Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
8 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 11. II költségvetés vitája az Országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) Matécz János képviselő felszólalása után Matusek Tivadar elvtárs, a Központi Vezetőség póttagja szólalt fel. A honvédelmi tárca költségvetésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a magyar nép a néphadsereghez fűződő szeretete tűk. röződik azokban a baráti kapcsolatokban, amelyek a néphad sereg és a dolgozó tömegek között kifejlődtek. Népünk szerető gondoskodása veszi körül néphadseregünket, ezért azt várja, hogy minden harcos, tiszt, tábornok ismerje meg és sajátítsa el a korszerű haditechnikát, szilárdítsa a hadsereg fegyelmét,' növelje harckészségét államunk védelmére. flz Országgyűlés pénteki ülése Az Országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalását. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József. Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak. Az ülést Nagyistók József, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Földes László képviselő, külkereskedelmi miniszterhelyettes szólalt fel. Nagyon fontos érdek az — mondotta többek között — hogy minél többen megértsék: a külkereskedelmi feladatok népgazdasági feladatok. Országunkban a kivitel igen jelentős részét adja a nemzeti jövedelemnek. A behozatal nagy szerepet játszik az egyes népgazdaság] ágak anyaggal és termelőeszközzel való ellátásában. Népgazdaságunk számos ágának anyagellátása, a hazánkban nem termelt vagy nem kielégítő mennyiségben termelt cikkek beszerzése elsősorban export- szállításainktól,exportkötelezett ségeink teljesítésétől függ. 1955-ben külkereskedelmi forgalmunk jelentős aktív egyenleggel zárult. Az 1955. évben elért javulást elsősorban pártunk erőfesztései idézték elő. Az üzemekben nagyobb gonddal foglalkoztak az exportra kerülő cikkek elkészí. tésével és ebben jelentős szerepet játszottak a DISZ export- brigádjaink lelkes versenyei is. Földes László* ezután arról szólott, hogy a kétségtelen siker ellenére kivitelünk fejlődését fékezi az a körümény, hogy iparunk számos területén nem tartott lépést a műszaki haladással, elhanyagolta a gyártmá nyok korszerűsítését, új, a nemzetközi piacok igényeinek is megfelelő exportgyártmányok kialakítását. Ezért felelősség terheli a külkereskedelmi apparátust is, amely a műszaki fejlesztés követelményeit, a külföldi piacok igényeit nem vetette fel időben és elég erőteljesen és nem tájékoztatta megfelelően az ipari szerveket külföldi tapasztalatairól. Ipari és külkereskedelmi dolgozóink javuló munkája és együttműködése azonban kijavíthatja a hibákat és a magyar gyártmányok hírnevét — amint ezt sok kitűnő gyártmányunk példája mutatja — a külföldi piacokon nemcsak megőrizhetjük, hanem öregbíthetjük is. — Pillanatra sem szabad azonban szem elől tévesztenünk hogy második ötéves tervünk csak akkor nyugszik szilárd ala pon, ha a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való évről évre szélesedő gazdasági együttműködésre és kölcsönös segélynyújtásra épül. Ez az együttműködés biztosítja elsősorban iparunk ellátását a legfontosabb nyersanyagokkal és azt a műszaki segítséget, amely a technikai fejlődésre irányuló nagyarányú erőfeszítéseink megvalósításához szükséges. Ennek az együtt működésnek a sikeréhez azzal járulhatunk hozzá leginkább, ha minél gyorsabban felszámoljuk munkánk fogyatékosságait és teljesítjük külkereskedelmi kötelezettségeinket. Az 1956. évi költségvetéssél