Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-23 / 46. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 23. N. A. Buiganyin elvtársiak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) megvalósítsuk a mezőgazdasági termelés gyors "fellendülését, és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelkedését érjük el”. N. A. Buiganyin rámutatott a technika páratlan arányú fejlődésére a termelés minden ágazatában, megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása, majd így folytatta: „Míg a XIX. század elsősorban a gőz százada volt, addig a XX. század, a villamosság százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének haA hatodik ötéves terv megvalósítása fontos szakasza lesz a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában. E feladat az, hogy „történelmi szempontból rövid idő alatt a békés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és elhagyjuk a legfejlettebb kapitalista országokat”. N. A. Buiganyin foglalkozott a szocialista tábor szuverén országai között fennálló, a kölcsönös báráti együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolatokkal. „Ennek az együttműködésnek a területei kiterjedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezésre hogy a közös érdekeknek megfelelően a legésszerűbben hasz nálják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, koordinálják az egyes népgazdasági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés szakosítását és koperációját. kicserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró terhi. A. Buiganyin elmondotta, hogy „az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelésének a hatodik ötéves terv folyafnán hatvanöt százalékkal kell emelkednie. Ez azt jelenti hogy 1960-ban — a hatodik ötéves terv utolsó évében — hazánkban háromszor akkora lesz az ipari termelés, mint 1950-ben, és 5.3-szer akkora, mint 1940- ben, a háború előtt.“ „A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatai az ipar területén abban állanak — folytatta N. A. Buiganyin —, hogy elsősorban vigyük előre a vas- és színesfémkohászat, az ásványolajipar, a szénbányászat és a Vegyipar fejlődését, biztosítsuk az erőműépítés mindent megelőző ütemét és a gép- gy rtáshak, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, kovácsoló- és sajtológépek, automatizálási berendezések és műszerek gyártásának gyors fejlődését.” A hatodik ötéves tervben a termelési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése mintegy 60 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió 1960-ban több acélt, villanyenergiát, cementet és üzemanyagot fog gyártani, illetve termelni, mint ma Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország együttvéve. Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjetunió jelentősen megközelíti az Egyesült Államokat. A Szovjetunió 1960-ban 53 millió tonna nyersvasat 68,700.000 tonna acélt. 52,700.000 tonna hengerelt árut fog termelni. A szénkitermelést 1960-ra 1955-höz képest 52 százalékkal a kőolajkitermelést 91 százalékkal, a gázgyártást közel négyszeresére szándékoznak növelni. 1960-ra 593 millió tonna szén kitermelését terveA szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az építőanyagok gyártásának növeléséről, a fa_ és pápíripar, valamint a fafeldolgozó ipar fejtártalan lehetőségeit rejti magában. A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk kommunistáknak teljesen annak az ügynek a szolgálatába kell állítanunk, amelynek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatában.” N. A. Buiganyin rámutatott arra, hogy az atomerő békés felhasználásában a Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: „Ezt a vezető helyet a jövőben is szilárdan meg kell tartanunk.” melési tapasztalataikat stb. Ez i baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes, gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ilymódon óriási előnyökkel rendelkezik a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Ezek közül az előnyök közül 17 a döntő, hogy a szocialista gazdasági rend a termelőerők fejlődésének tág lehetőségeit biztosítja, széleskörű lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a társadalom ö'sszes anyagi javait és szellemi értékeit alkotó dolgozó milliók tehetsége és képességei kivirágozhassanak”. „A kommunista pártnak — mondotta N. A. Buiganyin — és az (egész szovjet népnek szilárd meggyőződése, hogy a két rendszer történelmi versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert az a haladóbb.