Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 FEBRUÁR 26. (Folytatás az 1. oldalról) tételeket teremtett a szovjet nép anyagi jólétének állandó növeléséhez, a kulturális szín­vonal szüntelen emeléséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötödik ötéves terv éveiben 68 százalékkal nőtt, a munká­sok és alkalmazottak reálbére 39 százalékkal, a kolhozparasz- tok reáljövedelme pedig más- félszeresére emelkedett. A kongresszus teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa által a munká­sok és alkalmazottak reálbéré­nek és a kolhoztagok jövedel­mének emelésére, az alacsony­fizetésű dolgozó rétegek munka bérének növelésére, a bérezés megfelelő rendezésére kidolgo­zott, valamint arra irányuló intézkedéseit, hogy a dolgozók anyagilag fokozottabban legye­nek érd°kelve munkájuk ered­ményeiben. Fontos politikai és népgaz­dasági jelentősége van az SZKP Központi ' Bizottsága ama határozatának, melynek ér te'mében a hatodik ötéves terv ben valamennyi munkás és alkalmazott munkaideje hét órára, a szén- és ércbányaipar­ban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak munka­ideje, továbbá a serdülő fiata­loknak a munkaideje hat órára 'csökken. E határozat előírja továbbá: ahol a termelés fel­tételei olyanok, hogy ez cél­szerű, át kell térni az ötnapos munkahétre (nyolcórás munka­idő, heti 2 szabadnappal). A leg­közelebbi jövőben megtörténik a két órával rövidebb munka­idő bevezetése szombati és ün- nenelőtti napokon. A rövidebb munkaidő bevezetése a munká­sok és alkalmazottak bérének csökkentése né'kül történik. A kongresszus egyöntetűen he­lyesli ezeket az iutézb«»iiésekot, mert teljes összhangban van­nak a szovjet dolgozók érdekei, vei. Kifejezi azt a szilárd meg­győződését. hogy ezeket az in­tézkedéseket az egész szovjet nén lelkes helyesléssel fogadja, s úiabb munkalendülettel vá­laszol ráiuk a Szovjetunió ha­todik ötéves népgazdaságfej­lesztési tervének teljesítéséért folytatott harcban. Nagy jelentőségű a Központi Bizottság á'tal tervbe vett nvugdíirendezés, amely azt a célt követi, hogy jelentősen fel emeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolatlanul magas nvu^díiakat. Ugyancsak nagy jelentőségű az aggok el’á tottságának megjavítása, s azok nak a rokkantaknak az elhelye zése, akik egészségük károso­dása nélkül végezhetnek társa­dalmilag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez kénest majdnem kétszeresére növek­szik a lakásépítés terjedelme. Ezzel kapcsolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet- állam által lakásépítésre ki­utalt eszközök helyes felhaszná­lása. A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a, Szovjetunió Minisztertaná­csa által annak érdekében ho­zott intézkedéseket, hogy ren­det teremtsenek ezen a téren, megszüntessék a kisipari jelle­get, az építészeti túlzások min­den fajtáját, meghonosítsák az építkezés gyáripari jellegű módszereit. A kongreszus köte­lezi valamennyi párt és gazda­sági szervezetet, hogy biztosít­sa az állami lakásépítési ter­vek feltétlen teljesítését, továb­bá minden tekintetben segítsen a munkásoknak és alkalmazot­taknak abban, hogy személyes megtakarításaikból saját há­zat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fo­kozottabb figyelemmel fog­lalkozzanak a lakosság minden­napi szükségleteivel, tovább szélesítsék a közétkeztetési há­lózatot, tegyék olcsóbbá és mi­nőségileg javítsák meg a köz- étkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ruhaszalonok, ja­vítóműhelyek és más