egyetértek és azt elfogadom. (Taps.) Földvári Rudolf képviselő, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium költségvetési tervéhez szólt Jiozzá. Megállapította, a minisztérium főfeladata, hogy biztosítsa elegendő műtrágya és növényvédőszer gyártását hazai műanyag- gyártó iparunk megalapozását és fejlesztését, a műanyagból készült áruk mennyiségének és választékának növelését, minőségük javítását, elegendő villamosenergia termelését, biztosítsa a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány határozatainak va- lóraváltását. Elmondotta, hogy a minisztérium költségvetési előirányzata 10.5 százalékkal, ez évi teljes termelési terve 10.2 százalékkal magasabb, mint 1955-ben. Ez a több mint 10 százalékos terme lésnövekedés múlhatatlanul szükséges a szocialista iparosítás politikájának folytatásához, a nehézipar elsődleges fejlesztéséhez, a mezőgazdasági termelés ez évi három százalékos emeléséhez, külkereskedelmi gondjaink enyhítéséhez, dolgozó népünk jólétének tervezett emeléséhez. Földvári Rudolf elmondotta azt is, hogy ebben az évben fel kell építeni Budapesten egy 300 tonna évi kapacitású PVC-t gyártó próbaüzemet, egy szintén 300 tonna évi kapacitású műszál gyár első részlegét, valamint egy műszálat előállító kísérleti üzemet, mintegy négyszeresére kell bővíteni a kőbányai műanyaggyár kapacitását és meg kell kezdeni a plexiüveg hazai gyártását. Szólott arról is, hogy gyógyszeriparunk ebben az évben 27.6 százalékkal termel többet és a kőolaj bányászatban kutatási célokra az idén mintegy 80 millió forinttal fordítanak többet, mint 1955-ben. —A hazai nyersanyagbázis nö veléséhez járul majd hozzá a rudabányai vasércdúsító építése, a barnavasérc termelésének 15.6 százalékos, a nyersalu- minium termelésének 10.9 százalékos emelése 1955-höz képest. Kiemelte, hogy a minisztérium beruházásai közül jelentőségénél fogva kiemelkedik a Szovjetunió hathatós segítségével felépülő kísérleti atomreaktorunk. mellyel hazánkban is megalapozzuk az atomenergia békés célokra történő felhasználását. 'A költségvetést elfogadta elfogadásra ajánlta. Csergő János, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel ezután. Bevezetőben a kohó- és gépipari üzemek elmúlt évi ered ményeiről beszélt.. A kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokról szólva elmondotta: A tárca üzemeinek 1956. évi teljes termelése 11.2 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest. Feladatainkat a munka tér melékenységének jelentős emelése és az önköltségcsökkentés mellett kell végrehajtani. Tervünk az új, a fejlettebb, a kulturáltabb technika alkalmazására épült. Központi Vezetőségünk határozata előírja, hogy iparunk értékes hagyományaira támaszkodva, jelentősen fejlesztenünk kell a Diesel-motor gyártását. Folytatni kell a Ganz- típusú motorcsaládok, valamint a járművek és traktorok Dieselmotor családjának korszerűsítését, tökéletesíteni kell a motorvonatok és az elektromos mozdonyok üzemszerű gyártását. A vasútnál a gőzvontatás egyre nagyobb részét Diesel-vontatással kell a közeljövőben helyettesítenünk. Ennek a hatalmas dieselesítési programnak a kiindulási esztendeje az idei év —• Nehéziparunk, bányászatunk, építő- és könnyűiparunk, kereskedelmünk szállítási problémái, mezőgazdaságunk gépesítése élesebben veti fel az üzemeltetés gazdaságosságának kér dését. Ma már a vasúti vontatásban, az ipar és mezőgazdaság gépesítésében a gőzgépek elavultnak mondhatók. A gőzmozdony és az egyéb, nem helyhez kötött gőzgépek a befektetett