Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r -----A MAI SZAMBÁN: Az új vezetőségek támogatása a jó pártmunka előfeltétele (3. c.) — Bcncze Laci számítása (3. o.) — Vasutas DISZ fiataljaink így készülnek az ifjúsági seregszemlére (4. o.) Esti beszélgetés... (5. o.) — A szemle előtt (5. o.) — Tegyük jövedelmezőbbé a szarvasmarhatenyésztést (5. o.) — Megtalált út (6. o.) ^ ____________________________J O LN AMEGY El PÁRTBIZOTTSÁG AN AK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. ARA: 58 FILLER. VASÁRNAP, 1956. FEBRUÁR 26. I i ;tunió Stoasaiaasmista Pártja tigresszusának határozata Bizottságának beszámol éj a alapján i 1956 február 24-én) sónak szovjet formája mellett ma itt van a népi demokratikus forma is. Ez tíz év alatt minden vonatkozásban kiállta, a próbát és teljesen bevált. A népi demokratikus államokban az egyes országok körülményeinek megfelelően szintén számos árnyalatot és különbséget találunk. Sok sajátszerűséget kölcsönöz a szocialista építés forn^ff^ a Kínai Nép- kö"(;?rp^^^^kní>’vn‘ sági é’et^^^Hradnlom győzöl me előtt rflBvül elmaradót!, félfeudális nRlgyarmati jelle. gű volt. A népi demokratikus állam a diintő.’parancsnoki magaslatok kivívása alapján a magánipar és a magánkereskedelem békés átalakításának és a szocialista gazdasági élet szer vés részévé való fokozatos átváltoztatásának politikáját foly tatja. Egészen törvényszerű, hogy ezentúl mind változatosabbak lesznek a szocializmusra való áttérés formái az egyes országokban. Emellett a szocializmusra való áttérés formái megvalósításának nem minden körülmények között kell feltétle nül polgárháborúval összekap, csolódnia. A leninizmus azt tanítja, hogy az uralkodó osztályok nem engedik át önként a hatalmat. De a szocializmusra való áttérésért vívott osztályharc élességének kisebb vagy nagyobb foka, az erőszak alkal. mazása vagy nem alkalmazása ennél az áttérésnél nemcsak a proletariátustól függ, hanem at tói is, hogy milyen fokú ellenállást tanúsítanak a kizsákmányolok a dolgozók túlnyomó többségének akaratával szemben, alkalmaz-c erőszakot maga a kizsákmányolok osztálya. Nem kétséges, hogy számos kapitalista országban, ahol a kapitalizmus még erős, ahol óriási katonai és rendőri apparátus összpontosul a kezében, elkerülhetetlen az osztályharr komoly kiéleződése. Ugyanakkor a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus javára végbement gyökeres változások eredményeképpen, továbbá annak eredményeképpen, hogy a szocializmus vonzó ereje rendkívül megnőtt a mun kasok, a parasztok, a dolgozó értelmiség körében, kedvezőbb vezőbb feltételek a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus gvőzött a Szovjetunió ban és győzedelmeskedik a népi demokratikus országokban. A forradalmi marxizmus —leninizmuj diadala, továbbá a következetes és erélyes harc a reformizmus és az opportunizmus ideo'ó'dáia ellen e yyő- ze’cm elengedhetetlen feltétele volt. A koneresszns külpolitikai téren a következő feladatokat tűzi az SZKP Központi Bizottsága elé: Szakadatlanul folytassa az államok — függetlenül társadalmi rendszerüktől — békés egymás mellett élésének lenini politikáját. Harcoljon aktívan a népek békéjéért és biztonságáért. az államok közötti bizalom megteremtéséért, törekedjék arra, hogy a nemzetköz? feszültség eddig elért, enyhülése tartós békévé fejlődjék. Minden eszközzel erősítse a testvéri kapcsolatokat a Kínai Nénköztársasázz-al és minden néni demokratikus országgal, tudva, hesrv minél összeforrot- tabbak és hatalmasabbak lesznek a szocialista államok, annál biztosabb a béke ügye. Meg kell szilárdítani a barátságot é' az együttműködést a ’ugoszláv Szövetségi Népköz- társaság testvéri népeivel. Erősíteni kell a baráti kancsó latokat és az együttműködést az Indiai Köztársasággal, a Burmái Unióval, Afganisztán nal, Egyiptommal, Szíriával. In douéziáva! és más államokkal, amelvek a béke álláspontját vallják: támogatni kell azokat az országokat, amelvek nem ba~-3»k magukat bevenni agresszív tömbökbe: közeledni kell a béke megőrzésében érdekelt valamennyi erőhöz. Fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a baráti kapcsolatokat Finnországgal, Ausztriával, Svédországgal és a többi semleges országgal. A kapcsolatok további javításának aktív politikáját kell folytatni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Né- metország. Japán, valamint a zomszédos államok: Irán, Tö- ökország és Pakisztán irányá- an, törekedve a kölcsönös bi- aiom megszilárdítására, a azdasági kapcsolatok széles- örű kifejlesztésére, a kulturá. s és a tudományos kapcsola- •k, valamint az együttműkö- :s kibővítésére. Fejleszteni és erősíteni kell a ovjet nép testvéri kapcsolata minden ország dolgozóival. Éberen ügyelni kell azoknak köröknek a mesterkedéseire, Helyek