minden­napi szükségleteket kielégítő vállalatok hálózatát, lényegesen növelni kell a háztartási mun­kát megkönnyítő gépek és gyártmányok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális építőmunka min­den területén. Mindenütt meg., valósult az általános hétéves, a nagyvárosokban pedig a tíz­éves oktatás. Megszülettek az általános tízéves oktatás fo­kozatos bevezetésének feltéte­lei. Az ország főiskoláin jelen­tősen bővült a szakember-kép­zés. A népgazdaság érdekében és hazánk biztonságának meg­erősítése érdekében eredménye­sen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány ál­landó, hatékony támogatásával kiemelkedő eredményeket értek el számos tudományág­ban, köztük az atomfizikában, a matematikában, a mechanika ban és a műszaki tudományok egyes ágaiban. Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hibák mutatkoznak a kulturális építés terén. Az iskolák munkájának legsúlyosabb hibája az, hogy a tanítás bizonyos fokig elszakadt az élettől, hogy az iskolát elvég­ző tanulók nincsenek eléggé fel készülve a gyakorlati munkára. Az iskolák politechnizálásának minél gyorsabb megvalósítása céljából új tárgyakat kell beve­zetni, amelyek megadják a« ipari és a mezőgazdasági terme­lés kérdéseihez szükséges alap­ismereteket, sőt ezenkívül gya­korlatilag is hozzá kell szoktat­ni a tanulókat a gyárakban, a kolhozokban, a szovhozokban, a kísérleti parcellákon és az isko­lai tanműhelyekben végzett műn kához. Célszerű hozzálátni inter nátusos iskolák létesítéséhez, amelyek a gyermekek egészsé­ge szempontjából kedvező vidé­keken vannak. Jelentősen bőví­teni keli az óvodai intézmények hálózatát, bevonva ebbe a nép­oktatási szerveken és az állami vállalatokon kívül a kolhozokat is. A felsőoktatás területén fő feladat az, hogy az oktatás és a termelés szoros kapcsolata alap­ján minden erővel javítsák a szakemberképzés minőségét, te- rüle'ileg helyesen osszák el a főiskolákat az országban, köze­lebbhozva azokat a termeléshez és az oktatási munkát a techni­ka mai színvonalának megfele­lően szervezzék meg. A fiatal mérnököknek és agronómusok- nak a főiskola elvégzése után az üzemgazdaság és a gyártás- szervezés konkrét kérdéseit ér'n- tő elegendő ismerettel keli ren­delkezniük.. A kongresszus szükségesnek tartja azt, hogy minden irány­ban fejlesszék az ország tudo­mányos intézményeinek kapcso­latát a termeléssel, a népgazda­ság konkrét igényeivel, összpon­tosítsák a tudományos intézmé­nyek alkotó erőfeszítéseit a leg­fontosabb tudományos és mű­szaki problémák megoldására, szüntelenül fokozzák a tudo­mány szerepét a kommunista építés gyakorlati feladatainak megoldásában. A kongresszus a beszámolási időszakban a kommunista párt egyik legfon*osabb eredményé­nek tartja a szovjet társadalmi és államrend további erősödé­sét, a munkásosztály és a kolhoz parasztság szövetségének továb­bi szilárdulását, a Szovjetunió valamennyi népe bará'ságának és testvéri együttműködésénak növekedését. A kongresszus teljes mérték­ben helyesli az SZKP Központi Bizottságának ha'áreza'ait. nme lyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kulturális építésben. Amellett, hogy továbbra is a Szovjetunió minisz'ériumainak feladatköré­ben marad az általános irányítás a tervfeladatok megha*ározása és e feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a beruházások ellá­tása berendezéssel és a szüksé­ges pénzösszegekkel, tovább kell bőví'eni a köz'ársasági minisz­tériumok jogait a vállalatok mindennapi vezetésében. F.z elő­segíti az