“ zik, 135 millió tonna kőolajat kell nyerni. Adva vannak a feltételek a kőolajipar gyors fejlesztéséhez. Uj olajlelőhelyeket fedeztek fel és kezdtek kiaknázni, ennek eredményeképpen az ipari kőolajtartalékok a háború utáni években több, mint négyszeresükre emelkedtek. 1960-ban az ország egész kőolajtermelésének 75 százalékát az Uraiban és a Volga mellékén kell nyerni. Ä hatodik ötéves terv előírja, hogy biztosítani kell a villamos éri; művek kapacitásának gyors növelését. Ezért, amíg az ipari termelést 65 százalékkal kell emelni, addig a villamosenergiatermelés f 88 százalékkal kell növelni. A vízierőművek kapacitása az ötéves terv idején 2,7-szeresre növekszik. A Szovjetunió európai részén befejezik a kujbisevi, a gorkiji, a sztálingrádi, a molotovi és a votkinszki vízerőmű építését s ezenkívül megkezdik a szara- tovi, a csebokszari és az alsó- kámai vízerőmű építését. Szibériában grandiózus erőművek épülnek: az Ángarán a bratszki és a Jenyiszejen a kraszpojar- szki, amelyek mindegyikének kapacitása 3,200.000 kilowatt. A tervek szerint a Szovjetunió európai részén egységes áram- szolgáltató rendszert létesítenek. megvetik a közép-szibériai egységes áramszolgáltatási rendszer alapját. A terv előirányozza több atomerőmű építését, amelyek összkapacitása 2—2.50 millió kilowatt. N. A. Buiganyin rámutatott arra, hogy a gépgyártásnak és elsősorban a szerszámgép- és szerszámiparnak meg kell előznie fejlődésében a többi iparágakat. Ezért a hatodik ötéves tervben a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelését az előirányzat szerint 80 százalékkal növelik. lesztéséről beszélt. „A hatodik ötéves tervben — folytatta N. A. Buiganyin — meg kell oldani a könnyű, és az élelmiszeripar kivétel nélkül valamennyi ágának széleskörű fejlesztését. Ezzel újabb nagy lépést teszünk előre a kereskedelemnek iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátásában. Ehhez minden feltétel megvan”. Az élelmi- szeripari dolgozóknak nagymértékben fokozniok kell a húsáruk, zsiradékok, tejtermékek, haláruk, cukorfélék és édesipari gyártmányok, vala. mint a konzervek termelését. Ezzel kapcsolatban sok új gyárat kell majd építeni. A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek dolgozóinak több mint másfélszeresre kell növelniük a lábbelik és a konfekciós áruk gyártását, nagymértékben fokozniok a lenszövetek és különösen a kiváló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a keresletet nem elégítjük ki teljesen. Különösen nagymértékben kell kifejleszteni a műrost- és a szintetikus rost gyártását. A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az ipar műszaki fejlesztésével. ,.A műszaki fejlesztés — mondotta — elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással, s elsősorban a gép- és berendezés-állomány állandó tökélete sítésében, a legkorszerűbb gyártástechnológia bevezetésében. a gyártási folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának meghonosí tásában, a rendelkezésre álló nyersanyag- és energetikai készletek lehető legteljesebb ’eeésszerűbb felhasználásában, mindennek eredményeképpen a kiváló minőségű árucikkek gyártásának szüntelen növelő sébon jut kifejezésre.“ A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szólva Buiganyin kijelentette, hogy a mezőgazdaság össztermelésének a hatodik ötéves tervben körülbelül 70 százalékkal kell növekednie, vagyis A szemestermények össztermelését 11 milliárd púdra kell emelni. Fontos feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetésterülete legalább 28 millió hektárra növekedjék. 11 milliárd púd szemestermény termelése lehetővé teszi majd a lakosság növekvő gabonaszükségletének kielégítését, az állami tartalékok nőve. lését, kellő tartalékok létesítését a kolhozokban, a baráti országokba irányuló kivitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestermény biztosítását a jószágok takarmányozására. Az állattenyésztés terén a terv előírja az állati termékek nagymérvű növelését a lakosság hús-, tej- és egyéb szükségletének kielégítésére állati termékekből. A hústermelés kétszeresére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő. A Szovjetunió népei közötti megbonthatatlan barátság, a Szovjetunió függetlenségének és szabadságának megvédése N. A. Buiganyin rámutatott arra, milyen fontos az automatizálás széleskörű bevezetése a termelésben, mert az automati. zálás lehetőségeket nyújt a munka termelékenységének soha nem látott növekedésére