Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

8 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 11. II költségvetés vitája az Országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) Matécz János képviselő fel­szólalása után Matusek Tivadar elvtárs, a Központi Vezetőség póttagja szólalt fel. A honvé­delmi tárca költségvetésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a magyar nép a néphad­sereghez fűződő szeretete tűk. röződik azokban a baráti kap­csolatokban, amelyek a néphad sereg és a dolgozó tömegek kö­zött kifejlődtek. Népünk szerető gondoskodása veszi körül nép­hadseregünket, ezért azt várja, hogy minden harcos, tiszt, tá­bornok ismerje meg és sajátít­sa el a korszerű haditechnikát, szilárdítsa a hadsereg fegyel­mét,' növelje harckészségét ál­lamunk védelmére. flz Országgyűlés pénteki ülése Az Országgyűlés pénteki ülé­sén folytatta az 1956. évi költ­ségvetés és a költségvetési tör­vény tárgyalását. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Er­nő, Hegedűs András, Hidas Ist­ván, Mekis József. Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak. Az ülést Nagyistók József, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Földes László képviselő, külkereske­delmi miniszterhelyettes szólalt fel. Nagyon fontos érdek az — mondotta többek között — hogy minél többen megértsék: a kül­kereskedelmi feladatok népgaz­dasági feladatok. Országunk­ban a kivitel igen jelentős ré­szét adja a nemzeti jövedelem­nek. A behozatal nagy szerepet játszik az egyes népgazdaság] ágak anyaggal és termelőesz­közzel való ellátásában. Népgazdaságunk számos ágá­nak anyagellátása, a hazánkban nem termelt vagy nem kielégítő mennyiségben termelt cikkek beszerzése elsősorban export- szállításainktól,exportkötelezett ségeink teljesítésétől függ. 1955-ben külkereskedelmi forgalmunk jelentős aktív egyenleggel zárult. Az 1955. évben elért javulást elsősorban pártunk erőfesztései idézték elő. Az üzemekben na­gyobb gonddal foglalkoztak az exportra kerülő cikkek elkészí. tésével és ebben jelentős szere­pet játszottak a DISZ export- brigádjaink lelkes versenyei is. Földes László* ezután arról szólott, hogy a kétségtelen si­ker ellenére kivitelünk fejlődé­sét fékezi az a körümény, hogy iparunk számos területén nem tartott lépést a műszaki hala­dással, elhanyagolta a gyártmá nyok korszerűsítését, új, a nem­zetközi piacok igényeinek is megfelelő exportgyártmányok kialakítását. Ezért felelősség terheli a külkereskedelmi appa­rátust is, amely a műszaki fej­lesztés követelményeit, a kül­földi piacok igényeit nem vetet­te fel időben és elég erőtelje­sen és nem tájékoztatta megfe­lelően az ipari szerveket kül­földi tapasztalatairól. Ipari és külkereskedelmi dol­gozóink javuló munkája és együttműködése azonban kija­víthatja a hibákat és a magyar gyártmányok hírnevét — amint ezt sok kitűnő gyártmányunk példája mutatja — a külföldi piacokon nemcsak megőrizhet­jük, hanem öregbíthetjük is. — Pillanatra sem szabad azonban szem elől tévesztenünk hogy második ötéves tervünk csak akkor nyugszik szilárd ala pon, ha a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való évről évre szélesedő gazdasági együttműködésre és kölcsönös segélynyújtásra épül. Ez az együttműködés bizto­sítja elsősorban iparunk el­látását a legfontosabb nyers­anyagokkal és azt a műszaki segítséget, amely a technikai fejlődésre irányuló nagyarányú erőfeszítéseink megvalósításá­hoz szükséges. Ennek az együtt működésnek a sikeréhez azzal járulhatunk hozzá leginkább, ha minél gyorsabban felszámol­juk munkánk fogyatékosságait és teljesítjük külkereskedelmi