hőenergiának mindössze 5—6 száz le kát képesek csak hasznosítani. A dieselesítés nemcsak a vasúti vontatás szemszögéből döntő kérdés, hanem népgazdaságunk szinte minden területe szempontjából. Amellett, hogy a dieselesítés- sel biztosítani kívánjuk dolgozóinknak kényelmes, gyors utazását, a termeléshez szükséges anyagok korszerű, gazdaságos szállítását, szem előtt kell tartani azt is, hogy a dieselesítés szinte nélkülözhetetlen a mezőgazdaság, az öntő zés, az árvízvédelem, a csatornázás és a földmunkák gépesítésénél. S ha ezt tudjuk, akkor ismét az emberek tömegeit kell látnunk, akiket mentesítünk a kevésbé termékeny, illetve nehéz fizikai munka alól. Ezután rámutatott arra, hogy a Diesel-motorok gyártásának hazánkban értékes hagyományai vannak, ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a dieselesítésben az ipari lag fejlett országokhoz képest viszonylag elmaradtunk . — A kohó- és gépipar másik döntő területe — folytatta a miniszter — a szerszám- gépgyártás továbbfejlesztése. A szerszámgépgyártás a gépipar szíve, ez biztosítja iparunk számára a korszerű megmunkálógépeket. Ennek az iparágnak már ebben az évben, de a második ötéves terv további éveiben még fokozottabb mértékben kell gyártania univerzális szerszámgépeket agregált elemekből felépített célgépeket, illetve gépsorokat, öntödei gébeket, kovácsoló és sajtolóberendezéseket, hengerelőgépsorozatokat. A közszükségleti cikkek gyártásának bővítéséről elmon dotta: jez évben újtípusú magnetofon, rádió, továbbá televízió, cikk-cakk varrógép, nikkelezett tűzhely, újtípusú írószerek, játékok, háztartási gépek és elektromos háztartási készülékek szerepelnek tervünkben. Hangsúlyozta ezután, hogy az új technológiák, gyártási módszerek bevezetése, a gyártmánykorszerűsítés elengedhetetlen feltétele előrehaladásunknak. Fokozott mértékben kell gondoskodnunk a felszerszámozásról és a készü- lékezésről. Enélkül műszaki fejlesztésről nem is beszélhetünk. Az önköltségcsökkentésről szólva rámutatott: — Mi eddig igen sokat beszéltünk az önköltségcsökkentésről, de igen sok üzemünk vezetője úgy gondolta, hogy ez csak afféle bankművelet kérdése. Világosan kell látnunk, hogy a könnyen kiaknázható ónköltségtartalékok korszaka lassan lejárt, új módon kell hozzányúlni ehhez a problémához. Ez is a műszaki fejlesztéssel van szoros összefüggésben Nyilvánvaló, hogy a jól szerszámozott,' magasteljesítményű gépek alkalmazása, a nagysorozatok kihozatala csökkenti a ráfordítást. Ez az egyik leg fontosabb útja az önköltség- csökkentésnek. Vannak további lehetőségek is. Gondolok itt az üzemek szervezettségének kérdésére. Ezen a területen szinte felmérhetetlen tartalékaink vannak — mondotta ;; miniszter. Feladataink végrehajtásé nak fontos feltétele — foly tatta —, hogy mindennapi tevékenységünkké váljon a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Szocialista termelés, szocialista gyárvezetés nem képzelhető el a dolgozók szociális, kulturális- és munka- körülményeinek állandó, sza kadatlan javítása nélkül. Feladataink végrehajtásának anyagi feltételét a tárca 1956 évi költségvetése biztosítja. A tárca költségvetése a leg- nagyobbfokú és mindenre kiterjedő takarékoskodás figyelembevételével készült el. Fi gyelemmel a műszaki fejlesztés folytán várható eredményekre, amelyek a termelésben lekötött forgóeszközök mennyiségét is csökkenteni fogják, a kohó- és gépipari tárca rendelkezésére álló 1956 évi forgóalapból 20,000.000 forintról lemondok és felajánlom az ádam egyéb fontos kiadásainak fedezésére. Kérem