és a szocializmus feltételei között elősegíti a dolgozók műszaki-kulturális emelkedését. Ezenkívül az automatizálás biztosítja a termékek minőségének megjavítását, a termékek önköltségének csökkentését. ugyanakkor fokozza a termelő-folyamatok megbízhatósá gát és folytonosságát. A tudománynak a technikai haladásban betöltött nagy szerepéről szólva Buiganyin hang súlyozta, hogy javítani kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos munkába, bővíteni kell a tudományos kutatóintézetek kapcsolatait egymás között, továbbá a külföldi tudományos kutatóintézetekkel és a haladó külföldi tudósokkal. „A technikai haladás nemcsak a tudomány dolgozóinak, a mérnökeinek és technikusoknak, a tudományos kutatóintézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat mindenkire egyaránt tartozik: a pártszervezetekre, a szovjet- és a gazdasági szervekre, a tudósokra, a mérnökökre, a technikai dolgozókra, a munkásűjítókra, az ésszerű- sítőkre és a feltalálókra. Mindenkinek kötelessége előbbre vinni a technikai haladás ügyét“. — a Szovjet Hadsereg erejének biztos forrása. A képen: Hadgyakorlat közben a tiszt ellenőrzi a célzóbeállítást. (Foto A. Szergejev.) hosszúságú villamosított vasút vonalat fognak üzembe állítani, vagyis három és félszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Tervbe vették közel 6500 kilométer hosszúságú új vasútvonal megépítését és átadását a forgalomnak. Ez hozzávetőleg kétszerese az előző ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságának. A tengeri teherszállít '<j mennyisége több mint kétszeresére, a folyami flottáé 80 százalékkal, a gépkocsi-szállítás kétszeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszeresére emelkedik. Az előadó ezután adatokat sorolt fel a hatalmas arányú beruházásokról. A hatodik ötéves terv beruhá A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg 60 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben mintegy 30 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. N. A. Buiganyin emlékeztetett azokra, a dolgozók élet- színvonalának további emelését és a munkakörülmények ja vitását szolgáló rendkívül fontos intézkedésekre, amelyeket a párt Központi Bizottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztett, az alacsonyfizetésű kategóriák munkabéré nek emelésére, a hétórás munkanapra való áttérésre, a nyugdíjellátás gyökeres javítására, stb. Tervbe vették á népoktatás további fejlesztését. A hatodik ötéves terv során városokban és falvakban egyaránt alapjában megvalósítják az általános középfokú oktatást. „A középiskolák X. osztályát öt év leforgása alatt 6 300 000 ember végzi el, vagyis az ötödik ötéves terv időszakához viszonyítva több mint kétszer annyi.“ „Országunk — mondotta N. A. Bulganym — öt és félmilliót meghaladó létszámú szakember-hadsereggel rendelkezik. A szakemberek jelentik a mi aranyalapunkat. Büszkék vagyunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államokban egyes közéleti személyek — nem ok nélkül jegyzik meg aggodalommal, hogy a szakember- képzésben országuk ■ elmaradt mögöttünk. A főiskolák és a középfokú szakiskolák a ható dik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére. Tervbe vették 4 millió vagyis majdnem ugyanannyi szakember képzését, mint amennyit a két előző ötéves terv keretében képeztek ki. A főiskolákról a hatodik ötéves tervben több mint 650 000 mérnök kerül ki az ipar, a közlekedés és az építkezések számára, továbbá szakember a mezőgazdaság számára. Ez a szám kétszerese az ötödik ötéves tervben főiskolát végzett szakembereknek. Komoly figyelmet fordítanak a tudomány és a technika olyan új ágazataiban dolgozó szakemberek képzésére, mint az automatika és a telemechanika, a rádiótechnika és a rádiólokáció, továbbá az atomerő békés felhasználása. N. A. Buiganyin ezután a tervezetnek a műveltség emelésére vonatkozólag előírt in tézkedéseiről és a közegészség- ügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők területi elosztásának kérdésével. „Éppen úgy mint az előző ötéves tervekben — mon dotta — most is a keleti területek gazdaságát kell a leggyorsabb ütemben fejleszteni. zási előirányzata 990 milliárd rubel. N. A. Buiganyin részletesen foglalkozott a munka termelékenységének további emelésével és a termelés gazdaságosabbá tételével. A Szovjetunió dolgozói közvetlenül érdekeltek munkájuk termelékenységének emelésében, mivel ez a szilárd alapja a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhozparasztok jövedelme növelésének, az egész nép anyagi jóléte fokozásának. Az irányelvek tervez: te szerint a hatodik ötéves tervben legalább 17 százalékkal kell csökkenteni az ipari termelés és a vasúti szállítás önköltségét, a kereskedelem forgalmi kiadásait, ami öt év leforgása alatt összesen 500 milliárd rubel megtakarítását jelenti. Itt óriási szén-, bauxit-, vízienergia-, fa-, vasérc-, színes. és ritkafémkészletek, vegyi nyersanyagkészletek összpontosulnak. A hatodik ötéves tervben a keleti vidékek be ruházása több, mint kétszeresére növekszik és az egész Szovjetunió beruházásainak körülbelül felét teszi ki.