­zelme tette lehetővé, hogy az egykori urak országából virág­zó, a felszabadult népek egyen­jogú társadalma lehessen. Ez a győzelem azt is jelentette, hogy ma már 900 millió ember akarja a békét és áll ki mel­lette. A Szovjet Hadsereg hatalmú, nak fő forrása mindenkor és ma is a kommunista párt szer­vező, nevelő és vezető ereje volt és marad. A Szovjet Had­sereg hatalmát megőrizte a Nagy Honvédő Háború után is, megerősítette sorait, korszerű­sítette fegyverzetét. Ma már a Szovjet Hadsereg is rendelke­zik az atom. és hidrogén fegy­verekkel. Ezek az eredmények kell, hogy kijózanítsák az ag- resszorokat, esztelen háborút kovácsoló terveik közben. Nem feledkezhetnek meg Bulganyln elvtársnak azokról a szavairól, hogy a Szovjetuniónak most elsőrendű, jól felfegyverzett hadserege, légiereje és flottája van, s „ezek készek teljesíteni minden olyan feladatot, ame­lyet a kommunista párt és a szovjet kormány hazánk szilárd biztonságának biztosításában rájuk bíz. Pártunknak és kor­mányunknak továbbra is egyik fő gondja, hogy az állam véd- erejének megszilárdítását, di­cső fegyveres erőink harckész­ségét olyan színvonalon tartsa, amilyent hazánk érdekei, a nemzetközi helyzet és a had­ügy mai fejlődése előír.“ A Szovjet Hadsereget, meg­születésének 38. évfordulója alkalmából a szovjet néppel együtt az egész haladó emberi­ség üdvözli. A magyar nép felszabadítóját, a néphadsereg fegyverbarátját és példaképét köszönti a hős Szovjet Hadse­regben. A mi hazánk és a mi népünk soha el nem múló há­lával emlékezik meg a szovjet katonákról, mert tudják, hogy ők hozták meg a szabadságot, a békét és a boldog életet a magyar népnek. Bata István vezérezredes távirata Zsukov marsallhoz G. K. Zsukov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, Moszkva Felszabadítónk és nagy fegyverbarátunk, a dicső Szovjet Hadsereg fennállásának 38. évfordulója alkalmából a Magyar Néphadsereg harcosai, tisztjei és tábornokai nevé­ben forró üdvözletemet küldöm Önnek, Marsall Elvtárs, és a Szovjet Hadsereg személyi állományának. A békeszerető népek szerte a világon bizalommal tekin­tenek a Szovjetunióra, a béke hatalmas őrére és annak hős hadseregére. Dolgozó népünk és hadseregünk őszinte szere­tettel és mélységes hálával ünnepli a testvéri szovjet nép dicső hadseregét, amely vére hullatásával szabadította fel hazánkat a fasiszta elnyomás alól és ezzel megnyitotta né­pünk előtt a felemelkedés útját. Kívánom, hogy a Szovjet Hadsereg újabb nagy sikereket érjen el a harci és politikai kiképzésben, a harckészültség növelésében, a szovjet nép és a világ népei békéjének bizto­sítása érdekében. Budapest, 1956. február hó 23. Bata István vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. fiz SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956—1960-as népgazdaság-fejlesztési hatodik ötéves tervéröl N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Február 21-én Moszkvában, a nagy Kreml-palotában foly­tatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon­gresszusa. A kongresszus rátért a következő napirendi pont: Az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió 1956—6Ö-as népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéről szóló irány­elvei megtárgyalására. Az elnöklő I. G. Kebin, Bulganyinnak a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének adta át a szót. A kül­döttek és a vendégek viharos tapssal fogadták Bulganyint. A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták az egész dél­előtti ülésen át tarló előadói beszédet, amelyet több ízben lel­kes helyesléssel szakítottak meg. Megbonthatatlan kapcsolat a néptömegekkei Beszámolója elején N. A. Bulganyin ismertette az ötödik ötéves terv teljesítésének ered­ményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a Saz daságpolitika egyes elvi kérdé­seivel. Rámutatott arra, hogy H. Sz. Hruscsov előadói beszédében élénk képet rajzolt arról rvz útról amelyet a Szovjetunió a XIX. pártkongresszus óta eltelt idő­szak alatt megtett. ,,Az előadói beszéd — mon­dotta N. A. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és idő szerűen felvetette, mélyreható­an és sokoldalúan kidolgozta a marxista—leninista elmélet igen fontos kérdéseit — a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás mellett élésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehe* - séges a háborúk megakadá­lyozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdé­sét.” • N. A. Bulganyin ezután így folytatta: „Lenin és a leninisták száVná ra a marxista elmélet sohasem dogma, hanem mindig a cselekvés vezérfo­nala volt. A Központi Bizottság beszá­molója e lenini követelmények szempontjából példája a marx­izmus—leninizmus ama aktuális kérdései bátor kidolgozásának, amelyeknek a jelenlegi körülmé­nyek között mind pártunk, mind a testvéri kommunista és mun káspártok szempontjából nagy elméleti és gyakorlati jelentő­ségük van. A Központi Bizottság beszd mólója pártunk jövő munkájá­nak olyan széleskörű program­ját vázolta fel, amelyet mélyen és szilárdan áthat az a meggyő­ződés, hogy a hatalmas ügy, amelyért harcolunk, a kommu­nizmus ügye diadalmaskodni fog fis az, hogy a Központi Bizott­ság beszámolójának vitájában teljes egység, a Központi Bi­zottság politikai vonalának és gyakorlat} munkájának lelkes támogatása nyilvánult meg, e vo nal helyességét, e munka ter­mékenységét, pártunk gránltszilárd egysé gét és hatalmas erejét tanú­sítja. A Központi Bizottság munká­ja a legutóbbi években azért volt termékeny mert a Központi Bizottság szünte­lenül követte a pártunk kol­lektív vezetéséről szóló lenini útmutatásokat. A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus—leninizmus szelle­mével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kér­dés eldöntésében, akár a nem­zetközi politikára, akár orszá­gunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot sokoldalú és bíráló oezmecsere után hozott. A kollektív vezetés lenini el­veinek és a pártélet szabásai­nak további megtartása ko­moly hibáktól óvja meg a pár­tot és biztosítja számunkra a kommunista építés új sikereit, Pártunk a széles néptöme­gekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép ja­vával, nagy hazánk felvirágzá­sával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bí­zik szeretett pártjában és maga­biztosan követi a győzelmes kommunista- építés útján. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevékeny­ségének nincs nagyobb elisme­rése, mint a nagy néptömegek­nek ez a határtalan bizalma és támogatása. De a nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat. Nem szabad megszédülnünk a s'ke- rektől. nem szabad önelégültség be és közönyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoz­nunk, a néphez még közelebb kell lennünk — ez a felada­tunk.” II szocialista ipar hatalmas fellendülése az ötödik ötéves tervben N, A. Bulganyin ezután rá­mutatott a népgazdaság vala­mennyi ágának fejlődésében el­ért nagy sikerekre, amelyek a hős szovjet nép önfeláldozó mun kájának és a kommunista párt hatalmas szervezőmunkájának eredményeként jöttek létre: „A párt XIX. kongresszusán az ötödik ötéves tervről elfoga­dott irányelveket sikeresen tel­jesítettük, és sok fontos mutatószám szerint túlteljesítettük.” ,,A párt dicső munkás osztá­lyunk, mérnökeink és techniku­saink munkaaktivítására támasz­kodva az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar iíj hatalmas fellendülését valósította meg. Az ötéves tervben az ipar; tér melés növekedéséről előírt fel adatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük. A népgazdaság fejlődése akár csak az előző ötéves tervekben, a legutóbbi ötéves tervben is a nehézipar elsődleges fejlődése alapján történt; a nehézipar ter­melése nagyobb mértékben nőtt, mint amennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét Is túlteljesítettük. A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során lassabban fej­lődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irány­elvei előírták, és ezen a terüle­ten nem teljesítettük az ötéves terv feladatait. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések meg valósítása eredményeképpen. 