Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! { r A MAI SZÁMBAN: Elutazott A Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára (2. e.) — Mi újság Nagydorogon (2.—3. o.) — Tapasztalatcsere a megye propagandistái között (3. o.) — A dunaföldvári üzémekben (3. o.) — Uttörő-hiradó (4. o.) V ____________________________j A Z MDP TOLNAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM. ÁRA: 58 FILLER. SZOMBAT, 1956 FEBRUÁR 11. Teljesítsük ütemesen hónapról-hónapra a begyűjtési tervet Az elmúlt évben komoly ja­vulás volt a -«legyűjtésben az. előző évekhez képest. Termelő- szövetkezeteink, egyéni dolgozó parasztságunl: becsülettel tet­tek eleget kötelezettségüknek, bizonyságot téve arról, hogy tisztában vannak a begyűjtés fontosságával .azzal, hogy az általuk beadott terményből, ál­latból az egész ország lakossá­gát látja el az állam. A begyűjtés évvégi mérlegé­nél azt állapíthattuk meg, hogy pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi és júniusi határo­zatai nyomán megyénkben is megszilárdult az állami és ál­lampolgári fegyelem. Az 1955-ös évben a járások, községek, ter­melőszövetkezetek az előző — évekhez képest pontosabban tel_ jesítették kötelezettségüket. A tengelici Petőfi országosan elsó lett a nagyhatárú termelőszö­vetkezetek begyűjtési versenyé­ben. A gyönki járás túlteljesí­tette begyűjtési tervét, néhány tized híján a tamás járási is el­érte a 100 százalékot. Ez azon­ban még mindig kevésnek bizo­nyult — országos viszonylatban megyénk az utolsó helyre került. Ebben az évben tehát tovább kell javítani a begyűjtés mun­káját. Mit kell tenni ennek ér­dekében? Először is a begyűj­tési dolgozóknak nagyobb lelki­ismerettel kell a feladatok meg­valósításához látni. Nem for­dulhat elő olyan eset, günt Ka- kasdon ,ahol a begyűjtési meg­bízott január közepén nem tud­ta, kinek kell beadni sertést a negyedévben. A begyűjtés munkáját meg lehet javítani jó verseny szer­vezéssel. A tapasztalatok azt igazolták, ahol törődtek a be­gyűjtési versennyel, ott tudták a legjobb eredményeket felmu­tatni. Keszőhidegkűton — ami­kor a megyei begyűjtési ver­senyben elért harmadik helyért járó jutalmat adták át — 15 dől gozó paraszt tett ígéretet köte­lezettségének példamutató tel­jesítésére. A dombóvári járás területén a begyűjtési appará­tus kisgyüléseket tart, amelye­ken a tervfelbontás kérdései­nek ismertetése mellett ver­senyszervezéssel is foglalkoz­nak. Eddig 298 egyéni dolgozó paraszt és 8 termelőszövetkezet tett versenyvállalást április 4 tiszteletére. A begyűjtési munka fontos követelménye még a határidők pc.ntos betartása. A kötelezett­ségeket a terv szerint napról- nupra megfelelő mennyiségben kell teljesíteni. Államunknak naponta kell az ellátatlanoknak kenyeret, húst. biztosítani és ezt csak akkor lehet megvalósí- 'mi, ha minden dolgozó paraszt határidő szerint teljesíti hús, tej, tojás, vagy terménybeadá­sát. Badarság az a nézet, hogy „majd teljesítjük az év végéig a kötelezettséget.’’ Akik így gon­dolkoznak, vajon mit szólnának, ha cipőt, vagy kapát akarnának vásárolni és az üzletben azt a választ kapnák: „Várjanak az év végéig.’’ A kötelezettségek teljesítését elősegíti a felvilágosító, agitá- ciós munka. Mégis nem egv községben tapasztalhatjuk azt, hogy a begyűjtés csak a tervfel­bontásban és a teljesítések nyil_ vántartásában nyilvánul meg. Felvilágosító nevelő munkáról szó sem esik, azzal, hogy a ter­melők úgy is tudják kötelezett­ségüket. A hátralékosok száma viszont arról tanúskodik, hogy szükség lenne* a tanács és a pórt szervezet felvilágosító munká­jára is. Az agitációs munka ép- úgy hozzátartozik a begyűjtési munkához, mint bármelv más intézkedés Csak így tudjuk a tavalyt eredményeket fokozni s ezen keresztül tehet még többet dolgozó parasztságunk kötele­zettségének példás teljesítésé­vel az ország ellátásáért. Figyelemmel hallgatta m a rá­dióban, olvastam az újságban a prágai tanácskozás eseményeit, az o1t elhangzott beszédeket, a zárónyilatkozatot. Az Ország- gyűlés most jóváhagyta a kor­mány képviselőinek a prágai értekezleten