“ Az ország keleti részén biztosítani kell a szemestermény-termelés továbbfejlesztését. Különösen nagyjelentőségű Szibéria gazdasági fejlesztése. Az ország termelőerőinek területi elosztása terén a párt politikájának lényege a szövetséges köztársaságok gazdasági életének és kultúrájának sok oldalú, általános fejlesztése és megerősítése. Beszámolója befejező részében N. A. Buiganyin rámutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága az irányelvek tervezetének kidolgozásakor figyelembe vette sok ezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javaslatait, a városi és falusi dolgozók sokoldalú termelőtapasztalatait: N. A. Buiganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves terve nemcsak belpoli- tikailag, hanem nemzetközi szempontból is óriási jelentőséggel bír. Kijelentette: „Megvalósult az, amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjetállam nagy alapítója előre látott: a szovjetállam mind nagyobb befolyást gyakorol a világtör ténelem menetére, az emberiség történelmi sorsára, mindenekelőtt gazdaságpolitikájával.“ A Szovjetunió gazdasági építésének . grandiózus tervei — mondotta N. A. Buiganyin —■ gazdasági és társadalmi rendünk természetéből, ideológiánkból fakadnak, minden ország, minden nép közötti tartós béke és barátság ideológiájából. „A szocialista táborhoz tartozó országok következetes, békeszerető külpolitikájának eredményeként az évek során fennállott nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés következett be, reális távlatok nyíltak az egyetemes béke megszilárdulására.“ N. A. Buiganyin rámutatott arra, hogy a Szovjetunió továbbra is „következetesen és hajthatatlanul folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját.“ N. A. Buiganyin rámutatott arra, hogy a szovjet nép a kitűzött feladatok becsületes elvégzéséhez minden feltétéllel és lehetőséggel rendelkezik. Beszámolója végén kijelentette: „Hős munkásosztályunkat és dicsőséges kolhozparasztságun- kat, kiváló értelmiségünket az akarat és a célok megingathatatlan egysége forrasztja össze, alkotóenergiája és az erőibe vetett szilárd hit hatja át. A szovjet népnek olyan kipróbált és bölcs vezetője van, mint a marxizmus—leniniz- mus nagy és halhatatlan tanításával felfesrvverzett dicső kommunista párt. Ez a tanítás lelkesít bennünket és világítja^ meg útunkat a fényes jövő: a kommunizmus felé.“ Baráti együttműködés a szocialista tábor országai között Rz 1939-as terv: 68,3 miliii tonna acél R műszaki fejlesztés elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással fl mezőgazdaság össztermelésének 70 százalékkal kell növekednie a mezőgazdasági termelés jelentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az ötödik ötéves tervben. 1/nás gépet.“ Február 23 — A Szovjet1 Hadsereg és Haditengerészeti Flotta napja „A hatodik ötéves terv idején — mondotta az előadó — a mezőgazdaságot növekvő mértékben látjuk majd el különböző és korszerűbb gépekkel. A terv szerint a mezőgazdaság körülbelül 1 650 000 traK- tort kap majd (15 lóerős traktorokra átszámítva), továbbá 560 000 gabonakombájnt és sok Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves terv-időszak alatt kétszeresére kell emelni a villamosított kolhozok számát, be kell fejezni a szovhozok, a gép- és traktorállomások villamosítását. A párt Központi Bizottsága és a kormány számos intézkedést tett a gépállomások munkájának megjavítására, valamint a kolhoztermelés fejlesztésében játszott szerepük fokozására. Nagy jelentőségű lesz a gépállomások fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolásra, ami fokozottabban felelőssé teszi a gépállomások dolgozóit a kolhozokban végzett munkáért. N. A. Buiganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismertette. A tervek szerint 8100 kilométer fl szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának növeléséért