a forgóalap 20,000.000 forintos csökkentésének figyelembevételével a kohó és gépipari tárca 1956. évi kéltségvetésének elfogadását. (Nagy taps.) A Szénbányászati Minisztérium költségvetéséhez elsőnek Blaha Béla képviselő, a Bányász Szakszervezet elnöke szólt hozzá, **■■* Elutazott az MDP küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára Pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról elutazott Moszkvába a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A küldöttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, a Politikai Bizottság tagja a kül- i döttség tagjai: Kovács István és Szalai Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, a Politikai Biaatt- ság tagjai. Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt é* a kormány több vezetője: Apró Antal, Ács Lajos, Hegedűs András, Mekis József, Bata István, Piros László és Vég Béla elvtárs. Megjelent az elutazásnál J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) A Magyar Népközfárscság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: Mint ismeretes, 1956. január 21-én két repülőgép a magyar— osztrák határ közelében, magyar légtérben összeütközött és osztrák területre lezuhant. Az Osztrák Köztársaság buda pesti követsége ezzel kacsolat- ban 1956. január 26-án jegyzéket adott át, amelyben közölte, hogy az Osztrák Köztársaság kormánya ezt az incidenst az osztrák felségterület megsértésének tekinti Az Osztrák Köztársaság kormányának jegyzékére válaszolva a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma február 9-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az osztrák követségnek és hivatkozással a 28—P/56. sz., 1956. január 26-án kelt szóbeli jegyzékére, kormánya megbízásából az alábbiakról tájékoztatja: Az elmúlt hónapokban a Magyar Népköztársaság légterét az Osztrák Köztársaság felől igen gyakran sértették meg különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök, illetve repülőgépek, amelyek veszélyeztették a Magyar Népköztársaság lakosságának életét és légi forgalmának biztonságát. A Magyar Népköz- társaság nem tűrhette és nem Alig virrad még Nagydoro- gon, amikor megkezdődik a mindennapi élet. Kisebb, nagyobb csoportokban asszo. nyok, lányok igyekeznek a Dohánybeváltó felé, megkezdik a munkát a gépállomás dolgozói is. Az iskolákban megkezdődik a tanítás, a község dolgozó parasztsága, a tér melőszövetkezetek tagsága megkezdi mindennapi munkáját, mert az van bőven, még ilyenkor télidőben is. TELJESÍTIK VÁLLALÁSUKAT A GÉPÁLLOMÁS DOLGOZÓI Nemrégiben a bölcskei gépállomáson tapasztalatcserét tartottak a gépjavítás módszereiről, ahol a nagy- dorogiak is vállalták, hogy pontosan, a terv szerint végzik a javítást, s határidő előtt befejezik. ígéretet tettek arra is, hogy a javításokat a legjobb minőségben végzik el, tavaly ugyanis sok minőségi kifogás merült fel a szemle során. Komoly feladatot jelentett az idei téli gépjavítás, mivel az őszi mélyszántásokat is el kellett közben végezni. Először is szervezési feladatokat kellett megolda- niok. A javítási munkákba a legnagyobb szakképzettséggel rendelkező dolgozókat állították, a többiek ugyan akkor még a szántást végezték. A kint dolgozó gépeket tervszerűen vonták ki a munkából és végezték el rajtuk a szükséges javításokat, azután újból munkába állították — most már kijavítva. Januárban hozzáláttak a tavaszi terv teljesítéséhez, annak 20 százalékát sikerült is teljesíteni. Alig két hét van még hátra a gépjavítás határidejéig, a nagydorogiak most már arról