kifejtett tevékeny­ségét, jóváhagyta a kormány­nak a béke megszilárdítására irányuló politikáját. Csak helyeselni lehet, hogy kormányunk keményen vissza­utasítja az imperialistáknak belügyeinkbe való beavatkozási kísérleteit, azt, hogy „felszaba­dítani” akarnak bennünket. — Horváth Márton elvtárs arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a mi népünk évszázado­kon át rab volt és 25 éven át a fasizmus járma alatt nyögött. Ekkor nem okozott gondot az amerikai kormánynak, hogy fel szabadítson bennünket, jóban voltak akkori urainkkal, akik most is dédelgetett kedven­ceik. Én is, szüleim és testvé­reim, a múltban cselédek vol­tunk, máról-holnapra, nyomo­rúságos bérből, bizonytalanság­ban éltünk.* Fillérekért kellett szolgálnunk azoknak az urak­nak, akik most bennünket akar­nak kioktatni, hogy mi a sza­badság. A „Szabad Európa’, az „Amerika hangja” rádión ke­resztül és léggömbjeiken elkül­dött röplapjaikkal gyalázzák kormányunkat, népi demokrati­kus renszerünket. Államunk szerető gondosko­dását jól érezzük mi, zománc­gyári dolgozók. Az elmúlt évek­ben korszerű ,szociális épületet, étkezdét, öltözőt, fürdőt kap­tunk. Hamarosan megkezdjük a munkád az újonnan épített zo­máncozócsarnokban, tiszta, vi­lágos, egészséges munkahelyen. Ezeket magunknak építettük, nem a régi uraknak. Én ma­gam, többi dolgozó társammal együtt megbecsült dolgozó va­gyok. Jó munkámért többször küldtek üdülni az ország leg­szebb vidékeire, a Balatonra, Visegrádra, Galyatetőre, a na­pokban pedig Párádra megyek három hétre. Ezekre a helyekre magamfajta dolgozó a múltban nem tehette be a lábát, csak azok, akik a mi kizsákmányolá­sunkból éltek, akiket a „sza­badság” nevében akarnak ránk szabadítani az amerikai impe­rialisták. Hát nekünk nem kell az ő „szabadságuk”. A tőkések, a kizsákmányolok „szabadsága” a múltban nyo­mort, elnyomást jelentett a dol­gozóknak. És azt jelen'ene új­ra, ha visszajönnének. Mi pedig nem engedjük őket vissza és azt üzenjük gazdáiknak, hogy tartsák meg őket maguknak. — Azzal, hogy beavatkoznak bel­ügyeinkbe, robbanóanyaggal töltött léggömböket küldenek hazánkba, csak fokozzák né­pünknek, irántuk érzett gyű­löletét. IZSÁKOVITS JÁNOSNÉ a Bonyhádi Zománcgyár savazóműhelyének dol­gozója. h költségvetés vitája az Országgyűlés előtt Az országgyűlés ülésszakának csütörtöki ülésén Olt Károly elv- társ pénzügyminiszter mondotta el beszámolóját. Antos István elvtárs felszólalása után Kovács István elvtárs képviselő, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Bevezetőjé­ben hangoztatta, hogy 1955-ben a termelés csaknem valamennyi főmutatóját tekintve túlteljesí­tettük tervünket. A 20 budapesti üzem kezdeményezésére az or­szág csaknem minden üzeme az egész éves terv túlteljesítésére szocialista munkaversenyre lé­pett. Beszédét ezután így foly­tatta: Budapest nagyszerű munkásai, kiváló műszaki vezetői nem­csak becsülettel teljesítették, hanem jelentősen túl is teljesí tették vállalásukat. A teljes tér melési tervüket a felajánlott 3,4 százalék (egymilliárd 218 millió forint) helyett 5,1 százalékkal, csaknem egy­milliárd 900 millió forinttal túlteljesítették. (Taps.) Hasonló jó eredményeket értek el vi­déki üzemeink dolgozói is. Ezek az eredmények öntudatos munkásosztályunkat és a műsza­ki értelmiséget dicsérik. Köszö­net és elismerés illeti őket pél­dás helytállásukért. (Taps.) Tavaly eredményeket értünk el a mezőgazdaságban is. A párt. és a kormány segítsége, dolgozó parasztságunk szorgalmai lehe­tővé tette, hogy mind az állami gazdaságok, mind a mezőgazda sági termelőszövetkezetek álta­lában elérték, sőt túlszárnyalták azokat a termésátlagokat, ame­lyeket a határozat 1956-ra írt elő. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok 1955-ben meggyőzően bizonyították be a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A Központi Vezetőség 1955 már­ciusi, majd júniusi határozata után kibontakozó politikai neve­lő- és szervező munka mellett a termelőszövetkezetek jó erednie nyeinek döntő része volt abban, hogy az 1953-as és 1954-es át meneti visszaesés után 1955-ben lényegesen előre haladtunk a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében. Ez év januárjában a magyar szánt cfcldterület több min* cgyharmada, az ossz-föld'erű- let csaknem 40 százaléka tar­tozik a mezőgazdaság szocia lista szektorába. Kovács elvtárs nagy elismeréssé’ beszélt azokról a kommunisták ról, akik a városokból a falvakba indultak, hogy segítsék a mun kasok és parasztok testvéri sző vétségének erősítését, a falu szó cialista átalakítását, a mezőgaz dasági terméshozam emelését. Ezután hangsúlyozta hogy na­gyobbak lehetnének eredménye ink, ha az általános fellőne*' nem húznák vissza a lemaradt túl drágán és nagyon sok se lejtet termelő üzemek és az álla mj gazdaságok. Továbbiakban az 1956. évi terv részleteire tért át. Az- idei terv az ipari termeié 6 százalékos növekedését írj: elő. Ez látszólag nem nagy eme’ kedés, mégis hiba volna lebt csülni az előttünk álló feladat-: kát. Világosan látnunk keli ne hézségeinket, s azt, hogy met kell feszítenünk erőnket a ten [teljesítése, illetve túlteljesítés- érdekében. A magyar munka: osztály és a műszaki értelmiség megértve az ötéves terv telji sítésének nagy jelentőségét, a első év első hónapjának tervé 102,6 százalékra teljesítette (Taps.) Számos üzem azonban ner teljesítette januári tervét, s ezz< máris több mint 100 millió f< rinttal megkárosította népgazda Ságunkat. Harci feladat az isié; hogy minden izem minden mi hely, minden brigád és mindé dolgozó dekádról -Jekidra, hé napról hónapra egész évben tel jesítse — s ahol megvan a fel tétele — túlteljesítse tei /ét. megvalósítanunk. Nekünk nemcsak több, hanem olcsóbb mezőgazdasági termékre is szükségünk van — mondotta. A „Termelj többet, jobbat és olcsóbban“ jelszó nem­csak az iparra, hanem a me­zőgazdaságra is vonatkozik. n mezőgazdaság fejlesztése A mezőgazdaság fejleszté­sére az idén a kormány 5 milliárd forintot fordít s ez lehetővé teszi, hogy sokezer traktor, kombájn és más me­zőgazdasági gép segítse a me­zőgazdaságot. Mindez megkönnyíti a dolgozó pa­rasztság életét, tehermentesíti a legnehezebb munkáktól, több terméshez, jobb megélhetéshez és kultu­ráltabb élethez segíti. Pártunk és kormányunk fokozott anya­gi támogatást is biztosít ter­melőszövetkezeteinknek. Ma már egyre világosabbá válik, hogy a termelőszövetke­zet a szocialista nagyüzemi gazdálkodás több kenyeret, több húst, vajat és más élelmezési cikket ad az ország dolgozói számára. Éppen ezért 1956-ban hónapról hónapra előre kell haladni a mezőgazdaság szocia lista átszervezésének útján. A mezőgazdaság szocialista átalakítása, a mezőgazdasági terméshozam növelése nem kampány, hanem döntő, ál­landó mindennapi feladat. A következőkben kiemelte, hogy pártunk és kormányunk nagy figyelmet szentel az egyé­nileg dolgozó parasztoknak is, akik országunkban még min­dég a parasztság többségét te­szik ki. Számos intézkedés könnyíti meg a dolgozó paraszt ság munkáját, növeli bizton­ságérzetét, termelési kedvéj. és jövedelmét Kormányunk az idén is műtrágyával, mezőgazdasá­gi kisgépekkel, szerszámokkal, a gépállomások jobb és ol­csóbb munkájával, valamint szerződéses termeléssel se­gíti a dolgozó parasztságot. n munkás-paraszt szövetség A munkások és parasztok szövetsége a munkásokra és a parasztokra kölcsönös kötele­zettséget ró. A jnunkások gé­pekkel, műtrágyával, jobb és olcsóbb ipari termékekkel, anyagiakkal, jó vezetőkkel, védnökséggel segítik a dolgozó parasztságot. A dolgozó pa­rasztság a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével, több, ;cbb és olcsóbb élelmiszerrel, az állampolgári fegyelem erő­sítésével, beadási és adózási kötelezettségének minden hó­napban való példás teljesítő: sével segítse a munkásosztály 1, a városi dolgozókat és népi demokratikus államunkat. A továbbiakban arról be­szélt, hogy mindenütt véget kell vetni a pazarlásnak. Bél­és premizálási rendszerünket abban az irányban kell fejlesz­tenünk, hogy a személyes anyagi érdekelt­séget következetesen érvénye sítjük a minőség javításá­ban, az anyag, és energiata­karékosságban. Az idei