ottani dolgozók alkotó kezdeményezésének még na­gyobb arányú kibontakozását, a szövetséges köztársaságok to­vábbi megerősödését, a szovjet népek barátságának megszilár­dulását. A párt nemzetiségi politiká­jában abból a lenini elvből in­dult és indul ki, hogy a szocia­lizmus nemcsak hogy nem sziin teti meg a nemzeti különbsége­ket és sajátosságokat, hanem ellenkezőleg, biztosítja vaiamery nyi nemzet és nemzetiség gaz­daságának és kultúrájának min­den irányú fejlődését. A pártnak gyakorlati munkája közben to­vábbra is a lehető legfigyelme­sebben szem előtt kell tartania e sajátosságokat. A kommunista építés nagy fel adatai megkövetelik a dolgozók alkotó tevékenységének és kez­deményezésének további fokozá­sát, a tömegek még nagyobb arányú részvételét az államigaz­gatásban, az állam egész szer­vező és gazdasági munkájában. Ebből a célból minden erővel fejleszteni kell a szovjet demo­kratizmust, kitartóan javítani kell valamennyi központi és he­lyi szovjet szerv munkáját, meg kell erősíteni kapcsolataikat a tömegekkel. A kongresszus jó­váhagyja az SZKP Központi Bi­zottságának az utóbbi években az igazgatási és adminisztrációs apparátus csökkentése és ol­csóbbá tétele céljából, az appa­rátus valamennyi láncszeme te­vékenységének megjavítása cél­jából végzett munkáját, s szük­ségesnek tartja e munka tovább folytatását, szükségesnek tartja, hogy továbbra is kérlelhetetlen harcot vívjanak a bürokratizmus ellen, a lakosság szükségleteivel szemben tanúsított figyelmetlen­séggel szemben. A kongresszus teljes mérték­ben helyesli az SZKP Központi Bizottságának azokat az intéz­kedéseit, amelyeket a szovjet tör vényesség megerősítésére a szov jet alkotmányban biztosított ál­lampolgári jogok szigorú betar­tására tett, s arra kötelezi vala­mennyi párt és szovjet szervet, hogy éberen őrizze a törvényes­séget, határozottan és szigorúan vegye elejét a törvénytelenség, az önkény minden megnyilvánu­lásának, a szocialista jogrend minden megsértésének. A kommunista pártnak és a szovjet államnak továbbra is a magasfokú politikai éberség szellemében kell nevelnie a kom munistákat és az összes dolgo­zókat, fáradhatatlanul erősíteni kell vitéz fegyveres érőinké4, amelyek megbízhatóan őrködnek a szovjet emberek békés mun­kája és a szocialista haza biz­tosága fölött. III. Pártunk újabb nagy sikereket ért el a XIX. és a XX. kongresz. szus közötti időszakban, mint­hogy egész bel- és külpolitiká­jában és gyakorlati tevékenysé­gében a marxizmus—leninizmus mindent legyőző tanítását kö­vette, szilárdan és következete­sen megvalósítja a kommuniz­mus országunkban való felépí­tésének és a nemzetközi szocia­lista tábor erősítésének irányvo­nalát, magasra emeli a prole­tár internacionalizmus és a né­pek barátságának zászlaját. A XIX. kongresszus óta eltelt időszakban tovább növekedett az SZKP ereje és tekintélye, szilárdult a párt lenini egysége, fokozódott a párt vezető szerepe a szovjet társadalomban. A párt ideológiai, politikai és szervezeti vonatkozásban még jobban meg erősödött, a párttagok tömegei­nek marxista—leninista edzett­sége fokozódott. Jelentősen meg növekedtek a párt káderei: a párt- és állami vezetés döntő ereje. Az SZKP XX. kongresszusa megállapítja, hogy a Központi Bizottság a kellő magaslaton állt azokkal a bonyolult és felelőség teljes feladatokkal kapcsolatban amelyek elé a XIX. pártkongresz szus u'án került a párt és az or­szág, helyesen oldotta meg a pártépités, az állami és gazda­sági építés megérett kérdéseit, biztosan és szilárdan