Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-25 / 48. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUAR 25. A kongresszus határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján (Folytatás az 1. oldalról.) borúk megakadályozásának lehetősége és az egyes országok szocializmusra való áttérésének formái. A Szovjetunió külpolitikájának fő vonala a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve volt és marad. A kommunista társadalom építését vezető pártunk erélyesen síkraszáll a háború szítása ellen. A párt abból a megingathatatlan lenini útmutatásból indul ki, hogy új társadalmi rend szer megteremtése egyik, vagy másik országban — ez minden ország népének belügye. A kongresszus megelégedéssel álla pítja meg, hogy a békés egymás mellett élés elve mind szélesebb elismerésre talál. A Szovjetuniónak, a szocialista országoknak és a többi békeszerető országnak, minden ország széles néptömegeinek legfontosabb feladata a tartós béke megőrzése és megszilárdítása: Az új háború és az új ag resszió elhárítása. A jelenlegi nemzetköz} körülmények közölt létrejöttek a reális lehetőségek ahhoz, hogy ne engedjük meg, hogy az imperializmus agresszív erői belesodorják a népeket új háborúkba, amelyek a hadi- technika mai színvonalán mérhetetlen szerencsétlenséggel és rombolással sújtanák a népeket. A földkerekségen ma már a tőkés rendszer nem egyedül létezik. Hatalmas, békeszerető, szocialista tábor van, amely a béke szerető erők szempontjából az agresszió elhárításának nem csu pán erkölcsi, hanem anyag} esz- közeivel is rendelkezik. Ezenkívül van egy nagy, többszámilliós lakosságú államcsoport, olyan államok csoportja, amely tevékenyen síkraszáll a háború ellen. Létezik a béke híveinek erős népi mozgalma. Óriási erő vé vált a tőkés országokban a munkásmozgalom. Ilyen körülmények között természetesen érvényben marad az a lenini tétel, hogy ameddig az imperializmus létezik megmarad a háborúk kirobbantásának gazdasági alapja is. Ezért a leg» nagyobb éberséget kell tanúsítanunk. Amíg a földkerekségen megmarad a kapitalizmus, addig a kapitalista monopoltőke érdekeit képviselő reakciós erők továbbra is háborús kalandokra és agresszióra törekszenek és megpróbálhatnak háborút kirobbantani. De a háborúk nem végzetszerűen elkerülhetetlenek. Nagy társadalmi és politikai erők vannak ma, amelyek komoly eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy ne engedjék meg azt, hogy az imperialisták háborút robbantsanak ki, ha pedig az imperialisták háborúval próbálkoznának, akkor megsemmisítőén visszaverjék az agresszorokat meghiúsítsák kalandorterveiket. Ehhez az kell, hogy a háború ellen síkraszálló összes erők éberek és harcrakészek legyenek, egységfrontban tevékenykedjenek és lankadatlanul harcoljanak a béke megőrzéséért és meg szilárdításáért. (A határozat befejező részéi lapunk vasárnapi számában közöljük.) Az SZKP XX. kongresszusának világvisszhangja RÓMA A haladó szellemű olasz lapok részletesen beszámolnak a Szovjetunió Kommunista Párt. jának XX. kongresszusáról. Az Avanti „Ut a szocializmus felé“ című szerkesztőségi cikkében a Központi Bizottság beszámoló jelentésére utalva azt fejtegeti, hogy a szocializmushoz vezető út különböző országokban különböző lehet. Ez a tétel — állapítja meg — tökéletesen megfelel Marx tanításainak. A munkásmozgalomban kialakult különböző áramlatokról szólva, az Avanti elengedhetetlennek tartja, hogy együttműködjenek. Ennek a, szolidaritásnak — írja a lap — „nem az azonos harci módszerek gépies alkalmazásában kell megnyilvánulnia, hanem a helyzet sajátságosságának felismerésében a kölcsönös megbecsülésben és a kölcsönös bírálatban, amely nem zárja ki az együttműködést különösen az olyan problémák megoldásában (harc a nagytőke ellen, a gyarmati rendszer ellen, a háborús veszély ellen, stb.), amelyekben az egész munkásmozgalom csak egyező nézeteket vallhat“ — fejezi be szerkesztőségi cikkét az Avanti. NEW YORK Walter Lippmann, a Newyork Herald Tribune szemleírója az SZKP XX. kongresszusán elhangzott felszólalásokat kommentálva rámutatott, hogy a Szovjetunió, amely először „a nyugat magfegyver monopóliumát semmisítette meg,“ most „megsemmisítette a nyugatnak a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági vezetése terén gyakorolt monopóliumát is.