lakásépítkezések után a szociális és kulturális célokra előirányzott összegről beszélt, majd így fejezte be beszédét: meggyőződésem, hogy pártunk munkásosztályunk egész dolgo­zó népünk munkáját, csak úgy, mint az elmúlt évben, az idén is teljes siker fogja koronázni. Nezvál Ferenc, a város és köz séggazdálkodási miniszter első helyettese felszólalásában ki­tért az OTSB működésére is. Rámutatott tömegsportunk fe;i lődésére s hangsúlyozta, hogy még az olimpiai évben sem sza­bad elfeledkezni a legfonto­sabbakról, az ifjúság, a dolgo­zók tömegsportjáról. Felszólalása végén javasolta, hogy az országgyűlés további nyolcmillió forintot fordítson a községi tanácsok épületeinek rendbehozatalára, irodai felsze­relésének kiegészítésére. Ezután Egri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Hangoz­tatta : Népünk helyesli, ha minden állampolgártól rendet, fegyel. met követelünk, s lelkeseb­ben, odaadöbban dolgozik, ha tudja, hogy munkája gyümöl­csét népköztársaságunk meg­védi a külső és belső ellenség­gel szemben. Elmondotta, hogy javult a rendőrség munkája s évről évre csökken a bűncselekmények száma. A belügyminisztérium szerveinél dolgozó tisztek és beosztottak — mondotta — mindenekelőtt azt tartják szem. előtt, hogy a dolgozó népünk­kel való szoros és elszakíthatat­lan kapcsolatban van az ere­jük. A következőkben az Igazság­ügyminisztérium javuló munká járói szólott, hangoztatva: a további fejlődés előfeltételei közé tartozik, hogy joggyakorlatunkat alkalmas­sá tegyük a szocialista törvé­nyesség érvényesítésének szol gálatára. Fontos feladat népi demokrati­kus jogrendszerünk teljes ki­építése. Egri elvtárs kiemelte, hogy az ellenség sikereink láttán egyre dühödtebb lesz és min­dent elkövet a további előreha­ladásunk akadályozására. Meg említette a hazánkba küldött károkat okozó léggömbök ügyét is s hangsúlyozta, hogy az or­szággyűlés elvárja a Belügy­minisztérium, az Igazságügymi­nisztérium és az államügyész­ség szerveitől, hogy juttassák jól megérdemelt helyükre ez. után is az imperialisták által hazánkba küldött kémeket és azok belső ügynökeit. (Taps.) (Folytatás a 2. oldalon.) „Nem kell nekünk az 3 szabadságuk“ R technika fejlesztése A költségveté-' — folytatta :— nagyon helyesen nagy figyelmet szentel a tech­nika fejlesztésének. Ez nem rövid lejáratú kampány- feladat, ez a szocializmus és a kommunizmus építésének alap­vető eszköze. Kié »r.ösen példa­mutató számunk! a a Szovjet­unó hatodik Ötéves lerve. Az új ötrves terv koloszá':s eiőrehala oást tesz, hogy a Szovjetunió mindenben utolérje és elhagyja a legfejlettebb kapitalista orszá­gokat is a technika a tudomány fejlesztése terén Kovács István el/társ, az or szággyűlés tagjainak lelkes tapsa közepette üdvözölte a kommunizmust diadalmasan' építő Szovjetunió népeit és ve­zető erejét, példaképünket, a Szovjetunió Kommunista Párt­ját a jövő héten megnyíló XX. kongresszusa alkalmából. — A testvéri, baráti, felszabadító szovjet népnek — mondofla — jó munkát és sok sikert kí­vánunk hatodik ötéves terve sikeres megvalósításához. (Nagy Taps.) A technika fejlesztéséről szól. a Kovács elvtárs hangsúlyozta, hogy ennek nagyon kedvező feltételei vannak hazánkban De ugyanakkor felbecsülhetet­len segítséget jelent az, hogy a Szovjetunió, Kína és a többi népi demokratikus országok közötti kölcsönös gazdasági és tudományos együttműködés révén sokmillió mérnök, tu dós és szakember tapasztalata áll rendelkezésünkre. A következőkben megálla­pította, hogy a költségvetés helyesen húzza alá: 1956-ban lényegesen előre, kell halad nunk a kettős feladat megöl dósában, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés nőve lésében. Idei tervünk a mező: gazdasági termelés háromszá zalékos növelését írja elő, ami az 1955. évi viszonylag jó tér mésű évhez képest nem köny- nyű. A mezőgazdasági terme­lés fokozása sokkal nehezebb feladat, mint az ipari terme­lésé. A mezőgazdasági ter­méshozam növelését a vetéste­rület maximális kihasználásá­val, az agro- és zootechnika helyes alkalmazásával kell

Next

/
Thumbnails
Contents