vezette az országot a lenini úton. A kongresszus megelégedés­sel állapítja meg, hogy a Köz­ponti Bizottság egész tevékeny­ségében megingathatatlanul őr­ködött a párt és a nép érdekei fölött. A kongresszus teljes egé­szében helyesli azokat a hatá­rozott intézkedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága tett Berija és bandája, a párt és a nép veszedelmes ellensége bű­nös összeesküvő üzelmeinek meghiúsítására. Ezzel komoly csapás érte az imperialista kém­kedés terveit, tovább erősödött a párt harcképessége. A kongresszus teljes egészé­ben helyesli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizottság végzett a pártélet lenini nor­máinak helyreállítása, a párton- belüli demokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés elveinek a marxista—leninista politika al­kalmazása alapján való megho­nosítása, a pártmi.nka stílusá­nak és módszereinek tökéletesí­tése terén. A pártélet demokra­tikus alapjainak betartásáért, az adminisztrálgatás és a bürok­ratikus vezetési módszerek ellen, a bírálat és önbírálat kibontakoztatásáért folytatott harc biztosította a párttömegek aktivitásának foko­zását, a kommunistáknak a párt ügyéért való fokozott felelőssé­gét, a dolgozók újabb politikai és munkalendületét. A kommunisták és az összes dolgozók aktivitásának fokozása szempontjából nagy jelentőségű volt annak széleskörű tisztázása, hogyan értelmezi a marxizmus —leninizmus az egyéniség sze­repét a történelemben. A kongresszus úgy véli, hogy a Központi Bizottság teljesen helyesen lépett fel a személyi kultusz ellen, mert ennek elter­jedése csökkentette a párt és a néptömegek szerepét, a kollek­tív vezetés szerepét a pártban és nem ritkán komoly mulasztá­sokra vezetett a munkában. A kongresszus megbízza a Köz­ponti Bizottságot, ne csökkentse a harcot a személyi kultusz ma­radványai ellen egész tevékeny­ségében abból induljon ki, hogy az új élet igazi alkotói a kom­munista párt vezette néptöme­gek. A pártélet lenini normáinak helyreállítása, a párton belüli demokrácia fejlesztése, a kollek­tív vezetés elvének betartása és a személyi kultusz elleni harc eredményeként a Központi Bi­zottság biztosította az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése veze­tésének javulását, feltárta a szo­cialista törvényesség megsérté­seit és megtette a szükséges in­tézkedéseket ezek kijavítására, harcra szólított fel az önelégült­ség és a közöny ellen, mozgósí­totta az egész pártot, összes funkcionáriusainkat, a párttago­kat és a pártonkívülieket a szov­jet társadalom fejlődési ütemé­nek meggyorsítására, a szovjet nép anyagi jólétének további fellendítésére. A további sikeres előrehala­dás biztosítása végett ezentúl is a magasfokú harcképesség álla­potában kell tartani a párt so­rait, fáradhatatlanul javítani és tökéletesíteni kell egész párt­munkánkat. A kongresszus meg­bízza a Közpon'i Bizottságot, te­gyen intézkedéseket a párt egész szervezési munkájának további javítására, mindenek­előtt a gazdasági építés terén végzett szervezői munkájának megjavítására. A pártszerveze­teknek éles fordulatot kell ven­niük a gazdasági építés konkrét vezetésének kérdései felé, fokoz- niok kell az iparvállalatok, a kol­hozok, a gépállomások és a szov hozok technikájának és gazda­ságának tanulmányozását, hogy mély tárgyismerettel irányítsák munkájukat. A szervezési munka színvo­nala döntő mértékben függ attól milyen a végrehajtás ellenőrzé­sének megszervezése, milyen a káderek kiválasztása és nevelése a kommunisták elosztása a gaz­dasági és a kulturális építés kü­lönböző területein. A kongresz- szus szükségesnek tartja, hogy fokozottan ráirányítsa a figyel­met a fiatal káderek, a nők ki­emelésére, a termelésben foglal­koztatott kommunisták számá­nak növelésére. A kongresszus helytelennek tartja, hogy egyes pártszerveze­tek megtűrik a- figyelem. lany­hulását a párt növekedésének szabályozásával kapcsolatban. A kongresszus abból kiindulva, hogy a párt sorainak nem a mennyiségi, hanem a minőségi növekedése a fő, kötelezi a párt szervezeteket gondoskodjanak fokozottabban arról, hogy egyé­ni alapon válasszák ki a pártba az élenjárókat, mindenekelőtt a munkások és a kolhozparasztok közül. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, folytassa a pártszervek és a szovjet szer­vek szervezeti felépítése és te­vékenységi formái tökéletesíté­sére irányuló munkát a változó helyzetnek megfelelően. Külö­nös figyelmet kell fordítani a kerületi szint továbberősítésére. A kongresszus megállapítja, hogy a párt ezen a területen nagy munkát végzett, és helyes­nek tartja a falusi kerületi párt- bizottságok szerkezeti átépítését, a gépállomások övezeteinek meg felelő instruktori csoportok fel­állítását, élükön a kerületi bi­zottságok gépállomásügyi tit­káraival. Sok kerületi pártszervezet munkájának színvonala ennek ellenére nem felel meg a párt által támasztott követelmények­nek. Ennek magyarázata az, hogy több kerületben pártbizott sági gépállomásügyi titkárokká és gépállomási instruktorokká gyenge pártmunkásokat tettek, akik nem rendelkeznek a szük­séges tárgyi és politikai tulaj­donságokkal. Most, amikor óriási feladatok állnak az ország előtt a mező- gazdaság fejlesztése terén, kü­lönös jelentőségű a kerületi párt szervezetek megerősítése tapasz­talt és tehetséges káderekkel. A kerületi pártmunkások jelen­leg közvetlenül a falusi alapszer vezetékben, a gépállomásokon, a kolhozokban, a szovhozokban dolgoznak, megszervezik a me­zőgazdaság dolgozóit a párt és a kormány útmutatásainak vég­rehajtására. Ez azt jelenti, hogy a kerületi szervezetek munkájá­nak színvonalától döntő mér­tékben függ most az egész nép ügyének, a mezőgazdaság roha­mos fellendítésének sikere. Biz­tosítani kell ezért, hogy a kerü­leti pártbizottságokban vezető munkát, különösen gépállomás­ügyi titkári és a gépállomás instruktori minőségben, továbbá a kerületi szovjetek végrehajtó bizottságaiban erélyes, kezdemé­nyezőkész tömegszervezők, olyan emberek végezzenek, akik jól ismerik a mezőgazdasági terme­lést. Ehhez következetesen folytat­ni kell a kerületi pártszervezetek megerősítésére irányuló munkát mind a kolhozokban és szovho­zokban felnőtt legjobb helyi pártmunkások kiemelésével, mind pedig úgy, hogy városok­ból és ipari központokból hoznak pártmunkásokat a kerületekbe, a kerületi pártszervek és szov­jet szervek vezetőit közvetlenül anyagi módon érdekeltté kel! tenni a gépállomások, a kolho­zok és szovhozok gazdasági te­vékenységének eredményeiben. Egyidejűleg munkálkodni kell a városi pártszervezetek további erősítésén, minden erővel fokoz­ni kell a városi és a városi kerü­leti pártbizottságok felelősségét az iparvállalatok munkájért, kü­lönösen a tudomány, a technika legújabb eredményeinek és az élenjárók tapasztalatainak ter­melési meghonosításáért, vala­mint mindazon vállalatok és szervezetek munkájáért, ame. lyek a lakosság mindennapos szükségleteinek kielégítésére hi­vatottak. A párt előtt álló feladatok sikeres teljesítésének legfonto­sabb feltétele az, hogy a párt egészben