kötelezettségeinket. Az 1956. évi költségvetéssél egyetértek és azt elfogadom. (Taps.) Földvári Rudolf képviselő, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Vegyipari és Energia­ügyi Minisztérium költségvetési tervéhez szólt Jiozzá. Megálla­pította, a minisztérium főfel­adata, hogy biztosítsa elegendő műtrágya és növényvédőszer gyártását hazai műanyag- gyártó iparunk megalapozását és fejlesztését, a műanyagból készült áruk mennyiségének és választékának növelését, minő­ségük javítását, elegendő villa­mosenergia termelését, biztosít­sa a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány határozatainak va- lóraváltását. Elmondotta, hogy a miniszté­rium költségvetési előirányzata 10.5 százalékkal, ez évi teljes termelési terve 10.2 százalékkal magasabb, mint 1955-ben. Ez a több mint 10 százalékos terme lésnövekedés múlhatatlanul szükséges a szocialista iparosítás politi­kájának folytatásához, a ne­hézipar elsődleges fejleszté­séhez, a mezőgazdasági ter­melés ez évi három százalé­kos emeléséhez, külkereske­delmi gondjaink enyhíté­séhez, dolgozó népünk jólété­nek tervezett emeléséhez. Földvári Rudolf elmondotta azt is, hogy ebben az évben fel kell építeni Budapesten egy 300 ton­na évi kapacitású PVC-t gyártó próbaüzemet, egy szintén 300 tonna évi kapacitású műszál gyár első részlegét, valamint egy műszálat előállító kísérleti üzemet, mintegy négyszeresére kell bővíteni a kőbányai mű­anyaggyár kapacitását és meg kell kezdeni a plexiüveg hazai gyártását. Szólott arról is, hogy gyógy­szeriparunk ebben az évben 27.6 százalékkal termel többet és a kőolaj bányászatban kuta­tási célokra az idén mintegy 80 millió forinttal fordítanak töb­bet, mint 1955-ben. —A hazai nyersanyagbázis nö veléséhez járul majd hozzá a rudabányai vasércdúsító épí­tése, a barnavasérc termelésé­nek 15.6 százalékos, a nyersalu- minium termelésének 10.9 szá­zalékos emelése 1955-höz ké­pest. Kiemelte, hogy a miniszté­rium beruházásai közül jelentő­ségénél fogva kiemelkedik a Szovjetunió hathatós segítségé­vel felépülő kísérleti atomreak­torunk. mellyel hazánkban is megalapozzuk az atomenergia békés célokra történő felhasz­nálását. 'A költségvetést elfogadta elfogadásra ajánlta. Csergő János, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel ezután. Bevezetőben a kohó- és gép­ipari üzemek elmúlt évi ered ményeiről beszélt.. A kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokról szól­va elmondotta: A tárca üzemei­nek 1956. évi teljes termelése 11.2 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest. Feladatainkat a munka tér melékenységének jelentős eme­lése és az önköltségcsökkentés mellett kell végrehajtani. Ter­vünk az új, a fejlettebb, a kul­turáltabb technika alkalmazá­sára épült. Központi Vezetőségünk hatá­rozata előírja, hogy iparunk értékes hagyományaira támasz­kodva, jelentősen fejlesztenünk kell a Diesel-motor gyártá­sát. Folytatni kell a Ganz- típusú motorcsaládok, valamint a járművek és traktorok Diesel­motor családjának korszerűsíté­sét, tökéletesíteni kell a motor­vonatok és az elektromos moz­donyok üzemszerű gyártását. A vasútnál a gőzvontatás egyre nagyobb részét Diesel-vontatás­sal kell a közeljövőben helyet­tesítenünk. Ennek a hatalmas dieselesítési programnak a kiin­dulási esztendeje az idei év —• Nehéziparunk, bányászatunk, építő- és könnyűiparunk, ke­reskedelmünk szállítási problé­mái, mezőgazdaságunk gépesí­tése élesebben veti fel az üze­meltetés gazdaságosságának kér dését. Ma már a vasúti vontatásban, az ipar és mezőgazdaság gépe­sítésében a gőzgépek elavultnak mondhatók. A gőzmozdony és az egyéb, nem helyhez