1955-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssel mondhatjuk ihogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fontos népgazdasági ág gyors fellendítésére szükségesek.” ,,Az elmúlt ötéves tervben komoly eredményeket értünk el a kulturális építés területén. Alapjában teljesítettük a XIX. pártkongresszus irányelveit az általános középfokú oktatásra való 'áttéréssel kapcsolatban a köztársaság; fővárosokban és az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink számos szakembert képeztek ki. Uj, jelentős ered­ményeket ért el a szovjet tudo­mány, továbbá növelte szerepét a gazdasági és kulturális építő­munkában. Megnövekedett tu­dományunk nemzetközi tekinté­lye, kibővültek és megszilárdul­tak a szovjet tudósok kapcsola­tai más országok tudósaival.” N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi té­ren a Szovjetunió tovább foly­tatta azt a politikát amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal. 1955-ben a Szovjetunió kül- keskedelmi forgalma majd­nem kétszer akkora volt, mint az 1950. évi. A népi demokratikus országok­kal folytatott külkereskedelem 1955-ben elérte a 19 és fél- milliárd rubelt, az 1950. évi 10.6 milliárd rubellel szemben. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy egyes kapitalista or­szágokkal a kereskedelem ked­vezőtlen feltételek között folyt, mert „az Amerikai Egyesült Államok és nyomására több nyugat-európai ország is meg­különböztető intézkedéseket foganatosított a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása, sőt beszüntetése céljából’’. En­nek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklő­dése saját áruinak a Szovjet­unió számára való eladása és szovjet árük vásárlása iránt, így ezekkel az országokkal a °. ovjétunió kereskedelme nem csökkent, sőt, lényegesen növe­kedett. „Az ötödik ötéves terv ered­ményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést tett előre a szocializmusból a kommu­nizmusba való fokozatos át­menet útján. Jelentősen megnövekedett a szovjet állam gazdasági és vé­delmi ereje, megszilárdult nem­zetközi helyzete. ' Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nem csupán a gaz­dasági és kultúrális építőmun­kában ért el kimagasló sikere­ket, hanem békeszerető külpo­litikája folytatásában, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért Ví­vott harcban is. A szóbanforgó idő alatt még jobban összeforrott és megszilárdult a nagy szocia­lista tábor.” „Az ötödik ötéves terv tel­jesítésének eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet embereket, hűséges barátain­kat: a szocialista tábor orszá­gainak dolgozóit és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a"' dolgos szovjet nép megfeszített, nagy mun­kájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommunista párt, élén lenini Központi Bizottságával, lelke­sít és vezet.’’ „Terveink realitását az élet igazolt* — mondotta ezután N. A. Bulganyin. — A Szovjet­unió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének új fo­kú: a emelkedett, gazdagabb 's erősebb lett, nemzetközi te­kintélye egyre inkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölé­nye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és a kultu­rális építés egyre átfogóbb fel­adatait tűzzük magunk elé. A Szovjetuniónak, amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett Szocialista termelése nagy anyagi erőfor­rásai és ami különösen érté­kes, mind a városban mind fa­lun, sok szakképzett kádere van. ' Országunk most már első­rendű nehéziparral rendelke­zik. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a termelő- eszközök, hanem a közszük­ségleti cikkek termelését is, jelentősen megsokszorozzuk a társadalmi gazdagságot és ezzel új sikereket arassunk a kommunista társadalom építé­sében.” II hatodik ötéves terv fő feladatai N. A. Bulganyin így fogal­mazta meg a hatodik ötéves terv főfeladatait: „A Szovjet­unió hatodik ötéves népgazda­ságfejlesztési tervének fő fel­adatai megszabják, hogy a ne­hézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatal­mas fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents