Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! { r A MAI SZÁMBAN: Elutazott A Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára (2. e.) — Mi újság Nagydorogon (2.—3. o.) — Tapasztalatcsere a megye propagandistái között (3. o.) — A dunaföldvári üzémekben (3. o.) — Uttörő-hiradó (4. o.) V ____________________________j A Z MDP TOLNAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM. ÁRA: 58 FILLER. SZOMBAT, 1956 FEBRUÁR 11. Teljesítsük ütemesen hónapról-hónapra a begyűjtési tervet Az elmúlt évben komoly javulás volt a -«legyűjtésben az. előző évekhez képest. Termelő- szövetkezeteink, egyéni dolgozó parasztságunl: becsülettel tettek eleget kötelezettségüknek, bizonyságot téve arról, hogy tisztában vannak a begyűjtés fontosságával .azzal, hogy az általuk beadott terményből, állatból az egész ország lakosságát látja el az állam. A begyűjtés évvégi mérlegénél azt állapíthattuk meg, hogy pártunk Központi Vezetőségének márciusi és júniusi határozatai nyomán megyénkben is megszilárdult az állami és állampolgári fegyelem. Az 1955-ös évben a járások, községek, termelőszövetkezetek az előző — évekhez képest pontosabban tel_ jesítették kötelezettségüket. A tengelici Petőfi országosan elsó lett a nagyhatárú termelőszövetkezetek begyűjtési versenyében. A gyönki járás túlteljesítette begyűjtési tervét, néhány tized híján a tamás járási is elérte a 100 százalékot. Ez azonban még mindig kevésnek bizonyult — országos viszonylatban megyénk az utolsó helyre került. Ebben az évben tehát tovább kell javítani a begyűjtés munkáját. Mit kell tenni ennek érdekében? Először is a begyűjtési dolgozóknak nagyobb lelkiismerettel kell a feladatok megvalósításához látni. Nem fordulhat elő olyan eset, günt Ka- kasdon ,ahol a begyűjtési megbízott január közepén nem tudta, kinek kell beadni sertést a negyedévben. A begyűjtés munkáját meg lehet javítani jó verseny szervezéssel. A tapasztalatok azt igazolták, ahol törődtek a begyűjtési versennyel, ott tudták a legjobb eredményeket felmutatni. Keszőhidegkűton — amikor a megyei begyűjtési versenyben elért harmadik helyért járó jutalmat adták át — 15 dől gozó paraszt tett ígéretet kötelezettségének példamutató teljesítésére. A dombóvári járás területén a begyűjtési apparátus kisgyüléseket tart, amelyeken a tervfelbontás kérdéseinek ismertetése mellett versenyszervezéssel is foglalkoznak. Eddig 298 egyéni dolgozó paraszt és 8 termelőszövetkezet tett versenyvállalást április 4 tiszteletére. A begyűjtési munka fontos követelménye még a határidők pc.ntos betartása. A kötelezettségeket a terv szerint napról- nupra megfelelő mennyiségben kell teljesíteni. Államunknak naponta kell az ellátatlanoknak kenyeret, húst. biztosítani és ezt csak akkor lehet megvalósí- 'mi, ha minden dolgozó paraszt határidő szerint teljesíti hús, tej, tojás, vagy terménybeadását. Badarság az a nézet, hogy „majd teljesítjük az év végéig a kötelezettséget.’’ Akik így gondolkoznak, vajon mit szólnának, ha cipőt, vagy kapát akarnának vásárolni és az üzletben azt a választ kapnák: „Várjanak az év végéig.’’ A kötelezettségek teljesítését elősegíti a felvilágosító, agitá- ciós munka. Mégis nem egv községben tapasztalhatjuk azt, hogy a begyűjtés csak a tervfelbontásban és a teljesítések nyil_ vántartásában nyilvánul meg. Felvilágosító nevelő munkáról szó sem esik, azzal, hogy a termelők úgy is tudják kötelezettségüket. A hátralékosok száma viszont arról tanúskodik, hogy szükség lenne* a tanács és a pórt szervezet felvilágosító munkájára is. Az agitációs munka ép- úgy hozzátartozik a begyűjtési munkához, mint bármelv más intézkedés Csak így tudjuk a tavalyt eredményeket fokozni s ezen keresztül tehet még többet dolgozó parasztságunk kötelezettségének példás teljesítésével az ország ellátásáért. Figyelemmel hallgatta m a rádióban, olvastam az újságban a prágai tanácskozás eseményeit, az o1t elhangzott beszédeket, a zárónyilatkozatot. Az Ország- gyűlés most jóváhagyta a kormány képviselőinek a prágai értekezleten kifejtett tevékenységét, jóváhagyta a kormánynak a béke megszilárdítására irányuló politikáját. Csak helyeselni lehet, hogy kormányunk keményen visszautasítja az imperialistáknak belügyeinkbe való beavatkozási kísérleteit, azt, hogy „felszabadítani” akarnak bennünket. — Horváth Márton elvtárs arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a mi népünk évszázadokon át rab volt és 25 éven át a fasizmus járma alatt nyögött. Ekkor nem okozott gondot az amerikai kormánynak, hogy fel szabadítson bennünket, jóban voltak akkori urainkkal, akik most is dédelgetett kedvenceik. Én is, szüleim és testvéreim, a múltban cselédek voltunk, máról-holnapra, nyomorúságos bérből, bizonytalanságban éltünk.* Fillérekért kellett szolgálnunk azoknak az uraknak, akik most bennünket akarnak kioktatni, hogy mi a szabadság. A „Szabad Európa’, az „Amerika hangja” rádión keresztül és léggömbjeiken elküldött röplapjaikkal gyalázzák kormányunkat, népi demokratikus renszerünket. Államunk szerető gondoskodását jól érezzük mi, zománcgyári dolgozók. Az elmúlt években korszerű ,szociális épületet, étkezdét, öltözőt, fürdőt kaptunk. Hamarosan megkezdjük a munkád az újonnan épített zománcozócsarnokban, tiszta, világos, egészséges munkahelyen. Ezeket magunknak építettük, nem a régi uraknak. Én magam, többi dolgozó társammal együtt megbecsült dolgozó vagyok. Jó munkámért többször küldtek üdülni az ország legszebb vidékeire, a Balatonra, Visegrádra, Galyatetőre, a napokban pedig Párádra megyek három hétre. Ezekre a helyekre magamfajta dolgozó a múltban nem tehette be a lábát, csak azok, akik a mi kizsákmányolásunkból éltek, akiket a „szabadság” nevében akarnak ránk szabadítani az amerikai imperialisták. Hát nekünk nem kell az ő „szabadságuk”. A tőkések, a kizsákmányolok „szabadsága” a múltban nyomort, elnyomást jelentett a dolgozóknak. És azt jelen'ene újra, ha visszajönnének. Mi pedig nem engedjük őket vissza és azt üzenjük gazdáiknak, hogy tartsák meg őket maguknak. — Azzal, hogy beavatkoznak belügyeinkbe, robbanóanyaggal töltött léggömböket küldenek hazánkba, csak fokozzák népünknek, irántuk érzett gyűlöletét. IZSÁKOVITS JÁNOSNÉ a Bonyhádi Zománcgyár savazóműhelyének dolgozója. h költségvetés vitája az Országgyűlés előtt Az országgyűlés ülésszakának csütörtöki ülésén Olt Károly elv- társ pénzügyminiszter mondotta el beszámolóját. Antos István elvtárs felszólalása után Kovács István elvtárs képviselő, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Bevezetőjében hangoztatta, hogy 1955-ben a termelés csaknem valamennyi főmutatóját tekintve túlteljesítettük tervünket. A 20 budapesti üzem kezdeményezésére az ország csaknem minden üzeme az egész éves terv túlteljesítésére szocialista munkaversenyre lépett. Beszédét ezután így folytatta: Budapest nagyszerű munkásai, kiváló műszaki vezetői nemcsak becsülettel teljesítették, hanem jelentősen túl is teljesí tették vállalásukat. A teljes tér melési tervüket a felajánlott 3,4 százalék (egymilliárd 218 millió forint) helyett 5,1 százalékkal, csaknem egymilliárd 900 millió forinttal túlteljesítették. (Taps.) Hasonló jó eredményeket értek el vidéki üzemeink dolgozói is. Ezek az eredmények öntudatos munkásosztályunkat és a műszaki értelmiséget dicsérik. Köszönet és elismerés illeti őket példás helytállásukért. (Taps.) Tavaly eredményeket értünk el a mezőgazdaságban is. A párt. és a kormány segítsége, dolgozó parasztságunk szorgalmai lehetővé tette, hogy mind az állami gazdaságok, mind a mezőgazda sági termelőszövetkezetek általában elérték, sőt túlszárnyalták azokat a termésátlagokat, amelyeket a határozat 1956-ra írt elő. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok 1955-ben meggyőzően bizonyították be a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A Központi Vezetőség 1955 márciusi, majd júniusi határozata után kibontakozó politikai nevelő- és szervező munka mellett a termelőszövetkezetek jó erednie nyeinek döntő része volt abban, hogy az 1953-as és 1954-es át meneti visszaesés után 1955-ben lényegesen előre haladtunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Ez év januárjában a magyar szánt cfcldterület több min* cgyharmada, az ossz-föld'erű- let csaknem 40 százaléka tartozik a mezőgazdaság szocia lista szektorába. Kovács elvtárs nagy elismeréssé’ beszélt azokról a kommunisták ról, akik a városokból a falvakba indultak, hogy segítsék a mun kasok és parasztok testvéri sző vétségének erősítését, a falu szó cialista átalakítását, a mezőgaz dasági terméshozam emelését. Ezután hangsúlyozta hogy nagyobbak lehetnének eredménye ink, ha az általános fellőne*' nem húznák vissza a lemaradt túl drágán és nagyon sok se lejtet termelő üzemek és az álla mj gazdaságok. Továbbiakban az 1956. évi terv részleteire tért át. Az- idei terv az ipari termeié 6 százalékos növekedését írj: elő. Ez látszólag nem nagy eme’ kedés, mégis hiba volna lebt csülni az előttünk álló feladat-: kát. Világosan látnunk keli ne hézségeinket, s azt, hogy met kell feszítenünk erőnket a ten [teljesítése, illetve túlteljesítés- érdekében. A magyar munka: osztály és a műszaki értelmiség megértve az ötéves terv telji sítésének nagy jelentőségét, a első év első hónapjának tervé 102,6 százalékra teljesítette (Taps.) Számos üzem azonban ner teljesítette januári tervét, s ezz< máris több mint 100 millió f< rinttal megkárosította népgazda Ságunkat. Harci feladat az isié; hogy minden izem minden mi hely, minden brigád és mindé dolgozó dekádról -Jekidra, hé napról hónapra egész évben tel jesítse — s ahol megvan a fel tétele — túlteljesítse tei /ét. megvalósítanunk. Nekünk nemcsak több, hanem olcsóbb mezőgazdasági termékre is szükségünk van — mondotta. A „Termelj többet, jobbat és olcsóbban“ jelszó nemcsak az iparra, hanem a mezőgazdaságra is vonatkozik. n mezőgazdaság fejlesztése A mezőgazdaság fejlesztésére az idén a kormány 5 milliárd forintot fordít s ez lehetővé teszi, hogy sokezer traktor, kombájn és más mezőgazdasági gép segítse a mezőgazdaságot. Mindez megkönnyíti a dolgozó parasztság életét, tehermentesíti a legnehezebb munkáktól, több terméshez, jobb megélhetéshez és kulturáltabb élethez segíti. Pártunk és kormányunk fokozott anyagi támogatást is biztosít termelőszövetkezeteinknek. Ma már egyre világosabbá válik, hogy a termelőszövetkezet a szocialista nagyüzemi gazdálkodás több kenyeret, több húst, vajat és más élelmezési cikket ad az ország dolgozói számára. Éppen ezért 1956-ban hónapról hónapra előre kell haladni a mezőgazdaság szocia lista átszervezésének útján. A mezőgazdaság szocialista átalakítása, a mezőgazdasági terméshozam növelése nem kampány, hanem döntő, állandó mindennapi feladat. A következőkben kiemelte, hogy pártunk és kormányunk nagy figyelmet szentel az egyénileg dolgozó parasztoknak is, akik országunkban még mindég a parasztság többségét teszik ki. Számos intézkedés könnyíti meg a dolgozó paraszt ság munkáját, növeli biztonságérzetét, termelési kedvéj. és jövedelmét Kormányunk az idén is műtrágyával, mezőgazdasági kisgépekkel, szerszámokkal, a gépállomások jobb és olcsóbb munkájával, valamint szerződéses termeléssel segíti a dolgozó parasztságot. n munkás-paraszt szövetség A munkások és parasztok szövetsége a munkásokra és a parasztokra kölcsönös kötelezettséget ró. A jnunkások gépekkel, műtrágyával, jobb és olcsóbb ipari termékekkel, anyagiakkal, jó vezetőkkel, védnökséggel segítik a dolgozó parasztságot. A dolgozó parasztság a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, több, ;cbb és olcsóbb élelmiszerrel, az állampolgári fegyelem erősítésével, beadási és adózási kötelezettségének minden hónapban való példás teljesítő: sével segítse a munkásosztály 1, a városi dolgozókat és népi demokratikus államunkat. A továbbiakban arról beszélt, hogy mindenütt véget kell vetni a pazarlásnak. Bélés premizálási rendszerünket abban az irányban kell fejlesztenünk, hogy a személyes anyagi érdekeltséget következetesen érvénye sítjük a minőség javításában, az anyag, és energiatakarékosságban. Az idei lakásépítkezések után a szociális és kulturális célokra előirányzott összegről beszélt, majd így fejezte be beszédét: meggyőződésem, hogy pártunk munkásosztályunk egész dolgozó népünk munkáját, csak úgy, mint az elmúlt évben, az idén is teljes siker fogja koronázni. Nezvál Ferenc, a város és köz séggazdálkodási miniszter első helyettese felszólalásában kitért az OTSB működésére is. Rámutatott tömegsportunk fe;i lődésére s hangsúlyozta, hogy még az olimpiai évben sem szabad elfeledkezni a legfontosabbakról, az ifjúság, a dolgozók tömegsportjáról. Felszólalása végén javasolta, hogy az országgyűlés további nyolcmillió forintot fordítson a községi tanácsok épületeinek rendbehozatalára, irodai felszerelésének kiegészítésére. Ezután Egri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Hangoztatta : Népünk helyesli, ha minden állampolgártól rendet, fegyel. met követelünk, s lelkesebben, odaadöbban dolgozik, ha tudja, hogy munkája gyümölcsét népköztársaságunk megvédi a külső és belső ellenséggel szemben. Elmondotta, hogy javult a rendőrség munkája s évről évre csökken a bűncselekmények száma. A belügyminisztérium szerveinél dolgozó tisztek és beosztottak — mondotta — mindenekelőtt azt tartják szem. előtt, hogy a dolgozó népünkkel való szoros és elszakíthatatlan kapcsolatban van az erejük. A következőkben az Igazságügyminisztérium javuló munká járói szólott, hangoztatva: a további fejlődés előfeltételei közé tartozik, hogy joggyakorlatunkat alkalmassá tegyük a szocialista törvényesség érvényesítésének szol gálatára. Fontos feladat népi demokratikus jogrendszerünk teljes kiépítése. Egri elvtárs kiemelte, hogy az ellenség sikereink láttán egyre dühödtebb lesz és mindent elkövet a további előrehaladásunk akadályozására. Meg említette a hazánkba küldött károkat okozó léggömbök ügyét is s hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elvárja a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és az államügyészség szerveitől, hogy juttassák jól megérdemelt helyükre ez. után is az imperialisták által hazánkba küldött kémeket és azok belső ügynökeit. (Taps.) (Folytatás a 2. oldalon.) „Nem kell nekünk az 3 szabadságuk“ R technika fejlesztése A költségveté-' — folytatta :— nagyon helyesen nagy figyelmet szentel a technika fejlesztésének. Ez nem rövid lejáratú kampány- feladat, ez a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvető eszköze. Kié »r.ösen példamutató számunk! a a Szovjetunó hatodik Ötéves lerve. Az új ötrves terv koloszá':s eiőrehala oást tesz, hogy a Szovjetunió mindenben utolérje és elhagyja a legfejlettebb kapitalista országokat is a technika a tudomány fejlesztése terén Kovács István el/társ, az or szággyűlés tagjainak lelkes tapsa közepette üdvözölte a kommunizmust diadalmasan' építő Szovjetunió népeit és vezető erejét, példaképünket, a Szovjetunió Kommunista Pártját a jövő héten megnyíló XX. kongresszusa alkalmából. — A testvéri, baráti, felszabadító szovjet népnek — mondofla — jó munkát és sok sikert kívánunk hatodik ötéves terve sikeres megvalósításához. (Nagy Taps.) A technika fejlesztéséről szól. a Kovács elvtárs hangsúlyozta, hogy ennek nagyon kedvező feltételei vannak hazánkban De ugyanakkor felbecsülhetetlen segítséget jelent az, hogy a Szovjetunió, Kína és a többi népi demokratikus országok közötti kölcsönös gazdasági és tudományos együttműködés révén sokmillió mérnök, tu dós és szakember tapasztalata áll rendelkezésünkre. A következőkben megállapította, hogy a költségvetés helyesen húzza alá: 1956-ban lényegesen előre, kell halad nunk a kettős feladat megöl dósában, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés nőve lésében. Idei tervünk a mező: gazdasági termelés háromszá zalékos növelését írja elő, ami az 1955. évi viszonylag jó tér mésű évhez képest nem köny- nyű. A mezőgazdasági termelés fokozása sokkal nehezebb feladat, mint az ipari termelésé. A mezőgazdasági terméshozam növelését a vetésterület maximális kihasználásával, az agro- és zootechnika helyes alkalmazásával kell