“ A Szovjetunió „teljes mértékben versenyképes“ lett, hangoztatja Walter Lippmann, s megállapítja, hogy a szovjet gazdasági tevékenységet „már nem. lehet feltartóztatni a Közép-Kelét, Dél-Ázsia és Afrika határain, sőt talán Latin-Amerika hatá rain sem.“ Lippmann aláhúzza, hogy a Szovjetunió nemzetközi pozícióiban bekövetkezett óriási változások eredményeként az Egye sült Államok már nem csikarhatnak ki politikai ígéreteket annak fejében ,hogy’ gazdasági segélyt,nyújt és támogatja a ka tonai paktumokat, s többé nem lesz módjában ráerőszakolni más országokra az amerikai gazdasági és pénzügyi feltételeket. LONDON A Daily Mirror című lap meg állapítja, hogy N. A Bulganyin beszámolója utal a közszükségleti cikkek termelésének növelésére, ,,a reálbérek emelésére, a munkaidő csökkentésére, a nyug díjak emelésére, s a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére.” Taylor, a munkáspárti Daily Herald szemleírója az SZKP A Magyar Népköztársaság és az Albán Népköztársaság között folytatott kereskedelmi tárgyalások eredményeképpen Budapesten aláírták az 1956. évi árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A tárgyalások baráti, szívélyes légkörben folytak. Moszkva (TASZSZ). V. D. Szokolovszkij, a Szovjetunió marcalija^ a Szovjet Hadsereg vezérkari főnöke február 23-án • fogadást adott a Szovjet Hadsereg* és haditengerészet fennállásának 38. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelentek a Moszkvában működő külföldi katonai, haditengerészeti és légügyi attasék, valamint helyetteseik. Szovjet részről a Szovjet Had sereg és haditengerészet mar- salljai, tábornokai és tenger. nagyjai, valamint a Szovjetunió Külügyminisztériumának felelős munkatársai voltak jelen. ♦ London (TASZSZ) Február 23-án repülőgépen elindult Le- ningrádba Manchester város községtanácsának küldöttsége. A repülőtéren a küldöttséget a hatóságok és a város közéletének képviselői búcsúztatták. * London (TASZSZ) Mint' a Reuter iroda jelenti, a közelgő délkoreai elnökválasztásra való tekintettel növekszik az ellenállás Li Szin Man uralmával szemben az ellenzéki demokrata Központi Bizottságának beszámolójából kiemeli azokat a tételeket, amelyek szerint nem végzetesen szükségszerű a háború s lehetséges parlamentáris úton áttérni a szocializmusra. Taylor befejezésül kijelenti: ,,A szovjet kommunisták be akarják bizonyítani, hogy gazdasági rendszerük jobb a mienknél, ehhez sikereket kívánunk nekik. Lehet, hogy az derül ki: nekik van igazuk.” Aláírták a magyar—albán árucsereforgalmi és fizetési megállapodást A KÜLPOLITIKA HÍREI A megállapodás értelmében a Magyar Népköztársaság az Albán Népköztársaságnak többi között elektromos cikkeket, gépeket, gyógyszert, textíliákat és közfogyasztási cikkeket szállít krómérc, dohány, bőr és egyéb cikkek ellenében. párt bejelentette, hogy előkészíti a párt országos kongresszusát, amely kijelöli majd Li Szin Man ellenjelöltjét. A párt azzal vádolja Li Szin Man kormányát, hogy semmibeveszi a nemzet- gyűlést, megsérti a törvényeket és rendőri módszerekkel kormányoz. * Peking (TASZSZ). Mint a japán rádió közli, 1956. január 1-én 8,070.000 volt Tokió lakosságának száma. * Hanoi (Uj-Kína). A Mhan Dan, a Vietnami Munkapárt központi lapja közli, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata értelmében a Tervhivatal kebelén belül Központi Statisztikai Hivatalt, valamint Állami Ellenőrző Bizottságot állítanak fel. * Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió ipari vállalatainál, intézményeinél és főiskoláiban befejeződtek a szakszervezeti választások, összesen 14,000.000 szakszervezeti funkcionáriust választottak. M. Z. Szaburov felszólalása az SZKP XX. kongresszusán & * Hazánkban az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése következtében megnövekedett gazdasági erejére támaszkodva a párt új feladatokat tűz a : ép elé, amelyek megvalósítása lehetővé teszi, hogy jelentősen előrehaladjunk a kominumz- mus felépítésének utján — mondotta elöljáróban 1VI. Z. Szaburov, majd így folytatta: A népgazdaság fejlesztésének az irányelvek tervezetében meghatározott üteme, minden népgazdasági ág térni' Asének