kötött gőzgépek a befektetett hőener­giának mindössze 5—6 száz le kát képesek csak hasznosítani. A dieselesítés nemcsak a vasúti vontatás szemszögéből döntő kérdés, hanem népgazdaságunk szinte min­den területe szempontjából. Amellett, hogy a dieselesítés- sel biztosítani kívánjuk dol­gozóinknak kényelmes, gyors utazását, a termeléshez szük­séges anyagok korszerű, gaz­daságos szállítását, szem előtt kell tartani azt is, hogy a die­selesítés szinte nélkülözhetet­len a mezőgazdaság, az öntő zés, az árvízvédelem, a csator­názás és a földmunkák gépesí­tésénél. S ha ezt tudjuk, akkor ismét az emberek tömegeit kell látnunk, akiket mentesí­tünk a kevésbé termékeny, il­letve nehéz fizikai munka alól. Ezután rámutatott arra, hogy a Diesel-motorok gyártá­sának hazánkban értékes ha­gyományai vannak, ugyanak­kor meg kell állapítanunk, hogy a dieselesítésben az ipari lag fejlett országokhoz képest viszonylag elmaradtunk . — A kohó- és gépipar má­sik döntő területe — folytat­ta a miniszter — a szerszám- gépgyártás továbbfejlesztése. A szerszámgépgyártás a gép­ipar szíve, ez biztosítja ipa­runk számára a korszerű meg­munkálógépeket. Ennek az iparágnak már ebben az év­ben, de a második ötéves terv további éveiben még fokozot­tabb mértékben kell gyártania univerzális szerszámgépeket agregált elemekből felépített célgépeket, illetve gépsorokat, öntödei gébeket, kovácsoló és sajtolóberendezéseket, henge­relőgépsorozatokat. A közszükségleti cikkek gyártásának bővítéséről elmon dotta: jez évben újtípusú magnetofon, rádió, továbbá televízió, cikk-cakk varrógép, nikkelezett tűz­hely, újtípusú írószerek, já­tékok, háztartási gépek és elektromos háztartási készü­lékek szerepelnek tervünk­ben. Hangsúlyozta ezután, hogy az új technológiák, gyártási módszerek bevezetése, a gyártmánykorszerűsítés elen­gedhetetlen feltétele előreha­ladásunknak. Fokozott mér­tékben kell gondoskodnunk a felszerszámozásról és a készü- lékezésről. Enélkül műszaki fejlesztésről nem is beszélhe­tünk. Az önköltségcsökkentésről szólva rámutatott: — Mi eddig igen sokat be­széltünk az önköltségcsökken­tésről, de igen sok üzemünk vezetője úgy gondolta, hogy ez csak afféle bankművelet kér­dése. Világosan kell látnunk, hogy a könnyen kiaknázható ónköltségtartalékok korszaka lassan lejárt, új módon kell hozzányúlni ehhez a problémához. Ez is a műszaki fejlesztéssel van szoros összefüggésben Nyilvánvaló, hogy a jól szer­számozott,' magasteljesítményű gépek alkalmazása, a nagyso­rozatok kihozatala csökkenti a ráfordítást. Ez az egyik leg fontosabb útja az önköltség- csökkentésnek. Vannak továb­bi lehetőségek is. Gondolok itt az üzemek szervezettségének kérdésére. Ezen a területen szinte felmérhetetlen tartalé­kaink vannak — mondotta ;; miniszter. Feladataink végrehajtásé nak fontos feltétele — foly tatta —, hogy mindennapi te­vékenységünkké váljon a dol­gozókról való fokozottabb gondoskodás. Szocialista ter­melés, szocialista gyárvezetés nem képzelhető el a dolgozók szociális, kulturális- és munka- körülményeinek állandó, sza kadatlan javítása nélkül. Feladataink végrehajtásának anyagi feltételét a tárca 1956 évi költségvetése biztosítja. A tárca költségvetése a leg- nagyobbfokú és mindenre ki­terjedő takarékoskodás figye­lembevételével készült el. Fi gyelemmel a műszaki fejlesz­tés folytán várható eredmé­nyekre, amelyek a termelés­ben lekötött forgóeszközök mennyiségét is csökkenteni fogják, a kohó- és gépipari tárca rendelkezésére álló 1956 évi forgóalapból 20,000.000 forintról lemon­dok és felajánlom az ádam egyéb fontos kiadásainak fedezésére. Kérem a forgóalap 20,000.000 forintos