véve és külön-külön minden pártszervezet tovább erő sítse kapcsolatait a dolgozók legszélesebb tömegeivel. A kon­gresszus felhívja a pártszervek figyelmét annak szükségességé­re, hogy felélénkítsék a szovje­tek és a szakszervezeti szerveze­tek munkáját ,hogy ezek lénye­gesen nagyobb szerepet töltse­nek be a gazdasági és kulturális építőmunkában, a lakosság min­dennapi szükségleteinek és igé­nyének kielégítésében, a dolgo­zók kommunista nevelésének ügyében. Az ország társadalmi életében fontos helyet tölt be a lenini Komszomol, amely tevékenyen kiveszi részét a gazdasági és kulturális építőmunkából, segít a pártnak kommunista szellem­ben nevelni az ifjúságot. De a Komszomol-szervezetek tevékeny ségében, különösen ideológiai nevelőmunkájukban, komoly hiá nyosságok vannak. A Komszo­mol-szervezetek — egyes esetek ben — nem tudják bevonni az ifjúságot a gyakorlati tevékeny­ségbe, az eleven szervező mun­kát határozatokkal, parádézás­sal hangoskodással helyettesítik. E hiányosságok megszüntetése céljából meg kell javítani a Komszomol pártirányítását. A pártszervezetek gondoskodjanak jobban arról, hogy megteremt­sék a szükséges feltételeket az ifjúsági nevelő- és kulturális tö­megmunkához, s biztosítsák a Komszomol tagság és az egész szovjet fiatalság még tevéke­nyebb részvételét az állami, gaz­dasági és kulturális építőmunká­ban, az ország egész társadalmi és politikai életében. Az ideológiai munka terén a kongresszus az egyik legfonto­sabb feladatnak tartja, hogy megszűnjék a propaganda elsza­kadása a kommunista építés gya korlátától. Propagandánkat és agitációnkat szorosabban kell összekapcsolni a kommunizmus anyagi-termelési lúzisának, az anyagi és kulturális javak bősé­gének megteremtésével, a* ál­lampolgárok kommunista öntu­datának emelésével összefüggő feladatokkal, végezve a marxiz­mus—leninizmus alkotó, szelle­métől idegen dogmát izmussal és betűrágással. A propagandának nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a marxizmus— leninizmus elméletét, hanem az is, hogy elősegítj^A^ elmélet gyakorlati valói^^^Hft. A kongresszi^^Hregállapítja, hogy a Közpon^Wizottság Idő­ben lépett fel x párt fő irány­vonalától, a neh&ipar elsődleges fejlesztésétől való eltérés kísér­letei ellen, valamint a szocializ­mus országunkban való felépí­tése kérdésének és néhány elmé leti kérdésnek az összezavarása ellen. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, hogy to­vábbra is úgy őrizze a marxi— lenini elmélet tisztaságát, mint a szeme világát, s alkotóan fej­lessze azt a kommunizmusért vívott gyakorlati harc folyama­tában, az új történelmi tapasz­tala'oknak és az élő valóság té- nyeinek általánosítása alapján. Egyúttal nem gyengülő harcot kell folytatni a burzsoá ideoló­gia megnyilvánulásai ellen. A kongresszus aláhúzza, hogy a dolgozók és elsősorban az ifjú nemzedék kommunista nevelése igen fontos feladat, s kötelezi a pártszervezeteket ,hogy e tél­ből teljesebben és tevékenyeb­ben használják fel az ideológiai nevelés minden eszközét — a propagandát, az agitációt, a saj­tót, a rádiót, a népművelési szer vezeteket és intézményeket, a tudományt, az irodalmat és a művészetet. A kongresszus azt a meggyő­ződését fejezi ki, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja, amely fel van vértezve a marx­izmus—leninizmus nagy tanítá­sával, még szorosabban tömöríti majd zászlója alá az egész szov­jet népet, s elvezeti a kommu­nizmus világtörténelmi jelentő­ségű új győzelmeihez. 1 * 4 '4

Next

/
Thumbnails
Contents