roppant méretű fejlődése biztosítja, hogy jelentősen előrehaladjunk a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának meg oldásában: abban, hogy gazdasági téren, vagyis az egy főre eső termelést tekintve, utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. Mint ismeretes, a második világháború körülbelül két ötéves tervvel visszavetette iparunk fejlődését. Ha a Szovjetunió békés gazdasági építését nem szakította volna félbe ez a háború a hatodik ötéves terv idejében az irányelvek tervezetében kijelölt fejlődési ütem mellett már elérhettük volna az Amerikai Egyesült Államokat — a termelés mai színvonalát véve figyelembe — az ipari termelés volumenében és túlszárnyalhattuk volna ezt a színvonalat igen sok fontos termékfajta tekintetébén. Igen fontos hangsúlyozni, hogy a szocializmus gazdasága — amelynek fő ösztönző ereje és fejlődésének végcélja az egész, társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális ki- légítése: •— lényégét, természetét tekintve békés gazdaság. Gazdaságunk éppen a békés években fejlődött és fejlődik gyors ütemben, viszont az Ame rikai Egyesült Államok gazdasági fejlődése jelentős mértékben a háborúkból táplálkozik, annál is inkább, mert a századunkban valamennyi háború, amelyben az Amerikai Egyesült Államok részt vett, Észak-Ame rika területén kívül zajlott le. Ha a háborút megelőző békés gazdasági építés éveit (1927—- 1940) szemügyre vesszük, ak kor azt látjuk, hogy iparunk évenkint 18,6 százalékkal növelte termelését, az Egyesült Államok ipara viszont mindössze 2 százalékkal. Ha pedig a második világháború éveit vesz szűk tekintetbe, kiderül, hogy a Szovjetunió ipara a háború okoz ca óriási pusztítások következtében nem növelhette termelését és az 1945-ös termelés az 1940. évinek csupán 92 százalékát alkotta, az Égyesült Államok ipara viszont az említett időszakban 60 százalékkal növelte termelését. Véget ért a háború, elérkezett a békés építés időszaka és a fejlődés ütemét tekintve, ismét a mi iparunk tör előre. Az 1948—1955. közötti időszakban a Szovjetunió ipara évente 16,6 százalékkal, az Egyesült Államok ipara pedig mindössze 4.1 százalékkal növelte termelését. A szocializmus világa számára nincsen szükség háborúra, a háborúk csak a kapitalista monopóliumok részére elő. nyösek. A hatodik ötéves tervnek pártunk Központi Bizottsága részéről a XX. kongresszus elé terjesztett irányelvtervezete a a háború utáni évek békés gazdasági építésének eredményeire támaszkodik és azon a számításon alapul, hogy a fejlődés körülményei békések maradnak. Hiba volna azt gondolni, hogy a szocialista gazdasági rendszer előnyei maguktól biztosítják terveink sikeres végrehajtását. A tapasztalat azt mutatja, hogy összes erőink maxi. mális mozgósítása nélkül, egész szervező és gazdasági munkánk szakadatlan tökéletesítése nélkül, nem lehet sikeresen teljesíteni a terveket. Szaburov beszámolt a kongresszusnak a népgazdasági tervezés megjavítására tett intézkedésekről és ennek során kiemelte, hogy sok függ az országos tervező szervektől, amelyeknek a tervek előkészítése és végrehajtásuk ellenőrzése során biztosítaniok kell a tervekben a népgazdaság valameny nyi ága tervszerű, arányos fejlődését. Az aránytalanságok kiküszöbölése' azután, amikor már megmutatkoztak, rendszerint a népgazdaság számára nagy veszteségekkel és további kiadásokkal jár. Mennél nagyobbak a termelés méretei, annál veszélyesebbek az aránytalanságok, annál tudományosabb megalapozottságúnak kell lennie tervezésünknek. Ebben különösen nagyjelentőségű a távlati tervezés. A folyó tervezéssel foglalkozó állami gazdasági bizottság létrehozása megteremtette a szükséges feltételeket az évi tervek kidolgozásának megjavítására, a tervteljesítés menetének fokozott ellenőrzésére, a termelés növekedése további tartalékainak felkutatására, a felmerülő eltérések és aránytalanságok meg előzésére és kiküszöbölésére. Rámuta.tptt: - arm* az állami gazdasági bizottság munkája következtében biztosítani, lehe tett azt, hogy a főbb állami terv- előirányzatok a tervév kezdetéig elkerültek az-üzemekbe és építkezésekre, ami —- mint ismeretes — az üzemekben és építkezéseken az év elejétől kezdett normális munka megszervezése szempontjából