csökkentésének fi­gyelembevételével a kohó és gépipari tárca 1956. évi kélt­ségvetésének elfogadását. (Nagy taps.) A Szénbányászati Miniszté­rium költségvetéséhez első­nek Blaha Béla képviselő, a Bányász Szakszervezet elnöke szólt hozzá, **■■* Elutazott az MDP küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára Pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról elutazott Moszkvába a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A kül­döttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, a Politikai Bizottság tagja a kül- i döttség tagjai: Kovács István és Szalai Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, a Politikai Biaatt- ság tagjai. Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt é* a kormány több vezetője: Apró Antal, Ács Lajos, Hegedűs András, Mekis József, Bata István, Piros László és Vég Béla elvtárs. Megjelent az elutazásnál J. V. Andropov, a Szovjet­unió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) A Magyar Népközfárscság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához A Külügyminisztérium Tájé­koztatási Főosztálya közli: Mint ismeretes, 1956. január 21-én két repülőgép a magyar— osztrák határ közelében, ma­gyar légtérben összeütközött és osztrák területre lezuhant. Az Osztrák Köztársaság buda pesti követsége ezzel kacsolat- ban 1956. január 26-án jegyzé­ket adott át, amelyben közölte, hogy az Osztrák Köztársaság kormánya ezt az incidenst az osztrák felségterület megsérté­sének tekinti Az Osztrák Köztársaság kor­mányának jegyzékére válaszol­va a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma február 9-én az alábbi jegyzéket juttat­ta el az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az osztrák követségnek és hivatkozással a 28—P/56. sz., 1956. január 26-án kelt szóbeli jegyzékére, kormánya megbízá­sából az alábbiakról tájékoz­tatja: Az elmúlt hónapokban a Ma­gyar Népköztársaság légterét az Osztrák Köztársaság felől igen gyakran sértették meg külön­böző felszerelésekkel ellátott léggömbök, illetve repülőgépek, amelyek veszélyeztették a Ma­gyar Népköztársaság lakosságá­nak életét és légi forgalmának biztonságát. A Magyar Népköz- társaság nem tűrhette és nem Alig virrad még Nagydoro- gon, amikor megkezdődik a mindennapi élet. Kisebb, na­gyobb csoportokban asszo. nyok, lányok igyekeznek a Dohánybeváltó felé, megkez­dik a munkát a gépállomás dolgozói is. Az iskolákban megkezdődik a tanítás, a köz­ség dolgozó parasztsága, a tér melőszövetkezetek tagsága megkezdi mindennapi munká­ját, mert az van bőven, még ilyenkor télidőben is. TELJESÍTIK VÁLLALÁ­SUKAT A GÉPÁLLOMÁS DOLGOZÓI Nemrégiben a bölcskei gépállomáson tapasztalatcse­rét tartottak a gépjavítás módszereiről, ahol a nagy- dorogiak is vállalták, hogy pontosan, a terv szerint végzik a javítást, s határidő előtt befejezik. ígéretet tet­tek arra is, hogy a javításo­kat a legjobb minőségben végzik el, tavaly ugyanis sok minőségi kifogás merült fel a szemle során. Komoly feladatot jelen­tett az idei téli gépjavítás, mivel az őszi mélyszántáso­kat is el kellett közben vé­gezni. Először is szervezési feladatokat kellett megolda- niok. A javítási munkákba a legnagyobb szakképzettség­gel rendelkező dolgozókat állították, a többiek ugyan akkor még a szántást végez­ték. A kint dolgozó gépeket tervszerűen vonták ki a munkából és végezték el raj­tuk a szükséges javításokat, azután újból munkába állí­tották — most már kijavít­va. Januárban hozzáláttak a tavaszi terv teljesítéséhez, annak 20 százalékát sikerült is teljesíteni. Alig két hét van még hát­ra a gépjavítás határidejé­ig, a nagydorogiak most már arról beszélhetnek, hogy megvalósíthatják ígéretüket, a javításokat elvégzik a ha­táridő előtt. Elvégezték a terv szerinti főjavítást 11 traktoron és elkészültek 9 traktor folyó javításával. A terv szerinti 22 helyett 23 ekét, 15 helyett 20 tárcsát, 20 helyett 23 vetőgépet, 2 he­lyett 5 aratógépet, 11 helyett 13 cséplőgépet, azonkívül 1 kombájnt, 5 kultivátort, ki­lenc kazalozót javítottak meg. Az elért eredményekben része van annak, hogy min­den brigádban dolgozik kommunista és élénk ver­seny folyik a brigádok kö­zött. Három brigád végzi a javítást, egy erő-, egy mun­kagép és egy cséplőgépjaví­tó. Ki most az első, azt ne­héz lenne eldönteni, az első­ség majd csak a javítás be­fejezésekor dől el . A javí­tásban nagy szerep jutott a fiataloknak. A legfontosabb területen, az erőgépek javí­tásán dolgoznak. Az irányító szerelőtől, ifjú Szőke József­től kezdve, mindenki DIS£- tag. Kun István DISZ-titkár is a brigádban dolgozik. A fiatalokkal versenyben dolgoznak az öregek, neve­A MEZŐGAZDASÁGI ÁLLANDÓBIZOTTSÁG A TERMÉSEREDMÉNY HÁROM SZÁZALÉKKAL VALŐ NÖVELÉSÉRE MOZGÓSÍTJA A GAZDÁKAT. A mezőgazdasági állandó­bizottság rendszeresen fog­lalkozik a gazdákkal, neveli, mozgósítja őket annak érde­kében, hogy a lehetőségek­hez mérten növeljék a ter­mésátlagokat, s nagyobb ter­mést takarítsanak be. Plé- zer Julia, a fiatal községi agronómus gazdagyűléseken előadásodat tart a eazdák- nak a trágyázás, az őszi ve­tések szakszerű gondozásá­ról, más időszerű kérdések­ről. A mezőgazdasági állandó­bizottság elnöke, Kocza Jó­tűrheti légterének sorozatos megsértését és ezért megfelelő intézkedések történtek fent megjelölt repülőgépek, illetve egyéb repülőeszközök időbeni felderítésére és még a határ közelében történő feltartózta­tására. 1956. január 21-én, ma­gyar időszámítás szerint 12.44 órakor ismét a. magyar légtér megsértésének esete forgott fenn és az ennek helyére irányi tott két gyakorlatozó repülőpár a célt kutatva, az osztrák—ma­gyar határ mentén, magyar lég­térben manőverezett. Az egyik forduló végrehajtá­sánál két, a légtérkutatással el­foglalt repülőgépvezető gépe összeütközött. Az összeütközés ereje és a megsérült gépek len­dülete következtében mindkét gép á magyar—osztrák határ közelében, Ausztria területén ért földet. Midőn a magyar Külügymi­nisztérium az osztrák felségte­rületnek nyilvánvalóan nem szándékos megsértése miatt is­mételten sajnálkozásának ad ki fejezést, kéri a tisztelt osztrák követséget, tolmácsolja kormá­nya felé, hogy fenti, magyar részre tragikus eseményt te­kintse lezártnak. A Magyar Nép köztársaság Klügyminisztériu- ma egyben megújítja a szeren­csétlenül járt pilóta holtteste, valamint a repülőgéproncsok magyar szerveknek történő át­adása időpontjának mielőbbi közlésére vonatkozó kérését. Mi újság ük, tanítják őket. Kitesz ma­gaért az „öreg gárda.“ Szita bácsi és Varga bácsi s mint öreg kommunistáK, példát mutatnak a fiataloknak is. Serény munka folyik, a gép­állomás dolgozói azon fára­doznak, hogy jól kijavított gepeket adjanak majd a ter­melőszövetkezeteknek, egyé­ni gazdáknak, nagyobb segít séget a magasabb termés el­éréséhez. zsef, s tagjai Polácsi Imre, Vincze János, Herceg Jó­zsef megkezdték a verseny­szervezést a gaAIák között a tavaszi munkák időbeni el­végzése érdekében. A bizott­ság tagjai körzetükben fog­lalkoznak gazdatársaikkal, arról beszélgetnek, hogy amint az idő kedvezőre for­dul a tavasszal, azonnal meg kell kezdeni a munká­kat, elvégezni a tavaszi ve­téseket, az ősziek ápolását, mert a korai munka a na­gyobb terméseredmény leg­főbb feltétele. — Azért kell

Next

/
Thumbnails
Contents