beszélhetnek, hogy megvalósíthatják ígéretüket, a javításokat elvégzik a határidő előtt. Elvégezték a terv szerinti főjavítást 11 traktoron és elkészültek 9 traktor folyó javításával. A terv szerinti 22 helyett 23 ekét, 15 helyett 20 tárcsát, 20 helyett 23 vetőgépet, 2 helyett 5 aratógépet, 11 helyett 13 cséplőgépet, azonkívül 1 kombájnt, 5 kultivátort, kilenc kazalozót javítottak meg. Az elért eredményekben része van annak, hogy minden brigádban dolgozik kommunista és élénk verseny folyik a brigádok között. Három brigád végzi a javítást, egy erő-, egy munkagép és egy cséplőgépjavító. Ki most az első, azt nehéz lenne eldönteni, az elsőség majd csak a javítás befejezésekor dől el . A javításban nagy szerep jutott a fiataloknak. A legfontosabb területen, az erőgépek javításán dolgoznak. Az irányító szerelőtől, ifjú Szőke Józseftől kezdve, mindenki DIS£- tag. Kun István DISZ-titkár is a brigádban dolgozik. A fiatalokkal versenyben dolgoznak az öregek, neveA MEZŐGAZDASÁGI ÁLLANDÓBIZOTTSÁG A TERMÉSEREDMÉNY HÁROM SZÁZALÉKKAL VALŐ NÖVELÉSÉRE MOZGÓSÍTJA A GAZDÁKAT. A mezőgazdasági állandóbizottság rendszeresen foglalkozik a gazdákkal, neveli, mozgósítja őket annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten növeljék a termésátlagokat, s nagyobb termést takarítsanak be. Plé- zer Julia, a fiatal községi agronómus gazdagyűléseken előadásodat tart a eazdák- nak a trágyázás, az őszi vetések szakszerű gondozásáról, más időszerű kérdésekről. A mezőgazdasági állandóbizottság elnöke, Kocza Jótűrheti légterének sorozatos megsértését és ezért megfelelő intézkedések történtek fent megjelölt repülőgépek, illetve egyéb repülőeszközök időbeni felderítésére és még a határ közelében történő feltartóztatására. 1956. január 21-én, magyar időszámítás szerint 12.44 órakor ismét a. magyar légtér megsértésének esete forgott fenn és az ennek helyére irányi tott két gyakorlatozó repülőpár a célt kutatva, az osztrák—magyar határ mentén, magyar légtérben manőverezett. Az egyik forduló végrehajtásánál két, a légtérkutatással elfoglalt repülőgépvezető gépe összeütközött. Az összeütközés ereje és a megsérült gépek lendülete következtében mindkét gép á magyar—osztrák határ közelében, Ausztria területén ért földet. Midőn a magyar Külügyminisztérium az osztrák felségterületnek nyilvánvalóan nem szándékos megsértése miatt ismételten sajnálkozásának ad ki fejezést, kéri a tisztelt osztrák követséget, tolmácsolja kormánya felé, hogy fenti, magyar részre tragikus eseményt tekintse lezártnak. A Magyar Nép köztársaság Klügyminisztériu- ma egyben megújítja a szerencsétlenül járt pilóta holtteste, valamint a repülőgéproncsok magyar szerveknek történő átadása időpontjának mielőbbi közlésére vonatkozó kérését. Mi újság ük, tanítják őket. Kitesz magaért az „öreg gárda.“ Szita bácsi és Varga bácsi s mint öreg kommunistáK, példát mutatnak a fiataloknak is. Serény munka folyik, a gépállomás dolgozói azon fáradoznak, hogy jól kijavított gepeket adjanak majd a termelőszövetkezeteknek, egyéni gazdáknak, nagyobb segít séget a magasabb termés eléréséhez. zsef, s tagjai Polácsi Imre, Vincze János, Herceg József megkezdték a versenyszervezést a gaAIák között a tavaszi munkák időbeni elvégzése érdekében. A bizottság tagjai körzetükben foglalkoznak gazdatársaikkal, arról beszélgetnek, hogy amint az idő kedvezőre fordul a tavasszal, azonnal meg kell kezdeni a munkákat, elvégezni a tavaszi vetéseket, az ősziek ápolását, mert a korai munka a nagyobb terméseredmény legfőbb feltétele. — Azért kell