nem érdekeltek a nem tközi feszültség enyhítésében, sjekorán le kell leplezni a ke ellenségeinek aknamun- ját. Meg kell tenni a sziiksé- 5 intézkedéseket szocialista amunk védelmi képességé- k további erősítésére, védel- inket a korszerű haditechni- és a tudomány színvonalán 1 tartani, biztosítani kell ha- ik biztonságát. II. Lz SZKP XX. kongresszusa ly megelégedéssel állapítja g, hogy a Szovjetunió belső helyzete tovább erősödik. Annak eredményeképpen,* hogy az SZKP Központi Bízott sága következetesen megvalósí tetta a párt irányvonalát, a beszámolási időszakban jelentősen fejlődött a társadalmi termelés minden ága, növekedett a. ncp anyagi jóléte és emelkedett kulturális színvonala, még inkább megerősödött a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége, gyarapodott a szovjet állam hatalma. A párt és a nép kiemelkedő győzelme volt, hogy a Szovjetunió ipara téliesítetté és túlteljesítette az ötödik ötéves tervet. Az ipari termelés 1955-ben, 1950-hez viszonyítva, az ötéves tervben előirányzott 170 százalék helyett 185 százalék, ezen belül a termelési eszközök termelése a terv szerinti 180 száza lék helyett 191 százalék volt, a közszükségleti cikkek termelése pedig a tervben előirányzott 165 százalék helyett 176 szá zalékra emelkedett. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy teljes állhatatossággal folytassák a harcot azért, hogy a Szovjetunió fő gazdasági feladatát békés gazdasági verseny révén történelmileg rövid idő alatt oldják meg. Ez a feladat: a szocialista gazdasági rendszer fölényére támaszkodva, utol kell érnünk és túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A kommunista párt feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a jövőben is biztosítsák a nehézipar elsődleges fejlesztését, mindenekelőtt a vas- és színes fémkohászat, a szén- és ásvány olajipar, az energetika, a gépipar, a vegyitermékek és az építőanyagok gyártásának fej lesztését. Ugyanakkor a kongresszus úgy véli, hogy a társadalmi termelés jelenlegi színvo nala módot nyújt nemcsak a termelési eszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelésének gyorsütemű fejlesztésére is. Az egész ipari termelés további növekedésének döntő feltétele az állandó műszaki fejlesztés. Kitartóan és tervszerűen meg kell honosítani az iparban és a közlekedésben a tudomány és a technika leg-' újabb vívmányait, valamint az élenjáró módszereket, korszerű síteni kell a meglévő berendezést, meg kell javítani és töké létesíteni kell a munka- és a gyártás-szervezést, ki kell terjeszteni az iparban a spccializá iást és a kooperációt, ezen az alapon szorgalmazva a termeié kenység gyors emelését, mint a termelés növelésére és a népjólét további emelésére vonatkozó feladatok teljesítésének döntő feltételét. Az ország termelőerőinek további fejlődése megköveteli az új nyersanyag-, fűtőanyag, és villamosenergia készletek felhasználását, mindenekelőtt az ország keleti vidékein fellelhető óriási természeti kincsek kiaknázását. Az ország keleti vidékein a következő tíz-tizenöt évben létre kell hozni a leg; nagyobb szén- és villamosener gia-termelő bázisokat, az ország harmadik nagy kohászati bázisát — amely évente 15—20 millió tonna nyersvasat termel — azonkívül új gépgyártási köz pontokat kell ott létesíteni. A kongresszus valamennyi pártszervezet kötelességévé teszi, hogy biztosítsák az állami tervfeladatok teljesítését valamennyi iparágban és gyárban, nemcsak az össztermelés, hanem az előírt cikklista és minőségi mutatószámok tekintetében is; hogy jobban használják ki a meglévő gyártási kapacitásokat, szorgalmazzák, hogy a vál lalatok egész hónapban ütemesen, folyamatosan, roham-mun. ka nélkül dolgozzanak, egyenletesen termeljenek, ami megköveteli a vállalatok tervezésének és anyagellátásának komoly megjavítását; hogy javítsák a gyártmányok minőségét, folyamatosan csökkentsék önköltségét, valósítsák meg a legszigorúbb takarékosság rendszerét, vezessék be az önálló elszámolást: hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a termelésben a műanyagokat lígyis mint nyers anvagokat és mint segédanyagokat avégett, hogy a hatodik ötéves terv során teliesen szintetikus nyersanyagokkal helyettesítsék a műszaki célokra használt élelmiszereket. A szovjet állam a népgazdaságban évről évre növeli az építkezési beruházásokat. Avégett, hogy ezeket a beruházásokat a legnagyobb hatékonysággal lehessen kihasználni, korszerűvé, nagvinarivá kell változtatni az énítőmunkákat, tovább kell folytatni a területi a'árendeltsézfi nagy érűtővá'la latok létesítését, meg keli javítani az énületterv°zé«t. a lehető legnagyobb mértékben le keli rövidíteni énítkezé- sek ideiét, széles körben kell alkalmazni az előregyártóit va« b-»ton «z°rkezeteket és egyéb előregyártott