óriási jelentőségű. Ezután arról beszélt, hogy a statisztikai szerveknek szakadatlanul tökéletesíteniök kell munkájukat. Ezután Szaburov arról beszélt, hogy a párt és a kormány feltárta azokat a komoly fogyatékosságokat és hibákat, amelyeket a mezőgazdasági tervezés területén elkövettek. A mezőgazdasági termelés új tervezési rendjének megváló sítása —" mondotta — új és magasabb követelményeket támaszt a helyi pártszervezetekkel, a szovjetek szervezeteivel, a helyi tervező- és mezőgazda- sági szervekkel szemben. Egyszersmind megköveteli a Szovjetunió állami tervbizottságá- hak és a Szovjetunió állami gaz dasági bizottságánák a távlati és a folyó mezőgazdaságfejlesz. tési tervezés, a mezőgazdasági termelés helyes elosztása és az egyes körzetek specializálása terén végzett munkája komoly megjavítását. Szaburov ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdasági tervezés gyakorlatában végrehajtott elvi változtatások mellett a párt Központi Bizottságának kezdeményezésére lényegesen fokozták a köztársasági szervek szerepét az ipar vezetésében. 1954-ben és 1955-ben 11 000 ipari vállalatot tettek köztársasági jellegűvé. Az 1956-os terv előkészítésekor a Szovjetunió állami gazdasági bizottsága a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak képviselőivel vállvetve gondosan megvizsgálta a köztársaságok gazdasági terveinek tervezetét, mégpedig az illető köztársaság területén működő szövetségi-köztársasági és szövetségi vállalatok fejlesztési előirányzataival összefüggésben. Egyszersmind jobban figyelembe vették a köztársasági gazdaság pénzügyi és anyagi szükségleteit. Lényegesen növelték azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a központosított alapból a köztársasági gazdaság szükségleteire fordítanak. Szemlátomást megérett annak szükségessége — folytatta Szaburov —, hogy a szövetséges köztársaságok minisztertanácsai szélesebb hatáskört kapjanak a köztársaság egész gazdasági fejlődésének ellenőrzésére, függetlenül attól, hogy hová tartoznak az ott lévő vállalatok. Szaburov beszélt arról, hogy 1956. évi terv összeállításánál egyes minisztériumok által előterjesztett tervezetek alacsonyabbak voltak a munkatermelékenység növelésének lehetősé geihez képest. Szaburov ezután arról szólt, hogy a hatodik ötéves tervben a gazdasági és tervező szervek nek nagy munkát kell végezniük a vállalatok specializáció- jának és kooperációjának kiszélesítése és rendezése terén. Az SZKP Központi Bizottságának júliusi teljes ülé se teljes nagyságában vetette fel ezt a problémát. Hangsúlyozta, hogy e téren már 1956- ban sokat kell tenni. Azok a minisztériumok, amelyek amúgy igazában hozzáláttak ehhez, már egészen jó eredményeket értek el. Siaburov elmondotta, hogy a hatodik ötéves terv irányelvinek tervezete komoly előirányzatokat tartalmaz a nyersanyag-, segédanyag, és üzemanyagtakarékosságra. Az előirányzott megtakarítás nem biztosítható a termékek előállításához szükséges nyersanyagok és segédanyagok fogyasztási normáinak egyszerű megszigorításával. Egyáltalán nem szándékozunk keményebbé tenni az anyagellátás feltételeit — mondotta —. Arról van szó, hogy a technikai haladás, a gyártási eljárások tökéletesítése és a termelés jobb megszervezése alápján kisebb anyagráfordítással hajtsuk vég. re az ötéves tervet. A gazdaságos és ésszerű anyagfelhasználás annyira fontos állami ügy, hogy valameny- nyi gazdasági és pártszervezetünk figyelmét rá kell irányítani — mondotta. A hatodik Ötéves terv újabb ékesszóló bizonyítéka a szocialista gazdasági élet szakadatlan fejlődésének, a nép jóléte fokozásának, a kultúra és a tudomány virágzásának. A nagy Szovjetunió sikerei a nép javát, a szovjet ember boldog és örömteli életét szolgáló békés építőmunka diadalát jelen. tik. Ez a tény legerősebb szövetségesünk a két rendszer — a szocialista és a kapitalista gazdasági rendszer — versengésében. Hatására megsokszorozódik a Szovjetunió barátainak száma. Ma már nemcsak a népi demokratikus országok lakossága, hanem más országok népei is támogatnak bennünket, együtt éreznek ügyünkkel. A hatodik ötéves terv távlatai újabb munkahőstettekre lelkesítik a szovjet embereket — a kommunizmus diadaláért — mondotta befejezésül M. Z. Szaburov. í i