épületelemeket. Az SZKP Központi Bizottsága a b“=z4oinlási időszakban nagy politikai és szervező munkát végzett a mezS«r!t7dasá<»ban. A Központi Bizottság hatékony intézkedéseket tett számos me zőgazdaságj ágazat e'hanva- gcltságának megszüntetésére é® a mezőgazdaság rohamos fejlesztésének megszervezésére. A hozott határozatok közül különösen fontos: a mezőgazdasági tervezés úi rendiének bevezetése, amelv kibontakoztatia a kolhoznarasz tok alkotó kezdeményezését: a kolhozok és a kolhozparasz- tok anyagi érdekeltségének fokozása a mezőgazdasági terűié, kék termelésében. A kolhozok vezető káderekkel és szakembereikkel va'ő megerősítése oly módon, hogy a városokból és az ipari közpon tokból sok ezer kommunistát és pártonkívüíi dolgozót küldenek falura: a mezőgazdaság műszaki felszerelésének további megerősítése, a gépállomásokon állandó gépkezelői káderek kialakítása és a gépállomásoknak vezetőik kel, mérnökökkel és technikusokkal való megerősítése: az állami mezőgazdaságfejlesztési előirányzatok növelése, A Központi Bizottság a mezőgazdaság fellendítésének programját kidolgozva, helyesen döntött úgy, hogy elsősorban az egész mezőgazdasági termelés, többek között az igen fontos állattenyésztés alapját jelentő szemestermény-termelés fellendítésére összpontosította az erőfeszítéseket. Óriási jelentőségűek a Központi Bizottságnak a szűzföldek hasznosításáról és a kukorica vetésterületének nagyfokú növeléséről szóló határozatai. A kongresszus utasítja a Kő* ponti Bizottságot, hogy lankadatlan energiával folytassa a mezőgazdaság fellendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bőségének megteremtéséért vívott harcra. ' Biztosítani kell a mezőgazdaság gépesítésének folytatását, a legrövidebb idő alatt át kell térni az egyes munkák gépesítéséről az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére, gyökeresen meg kell javítani a szovjet és a külföldi tudomány és technika vívmányainak s az élenjáró kolhozok, gépállomások és szovhozok tapasztalatainak népszerűsítését és meghonosítását, hogy ezen az alapon lényegesen csökkenjen a mezőgazdasági termékegység megtermelésére eső munka és anyagi eszközök ráfordítása, emelkedjen valamennyi növény terméshozama és az állattenyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy jelenleg, amikor sok kolhoz gazdasági lehetőségei jelentősen megnőttek, párhuzamosan a termelés általános kiszélesítésével — aminek mindig az előtérben kell lennie — komoly figyelmet kell fordítani a kolhozokban lakóházak, klubok, gyermek- és egyéb kulturális és szociális intézmények építésére. A mezőgazdasági terhelés to. vábbi gvors fellendítésének döntő feltétele a mezőgazdasági vezetés színvonalának emelése. Végezni kell ezen a téren a sablonossággal, az irodai bürokratikus módszerekkel, a sze mélves felelősség hiányával és a felelőtlenséggel. A párt-, szovjet és mezőgazdasági szerveknek biztosítaniok kell minden egyes kerület, kolhoz, szov hoz és gépállomás konkrét irányítását, mindenféleképpen fel ke'I karolniok a tömegek kezdeményezését. fokozniok kell a mezőgazdasági dolgozók, köztük a vezető káderek anyagi ér dckeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti és kom- szomol-szervezeteket, hogy szélesítsék ki az egész népet átfogó szocialista munkaversenyt, javítsák meg a versenyvezetést, emeljék még magasabb fokra a a munkások és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét, s irányítsák azt a párt és a kor mány által kitűzött feládatok megvalósítására. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése reális fel(Folytatás a 2. oldalon.) Végétért az SZKP XX. kongresszusa Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa február 25-én a Kremlben befejezte munkáját. A zárógyűlésen a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1969. évi hatodik ötéves terv irányelveit. A kongreszus meghallgatta J. I. Gromovnak, a szavazat- számláló bizottság elnökének közlését a központi pártszervek megválasztásának eredményéről. A küldöttek hosszantartó tapssal fogadták a központi pártszervezetek egyhangú megválasztásáról szóló közlést. N. Sz. Hruscsov az elnökség nevében határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé a párt új programjának kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozattá emelte a javaslatot. Az ülésen elnöklő Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának napirendje kimerült és berckesztette a kongresszust. A kongresszus küldöttei felemelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel elénekelték a párt himnuszát, az Internacionálét. Az ülésteremben viharos éljenzés tört ki, felkiáltások hangzottak: „Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja!“ „Éljen a lenini Központi Bizottság!“, „Éljen a leninizmusI“ l.
